Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-04 / 53. szám
1955 rnárctue 4. SZOLNOKMEGYEl NÉPLAP 3 TERMELJÜNK TÖBB TEJET | A legtermészetesebb, 1 legértékesebb emberi táplálék a tej. Ezért szarvasmarhatenyésztésünk egyik fő célkitűzése tehenetek tejtermelésének fejlesztése. Nagy termelést azonban csak jó- képességű, egészséges, jól fejlett, megfelelően gondozott, takarmá- nyozott tehéntől várhatunk. A nálunk tenyésztett magyar tarka szarvasmarhának minden jó tulajdonsága megvan. A felnevelésétől, fiatalkorú tartásától függ azonban, hegy szervezete miként alakul. Termelőszövetkezeteinkben eddig fő hiba volt a növendék állat nevelésének elhanyagolása, emiatt csak késve lehetett tenyésztésibe fogni az üszőket. Ezzel a borjazá- suk száma és az élettartamuk alatt termelendő tejmennyiség erősen lecsökkent. Ezt a hiányosságot mind több közös gazdaságban felismerték. A karcagi Április 4. tsz, a jászapáti Alkotmány tsz üszőnevelő telepeket létesített. Itt a jó anyától származó üszőborjúkat megkülönböztetett gonddal nevelik. 1 Minden tenyésztőnek 1 meg kell jegyeznie azt, hogy borjú nélkül nincsen tej. Éppen ezért a fogamzás elősegítése, a meddőség elleni küzdelem fontos feltétele a tejtermelésnek. A tenyésztésbe fogott állatokat hosszú ideig tartsuk meg tenyészetünkben. A tehenek ugyanis legmagasabb teljesítő-képességüket általában a negyedikötödik borjú után, tehát 8—9 éves korban érik el. A megfigyelések szerint a tejtermelés, még a hetedik borjú után’ is átlagosan 50 százalékkal nagyobb, mint az első borjú után . A rossz kondíció, vagy alacsony tejtermelés nem lehet a selejtezés oka. Meg kell javítani a gondozást, a takarmányozást és akkor növekszik a tejhozam. Helyesen mondja a közmondás: szájáról fejik a tehenet. A nyári időszakban zöld takarmánnyal, télen silózott takarmányokkal, répával és más nedvdús takarmánnyal teremtsük meg a tejtermelés lehetőségeit. Törekedjünk arra, hogy a zöld takarmányozás időszaka minél tovább tartson. Ezt a zöld futószalag megteremtésével érhetjük el. Termelőszövetkezeteink ezévben sokkal jobban felkészültek a takarmány biztosításra. Ha a vetésnél, az ápolásnál, főként a betakarítás nál is olyan nagy gondot fordítanak erre, mint a termelési terveik összeállítása alkalmával, akkor teheneik nagyobb tejtermelésének alapja biztosítva lesz. A karcagi Szabad Ifjúság tsz-ben máir most is rendszeresen etetnek takarmányrépát, silótelkarmányt. A fejesi átlag egész télen át 11 liter körül mozgott. Elengedhetetlen | természetesen a jóminöségü rétiszéna, vagy pillangós széna, etetése, sőt a tömeg takarmányok, a kukoricaszár, szalmafélék és a pelyva sem nélkülözhető. Mindezek megfelelő minőségben és mennyiségben történő etetésével teheneinknek a létfenntartásukon kívül 6—10 liter tej termelésére is elegendő tápanyagot biztosítunk. Ajánlatos a tehenészetekben megvalósítani a tehenek csoportosítását és aszerinti etetését. A kunszentmártoni Zalka Máté, a kun- hegyesi Vörös Október tsz-ben ilyenformán 2 literrel emelkedett a fejési átlag. Nagyon fontos a tehén vízigényének kielégítése. Ez annál nagyobb, minél több tejet termei a jószág. A tehén azonban nemcsak az ivóvíz mleinnylsógével, ízével, tisztaságával, hőfokával szemben is igényt tart. Legeélsze- rűbfo az önitató-berendezés felszerelése az istállóba. Ezzel a módszerrel ugyanis a jószág annyiszor olthatja a szaruját, ahányszor megkívánja. Közös gazdaságaink többségében felismerték ennek jelentőségét. A kunhegyesi Vörös Október tsz-ben 42, a tdszaburai Lenin tsz-ben 40, a jászladányi Üttörő tsz-íben ugyancsak 40 tehén számára szerelik fel az önitató-beren- dezést. A megyei DISZ értekezlet elé | A tejtermelés növelésében a borjak itatásos felnevelése is nagyon