Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)
1955-04-27 / 98. szám
1955 ápriSis 27. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 SHAKESPEARE: A MAKRANCOS HÖLGY L stéröl estére zsúfolt nézőtér ^ előtt játssza a Szigligeti Szín ház Shakespeare „A makrancos hölgy’’ c. vigjátékát. A darab olasz földön játszódik ugyan, de valójában a korabeli angol világot mii- tatja be egy mulatságos történet keretében. Első pillantásra egyszerű komédia, melyben Petruchio, az életvidám, kalandokra éhes nemes válogatott eszközökkel, jól kigondolt fortéllyal kezes báránnyá szelik díti Katót, a makrancos hölgyet. Az öreg Baptista másik lánya szép és fiatal, nem is egy kérőtől körülrajongott Bianca. Shakespeare szándéka szerint ez a lány apja és az idegenek szemében is maga megtestesült szerénység és tartózkodás, aki — látszólag — sokat szenved nővére rigolyái miatt. Az események során azonban kiderül, hogy e mögött a magatartás mögött önzés és képmutatás rejtőzik. Valójában élvezi ezt a helyzetet, melyet a környezet által alkotott „közvélemény” kialakított es ahol csak lehet, ki is használja azt. A darab végén azonban kitűnik, hogy 'zerelme korántsem olyan mértékű, mint azt a kívülállók hitték. Shakespeare azonban nem csu- pán ennyit akart mondani a vígjátékkal. A darabból ugyanis az is nyilvánvalóvá válik, hogy a két főszereplő — Kató és Petruchio — egyaránt nem találja helyét az őket körülvevő szűk, korlátolt polgári világban. Kató jellemző vonásai — egyenesség, hirtelen harag, inger lókenység — például azt akarják kifejezni, hogy a „makrancos hölgy ilyen módon tiltakozik környezete llen, mely apja személyében érez teti vele, hogy Bianca, a fialalobb leány a kedvenc, felette csak gúnyolódnak, házasságát is csupán adás-vételi ügyletnek tekintik. Találkozik azonban Petruchióval, a hozzáillő férfivel és a darab végén elmondott szavaival azt bizonyítja, hogy ez a találkozás boldoggá tette. Petruchio szeliditési manővere tehát nem holmi „pedagógiai tapasz- talacsere“ gyenge férjek számára, hanem azt a célt szolgálja, hogy a szerelmesek egymásra találjanak, megtalálják a másik különc viselkedése és külseje alatt a valóságot: az érző szívet, az őszinte érzéseket. Az előadás legnagyobb erénye ■ti az, hogy — ha nem is mindig egyértelműen — elsősorban az írónak ezt a szándékát juttatja kifejezésre. KALMÁR ANDRÁS rendező úttörő munkát végzett ezen a téren, amikor dicséretreméltó önuralommal állt ellent a kézenfekvő kísértésnek: a szöveg, a helyzetek erősen csábíthatták a könnyebb, esetleg hatásosabb megoldás: a túlzott kornédiázás felé. Ez azonban végeredményben „állatszelidítő” cirkuszi produkcióvá süllyesztette volna az előadást. Bizonyos, hogy Shakespeare korában másképpen játszották ezt a darabot, de helyesen gondolkodott a rendező, mikor a mai közönséget vette figyelembe. Más kérdés persze az, hogy czeú a a helyes alapfelfogáson belül menynyire sikerült tisztáznia az egyes alakok jellemét, egymáshoz való viszonyát. Ez — véleményünk szerint — nem sikerült egészen, és nehezen dönthető el, mennyiben múlott a rendezőn, vagy az egyes szereplőkön. Külön kiemelendő erénye a rendezésnek, hogy mindvégig biztosította az eseményeknek megfelelő pergő vígjátéki ritmust. 1/ ERES EMIL játszotta Petru chiót és nyújtotta egyben az előadás kiemelkedően legjobb alakítását.' Magávalragadó temperamentummal vitte színre a vérbő, először csak hozományra vadászó fiatal nemest. Játéka tele van szellemes ötletekkel, az egész alakra valami kedves évödö humor jellemző. (Pl. az I. felvonásbeli találkozási jelenet.) A szerep megformálásában előadásról előadásra érzékelhető, hogy Petruchio nem megszelídítendő vadállatnak tekinti Katót, hanem első pillantásra megtetszik neki a leány és a továbbiakban azt akarja elérni, hogy — a legcélravezetőbbnek látszó eszközökkel — megtalálja Kató igazi lényét. Ezért tud