Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-27 / 73. szám
2 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1955 március 27. HOZZÁSZÓLÁS a „Védekezhetünk-e a rizs barnulásos megbetegedése, a bruzone ellen“ című cikkhez Ä rizs barnulásos megbetegedésével kapcsolatban két komoly cikk jelent meg a Magyar Mezőgazdaság január 31-i számában Kállai Kornéltól és a Szabad Föld január 30-i számában Vámos Rezsőtől. <— Mindkét cikket a Szolnokmegyei Néplap is közölte. Kállai Koméi szerint a bruzone elleni védekezésnél az egyedüli cél rávezető és gyakorlati jelentőségű eljárás a betegséggel szemben ellenálló fajták kitenyésztése. Szerinte a bruzone előidézője Pyricu- lária Orizane nevű gomba, amely a számára kedvező időjárási és talaj viszonyok mellett szokott fellépni és ilyenkor annak kártétele katasz- trófáiis méreteket ölt. Hivatkozik a Szarvasi Öntözési és Talajjavítási Kísérleti Intézetnél lefolytatott kísérletekre, ahol minden esetben azonos fajtákat semmisített meg a betegség és szintén azonos rizsfajták álltak ellent annak. A Dunghan Shalit minden esetben megtámadta és megsemmisítette a bruzone, míg a Kendzot és a Szegedi szakállas-t nem. Ebből, szerinte önként adódik a kérdés fajtavonalon való megoldása is. Vámos Rezső szerint a bruzone okait a talajban a kedvezőtlen időjárás hatására végbemenő vegyi folyamatban kell keresni. Megállapítása szerint a talajban nagymeny- nyiségű szervesanyag indul bomlásnak. Végbemegy továbbá a talaj redukálódásának folyamata, amikor az oxigént veszít el és a növényre mérgező kénhidrogén keletkezik. Ezeknél a vegyi folyamatoknál -— állapítja meg — fontos szerepe van a talajtani és éghajlati okoknak, amelyek gyorsíthatják azokat a vegyi fölymatokat, végeredményben tehát előidézői a burzonenak. Ha a talajban nitrogénbőség van, úgy a nitrogén jelenléte hat kedvezően a szervesanyagok bomlására, melynek következtében kénhidrogén keletkezik; A hőingadozások, lehűlések miatt az öntözővíz nagyobb mértékben telítődik kénhidrogénnel, így a növényre annál károsabban hat. Hozzájárul még ehhez az öntözővíz savanyúsága, melynek oka a talaj mészszegénysége. Magam részéről sokévi szolnokmegyei öntözéses tapasztalatom alapján válaszolok mindkét szak- felfogásra. Kiegészítésképpen hozzáfűzöm, amit még ezekben a kérdésekben fontosnak tartok, Mezőgazdaságunk fejlesztése szempontjából elsőrangú kérdés a bru- zone elleni védekezés hathatós és mielőbbi megoldása. Mindkét felfogás útjelzőnek tekinthető e téren. A bruzone ellenálló fajták kitenyésztése, melyet Kállai Kornél ajánl, már jelenleg is komoly stádiumban van. Ha sikerül ezt teljesen megoldani, világraszóló jelentősége lesz. Felmerül itt azonban az a kérdés, hogy ezeknek az új fajtáknak a minősége és termőképessége az ez- ideig termelt Dunghan Sáli színvonalát eléri-e. Ez a rizsfajta exportképes, amelyet külföld is elismer és az olasz rizs fölé helyez. Ha elérnénk egyik eredményt a másik nélkül, végeredményben a probléma nem volna megoldva. Törekvésünknek itt arra kell irányulnia, hogy a betegségekkel szemben el- lenállóbb jobb rizsfajtát termeljünk ki, amely legalább olyan exportképes legyen, mint a Dunghan Shali. Ki kell itt emelnem a kunhegyesi kísérleti telepen kitermelt két román rizsfajtát, amelyele éppen rövid tenyészidejűk folytán kedvezőtlen időjárás mellett is 22 mázsás termést adtak és ugyanakkor a Dunghan Shali teljesen megsemmisült. Vámos Rezső felfogásával kapcsolatban fontosnak tartom elsősorban a talajban a nitrogén túlsúly megszüntetésétErre nézve ajánlom, hogy a humuszban gazdagabb talajokat (gyep, lucematörés, parlag) nyáron egélsz sekélyen szántsuk meg és ősszel 25—30 cm mélyen ugaroljuk fel. Ilyenformán a már előbb feltárt humusz a barázda fenekére kerül és