fontos. — A kísérletek bizonyítják, hogy azoknak a teheneknek a tejhozama, amelyeknek borjait itatással nevelték, átlagosan 7—13 százalékkal nőtt. Szoptatás alkalmával ugyanis a tehén rendszerint nem adja le a tőgyében levő teljes mennyiséget. Ezzel a tenyésztőt megtéveszti és önmagát apasztja. Elválasztáskor pedig a tej visszatartásával csökkenti a hozamot. Az itatásos nevelés másik előnye, hogy a teljes tej egyrészét fölözöltel pótolhatjuk. így borjan- kén-t 16—20 kg. vajnak megfelelő tejszínt takaríthatunk meg. A ti- szavárkonyi Fetőfi, a tiszaföldvári Lenin tsz-ben máris megkezdték az előkészületeket ennek a módszernek bevezetésére. A tejtermelés gyökeres megjavítása, — mint láttuk, állattenyésztőktől függ. Ha megjavítjuk a fel- nevelési, tartási és takarmányozási körülményeket, teheneink bőségesebb tejhozaarimal, nagyobb jövedelemmel hálálják meg munkánkat, fáradtságunkat. Magas László, A megyét járó emberek, de olyanok is, akik falujuk életét ismerik, jól láthatják, hogy most, ezekben a napokban hogyan elevenedik, pezsdül az ifjúsági élet, falvainkban és üzemi DISZ szervezeteinkben egyaránt. A DISZ fennállásának 5 éves évfordulójához közeledünk, öt év fáradságos munkájának gyümölcse érik falvaink, városaink ifjúsági életében. A megyei DISZ-értekezlet számot ad az 5 esztendő eredményeiről és hiányosságairól, egyaránt. Utat mutat ifjúsági szövetségünk további munkájához, Segítséget ad megyénk fiataljainak neveléséhez. A járási, városi küldöttértekezletek befejeződtek. Az ottani küldöttek beszámoltak járásuk ifjúságának munkájáról, elmondták terveiket. Turkevén az állattenyésztésért kell harcba indulni. A városi DISZ-értekezlet ezért elhatározta, hogy tíz diszistát küld az állattenyésztés megerősítésére. A kunhegyesi DlSZ-érte- kezleten jelentették be, hogy a kunhegyesi gépállomás minden ifjú traktorosbrigádja csatlakozott az ifjú traktorosok országos versenyéhez. A mezőtúri DISZ- értekezlet az ifjúság kulturális seregszemléjével, a felkészüléssel foglalkozott. Sorolhatnánk tovább megyénk DISZ-életének pezsdü- lését, fejlődését. Szombaton megyénk minden részéből, kis falvakból, üzemekből, városokból, iskolákból, hivatalokból összegyűlnek a legjobb fiatalok, hogy ifjúsági szövetségünk életéről, közös ügyünkről tanácskozzanak. összegyűlnek, hogy megvitassák ifjúsági szövetségünk 5 éves munkáját. Üzeneteket, vágyakat, kéréseket, fogadalmakat hoznak magukkal. Fiatalok lesznek együtt tele tettvággyal, élettel, vidámsággal. Azok a fiatalok, akik terveket kovácsolnak, irányt szabnak megyénk ifjúsági munkájában, tanácskoznak az elkövetkező idők új feladatairól. Fiatalok lesznek együtt, akik megválasztják azokat a vezetőket, akikre megyénk ifjúsági életének irányítását, vágyaik megvalósítását akarják bízni. A küldöttek szavaiban megyénk egész ifjúságának szava szól majd. Jövőtkutató tekintetük a béke tekintete lesz, mely nem romokat akar látni, hanem békés, virágzó falvakat, dolgozó gyárakat, boldog életet. Az értekezlet hangjának el kell jutnia- megyénk minden fiataljához. Ez nem könnyű feladat, de ifjúsági szövetségünknek együtt kell mennie megyénk egész ifjúságával, azokkal is, akik ma még szövetségünk sorain kívül vannak. A megyei értekezlet legyen megyénk egész ifjúságának nagy harcos seregszemléje! Legyen hitvallásunk amellett, hogy híven követve a párt szavát, egységesen harcolnak szabad hazánk felvirágoztatásáért, saját nagyszerű jövőjükért, a szocializmus építéséért, a békéért. Jó kedvvel, dallal, tanulással, munkával! 