Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-16 / 63. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 március 16­A Megyei Párt-végrehajtóbizottság aktíva ülése Ungor Tibor elvtárs a kunszentmártoni járási pártbizottság első titkárának felszólalása A szombati megyei párt akti va ülésen sok értékes hozzászólás, ja­vaslat hangzott el. Lényegében mindegyik felszólaló elvtárs meg­egyezett abban, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata a legfőbb kérdésekre hívta fel a fi­gyelmet, s hogy azok végrehajtása minden kommunista kötelessége. » A felszólalások közül sorrendben elsőnek Ungor Tibor elvtársét kö­zöljük. Első szavaiban a párt egységé­nek fontosságáról, s a határozat jelentőségéről beszélt Ungor elv­társ, majd így folytatta: — Fontos feladata járásunknak, hegy felzár­kózzék a tsz mozgalomban legjobb eredményt elért járások mögé. Já­rási pártbizottságunk nem folyta­tott elég következetes harcot a mezőgazdaság, nagyüzemi átszerve­zése érdekében. Helytelen nézetek kaptak lábra, eltúloztuk a hibákat. Bebizonyított tény az, hogy még a legnagyobb tsz-ünk, a Zalka Máté esetében is fennáll a befeléfordu- lás, nem törődnek a közeledő egyé­nileg dolgozó parasztokkal. Minde­nekelőtt ezeket a hibákat kell meg­szüntetni. A továbbiakban Ungor elvtárs a földművesszövetkezetek politikai jelentőségéről beszélt, s megbírálta azt, hogy vezetőik keveset foglal­koznak a közös gazdálkodás nép­szerűsítésével. Majd a termelőszö­vetkezetek pártellenőrzésének fon­tosságát hangsúlyozta, megemlítve azt, hogy a jövőben a tsz-efcben lévő kommunistákat jobban aktivi­zálják, annak érdekében, hogy se­gítsenek a terméseredmények fo­kozásában, s hogy az új módsze­rek, eljárások meghonosítói legye­nek. Az állampolgári kötelességek fon­tosságáról szólva megbírálta a párttitkár elvtárs a begyűjtési ap­parátus munkáját. — Elmondotta, hogy a begyűjtési hivatalok figyel­mét sok esetben hiába hívták fel a kulákok elszámoltatására, megyei szervük levelével takarózva, azon vitatkoztak lehet-e a kulákot ku- lákmak nevezni, ahelyett, hogy munkájukat végezték volna. Sok a hiba az igazságszolgáltatás vonalán is — mondotta Ungor elvtárs — a kulákek kicsúsznak a törvény alól, nem büntetik meg őket úgy, ahogy megérdemelnék, a bíróság elnéző az osztályellenséggel szemben. Fog­lalkozzanak az igazságügyi szervek nagyobb eréllyel és több követke­zetességgel mindezekkel. Kardos Mihály elvtárs a mező­túri gépállomás párttitkára a gaz­dasági és politikai eredményekről szólott, s kifejezte:, következetesen Kiss elvtárs elmondotta, hogy aratás óta 42 dolgozó kérte felvé­telét termelőszövetkezetükbe, s hogy büszke arra, hogy egy óv óta saját kérelmére iámét tsz-ben dol­gozik. Beszélt azokról a hibákról, melyek az alapszabály be nem tar­tásából— a túlzottan megnőtt ház­táji gazdaság meghagyásából •— adódtak, s megállapította, hogy mennyire forrása mindez a mun­kafegyelem lazulásának, s mennyi­re sok még a tennivaló a tsz-eken belül a szövetkezeti demokrácia biztosítása terén. A következőkben arról beszélt Kiss elvtárs, hogy az állattenyész­tés terén milyen terveik vannak, s hogy a tavalyi hibákon okulva a szövetkezet 128 hold takarmánynö­vényt termeszt, s nagy területen ja­vítja meg a legelőt pétisóval. öröm­mel vette tudomásul, hogy a már­ciusi határozat nagy jelentőséget tanúsít a termelőszövetkezeti moz­galomnak, s kifejezte azt, hogy az ő életük és eredményeik is azt bi­zonyítják, hogy csak akkor van jó­léte a dolgozó parasztnak, ha szö­vetkezetben dolgozik, s ez a munkás­paraszt szövetség erősödésének alapja is, végrehajtják azokat a feladatokat, melyeket a márciusi határozat a gérpállcmási dolgozók számára