Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

2 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1955 március 27. HOZZÁSZÓLÁS a „Védekezhetünk-e a rizs barnulásos megbetegedése, a bruzone ellen“ című cikkhez Ä rizs barnulásos megbetegedé­sével kapcsolatban két komoly cikk jelent meg a Magyar Mezőgazda­ság január 31-i számában Kállai Kornéltól és a Szabad Föld január 30-i számában Vámos Rezsőtől. <— Mindkét cikket a Szolnokmegyei Néplap is közölte. Kállai Koméi szerint a bruzone elleni védekezésnél az egyedüli cél rávezető és gyakorlati jelentőségű eljárás a betegséggel szemben el­lenálló fajták kitenyésztése. Sze­rinte a bruzone előidézője Pyricu- lária Orizane nevű gomba, amely a számára kedvező időjárási és talaj viszonyok mellett szokott fellépni és ilyenkor annak kártétele katasz- trófáiis méreteket ölt. Hivatkozik a Szarvasi Öntözési és Talajjavítási Kísérleti Intézetnél lefolytatott kí­sérletekre, ahol minden esetben azonos fajtákat semmisített meg a betegség és szintén azonos rizsfaj­ták álltak ellent annak. A Dunghan Shalit minden esetben megtámadta és megsemmisítette a bruzone, míg a Kendzot és a Szegedi szakállas-t nem. Ebből, szerinte önként adódik a kérdés fajtavonalon való megoldása is. Vámos Rezső szerint a bruzone okait a talajban a kedvezőtlen idő­járás hatására végbemenő vegyi folyamatban kell keresni. Megálla­pítása szerint a talajban nagymeny- nyiségű szervesanyag indul bomlás­nak. Végbemegy továbbá a talaj redukálódásának folyamata, amikor az oxigént veszít el és a növényre mérgező kénhidrogén keletkezik. Ezeknél a vegyi folyamatoknál -— állapítja meg — fontos szerepe van a talajtani és éghajlati okoknak, amelyek gyorsíthatják azokat a ve­gyi fölymatokat, végeredményben tehát előidézői a burzonenak. Ha a talajban nitrogénbőség van, úgy a nitrogén jelenléte hat kedvezően a szervesanyagok bomlására, mely­nek következtében kénhidrogén keletkezik; A hőingadozások, lehű­lések miatt az öntözővíz nagyobb mértékben telítődik kénhidrogén­nel, így a növényre annál károsab­ban hat. Hozzájárul még ehhez az öntözővíz savanyúsága, melynek oka a talaj mészszegénysége. Magam részéről sokévi szolnok­megyei öntözéses tapasztalatom alapján válaszolok mindkét szak- felfogásra. Kiegészítésképpen hoz­záfűzöm, amit még ezekben a kér­désekben fontosnak tartok, Mezőgazdaságunk fejlesztése szem­pontjából elsőrangú kérdés a bru- zone elleni védekezés hathatós és mielőbbi megoldása. Mindkét fel­fogás útjelzőnek tekinthető e téren. A bruzone ellenálló fajták kite­nyésztése, melyet Kállai Kornél ajánl, már jelenleg is komoly stá­diumban van. Ha sikerül ezt tel­jesen megoldani, világraszóló jelentősége lesz. Felmerül itt azonban az a kérdés, hogy ezeknek az új fajtáknak a minősége és termőképessége az ez- ideig termelt Dunghan Sáli színvo­nalát eléri-e. Ez a rizsfajta export­képes, amelyet külföld is elismer és az olasz rizs fölé helyez. Ha el­érnénk egyik eredményt a másik nélkül, végeredményben a problé­ma nem volna megoldva. Törek­vésünknek itt arra kell irányulnia, hogy a betegségekkel szemben el- lenállóbb jobb rizsfajtát termeljünk ki, amely legalább olyan exportké­pes legyen, mint a Dunghan Shali. Ki kell itt emelnem a kunhegyesi kísérleti telepen kitermelt két ro­mán rizsfajtát, amelyele éppen rö­vid tenyészidejűk folytán kedvezőt­len időjárás mellett is 22 mázsás termést adtak és ugyanakkor a Dunghan Shali teljesen megsemmi­sült. Vámos Rezső felfogásával kap­csolatban fontosnak tartom első­sorban a talajban a nitrogén túlsúly megszüntetését­Erre nézve ajánlom, hogy a hu­muszban gazdagabb talajokat (gyep, lucematörés, parlag) nyáron egélsz sekélyen szántsuk meg és ősszel 25—30 cm mélyen ugaroljuk fel. Ilyenformán a már előbb feltárt humusz a barázda fenekére kerül és a termelésben kevésbbé