Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-06 / 55. szám

1955 március 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Q á i oá La Lzt attain '^J/’.osszú ideig, közel három esztendeig voltam a nagyiváni I. ti- pusú Béke tszcs-nek az elnöke. Ott tanultam meg a közös gazdálkodás szeretetét, és ott ismertem fel a benne rejlő hatalmas lehetőségeket. Éppen ezért tavaly október elsején elhatároztam, hogy egy lépéssel tovább megyek. Felvételem kértem a Rákosi Csillaga mezőgazdasági tsz-be. 17 hold földet vittem és a tagok örömmel fo­gadtak. Az őszi munkák nagyrészét már közösen végeztük. Mindjárt az első napokban rájöttem arra, hogy jól választottam. Leírni alig lehet egy olyan gazdálkodó örömét, aki végre maga is részese az iga­zán szép gazdálkodásnak. Az őszi kalászosok vetését egy gépállomástól kihelyezett szakem­ber segítségével végeztük. Őszi búzavetéstervünket 105 százalékra tel­jesítettük. Ezután következett a trágyahordás. Hatalmas 3000 holdnyi gazdaságunkban egész télen akadt munka. Én mostanában sokat be­szélgetek a velem egykorú emberekkel. Sokszor összehasonlítjuk a jelent a múlttal. Jó néhányszor szóbajön, hogy régen csak tengődtünk, mert a mi határunk szikes földje nem adott sohasem annyit, amennyi elég volt a megélhetőséghez. Most meg három tsz-tag nemrég saját erejéből új házat épittetett. Jónéhányan pedig házat vásároltak köl­csön nélkül. Ilyen vásárlásra azelőtt gondolni sem tudtunk, mert ha nem kaptunk uzsorakamatra, akkor sosem jött össze elegendő pénz. Szövetkezetünk 3000 holdnyi területéből csak 1300 a szántó, a többi rét, legelő. Nagyon alkalmas jószágtenyésztésre, rétiszéna ter­melésére. Termelőszövetkezetünket tehát a jószágtenyésztéssel tesszük még jövedelmezőbbé. Ez az első esztendő, amit a Rákosi Csillaga tsz- ben töltök. Nincs okom félni, mert máris látom, hogy a munkámnak ősszel meglesz az eredménye. GYÖNGY ALBERT Nagyiván, Rákosi Csillaga tsz Egy fanácstag javaslata: Mindig legyen taxi s létesítsenek még egy állomást Megszólalt az orvos telefonja. A vonal má­sik végén esetenként iz­gatott remegő hangok: — Kérem szívesked­jék kijönni hozzánk, két/hónapcs kisfiam­nak láza van..: a férjem igen rosszul van ..; a nagymama hirtelen elvesztette esz­méletét ... tessék na­gyon sietni! ......... Nel iéz percek - kö­vetkeznek az orvos ré­szére: taxit kell sze­rezni, hogy gyorsan el­futhasson betegéhez. Csak két lehetőség van: 12-12. vagy 28-06. Talán remény van arra, hogy hétfői na- non — amikor a ko­csik nincsenek mind a vállalatok szolgálatá­ban vidéken — a 12-12 hívószámmal rendelke­ző állomásról egy ko­csi jelentkezik. A hét többi napjain a kísér­let alig jár sikerrel! De nemcsak az or­vos sietne betegéhez. Szülő nőt kellene szál­lítani a megyei kórház szülészeti osztályára, gipszelt lábú kisfiát vinné haza anyja a kórházból, idős bácsi­ka a rendelőintézet bel­gyógyászatára men­ne. Arról felesleges beszélni, mennyi sür­gős ügyet kellene még intézni. Mind a betegekkel, mind Kiss, Majzik. Bagi. Baj ári gépkocsi- vezetőkkel történt be­szélgetések alapján a következő javaslattal fordulok a MÁVAUT vezetőségéhez: Álljon minden kö­rülmények között ren­delkezésre két taxi. s ezek ne hagyhassák el a várost. S hogy az autók a MÁV pálya­udvarnál lévő állo­máshelyükön kihaszná­latlanul ne álljanak, létesítsenek egy máso­dik taxi megállót a város belterületén, a Kossúth-téren, vagy a Magyar-utcában. Természetesen vár­juk a legjobban érde­keltek, Szolnok város dolgozóinak hozzászó­lásait. javaslatait. dr. Szebeni József gyermekorvos, tanácstag. Szolnok Karcagon megalakult a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti intézet A földművelésügyi minisztérium h-.tásköre alatt az országban eddig 43 kutató intézet és kísérleti gaz­daság működött. A mezőgazdasági kísérletügy átszervezése után most 20 intézet maradt meg — s ezek valamelyikéhez tartoznak a kísér­leti gazdaságok — közülük 11 kü­lönleges szakmai kutató intézet- míg 9 kísérleti tájintézet. Ilyenek többek között az Országos Agro­kémiai Kutató Intézet, a Növény- védelmi Kutató Intézet, az Állat- tenyésztési Kutató Intézet, a Szarvasi Öntözési és Talajjavító Kutató Intézet, a Gyógynövény Kutató intézet. A 9 tájintézet Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet cím­mel működik. sítést — mindössze 12 kát. holdon. Ebből fejlődött ki a 2.282 holdas karcagi kísérleti gazdaság. Innen került ki máris a mezőgazdaság vérkeringésébe a „karcagi“ neme­sített szegletes lednek, a „karcagi 21“ szaibadfajta őszi búza. Hazánk kilenc mezőgazdasági nagyobb tája közül éghajlat dolgában is, talaj­ban is ez a táj a legkedvezőtle­nebb. Ezért is kellett ide kísérlet/ intézet. Eddig megtett t utunk nem volt könnyű, s ugyancsak nehéz fii­adat áll az új intézet előtt is. Eh­hez a munkához kérjük a megye vezetőinek és a megye mezőgazda- sági dolgozóinak támogatását. Vezekényi Ernő, Karcag. Á MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJA Levél két koIhozeInöknek Simon Bálint, a mezőtúri Béke tsz. Kossúth-díjas elnöke a napok­ban levelet írt Sz. P. Propanov- sz.ki elvtársnak, az Odessza-területi Üj Üt kolhoz elnökének és Cse- hovszki elvtársnak, a Rosztov-terü- leti Sztálin kolhoz elnökének. Két évvel ezelőtt mindketten látogatást tettek Mezőtúron. Simon Bálint le­vele bevezetőjében arról írt, hogy 1953. október hatodika, a szovjet mezőgazdasági küldöttség látogatá­sának napja emlékezetes marad a Béke tsz. tagsága és különösen az ő számára. „Az elvtársak ittlétük alkalmá­val komoly segítséget nyújtottak ter­melőszövetkezetünk munkaszerve­zetének kialakításához. Nem felej­tettük el figyelmeztetésüket, hogy nem egészséges munkánk előreha­ladására, ha 30—40 ember egymás mellett töri a kukoricát. Munka- szervezetünket az elvtársak taná­csai alapján alaposan megváltoz­tattuk. Ma már kialakult brigád­jaink, ezeken belül pedig munka­csapataink vannak. Az idén meg­valósítottuk a munkacsapatokon belül a területek egyénekre való felosztását. * Az elvtársakkal együtt néztük meg kukorica- és cukorrépa táb­láinkat. — írja a továbbiakban Si­mon Bálint. — Itt szóvátették, hogy a cukorrépa sorok egyenetle­nek, a tőtávolságok sem egyfor­mák. Akkor még nem tértünk át a cukorrépa gépi kapálására. 1954- ben már egyenes sorokban, egyen­letes tőtávolságban volt a cukor­répánk. így áttérhettünk a foko­zottabb gépi művelésre. Ennek eredménye, hogy az 1953-as 120 mázsás holdankénti átlagtermés helyett 1954-ben 160 mázsa cukor­répánk lett egy-egy holdon. Az állattenyésztés fejlesztéséhez is sok hasznos tanácsot kapott ter­melőszövetkezetünk. fi juhtenyész­tés azóta jövedelmünk jelentős forrása. 1953-ban mindössze hat li­ter volt tehenészetünkben a fejési átlag. Az elvtársak elmondották, hogy helyes takarmányozással, na­pi háromszori fejéssel, állandó állatgondozó biztosításával az ered­mények nagymértékben fokozha­tok. Tehenészünk ugyanaz, aki 1953-ban volt. A tanácsokat fel­használva bevezettük előbb a há­romszori, majd a négyszeri fejést, s a szakszerű takarmányozást. En­nek eredménye, hogy még a téli időszakban is 14 liter lett a fejési átlag abban a tehenészetben. Tehe­nészünk kormánykitüntetést, és egy hónappal ezelőtt a földművelés- ügyi miniszter elvtárstól ezer fo­rint pénzjutalmat kapott. Még