Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-31 / 76. szám
Éljen és viruljon népi demokráciánk , a megbonthatatlan munkás-paraszt Snr f (Bízunk az áf pátililkáxban A gépkocsivezető közömbös are- M cal, hallgatagon kerülgette az útjába kerülő pairasztszekere- ket, majd jó negyedóra múlva megszólalt: — Tudja-e, hány kanyar van Szajnában? — Nem én — mosolyod tam el tréfát sejtve. — No, akkor maga se jó újságíró. — Miért? — A jó újságíró Uigyanis úgy ismeri területét, mint a tenyerét, — elmélkedett az öreg. Már nem emlékszem, mit feleltem neki, de annyi bizonyos, hogy a kedvem jóval alábbhagyott. Két évvel ezelőtt történt ez az eset, de most, hogy az újfaluból Szajol központja felé ballagok, eszembe jut megint. Kissé hideg, szeles az idő, de alkalmas a vetésre. Népes is a határ, vetnek mindenfelé. Az út baloldalán la- pályos rész húzódik. Az egyik keskeny parcellán sovány, csontos ló húz egy kisebbfajta vetőgépet. Körülöttem diákok ballagnak. Velem együtt érkeztek a vonattal, vidám zsivajjal feleselnek egymással. T assi elvtársat, a párttitlkárt ’ keresem? A Rákosi Mátyás- utcán ballagok a tanácsháza felé. Az értézikút mellett négy-öt asz- szony tereferél. Odébb az egyik ablakból fiatal menyecske kiált ki az útra: „Albert bácsi, mikor jön már a fákat pucolni? A „már’1 szót olyan hangsúllyal ejti, hogy abból minden ■ emberfia megértheti: a fák „pucolásával“ már régen végezni fellelt volna. Energikus arcú, hullámos hajú, örökvídám ember Kondorosi Béla a tanács VB. titkára. Hellyel kínál és' ő is leül egy ládafélén elhelyezett pofcróckötegen. Volt itt Tassi elvtárs, de kiment a termelő- szövetkezetekhiez mondja, — majd elsorolja, hogy a párttagok szívesen fogadták Tassá elvtársat, örömmel választották titkárnak. Magam is örömmel szavaztam rá — folytatja. Eddig ugyanis a párt irányító szerepe nem érvényesült kellően községünkben. Most már azonban másképpen lesz s bízunk az új párttitkárban. A tanácstól a Győzelem tsz felé tartok. Útközben benézek a napközibe. Estébe hajlik az idő. Az ajtó előtt mamák sorakoznak, a kicsinyekért jöttek. Negyven apróság csivitel, játszik, pi- tyereg. GiMányi Mikíósnétól megtudom, hogy az újtelepen is akarnak napközit létesíteni. A helyiség is megvan már, de benne tárolja holmiját a Betonépítő Vállalat. Igaz, most már van remény a kiköltözésére, „mert a párt és a tanács megígérte a támogatását.” így mondja: „a párt Ígérte n.eg‘‘, pedig egyedül Tassi elvtárssal beszéltek. Több helyen találkoztam már hasonló kifejezéssel. Először arra gondoltam, hogy a fogalmaik leegyszerűsítéséből adódik ez a meghatározás. Később azonban rájöttem, hogy a község párttitkárában a párt helyi viszonylatban első képviselőjét látják, — jogosan, — s nem egy esetben róla ítélik meg a pártot. A napköziből az egyik közeli épületbe tartok. Állítólag ott van Kozma elvtárs, a Győzelem tsz elnökle, hátha tudja, hol találom meg Tassi elvtársat. Az udvarban a földművesszövetkezet sertésállománya van. Szép kis süldők, jó hízó lesz belőlük. Kozma elvtárs csendes beszédű, nyugodt mozdulatú, fiatalember, jövetelem célját megtudva, elsorolja, hogy régóta ismeri Tassi elvtársat. „Járt ide sokszor akkor is, — mondja mikor még a járási pártbizottságon dolgozott. A pár- tonkívüliek szintén ismerik. Sóikat segített a tsz-mozga!om fejlesztésében. Most is gyakran járja a csonortekat.” C ötét burkolja a házakat, mire ^ a pártszervezet helyiségéhez érek. Fény szűrődik az utcára, bekopogtatok. Pólyák János kőművest, Radios Pált, a Petőfi tsz tagját és Kiss Jánost, a tanács dolgozóját találom bent. A lebontott közfal helyére szerelnek fel egy nagy gerendát, — „társadalmi munkában.” Szíves szóval beszélnek ők is Tassi elvtársról. * A község párttitkárával nem sikerült találkoznom. A he’yb-liek- kel való beszélgetésből