Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-26 / 72. szám

^űímkmmd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam, 72. szám Ara 50 fillér 1955. március 26. szómba; r~ "N MAI SZAMUNK TAETALMABÖL: Ormaágm útteJ’ő^megbE&sélés less Szolnokon (3, o) A megyei raesőgaadasági munkaverseuy értékelése (3. o>) Ünnepi műszak a Tűiszamenti Vegyiművekben (3. o.) A vasárnap sporteseményei (4. o.) t A tömegek körében véglett politikai tevékenységet a termelés növelésére kell összpontosítani Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozása Pénteken reggel az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak kétnapos országos tanácskozása. A tanácskozáson az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat tárgyalják meg. A tanácskozás elnökségében foglaltak helyet: Farkas Mihály, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikái Bizottság póttagja, Vég Béla, az MDP Köz­ponti Vezetőségének titkára, Kovács István, a budapesti pártbizottság első titkára, Köböl József, az MDP Központi Vezetőségének osztályvezetője, Dávid Ferenc, a szolnokmegyei pártbizottság első titkára, Nagy Kálmán, a komárommegyet pártbizottság első titkára, az MDP Központi Vezetőségének tagjai, Komócsin Zoltán, az MDP Központi Vezetőségének osztályvezetője, Oláh János, a kunhegyest járási párt- bizottság első titkára. Résztvett a tanácskozáson a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának több tagja, köztük Andics Erzsébet, az MDP KV tudományos és kulturális osztályának vezetője, Boros Gergely, a MEDOSZ elnöke, Dögéi Imre, az Országos Földműves­szövetkezeti Tanács elnöke, Horváth Márton, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője, Kiss Ká­roly, az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Kristóf István, az MDP Központi Revíziós Bi­zottságának elnöke, Piros László belügyminiszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szakali József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára, vala­mint Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A tanácskozást Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, méltatta a márciusi határozat jelentőségét, elmondotta, hogy pártunk Központi Vezetősége ezt a tanácskozást azért hívta össze, hogy megtárgyalják a márciusi hatá­rozat végrehajtását és azokat a feladatokat, amelyek pártunk politikájának megvalósításában a járási pártbizottságok és a vezetésük alá tartozó pártszervezetek előtt állnaki Ács Lajos elvtárs, a Központi Vezetőség titkárának beszéde A megnyitó beszéd után Ács La-’ jós ehrtárs, a MDP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Vezető­ség titkára emelkedett szólásra. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy a Központi Vezetőség márciusi hatá­rozata, megerősítette a Pártkon­gresszus és a KV 1953 júniusi ha­tározatait, hogy pártunk politikája a szocializmus építésére irányul, s hogy a szocializmus építésében el­ért sikerek biztosítják a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális vi­szonyainak állandó javulását. Aláhúzta, hogy a nehézipar, s an­nak szíve: a gépipar teremti meg á szocializmus anyagi alapjait. A ne­hézipar s általában az ipar fejlő­dése erősíti nemzetünk vezető osz­tályát, a munkásosztályt. Elmon­dotta, hogy pártunk politikájának a célja, hogy a mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek útján, a dol­gozó parasztság önkéntes szövetke­zése révén megteremtse a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodást- Beszélt arról, hogy pártunk poli­tikájának szilárd alapja a munká­sok és a dolgozó parasztok testvéri szövetsége. Pártunk harcot folytat azért, hogy e szövetséget folytono­san erősítse. A munkások és a dol­gozó parsztok szövetsége a szocializ­mus építésére irányuló szövetség, vezetőereje a munkásosztály, A munkások és dolgozó parasztok testvéri szövetségének, megbont­hatatlan barátságának biztosítása változatlanul pártunk politikájá­nak sarokköve marad, mert a munkások cs dolgozó parasztok osztályszövetségén nyugszik egész népi demokratikus rendszerünk, népi demokratikus államunk, ezen múlik hazánk szocialista