tovább sorolhatnám az eredményeket, amelyeket a Szov­jetunió fejlett mezőgazdasága ta­pasztalatainak felhasználásával az elvtársak látogatása után elértünk. A baj csak az, hogy kevésszer ta* lálkozunk. Most, hogy országunk dolgozói legnagyobb nemzeti ünnepünk, fel- szabadulásunk 10. évfordulója al­kalmából munkaversenyben van­nak, mi is igyekszünk a legtöbbet tenni, hogy méltóképpen ünnepel­hessük ezt a napot. Tudjuk jól, ha a Szovjetunió dicső hadserege or­szágunkat nem szabadította volna fel, termelőszövetkezetünk sem lé­tezne. Engedjék meg az elvtársak, hogy mindkettőjüket szerelttel meghív­jam Mezőtúrra vendégségbe, ha­zánk felszabadulásának 10. évfor­dulójára. Szövetkezetünk vala­mennyi tagja örömmel, szeretettel fogadja az elvtársakat. Biztos va­gyok benne, hogy látogatásuk, ta­nácsaik termelőszövetkezetünk megszilárdítására, a népeink közötti barátság további erősítésére fog vezetni. Az elvtársakat várva, jó egészséget kívánunk mindannyiuk- nak, családjuknak, kolhozaik tag­ságának" — fejezi be levelét Simon Bálint elvtárs. A jászapáti já'ásban is mé'tón A jászapáti járás dolgozói, munkások, parasztok, értelmiségi­ek valamennyien kö­zös dolguknak tekintik a magyar-szovjet ba­rátság hónapjának méltó megünneplését. Külön bizottság ala­kult, amely az egész járás kulturális, sport, és egyéb szervezetei­nek a mozgósítását tűz­te ki célul a magyar­szovjet barátság hónap­ja alkalmából. A bi­zottság tervében mű­vész- és népdal-estek, ajándékműsorok, is­meretterjesztő előadá­sok, agronómusnap. a Szovjetunióban szer­zett élményekről szóló beszámoló és irodalmi ankét szerepel. Az iro­dalmi ankétot Jászapá­tiban Aczél Tamás. ünnepelnek Sztálin- és Kossúth- díjas író fogja tartani. A jászapáti dolgo­zók örömmel fogadták, hogy a magyar-szovjet barátság hónapját Jászapátiban Dávid Fe­renc elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára nyitja majd meg. Molnár István a járási kulturház igazgatója. Tanácsaink a besenyj-zögiek példáját köveivé szorgalmazzák a tavaszi búza vetőmagcseréjét A besenyszögiek két héttel ez­előtt 200 mázsa tavaszi búza vető­magot kaptak. A falu vezetői egy- ideig tanácstalanul állottak, hiszen a dolgozó parasztok többsége ősz­szel elvetette a szükséges mennyi­ségű kenyérgabonát. Néhányan maradtak csak adósak, de azok sem nyilatkoztak, hegy kevesebbet ve­tettek a kelleténél. Szurmai Lajos, a tanács el­nöke végül is arra az elhatá­rozásra jutott, hogy segítségül hívja a tanácstagokat, a falu tapasztalt dolgozó parasztjait. Velük együtt már ennél nehezebb feladatot is megoldott. A beszél­getés bebizonyította, ha a vezetők foglalkoznak a kenyérgabona-kér­dés megoldásával, a gazdálkodók megértik a tavaszi búza vetésének fontosságát. Az elmúlt héten, február 27-én már tanácsülés tárgyalta a vető­magcsere körülményeit. A tanácselnök a beszámoló so­rán ismertette a tavaszi búza vetéséről szóló minisztertaná­csi határozatot. Ezenkívül el­mondotta, hogy érvényben van a.z a rendelet, amely szerint a takarmánybeadási kötelezett­séget kenyérgabonával is lehet teljesíteni. Méghozzá előnyös feltételek mel­lett, mert korpát is kapnak a ter­melők. A besenyszögi dolgozó pa­rasztoknak különösen hasznos a kenyérgalbonatermelés. hiszen szán­tóföldjükön a takarmánygabona és n kukorica nem valami jól terem. A. Boros Mihály tanácstag mindjárt hozzátette: 1953-ban 500 négyszögölön csak úgy pró­baképpen ő is termelt tavaszi búzát. Jó! clmunkált földbe március elején vetette el, s az 500 négyszögölről kereken hat mázsát csépelt. Most is vet. A tanácsülés után híre ment a faluban, hogy miről beszélgettek a tanácstagok és a