Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-19 / 66. szám
1955 március lit. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Izgalmas műtét irta: Sí. Guscsov SZÁGULDVA kanyarodott be a mentőkocsi a harkovi klinika elé, ahol a sürgős sebészeti műtéteket és vérátömlesztéseket végzik . Az ápolónő még írta a felvételi lapot: s.I. Sz. Kucenko, munkás, 32 éves, szívsérülés, eszméletlen ..amikor a sebesült már a műtőasztalán feküdt. Ebben a pillanatban légzése megszűnt, érverése abbamaradt, szívműködése megállt... Ahogyan az orvosok mondják, beállt a klinikai halál. Az ügyeletes orvosok tudták, hogy hosszas megfontolásra nincs idő. Ha nem cselekszenek azonnal, öt-hat perc múlva elpusztul az agyvelő ... Másodperceken múlott minden. Az orvosok gyors mozdulatokkal felnyitották a beteg lábán az artériát és különleges készülékkel, nyomás alatt megkezdték a vérátömlesztést. Amikor már száz köbcentiméter vért juttattak a beteg szervezetébe, egy köbcenti adrenalint, a szívműködést serkentő gyógyszert fecskendeztek a vérbe. Izgatottan várták az eredményt. Tudták, hogy ha az első 250 köbcenti vér nem segít, a további vérátömlesztés már céltalan. De az adrenalin megtette hatását: az el- vértelenedett szív újra életre kelt és érezhetővé vált a szív első, még gyenge dobbanása. A három és fél percre megszűnt élet újra megindult. A szív minden dobbanása erősebb, biztosabb lett. További artériás vérátömlesztéssel támogatták a szívműködést, azután lassan, cseppenkint áttértek a vénás vérátömlesztésre. Most már, öt perccel a vérátömlesztés megkezdése után, hozzáfoghattak a tulajdonképpeni szívműtéthez. A legnehezebbjén ekkor már túl voltaik. Amikor az utolsó külső varratokat helyezték el, a beteg felnyitotta a szemét.., A fiatal férfi, aki három és fél percig halott volt, egy idő múlva egészségesen hagyta el a klinikát. Új rádiókészülékek Romániában ~ Á romániai áruházak kirakataiban nemrégen új román gyártmányú rádiókészülékek jelentek meg. A legújabb típusok a következők: i.Bucuresti“, „Carpati“, „Simfo- mia“, „Dunarea“ és a „Melódia.“ A legutóbbi három hullámhosszal, nyolc lámpával, két hangszóróval, picuppel működik. Sorozatgyártása a „Radio Popular’“ gyárban az elmúlt év folyamán kezdődött el. — Rövidesen megkezdődik még további 4 rádiótípus gjártása is. Ugyanebben az évben az elektrotechnikai üzemek újfajta kondenzátorok, kapcsolók stb. gyártását kezdik el. Az „Electromagnetica“’ vállalat egy picupos táskagramofón gyártását kezdi el. Ezt elsősorban kirándulók részére készítik. LEVÉL A FEGYVERNEKI NÉPFRONX- ItlZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL Iskola, amelynek nincs párja Európában A csehszlovák szakoktatás fejlettségét bizonyítja többek közt a turnévá ötvös-iparművészeti iskola is, amelynek nincs párja Európában. Az iskolát, amely a cseh iparművészet jövendő szakembereit neveli, most kibővítették. Az építkezésre 6 millió Kcs-t fordított az állam. Ebben a levélben arról szeretnék beszámolni, milyen munkát végzett és végez a fegyvemeki népfront- bizottság a pártszervezet irányítása mellett a tanáccsal karöltve, annak érdekében, hogy a község határában a tavaszi mezőgazdasági munkákat sikeresen elvégezzék s egész évben jó eredményeket érjenek el a dolgozó parasztok. A tavaszi munkára való felkészüléshez igen nagy segítséget adott a hét olvasókör. Ezekben minden héten rendszeresen mezőgazdasági előadást tartott Nida Endre elvtárs, a Vörös Csillag tsz agronómusa és Hideg István elvtárs, a tanács mezőgazdasági előadója. Nemcsak a műtrágyázás fontosságáról, az istállótrágya szakszerű kezeléséről, az állattenyésztés különféle kérdéseiről beszéltek a dolgozó parasztoknak, hanem felhívták figyelmüket a tavaszi búza s a többi tavaszi kalászosok vetésének gyors elvégzésére. Ugyanakkor az olvasókörökben nem feledkeztek meg arról sem, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeit ismertessék az egyénileg dolgozó parasztokkal. Ennek következtében két rizstermelő I. típusú csoport alakult, majd később November 7. tszcs néven termelőszövetkezeti csoporttá egyesültek. A Vörös Csillag tsz-be is többen beléptek. % .... mm K. MOLNÁR JÓZSEF A népfront-bizottság, mivel jó kapcsolatban van a tanáccsal, a tömegszervezetekkel, hasznos segítséget tudott nyújtani a tavaszi vetés gyors befejezéséért folytatott, a pártszervezet által vezetett harchoz. A termelőBzövetkezetekben és az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságaiban időben kijavították a gépeket, a vetőmagtisztítás terén is rend van. A vetés munkájának gyorsabb végzését segíti az, hogy a bizottság javaslatára a tanács mezőgazdasági csoportja helyes intézkedéseket tett a rossz állapotban lévő dűlőutak karbantartására. A népfrontbizottság két-'három tagja naponta eljárt és eljár az olvasókörökbe, s ott a vetés kérdéséről beszélget a dolgozó parasztokkal, ugyanakkor pedig a cükcrrépater- melési szerződések kötését is megfelelő agitációval segíti. Általában az a tapasztalatom, hogy a bizottság tagjai kiveszik részüket a munkából. Javaslatokat tesznek, társadalmi munkát szerveztek, élenjárnak az állam iránti kötelezettségek teljesítése területén s a mezőgazdasági munkákban is. Különösen Czimmer Domonkos, Tukarcs Gábor, Forgács Mihály és ifj. Csőké Joachim dolgozó parasztok vé- végeznek népfront-bizottsági taghoz méltó munkát. S feltétlenül meg kell említenem dr. Kovács Mihály állatorvost, aki mint népfront-bizottsági tag, szakelőadások tartásával fáradozik azon, hogy a községben az állat- tenyésztés fejlődjön. Népfront-bizottságunk most tagjain keresztül gyors és jó munkára igyekszik mozgósítani a község dolgozó parasztjait annak érdekében, hegy az időjárás okozta késlekedés ellenére jó termést takarítsunk be a fegyverneki határban a tavaszi vetésből is. K. Molnár József, a népfront-bizottság elnöke, Fegyvernek. em&e>üóég- közöd kincse A mezőtúri Malinovszki Olvasókör egyik asztalánál hat ember a »Szovjet Kultúra« februári számát lapozgatja. A 35. oldalon egy ősz- szakálú, derűsarcú férfi fényképe mosolyog rájuk: Filatov profesz- szoré. Ki lehet ez a Filatov? A hat közül a legfiatalabb: Szűcs Zsuzsanna már olvassa is a cikket, amelynek címe: „Filatov akadémikus 80 éves”. A többiek: a Sándor- és a Kiss-házaspár, meg Kissék legényfia érdeklődve hallgatják. Nem tudom, hogy a valóságban így történt-e? Az előttem fekvő levél indította el ezt az elképzelést. Mert a cikk, a hat emberben érzéseket, gondolatokat kavart és ez tollat adott a kezükbe. Többek között ezt írják: „A cikk élénk fényt vet a tudós és a kormány viszonyára. A szovjet kormány — a nép kormánya — minden segítséget megad Filatov munkásságához. Ennek nyomán szerte a világon emberek nyerik vissza látásukat. Filatov tudománya tehát ma már az egész emberiség közös kincse.” Az emberiség közös kincse.-.. Ez a mondat ragadott meg a legjobban. Talán azért, mert éppen a napokban olvastam egy másik nagy szovjet tudósnak, Lepesin- szkájának a könyvét, az élet forrásairól. Ez a világhírű tudós asz- szony eredményesen fáradozik azon, hogy meghosszabbítsa az emberek életét. A levelet olvasva, eszembejutott az a nyilatkozat, amelyet mostanában adott közre Bruno Pontecorvo, a Szovjetunióban élő nagy tudós, az atom békés felhasználásáról, az atomfegyver megsemmisítéséről. A vakoknak látás, az emberi élet meghosszabbítása, az atomerő békés felhasználása. Csak három, hirtelen kiragadott példa a szovjet tudomány életet szolgáló munkásságából. Igen, a szovjet tudósok az élet fegyverével harcolnak az atom- és hidrogénbomba ellen. És ha nem is írták meg, de ez a gondolat ösztönözte ott a mezőtúri Malinovszki Olvasókörben azt a hat paraszt- embert, aki Filatovról levelet írt a szerkesztőségnek. Azon túl, hogy a Szovjetunió is rendelkezik az atom- és hidrogénbombák gyártásának tudományával, azért is erősebbek, a béketábor országai az imperialistáknál, mert a mi tudósaink az élet megszépítésén, jobbá, gazdagabbátéte- lén fáradoznak. És mert ezt a fáradozásukat a béketábor minden egyes országának kormánya segíti, támogatja. Hogy ez mennyire így van, elég elolvasni azoknak a névsorát és munkásságát, akik most kaptak Kossuth-díjat. Ezt látják és értik szerte a világon az egyszerű emberek milliói és ezért válik egyre legyőzhetetle- nebbé a békéért harcolók ereje. Az emberi haladást és boldogságot szolgáló tudomány az emberiség legféltetteb közös kincsét: a békét erősíti, t. k. Mi újság a meteorológiában? Nyugat- és Közép-Európáfoan hatalmas anticiklon alakult ki, ami nem engedi, hogy a déli meleg, szubtrópusi légtömegek elárasszák szárazföldünket. Emiatt késik a tavasz. Ha az anticiklon elvonul, akkor kezdődhet csak az enyhülés, a meleg, •tavaszias idő. Európa északi részén még mindig sok a hideg légtömeg, ami eléggé nyugtalanító jelenség. Előnye a hideg időnek, hegy az olvadás lassú és így az olvadékvíz nem zúdul hirtelen a folyókba. Hazánkban a magas hegyeken és a nyugati határszélen még tél van. 20—30 cm-es hótakaró borítja a földeket. Az anticiklon itt is érezteti hatását, ezért fordult szárazra az időjárás. Az enyhülés itt is csak lassú és az évszakhoz képest igen hideg az idő. A március eleji tartós nagy hideg egészen rendkívüli jelenség volt. AZ IDŐJÁRÁS TOVÁBBI ALAKULÁSA: Csak egészen lassú javulás remélhető. Egyelőre száraz marad az idő. A közeli napokban csak gyenge nappali felmelegedés és továbbra is erős északi éjszakai lehűlés (gyenge fagyok). Néhány nap múlva csapadékosra fordul az időjárás és csak a jövő hétre várható az időjárás lényeges javulása, az erőteljesebb felmelegedés. WEIMAR KÉSZÜL A SCHILLER- ÜNNEPSÉGEKRE Május 9-én lesz 150 éve anruife* hogy Friedrich Schiller, a nagy nemet költő, a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusa elhunyt. A. Béke Világtanács felhívására ezen a napon nemcsak Németországban, hanem az egész világon megemlékeznek a harcos humanistáról, az emberi méltóság következetes védelmezőjéről, a béke és öröm dalnokáról. Az NDK-ban a Schiller-év alkaU mából ünnepségeket rendeznek. A iveim ári ünnepségek május 8-án kezdődnek a „Teli Vilmos” című dráma és Beethoven IX. szimfóniájának előadásával. Másnap koszorút helyeznek el Schiller mauzóleumánál és emlékünnepséget tartanak a Nemzeti Színházban. A következő napokon a bel- és külföldi vendégek ellátogatnak Bauer- bachban, Jénában és Weimarban