vesz részt. A gyakorlat szerint az idejé­ben szellőztetett, megforgatott, nit­rogénben gazdag talajt nem éri olyan nagy károsodás. A savanyú, vegyihatású szántóföldeken szuper­foszfát műtrágya helyett javasolom a mészfoszfát és a mésziszap hasz­nálatát. A szuperfoszfát ugyanis sa vanyú vegyihatású, az öntözővizet savanyítja, a kénhidrogén keletke­zését elősegíti. Az elmúlt esztendő­ben ugyanis az volt a tapasztala­tom, hogy a burzone a legnagyobb károkat a savanyú talajon okozta. Ezt legjobban mésszel lehet kö­zömbösíteni. Szőke Ferenc föagromómus Szolnok. A Debreceni öntörési és Talajjavitási Vállalat kirendeltsége. Mióta gyártanak sört Bulgáriában? Kevesen tudják, hogy Bulgáriá­ban 104 évvel ezelőtt gyártottak először sört. Ezt a komlóból készült italt először Sumenben (Kolarov- grad) magyar emigránsok állították elő, akik Kossuth Lajossal együtt ebben a városban tartózkodtak. Ez­zel az „európai itallal’’ kínálták snmeni barátaikat a magyarok, akik roppant primitív körülmények között megkezdték a sör előállí­tását. Amikor a magyarok eltávoztak Sumenből, „gyáruk” bolgár bará­taik kezén maradt. A sörgyártás továbbra is kézierővel történt. A sör gépierővel történő gyártása a török iga alóli felszabadulás után kezdődött. Az első sörgyár Rusze- ban épült fel, nemsokára Sumen is áttért a gépi erővel történő gyár­tásra. Az új sumeni gyárban a még ottmaradt magyar emigránsok segítségével folyt a termelés. Az első év „termelése” 1000 hektoliter söi volt, ugyanannyi, mint ma a kolarovgradi „Madara" sörgyár másfélnapi termelése. Tízezer felnőtt tanul a hanoi iskolában 1946 előtt Vietnamban a lakos­ság 90 százaléka nem tudott írnl- oivasni. A népi hatalom tíz eszten­deje alatt a szabad Vietnamban 13 millió analfabétát tanítottak meg a betűvetésre. A felszabadult Hanoiban, Viet­nam fővárosában jelenleg 10.000 felnőtt tanul az iskolákban írni és olvasni — a népellenes rendszer­ben erre nem volt lehetőségük. A Vietnami Demokratikus Köztársa­ságban minden iskolaköteles kor­ban lévő gyermek tanul; Hanoiban például 30.000 elemiiskolás, közép- és főiskolás. Négy másik vietnami városban 14 tanítóképző is műkö­dik. Óriásdaruk a vízierőművek számára Á leningrádi emelő- és szállító- berendezések gyára óriásdarukat gyárt az ország legnagyobb építke­zéseinek. A gyár határidő előtt el­készített három 50 tonnás darut a kujbisevi vízierőmű részére. Jelen­leg a gyárban a narvai vízierőmű 60 tonnás bakállványos daruit sze­relik. A tervek szerint még egy száztonna teheremelőképességű da­ru készül a kahovkai vízierőmű­nek. Az első negyedévben gyártott bakállványos óriásdaruk egyike 200 tonna teheremelőképességű. Ezt az óriásgépet a mingecsauri vízierő­mű gátjánál állítják majd fel. A daru elszállítására 22 vasúti kocsi szükséges. NEMZETKÖZI SZEMLE A hidegháború legfőbb irányí­tói újabb rohamot indítottak az elmúlt napokban. A Francia Köz- társasági Tanácsra, az osztrák kor­mányra és a parlamentre kifejtett újabb nyomás, az atemhisztéria fokozott szítása, a Tajvan körüli katonai és diplomáciai mozgolódá­sok, a genfi megállapodások felrú­gására szőtt nyíltszíni összeeskü­vés, a koreai semleges felügyelő­bizottság feloszlatására irányuló amerikai lépések és végül a célza tosan „megfésült“ jaltai okmányok közzététele — mind beletartoznak ebbe a rohamba. A cél: minden erővel megakadályozni a nemzet­közi feszültség enyhítését, s nö­velni „a kényes kérdések” és „ve­szélyes helyzetek” számát a világ­ban. Az „erőpolitika“ felkent hívei­nek ebben a központosított erőfe­szítésében előkelő hely illeti meg a jaltai „okmányok“ közzétételét. Ezekről a nagy port felvert do­kumentumokról maga az amerikai külügyminisztérium sem állítja, hogy pontosak, teljesek és min­den tekintetben hivatalosak. A dol­gok lényege azonban nem ebben rejlik, hanem