Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-09 / 57. szám
1955 március 9. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 HÚSZ TÁNYÉR Állok a Nemzeti Büffében, teát iszom és közben nézelődöm. Sok látnivaló nincsen. Vendég kevés, a fehérköpenyes kiszolgálónők az átélés asztalok mögött csoportba verődve beszélgetnek, nevetgélnek. Egyszeresük jön egy fiatal kiszolgálónő, kezében vagy 20 tányér. A többiek szólnak hozzá valamit, az rájuk néz, nevet és úgy tolja az asztalra a tányérokat, hogy oda sem figyel. A tányérok megbillennek és valamennyi nagy csörömpöléssel széttörik a cementpadlón. Vajon most mi lesz? A négy nő, mint négy ijedt fehér madár, szétrebben, de csak egy pillanatra. A következőben már lázas tevékenység kezdődik. Az egyik seprűt hoz, a másik egy szemetesvödröt, olyan serényen tüntetik el a tányérok roncsait, hogy öröm nézni. Illetve .: ■. dehogy öröm. Mert bizony nem hallatszik egyetlen rosszalló hang, nem látszik egy korholó pillantás sem. Még kuncognak is, mintha valami jólsikerült csínyt követtek volna el. A tányértörö lány már kifelé indul, kezében a szemetesvödörrel, amikor a konyha felőli ajtónál megjelenik egy magas férfi. Valami vezetőféle lehet, legalábbis azt bizonyítja, hogy a vödröt vivő lány hirtelen megtorpan, leteszi a bűnjelet és eléje áll. Ott terem még másik kettő is, takarni a tányércserepeket. Állnak mindaddig, mig a magas férfi ki nem megy. Milyen tökéletesen is működött a hirtelen kialakult véd- és dacszövetség a törött tányérok eltüntetésére, az okozott kár eltitkolására! A leltárból hiányzik majd 20 tányér (esetleg jóval több is) és senki sem fogja megmondani, hogy hová lett. Nem lesz gazdája. Talán akadnak, akik megkérdik: miért kellett mindezt megírni? Hiszen 20 tányér nem nagy érték. De itt elsősorban arról a szellemről van szó, amely ezzel az esettel kapcsolatosan megnyilatkozott. Arról, hogy becsüljük-e eléggé a közvagyont, vajon felelősséget érzünk-e, ha kárt okozunk? A 20 tányér esete erre a két kérdésre negatív választ ad. A Vendéglátóipari Vállalat vezetői édeskeveset tettek annak érdekében, hogy a dolgozók érezzék, tudják: önmagukat károsítják meg, ha nem vigyáznak a dolgozó nép vagyonára. Mert az lett volna a legkevesebb, hogy a négy nő közül legalább kettő kiáll és azt mondja: — Figyelmetlenségből, vigyázatlanságból kárt okoztál. Térítsd meg! . tk. Ankét Fegyver neken Mintegy hatvanöt, hetven dolgozó paraszt jött össze a fegyvemeki népközbe a Szolnokmegyei Néplap olvasóanikétjára. A megbeszélésen hasznos javaslatok hangzottak el a tavaszi munkáik elősegítése érdekében. A tavaszi takarmányvetést nagyban elősegítené — mondotta Nagy István, — ha a gépállomás olyan kombinált vetőgépet szerezne be, mellyel lucernát is lehet vetni. •— Ilyen gép nincs a községben, s mivel kevés mag áll rendelkezésre, azt jó géppel gazdaságosabban lehetne földbe tenni. A Néplap szerkesztőségétől azt kérték, hogy sokkal többet foglalkozzon az időszerű munkákkal. —- Most a falun olyan cikkeket olvasnak szívesen, — mely a gyümölcsösben végzendő munkákról, a védekező és. a termést emelő tennivalókról szólj Dicséretet érdemel a népkör vezetősége, amiért ezt a kedvező alkalmat, — a dolgozó parasztok együttlébét, — felhasználta arra is, hogy felvilágosító előadást tartsanak. Kovács Mihály községi állatorvos az állattartás időszerűségéről és azok egészségvédelmének fontosságáról beszélt. Szólt az állatorvosi rendelő jelentőségéről, a megfelelő takarmányozásról és a