azokra a helyekre, ahol Schiller élt és alkotott. A Nemzeti Színházban Schiller-műveket adnak elő. Május 14-én Thomas Mann, a legnagyobb élő német író emlékezik meg Friedrich Schillerről. Az ünnepi hét utolsó napján a „Wallenstein táborát” adják elő a weimari parkban, ahol már 1859-ben is játszották. A fiatalok már április 2-án és 3-án megnyitják a Schiller-ünnepsége- ket. Az ünnepi díszt öltő városban különböző Schiller-kiállitásokat rendeznek, például „Weimar klasz- szikus korszaka”, „Ármány és szerelem”, „XIX. századi illusztrációk Schiller müveihez” és más címek alatt. Magyar filmhét Csehszlovákiában Magyarország felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából Prágában, Brnaban, Bratislavában és Kosicén április 1-től április 7-ig magyar filmhetet rendeznek. Ebből az alkalomból a csehszlovák filmszínházak bemutatják az „Életjel“’, a „Hintónjáró szerelem”, a „Rokonok“’ és a „Város- alatt'* című filmeket. Áramszünet Szolnokon Értesítjük fogyasztóközönségünket, hogy f. hó 20-án vasárnap reggel 6 órától, előreláthatólag 14 óráig áramszünetet tartunk Szolnokon. Az áramszünet a Zagyva balparti részét, továbbá a Dózsa Gy.- út, Megyei Tanácsháza és a Zagyva közötti városrészeket, valamint az Ady Endre-úttól a vasútvonalig terjedő városrészeket érinti. Az átkapcsolási műveletek miatt 6 órakor és 14 órakor, (illetőleg a visszakapcsolás időpontjában) az egész városban 30—30 perces áramszünet lesz. Amennyiben a munkálatokat 14 óra előtt fejezzük be, úgy a visszakapcsolást is hamarabb fogjuk elvégezni. A vízszolgáltatást az áramszünet nem érinti. Tiszántúli Áramszolg. VálL Üzletigazgatósága, Szolnok. S.RIKLIN B arátaival ült a klubban Perehvalov. Jóízűen és érdekesen tudott mesélni. Néha ugyan kiszínezte mondókáját és a nagyobb hatás kedvéért itt-ott hozzá is költött valamit a valósághoz, barátai mégis szívesen hallgatták. Most is ő vitte a szót. A tavalyi nyaralásról mesélt. — Nem túlzók, ha azt állítom, ez volt életemben a legizgalmasabb nyaralás. Júniusban az orvosok valamilyen betegség tüneteit állapították meg rajtam. A nevét nem tudom nektek megmondani, mert mindnyájan latinul mondták. Július elején beutaltak valami kis eldugott szanatóriumba. Unalmas, csendes kis hely volt. Gyönyörű, havas- sipkájú hegyek, sűrű fenyőerdők vették körül az üdülőtelepet, mely a környező vidék szépségén kívül semmiféle szórakozást nem nyújtott, Hamarosan láttam, hogy a szanatórium lakói egytől egyig tiszteletreméltó, idősebb, de végtelenül unalmas emberek. Néhány remek történetem volt készenlétben és — legnagyobb bosz- szúságomra — nem volt kinek elmesélnem. Nyugodtan állíthatom. hogy egyhangú életemben — a napi négyszeri étkezésen kívül — csupán a napi háromszori hőmérőzés jelentett némi változatosságot. De még ebben is bal- szerencsém volt, mert állandóan 36.6-ot mutatott a hőmérő, ami még fokozta a szanatóriumi élet egyhangúságát. Egy szép napon azonban — és most figyeljetek, mert a döntő fordulat következik — elmélázva sétáltam a parkban, s hirtelen olyan érzés fogott el, melyet Kolumbusz legénysége érezhetett, amikor az árboc tetejéről felhangzott a szívet megremegtető: „Föld föld !...” Én azonban föld helyett inkább valami égi jelenséget láttam magam előtt. V ALÓBAN, mint égi tünemény ült és olvasott egy pádon az a fehérruhás, szőkehajú, kékszemű jelenség, akinek csupán azért nem ecsetelem tovább a szépségét, báját, üde fiatalságát, mert nem akarok a költők