3nteijtL cl Szúltwki JCexítizeiL (Vállalattal — Halló! Szolnoki Kertészeti Vállalat? Itt a Néplap beszél. — Itt Molnár Pál telepvezető. — Aziránt szeretnénk érdeklődni, hogy milyen terveik vannak a tavaszra. — Nem lesz még korai? Hiszen még havasak az utcák? — Persze, de az ember már napfény és virág után vágyik, — Ez igaz. Akkor mondom: a szolnoki parkok éppen olyan szépek lesznek, vagy ha lehet, még szebbek, mint a múlt évben. A vállalat dolgozói az idén 20.000 virágpalántával többet nevelnek, mint tavaly. 100.000 palántára tettünk felajánlást a felszabadulás ünnepének tiszteletére, ezt a vállalásunkat teljesítettük. így nemcsak a parkok, hanem a közönség számára is nagymennyiségű virágcsemetét tudunk biztosítani. — Hallhatnánk valamit a tervekről? — Uj parkokat létesítünk. Az I. kerületi óvodához és a honvédkórházhoz ültetünk díszcserjéket. 'A Marx-parkba 12.000 dália, muskátli, petunia, szalvia és egyéb virág kerül. Csak egy baj van.., — Micsoda? — Az, hogy mi, a Kertészeti Vállalat dolgozói nehezményezzük: hiába nevelünk több palántát, mint tavaly, hiába növeljük a teljesítményünket, ez a keresetünkben nem mutatkozik meg. Ugyanis nálunk nincsen se teljesítménybér, sem pedig prémium. Kérjük, hogy ezt írják meg a Néplapban. — Megírjuk, mert mi is igazságtalannak tartjuk. De még volna egy kérdésünk, a város lakói hogyan becsülik meg a kiültetett facsemetéket? — Ez a kérdés fájó pontunk. Mi mindent elkövetünk, hogy a város ne legyen olyan sivár, minél több fa kerüljön az utcákra. Ennek érdekében növeljük a csemetekertjeinket. Alcsiszigeten van 5 holdas faiskolánk, Ugarban az ősszel 2 holdat ültettünk és most tavasszal újabb 10 hold kerül beültetésre. Sajnos, azonban azt tapasztaljuk, hogy a város lakossága nem becsüli és nem kíméli a fákat. — Mi tehát a Kertészeti Vállalat dolgozóinak kívánsága ? — Az, hogy a fiatalság ne tönkretevője, hanem védelmezője legyen a kiültetett facsemetéknek. Hiszen a most kiültetett fák akkorra nőnek meg, mire majd a fiatalokból felnőttek lesznek. Tehát a szép, az egészséges Szolnok érdekében vigyázzanak rájuk. tk. ÍMHMHHmillllllllllllfHllllllllllllllllllllllllllHllllltIHIIIItlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII 1111111(11111111111111111111111111111110110111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 repre. Mindez azért sajnálatos, mert végeredményben ő a darab legjelentősebb szereplője. Babettet, komornáját, Farkas Anny keltette életre a színpadon. Nagyszerűen eltalálta a figurát: tudott igen kedves, bájos lenni, de tudott póriasán is viselkedni — ahogyan azt a szituáció megkívánta. Elragadó játékoskedvvel, őszinte vidámsággal játszotta végig az előadást. Szépen énekelt; különösen tetszett a Bandi huszár kedvéért megtanult magyar nóta. Két helyen lehet játéka ellen kifogás. Az egyik a már említet^páncél-jelenet, ahol önmegtagadóan valamit el kellett volna hagynia a komédiá- zásból. A másik pedig a III. felvonásbeli jelenet, ahol mint Koltay állítólagos kedvese libben be a színre. Ennek a jelenetnek egyszerűbb megoldása elhitetőbb lett volna. I/O l t a y alispán bajusza körül forog a bonyodalom. Koltay jószándékú, hazafias érzésű magyar nemes, aki egyáltalában nem szégyenli, hogy ruhája miatt huszárnak nézik, aki azonban a hazafias érzés megnyilvánulásának elsősorban a magyar ruhát és a bajuszt tartja. Ugyanakkor pipogya is, aki — jobb belátása ellenére — mindent megtesz a családi béke érdekében. Szép Zoltán alakította Koltayt, és különösen azokban a jelenetekben volt rokonszenves és meggyőző, amikor a derék magyar ember játszotta. Látszott, hogy az alaknak ez a része állott hozzá közelebb. Az általa megformált jellem azonban nem volt elég egységes: talán mégsem annyira pipogya, amennyire ez felesége engesztelése- kor az I. felvonásban megnyilvánult. A komédiázásba ő illeszkedett bele legnehezebben. Kellemes hangia különösen a bajuszától való búcsúzkodásban érvényesültj Feleségét, Adelaide