ku- ruzslés megszüntetéséről. Czimmer Domonilk azt javasolta, hogy a földmű vesszövetkezet gondoskodjon a takarmánymész (fu- tor) beszerzéséről, s annak igazságos szétosztásáiról. — Megtörténik, hogy heteken keresztül nem lehet vásárolni. Kérte azt is a községi tanácstól, hegy készíttessen a dögtéren egy mély kutat az állati hullák részére. így a betegség terjesztését megakadályozzák. Molnár István tanácselnökhelyettes elvtárs arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az újtelepi rész úthálózatának építését még ebben a negyedévben megkezdik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határban levő kútakat javítsák ki, mert ez nem a tanács, hanem a közbirtokosság feladata. Hiba az, hogy a csőszök beállítását nem szorgalmazzák eléggé, pedig ez miatt nem tudják megszüntetni a múlt évben fennálló hiányosságokat. Szó volt még arról, hogy a MÁV váróterem ablakaiban nincs üveg, a megállóhelyek nincsenek kivilágítva .Kérték az illetékes szerveket, hogy pótolják e mulasztásokat. HOZZÁSZÓLÁS Védekezhetünk-e a harnulásos rizsbetegség, a bruzone ellen A januári szép enyhe napokban megkezdtem a tavaszi munkát. A szőlőben lévő gyümölcsfákat meggallyaztam, s a trógyahordást befejeztem. Beszereztem a permetezéshez szükséges szereket is és amikor szükséges lesz, azonnal permetezek. Szabad időmben a Bá- tor-dülőban tartott ezüstkalászos gazdatanfolyamot is látogatom. Sok hasznos dolgot tanultam ott, ami a gyümölcstermesztésben, növény- ápolásban komoly segítségemre lesz. — (Csende Mihály, Homok.) * Fass Imre községünk postása. Bármilyen idő van is, mindennap eljuttatja hozzánk a Néplapot. Sok segítséget ad ahhoz, hogy idejében tájékozódjunk a megye és az ország eseményeiről. — (Varga György, Tiszaroff.) • A napokban rendeztük meg a hagyományos „batyu-bált”. A kul- turcsoport Móricz Zsigmond „Egérfogó’* és „Dinnye” című egyfelvo- násos vígjátékát adta elő. A humoros műsor után együtt mulattak a tsz-tagok, egyéni dolgozó parasztok, értelmiségiek és iparosok. — (V&ss Erzsébet, Tiszavárkony.) * Én még most kezdem pályafutásomat. Gyakorlópedagógus vagyok. Nagyon szeretem ezt a hivatást. Az a cél lebeg előttem, amelyet Kónya Lajos egyik versében olyan szépen leírt: „A magvető te vagy, hullasd termékeny szívükbe szavad! Taníts, nevelj! Hatalmas szenvedély lobogjon benne — s győzni fogsz, ne félj!" — (Varga Mária, gy, tanítónő, Turkeve.) Négy hétig feküdtem betegen a szolnoki közkórházban. Ez idő alatt láttam azt a munkát, amit az orvosok végeznek, nagy tudással és emberszeretette!. Ezúton köszönöm a kórház orvosainak és dolgozóinak, amit egészségem visszanyeréséért tettek. — (Halla János, Jász- alsószcntgyörgy.) című cikkhez 1 FELHÍVÁS A B. M. Szolnokmegyei Főosztály értesíti a megye lakosságát, hegy a személyi igazolványokat kiállító kirendeltségek munkája március 16-ával befejeződik. Azokban a járásokban és városokban, ahonnan a kirendeltségek már elköltöztek, a B. M. járási vagy városi osztály székhelyén maradt egy személyi igazolványt kiállító kirendeltség- így aki még személyi igazolványát bármely oknál fogva kiállíttatni nem tudta, az még március 16-ig kiválthatja. Akik ezen idő alatt sem váltják ki igazolványukat, azok ellen az 1/ 1954. B. M. számú rendelet alapján a rcndbírságclási eljárást folyamatba tesszük. Értesítjük továbbá Szolnok város lakosságát, hogy a városi tanács kiértesítésére a kijelölt helyen és időben pontosan jelenjenek meg, mert a torlódások csak úgy kerülhetők el. Közöljük, hogy