Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-19 / 66. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ACS LAPJA 1955L március 19. szombat VH. évtotyatn. 66. szám Ara öü fillér MAI SZÁMUNK T AST ALMA BÖK; Közlemény Anglia és a Szovjetunió kormányfői találkozójának kérdésében (2. o.) Levél a fegyvernek! népfront-bizottság munkájáról (3. o.) Rádióműsor Hétvégi sportműsor (4. o.) Á termelékenység és önköltségcsökkentés helyzete megyénk A. napokban került nyilvánosságra pártunk Központi Vezetőségének nagyjelentőségű határozata, mely világosain leszögezi: „ha év- ről-évre nem emelkedik a munka termelékenysége és nem csökken a termékeit önköltsége, akkor tartós, állandó életszínvonal-emelkedésről még csak beszélni sem lehet.“ Ebből következik — ha csak nem légvárakra akarunk építeni — saját magunknak kell legyártani azt a termékmennyiséget — és ezek előállítására szolgáló eszközöket — melyek alapját adhatják a reálbérek emelkedése során növekvő keresletnek. Hogy nem mindenben sikerült követnünk a termelés és fogyasztás e logikus arányát — bizonyítására nem kell messzire mennünk példákért. Az elmúlt évben pl. megyénk miniszteri és helyi ipara 94.7 százalékra teljesítette tervét. Az elmaradás magával hozta azt is, hogy a termelékenység 6.2 százalékkal maradt alatta a tervezettnek. Ugyanakkor a reálbérek nem kevesebb, mint 15 százalékkal növekedtek. Nem kétséges tehát, —se néhány szám is arról beszél, — hogy az állami tartalékokat a mi megyénk is alaposan igénybevette. Kihez járult még az is, hogy téri mékeink előállításához több anyagot, munkabért, gépierőt vettünk igénybe, mint kellett volna — s így növeltük a termelés érdekében hozott áldozatokat: csupán az összehasonlítható termékeknél 1 százalékkal növekedett az önköltség. Látszólag nem nagy szám ez — mégis ez az egyetlen százalék 19 millió forintot jelentett, mely összeg pl elegendő lett volna egy több mint 200 lakást maga ban foglaló lakásépítési Programm lebonyolítására. .4 termelő» legfontosabb tényezője az emberi munka. A termelékenység stagnálása összefügg a munkaidő kihasználásával, a ledolgozott napok számával E téren is lehet érzékeltetni, mit jelent a lazaság, a fegyelmezetlenség. Tavaly a ledolgozott munkanapok 6.8 százalékát tették ld az igazolatlan mulasztások. Az emiatt kiesett termelés értékben megközelíti megyénk gyárainak egyhavi gyártását. Ha e csupán fegyelmezetlenségből eredő kiesést el tudtuk volna kerülni, nem csak teljesítette, hanem tűi is szárnyalta volna tervét megyénk ipara. Ez nem jelenti azt, hogy vészharangot kongassunk iparunk felett. A fejlődés — a javuló szervezettség — csaknem mindenhol kézzelfogható tény. Eredményként kell elkönyvelnünk, S dolgozóink nagyszerű lelkesedését bizonyítja az, hogy januárban 6.7, februárban 12 százalékkal szárnyalta túl tervét iparunk, s a meglévő eredmények szerint a termelékenység is közel 4 százalékra emelkedett a tervhez képest. Élenjár ezen a vonalon a Tisza Cipőgyár és a Járműjavító, ahol a jó munkaszervezés eredményeként legutóbb 8 százalékkal növekedett a termelékenység. Asm mondhatjuk azonban azt, hogy ebben az évben egy csapásra megszűntek a hibák, s mostmár minden a legjobb mederben halad, Üzemeink sokszor saját hibájukon kívül kerülnek nehéz helyzet elé. A Papírgyárban 3Z erőtelep gyengesége miatt januárban 361, februárban 749, márciusban eddig közel 130 órát álltak a gépek. így a papírgépek extenzív kapacitás kiiparöban használása komolyain visszaesett, s csökkent az egy gépre, egy dolgozóra, egy munkanapra eső termelés. A kazánok ügye régen vajúdó ügy itt. Az erőtelep ugyanis nem növekedett olyan mértékben, mint a gőzzel működő berendezések száma (III-as papíngép, Cellulóze- gyár). A felettes igazgatóság először erőtelep-korszerűsítést ígért. Aztán ezt elvetették, s új erőtelepre bíztattak. Most úgy határoztak, hogy meg lehet oldani a gyártást enélkül is. Az üzem vezetősége azt tervezi, hogy átveszi a törökmiklósi gőzmalom 370-es kazánját, s ad helyette egy kisebbet — tekintve, hogy ott úgy sincs kihasználva a nagykapacitású gép. Ez jó megoldásnak látszik pillanatnyilag és sokat segítene a Papírgyár munkáján. Csaknem mindén üzemben komoly tennivalók vannak még a