bárónőt Győri Ilona játszotta. Megjelenése jó, élethűen alakította azt, hogyan fog rajta a grófnő oktatása, látszott, hegy egyre jobban tetszik neki az előtte kibontakozó bécsi élet. Kitörései azonban még mindig túlzottnak hatnak, a komédiában is lehetnének egy fokkal mértéktartób- bak. l/oltay huqa, Erzsiké kép- viseli a darabban a nemesen egyszerű, tisztalelkű, őszinte magyar lényt, aki józanul látja a helyzetet, és főleg gúnyos megjegyzéseivel vonja magára a figyelmet. Serfőző Ilona ezt a figurát vitte színre, és — amennyire a szerep- adta lehetőségek engedték — igyekezett életet vinni Erzsiké alakjába. Kellemes, szép hangja ebben a darabban is nagy mértékben hozzájárult a sikerhez. Különösen kedves volt a „Füsti fecske” kezdetű dal és az előtte elmondott monológ. Bandi, Koltay „leib-huszár”-ja szerepében Varga D. Józsefet láttuk. Az első pillanattól az utolsóig friss, eleven játékkal örvendeztette meg a közönséget. Megvolt benne az alakhoz tartozó legényes S7ilajság, mely különösen táncaiban nyilvánult meg. Méltán aratott velük nagy sikert. Tudott kedvesen behízelgő is lenni anélkül, hogy édeskés érzelmességbe tévedt volna. Vidám, jókedvű játéka őszintén megnevezetté a közönséget, bár az ő alakítása sem volt egészen mentes a rendezői felfogás miatt rá- kényszerített túlzott komédiázástól. Nagy része van abban, hogy a darab sikert ért el. Wórközi gróf képviseli Kol’ tayval szemben annak a felvilágosult nemesnek a típusát, aki tanul ugyan nyugattól, de ugyanakkor biztosan tájékozódik ebben a világban. Végül is ő segíti hozzá az alispánt ahhoz, hogy megoldja a családi bonyodalmat. A szerep eléggé szürke, úgyhogy Hídvégi Lajosnak meglehetősen nehéz dolga volt. Különösen ál-szerelmes jelenetei jók, televannak gúnnyal, szatírával. Hugolini báró szerepében Velen- czey István produkálta az előadás legjobb alakítását. Játékával példát mutatott a művészi értelemben vett komédiázásra. Mert tulajdonképpen mindvégig komédiázott, de mindig művészi eszközökkel: rengeteg apró mozdulattal, szóval gazdagította az alakot. A figura állandóan élt, mozgott a színpadon. Ve- lenczey játéka mindig elhitető, mulattató, leleplező, és — ami különösen dicséretére válik — szellemes volt. Mindezt azonban úgy csinálta, hogy beleilleszkedett az együttes játékába, nem terelte el a néző figyelmét. Nagyszerű maszkja külön is említésre méltó. Velenczey István méltán aratott nagy sikert, kapott sok tapsot magasfokú művészi teljesítményéért. 1/ ü l ö n meg kell emlékez- nünk a darab zenéjéről, melyet Vincze Ottó szerzett, a zenében is szembeállítva a magyar és a német világot és ezzel is alátámasztva a darab mondanivalóját. Orbán Leó vezetése alatt a zenekar jó munkával segítette az előadás sikerét. Különösen szép volt a nyitány, Erzsiké és Babette dala, valamint Koltay búcsúja bajuszától. Kerényi Lajos díszletei stílusosak, a ruhák — Hell Árpád és Kugler Karola munkája — igen szépek. Végezetül még annyit, hogy a kifogásolt részek más felfogású rendezése miatt talán kevesebb és kisebbmértékű nevetés harsant volna fel a nézőtéren, de az előadás mindenesetre jobban szolgálta volna a közönség nevelését. Kisfaludi Sándor Súlyos böriönbiinteféHek — sikkasztásért A törökszentmiklósi járásbíróság a napokban ítélkezett a Törökszentmiklósi Építőipari KTSZ-ve- zetőiböl álló bűnszövetkezet ügyében. Papp Sándor, a KTSZ bérelszámolója 1953 júliusától 1954. szeptemberéig a bérelszámolási jegyzékeik rovatainak meghamisításával mintegy 20.000 forintot sikkasztott. Ezen kívül a KTSZ elnökének, Hajnal Lászlónak az indítványozásával a vezető-könyvelő, a műszaki vezető és a többi vezetőségi tagok a költségvetések készítése után a felszámítható százalékok jogtalan elvonásával mintegy 13.000 