mégis azt szűrtem !e, hegy ismeri a községet, s irányítani tudja, bármilyen sokrétű is lakóinak éke tűt ja. Szolnok város ezévi községpolitikai tervei Szolnok város tanácsa megtárgyalta és elfogadta az 1955-ös községpolitikai tervet. Az elfogadott tervezet főbb célkitűzései a következők: LAKÁSGAZDÁLKODÁS, ÉPÍTKEZÉS Ebben az évben a város területén 146 új lakást adnak át a dolgozóknak. Ebből 70 a Ságvári- úton épül, 60-at helyes lakásgazdálkodás útján alakítanak ki, négyet a Tejipari Vállalat, tizenkettőt pedig a Cukorgyár épít. Az összes közületi lakásépítkezések és átalakítások költsége: 2 millió 674 ezer forint. A városiban ezenkívül a következő nagyobb építkezések lesznek: Elsősorban Szolnok új üzemmel gazdagodik, a dohányfermentálóval, amelynek építése csaknem 3 millió forintot tesz ki. Ezenkívül száz férőhelyes munkásszállás, egy hatvannégy és hetvenöt férőhelyes bölcsőde létesül 1 millió hétszázezer forintos költséggel. Állatorvosi lakás készül, építése 600 ezer forintba kerül. HELYÜPAR A helyiipari vállalatok is jelentős beruházásokban részesülnek. A Ruházati Vállalat számára 400 ezer forint költséggel új telephely épül. Az Építőipari és Javítóvállalat műhely- és raktár építkezésére 150 ezer, a Patyolat további fejlesztéséhez 120 ezer, a Vasipari Vállalat öntödéjének feljesztésére 120 ezer, a Kertészeti Vállalat üvegházainak építésére 262 ezer forintot fordít a város. A helyiipari és tanácsvállalatok kisebb- nagyobb felújításéra 1 millió forintot kapnak. A tervezet kimondja, hogy a helyiipari vállalatok fokozzák termelésüket s közvetlenül a dolgozók számára kell dolgozniok. MEZŐGAZDASÁG A termelőszövetkezetek gazdasági erejének további fokozása érdekében a tervezet előírja, hogy a Szabadság termelőszövetkezet 100. az új Élet és a Tisza 30—30 holdon termeljen rizst, növeljék az állatállományt, a rizstelepeken telepítsenek halivadékot, ezenkívül a Tisza termelőszövetkezet 90 holdas halastavat is létesítsen. A város három termelőszövetkezete ebben az évben 1 millió 850 ezer forintot kap üvegházak építésére, 209 ezer forintot öntözőtelepekre, 1 millió 70 ezret pedig építkezésekre. A tervezet hangsúlyozza a három termelőszövetkezet ;j övedslmezősé- gének emelését, új tagokkal való növelését is. | A mezőgazdasági beruházások között szerepel a keltető állomás építése 2 millió, az apaállatistálló 300 ezer forinttal. A tervezet célul tűzi ki a fejőstehenek számának 72, az anyakocákét 710, a juhok 100 darabbal való növelését és kimondja: az eigy tehénre eső évi átlag-tejhozamot 2Ö00 literre kell emelni. Leszögezi, gondoskodni kell arról, hogy dolgozó parasztságunk begyűjtési kötelezettségét az előírt határidőre maradéktalanul teljesítse. • KERESKEDELEM 1955-ben edényárufcből 30, gyermekcipőből, gyemmekkabátfaól 20, fésűs- és kártolt szövetekből 18 százalékkal több árut kiéli forgalomba hozni, mint az elmúlt évben. A kereskedelmi beruházások között szerepel a Textilnagykereskedelmi Vállalat és az Állami Áruház raktárépítkezése, 2 millió, illetve 350 ezer forint költséggel, a VII. kerületben egy új üzletház létesítése 250 ezer és a Béke étterem megépítése 350 ezer forinttal. KÖZMŰVEK, KOMMUNÁLIS ÉS KULTURÁLIS BERUHÁZÁSOK Ebben az évben tovább folyik a város csatornázása 3 millió 700 ezer forintos költséggel. Az Ingat- 'ankezelő Vállalat 4 millió forintot fordít lakóházak felújítására, 500 ezi-r forintos költséggel tőzegfeká- tia telep létesül. Az út- és járdaépítések közül jelentősebbek: A Fiumei-út burkolása, a Kórház és Cukorgyár közötti járda építése, a Széchenyi-út kövezése, a Thököly-út baloldalának járdázása, a Duclos-utcai úttest burkolatéi ak rsndbehozésa, A Belodannisz-utca baloldali járdájának aszfaltozása, a Csallóköz- és Véső-utca vízveze- téknyomóaső összekötése egy közkúttal, a vásártér rendezése és feltöltése. Egymillió 82 ezer forintot fordít a város iskolák bővítésére, további 482 ezer forintot napköziotthonok, óvodák, iskolák tatarozására. Több mint 100 ezer forintot tesz ki az az összeg, amelyet parkosításra, játszótér építésére, óvodák felszerelésére költenek. Ehhez jelentősen hozzájárul majd a tervezett 200 ezer forint értékű társadalmi •munka is. Pintér Dezső elvtárs a városi tanács végrehajtóbizottságának elnöke hangsúlyozta: a községpolitikai tervben nem szerepei minden jogos kívánság. A városi tanács elkezdi Szolnok második ötéves tervének kidolgozását és ennél elsősorban a külvárosok sürgető igényeit veszik figyelembe. Készüljenek Népfront Bizottságaink Április 4 méltó megünneplésére yagy 0 n n epr e készül minden becsületes hazáját szerető magyar. Már csak néhány nap választ el bennünket hazánk legnagyobb ünnepétől, felszabadulásunk 10 éves évfordulójától. Tíz esztendeje, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg harcai során szabad lett országunk, népünk. Uj élet indult el évszázadokon át tengernyi vérrel áztatott földün kön, új ragyogó fejezet kezdődött hazánk, nemzetünk történél mében. Sikerekben, eredményekben, tapasztalatokban gazdag tíz esztendő van mögöttünk. A leg- megtisztelőbb feladat áll a Népfront Bizottságaink előtt e nagy ünnep előkészítő munkájában résztvenni. Hálatelt szívvel gondoljunk azokra a dicső hősökre, akik életüket és vérüket adták hazánk felszabadításáért. Az április 4-i ünnepségek meg rendezésében vegyenek részt helyi Népfront Bizottságaink. Az ünnepi esteken szerepeltessék a helyi kultúrcsoportokat. Április 3-án este tartsanak rövid népfrontbizottsági ülést és emlékezzenek meg ennek keretében az elért eredményekről. Népfront Bizottságaink fontos feladata, hogy minden becsületes hazafit felsorakoztassanak április 4-e méltó megünneplésére. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága — Itt a Tisza Bútorgyár. Porta. — Az elvtárs a kapus? — Igen, most én vagyok szolgálatban. — Szabad a nevét? — Kiss Istvánnak hívnak. — Azt szeretném megkérdezni : hány későn jövő volt ma reggel? — Nem tudom, mert nem én voltam szolgálatban— De mi a tapasztalata? Van késés a reggeli munkakezdéskor? — Elvétve akad, de csak akkor ha késik valamelyik vonat. • — És a helybeliek? —• Amióta a felszabadulási verseny folyik, a szolnokiak nem késnek. Sőt. — Sőt? — Azt tapasztalom, hogy a munkásaink előbb járnak be, mint azelőtt. Reggel fél hétkor a többség rr.ár bent van. Nemigen akad olyan szolnoki, aki hét óra előtt két három perccel lihegve szalad be a kapun, hogy még időbsn beérkezzen. Még hétfőn sem. — Akkor hát nem kell senkit sem pirongatni a késés miatt. nem kell naponta felírkálni a ké- sőnjövőket. Ez az igazi öröm. — Milyen tapasztalatai vannak az elmúlt kéí-három hétről? — A kapus előtt reggel, meg a munka befejeztével elvonul minden munkás. Az arcuk a viselkedésük sekmindent elárul. Mostanában valahogyan derűsebbek az emberek. Aztán meg ezelőtt keveset hallottam a versenyről beszélni. Most meg állandóan azt tárgyalják, hogy ki milyen eredményt ért el. Dicsérik Ötvös Gábort, Pintér Jánost, meg a Galajda Istvánt. — Miért, ők hány százalékot teljesítenek? — Amióta innét a portáról elvitték a versenytáblát, pontosan nem tudom. De az emberek annyit beszélnek róluk, kell valami alapjának lenni. Nyilván ők vágták ki legjobban a rezet a felszabadulási versenyben. — Tehát a portás is úgy látja, hogy az üzemben megjavult a munkafegyelem? — úgy bizony. Másképen nem tudtuk volna teljesíteni határidő Jl mezőtúri Ruházati K. T. Sz. dolgozói szintén bekapcsolódtak az április 4-e tiszteletére indult versenymozgalomba. A két legjobb konfekciós gépi varró. Szűcs Sándor és Szűcs József egyéni versenyre hívta a túrkevei. kunszentmártoni, karcagi és