termelékenység fokozása terén a gépek és berendezések intenzív kihasználásánál. Ehhez a. munka- módszerátadást kell szervezetté ■termi. Nem választható el a termelékenység problémájától a költségek csökkentése. E téren is értünk már el jelentős eredményeket. Hogy a Papírgyárnál maradjunk — itt egy tonna papír önköltségét —• különféle intézkedésekkel 50 forinttal sikerült leszorítani — A Tisza Cipőgyárban a hulladékok hasznosításával 1 millió forintot takarítottak meg. Az elmúlt két hónapban 232.000 forintot visszaadtak a béralapból is. Sokan azt tartják, hogy a béralap az egyetlen, ahol alig van lehetőség megtakarítására. Nem így van. A Tisza Cipőgyárban pL szokássá vált, hogy a miunkaügyi és a műszaki osztály 3—4 napon keresztül a termelés minden folyamatára kiterjedő mély vizsgálatot tart. így kiderítik az esetleges normalazításokat — s a felesleges munkaerőt ■— átcsoportosítják más műhelybe. Nem kevésbé fontos a gazdaságosság kérdésénél a helyes organizáció, az átgondolt szervezés. Példát erre is a Tisza Cipőgyárból, megyénk legjöbbbam szervezett üzeméből veszünk. Itt a textálszabászat sokáig az* első emeleten volt, úgy, ahogy még a tőkés üzemtől örökölték. Nem sok számítással rájöttek arra, hogy így a gyárépületen belül átlag 780 métert utazik az anyag, míg kés; áru lesz belőle. Sok munkaerőt, időt vett igénybe a belső reálistáé. Most levitték a földszintre a textilszabászatot s így 70 méterre csökkentették a belső utat. Az átrendezés hozzájárult a költségek csökkentéséhez, A uaxdasáffou termelés területién minden üzemünkben bőven van még tennivaló. Az első lépés ehhez a laza ayaggazdálkodás megszüntetése, s a bizonylati rendszer megszigorítása. Az elmúlt évben építőiparunkban hallatlanul sok anyagot pazaroltak el, s jelentős károk keletkeztek egyik fémipari üzemünkben is. Ezen túl a termelési költségvetés minden körülmények között való betartása, az összehasonlító termékek arányának növelése, az élenjáró szovjet módszer elterjesztése s a tömegméretű verseny — az első lépés ezen a téren. A Központi Vezetőség márciusi határozata felhívja a gazdasági vezetők figyelmét a termelékenység s a költség kérdésére. Most a dolgozókon és a vezetőkön a sor, hogy ebben az évben már jelentős lépést tegyünk előre e téren. TETTEKKEL FOGLALNAK ÁLLÁST A MÁRCIUSI HATÁROZAT MELLETT Teljesítette ígéretét NAGY EDIT, a Járműjavító VIII. osztályának esztergályosa a felszabadulás tizedik évfordulójára készülve vállalta, hogy teljesítményét az eddigi 119 százalékról 124 százalékra emeli. ígéretét becsülettel valói aváltotta s már a felszabadulási műszak» nak 135 százalékos teljesítménnyel ind tilts A csataszög! Szebb Élet tsz-ben az ŰJ tagok vetik s tavaszi búzát. Sípos Erzsébet, Varga József, Nagy Erzsébet, TóvizI István, és Tálas András még pár hete, léptek be a termelőszövetkezetbe. Pongrácz Jánossal, aki már régi tagja a szövetkezetnek a tavaszi búza vetésénél dolgoznak. Két géppel eddig négy holdat vetettek el a még további 6 holdon teszik földbe a vetőmagot. Egy szorgalmas asszony Berki Janosné, a Jászberény! külső gyár edény-részlegében dolgozik, mint csiszoló. Jókedvvel, szeretettel végzi munkáját a magyar ezüst birodalmában s teljesítménye 160—170 százalék között jár. Munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a Ion Cos közszükségleti cikket gyártó üzemrész legutóbb közel 5 százalékkal túlszárnyalta tervét. Felszaba d n I ásn n 1» tizedik évfordulóján« készülődünk Széleskörű munkaverseny bontói kozott ki üzemünkben a tervek túlteljesítéséért, a termelékenység emelkedésűiéit. A Rehák és Pusztai fényezőbrigád tagjai február havi tervüket 168, illetve 159 százalékban teljesítették. A Sárik és Ágai asafcalosbrigádok. több mint másfélszeres normatel jesí léssel bizonyítják be, hogy helytállnak a munka frontján s' tettekkel is ünnepük április 4-ét. Horváth Miklós és Kukri József alvázlakatos- brigádok a terven felül vállalt 5 fővizsgás kocsi helyett hetet készítettek el. Faragó Lajos menetvágó 45 százalékkal túlszárnyalta tervét. Hosszú sorokban írhatnánk még kiváló brigádjainkról,. mázolóink- ról, gyárimunkásainkról, akik fáradságot nem kímélve harcolnak feladataik végrehajtásáért, — hogy méltó eredményeikkel