abban; miért éppen most tették közzé az amerikaiak ezeket az, okmányokat? As 19" 4 februárjában tartott jaltai (krimi) háromhatalmi kon­ferencia történelmi jelentőségű ha­tározatai — mint a Pravda cikke hangsúlyozza — jelentős lépéssel vitték előre a hitlerellenies koalíció győzelmét a második világháború­ban. Egyszersmind alapot jelen­tettek a hárem nagyhatalom há­ború utáni eredményes együttmű­ködéséhez a béke és a népek biz­tonsága érdekében. Aligha kell bizonygatni, hogy Dulles és társai nem azért bocsá­tották most nyilvánosság elé eze­ket az okmányokat, hogy a jaltai határozatok békés együttműködést sugárzó szellemét megörökítsék. A kétkötetes okmány gyűjtemény anyagából, a közzétételt követő nyilatkozatokból és sajtökcmumien­tárokból félreérthetetlenül kiderül, hogy a szándék valóban egészen más volt. Az első, a közvetlen cél az egykori amerikai elnök Roosevelt, s ezen keresztül Roosevelt pártja-- nak, a demokrata pártnak a lejá­ratása. A jelenleg kormányon lévő Köztársasági Fárt évek óta szeret­né már elhitetni az amerikai köz­véleménnyel, hogy Roosevelt Jal­tában „túl sokat engedett az oro­szoknak'“, s nem törekedtek eléggé „a nyugati világ egységének biz­tosítására.“ Dulles és a többiek lelki sze­mei előtt egy gyümölcsözőnek bi­zonyulható belpolitikai manőver lebegett tehát első helyen, amikor elhatározták ezeknek a „gondosan megválogatott“ iratoknak a közzé­tételét. A döntő csapást a nagyha­talmak együttműködésének elvére, a tárgyalások szükségességének gondolatára akarták azonban mérni. A világ mai bajaiért, a feszült és sokszor félelemmel terhes nemzet­közi légkörért Jaltára, Potsdamra, s ezen keresztül a nagyhatalmi tár­gyalásokra, végeredményben pedig a Szovjetunióra akarják hárítani a fő felelősséget. A szóbanforgó ok­mányok közzétételével azt szeret­nék bizonyítani; „íme, hiába tár­gyaltunk Jaltában, ma mégis há­borús szelek fújnak a világon. Nem tárgyalni kell tehát, hanem erőfölényre szert tenni, hogy az­után rákényszeríthessük akaratun­kat az oroszokra." Hogy mennyire ez a hidegháborús szándék rejlik ezeknek a jegyzőkönyveknek és magánfeljegyzéseknek a nyilvános­ságra bocsátása mögött, azt ma­gának a nyugati polgári sajtónak a megjegyzései tanúsítják a leg- ékesszólóbban. „Ez az eljárás — írja a londoni People — végső bi­zonyítéka annak: Dulles nem akar tárgyalni a Szovjetunióval, hanem minden reményét a hidrogénbom­bába és abba a feltevésbe veti, hogy az amerikai nép hajlandó harmadik világháború kockázatát vállalni,“ A bahlövő bajnok I h l a Formoza R6ai iskoláskönyveinkben Formoza szigetéről tanultunk, a Tát­rán szóval csak az utóbbi években ismerkedtünk meg. Honnan e kétféle megjelölés? Amikor az első európaiak — portugál hajósok — a XVI. század­ban elérték a szigetet, kelet felől érkeztek. A tengerbe nagy magas­ságból leszakadó hegyek látványa lenyűgözte őket és a hajónaplóba bekerült a feljegyzés: „Eddig ismeretlen szigetet fedeztünk fel. Neve: Ihla Formoza". — Szép sziget. A nyugati part lényegesen kevésbbé meredek. A hegyek lépcső- szerűen lejtenek a tenger felé, miközben széles, termékeny síkságot alkotnak. Az időszámításunk utáni VII. században erről az oldalról népesítették be a szigetet a kínaiak. A letelepülők logikus nevet adtak új otthonuknak: „Teraszos öböl” = kínaiul: ..Taivan”. jßonni pofih&us CZ IJ2cjJtJaságion, szotgdje a.