meg­szabott. Árvái János elvtárs, a jászberényi járási pártbizottság el­ső titkára az állami fegyelem kér­désével foglalkozott, ismertette a pártbizottság terveit a határozat útmutatásai alapján. Máté János elvtárs, a kengyeli Sallai tsz elnö­ke a termelőszövetkezetük munká­járól számolt be, Tar Márton párt- titkár elvtárs (Kunhegyes) a felvi­lágosító munka fontosságát méltat­ta. Gróf Károly elvtárs — az Aprí­tógépgyár igazgatójának felszólalá­sa után Kiss Bmánuel elvtárs kért 'szót. Ezt követően Pintér Dezső elv­társ Szolnok város tanácsának el­nöke, majd Hegedűs László elvtárs a Szolnoki Papírgyár párttitkára kért szót. Dobra! József párttitkár elvtárs a Szolnckmegyei Néplap munkáját bírálta, azért, mert nem foglalkozik érdemben a termelő­szövetkezeti városokkal, keveset ír, keveset segíti a karcagi dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti ta­gok munkáját. Kőműves János elv­társ, a roezőhéki Táncsics tsz párt­titkára után Kiss András elvtárs tolmácsolta a Tisza Cipőgyár kom­munistáinak véleményét, hangula­tát a párthatározattal kapcsolat­ban. Felszólalt még az áktivaülésen Vrebovszki Mihály elvtárs Jászjá- kóhalma község párttitkára, Mihá­lyi Tibomé elvtársnő, a turkevei Táncsics tsz párttitkára. Csapó Gyula elvtárs, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat négyszeres szta­hanovista dolgozója, Kun Elek elv­társ, a Hazafis Népfront Bizottság megyei titkára, Nagy István elv­társ a BM Szolnofcmegyei Főosztá­lyának vezetője és Bencze Ernő elvtárs, a DISZ Szolnok városi tit­kára is, Kiss Emánuel elvtárs, a Jászkiséri Táncsics tsz agronómusának felszólalása Ünnepség c Szigligeti Színházban március 15 előestéjén Hétfőn este a szolnoki ifjúság es a város dolgozói a Szigligeti Színházban megtartott ünnepélyen emlékeztek meg 1848 március 15- röl, a márciusi if jakról, a szabad­ságharcról és a földosztás 10. év­fordulójáról. Hét órakor már telve volt a színház. A feherblúzos lányok, munkásfiatalok, egyenruhás ipari tanulók és egyetemi hallgatók kö­zött foglaltak helyet az ünneplőbe öltözött felnőttek. A szépen díszített színpadon nemzetiszín és piros zász­lók közül tekintett le Petőfi arc­képe. A Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola zenekara játszotta el a Himnuszt, majd Rontó Antal egyetemi hallgató szavalta el a Aemzeti dalt, utána Simonyi Al­fréd, a Közlekedési és Műszaki Egyetem DISZ szervezetének tit­kára tartott ünnepi beszédet. Mél­tatta azt a hősi küzdelmet, melyet a magyar nép a szabadságért és függetlenségért folytatott. Kiemel­kedő példa az 1848 március idusán elindult forradalom és szabadság- harc. A magyar nép, a márciusi ifjak hőstette számunkra örökre emlékezetes marad. Az egész nép szívébe zárta Petőfit, Kossuthot, Vasvárit és Táncsicsot. Az ő példá­juk, a szabadságharc veressipkás honvédéinek tettei nemzedékről­nemzedékre szállva lelkesítették a rabságban szunnyadó erőket. A márciusi eszméket váltotta va­lóra 1919-ben a dicső Tanácsköz­társaság. A 48-as honvédség utóda­ként jött létre a hazáját, szabadsá­gát védelmező Vörös Hadsereg, az első proletárdiktatúra idején. 1919- ben az ellenforradalom, s az inter­venció túlereje győzött, de az utána­következő 25 éves rémuralom sem tudta kiirtani népünkből a már­ciusi napok dicső emlékét. A ma­gyar nép szabadságáért adták éle­tüket Sallay Imre, Fürst Sándor, Schönhercz Zoltán, Lőwi Sándor, Kilián György és sokan mások. Pe­tőfi, Kossuth, a márciusi ifjak esz­méi nagy mozgató erővé váltak a fasizmus elleni küzdelemben. A nemzeti függetlenségért, a békéért folyó harcra mozgósítottak, A magyar nép szabadságát a Szovjetunió hős hadserege hozta el tíz évvel ezelőtt. Az 1945 április 4-e óta eltelt egy évtized alatt a párt vezette munkásosztály, s a dolgozó nép valóraváltotta a már­ciusi forradalom eszméit. Beteljese­dett Táncsics álma: a föld azé, aki megműveli. A mi korunkban való­sult meg Kossuth vágya: népünk baráti nemzetekkel karöltve fára­dozik az új, szebb élet építésén, a béke megvédésén. A márciusi ifjak mai utódai, népi demokráciánk fiai és lányai, a gyárakban és földeken, az iskola és egyetem padjaiban munkájukkal, harcukkal szolgálják a haza ügyét. 