Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-04 / 53. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1935 március 4. Eisenhower elnök nyilatkozata got. A szovjet emberek — mondot­ta az elnök — nagy érdeklődést ta­núsítottak az Egyesült Államok mezőgazdasági termelésének meg­szervezése iránt. Az elnök azonban itt mindjárt hozzátette, hogy szovjet mezőgaz­dasági szakemberek ellétogatása az Egyesült Államokba számos nehéz­éggel jár, amelyek közül legfőb- >2ik azok az amerikai törvények, ame- yek korlátozzák a beutazást az Egyesült Államokba. (MTI). HOGYAN KÉSZÜLJÜNK FEL „A tan ácsok államigazgatási munkája" című anyag tanulmányozásához? I New-York (TASZSZ). Eisenho­wer elnök szerdán sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezleten az egyik tudósító megkérte, fejtse ki véle- nényét a Des Moines Register cí- .nű lapnak arról a javaslatáról, rogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió küldjenek egymáshoz állattenyésztési szakemberekből ál­ló küldöttségeket. Eisenhower elnök állást foglalt amellett, hogy szovjet szakemberek látogassanak el az Egyesült Álla­mokba és ismerkedjenek meg az állattenyésztés megszervezésével a középnyugati államok farmjain. — Eisenhower kijelentette, hogy véle­ménye szerint a világ különböző részein élő emberek személyes ta­lálkozása és tapasztalatcseréje csak­is kedvező eredményekkel járhat. Elmondotta, hogy amikor ellátoga­tott a Szovjetuinóba, megtekintett több szovjet állatenyésztő gazdasá­Mikoian visszaérkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ). — A. I. Mikojan, a Szovjetunió Miniszter- tanácsénak első elnökhelyettese, — aki a lipcsei vásáron résztvett szov­jet kormányküldöttséget vezette, — március 2-án visszaérkezett Mosz­kvába. (MTI). A szövetséges köztársaságok legfelső tanácsainak választási eredményei Moszkva (TASZSZ). Közzétet­ték a szövetséges köztársaságok 1955. február 27-én tartott legfelső tanácsi választási eredményeit. Mint a központi választási bizott­ságok közük, a választások minde­nütt a dolgozók hatalmas politikai lelkesedése, egysége és a kommu­nista párt, valamint a szovjet kor­mány körüli tömörülés közepette, a választók nagy aktivitásával és szervezettségével folytak le. Az OSZSZSZK-ban a választójo­gosultak száma 70,568.608 fő volt. A Köztársaság Legfelső Tanácsa tagjainak megválasztásában •— 70,547.107 fő, az összes választójo­gosultaknak 99-97 százaléka vett részt. A kommunisták és pártonkívüliek tömbjére 70.364.801-en szavaztak, ez a szavazásban résztvevőknek 99.76 százaléka. Az Ukrán SZSZK Legfelső Taná­csának választásain a szavazásban résztvevők 99.89 százaléka, a Bje'lo- rusz SZSZK-ban 99.92 százaléka, Üzlbekiisztánban 99.91 százaléka, — Grúziában 99.97 százaléka, a Litván SZSZK-ban 99.92 százaléka szava­zott a kommunisták és pártonkívü­liek tömbjének jelöljeire. A Moldva SZSZK-ban leszavaztak 1,520.768- an, a jelöltekre szavazott 1,519.224 fő, a Lett SZSZK-ban a választá­son résztvett 1,438.167 fő, a jelöl­tekre szavazott 1,437.221 választó. A Tadzsik SZSZK-ban 964.759-en je­lentek meg- a szavazóhelyiségek­ben. A kommunisták és pártonkí­vüliek tömbjének jelöltjeire 964.244- en szavazták. A Turkmén SZSZK Legfelső Ta­nácsénak választásain 780.306-an vettek részt. A jelöltekre szavazott 779.141 választó. Az Észt SZSZK Legfelső Taná­csának választásain 866.620 fő sza­vazott. A kommunisták és párton­kívüliek népi tömbjeinek jelöltjeire szavazott 875.069 választó. A köztársaságok központi válasz­tási bizottságai „a választásokról szóló rendelkezés" alapján megvizs­gálták minden egyes választókerü­let anyagát és a Szövetséges Köz­társaságok Legfelső Tanácsába megválasztott tagokat minden vá­lasztókerületben belajstromozták. Minden megválasztott küldött