minden hangoskodása mellett szeretetreméltó lenni, ezért őszinte és elhihető a játéka. BŐD TEREZRÖL már nem lehet elmondani, hogy ilyen egyértelmű és a rendezői felfogásba beleillő elgondolással vitte színre a makrancos Kató figuráját. Durcáskodása legtöbbször ellenszenvesnek hatott; a vad, de nem szívtelen leány nem egy helyen gonosznak tűnt, úgyhogy végső soron alig hihető, hegy az előadás Petruchiójának az első pilanatban megtetszik és hogy az ezért a leányért küszködjék két és fél felvonáson keresztül. Az alakítás mutat némi fejlődést, és különösen az utolsó jelenetek néhány kedveskedő mozzanata villantja fel ennek a jellemnek megformálandó lényegét. Bőd Teréz egyéniségétől meglehetősen messze áll ez a szerep, ennek vele való eljálszatása A Szigligeti Színház előadása — úgy hisszük — szereposztási té- védés T jJVÁRY VIKTÓRIA játssza ^ Biancát, a kisebbik leányt. Eleinte alig-alig éreztette az alak kettősségét, és végig egy talán kissé játékos, de szerelmes leányt játszott. Az ő alakítása is fejlődött az utóbbi előadásokon már a darab elején tanúsított magatartásán is át-átvillan egy mozdulattal, egy mosollyal az egyelőre még titkolt valóság. Helyenkint azonban még így is színtelen, és éppen az előbb mondottak miatt legkevésbé tisztá zott apjához és nővéréhez való viszonya. SOMOGYVÁRY PÁL elevenítette jneg Lucentiónak, a szerelmes fiatalembernek figuráját. Alapjában helyesen ragadta meg a shake- speare-i jellemet: rajongó, tiszta- lelkű, kedves ifjú. Szép szövegmondása egyik legdicsérendőbb erénye, megjelenése, magatartása jól illeszkedik szerepéhez. Kár, hogy időn- kínt átérzése veszít mélységéből; feltűnő, hogy például jókedve, nevetése sokszor nem hat elég őszintén. A szerelmi jelenetek elragadtatásában használt túlzott ellágyu- lásai nem mindig a kívánt hatást váltják ki a nézőből. LENDVAY GYULA — Tranio szerepében — hasonló érzéseket kelt a nézőben. Rá talán még inkább vonatkozik az a megállapítás, hogy játéka nem eléggé őszinte, meggyőző. Nem azokra a jelenetekre gondolunk, amikor — szerepe szerint — az urat játssza, hanem amikor saját magát adja. KOMPÓTHY GYULA, mint Baptista, a két leány apja becsületes színészi munkát végzett. Tiszta, szép szövegmondása méltó a shake- speare-i szöveghez, A szépséges Biancáért versengő két kérőt BÁNKY RÓBERT (Gremio) és VELENCZEY ISTVÁN (Hortensio) alakította. Mintha ezúttal egyikük sem mélyedt volna el kellőképpen; csupán rutinjukat használták fel a szerep megoldására. Meglévő színészi kelléktárukat vették elő, melyben sok ügyes, hatásos, jő ötlet van, de nem keresték meg az új szerephez szükséges új művészi eszközöket. Bánky Róbert orgánuma nem felel meg a klasszikus, verses szöveg szép és érthető előadásának; Velenczey István kiejtésében pedig egyre gyakrabban jelentkezik valami kellemetlen mondatvégi éneklő hanglejtés. A szépszámú szolgahadból elsősorban FILLAR ISTVÁN emelkedik ki. Keres Emil mellett az előadás másik nagyszerű alakítását produkálja. Jókedvűen, mégis egészen komolyan véve szerepét komé- diázik — minden túlzás nélkül Éppen ez, hogy igy együtt él az alakított figurával, ez teszi végtelenül elhitetővé játékát, ezért nem bán- tóak még bohózatos jelenetei sem. Sokféle arckifejezéssel, a hangok és mozdulatok számtalan árnyalatával teszi szinessé szerepét. Szép szövegejtése különösen alkalmassá teszi Shakespeare-szerepek játszására. JY i kell emelnünk még VARGA GYULÁT. Igen tehetséges, fiatal színész, akinek ez élete első nagyobb szerepe. Eleven figurát teremtett, nagyon sok jó ötlet van játékában, de néha — feleslegesen — túlozta az agyafúrt szolga együ- gyűséget. Komoly elmélyedéssel készült feladatára, amit legjobban az a remekül megoldott monológ bizonyít, amikor a társaságnak Petruchio jövetelét adja elő. A kis szerepek alakítói közül dicséretet érdemel BENYOVSZKY BÉLA (Vincentio), BERTA AND RÁS (iskolamester) és