meghívottak. Sokan már meg is feledkeztek a kenyérgaibonatermelésssi járó ked­vezményekről. Csak most jutott eszükbe újból, hogy a tanácselnök felemlítette. így aztán még azok közül is számosán határozták el magukat búzavetésre, akik az ősz­szel teljesítették vetéstervüket. Vona József 14 holdas dol­gozó paraszt is ezek között van. Most mégis 2 ho'd ta­vaszi búzát vet Sléiler István, Rigó András pedig egy-egy holdat. A 200 mázsa búzát már kihelyez­ték, s ezután jött a meglepetés. Az elmúlt napokban a községi ta­nácshoz újabb 75 mázsa vetőmagra érkezett igénylés. A falu vezetői nyomban intézkedtek. Szómlbs.tra virradóra már meg is érkezett a tavaszi búza. Mire a vetésre, kerül a sor, Besenyszögön befejezik a vetőmagcserét. Nem így gondolkoznak a tö­rökszentmiklósi járásban. — Fegyverneken például a terv szerint 90 mázsa tavaszi bú­zát kellene elvetni, hiszen a múlt évben sokan maradtak A terméseredmények fokozásától függ szövetkezetünk boldogulása Megyénk területén eddig nem t* volt ilyen intézmény. Most Karca-j gon kezdi meg működését Nagy-? kunsági Mezőgazdasági Kísérleti* Intézet néven. Bizonyára érdekli* a megye dolgozóit, hegy a többit tájintézetek hol vannak, ezért fel-l somijuk székhelyeiket: Debrecen | Nyíregyháza, Szeged, Kompolt | Kecskemét, Iregszemcse, Készt-* hely, Magyaróvár. A Nagykunsági Mezőgazdasági } Kísérleti Intézet működési körzete| nemcsak Szolnok megye, hanem» Hajdú megye bihari része. A kar-J cagin kívül a hosszúháti kísérleti| gazdaság irányítása is hozzá tar-} tozik. | Működési területéhez elsősorban* a szikes talajok és a réti agyag-l talajok agrotechnikai kérdéseinekt megoldása, valamint új növényfaj-} tik nemesítése, azok legjobb a.gró-| technikájának kidolgozása, a vető-l magszaperítás, továbbá a táj| üzemszervezési, gépesítési kérdései-» nek megoldása, az állattenyésztési i módszerek fejlesztése és tenyész-} állatok juttatása tartozik. I Az intézet szervezete a felada-t tokhoz híven igazgatósági, növény-} nemesítés], állattenyésztési és| üzemszervezési osztályokból fegt állani. Ma még megfelelő épület-* tel, felszereléssel nem rendelke-j zünk, így idén még csak az igaz-í gatósági és a növénynemesí'tési» osztályok működnek. 1947 év őszén kezdtük meg Kar-j cagon teljesen elölről, előző mun-1 ka és anyag nélkül a Karcagi} Állami Növénynemesítő Telep* megszervezését és a növényneme-» | A téli szervezési | munkák után most már a közelgő tavasz serkent bennünket: vonuljunk ki a határba, kezdjük meg a termelő­munkát. Ennek előkészítésében legfontosabbnak tartottuk a bri­gád- és munkacsapat szervezetek kialakítását. Brigádgyűléseket hív­tunk egybe és külön-külön min­den brigád tagjaival megvitattuk az egyéni terveket is. A termelési tervek készítésénél megvalósítottuk a tagság érdekelt­ségét, a jutalmazási mód helyes kidolgozásával. Szép számmal van­nak olyan dolgozók, akik ezek is­mertetése után a saját munkáju­kon kívül még résrt vállaltak a kapásnövények műveléséből. Most a munkaegység megszilárdítása ér­dekében van még néhány fontos tennivalónk. Szigorú ellenőrzést kell bevezetni a munkaegység- hígítás ellen. Ezért elhatároztuk, hogy munkaegység-ellenőröket ál­lítunk be, akik egyéb teendőik el­látása mellett erre is ügyelnek. Az időjárás | ugyan még te­let mutat, de itt a március. Leg­főképpen pedig a tavaszi mezőgaz­dasági munkák ideje. Gondosan átnézzük vetéseinket. Elsősorban is az abban észlelt károkat szüntet­tük meg. A felgyülemlett vadvize­ket lecsapoljuk, hogy áldozatul ne essen az értékes gabona-növény a víz káros hatásának. Még a szak­embereknél is gyakran előfordul, hogy az őszi kalászosok