a kommunisták és pártonkívüliek tömbjének jelöltje volt. (MTI). A kongresszusi tanfolyamok hall­gatói jelenleg az államigazgatás és a tanácsok feladataira vonatkozó kongresszusi határozatokat tanul­mányozzák. Ez sok segítséget adhat a tanácsok munkájának további ja­vításához, a tanács és a tömegek kapcsolatának erősítéséhez. Ennek azonban több feltétele van. Melyek azok? Elsősorban, hogy a kongresszusi határozatokat a gya­korlati munkával szétszakíthatatlan kapcsolatban tanítsuk. Oktató mun­kánk során állandóan kisérjük fi­gyelemmel a tanácsmunka terén el­ért eredményeket és problémákat. Bnéikül munkánk öncélúvá, hatás­talanná válik. üssznémet munkásértekezletet tartanak Lipcsében Berlin (MTI). A Szalbad Német Szakszervezetek Szövetsége több nyugatnémet szakszervezet képvise­lőinek kezdeményezésére össznémet munkásértekezletet hívott össze Lipcsében. Az értekezlet, amelyen a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németorszég dolgozóinak küldöttei vesznek részt, március 5-én, szombaton reggel kezdődik. Az értekezlet napirendjén a német munkásosztály akeióegységének megteremtésével összefüggő kérdé­sek szerepelnek. fl Német Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztere hivatalos látogatásra Varsóba utazott Berlin (MTI). Dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársa- siág miniszterelnökhelyettese és külügyiminisztere a Lengyel Nép­köztársaság kormányának meghí­vására szerdán hivatalos látogatás­ra Varsóba utazott. Kicserélték ez Egyesült államok és Csanq Kai-sek közötti katonai szerződés ratifikációs okmányait Washington (MTI). Az Asso­ciated Press amerikai hírügynökség jelenti, hogy Dulles külügyminisz­ter csütörtökön reggel Manilából Tajpejbe érkezett. Dulles George Jehhel, a koumintangista külügy­miniszterrel kicserélte az Egyesült Államok és Csang Kaj-sek közötti katonai szerződések ratifikációs ok­mányait. Szociáldemokrata java »lat Rajna—Pfalz tartományi gyűlésében a párizsi szerződések ellen Berlin (MTI). A szociáldemo­krata képviselőcsoport Rajna-PfaTz tartományi gyűlésén javasolta, kö­Milyem helyi anyagot rendszerez­hetünk e téma feldolgozásához? Igen fontos az redmények megbe­szélése, mert ezekről kevés szó esik. Az ellenség tudatosan igyek­szik lebecsülni a tanácsok eredmé­nyeit, arra igyekszik rávenni a dol­gozóikat, hogy tartsák távol magu­kat a tanácsok munkájától, mert azok a dolgozók érdekében elért eredményeikről úgy sem tudnak be­számolni. Vagy fordítva: lebecsül­ve a tanácsok eddigi munkáját, túl­zott követelésekre ösztönzik a dol­gozókat, mondván, hogy csak akkor dolgoznak majd eredményesen, ha a párttól, a központi államhatalmi, államigazgatási szervektől „függet­lenek” lesznek. Tanácsaink 4 éves njunkájáiban szép eredmények van­nak. Fejlődésünket néhány szám­adattal is bizonyíthatjuk: A mezőgazdaság szocialista át­szervezésében elért eredményeknek tanácsaink is részesei. Megyénkben jelenleg a szántóterület mintegy harmadán folyik termelőszövetkeze­ti gazdálkodás. Ez a szám azonban állandóan növekedik, miután mind több és több dolgozó paraszt isme­ri fel, hogy boldogulásának egyedü­li útja a termelőszövetkezeti gazdái- j kodás. Megyénkben 1955-ben 820 I fővel emelkedett a termelőszövet­kezeti tagok száma, Szajolban uj termelőszövetkezet alakult. A kun­hegyes! járásban ebben az évben kétszáahatan léptek be termelőszö­vetkezet akibe. Állami és szövetkezeti boltháló­zatunk egy év alatt 124 egységgel növekedett. 1954. jami-árjában 875 állami és szövetkezeti boltunk volt, ezév januárjában pedig 979. Állan­dóan javul az áruellátás. Az 1950. évi árualapot 100-nak véve, ezévi tervünk 394 százalékkal lesz maga­sabb az 1950. évinél. Ha ezt egy la­kosra jutó árumennyiségre számol­juk át, akkor azt látjuk, hogy amíg 1956-ben egyfőre jutó árumennyi­ség értéke 816 forint, addig 1954- ben 2.298 forint, ebben az évben pedig előreláthatólag 2.560 forint lesz. Természetesen az eredmények mellett szólni kell a hibákról és a feladatokról is. A szemináriumi vi­tákon arra kell törekedni, hogy a hibákat ne általánosan elemezzék, hanem konkrétan a helyi tanács munkájában. A bürokratizmus el­leni harc kérdésénél helyes beszélni arról, mennyiben mutatkozik meg még mindig az eleven élettől való elszakadás, a „papírmunka”-hatá- rozatok, a kimutatások tömkelegé. A tanács feladatainak megvitatá­sánál — főként falusi tanfolyamo­kon — különös gondot kell fordí­tani a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos tennivalók megbeszélé­sére. Erre vonatkozóan is el lehet mondani néhány gyakorlati példát. Hogyan mozgósítottak pl. azokon a területeken a tavaszi búza vetésére, ahol az őszi gabonafélék vetésében lemaradás mutatkozik, vagy ho­gyan segíti a tanács a termelőszö­vetkezetek megszilárdítását. Ken­gyelen a kongresszusi tanfolyamok hallgatói elmondhatják tanácsuk jó kezdeményezését, melynek alapján a község legjobb termelőszövetke zeti tagjait és egyénileg dolgozó parasztjait közös megbeszélésre hívták össze, ahol a termelőszövet­kezetek gazdálkodásának eredmé­nyeit, problémáit, s a tavaszi mező- gazdasági munkákat vitatták meg. 4 A tanács feladatainál lesz szó a tanácsok községpolitikai munkájá­ról és a községpolitikai tervek el­készítéséről. Mutassunk rá, hogyan nyilvánult meg a tanács gazdasági gúzsbakötöttsége s milyen lehető­ségeik vannak most a III. kon­gresszus határozata alapján hozott minisztertanácsi rendelet alapján; Propagandistáink a községpolitikai tervek legfontosabb célkitűzéseit is ismertessék a hallgatókkal. A konferenciákon, szemináriumo­kon a tanácsok pártirányításával kapcsolatban főként a területi (me­gyei, járási, városi, községi párt- bizottságok) az MDP-csoportok és hivatali pártszervezetek, munkáját vitatják meg. A területi pártszer­vezetek munkájánál arravonatkozó példákat mondhatunk el, hogy egyes pártszervezetek hogyan he­lyettesítették a tanácsokat állam- hatalmi, államigazgatási feladatok végrehajtásánál, vagy éppen meg­fordítva: hogyan hagyták magúkra tanácsainkat éppen a legnagyobb munkák idején, s mindkét eset mi­lyen káros következményekkel jártj Helyes, ha a propagandisták e témakör feldolgozása előtt felkere­sik a tanácsot, s közvetlenül szer­zik be a gyakorlati példákat. Jó módszer az is, ha egy-egy hallga­tót bíznak meg ezzel. Természete­sen ezirányban pártbizottságaink­nak, de különösen a pártoktatás házainak kell a legtöbbet tenniök, hogy a pártmunka kérdéseinek ta­nulmányozását s ezen keresztül to­vábbi javítását elérjük. Busi Lajosné A TISZAPÜSPÖKI községi ta­nács közli, hogy vasárnapra, már­cius 6-ára hirdetett vásár elmarad. telezzélk a tartományi kormányt ar­ra, hogy a Szövetségi Tanácsban helyetfoglaló képviselői szavazzanak párizsi szerződések ratifikálása ellen. A tartományi gyűlés e na­pokban dönt a szociáldemokrata javaslatról. Olaszország részt kíván venni a középkeieli tömb megszervezésében Róma (TASZSZ). Olaszország kormánykörei aggódnak amiatt, — hogy elvesztenék minden lehetősé­get az aralb-Kelet országaiba való behatolásra. Az aggodalom clka az Egyesült Államoknak és Angliának a terve, hogy a nemrég aláírt török-iraki szerződés alapján kö­zépkeleti katonai tömböt hoznak létre. Láthatólag ezzel az aggodalom­mal függ össze Olaszországnak az a váratlan kérése, hogy a közép­keleti tömb és az északatlamti szer­vezet közötti „alapvető összekötő láncszemként" felajánlotta szolgá­latait az ezt a szerepet jelenleg be­töltő Törökország helyett. Az Ansa félhivatalos olasz hírügynökség — washingtoni közleményében azt hangoztatja, hogy „az Egyesült Ál­lamok külügyminisztériuma már tanulmányozza” ezt a tervet. (MTI). r Ez történt a nagyvilágban ) New-York (TASZSZ). A Newyork Herald Tribune ottawai tudósítójá­nak jelentéséből kitűnik, hogy Ka­nadában fokozódik a bírálat az Egyesült Államokkal szemben. Caldwell, a Kanadai Szociálde­mokrata Párt vezetője nemrég azt követelte, hogy Pearson kanadai külügyminiszter nyilatkozatban je­lentse ki, „Kínában nem áll kap­csolatban semmiképen sem az Egye­sült Államck formozai kalandjá­val.