a szolgák közül CSERÉNYJ BÉLA. — Rácz Nelly, Lorányi Román, Pataki Im*e, Bors Béla, Borbás László, Czakó Jenő, Szerényi Viktor is jól meg- állták a helyüket. A díszletek — tervezőjük: BAKÓ JÓZSEF — nem egy előadáson lcü lön tapsot kaptak. Dicséret illeti a műszaki részleget, mely a díszletek ügyes összeállításával a legrövidebbre mérsékelte a színek közötti szüneteket és ezzel áthidalta a Shakespeare-daraboknál majdnem mindig elengedhetetlen forgószin pad hiányát. A zene ezúttal stílusosan illeszkedett a darabhoz és jól készítette elő hangulatilag a sorra következő színeket. A ruhák ízlésesek, szépek. A z előadás végeredményben hí- ven tükrözte az egész együttes komoly előtanulmányait, becsületes munkáját, művészi elmélyedését. A közönség őszintén élvezte a produkciót és azzal a tapasztalattal térhetett haza, hogy — ime — nem csak operettért érdemes színházjegyet váltani. A színház vezztöi pedig azt a tanulságot vonhatják le, hogy Szolnokon is lehet sikert elérni prózai darabbal. „Csupán" jó darab és művészi színész-munka kell hozzá ... KISFALUDI SÁNDOR Jobb műszaki szervezéssel biztosítsák a verseny alapjait a Mezőgazdasági Gépjavítóban | PARTUNK | Központi Vezetőségének márciusi határozata jó munkát, kifogástalan minőséget követel különösen azoktól az üzemektől. melyek a mezőgazdaság gépesítését, berendezéseinek jó állapotát vannak hivatva biztosítani. Fontes feladat is ez, hiszen a nehéz és a gépipar fejlesztése nem öncél országunkban, hanem elsősorban a népj ólétet — s ami ehhez szorosan hozzátartozik, — az erősödő mezőgazdaságot szolgálja. „Szolnok megyed Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kétségtelenül ért el eredményeket e téren. Február végére végzett az erőgépek javításával s sek jóiizemü traktor hirdeti azóta a földeken a vállalat vasainak jó munkáját. [mégsem MONDHATJUK I hogy minden segítséget megadott az üzem a tavaszi és nyári munkákhoz. Az első negyedévet már bizonyos elmaradással végezték. A második negyedév sem indul kecsegtetőbben az elsőnél. A május 1-i verseny, mely az első lendületet adhatná a két negyedév közötti zökkenő áthidalásához, nem talált elég termékeny talajra. Fersze nem véletlen ez. A gépjavító vasasai csaknem kivétel nélkül olyan emberek, akik szeretnék dolgozni, s ha a munka úgy kívánja, szó nélkül toldják össze a nappalt az éjszakával, hogy semmi fennakadás ne legyen a termelésben. Most azonban más helyzet. Kürti Mátyás meg társa Turcsányi István szerelő egy nagy SzTZ láncta’pas traktoron dc’gnz- zik. Kürti Mátyás egy satuba fogott darabon munkálkodik éppen, mikor megkeressük.-i Ezt a két SzTZ-t vállaltuk május elsejére — mulat a mögötte lévő két gépi’?. Nekünk sikerül is egy kis szerencsével elkészíteni, úgy hogy ezzel vonulhatunk fel majd május 1-én. Az egyik már kész, a másikon is apróbb munkák vannak még, úgyhogy holnapra készen lesz ez is. — Most haladunk valahogy, de nagyon sokat kell tétlenül várni, mert nincs meg, ami a szereléshez kellene. | EGYÉBKÉNT | ezt többen elmondják még, s a szereidében kétségtelenül a bizonytalanság vétette a legnagyobb gátat a verseny elé. A szerelők nem tudják, mire merjenek Ígérni, — hisz minden az előfeltételektől függ. Ha nincs alkatrész, a munka, a legnagyobb igyekezet is hiábavaló. Talán ez a főoka annak, hogy csak a legkiválóbb szakmunkások, mint Csapó. Balázs, Balaskó, Zeher és néhány más ember merte vállalni azt, hogy megküzd a nehézséggel. A rendszertelen ellátás Oka a vállalat igazgatási szerve a gépjavító tröszt, s az üzem vezetősége sokszor tehetetlenül ál! az objektív nehézségek előtt. Nincs jó hatással a munkára a gyakori átszervezés sem. Most olyan helyzet alakult ki, hogy az üzem vezető műszaki gárdája csak féllábbal van a vállalatnál s a szakmunkások közül is sokan más helyet keresnek Az állandósítás a módszerek terén, csakúgy, mint a személyi állomány