tavaszi hengerezését csak felfagyáskor vé­geztetik el. Pedig a mostani csa­padékos tál után a búzatövek leg­többször a bokrosodási csomó­jukig kimosódtak a talajból. A bú­zatöveknél tölcsérszerű üreg kép­ződött, amely a növény jó fejlő­dését gátolja. Mi ilyen szemszög­ből is megvizsgáljuk vetéseinket, s ahol ilyen kimosódást észlelünk, ha á henger nem ragad, hengere- zünk. A rendelkezésünkre | álló pétisót, tőzeges fakált, baromfi- trágyát azokra a területekre szór­juk ki, ahol az áttétéit növény en­nek legnagyobb szükségét mutatja. Különösen a víznyomásos vetésein­ket fejtrágyázzuk, ahol ráadásul kalászos után kalászos került el­vetésre. Az ilyen földekre a kora­tavaszi induláskor 35—50 kiló szárbainduláskor pedig 25—30 kiló péMsót szórunk ki. Nagy gondet fordítunk a talaj- felületek elegyengetésére. A mi kötött talajviszonyaink mellett erre legalkalmasabb a hátára for­dított fogas. Ezzel sok nedvességet tudunk tárolni a földben. Egyben megteremtjük a jó magágykészítés első előfeltételét is. A vetőmagvak kitisztítása, a gépek kijavítása megtörtént szövetkezetünkben. A csírázási próbát is végrehajtottuk. A vetőmag mennyiségére, a sor­távolságok betartására és a vetés mélységére ügyelünk. Ez Is egyik előfeltétele a nagydob termésnek. A md viszonyaink között a ta­vaszi kalászosokat 3—é cm mélyre legalkalmasabb elve'ni. A borsót 5—6, a cukorrépát 2—3, a kukori­cát 8—10 cm mé;yre vétjük. Igen szép eredményeiket értünk már el mélyített kukoricavetéssel is. I Az agronómuso'tra I vár az a .feladat is, hogy minden par­lagon hagyott föld művelés alá kerüljön. Ezévben a tanyahelyeket takarmánynövényekkel vetjük be. Megvalósítjuk az öntözéses takar- mánytermelést is, mert az állat- tenyésztésben csak jó ellátottság mellett tudunk a számszerű növe­lésen túl minőségi változásokat is elérni. A fentiekből is kitűnik, hogy a nagy szövetkezeti gazdaságokban mint nálunk a Harcos tsz-ben is. milyen sok tennivaló vár az agro- nómusokra és a tsz valamennyi tagjára. Az eddigi sikerek buzdí­tanak bennünket további eredmé­nyek elérésére. A betakarítás után bátran mondhatjuk: nem lesz üres a kamránk, magtárunk, padlásunk és híven szolgáltuk a termésered­mények fokozására vonatkozó ha­tározatokat. Ettől függ szövetkeze­tünk boldogulása. Kádár László, a turkevei Harcos tsz agronómusa, * adósak. Ennek ellenére péntek j estig csak 22 mázsát cserél­* tek ki. * A kunhegyes! járásban, Kendere- lsen még ennél is rosszabb az I arány. A 156 mázsa tavaszi búzá­iból 133 mázsa még nincsen kihe­* iyezve. [ Helyes lenn?, ha ezekben a köz­ségekben a tanácsok veze’ői kö- oetuék a besanyszögiek példáját. Az elhúzódott tél miatt igen rövid f idő alatt kell a vetést elvégezni, Is később nem lesz alkalom a yető- I oi ages ars lebonyolítására. Bírósági hírek I Urbán G. János jászapáti kupse Z1954 augusztus 17-én összeveszett I szomszédasszonyával, aki term elő­lszövetkezeti tag, a nőt szidalmazta, s | közben becsmérlő kijelentéseket | *ett a termúőszövetkezetekkel kap- Ícsoiatbívn. Ezért a jászapáti járás- »bíróság term e'ös7övef k"ze tek el­} leni izgatás miatt 9 hónapi bör- I ionra ítélte. t * I Kovács Imre gép'akalcs. kun- fhegyesi lakos, akt: mér többízben fv'üntettek lopás miatt, az 1954. év Ifoiyamán a kunhegyes! Vörös Ok­tóber termelőszövetkezet raktáré­iból, — ahol raktári munkásként I dolgozott — 2 alkalommal összesen |52 kg rizst lopott el 1040 forint .értékben, s lakójának kukoricájá­éból is folytatólagosan ellopott 6 Í zsáknyit, 600 forint értékben. —« A kunhegyes! járásbíróság f évi és hónapi börtönre ítélte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents