Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-25 / 71. szám

Kulturotthont kapott az NDK első szocialista városa A lig öt esztendeje aimak, hagy az NDK egyik legnagyobb üzeme, a „J. V. Sztálin’1 vaskohászati kom­binát és a mellette épült új szo­cialista vámos helyén megkezdték egy hatalmas fenyves irtását. Ma a német dolgozók ugyanolyan büszkék a kombinátra és Stalin- stadtra, mint a magyarok Sztálin- városra. Az NDK első szocialista városá­ban minden dolgozó összkomfor­tos, tágas lakásban él, a gyerme­kek korszerű iskolákban tanulnak. A Stalinstadtba látogató nyugat­német dolgozók csodálattal szemlé­lik a legkorszerűbben felszerelt egészségügyi intézményeket, böl­csődéket, napköziotthonokat, az „Aktivist“ éttermet, amely semmi­ben sem marad el a berlini „Buda­pest“ vagy „Varsó" étterem mö­gött. S talinstadtban március C-ián avatták fel a 784 férőhelyes új kultúrházat, amelynek építésé­hez a kormány 2.8 millió D-mérkát bocsátott rendelkezésre. Az építke­zésnél olyan neves művészek is se­gítettek, mint Richter nyugatber­lini festőművész, aki a nagyterem finomrajaú, színpompás frízét ké­szítette. A világosbarna körte- és diófaburkolatú nagy teremben nagy­szerűen érvényesülnek az almazöld huzatú pámás ülőhelyek. Ugyan­csak nagyszerű képet adnak a sötét burkolatú egyéb helyiségek. A színpad-terület 153 négyzetméter, a zenekari emelvény sűlyeszthető. A megnyitás napján a berlini Német Színház művészegyüt­tese Shakespeare: „Sok hűhó sem­miért" című darabját adta elő. A hét öt napján ezentúl is az NDK legjobb művészegyüttesei, szimfonikus zenekarai vendégsze­repelnek az új kultúűházban, Ravasz a tavasz pedig a zöldségfélék, a gyümől­So&on azt hiszik, hogy az Influ­enza, a nátha és a különböző hu- rufcos betegségek kizárólag ősszel és télen kellemetlenkednek az em­bernek. Ez részben igaz is. De a cseppfertőzés veszélye tavasszal is fennáll. Sőt a napsugártaten, kö­dös, hűvös szobáiba zsúfolt téli na­pok alatt legyengül, elpuhul a szervezet, vitaminbartaléka meg- Lsökken, elveszíti ellenállóképessé­gét és sokkal könnyebben fertőző­dik, mint ősszel, vagy a tél elején. Tavasszal nagyon óvatosan, na­gyon okosan kell öltözködnünk. Soha nem érvényesül annyira a többrétegű ruha elve, mint a ta­vasa öltözködésnél. Nemcsak azért, mert a több réteg több levegőt tart a test felszínén és jobban me­legít, hanem azért is, mert így a test megfelelő melegen tartása könnyebben szabályozható. A ta­vasz első egészségügyi szabálya te­hát, hogy mindig a környező hő­mérsékletnek megfelelően öltöz­csok, a saláták bővelkednék, — Kezdjük el tehát minél hamarabb fogyasztani a salátákat, a retket, a sóskát, a spenótot, a zöldhagymát, a főzelékeket, mert ezek segítik át a szervezetet a tavaszi vitamin- hiányon, A tavaszi levertség, fáradtság, főfájás tehát nem biztos, hogy kez­dődő influenza jele; lehet — sőt valószínű, —. hogy tavaszi vitamin- hiány okozza. Nem egy ember pa­naszkodik erről. Észszerű étrenddel, megfelelő öl­tözködéssel, gyakori szellőztetéssel, tavaszi takarítással és kellő óva­tossággal túljárhatunk a „ravasz“ tavasz „eszén“ és vidáman, pana­szok