Kármán László, Béli István és Antal Lajos szolnoki lakosokat a Megyei Főosztály 80— SO Ft rendbírsággal súlytotta, mert személyi igazolványukat felhívás ellenére sem váltották ki. Köteleztük nevezetteket igazolványuk azonnali kiváltására. B. M. SZOLNOKMEGYEI FŐOSZTÁLY Vámos Rezsőnek szerintem minden bizonnyal igaza van abban, hegy a növény l'egyeogülését a talajban lezajló káros vegyi folyamatok is okozzák. Viszont nincs igaza abban, amikor a bamulá- sos megbetegedést egyoldalúan a talajban lezajló káros vegyi folyamatok okozzák és a szerinte már beteg növényen csak betegségjelző a Pyricularia Orizae gomba. Az a véleményem, hogy a bar- nulásos megbetegedés elleni küzdelemben hosszú ideig nem jártunk helyes utakon. A hazai kutatók és a gyakorlati rizstermelők így a megoldást inkább abban keresték, hogy a talajban a káros vegyi folyamatok bekövetkezését meggátolják. 1949. év nyarán dr. Uzonyi Ferenc, az Agrártudományi Egyetem professzora kifejtette a Mezőgazdasági Tudományos Központban a rizs barnulásos megbetegedésének tárgyalására összehívott ankétem, hogy a megoldást a Pyricularia Orizae gomba leküzdésében kell keresni. Ugyanezt vallotta az azóta elhunyt dr. Húsz Béla professzor is. Tehát éppen olyan gombebeteg- séggel állunk szembe, mint a búza rozsdája, vagy mondjuk a cukorrépa és takarmányrépa levélragyája. 2 A növényi gembabetegségek alkalmi kártevők. Olyankor okoznak nagy károkat, amikor az időjárási és talajviszonyok a gombára kedvezőek, a növényekre pedig nem. Vannak növényi gombabetegségek, amelynek kártételét csökkenteni tudjuk,- fellépésük idején alkalmazott emberi beavatkozással és vannak olyanok, amelyeket ekkor a pusztításban megakadályozni mór nem tudunk. De meg lehet előzni a kártételt azzal, hogy olyan növényfajtákat termelünk, amelyek ugyanazon viszonyok mellett ellenállóbbak a gomba támadásával szemben, mint más, a betegség áldozatául eső fajták. így tudtuk csökkenteni a búza- rozsda kártételét, így küzdötte le Sedlmayr Kurt akadémikus a cukorrépa levél-ragyáját. Világos, hegy a rizs barnulásos meigfbet-egedésénck leküzdésében is ez a helyes út. Ezt bizonyították Frank Melanie, az Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet igazgatója és Somorjai Ferenc, a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója, akik 1951. évben a Román Népköztársaságban megtett tanulmányútjuk után beszámoltak arról, hogy a rízsfajták bírálatánál igen nagy súllyal esik latba az ed- lenállóképesség a bruzónéval szemben. Ugyanezt bizonyítják a belföldi kísérletek során Frank Melanie 1934. évi kunhegyes! kísérletei, a Szarvasi Állami Gazdaság rizskísérleti telepén beállított kísérletek egész sora. Bebizonyította az 1954. évben nyolc állami gazdaságban termelt Kendzo rizsfajta, amely éppen azokon a területeken adott több-kevesebb termést, ahol hosszú évek során át Dunghan Shaliit teljesen elpusztította a barnulásos megbetegedés. 3 Különösen szembetűnő volt az egyes fajták ellenálláké-pessége Frank Melanie kunhegyesi kísérleteinél, ahol négy ismétlésben ugyanazokat a rizsfajtákat vetették keskeny hosszú parcelláikban egymás mellé és minden ismétlésben következetesen azonos rizsfaj- tálcát pusztított el a barnulásos megbetegedés és következetesen azonos rizsfajták hoztak egészséges nagy termést. Lehet itt másban okot találni, mint a fajta ellen á 1 lóképességében ? Az elmúlt év végén a Szovjetunióban tanulmányoztam az öntözéses gazdálkodást és rizstermelést. A Szovjetunióban az állami