a termelésben kevésbbé vesz részt. A gyakorlat szerint az idejében szellőztetett, megforgatott, nitrogénben gazdag talajt nem éri olyan nagy károsodás. A savanyú, vegyihatású szántóföldeken szuperfoszfát műtrágya helyett javasolom a mészfoszfát és a mésziszap használatát. A szuperfoszfát ugyanis sa vanyú vegyihatású, az öntözővizet savanyítja, a kénhidrogén keletkezését elősegíti. Az elmúlt esztendőben ugyanis az volt a tapasztalatom, hogy a burzone a legnagyobb károkat a savanyú talajon okozta. Ezt legjobban mésszel lehet közömbösíteni. Szőke Ferenc föagromómus Szolnok. A Debreceni öntörési és Talajjavitási Vállalat kirendeltsége. Mióta gyártanak sört Bulgáriában? Kevesen tudják, hogy Bulgáriában 104 évvel ezelőtt gyártottak először sört. Ezt a komlóból készült italt először Sumenben (Kolarov- grad) magyar emigránsok állították elő, akik Kossuth Lajossal együtt ebben a városban tartózkodtak. Ezzel az „európai itallal’’ kínálták snmeni barátaikat a magyarok, akik roppant primitív körülmények között megkezdték a sör előállítását. Amikor a magyarok eltávoztak Sumenből, „gyáruk” bolgár barátaik kezén maradt. A sörgyártás továbbra is kézierővel történt. A sör gépierővel történő gyártása a török iga alóli felszabadulás után kezdődött. Az első sörgyár Rusze- ban épült fel, nemsokára Sumen is áttért a gépi erővel történő gyártásra. Az új sumeni gyárban a még ottmaradt magyar emigránsok segítségével folyt a termelés. Az első év „termelése” 1000 hektoliter söi volt, ugyanannyi, mint ma a kolarovgradi „Madara" sörgyár másfélnapi termelése. Tízezer felnőtt tanul a hanoi iskolában 1946 előtt Vietnamban a lakosság 90 százaléka nem tudott írnl- oivasni. A népi hatalom tíz esztendeje alatt a szabad Vietnamban 13 millió analfabétát tanítottak meg a betűvetésre. A felszabadult Hanoiban, Vietnam fővárosában jelenleg 10.000 felnőtt tanul az iskolákban írni és olvasni — a népellenes rendszerben erre nem volt lehetőségük. A Vietnami Demokratikus Köztársaságban minden iskolaköteles korban lévő gyermek tanul; Hanoiban például 30.000 elemiiskolás, közép- és főiskolás. Négy másik vietnami városban 14 tanítóképző is működik. Óriásdaruk a vízierőművek számára Á leningrádi emelő- és szállító- berendezések gyára óriásdarukat gyárt az ország legnagyobb építkezéseinek. A gyár határidő előtt elkészített három 50 tonnás darut a kujbisevi vízierőmű részére. Jelenleg a gyárban a narvai vízierőmű 60 tonnás bakállványos daruit szerelik. A tervek szerint még egy száztonna teheremelőképességű daru készül a kahovkai vízierőműnek. Az első negyedévben gyártott bakállványos óriásdaruk egyike 200 tonna teheremelőképességű. Ezt az óriásgépet a mingecsauri vízierőmű gátjánál állítják majd fel. A daru elszállítására 22 vasúti kocsi szükséges. NEMZETKÖZI SZEMLE A hidegháború legfőbb irányítói újabb rohamot indítottak az elmúlt napokban. A Francia Köz- társasági Tanácsra, az osztrák kormányra és a parlamentre kifejtett újabb nyomás, az atemhisztéria fokozott szítása, a Tajvan körüli katonai és diplomáciai mozgolódások, a genfi megállapodások felrúgására szőtt nyíltszíni összeesküvés, a koreai semleges felügyelőbizottság feloszlatására irányuló amerikai lépések és végül a célza tosan „megfésült“ jaltai okmányok közzététele — mind beletartoznak ebbe a rohamba. A cél: minden erővel megakadályozni a nemzetközi feszültség enyhítését, s növelni „a kényes kérdések” és „veszélyes helyzetek” számát a világban. Az „erőpolitika“ felkent híveinek ebben a központosított erőfeszítésében előkelő hely illeti meg a jaltai „okmányok“ közzétételét. Ezekről a nagy port felvert dokumentumokról maga az amerikai külügyminisztérium sem állítja, hogy pontosak, teljesek és minden tekintetben hivatalosak. A dolgok lényege azonban