«. Az amerikai külügyminisztérium lépésének nemzetközi visszhangja azt mutatja azonban, hogy az el­mélet és a gyakorlat nem a leg­sikeresebben fedi egymást Dulles diplomáciájában. Mivel lenne ma­gyarázható különben az az óriási felzúdulás, sziszegés és fogcsikor- gatás, amellyel például az angol burzsoá sajtó fogadta ezeknek az okiratoknak a közzétételét? Az amerikai Demokrata Fárt irán­ti együttérzéssel? Ez nehezen el­képzelhető. A nemzetközi feszült­ség csökkentésére irányuló hajt- h * at lan törekvéssel, de ez még kevésbé valószínű. Másutt kell te­hát keresni a magyarázatot. Az említett okmányok „közhírré tétele“, mint kiderült, semmit sem ártott a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének. Semmi olyan tényt vagy hivatalos megállapodást nem tudtak előkotorászni, amely ellent mondana az ismert nemzetközi egyezményeknek, vagy amely szam- benállna a Szovjetunió korábban és ma is vallott megegyezésre tö­rekvő politikájával. Ezt a bosz- szantó körülményt 2 tekintélyes londoni Times is elismeri szokat­lanul kesernyéshagú vezércikké­ben. Ugyanakkor az említett ok­mányok igen kínos fényt vetnek az angol és az amerikai impe­rializmus háborúalatti vetélkedé­sére és újra felidézik Churchillnek azokat a kijelentéseit, amellyel ma az egész hivatalos angol politika szemibenáll. Ezeknek az amerikai dokumentumoknak a szövege sze­rint Churchill Jaltában a vétójog fontosságáról, a nagyhatalmak há­ború utáni együttműködéséről el- engedhetetienségéről beszélt, s azt hangsúlyozta, hogy mindenképpen meg kell tömi a német militariz- rnust és meg kell akadályozni, hogy a Ruhr-vidék ismét a német agresszív célok eszköze lehessen. F. feljegyzések arról is tudni vélnek, hogy Roosevelt Hongkong­nak az angoloktól való elvételét és a kínaiakhoz való visszajuttatását javasolta. Churchillel szemben ellenezte Indokína visszajuttatását a francia gyarmatosítók kezébe és általában háttérbe akarta szorítani az angolokat Távol-Keleten. Más­részéről a közzétett okmányok Churchillnek nem egy olyan meg­jegyzését örökítették meg, amely- bein mély gúnnyal és bántó ciniz­mussal beszélt a lengyelekről, a franciákról és más népekről. I Mindezek a tények érthetővé te­szik Churchill alsóházi ingerült- hangú tiltakozását, s a Timmesnek azt a megjegyzését, hogy ezekét az iratokat „helytelen módon és hely­telen indokból dobták a nyilvános­ság porondjára.’1 Az idézett esemé­nyek fényében nincs mit csodál­koznunk tehát, ha a londoni kon­zervatív Daily Mail így összegezi véleményét: „Dulles elsőrendű sú­lyosságé diplomáciai baklövést kö­vetett el, amivel gyönyörűséget okoz ellenségeinek, s kátségbessést barátainak...“ S ugyanígy megért­hetjük, hogy a már említett People miért írta a következőket: „Dulles a jaltai iratok közzétételével el­nyerte a világ elsőszámú baklövő bajnokának a címét.“ (MTI.) A Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a televízió fejlesztéséről A Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsa határozatot hozott a televízió fejlesztéséről. A határozat kimondja, hogy Var­sóban létesítenek televíziós közpon­tot. 1958 végéig meg kell kezdeni a műsorok adását, hetenkint 30 órán át sugároz majd az adóállomás. Az egyik varsói üzemet átállítják televíziós vevőkészülékek termelé­sére. Az első 500 televizor a jövő évben elkészül. 1960 végéig 115.000 vevőkészüléket gyártanak ebben az üzemben. Egyidejűleg megindul a különböző alkatrészek gyártása is. A Sztálinról elnevezett varsói kultúrpalotában megindulnak a munkálatok a televíziós adóállomás építésével kapcsolatban. Előrelát­hatólag 1956 első felében befejező­dik a munka. Az egyik nagy varsói filmszín­házat úgy alakítják át, hogy alkal­massá váljék televíziós moziműso­rok bemutatására. Lodzban, Stalinogródban és Krakkóban kisebb televíziós köz­pontokat létesítenek, amelyek köz­vetítik a varsói adásokat a sűrűn- lakta vajdaságok területén. Szoros együttműködés jön létre a Szovjetunió, Csehszlovákia és a Né­met Demokratikus Köztársaság, va­lamint Lengyelország televíziós szakemberei között. A lengyelor­szági televíziós adóállomások be­rendezéséhez nagy segítséget nyújt a baráti Szovjetunió. A későbbiek folyamán rátérnek majd a színes televíziós adások su­gárzására is.

Next

/
Thumbnails
Contents