Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-11 / 59. szám

1955 március 11. SZOLNOKMÉGYEI NÉPLAP Bitire büszkék vagyunk . . ÉS A MEZŐTÚRI GÉPÁLLOMÁS? fiz űjitóbrigád jó gépekkel seg’ti a termelószövetkezelekel TÖRÖ IMRE karbantartó asztalos a törökszent­miklósi Baromfifeldolgozó Vállalat­nál. Az anyagtakarékosság terén és újításaival jelentős eredménye­ket ért el. Jó tanácsaival különösen a fiatalok munkáját segíti. Ez is fontos Legutóbbi levelemben arról ir­tom, hogy a Vörös Csillag-úti bér- házaknál a rend és a tisztaság nem kielégítő. Azóta változás történt. Jó példaként említem meg a IV. számú bérházat, amelynek házfel­ügyelője példásán rendben tartja a rábízott épületet. A lépcsöházat még a fagyos időben is — heten­ként egyszer felmosta, utána tiszta fűrészporral felhintette. Hajdú elv- társnőnek arra is van gondja, hogy a tisztaság mellett az emberek testi épségét is óvja. Példát vehetnének róla az V. és VI. bérház házfelügyelői is, akik nem sokat törődnek a renddel és a tisztasággal. A lépcsőházak pisz­kosak, felsöpörve is ritkán vannak. Jó lenne, ha a KIK figyelmeztetné őket kötelességükre. CSEH MIHALYNÉ, Szolnok Vörös Csillag-u. IV. bérház Heti moziműsor JASZAPAT1: Március 11-13 ig: Egy éj Velencében. JÁSZBERÉNY: 11 — 16-ig: Lilfomíi. KARCAG: 10—13-ig: Az őserdő foglyai. KISÚJSZÁLLÁS: 12-13-ig: Beszterce ostroma. 14—16-ig: Az őserdő foglyai. KUNHEGYES: 10-15-ig: Három testőr. 16— lS-ig: Napoleon ellen. KUNSZENTMARTON: 12-13-ig: Marian­na sorsa. 14—15-ig: Bátrak arénája. 1G— 17- Ig: A szülőföld muzsikája. MEZŐTÚR: „Dózsa’' 11 — 13-ig: Különös házasság. 14—16-ig: A bátorság iskolája. „Szabadság" 10— 13-ig: Modem kalózok. 14—16-ig: Nevess velünk. SZOLNOK: „Tisza" 10—13-ig: Anna a férje nyakán. 14-én: Grant kapitány gyer­mekei. 15-én: Rejtelmes sziget. 16-án: Örs a hegyekben. „Vörös Csillag" 10—13-ig: A bátorság iskolája. 14—16-lg: Modern kaló­zok. „Mlllenemn" 10—13-ig: A kis Mukk története. 16—17-ig: Trubadúr. TISZAFÜRED: 10-16-ig: Fel a fejjel. TÖRÖKSZENTMIKLÖS: 11—16-ig: Hin- tónjáró szerelem. TURKEVE: 11—16-lg: Egy nyáron át táncolt. JZe.aelez£üik íij/ik DISZ szervezetünk határozatot hozott a tanulmányi fegyelem megszilárdítására. — Úgy dön'öttünk. hogy aki egyesre vagy kettesre felel, annak vasárnap délután nem lesz kimenője, hanem tanulnia kell. Azt is határozatba foglaltuk, hogy aki óra alatt súg, vagy a jegyzetet nézi, az rosszpontot kap. A rendet is megköveteljük. Szétha­gyott ruhadarabokat a napos csak 1 fo­rint ellenében adja ki, s ezt a pénzt az osztály pénztárába tesszük. Ezek a hatá­rozatok bizonyára hozzájárulnak majd is­kolánk fegyelmének javításához, a maga­sabb tanulmányi átlag eléréséhez. GÁTI MARIA Jászberény, mezőgazdasági szakiskola. * Szászberek község kultiircsoportja Mol­nár István pedagógus rendezésében nagy sikerrel adta elő a „Légy jó mindhalálig" című színmüvet. özv. TÓTH FERENCNÉ. A Szolnoki Fodrász KTSZ dolgozói meg­tartották 1954. évi közgyűlésüket. A be­számolókból kitűnt, hogy a szóvetkezet jó munkát végzett. Vagyoni helyzetünk ebben az évben is tovább szilárdult. A szövetke­zet dolgozó' kozott 32 ezer forint jutal­mat oszlottak ki. A szövetkezet összes nye­resége 157 ezer forint volt. PAULHUBER KALMAN levelező. * A Szolnoki MTH Petőfi Sándor Ipari­tanuló Intézet tanuiói nagy izgalommal ké­szii ne4: a március 13-i kiál'ításra. Az elsőéves asztalostanulók, akik még csak öt hónapja tanulják ezt a szakmát, miniatűr- bútordarabokat készítenek. Kü­lönböző modelhí a^zta ok. székek, szekré­nyek. konyhabútorok mellett elkészítették taniníihe yük és az intézet üdülőjének ki­csinyített mását. SZ. J.