“ ' A New York Herald Tribune tu­dósítója magyarázatot keres az afnerikaeílenés hangulat fokozódá­sára és ennek kapcsán idézi Heeney- nek, Kanada washingtoni nagykö­vetének azt a kijelentését, hogy a kanadaiak félnek; az Egyesült Ál­lamok elfoglalja és aimektálja Ka­nadát. * Hanoi (Uj Kína). Több mint 36.000 ember tiltakozott kedden Hanoiban az amerikai imperialisták indokí­nai beavatkozása és az ellen, hogy Dulles Dél-Vietnamba érkez-tt. A nagygyűlés résztvevői egyhan­gúlag elfogadták azt a határozatot, amely a leghatározottabban tilta­kozik a délkeletázsiai agresszív paktum és a paktum tagállamainak hainkongi értekezlete ellen. A hatá­rozat elítélte Dulles indokínai lá­togatását és kifejezésre juttatta a vietnami nép sziláid elhatározá?ét, hogy szembeszáll az Egyesült Álla­mok beavatkozásával Indokínában. Villamosítják a szibériai vasútvonalat Tavaly 325 kilométeres szaka­szon, Csulinszkaja és Tatarszkaja állomások között rendszeres villa- mosvonat-közlekedés indult meg. Az idén tovább folytatják a szibé­riai vasútvonal villamosítását. Je­lenleg a Tatarszkaja vasútállomás és az Omszlk közötti szakaszon foly­nak a munkálatok. A villanyoszlo­pokat már elhelyezték, most a ve­zetéket és a vontatóállomásokat sze­relik. Az új szakaszt a második ne­gyedévben üzembe kell helyezni, s az év végéig megkezdik az Omszk- Iszik-Kul közti szakasz villamosí­tását is. A Szovjetunió számára készített motoros-hajót bocsátottak vízre Belgiumban Február 22-én vízrebocsáiották Belgiumban az 5.200 tonnás „Nyiko- láj Osztrovszkij" nevű teherszállító motorcshajót, amelyet a Boel ne­vű belga cég épített a Szovjetunió számára. A vízrebocsátásnál jelen volt M. F. Kucsmin, a Szovjetunió brüsz- szeli nagykövetségének tanácsosa és V. I. Rodnov, a Szovjetunió belgiumi kereskedelmi képviselője. Belga részről megjelentek a kormány kép­viselői és a Boel cég igazgatósági tagjai is. A hajó vízrebocsátására eljött sok kikötői munkás és kör­nyékbeli lakos. IIIIIIIIIIIHMIIIIIIIIIIHIIIIIHIIIIIIIIIIIIIimilllllltlIIIIIIIIMIIIIIIinillllllllHIIIIIIIIIHIIIIIHIIIIIIIimillHIIIIMIIIIIIIIIIHIIUIIimillllHIIIIIIIIIHIIHHIIIIIinillllHIIHIlillMllllltlIHII Gyors ütemben fejlődik Grúzia tea-ipara Grúzia szubtrópusi területein öt újabb teafeldolgozó üzem épült. A köztársaság teagyárainak száma ez­zel 65-re emelkedett, s egy idény alatt 140.000 tonna tealevelet dol­goznák fel. A grúz tea-ipar fejlesz­tésére 1955-ben további 17 millió rubelt fordítanak, Altáji tULl A Magas-Altájban befejezték az első altáji függöny-tüUgyár építé­sét. A gépeket már kipróbálták. A gyárban az idén körülbelül 2 mil­lió méter tüllanyagot készítenek. Az év végéig a napi termelés eléri a 22.060 métert. A SZIGLIGETI SZÍNHÁZ BEMUTATÓJA Cebruár 25-é " be a Szigligeti n mutatta Színház a Párizsi vendég című operettet. A darabot Tabi László írta Szigli­geti Ede „Bajusz’1 című drámája alapján, felhasználva annak ötle­tét és megtartva alakjait. A mulatságos történet a XVIIL század végén Bécsben játszódik, ahová Koltay alispán felesége, Adelaide bárónő kedvéért költö­zött, Az asszony — a magyar fa­lut a császárvárossal, a tornóci tehénbőgést a bécsi térzenével cserélve föl — talán meg is elé­gednék sorsával, de azt kell ta­pasztalnia, hogy a magyar