nem ebben rejlik, hanem abban; miért éppen most tették közzé az amerikaiak ezeket az, okmányokat? As 19" 4 februárjában tartott jaltai (krimi) háromhatalmi konferencia történelmi jelentőségű határozatai — mint a Pravda cikke hangsúlyozza — jelentős lépéssel vitték előre a hitlerellenies koalíció győzelmét a második világháborúban. Egyszersmind alapot jelentettek a hárem nagyhatalom háború utáni eredményes együttműködéséhez a béke és a népek biztonsága érdekében. Aligha kell bizonygatni, hogy Dulles és társai nem azért bocsátották most nyilvánosság elé ezeket az okmányokat, hogy a jaltai határozatok békés együttműködést sugárzó szellemét megörökítsék. A kétkötetes okmány gyűjtemény anyagából, a közzétételt követő nyilatkozatokból és sajtökcmumientárokból félreérthetetlenül kiderül, hogy a szándék valóban egészen más volt. Az első, a közvetlen cél az egykori amerikai elnök Roosevelt, s ezen keresztül Roosevelt pártja-- nak, a demokrata pártnak a lejáratása. A jelenleg kormányon lévő Köztársasági Fárt évek óta szeretné már elhitetni az amerikai közvéleménnyel, hogy Roosevelt Jaltában „túl sokat engedett az oroszoknak'“, s nem törekedtek eléggé „a nyugati világ egységének biztosítására.“ Dulles és a többiek lelki szemei előtt egy gyümölcsözőnek bizonyulható belpolitikai manőver lebegett tehát első helyen, amikor elhatározták ezeknek a „gondosan megválogatott“ iratoknak a közzétételét. A döntő csapást a nagyhatalmak együttműködésének elvére, a tárgyalások szükségességének gondolatára akarták azonban mérni. A világ mai bajaiért, a feszült és sokszor félelemmel terhes nemzetközi légkörért Jaltára, Potsdamra, s ezen keresztül a nagyhatalmi tárgyalásokra, végeredményben pedig a Szovjetunióra akarják hárítani a fő felelősséget. A szóbanforgó okmányok közzétételével azt szeretnék bizonyítani; „íme, hiába tárgyaltunk Jaltában, ma mégis háborús szelek fújnak a világon. Nem tárgyalni kell tehát, hanem erőfölényre szert tenni, hogy azután rákényszeríthessük akaratunkat az oroszokra." Hogy mennyire ez a hidegháborús szándék rejlik ezeknek a jegyzőkönyveknek és magánfeljegyzéseknek a nyilvánosságra bocsátása mögött, azt magának a nyugati polgári sajtónak a megjegyzései tanúsítják a leg- ékesszólóbban. „Ez az eljárás — írja a londoni People — végső bizonyítéka annak: Dulles nem akar tárgyalni a Szovjetunióval, hanem minden reményét a hidrogénbombába és abba a feltevésbe veti, hogy az amerikai nép hajlandó harmadik világháború kockázatát vállalni,“ A bahlövő bajnok I h l a Formoza R6ai iskoláskönyveinkben Formoza szigetéről tanultunk, a Tátrán szóval csak az utóbbi években ismerkedtünk meg. Honnan e kétféle megjelölés? Amikor az első európaiak — portugál hajósok — a XVI. században elérték a szigetet, kelet felől érkeztek. A tengerbe nagy magasságból leszakadó hegyek látványa lenyűgözte őket és a hajónaplóba bekerült a feljegyzés: „Eddig ismeretlen szigetet fedeztünk fel. Neve: Ihla Formoza". — Szép sziget. A nyugati part lényegesen kevésbbé meredek. A hegyek lépcső- szerűen lejtenek a tenger felé, miközben széles, termékeny síkságot alkotnak. Az időszámításunk utáni VII. században erről az oldalról népesítették be a szigetet a kínaiak. A letelepülők logikus nevet adtak új otthonuknak: „Teraszos öböl” = kínaiul: ..Taivan”. jßonni pofih&us CZ IJ2cjJtJaságion, szotgdje a.«. Az amerikai külügyminisztérium lépésének nemzetközi visszhangja azt mutatja azonban, hogy az elmélet és a gyakorlat nem a legsikeresebben fedi egymást Dulles diplomáciájában. Mivel lenne magyarázható különben az az óriási felzúdulás, sziszegés és fogcsikor- gatás, amellyel például az angol burzsoá sajtó fogadta ezeknek az okiratoknak a közzétételét? Az amerikai Demokrata Fárt iránti együttérzéssel? Ez nehezen elképzelhető. A nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló hajt- h * at lan törekvéssel, de ez még kevésbé valószínű. Másutt kell tehát keresni a magyarázatot. Az említett okmányok „közhírré tétele“, mint kiderült, semmit sem ártott a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének. Semmi olyan tényt vagy hivatalos megállapodást nem tudtak előkotorászni, amely ellent mondana az ismert nemzetközi egyezményeknek, vagy amely szam- benállna a Szovjetunió korábban és ma is vallott megegyezésre törekvő politikájával. Ezt a bosz- szantó körülményt 2 tekintélyes londoni Times is elismeri szokatlanul kesernyéshagú vezércikkében. Ugyanakkor az említett okmányok igen kínos fényt vetnek az angol és az amerikai imperializmus háborúalatti vetélkedésére és újra felidézik Churchillnek azokat a kijelentéseit, amellyel ma az egész hivatalos angol politika szemibenáll. Ezeknek az amerikai dokumentumoknak a szövege szerint Churchill Jaltában a vétójog fontosságáról, a nagyhatalmak háború utáni együttműködéséről el- engedhetetienségéről beszélt, s azt hangsúlyozta, hogy mindenképpen meg kell tömi a német militariz- rnust és meg kell akadályozni, hogy a Ruhr-vidék ismét a német agresszív célok eszköze lehessen. F. feljegyzések arról is tudni vélnek, hogy Roosevelt Hongkongnak az angoloktól való elvételét és a kínaiakhoz való visszajuttatását javasolta. Churchillel szemben ellenezte Indokína visszajuttatását a francia gyarmatosítók kezébe és általában háttérbe akarta szorítani az angolokat Távol-Keleten. Másrészéről a közzétett okmányok Churchillnek nem egy olyan megjegyzését örökítették meg, amely- bein mély gúnnyal és bántó cinizmussal beszélt a lengyelekről, a franciákról és más népekről. I Mindezek a tények érthetővé teszik Churchill alsóházi ingerült- hangú tiltakozását, s a Timmesnek azt a megjegyzését, hogy ezekét az iratokat „helytelen módon és helytelen indokból dobták a nyilvánosság porondjára.’1 Az idézett események fényében nincs mit csodálkoznunk tehát, ha a londoni konzervatív Daily Mail így összegezi véleményét: „Dulles elsőrendű súlyosságé diplomáciai baklövést követett el, amivel gyönyörűséget okoz ellenségeinek, s kátségbessést barátainak...“ S ugyanígy megérthetjük, hogy a már említett People miért írta a következőket: „Dulles a jaltai iratok közzétételével elnyerte a világ elsőszámú baklövő bajnokának a címét.“ (MTI.) A Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a televízió fejlesztéséről A Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott a televízió fejlesztéséről. A határozat kimondja, hogy Varsóban létesítenek televíziós központot. 1958 végéig meg kell kezdeni a műsorok adását, hetenkint 30 órán át sugároz majd az adóállomás. Az egyik varsói üzemet átállítják televíziós vevőkészülékek termelésére. Az első 500 televizor a jövő évben elkészül. 1960 végéig 115.000 vevőkészüléket gyártanak ebben az üzemben. Egyidejűleg megindul a különböző alkatrészek gyártása is. A Sztálinról elnevezett varsói kultúrpalotában megindulnak a munkálatok a televíziós adóállomás építésével kapcsolatban. Előreláthatólag 1956 első felében befejeződik a munka. Az egyik nagy varsói filmszínházat úgy alakítják át, hogy alkalmassá váljék televíziós moziműsorok bemutatására. Lodzban, Stalinogródban és Krakkóban kisebb televíziós központokat létesítenek, amelyek közvetítik a varsói adásokat a sűrűn- lakta vajdaságok területén. Szoros együttműködés jön létre a Szovjetunió, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint Lengyelország televíziós szakemberei között. A lengyelországi televíziós adóállomások berendezéséhez nagy segítséget nyújt a baráti Szovjetunió. A későbbiek folyamán rátérnek majd a színes televíziós adások sugárzására is.