-NE. —A FÖLDMŰVELÉSÜGYI mi­nisztérium rendelete értelmében a tavaszi haszonállat-vizsgálat Szol­nok város területén március 11-én a külterületen lakók részére, már­cius 12-én a belterületen lakók ré­szére lesz megtartva. Egypatás álla­tokat vizsgálnak. A szemle meg­tartásának helye az állatvásártér. Köteles minden állattulajdonos a szemlére egypatás állatát felve­rném. 1 Még élénken emlékszem az egy évvel ezelőtt megtartott párttag­gyűlésre, ahol a mezőtúri gépállo­más műhelyszerelőjét. Bajnok Ist­ván elvtársat a tagjelöltek sorába felvették. Azóta párttag lett, mun­kában való helytállásával, szorgal­mával érdemelte ki. Mezőtúr hatalmas, többezerhol- das termelőszövetkezeteinek mun­káját kell jó gépekkel, korszerű technikával segíteniők. A trakto­rok, ekék, kultivátorok nagyszám­ban rendelkezésükre állnak. Ez azonban önmagában nem old meg mindent. A téli hónapok alatt a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság és a gépállomás pártszervezete kereste- kutatta, miképpen lehetne jobban kihasználni a meglévő gépeket, hogy a munkatorlódásokat elkerül­jék. Mit is mutatott a tavalyi gya­korlat? Azt, hogy bár 50 kultivá- tora van a gépállomásnak, csupán 1200 holdat kultivátorozhattak meg. Ennek okát abban kell keresni, hogy a vetésnél nem ügyeltek kel­lően a sortávolságra. Az egyenet­len, néha összefutó sorok lehetet­lenné tették a kapásnövények gépi művelését. E hibából okulva a ve­zetők levonták tanulságként: már a vetésnél biztosítani kell a gépi kapálás feltételeit. A decemberi Dárttaggyűlésen a gépállomás kommunistái megbe­szélték tennivalóikat s vállalták, hogy a téli gépjavítás befejezése után a vetés megkezdésének ide­jéig négyzetbevető gépet készíte­nek. E feladat megvalósításán te­vékenykedik ezekben a napokban a gépállomás újítóbrigádja. Most dol­goznak az első 30 soros traktor- vontatású vetőgépen. Ezt alakítják át, s ha ez sikerül, a kukoricavetés megkezdéséig 9 négyzetbevető gé­pet állítanak össze. „Sikerülnie kell — mondotta Bajnok elvtárs, az úji- tóbrigád vezetője. — Addig törjük a fejünket, addig csináljuk, amíg jó lesz.” Ezzel nemcsak a maga akaratát fejezte ki, hanem Árvái János, Molnár János és többi mun­katársa véleményét is. Jóleső érzés beszélgetni ezekkel a nagyszerű emberekkel, akik az élet iskolájában szerzett gazdag tudá­suk legjavát adják. Sok-sok éjsza­kát gondolkozva, töprengve vir- rasztanak át azért, hogy tökéletes A mezőtúri gépállomás újítóbrigádjának tagjai Molnár János, Árvái János és Bajnok István a négyzetes vetőgép alkatrészeit készítik. gépet teremtsenek. A párttagokat és a pártonkívülieket, vezetőket és munkásokat egyaránt az a tudat lelkesíti, hogy a gépek korszerűsí­tésével, jobb kihasználásával a me­zőgazdaság terméshozamának nö­velését szolgálják, a termelőszövet­kezeteket erősítik, hozzájárulnak a népjólét emeléséhez. Nemcsak \ a gépállomásiaknak szívügye a négyzetbevető gép elké­szítése. A tsz-ek vezetői, agronómu- sai is nagy érdeklődést tanúsítanak iránta. Ez érthető Is, hiszen nekik jelent hatalmas segítséget. A négy­zetesen vetett kukoricát kereszt- ben-hosszában gépekkel művelhe­tik. Ezáltal sok dolgos kéz felsza­badul. A gépállomás másik műhelyében szintén nagyszerű újítást, műtrá- gyaszóró gépeket készítenek. Eze­ket már 1952-ben