1848 emléke lelkesíti a fiatalokat és felnőtteket egyaránt, amikor a német militarizmus újjáélesztése elleni küzdelemben a béke megvé­déséért szilárd egységbe tömörülve sorakoznak fel pártunk mögé. Le­fogni a háborús gyújtogatok kezét, eltorlaszolni az utat az atomhá­ború kirobbantása előtt, ez jelenti ma a 48-as eszmék követését. Pár­tunk arra neveli drága hazánk fiait és lányait, vallja magáénak a már­ciusi ifjúság hagyományait, lángoló hazafiságát, a nép, a haza iránti odaadását, vallja büszkén Petőfi szavaival: *Tied vagyok = Tied hazám!” A* ünnepség folytatásaként a DISZ Központi Vezetősége Intéző­bizottságának és a DISZ Városi Bi­zottságának jutalmát osztották ki a tanulásban és munkában élenjáró fiataloknak. A megjutalmazottak között van Simonyi Alfréd, Fekete István, Szabó József egyetemi hall­gatók, Bagi Piroska, a mezőgazda- sági Gépjavító esztergályosa, Tassi Lajos papírgyári ifjúmunkás. A Szózat elhangzása után szín­vonalas kultúrműsor szórakoztatta a megjelenteket, II szolnoki fiatalok március 15-én megkoszorúzták a szabadságharc emlékművét Tegnap délben — az első igazán szép napsütéses tavaszi napon — a szolnoki iskolák fiataljai, nemzeti­szín és vörös zászlók alatt vonul­tak fel a Szabadság-szoborhoz, hogy megemlékezésük koszorúját elhelyezzék az 1848—49-i szabad­ságharc hős honvédéinek emlék­művénél. A koszorúzási ünnepsé­gen resztvettek a Közlekedési Mű­szaki Egyetem, a középiskolák diák­jai, a honvédség képviselői, több­ezer fiatal. A honvédség fúvószenekara elját­szotta a Himnuszt, majd az egye­tem egyik diákja szavalta el a „Nemzeti daf’-t. Ezután került sor az ünnepi beszédre, amelyet Valkó Lajos, a Beloiannisz-Gimnázium tanára mondott el, hősi példaként állítva a mai fiatalok elé a már­ciusi ifjak forradalmi hevületét, hazaszeretetét. a szabadságharc honvédéinek önfeláldozását - haza ügyéért: A beszéd elhangzása után a párt, a DISZ, a honvédség és az iskolák képviselői helyezték el koszorúikat az emlékműnél, _ _________ Jo bb munkát akarunk végesni Csentünk ifjúmunkásai nagy lelkesedéssel kapcsolódtak bele a felszabadulási versenybe. Ez az időszak egybeesik azzal, hogy dol­gozóink helytállással, okos, észszerű munkával, a műszakiak helyes irányításával, immár tizedszer nyerték a kitűntető élüzem címet, s el­sőízben a minisztertanács és a SzOT Vörös Zászlaját. Mindnyájan büszkék vagyunk erre! Eddig ötszázhatvanan DISZ fiatalnak van egyéni vállalása. — Nagyszerűek eredményeink máris. Handzsur Mária 168, C. Szabó Sándor 190, Bársony Ilona 162 százalékra teljesítették tervüket. Emel­lett munkájuk minősége meghaladja a 93 százalékot, Azt akarjuk, hogy minél több ilyen példamutató fiatalunk legyen. Ez is hozzájárult, hogy januári tervünket 105.5, februári ter­vünket pedig 111.7 százalékra teljesítettük. Első negyedéves vállalá­sunkat már is túlszárnyaltuk. Bár fiataljaink többsége helytáll a munkában, korántsincs min­den rendben. Nálunk is megtalálhatók azok a hibák, mely ékre a párt Központi Vezetőségének határozata felhívta a figyeLmet. A DISZ szervezetnek az eddiginél jobban kell harcolnia a munkafegye­lem megszilárdításáért, a lazaság, a nemtörődömség felszámolásáért. Nem engedhető