terén, sokat javíthatna a vállalat munkáján üzemiben |TALALKOZUNk| az olyan esettel is, mikor objektív okokkal kevéssé magyarázható a verseny elhanyagolása. Ez a helyzet pl. a forgácsolóban. Itt koránt sincsenek olyan nehézségek, mint a szereidében, mert az alkatrészek előregyártás’át, a nagyjavítás előkészítését megkezdhetik s részben már meg is kezdték. Fábián elvtárs dolgozik itt az egyik esztergán. Ez a fiatal esztergályos a felszabadulási versenyben élénk párosversenyt kezdeményezett a Törökszentmiklósi Mezőgépgyár egyik forgácsolójával Blaskó elvtárssal, amelyet aztán végül meg is nyert 176 százalékos átlagteljesítménnyel. —1 Most nem tüdője ennyire felmenni — mondja. Sokat kell ák lítgatni a gépen, mert gyakran hoznak sürgős munkákat, amibe azonnal bele kell fogná. — Versenyvél- lalást sem tettem most — folytatja tovább. — Az az elgondolásom, hogy május 1-ig megsasTzem a sztahanovista címet. A fiatal esztergályosnak kár volt leállania a versennyel, amivel olyan szépen megindult a felszabadulási műszakon. Egy újabb május 1-i kezdeményezése után valószínű, többen követték volna még őt a forgácsolóban. | A MEZOGAZPASAGi] Gépjavító korszerű, jólfelszerelt üzem. A lehetőségek nagyrészt megvannak ahhoz, hogy hamarosan rendbe- szsdjék a termelés ügyét. Ehhez azonban nagyobb segítséget kell adni a vállalat új vezetőségének különösen az üzemi pártszervezetnek. Sürgősen kézbe kell venni a pártszervezet aktíváinak a verseny ügyét is, egy percre sem megfeledkezve arról, hogy a munkások lelkesedésével, segítségével le lehet küzdeni az akadályok nagyrészét. •• Ülést tartott a Hazafias Népfront jászberényi járási bizottsága A Hazafias Népfront jászberényi járási bizottsága a napokban ülést tartott. Az ülésen résztvettek a helyi népfrontbizottságok elnökei is. A bizottság tagjai és a helyi népfrontbizottságok elnökei beszámoltak eddig végzett munkájukról s meghatározták azokat a tennivalókat, amelyeknek végrehajtása a Központi Vezetőség márciusi határozata után a népfrontbizottságokra vár. Árvái István elvtársnak, a járási pártbizottság első titkárának javaslatára határozatot hoztak. Eszerint a helyi akcióprogramokat részleteiben is felülvizsgálják és társadalmi munkát szerveznek a program, valamint a községfejlesztési terv megvalósításához. Előmozdítják az állampolgári fegyelem megszilárdítását, a beadási és adófizetési kötelezettség határidőre történő teljesítésére mozgósítják a dolgozó parasztokat, augusztus 20-ra pedig begyűjtési és adófizetési versenymozgalmat szerveznek. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében erősítik a tsz-tagok és az egyénileg dolgozó parasztok közötti baráti kapcsolatot s a termelő- szövetkezetek eredményeit ismertetik a népfrontbizottsági üléseken is, májusban és júniusban pedig termelőszövetkezeti napokat rendeznek. A járási népfrontbizottság kibővített ülése komoly mértékben előrelendíti a járás népfrontbizottságainak munkáját. Gyorsítsák meg Szolnokon a lakáskialakifási munkákat t A szolnoki dolgozók előtt emlékezetes a megyei pártbizottságnak az a februári felhívása, amely ráirányította az illetékes szervek figyelmét arra, hogy igen sok lehetőség van a városban új lakások nyerésére. Az új lakások kialakításának munkálatai meg is kezdődtek, s több régi, romos, vagy más célra hasmáit épületiből iroda- helyiségből alakított lakást már ki is utáltaik. A tapasztalat azonban az. hogy az új lakások nveresének munkái nem haladnak kellő ütemben. Ezért a napokban a megyei és a városi pártbizottság egy-egy munkatársa és a Szolnokmegyei Néplap újságírója ellátogattak egy sor tervezett új lakáshoz, hogy ellenőrizzék a ta tarozás i és szerelési munkák folyását. A Vers-'ghy-út 46. szám alatt a KIK egy addig lomtárnak használt épületből formás, cgy-szoba kony- hás lakást alakított ki. Itt a lato gatás idején már csak a festés, ; parkett lerakása