fajta elismerésénél kizáró ck, ha valamelyik hajlamos a barnulásos megbetegedésre. A nálunk köztér- meszlésben lévő Dunghan Shaldt és az Árpa Shalit, amelyből a szegedi szakállas rizst nemesítették, már a harmincas évek közepén kizárták a rizstermelésből éppen fogékonyságuk miatt. A Szovjetunióban a rizstermelési kísérleti állomások nem is foglalkoznak már a Pyricularia Orizae- vel, legfeljebb a nemesítéssel kapcsolóban. Miután másképpen leküzdeni ők sem tudták a bejt, ellenálló rizsfajták egész sorát nemesítették ki. Azóta nincs Pyneu- laria-kérdés többé a Kubán mentén, ahol a Szovjetunió európai részén a rizstermelés zöme van. Ai ellenálló fajták termelése minden esetre lényegesín olcsóbb és sokkal gyorsabban célhoz vezető eljárás, mint a talaj bonyolult vegyi folyamatának tervszerű megváltoztatása. Ezein az úton haladunk mi is. Ma már öt ellenálló rizs-fajtánk van, amelynek magjával az 1956. évben akár az egész erszág rizstermelő területét be tudjuk vetni. Felvetődik ezek után a kérdés, éppen Vámos Rezsőt és társait illetően, szükséges-e továbbra is beható vizsgálat alá venni a talajban lezajló vegyi folyamatok és a barnulásos megbetegedések összefüggését. Feltétlenül szükséges. Bizonyos vagyok abban, hogy kiváló talaj vegyészeink ezirányú vizsgálataik során bizonyára rájönnek olyan megoldásra, amely — ha nem is döntő a barnulásos megbetegedés leküzdésében, mert hiszen azt a fajtakérdés megoldotta — alkalmas lesz arra, hogy olcsó és egyszerű végrehajtásával rizs- tertmésátlagainkait még a kétségtelenül beteg talajokon is tovább fokozzuk. Kállai Kornél. A fenti cikket a Magyar Merfigazdaság 1955. január 31-i számából vettük át. Kiirfjáb a beteg vadállatokat Az utóbbi hetekben néhány helyen az erdőségekben felütötte fejét az állatok súlyos betegsége, a veszettség. Több beteg róka, vadmacska, borz és nyest garázdálkodik az erdőikben. A főveszély az, hogy a rókák és a borzok, macskák behurcolják a betegséget a községekbe is. A veszélyeztetett helyeken a. vadásztársaságok a közegészségügyi és állategészségügyi szervek segítségével mindenütt irtó hadjáratokba fcezd-tek. Emellett mindenütt a leg- nagyob gondossággal védőoltást adnak a falvak háziállatainak. A betegség végső leküzdéséhez azonban a lakosság támogatása is szükséges, mert az esetleg fellépő betegséget azonnal jelenteni kell a tanácsnak. (MTI), Újból csökkentette a javítási árakat a Vasipari Vállalat Közel másfél éve annak, hogy a volt Finommechanikai, Autójavító és a Fémtömegcikk vállalatok ösz- szevenása révén megalakult a Szolnoki Vasipari Vállalat. A 25 különféle szakmát magábafogtaló új vállalat természetesen nem tudta azonnal beváltani a hozzá- f űzött Reményeket. A sajtó is többízben foglalkozott a hiányosságainkkal. A Vasipari Vállalat dolgozói az elmúlt év folyamán sokezer használati tárgy készítésével és sek tízezer kerékpár, varrógép, motorkerékpár, autó, óra, Írógép, elektromotor kijavításával, hegesztő, esztergályos, gumi. felújítási munkák tömegével bizonyították be. hogy hivatásuknak igyekeznek eleget tenni. A vállalat keretében sok szakember — „sztahanovisták“ és a „szakma kiváló dolgozói“ mindany- nyian arra törekednek, hogy minőségi munkával viszonozzák megrendelőik bizalmát. Igen sok bírálat hangzott el vállalatunk felé, főként a magas javítási árak miatt. Ezen a téren már a múlt év áprilisában javulás állott be. A vállalat a javítási kalkulációt felülvizsgálta s azokat mintegy 30—50 százalékkal csökkentette. 