alkalmazták. Most azonban tökéletesítik és 8 Ze- torra szerelik fel. Egy-egy készü­lékkel naponta 100 holdnyi terüle­tet lehet megszórni. A traktoroson kívül csupán egy tsz-tagra lesz szükség, aki 7—8 hold után mű­trágyával -ölti újra a tartályt. Arról is gondoskodnak a gépállo­más dolgozói, hogy a szénakaszá- ásához, begyűjtéséhez kellő gépi segítséget adjanak. A jelenlegi 3 fűkasza pótlására a kiselejtezett fo- gatos aratógépek kaszáiból készíte­nek fűkaszákat. S elgondolásaik v annak a szénabegyüjtés, kazalozás gépesítésére is. 4 ICzévben minden kombájnarat­ta területen alkalmazzák a szalma- lehúzót. Az elmúlt nyáron két tsz- ben kipróbálták ezt a szerkezetet, amelyet Böjti János gépállomási íö- agronómus terve alapján készítet­tek el. 415 holdról hordták le a kombájnszalmát, a Petőfi és Uj Élet termelőszövetkezetben. S ez 17.000 forint megtakarítást jelentett a két tsz-nek. A tavalyi tapasztalat fel- használásával most tökéletesítették a szalmalehúzót is. Ezzel biztosít­ják, hogy a kombájnaratás után nem marad kint szalma. Az itt elmondottak csupán dió­héjban tükrözik azt a lelkes, fá­radhatatlan munkát, amelyet a me­zőtúri gépállomás dolgozói végez­nek a technika fejlesztése érdeké­ben. Céljuk, hogy a mezőtúri ter­melőszövetkezeti tagok évről évre könnyebb munkával. kevesebb költséggel gazdagabb termést taka­rítsanak be a jobb, korszerűbb gé­pek segítségével. NAGY KATALIN Pályázat farkánszőtt és nyomott textilminták tervezésére A Könnyűipari Minisztérium és az Iparművé­szeti Tanács a Textilmintagyártó Vállalat kezdemé­nyezésére nyilvános pályázatot hirdet tarkánszőit és nyomott textilminták tervezésére, hogy a belföldi és exporttermékek választékát növelhessék. A legjobb pályaművek összesen 60.000 forint díjazásban részesülnek. A pályázók a minták tervezésénél használják fel népi művészetünk kimeríthetetlen szín- cs formakul­túráját. A díjnyertes pályamunkákat felszabadulásunk ti­zedik évfordulója tiszteletére rendezendő kiállításon mutatják be. A nyilvános pályázatra vonatkozó mindennemű fel­világosítást a Textilmintagyártó Vállalat ad (XIII, Rozsnyai-u. 9—11.) személyesen vagy telefonon. (MTI) A tavaszi munkát már az újonnan belépett tagokkal együtt kezdjük Teljesen felkészültünk a tavaszi munkákra. — Amint a talaj kellően felmelegszik, megkezdjük a vetést. Usszcs búzavetésünket fejtrágyázzuk. Az őszi mélyszántásokat a barázdákra keresztben elsimítóz- zuk, majd fcgasoljuk. A múlt évben 29 holdról 488 mázsa rizst csépel­tünk. s munkaegységenként majdnem fél kiló hán­tolt rizst osztottunk. Ezévben 60 holdra növeljük rizstelepünket. A jó megélhetési lehetőségek láttára szinte napról-napra új tagokkal gyarapodik szövet­kezetünk. Pár hét alatt tizenkettőn léptek be. — A tavaszi munkát már velük együtt kezdjük. Balogh Mátyás levelező, Jászladánv, Béke tsz A BURGQKYQ TARTÓSÍTÁSA RADIOAKTIV KOBALTTAL Évente sckmillió tonna külön­féle zöldség érkezik a szovjet or­szág raktáraiba, s hónapokon át kell tárolni, amíg az új termés be nem érik. A Szovjetunió Kon­zervipari Tudományos Kutató In­tézete eredményes kísérleteket folytat rádióaktív kobalttal a zöld­ségfélék romlásának megakadályo­zására, eltartásának olcsőbbátétsle végett. A kísérletek 1953-ban kezdődtek. Akkoriban minden szakember tudta már, hegy röntgensugaraik segítségével fel lehet tartóztatná a csírázást. A Röntgen-berendezések azonban drágák és a zöldségfélék olcsók; mint mondják, jóval töb­bet vesztenének a