mesterségébe belekontárkodni. Csak annyit mondok: olyan volt, mint egy cukorbaba.: -. igen, egy édes kis cukorbaba! Mondanom sem kell, hogy negyedórán belül megismerkedtem vele. A következő negyedórában már a harmadik érdekfeszítő történetet meséltem neki.;; És képzeljétek csak, miközben mesélek, előveszi a könyvét és olvasni kezd !;;: Olvasni, az én jelenlétemben! v Én azonban nem olyan ember vagyok, hogy elcsüggesztene az első sikertelenség. Abból kiindulva, hogy a hadszíntér alapos ismerete a sikeres támadás talpköve, pontos adatokat szereztem be a szanatórium irodájában. A cukorbaba neve: Varja Szemjo- nova Litovcova, huszonkét éves, apja orvos-alezredes. Varja Szemjonova beteg volt és megerősödni jött a szanatóriumba. De ezzel nem értem be. Tovább folytattam a nyomozást a szanatóriumi könyvtárban és szem előtt tartva ezt az aranyigazságot, hogy „Mondd meg, mit olvasol és megmondom, ki vagy!” — kifaggattam az öreg könyvtáros nénit. Tőle tudtam meg, hogy Varját főleg a versek érdeklik. Egyszóval: romantikus lélek — gondoltam magamban. Hát ha romantika kell, legyen romantika! L egközelebbi találkozásunk alkalmával az időjárásról kezdtem beszélni és ezzel kapcsolatban megjegyeztem, hogy az ilyen esős, szeles idő nem kedvez a repülőknek. Ti tudjátok, hogy a háborúban utász voltam, és ez nem kimondottan romantikus fegyvernem, így hát inkább arról kezdtem mesélni, a háborúban bizony nem néztük, milyen az idő, viharban is felszálltam, és az én rajom minden esetben legalább egy tucatra való ellenséges repülőgépet megsemmisített. Úgy éreztem, rátapintottam a cukorbaba Achilles-sarkára. Mind nagyobb érdeklődéssel, szinte izgatottan figyelt, sőt még biztatott is: — Nagyon érdekes, amit mesél! Mondja el részletesebben. Nekem sem kellett több, szabadjára engedtem amúgy is rakoncátlan fantáziámat. Egyre jobban belemelegedtem, és nem is tudom, hogy jutott eszembe any- nyi fantasztikus haditett. amely- lyel elkérkedtem. Tény az, hogy a cukorbaba csodálkozó arccal figyelt és ha kissé abbahagytam, hogy lélegzetet vegyek, azonnal sürgetett: — Mesélje tovább, igen érdekes! Attól kezdve gyakran találkoztunk. Mondhatom, alaposan visz- szafizettem néki a közönyéért, amelyet ismeretségünk kezdetén tanúsított. Bosszút álltam rajta a kitalált pilóta-történetekkel és élveztem csodálkozó tekintetét. Í GY TELT EL két hét. Két gyönyörű szép hét! Egyszer, egy szép napon, hozzám lépett a folyosón az ápolónő és mosolyogva így szólt: — Maga itt járkál, amikor a legkedvesebb ismerőse éppen elutazik? Rohantam a kijárathoz. És a szanatórium kapuja előtt gépkocsi állott, mellette az én szőke cukorbabám — repülőhadnagyi egyenruhában, mellén két kitüntetéssel! Az történt tehát, hogy Litovcova repülőhadnagy nyugodtan hagyta, hogy két héten keresztül a legképtelenebb históriákkal traktáljam. Képzelem, hogy nevetett magában! A végén pedig búcsúszó nélkül otthagyott.. 3 Persze, azt hiszitek, hogy ezt az egészet csak kitaláltam. Higy- jétek el — megtörtént. Sőt most az egyszer egy szóval sem toldottam meg az igazságot és nem vettem el belőle semmit. Perehvalov felállt és elköszönt: — Mennem kell. mert megharagszik a feleségem. — Feleséged? Te nős vagy? Mikor nősültél? — kérdezték megrökönyödve a barátai. — A múlt hónapban. De csak a mézeshetek után akartam közölni veletek. — És kit vettél el? — Hogy-hogy kit vettem el? Természetesen Varja Litovcova hadnagyot.: i Fordította; Gerénvi Ttbé&