nélkül üdvözölhetjük a köze­ledő nyarat. Húszezerrel több fürdőkád A magyar gyáripar 1955-ben jó­val több háztartási cikket gyért, mint a múlt évben. Zománcedény­ből ezer tonnával, zománcozott tűz­helyből nyolcvanezer darabbal, háztartási mérlegekből húszezer darabbal gyárt többet, mint 1954- bem Tízszer annyi kávédaráló, húsz­ezerrel több fürdőkád áll majd idén a közönség rendelkezésére. Har­mincezerrel több petróleum főző, négyszáz tonnával több íüstcső ké­szül az idén, mint tavaly. Ötször annyi játék Ötször annyi játék között válo­gathatnak a gyerekek 1955-ben, mint a múlt évben. Kedvelt játék, lesz a rugós szerkezettel felszerelt, lépegető, fejét mozgató mackó és elefánt. Ötven-ötvenezer darab ké­szül ezekből. Ugyancsak újfajta já­ték lesz a hajlítható sodronykötéllel irányítható teknősbéka, ebből 80 ezer darabot gyártanak az idén. SIMON ISTVÁN: MADÁR Karó hegyin ül a madár, minden karó az övé, ha itt ül, ha magasra száll keringve a hegy fölé. Nincsen masa, csak a kedve, azt nem hagyja, mig lehet. Még fagyban is, dideregve mezítláb és sárga ingbe 4 áll a karó tetején, tavaszi dalt fúj a cinke A KARÓN enyhe telünk közepén, Azt csipogja, olvad a hó, Ilyenkor már kutyabaj, s az is mindegy, ág vagy karó, egy a fontos csak: a dal! Ég fölötte, föld alatta, hallgatom most idebent, biztass árva istenadta, ne hagyd nyugton szivemet.,. ^jutdaikadjiutk a alFág&kwL A taobai növények átültetése A tél folyamán a szobanövények nagy része kiéli földjét és kihasz­nálja a benne levő tápanyagokat. Ha továbra is erőben akarjuk tar­tani, át kell ültetni. Különös figyel­met kívánnak a télen is virágzó növények, például az Amaryllis, az indiai nárcisz, vagy a hölgyliliom átültetése és kezelése. Ha minden esztendőben gyönyörködni kívá­nunk a növény pompás virágában, a következőket kell tennünk: Az el- virágzott Amaryllist állítsuk hűvö­sebb helyiségbe és ott az öntözést folytassuk tovább, hogy a közben nőtt levélzet jól kifejlődhessék. Az elvirágzás után a növényt tulajdon­képpen át kellene ültetni, de erre nagyon kényes és csak abban az esetben virágzik rendszeresen, ha 3—4 éven keresztül zavartalanul maradhat meg a cserepében. Átül­tetni csak akkor kell és szabad, ha a növény gyökereivel a cserép föld­jét teljesen behálózta és már a cserép vízkivezető nyílásán is kitü- remkednek a gyökerek. Ha át kell ültetni, akkor 'te gyökereket erősen vissza kell vágnunk és ügyelnünk arra, hogy a hagyma felső része kint legyen a földből. Akár átültet­jük, akár nem, április folyamán cserepestől ablakkal ellátott meleg­ágyba süllyesszük, ott eleinte az erős napsütés ellen árnyékolással védjük, majd az idő felmelegedésé­vel fokozatosan több és több leve­gőt juttassunk a növénynek, július­ban pedig már napos helyen tart­suk, bőségesen öntözzük és heten­ként kétszer-háromszor tápsó-oldat- tál, vagy hígított trágyaléoldattal locsoljuk. Ősszel a hideg idő be­állta előtt vigyük melegebb helyre, állítsuk világos ablakhoz és rend­szeresen öntözzük. Ilyen kezelés mellett a növény gyakran már feb­ruár folyamán újból virágzásnak indul. A rózsabokrokat, amint az