vámon, mint amennyit nyerhetnének a réven. Ráadásul elképzelhetetlen, hogy röntgenbesugárzáson jusson ke­resztül fiz a sckmillió tonna élel­miszer, amelyet a kolhozok, szov- hozok és városok sokezer raktá­rában őriznek. Olyan sugárforrást kellett ta­lálni, amely maga dolgozik és nem kíván bonyolult berendezéseket, olcsó és könnyen kezelhető. Ilyen a rádióaktív kobalt. Éppen úgy gamma-sugarakat lövel ki, mint a röntgenkészülék csöv \ Amellett igen olcsó. Mindez megnyitotta a kobalt-60 útját a kísérleti zöldség­raktárba, ahol aluminiumcsövekben elhelyezett kis ampulláikban tartják a burgonya között. A kobalt-60 lel- kiistn-retesen elvégzi az ember ál­tal rábízott munkát, megbízhatóan, hosszú időre tartósítja a burgo­nyát. Több kérdőjel is áll a tudósok előtt. Milyen folyamatok mennek végbe a rádióaktív kobalttal kezelt burgonya tömör és nedvdús testé­ben? Megöli-e a sugárzás a téli hidegben elszunnyadt életet? Nem, ez az élet a sugárzás hatá­sára csak még mélyebb álomba merül. A Konzervipari Tudomá­nyos Kutató Intézet egyik labo­ratóriumában láthatunk egy mű­szert, amelyben bonyolultan össze­fonódnak a. vékony üvegcsövecs­kék. Ez felfogja és méri a bur­gonya légzését. A besugárzott bur­gonya lassabban lélegzik; mélyebb az álma, mént a besugárzatlannak. Vajon meg lehet-e szakítani ezt az alvást? Az ellenőrzés kedvéért elültet­tek egy besugárzott és egy közön­séges burgonyát. A közönséges burgonya azonnal kicsírázctt, a. kí­sérleti pétdány sokáig nem akart fejlődésnek indulni és csak nagy késéssel jelentkeztek első csirái. Aztán utolérte, sőt megelőzte a közönséges példányt. Termése va­lamivel több volt, mint azé. Ez érdekes kísérlet volt. de az első. Van még egy megoldatlan kérdés: vajon nem lehetne-e a kobaltot a burgonyán kívül más zöldségfélék eltartására felhasználni, s ha igen, hogyan kellene alkalmazni? Ma már teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a rádióaktív kobaltot tartalmazó apró és olcsó ampullák segítségével nagv munka- fe’ihasz.náiás és pénzkiadás nélkül sokmillió tonna burgonyát lehetne eltartani nemcsak egy évig, hanem hosszabb ideig is. Szőlészeti és borászati továbbképző tanfolyam indul A Kertészeti és Szőlészeti Főis­kolán március 21-én hatnapos sző­lész-borász továbbképzőtanfolyam indul. A tanfolyamon résztvehet- nek a felsőfokú képesítéssel rendel­kező és — kisebb számban — ilyen képesítéssel még nem rendelkező, de vezetőállású szakemberek. A résztvevőknek a tanfolyam Idejére eső fizetésüket, valamint az oda- visszautazási költséget és az élel­mezési díjat munkahelyük megté­ríti. A főiskolán résztvevők ked­vezményes szállást és élelmezést is kaphatnak. A felvételi kérelmeket a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola igazgatójához (Budapest. XI. kér., Ménesi-u. 44. szám) március I4-ig kell beküldeni. Marszalkiewicz jó hír­névnek örvendett a válla­latnál, úgy emlegették mindig, mint a jó állam­polgár mintaképét. Lelki- ismeretesen teljesítette mindenkor a munkaver­seny során tett felajánlá­sait. Ha valaki Marszal- kiewiczröl beszélt, soha­sem mulasztotta el olyan jelzők emlegetését, mint „harcos”, „áldozatkész”, „igen aktív", stb. Még csak az kellett volna, hogy valaki Marszalkie- íviczről szólva ne hasz­nált volna ilyen vagy ha­sonló jelszót! Az öreg Florczak egyízben Mar­szalkiewicz munkáját ér­tékelve, nem használt semmiféle különösebb jel­szót. Az üzemi bizottság elnöke egy hónapig ne­heztelt rá emiatt, a sze­mélyzeti