kisújszállási ruházati szövetkezetek hasonló munkakörben dolgozó tagjait. A verseny feltételei: 100 százalékos minőségi munka és 210 százalékos norma teljesítés. Szűcs József és Szűcs Sándor ezenkívül újításokon dolgozik és fiatalabb, a szakmában járatlanabb munkatársainak adja át munkamódszerét. Említés- reméltó még Borzi Lajos és Jak- sics János versenye; DCultuiálií seregszemle JHezotaron M árcius 27-én rendezték meg Mezőtúron az országos ifjúsági kulturális seregszemle helyi döntőjének első fordulóját. Ezen a napon került sor a szavalok, szólóénekesek, szólótáncosok, mesemondók és az egyéni zenészek versengésére. A DISZ alapszervezetek, úttörő csapatok legjobbjai mérték össze erejüket. Mezőtúron több mint 900 fiatal nevezett be a kulturális seregszemlére. A versenyben résztvett 30 szavaló. 7 szólóénekes, 2 mesemondó, 19 zenész és 3 szóiotó ncos, összesen több mint 130 műsorszómmal. Az előadáson 180—200 néző vett részt. Örömmel lehet megállapítani, hogy a seregszemle mozgósította a tanyavilág fiataljait is. Valamennyi külterületi iskola elküldte legjobb versenyzőit. A pedagógusok jó munkáját bizonyítja, hogy a versenyzők nagy része jól felkészült és megfelelően szerepelt, Az értékelés még nem került nyilvánosságra. A bíráló- bizottság döntését április 4-én hirdetik ki. Annyit azonban mármost meg lehet állapítani, hogy sokan igen kiemelkedő eredményeket értek el. Ezek közé sorolhatjuk Csesznek Máriát, az egyik külterületi iskola tanulóját, aki két szlovák népdallal aratott sikert, Bolyán Lajost, a fiúgimnázium tanulóját, aki József Attila ,,A város peremén” és Vörösmarty Mihály „A vén cigány” című versét szavalta el. igen szépen. Dicséretet érdemel Kocsis Zsuzsanna és Révész Eszter, leánygimnáziumi tanuló szólótáncokért, valamint Németh József, a gépállomás fiatalja, ugyancsak szóló-táncáért. A seregszemle döntőjének első fordulója sikeresen megtörtént. Most az a feladat, hogy április 3—4-re, a tánc- és ének- csoportok, valamint a színjátszó csoportok később következő döntőjére megfelelően felkészítsük a fiatalokat. A kulturmunka területének szakemberei továbbra is adjanak meg ehhez minden segítséget Sillye Gábor, Szolnok, DISZ M. B. Egy hónap alatt több, mint tíz forinttal emelkedett a jászboldogházai iskolások takarékbetétje. Március legelején már 38.50 Ft értékű takarékbélyege volt egy-egy pajtásnak. Utánuk a berekfürdői úttörők következnek 31.98 forintos átlaggal. Szolnokon a Sipos-téri iskola gyermekei is szorgalmasan gyűjtenek. Fejenként 29.52 forintjuk van már. Tiszaigar se marad el, náluk 27.87 forint értékű bélyeg díszeleg egy-egy pajtás gyüjtőlapján. Árvíz Nyugaf-Angliában Mint a Reuter-hírügynökség jelenti, Anglia nyugati részében kiáradt a Serven és az Avon folyó. Az áradás következtében a víz több ezer acre szántóföldet elöntött. Sok város is károkat szenvedett az árvíz miatt. A vasúti és az országúti közlekedés az említett területeken megszűnt. Szabad-e kerékpározni a gyalogjárón ? Az utóbbi időben elszaporodo't a gyalogjárón való közlekedés Többen úgy beszélnek erről, hogy ez megengedett dolog. A KRESZ idevonatkozó része előírja, hogy kerékpározni csak olyan helyen szabad a gyalogjárón, — ahol az úttest errs nem alkalmas. Kihangsúlyozza azonban a rendelkezés, hogy csak 5 kilométeres sebességgel szabad hajtani. | A sebességkorlátozást nem tartják be városunk dolgozói. Nem gondolnak arra. hegy gyermekek és felnőttek kiléphetnek a kapukon, s szerencsétlenséget, esetleg halált is előidézhetnek a meggondolatlan sebes hajtással. Mészáros Antal Szolnok, Rét-u. 8. szám alatti lakos ellen bűnvádi eljárás indult, amiért kerékpárjával elgázolta Kállai Ferenc négyéves kisgyermekét. Szívleljék meg a járdán kerékpározó dolgozóink a figyelmeztetést s vigyázzanak a gyalogjárók testi épségére,