is ünnepelhessenek hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóján. Csömör János sztahanovista, Járműjavító, Szolnok 1 tavaszi vetps meggyorsítása a feladat Vezsenyen is vegre oe Koszontott a tavasz. Enyhe déli szél fúj, de ez csak jó, mert szárítja a határt. Ilyen szeles, enyhe napos időből a vezsenyi földeknek elég pár óra, s pirkad- nak. A simítóval, a rög- törővel, vagy a fogassal máris egyengetni lehet a fagyszitta hantokat. így a növény későbbi fejlődéséhez több nedvesség marad vissza a talajban. Ahol korareggel még nem lehet munkához látni, ott a déli, vagy délutáni órákat kell kihasználni, mert a hosszúidéig tartó tél okozta munkakiesést csak így lehet gyorsan pótolni. A vezsenyi tanácsháza vb. elnöki szobájából kilátni az utcára, ahol ottjár- tunkkor gazdasági szerszámokkal megrakva néhány szekér haladt. Telek elvtárs véleménye szerint azok a legszorgalmasabb gazdák voltak, akik nem Tárnak biztatásra, mert jól tudják, hogy a mezei munka halogatása mindig ráfizetéssel jár. Rajtuk kívül azonban nem sok termelő indult a határba szántani, vetni. Egyedül a szövetkezeti parasztok, a Rákóczi tsz tagjai kezdték meg szerdán reggel teljes felkészültséggel a vetést, Az asszonyok és a családtagok is kimentek a határba, hogy minél gyorsabban haladjon a munkájuk. A tsz-tagok példát akarnak mutatni a község egyénileg dolgozó parasztjainak. Az is igaz, hogy náluk sokkal köny- nyebb volt a kezdés, mert idejében és gondosan felkészültek. A gépeket, a szerszámokat is rendbehozták, s amikor a talaj alkalmassá lett, nyomban a magágykészitéshez és a vetéshez láthattak. Különösen a tavaszi búzavetéssel kell igyekezni a vezsenyi dolgozó parasztoknak, mert annak legsürgetőbb most a vetése. Éppen a másik közös gazdaság, az Alkotmány tsz multévi termelési eredményei igazolják, hogy az őszi szántást, a jó magágykészítést és a korai vetést a tavaszi búza mennyire meghálálja. Az Alkotmány tsz tagjai 1054-ben az őszi búzánál 2—2-5 mázsával több tavaszi búzát termeltek holdanként. A tanácselnök elvtárs véleménye szerint a dolgozó parasztok nem is idegenkednek a termesztésétől. Mi lehet mégis az oka, hogy a hét közepén még csak három-négy egyéni gazda fogott hozzá a magágykészítéshez. Az a hiba, hogy a tanács vezetői nem ismerték fel azonnal, hogy ilyenkor minden óra sokat számit. Kedden szép, napos idő volt, de a mezőgazdasági előadónak nem jutott eszébe, hogy előkészítse, megszervezze a másnapi munkát. Még szerdán délelőtt is úgy vélekedett: nincs veszve semmi, mert jó, ha a hét végén vetni lehet. Állítását a szövetkezeti parasztok alaposan megcáfolták. A Rákóczi tsz figyelőszolgálata éber volt, és ők nem ragaszkodtak a szokásokhoz. A község határában mintegy 100 hold tavaszi búza vár elvetésre. Igaz, hogy a vezsenyiek gyakran voltak elsők a szolnoki járás községeinek mezőgazdasági versenyében. Egy-egy nagy munka megkezdése előtt a tanács mezőgazdasági állandóbizottságának tagjai felkeresték gazda- társaikat és megbeszélték, milyen módon lehet leggyorsabban elvégezni a teendőket. A pártszervezet népnevelői kisgyűléseken, egyéni beszélgetések alkalmával hívták fel a figyelmet a munka sürgősségére. A végrehajtóbizottság megszervezte a kölcsönös megsegttésl mozgalmat és értékelte a versenyt. Vezsenyi vezető elvtái - sak! Nem árt elővenni most sem ezeket a módszereket és nem hetek múlva, hanem azonnal. Az elmúlt évek eredményei jobb munkára köteleznek. A mezőgazdasági előadónak például már napokkal előbb ismét meg kellett volna vizsgálnia, mi a helyzet a tavaszi búza vetömagcseréveL Nem tette meg. Ottjár- tünkkor csak a két héttel előbbi állapotokról volt tájékozódva. Ha. úgy látja, hogy kevésnek bizonyult a vetőmag, rendeljenek utána. Az elmúlt napok eseményei tanúsítják: ahol ti vezetők azonnal mozgósítottak, van eredmény. A jászapáti határban szerdán 20 hold tavaszi búzát vetettek. A cibakházi Vörös Csillag tsz tagjai befejezték a 20 hold tavaszi búza vetését. A szomszédos cukorgyári célgazdaságban ugyanez idő alatt 120 holdon került földbe a tavaszi búza. Az első napok elmaradását, ha nem is köny- nyen, de még lehet pótolni Vezsenyen. Akkor ismét elsők lehetnek. c$z r/f fag&k mát cl izáogll&tizcJhen ßcfnek