osztály vezetője pedig nem válaszolt kö­szönésére. Az elmondot­takból mindenki láthatja, hogy Marszalkiewicznek határozottan meg volt alapozva a jövője a vál­lalatnál. Az igazgató min­dig úgy emlegette Mar- szallciewiczet, mint akiről példát lehet venni. Sajnos, a vállalat ve­zetői nem voltak elég éberek. Szörnyűség arra Cnetnegebál é* csemege-kiállítás A budapesti ás vidéki csemege- boltok dolgozói ebben az évben is megtartják hagyományos csemege­báljukat, amelyet étel-bemutatóval kötnek egybe. Saját készíbményű hideg-konyhai ételeiket és desszert­jeiket állítják majd ki: egészbesült malacot, fácánt és még sok ínyenc­séget. Ezeket a készítményeket a későbbiekben a csemegeboltokban is árusítják majd. A hagyományos csemegebált március 12-én rende­zik a MÉMOSZ székházban. (MTI), HALPROBLÉMA (Lengyel történet — sok tanulsággal) Irta: JERZY KARPINSKI gondolni, hová vezethe­tett volna ezirányú köny- nyelműségük. Node, sze­rencsére az üzemi étkez­de megmentette a helyze­tet. Az üzemi étterem­ben derült ki ugyanis, mi­lyen ember tulajdonkép­pen ez a Marszalkiewicz. Előfordult egyszer, hogy az üzemi étkezdében ki­rántott halat szolgáltak fel ebédre. Ma már nem tudjuk pontosan, milyen halról volt szó, nevezzük ,a könnyebbség kedvéért pontynak. Képzeljük csak el, mi történt. Marszal­kiewicz udvariasan visz- szautasította a halat. Nem evett a halból, sőt kijelentette, egyszer evett pontyot, de egész életére elege volt belőle. Sőt odáig merészkedett, hogy gúnyos megjegyzé­seket tett a pontyra. Az üzemi bizottság elnöke halálsápadt lett, a sze­mélyzeti osztály vezetője úgy nézett Marszalkie- wiezre, mint aki súlyos bűnt követett el. Nyomban az ebéd után összeült az üzemi bizott­ság. A vállalat igazgatója rögtönzött beszámolót tartott „A pontyfogyasz­tás jelentősége a népgaz­daság fejlődése szem­pontjából” címmel. Be­szédében, amely mind­össze 2 órát vett igény­be, részletesen fejtegette, milyen fontos a ponty­evés az életszínvonal emelkedése szemszögéből. Rámutatott arra, a hala­szok nem azért fáradoz­nak, hogy egyes állam­polgárok könnyelműen lebecsüljék munkájukat. Végül arra a következte­tésre jutott, hogy aki nem eszik pontyot, az nem lo­jális az állam iránt, az gyanús. Az értekezlet jóváhagy­ta az igazgató beszámo­lóját. Az élelmezési albi­zottság vezetője, akit ré­gebben Marszalkiewicz gyakran megbírált, most kemény szavakkal nyilat­kozott Marszalkiewicz el­len. Az üzemi sajtóter­jesztő, aki felett Mar­szalkiewicz kritikát gya­korolt, mert cleg hanya­gul kézbesítette a meg­rendelt lapokat, most ki­fejtette: Marszalkiewicz gyanúsan érdeklődött ná­la, kik és hány folyóiratot olvasnak. A balettkor ve­zetője önkritikát gyako­rolt. Elmondotta, 6 a hi- hibás, hogy már koráb­ban nem figyeltek fel Marszalkiewicz gyanús viselkedésére. Visszaem­lékezett arra, hogy Mar­szalkiewicz egyszer így nyilatkozott: „Eljön majd az idő, amikor önből ha­tározottan jó táncosnő lesz”. Csak az öreg Florczak szavazott a beszámoló el­len. Az üzemi bizottság elnöke és a személyzeti osztály vezetője egy hó­napig nem válaszolt kö­szönésére. Marszalkiewicz nyugod­tan kifejtette, hogy a pontyevés mellőzésében semmiféle különösebb szándék nem vezérelte, csupán az, hogy nem sze­reti ezt a halfajtát. A vállalat vezetői azon­ban már nem estek a könnyelműség hibájába. Mihelyt alkalmuk nyílott, eltávolították Marszalkie- wiczet az üzemből és el ­rettentő példa gyanánt emlegették.

Next

/
Thumbnails
Contents