idő­járás javul, bontsuk ki a takaróból A korán kibontott rózsa rügyei csak akkor fagynak le, ha a tő már rü­gyezett és n zsenge rügyet hirtelen éjjeli fagy éri. Nagyon fontos, hogy reggel bontsunk és délben a mun­kát fejezzük be, mert ebben az esetben a rügyek és a vesszők estig megszáradhatnak, megszikkadhal- nak. A fagy ugyanis a nedves rü­gyeket jobban veszélyezteti. ködjünk, annál inkább, mert a második szabály azt mondja, hogy menjünk minél többet szabad leve­gőre, ki a napra. Igen áan, de ez meg Srí a bőr­nek, előcsalja a szépiákét, zsíros bőr-ekcémát, sőt tavaszi szemhuru­tot is okozhat » mondják a nők. Van benne valami! Valóban gond a szeplő, de ha időben elkezdjük a napvédő kenőcs használatát, sok kellemetlenséget elkerülhetünk, ha pedig bármilyen más bőrpanasz vagy szemgyulladás jelentkezik, azonnal forduljunk bőrgyógyász vagy szemész szakorvoshoz és táp­lálkozzunk helyesen. Ez a harmadüc tavaszi egészség- ügyi szabály. Télen szervezetünk­ben megfogyatkoznak egyes vita­minok, főleg a „C“- és a „D’‘- vitamdn. A „D“-vitaminnak a nap­sugár az i,apja‘’i ^“-vitaminban JÁRATLAN FÖLDÖN A magyar-szovjet barátsági hőnap alkalmából a Szovjet Könyliétre megjelent Usakov: Járat­lan földön c. könyve. A szerző neve eddig nálunk csak tudományos körökben volt ismeretes. Most végre magyar forditásban olvashatjuk első nagy művét, a „Járatlan földön” töltött két esztendejének izgalmas, drámai beszámolóját. Usakovnak nem ez volt egyet­len expedíciója. Már mint tizenötéves gyerek (1901- ben született) Arszenyevvel járta a tundrákat. 1926- ban a Vrangel- és Gerald-szigeteken végzett tudomá­nyos munkát, 1935-ben világrekordot ért el: a leg­magasabb szélességi fokra jutott el a Szovjetunió sarkkutató hajóján. Mint a Szovjet Akadémia tagja, komoly tudományos munkát fejt ki. Nagy élettapasz­talatok, erős életküzdelmek állanak mögötte. Puskin Ruszlán és Ludmillája indította el a nemes kalandok keresésére. Volt újságárús, borbélysegéd, vöröskatona, partizán. Egyetemi évek, veszélyes utak, magas tudo­mányos pozíciók és kitüntetések életének fő állomá­sát Jellem, szovjet ember! Példakép már élete is! Olvassuk el csak könyvét! Gyönyörködünk és ta­nulunk! Három szovjet férfivel együtt kalandozzuk be és ismerjük meg a ,járatlan földet", a sarkvidék cso­dálatos birodalmát. Nemcsak a sarkvidék életének, hanem a szovjet ember hősiességének leszünk tanúi. „Az ember erősebb a vak elemeknél” — mondja Usakov és ezt be is bizonyították. Sohasem hátráltak. Otthagytak mindent, mert eszme hajtotta őket. Mily döbbenetesek a hó- és jégviharok rajzai. Szinte érez­zük a 40 fokos hideg csípését, a sokszor derékig érő víz jegességét, szinte magunk előtt látjuk a tüskés jég­től felsebbzett kutyák lábából kicseppenő vért, együtt csusszanunk le velük a jégfalakon és esünk bele a nemlátott gödörbe. De látjuk a táj szépségeit is, a négy hónapig még éjszaka is ragyogó napot, a négy hónapig még nappal is fényesen ragyogó csillagokat. „A könyv a tudás forrása” — mondja Gorkij. Ez a mű értéke a földrajzi útleírásoknak, de értéke a szépirodalomnak is. Élvezetesen, szemléletesen, von­zóan, művésziesen, pontosan áll előttünk az Északi Föld. A könyvet élvezettel fogják olvasni, különösen a fiatalok. Usakov mondja erről a koráról: „Szerettem a vad természetet, kedvem telt az akadályok leküz­désében, az elemekkel való harcban, a kalandokban.” A könyvet Csanád Vilmos fordította. Heti műsor Jászberény: 24—29: Hintónjáró szerelem. 