az meg, ami a felsőrész szabászaton történt. Ft az üzemi bál után nyolc fiatal egyszerűen otthonirnairadt. Nevelő mun­kánkat meg kell erősítenünk, hogy ilyesmi ne történhessen meg. DISZ szervezetünk készül a DISZ II. kongresszusára. Ennek a készülődésnek is a jobb munkában kell megnyilvánulnia. „Minőségi őrjáratunk“ eddig is jól dolgozott, működését a jövőben kiszélesítjük. A DISZ tagok létszámát is felemeljük legalább ötven fiatal beszer­vezésével, H. Nagy Mihály, a Tisza Cipőgyár ifjúmunkása. A Kossutiwfí] második fokozatával fűti ették ki Veres Zoltánt, a Karcagi üveggyár főmérnökét Tegnap, március 15-én adták át a Kossuth-d íjakat azok-* nak, akik kimagasló tudományos és művészi eredményeikkel já­rultak a szocializmus építéséhez. A díjak átadásának ünnepségén Dobi István elvtárs, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke mondott beszédet. Megyénkből Veres Zoltán, a Karcagi Üveggyár főmérnöke a Kcssuth-díj második fokozatát és a vele járó 35.000 forintot kapta. Veres Zoltán az elmúlt három évben folytatott tudományos kutatásai és üzemi kísérletei alapján eredményesen oldotta meg a híradástechnikai C—9 és C—28 jelű speciális üvegtipusok előál­lítását. Az üveggyártás minőségének megjavítása érdekében több műszert szerkesztett, továbbá különleges biológiai szűrőberende­zéseket állított elő. A nagy kitüntetés alkalmával szívből köszöntjük Veres Zol­tán — immár Kossuth-díjas — iőmérnököt. Bizonytalan a Scelba-kormány helyzete Róma (MTI.). A Keresztény De­mokrata Párt Országos Tanácsa a napokban Rómáiban ülést tartott. Az ülésen elhangzott felszólalások bebizonyították és még tovább fo­kozták a jelenlegi Scelba Saragat- kormány helyzetének bizonytalan­ságát. Fanfart, a Keresztény-Demokrata Párt főtitkára beszámolójában rá­mutatott arra, hegy a kormány­koalícióban résztvevő pártok kö­zötti ellentétek következtében a je­lenlegi kormány helyzete egyre gyöngül. A kormány nem érte el az eredetileg maga elé tűzött célt, vagyis nem tudta megszerezni az 1953 június 7-i választásokból meg­gyengültén kikerült kormánypártok számára a népi támogatás erősödé­sét. Ezért Fanfani szükségesnek tartja, hogy a négy párt még Scélba washingtoni útja előtt Pro­gramm jaik megvitatásával „tisz­tázza a helyzetet,‘‘ Az angol alsóltáz elvetette a munkáspárti javaslatot London (MTI). Mint már je­lentettük, az angol Alsóházban hét­főn megkezdődött a vita a munkás­párt vezetőségének indítványa fö­lött — amely követelte, hogy a brit kormány tegyen előkészületeket a háromhatalmi — Amerikai Egye­sült Államok, Anglia, Szovjetunió — tárgyalások előkészítésére. A vitát Attlee nyitotta meg, a többi között rámutatva arra, hogy — szemben a konzervatívok véle­ményével — „nincs értelme halo­gatni az oroszokkal való kapcso­latok felvételét, míg Franciaország habozik a párizsi megállapodások ratifikálásával”. A vitában felszólalt Churchill is, Végülis a munkáspárti javaslatot 298 szavazattal 268 ellenében elve­tették és így a kormány harminc szavazatos többséget kapót. Az Al­sóház ezután nagyobb többséggel jóváhagyta a kormány ellenjavas­latát, amelynek értelmében „várni kell a kormányfői tárgyalásokkal a párizsi megállapodások ratifikálása utáni időig”; Az osztrák kormány tanulmányozza V. M. Molotov nyilatkozatait Récs (MTI.) A hatalmon lévő osztrák pártok — a Néppárt és a Szocialista Fárt — sajtója hallga­tással és ferdítéssel próbálta meg bagatellizálni a Szovjetuniónak azt a kezdeményezését, hogy rendezzék az osztrák államszerződés kérdését. Mindamellett az a széleskörű vissz­hang, amelyet ez a szovjet kezde­ményezés keltett, arra késztette ezt a sajtót, hogy a hét végére bizo­nyos mértékig változtasson