1954. évben, szívós munkával még tovább sikerült az önköltséget leszorítani, s ennek nyomán a javítást ív. közelmúltban további 20 százalékkal csökkentettük. Igen fontos feladat vállalatunk további fejlődése érdekében az anyag, javítórész legeinknél p:dig az alkatrész szükséglet folyamatos biztosítása. Felettes szerveink mellett főként a Vas- Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat tudna segíteni, mert az ország más részeiből történő beszerzés erősen növeli önköltségünket. A begyűjtés helyzete a jászapáti járásban A JÁSZAPÁTI I járás dolgozó parasztjainak 98 százaléka rendezte beadási kötelezettségét az elmúlt évben. A hátralékosok miatt azonban 680 mázsa hízott sertés tartozás mo.radt fenn. A dolgozó parasztok hátralékuk rendezésiére ezidcig 191 hízót adtak be, s emellett Jászapáti, Jászivány és Jászdózsa községikbam az esedékes havi terv teljesítése is jól halad. Jászapátin a múlt évben ejért eredményekhez nagyban hozzájárult az, hogy a tanácstagok a pártszervezet irányításával rendszeresen foglalkoztak a dolgozó parasztok ügyes-bajos dolgaival, és felvilágosító munkát végeztek a begyűjtési tervek teljesítése érdekében. A tavalyi tapasztalatok segítségével helyesen szervezték meg most is a munkát, A térvtárgyalásek alkalmával a tanácstagok is jelen vannak és segítenek megoldani a tervfelbontásnál felmerülő problémákat. Az április 4-re tett felajánlások eddigi eredménye azonban azt mutatja, hogy ez a feladat kiesett a tanácstagok látóköréből. — Mindössze huszonhét gazda tett vállalást felszabadulásunk 10. évfordulójára- A jászapáti tanácstagoknak fokozni kell a fel- világosító munkát, ha megakarják tartani a megbecsülést érdemlő íárási első helyet. Jászszentanóráson és Tiszasülyön is a nevelő munka, a tervek ismertetése, a beadásban élenjárók népszerűsítése hozhat jó eredményt, csak így érhetik el. hogy az élenjáró községek közé kerüljenek. Sőti Gyula, Jászapáti, Járási Begyűjtési hivatal. Nagy megnyugvást hozna a kis-1 keresetű dolgozók részére, ha egyetlen járművük, a kerékpár javításának forgalmiadé kulcsát mérsékelni lehetne, mert ez jelenleg igen magas. Különösen sérelmes az, hegy a javításhoz felhasznált és készen vásárolt alkatrészek is forgalmiadó kötelesek, holott ez már adózottan kerül a kereskedelmi forgalomba. A kétszeres adózás komolyan megemeli a javítási árakat. Bízunk abban, hogy közleményünk megvilágítja a valóságos helyzetet és eloszlatja a vállalatunk irányában kialakult téves hiedelmeket. Dolgozóink az 1955-ös évben is minden lehetőit megtesznek annak érdekében, hogy a megrendelők bizalmát kiérdemeljék. Halász Gyula, Szolnoki Vasipari Vállalat. Miért rrnes Szolnokon Totó-klub ? Több dolgozó társammal szeretünk totózni. Az utóbbi időben kollektív szelvénnyel is játszunk, azonban sok esetben nem tudjuk befizetni az ellenértéket. Nem tudjuk a szelvényt sem leadni, mert amikor a munkából hazamegyünk az Országos Takarékpénztár fiókja zárva van. 4 Sok panaszt hallottunk már más vállalatok dolgozóitól is. Megkérdeztük az ÖTP illetékesétől, hogy miért nem nyitnak Totó klubot? A válasz az volt, hogy régen megküldték már a nyitásra az Utasítást, azonban nem kapnak megfelelő helyiséget. Azt hisszük, hogy rajtunk kívül még sokezer dolgozó kérését tolmácsoljuk. amikor azt kérjük a városi tanács igazgatási osztályától: Tegyék lehetővé a Totó klub megnyitását, hiszen az ország minden megyéjében van már, városunk kivételével. A MÁV szolnoki Járműjavító Ü. Vi dolgozói és 116 aláírás.