forinttal károsították meg a szövetkezetét. Végül az 1954. évi szolnoki vidám-vásár alkalmával birtokukba került 3.4 köbméter faanyagot a KTSZ-nek köbméterenként 2000 forintért „eladták” és az így kezükre jutott pénzen meg- osztozkodtak. A bíróság a már büntetett előéletű Papp Sándor bérelszámolót á és fél évi, Hajnal László volt KTSZ elnököt 3 évi, Pétersz Rezső vezető-könyvelőt mésfélévi, Papp László építésvezetőt 10 hónapi, Balogh Sándor műszaki vezetőt 8 hónapi. Szilágyi János, Csató József és Mészáros Károly vezetőségi tagokat pedig fejenként 4 hónapi (börtönre ítélte; továbbá az egyes vádlottakkal szemben 600—• 2000 forintig terjedő pénzbüntetést szabott ki, valamint választói és válaszhatói joguktól 2—10 évig terjedő időre eltiltotta őket. Ugyanakkor kötelezte őket a kár megfizetésére. 100 hold rizstelepen elvégeztük a szupertoszlat kiszórását Termelőszövetkezetünk előtt sakkal nagyabb feladat van, mint az elmúlt évek során bármikor volt. Ezeket vettük figyelembe most a tavaszi munkák megszervezése idején. Február közepéig 100 holdnyi területen a rizstelepen elvégeztük a szuperfoszfát kiszórását. Márius első napjaiban, amint az idő engedi, nyomban befejezzük az őszi kalászosok fej trágyázását. Sok változás történt termelőszövetkezetünkben minden téren. — Szakszerűbb és előrelátóbb lett a gazdálkodás. Most épülő üzemegységünkben bevezettük a szakaszos trágyakezelést. Állatállományunk minőségi és mennyiségi fejlesztése szántén előtérbe került. Tehenészeink alkalmazzák az itatásos bor- júinevelést. Szilárd elhatározásunk, hogy állam,polgári kötelezettségeinknek, idejében, pontosan eleget teszünk. Hízóbeadásunk 35 százalékát már teljesí tettüli. Jelenleg is hízik 39 sertés. Ezeket május 20-ig átadjuk az államnak. Lázár Ferenc a mezőtúri Rákóczi tsz elnöke Tizenhárom új ló-tör sut enyészet alakul az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban a múlt év végéig kialakított hét lótörzs- tenyészetnek igen nagy része van abban, hegy a háborús psztítások miatt leromlott lótenyésztés jó hírnevét sale téren sikerült visszaszerezni. Ez évben további 13 ió-törzsrenyészetet alakítanak. (MTI.) postás Híradó Egyre szélesedik a Szólnckmegyei Néplap előíizetést-gyüjtő mozgalma. A megye postahivatalai egymás után lépnek versenyre, s ugyanúgy a pcstáskézbesítők. — Idáig a legjobbak között van HEGEDŰS Pál (Szolnok), KUN Kálmán (Tisza reff), KOVÁCS István (Kunszentmártoni), SZOBOSZLAI Károly (Turkeve). Postahivatalok között kimagasló eredményt eZidfiig KUN- SZENTMÁRTON, SZOLNOK I., TISZAFÖLDVÁR, KUNCSORBA, TISZAROFF, TURKEVE, TÖRÖKSZENTMIKLÓS, HOMOK, JÁSZ- SZENTANDRÁS, KENGYEL, MEZŐTÚR I.. KISÚJSZÁLLÁS, JÁSZ- KISÉR, JÁSZFÉNYSZARU és JÁSZBERÉNY élt el. A versenyben lévő többi postahivatal és kézbesítő eddigi eredménye is igen jó. csak az a baj, hagy nem küldik be rendszeresen adataikat, így azt értékelni nem tudjuk. Ezúton üzenjük JÓVÉR Kálmán tiszafüredi postáskézbesftőnefc, hogy figyelembe vesszük javaslatát és a Pcstáshíradó című cikkeinkben hajlandók vagyunk hetenként háremszar is értékelést adni, csupán az kell hozzá, hogy a versenyzők jelentsék eredményeiket. Legutóbbi jelentés alapján KUN Kálmán tiszaroffi kézbesítő eddigi eredménye már 28, MARTOS József és PINTÉR Gyula tiszaföldvári kézbesítőké pedig 14—14 példány. Igen jó eredményt ért el SZOBOSZLAI Károly hírlapfelelős, akinek eddig 20 olyan előfizetője van, aki félévre rendelte meg a Néplapot. A mai napon megvettük a versenyzők részére kitűzött két ke* rékpárt. Fostásdolgozók, lépjetek versenybe! A Szclnokmegyei Nép-1 lap Szerkesztősége és Kiadóhivatala értékes díjakkal jutalmaz-« munkátokat. A 12 díj között 1*000.— Ft, férfi- és nőj kerékpár» 500—300—200 ferátos díjak szerepelnek,