30-án: A traktorista lány, Karcag: 24—27: Kőszív, 28—29: Elveszett melódiák. Kisújszállás: 25—30: Liliomtfi, Kunhegyes: 25—27: Az ezred lánya. 28—30: Nevess velünk. i Kunszentmárton: 25—27: Az ős­erdő foglyai. 23—30: Rákóczi had­nagya. Mezőtúr, Dózsa: 25—27: Amikor a' mezőit virágzanak. 28—30: Üt­közet békében. — Szabadság: 24— 29: Taxi úr. 30: Vasöklű Bogdán. Szolnok, Vörös Csillag: 24—30: Az első szó. — Tisza: 24—27: A Zsurlóin család. 28—30: Puccini — Milleneum: 25—27: Maclovia. 30— 31: Hajókkal a bástyák ellen. Tiszafüred: 25—27: Kaland Ma- rienstadban. 28—30k Zűrzavar a cirkuszban. j Törökszentmiklós: 25—31: Verdi Turkeve: 25-r-30-ig; A bátorság iskolája, X aicsőség lépcsője! Minden egyes lépcsőfok előléptetést, új, magasabb beosztást, új tudományos fokozatot jelent. Ma még csak egyszerű gyári mun­kás valaki; elindul a lép­csőn felfelé — brigád- vezető, művezető, majd mérnök lesz belőle; a mérnökből üzemvezető, igazgató; a pásztorból a Tudományos Akadémia tagja. Ezen a lépcsőn bárki felmehet, de egyről nem szabad elfeledkeznie: a lépcsőn nincsen korlát, ezt a lelkiismeret és a kötelességtudás helyette­síti; Most bemutatjuk önök­nek, miképpen haladnak egyesek ezen a lépcsőn felfelé.;: A függöny szétnyílik. Magasbavesető arany lépcsősor látható. A lép­cső tövében N. áll és telefonál. N.: Szervusz Borenyka! Szervusz öregem! Gratu­lálj, barátocskám: maga­sabb beosztást kaptam; Igen ;. igen, új munka­kör .;; Elugrom hozzád és mindent elmesélek; Ugyan kérlek! Miféle gép­kocsi!? Dehogyis kell gép­kocsi! Jó nekem a villa­mos is. Üdvözlöm Zojács­VLAGYIMIR POLJAKOVt A DICSŐSÉG LÉPCSŐJÉN kát; Szervusz öregem; Nnna: * j Fellép az első lépcső* fokra* (A titkárhoz): Mi van ott kinn az előszobában? Hogy sokan várnak rám? Sebaj! Ha várnak rám, ez annyit jelent, hogy dolguk van velem. Mond­ja meg nekik: mindenkit fogadok. Ez meg itt mi­csoda? Tea? Köszönöm, de igazán felesleges volt fáradnia vele. Miféle gép­kocsit akar értem külde­ni? Ugyan kérem! Nin­csen szükségem semmi­féle külön gépkocsira, re­mekül megteszi a szolgá­lati kocsi is. Hogyan? Engem kérnek a telefon­hoz? (Felveszi a kagylót.) Igen, én vagyok. Halló? Ki beszél? Borja? Szer­vusz Borja;:; Bocsáss meg kérlek, de rengete­gen várnak rám ... Igen, majd egyszer máskor::: Nnna: Fellép a második lép­csőfokra. (A titkárhoz): Micsoda lárma az ott kinn az elő­szobában! Hogy a felek várnak? Sebaj! Csak vár­janak türelmesen! Ren­delje ide ötre a gépko­csit ;; 1 Hogy-hogy a Moszkvicsot?;: s Moszk­vicson nem szeretek jár­ni! Küldje a Pobedát.És nagyon kérem, szereltes­sen fel ide egy második telefont Egy nem elég nekem. Ki a csoda ez már megint? (Felveszi a kagy­lót.) Halló;:: Ki beszél?..; Borja? ; Miféle Borja? Ja vagy úgy. Borja;:; Hát kérem a helyzet az, hogy éppen értekezlet van nálam::; Talán hív­jon fel egy más alkalom­mal ;:: Mondjuk néhány hét múlva:; -. szóval vala­hogy ilyenformán;: ? Nnna::; Fellép a harmadik lép­csőfokra. Szemmellát­hatóan kövérebb. (A titkárhoz): Maga az? Már kétszer hívtam. Mondja, maga nem hallja a csengetést? Hogy az előszobát ismét ellepték a felek? Közölje velük, hogy ma senkit sem fo­gadok. Értekezletem van, sokkal fontosabb dolgok­kal vagyok elfoglalva .:: Melyik gépkocsi jött ér­tem? A Pobeda? Küldje vissza a garázsba és ho­zassa ki a ZISZ-t;; s És miért adják citrom nél­kül a teámat? Az ilyen apróságokra is nekem kell figyelmeztetnem magát?! Mi az már megint? (Fel­veszi a telefonkagylót.) Ki beszél? Borja? Miféle Borja? Ja vagy úgy, Bo­risz Nyikolajevics? Mond­ja kérem, maga nem bír­ja megérteni, hogy el va­gyok foglalva?! Nyakig ülök a munkában, maga meg .:: Szóval, hívjon fel néhány hónap múlva..: (Leteszi a kagylót.) Intéz­kedjék, hogy még egy te­lefont szereljenek fel a részemre..; Nevetséges, hogy négy telefonnal kell beérnem!.:. Nnna .;: Fellép a negyedik lép­csőfokra Még jobban meghízott. (A titkárhoz): Hol a csodában bujkál?! Nem tud itt lenni, amikor én bejövök?! Ki vár rám? Mi az, hogy beszélni akarnak velem?! Előbb talán engem kérdezne meg, hogy akarok-e én beszélni velük! Vegye fel a kagylót! Nem hallja. hogy szól a telefon?! En­gem kérnek? Adja ide! (Átveszi a kagylót.) Mit kíván?;:: Borja? :;i Bo­risz Nyikolajevics? ;; A vezetéknevét, a vezeték­nevét mondja be. elv­társ! ;:; (A titkárhoz): Vegye át a kagylót és kérdezze meg tőle. mit akar;-.; Mi? Hogy szüle­tésnapja van és meghív? Jól van! Közölje vele, hogy a helyettesem majd elmegy::: Mi az. hogy nem ismeri a helyettese­met? .;; Én ismerem és ez teljességgel elegendő..: Menjen a második he­lyettesemhez és küldje el az úszómedencém ré­szére rendelt csempék­ért;:: Egészen kimerül­tem .;. még lélegzeni sem hagyják az embert.:: Nnna..: Fellép az ötödik lépcső­fokra. Valószínütleniil kövér. (Felemeli a telefon- kagylót.) Halló!. =: Ki­csoda? Borisz Nyikolaje­vics? Hallja elvtárs, tud­ja maga egyáltalában, ki­vel bes2él? Végeztem! (Leteszi a kagylót, a tit­kárhoz): Kiutazom a nya­ralómba. Hívja fel a ga­rázst és küldesse a ZIM- et a feleségemért, a Po­beda vigye a piacra a háztartási alkalmazotta­mat, a Hudson pedig jöj­jön értem!;:: Pellép a hatodik lép­csőfokra. A szétpukka- dásig kövér. Kiabál: Én, mint a vállalat ve­zetője! -.: j Villámcsapásszerű csat­tanás, majd sötétség. N< éktelen dübörgés köze­pette lerepül a lépcsőn. Kivilágosodik. Ott áll meghunyászkodva, sze­rényen a lépcső tövé­ben és telefonál: Halló;:: Borenyka?:: • Mi van veled? Már meg sem ismered a hango­mat, öregem? Szép dolog, elfeledkezni öreg bará­todról! Én .vagyok.:s persze, hogy én .:: Hogy mi? Dehogyis .;: Engem azóta .:: igen ::: szóval.,: már nem dolgozom ott..: Majd benézek hozzátok és mindent elmesélek. Mi­féle gépkocsin? Ugyan, hová gondolsz? .:: Jó ne­kem a villamos is ... Üd­vözlöm Zojácskát..: Szervusz pajtikám .:: a viszontlátásra;:: Gerényi Tibor fordítása

Next

/
Thumbnails
Contents