hiányzott, valamint a mellékhelyiségek építése tégla hiányában nem halad. A Gazdaságii Vasutak vök irodájának helyén, a Lehel-u. 6. szám alatt egy lakást már át is vett lakója, egy másik két-szor>a kony- hásban pedig már a mázolás munkái is befejezéshez közeledtek. Ez az elmúlt hét folyamán elkészült. Az épület udvari részében két cgy-szoba konyhás lakást már régebben kiutaltak, két olyan he- viség van azonban még, melyekből két darab egy-szoba konyhás. vagy egy nagyobb családnak megfelelő két szoba, konyhás, összkomfortos lakás alakítható. Az ajtók zárva és semmi nyoma annak, hogy a közeljövőben megkezdenék az átalakítási. munkákat. A Fiumei-út 4. szám alat‘\ a piactérnél a Tatarozó Vállalat egy régi garázsból egy kétszobás és két egyszobás lakást alakít ki, A terv szerint ezeknek a lakásoknak április 4-re készen kellett volna lenniük, de még ma sincsenek beköltözhető állapotban. Igen kernel szépséghibája ennek az átalakításnak, hogy tetemes összeget és anyagot emészt fel PQ ígéret történt anra vonatkozólag is, hogy a Kolozsváni-út 21. szám alatt egy fáskamrának használt, rossz állapotban lévő egy- szoba konyhás lakást rendbehozat a KIK. Az ügyben annak idején cikk is jelent meg a Néplapban. Ennek ellenére a KIK mindezideig hozzá sem fogott a munkához, sót az ott lakók nem is tapasztalták, hogy ez szándékában lenne. Megtörténik, hogy a lakások átalakítása során egyes munkákat rosszul végeznek el. A Csarnok-u. 20. szám alatt kialakított egyik egyszoba-konyhás lakásba Kovács József, a Papírgyár mérnöke költözött be. Ez a helyiség a Sütőipari Vállalat irodahelyisége volt. Az átalakítás során nem vették figyelembe, hogy a szoba külső falának támaszkodó fészer tetőzete a szomszéd udvarban rossz, s emiatt eső esetén a fal átnedvesedik. Kovácsék nem tudják a falig húzni a bútorokat. Ugyanakkor a konyhában rossz a vízcsap lefolyója is. Az itt felszabadult irodahelyiségekből egy kétszobás lakást is kialakítottak. A látogatás idején itt; még hiányzott a parkettázás. Ezt már el is lehetett volna végezni korábban is. . ED Igen megnyugtató, ahogyan nagyüzemeink, a Cukorgyár és a Papírgyár kezelik a lakáskialakítások kérdését. A Cukorgyárban eddig már két garzon-lakást alakítottak át családok részére. S ezek a lakások igen szépek, kényelmesek. Előreláthatólag — ez a célgazdaságban folyó lakásépítkezések ütemétől függ — összesen mintegy tíz lakást tudnak kialakítani a lakótelepen. A Papírgyár lakótelepén pedig három egyszoba, összkomfortos lakást építenek. Ezek június 30-ra készen, beköltözhető állapotban várják majd lakóikat. Feltétlenül szükséges — s ezt a lakáskérdés különösen nehéz volta is aláhúzza, — hogy az illetékes szervek, így elsősorban a KIK, a ■ Tatarozó Vállalat, amelyéken lakások építésének gyorsasága múlik, sokkal nagjobb lendülettel végezzék ezt a munkát. Az építkezéseket az időjárás nem gátolja, pusztán a megfelelő szervezésen, a pontos anyagellátáson múlik, hogy a lakások minél előbb készen legyenek.' A megyei és városi pártbizottság továbbra is figyelemmel kíséri a lakásátalakítások ügyét s ellen- őrzni fogja a munkálatok folyását annak érdekében, hogy az eddig más célra használt helyiségekből szép, egészséges lakások legyenek s otthont nyújtsanak egy-egy dolgozó családjának. Korszerű szálloda—étterem nyílik május 1-én Jászapátin Ha az átutazó Jászapátin akart éjszakázni, ez a legnagyobb nehézségbe ütközött, mert a község nem rendelkezett szállodával. Ezenkívül hiányzott egy rendes étterem is, amely a helybeliek szórakozását szolgálja. A jászapáti földművesszövetkezet felismerve ezt a követelményt, 350 ezer forintos beruházással egy modem szállodát létesített a községben. A szállodához egy étterem is tartozik, mely műiden igényt kielégít. Egyébként a tizenhat szobás új szállodának és a szépen berendezett étteremnek felavatására mré- jus 1-én kerül sor. Krämer Jenő.