ruhába öltözött család (Koltay húga, Erzsi is velük él), milyen nagy feltű­nést kelt a nyugati divatnak hó­doló fővárosban. Az igazi bonyo­dalom akkor kezdődik, mikor megérkezik Adelaide nagynénje, Thusnelda grófnő, akinek Párizs­ból elsősorban kétes anyagi ügyei miatt kellett „feltűnés nélkül” tá­voznia. Azonnal kézbeveszi a ház irányítását, hogy megreformálja az ott talált „barbár” viszonyo­kat és hogy — úgy mellékesen — Koltay vagyonának felhasználásá­val továbbra is kényelmes, kelle­mes, előkelő életet biztosítson ma­gának. Hugolini báró segítségével — kellő anyagi haszon ellenében — grófi címet akar szerezni Koltay- nak, de ennek egyik feltétele — mégpedig leglényegesebb —, hogy az alispán „udvárképes” legyen: magyar ruha helyett rokokó ruhát öltsön, parókát tegyen a fejére és — legfőképpen — a bécsiek szemé­ben annyira nevetséges bajuszt le­vágassa. Koltay, hogy felesége ked­vében járjon, kisebb-nagyoblb har­cok árán mindent teljesít, de Vár- közi tanácsára teremt a házban olyan német világot annak minden tartozékával együtt, hogy felesége egyszerre kijózanodik és sírva kéri férjét, menjenek haza Tornócra. A szélhámos grófnő leleplezésével ér véget a családi háború. A nevetséges, itt-ott leleplező ese­ményeken és helyzeteken túl van a darabnak komolyabb mondani­valója is: a magyar viseletben is megnyilatkozó nemzeti érzés és a külföldi divat, az idegenmdjmolás közötti összeütközést ábrázolja, kissé elnéző mosollyal mutatva meg Koltay hazafias érzésének nagy­részt külsőséges voltát. De a darab leleplezi az előkelő bécsi élet rom­lottságét is, szembeállítva azt a be­csületes magyar gondolkodással. A Szigligeti Színház ^ előadása operett helyett in­kább komédiát csinált a darabból és ezzel bizonyos fokig biztosította a dráma sikerét: jól kiaknázta a helyzetekből adódó komikumot, pergő ritmusú produkcióval szóra­koztatta néhány órán át a közön­séget, sok jó ötlettel gazdagította az eredeti szövegkönyvet. Bár el­ismerjük, hogy a siker biztosításá­hoz nagy rendezői leleményességre volt szükség, mégsem érthetünk egyet mindenben Orbók Endre ren­dezői felfogásával. A nevettetés kedvéért nem egy helyen olyan te­rületekre csúszott a játék, ahol a látottak — és nem egyszer a hal­lottak — csak az önmagáért való komédiázást szolgálták anélkül. hogy a cselekményt előrevitték volna, vagy a mondanivalót húzták volna jobban alá. Ilyen volt a IL felvonásbeli páncél-jelenet, amely­nek még az is hibája, hogy az ál­landó nevetés miatt a darab leg- leleplezőbb párbeszéde a grófnő és Hugolini báró között teljesen elsik­kadt. Ilyen volt a bajusz levágása előtti és alatti jelenet körítése, kü­lönösképpen a szappanozás. For­malizmusba tévedt különben a ren­dezés akkor is, amikor beiktatta a színfalak mögötti visszhang-ének­kart és a darab befejezése után tu­lajdonképpen még egy 4 színből álló revűszerű játékot tett az elő­adás végére. Igaz, hogy ezek alatt a színpad és a közönség közeli kap­csolatba került egymással, ennek a kapcsolatnak azonban előadás alatt és nem utána kell meglennie. Nem a komédia ellen van kifogásunk, han .n annak minősége és forma­lista jellege ellen. Az ilyenfajta rendezői felfogás egyáltalában nem járul hozzá a közönség művészi igé­nyeinek fejlesztéséhez. a darab főszereplője Thus­** nelda grófnő, ez a finoman romlott nagyvilági dáma, zajos múlttal és egy csomó szélhámos­sággal a háta mögött. Harsányt Margit minden igyekezete ellenére sem tudott megbirkózni a számára idegen szereppel. Legtöbbször hiányzott belőle az a franciás fi­nomság, amely erre az alakra ~ minden romlottsága mellett is — — annyira jellemző. Elsikkadt nála a dalszövegeikben megnyilvánuló finom irónia, s hangja sem olyan, mely megfelelt volna erre a síé*

Next

/
Thumbnails
Contents