hang­ján. A vasárnapi kodmánypárti lapok kommentárjaiból kitűnik, hogy za­varodottság és fejvesztettség lett úrrá a kormány köreiben. A hír­magyarázatok azzal az utalássá! próbálják most megkerülni a kér-« dés lényegét, hogy az osztrák kér« désben a döntés a négy hatalom« tói és nem Ausztriától függ. Raab kancellár lapja, a Neue Tageszeitung megállapítja, hogy a szovjet közlemény teljes szövege „sokkal jelentősebbnek bizonyult, mint ahogyan azt az első értesülé­sek mutatták." Hangoztatja ez a lap, hogy a kormány jelenleg el­mélyül ten tanulmányozza V. M, Molotov nyilatkozatait és kétség­telenül megtárgyalja azt a szovjet kívánságot is, hogy vegyék fel a személyes érintkezést és kezdjék meg a kétoldalú eszmecseréket, < A Béke Világtanács sajtóértekezlete Bécs (TASZSZ.) A Béke Világ­tanács március 14-én sajtóértekez­letet rendezett a Béke’Világtanács Irodája március 11—13—i ülésének határozataival kapcsolatban; Isabelle Blume, a Béke Világta­nács titkára közölte, hogy az Iroda megvitatta az atomháború előké­szítése elleni világmozgalom, vala­mint az 1955 május 22-én Helsin­kiben tartandó Béke-világtalálkozó kérdését. Artur Lundkvist, a Béke Világ­tanács alelnöke nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Atlanti Ta­nácsnak az atomfegyver akalmazá- sáról hozott határozatai, Nyugat­Németország remilitaraizálásánafc tervei, Angliának az atomfegyver gyártásába való bekapcsolása és az Egyesült Államok agresszív csele­kedetei a Távol-Keleten nagymér­tékben fokozták az atomháború veszélyét. Ezért a Béke-Vüágtanács feladata: harcra mozgósítani a vi­lág népeit az atomháború veszélye ellen. Ezután felolvasták a Béke-Világ- tanács Irodájának ülésén elfoga­dott felhívást és nyilatkozatot, majd a Béke-Világtanács Irodájá­nak tagjai válaszoltak az osztrák és külföldi ujsgírók számos kérdé­sére. (MTI.), A német kérdés békés megoldásával foglalkozó gyűlés Párizsban Párizs. (MTI. Hétfőn este a párizsi Szociális Múzeumban a né­met kérdés békés megoldásával foglalkozó gyűlést tartottak. A gyű­lésen felszólalt Jacques Debu-Bri- del köztársasági szocialista szená­tor, Pierre Lébon gualieista képvi­selő, Etienne Nouveau, a Volt Frontharcosok Egyesületének alel­nöke és Pierre Villon kommunista I Felhívjuk az állami vállala­ti tok, közületek figyelmét, — I hogy a Néplapon keresztül I történő hirdetéseik díjánál a 25%-os kedvezményt kapnak, H ha legalább egy negyedéves szer- | ződést kőinek apróhirdetésre. Apró­hirdetést mindenütt az Állami Hir- j det6 Vállalat kirendeltségeinél kell I feladni. Kivételt képeznek azok a helyek, ahol az Állami Hirdető j Vállaltnak nincsenek kirendelísé- j gai. (Ebben az esetben közvetlenül I a Néplap Kiadóhivatalához küld- 5 jék apróhirdetéseiket. — Szolnok, jj Irodaház, tsz. 3.)---------- ­kép viselő, akik valamennyien reszt­vettek a Nyugat-Németorezág újra- felfegyverzése elleni varsói európai értekezleten. Jacques Debu-Bridel szenátor ki­emelte, hogy amikor az ország jö­vőjéről van szó, minden franciának egyesülnie kell az ország védelmé­ben. A franciáknak tudniuk kell; hogy lehetséges a tárgyalás Kelet­tel. A varsói találkozás erre újabb bizonyítékokat szolgáltatott. A né­met felfegyverzésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha ebben Franciaország cinkosságot vállal. Ami engem illet — rnondotta —> én megtagadom ezt. Ha ma tárgya­lásokat kezdünk, elérhető Német­ország űjrafelfegyverzése. Francia­ország azon a napon, amikor cin­kosságot vállalna a német felfegy­verzésben, elvesztené a szabad és békés nagy nemzetet megillető te­kintélyt. Varsóból azt a benyomást hoztam magammal, hogy igenis le­hetséges Európa békéje, 4 *

Next

/
Thumbnails
Contents