jövője. Jelenleg a szocialista építésben előttünk álló feladatok megoldása érdekében erőteljesen és gyorsan le kell küzdeni a jobboldali s a maxiz- mustól idegen nézeteket, melyek az elmúlt hónapokban meglehetősen elterjedtek. A szocialista ipar, a ne­hézipar lebecsülése, háttérbe szorí­tása, a munka termelékenységének állandó növelésére irányuló erőfe­szítések elit)anyagiasa, a termelőszö­vetkezetek háttérbe szorítása, a párt vezetőszerepánek lebecsülése és el- homályosítása st'b. — ezek a né­zetek legfőbb akadályát jelentik népgazdaságunk, egész népi demo­kratikus rendszerünk sikeresebb előrehaladásának. Ezután Acs elvtárs a falusi párt- szervezetek megerősítéséről beszélt, majd így folytatta: — A falun is nagyon elterjedtek a szocialista ipart és nehézipart le­becsülő nézetek. Ezért járási párt- bizottságaink, falusi pártszerveze teink. falusi kommunistáink egyik legfőbb feladata, hogy megmagya­rázzák a falusi dolgozóknak; a me­zőgazdaság fellendítése, a mezőgaz dasági termelés nagyüzemi meg­szervezése. az egyéni parasztgazda ság lehetőségeinek jobb kihaszná­lása, a falu kulturáltabb, jobb élete lehetetlen az egyre növekvő szocia­lista ipar, s a-nehézipar — adott ságainkhoz és lehetőségeinkhez mért — fejlesztése nélkül. A járási pártbizottságokra az ipar tekintetében azonban nemcsak efaj- ta munka hárul. Iparunk jelenté­keny része a. járások területén van, közöttük a bányaipar, az élelmezési ipar, az építő- és építőanyagipar jelentős része. A járási pártbizottságoknak meg kell indílaniok a küzdelmet azért, hogy mind a bányaiparban, mind az építő- és építöanyagiparban de valamennyi, a járásban lévő iparágban cs üzemben fordulatot érjünk el, je­lentősen csökkentsük az önköltsé­get, s meginduljunk a termelé­kenység növelésének útján. Ez a járási pártbizottságok előtt álló egyik legfontosabb és legsürgő­sebb feladat. Járási pártbizottsá­gainknak erre kell mozgósitandok a bányákban, az építőiparban, az élel­mezési iparban, a gépiparban, a könnyűiparban és másutt a kom­munistákat, a DlSZ-lagokat, a szak­szervezeti tagokat, ezeknek az iparágaiénak valamennyi dolgozóját. Emellett harcot kell indítani a leg­szigorúbb amyagtakarékosságért, — mert pl. az építkezéseken s az élel­miszeriparban az a tapasztalatunk, hogy nagymértékű a nyersanyagok herdálása, a pazarlás. Különösen a bányászatban és az építkezéseken döntő, hogy a nehéziparunk által rendelkezésére bocsátott, valamint a külföldön drága pénzen vásárolt gépeket jobban kihasználjuk. Az önköltség csökkentése érdekében jobban meg kell szervezni a szocia­lista munkaversenyt, az élenjárók tapasztalatainak elterjesztését, job­ban kell a dolkozók tömegeit moz­gósítani a gazdaságos termelés ér­dekében. Mindezekért tehát harcba kell állmok a járás pártbizottságai­nak, helyi pártszervezeteinknek, biztosítaniok kell, hogy egész év­ben a felszabadulási versenylendü­letével folyjék tovább a munkaver­seny. A járási pártbizottságok fordítsa­nak fokozott figyelmet arra, hogy az üzemek igazgatói törvényes esz­közeikkel elősegítsék, biztosítsák a munkások szociális igényeinek jobb kielégítését és a megfelelő munka- feltételeket. Különös figyelmet for­dítsanak az új munkásokra, első­sorban a bányászatban, az építke­zéseken, de másutt is. A mezőgazdasági termelés fellendítése a párt és a kormány figyelme középpontjában ál A járási pártbizottságoknak na­gyobb gondot kell fordítahiok a helyi iparra, amelynek jobban ki kell elégítenie a lakosság szükség­leteit és jobban fel kell használnia a helyi nyersanyagforrásokat. Járási pártbizottságaink biztosít­sák, hogy a falvakban a becsületes kisiparosok — cipész, ács, kovács, bognár, stb. — működi)essenek. Ke­ményen és határozottan lépjenek fel azonban a spekuláció ellen, azok ellen, akik a kisipari engedély örve alatt üzérkednek, spekulálnak, fe­kete kereskedelmet folytatnak. Mint említettem, a mezőgazdasá­gi termelés fellendítése változatla­nul a párt és a kormány figyelmé­nek középpontjában áll, A mezőgazdasági tcnnelcs jelen­tős és tartós fellendítése elválaszt­hatatlanul összefügg a mezőgaz­daság szocialista átszervezésével, a mezőgazdasági termelés jelen­tékeny növelése csak a mezőgaz­daság szocialista átszervezése re­vén érhető el. Járási pártbizottságainknak egyik legdöntőbb feladata, hogy szakadat­lanul harcoljanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcso­latban elterjedt jobboldali nézetek ellen, amelyeknek érvényesülése az egész népnek, magának a dolgozó parasztságnak is súlyos károkat okozna. Egyszersmind hatalmas fel- világosító munkát kell végezniök falusi kommunistáinknak pártunk helyes politikájának megmagyará­zása, végrehajtása érdekében. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének fő útja hazánkban is a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek, az úgynevezett III. típusú tei melőszövetkezetek létrehozása, termelőszövetkezetek növekedési fejlődése. Hazánkban a III. típus termelőszövetkezet a legalkalrm sabb forma, amely a mezőgazdaság ban elvezet a szocializmushoz. Miéj kell ezt hangsúlyozni? Azért, hog világosan megértessük a járá pártbizottságokkal, a falusi pár; szervezetekkel, a falusi kommuna iákkal, hogy a mezőgazdaságban a szociális musert vívott harcukban clsösoi ban és mindenekelőtt a III. tipi sú termelőszövetkezetek fejleszti séci't harcoljanak, A ^ termelőszövetkezeti mozgalot egészséges fejlődése megkövetel hogy a III. típusú termelőszövetke zetek hasonlíthatatlanul gyorsabba nőjenek, fejlődjenek, mint az ah csonyabb típusú tennelőszövetkf zeti formák. Nem helyes tehát az felfogás, hogy a fő erőt az alacs< nyabb típusokra kell helyezni, hog a dolgozó parasztságot elsősorba az alacsonyabb fokozaton át kell c vezetni a III. típusú termélőszöve kezeihez. Természetesen az als csonyabb termelőszövetkezeti fői máknak is megvan a maguk jeler tősége, szerepe. Elősegítik a dolg< zó parasztság bizonyos rétegei szí mára, hogy megbarátkozzanak szövetkezéssel, saját tapasztalaiul ból lássák a szövetkezés anyagi ele nyert s rövidebb, hosszabb idő utá elfogadják, megértsék a III. típus termelőszövetkezetek jeLntőségét. Termelőszövetkezti mozgalmun perspektívájának tisztázása me lett 1c kel! azonban szögezni, hog ma termelőszövetkezeti mozgal­munk változatlanul legfőbb fel­adata a meglévő termelőszövetke­zetek gazdasági megszilárdítása, megerősítése. A termelőszövetkezetek többsége már nem gazdálkodók rosszul, biz­tosítja a termelőszövetkezeti tag­ságnak magasabb életszínvonalát, sőt a termelőszövetkezetek tagságá­nak többsége elérte, nem egy he­lyen túl is haladta a középparaszt életszínvonalát. A terméshozamok emelése, s a nagyüzemi állatte­nyésztés jobb megszervezése ré­vén az árutermelés jelentős kiszé­lesítésével most el keil érni, hogy az egész termelőszövetkezeti moz­galom termelési színvonala vitatha­tatlanul túlszárnyalja az átlagos paraszti gazdaság, sőt a középpa­raszti gazdaság termelési színvona­lát. Hogyan érhető ez el? A növénytermelésben a termésát­lagok növelése — gabonában, kuko­ricában, takarmánynövényekben, hüvelyesekben s minden más nö­vényfajtában — elsősorban úgy ér- nető el, hogy a termelőszövetkeze­tek biztosítják a megfelelő munka­szervezetet, a tagok szorgalmas, rendszeres, fegyelmezett munkáját. A gépállomás gépi technikájának jobb kihasználása mellett, ez az egy­szerű eszköz a legdöntőbb a ter­méshozamok emelése tekinteté­ben. Épipen ezért erélyesen fel kell lép­ni apaiak érdekében, hogy a ház­táji' gazdaságok körül tapasztalha­tó visszaéléseket megszüntessük., Biztosítani kell, hogy a termelő­szövetkezet közös munkájában lehetőleg az egész család részt- vegyen. Fel kell lépni a munka­egység körül mutatkozó liberaliz­mus, visszaélések ellen. Termelőszövetkezeteinknek job­ban igénybe kell venniük a gépállo­más ag'ronómusát s tanácsai alap­ján biztosítaniok kell a bevált, fej­lett növénytermelési módszerek be­vezetését. Jelentékeny változásra van szük­ség’ a termelőszövetkezetek állat­tartó, állattenyésztő munkájában. Mindenekelőtt a szarvasmarha ál­lományt, s a tehénáhomáínyt kell növelni. Biztosítani kell a magas tejhozamot. El kell érni, hogy a termelőszövetkezetek megfelel ő mennyiségű trágyához jussanak, amely a talajerő fokozásának egyik legnagyobb lehetőségét jelenti. Nö­velni kell a termelőszövetkezetek sertésállományát is, meg kell ja­vítani a .fialási átlagot. Minden­nek érdekében nagy gondot kell fordítani arra, hogy az állatte­nyésztésben megfelelő munkaerők dolgozzanak, Mindezek megvalósítására a ter- melőszövtkezetekben a vezetés szrnvonalát is meg kell javítani. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jó, a mezőgazdasághoz értő, a fegyelmet megkövetelő igazságos, népszerű termelőszövet­kezeti elnök vezetésével a terme­lőszövetkezet gyorsan virágzásnak indul, a tagok jövedelmié magas, a munka fegyelmezetten folyik, a tagok elégedettek, Ez arra mutat, hogy a járási pártbizottságoknak is a legna­gyobb figyelmet, gondot keű fordítaniok a termelőszövetke­zetek elnökeire. A termelőszövetkezetek tovább- fejlődésének egyik legfontosabb előfeltétele a tenmelőszövetkezeU demokrácia biztosítása. A termelő­szövetkezet tagságának éreznie kell. hogy ő a gazda a termelő­szövetkezetben. A termelőszövet­kezet közgyűlésének a termelőszö­vetkezet minden fontos ügyét meg kell tárgyalnia s döntenie kell ben­nük. Ezért a falusi kommunisták­nak, a járási pártbizottságoknak kö­telességük, hogy ügyeljenek a ter­melőszövetkezeti demokráciára és annak fejlesztésére. Minél szorosabb kapcsolatot az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal A termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődése ■— belépések és új termelőszövetkezetek alakí­tása útján — lehetséges már eb­ben az évben. Az új termelőszö­vetkezetek alakításakor nagy gon­dot kell fordítani arra, hogy gyor­san felzárkózzanak a régi, jól dolgozó termelőszövetkezetek mel­lé, hogy a régi termelőszövetkeze­tek tapasztalatain okulva, gyorsan kiküszöböljék a megszervezés utáni időszakban fellépő nehézsé­geket. Ma már ennek is megvan minden lehetősége, A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kö­zött népszerűsíteni kell a termelő­szövetkezetek eredményeit, bizto­sítani kell, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok mi­nél szorosabb kapcsolatba kerülje­nek a termelőszövetkezetekkel, meglátogassák azokat és saját sze­mükkel győződjenek meg a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről. Rá kell mutatni a Szovjetunió kolho­zainak eredményeire a felvilágo­sító munkában. A termelőszövetkezeti mozga­lom legjobb agitátorainak ter­mészetesen maguknak a ter­melőszövetkezeti tagoknak kell lenniök. Sajnos, ez nem mindig tapasztal­ható. Sőt a termelőszövetkezeti mozgalmakban ma bizonyos szűk- taeblűség, elzárkózás tünetei mu­tatkoznak. Ez nagy kárára van 'a termelőszövetkezeti mozgalomnak, magának a termelőszövetkezeti pa­rasztságnak is, hiszen a termelő­szövetkezetek növekedés, erősö­dése közös érdeke a termelőszö­vetkezeti parasztoknak,. s az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­toknak, hiszen nemcsaq a termelő­szövetkezeti mozgalom úttörőinek kell biztosítani a jobb, kulturáltabb életet, hanem az egész dolgozó pa­rasztságnak. i Különösen káros a baloldali el­zárkózó magatartás egyes termelő­szövetkezeteink részéről a terme­lőszövetkezetekből nemrég kilépett parasztok iránt. Ezeknek a parasz­toknak egyrésze már visszavágyik a szövetkezetbe s nem kétséges, hogy szívesen visszalépnie. De gyakran a szövetbeliek ridegek irányukban, nem fogadják őket szívesen, elutasítják őket. Ezen változtatni kell. A szövetkezeti parasztoknak vissza kell fogadniuk azokat, akik ezt kérik s barátság­gal kell viseltetniök azok iránt is. akik még egyénileg igyekeznek boldogulni. A KV határozatának közzététele óta egy-egy járásnál, sőt megye­bizottságon könnyelmű nézetekkel lehet találkozni. Például ilyenek­kel: „Most már játszva megkétsze­rezzük hónapok alatt a termelő­szövetkezetek számát”. Az ilyen, s ehhez hasonló nézetek helytelenek. Pártunk álláspontja az,.hogy. a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesz­tésének megvannak a reális előfel­tételei hazánkban: megvalósítható pártunknak az a határozata, hogy 1960-ig a mezőgazdaságban is le­rakjuk a szocializmus alapjait; elő­relátható, hogy ez évben a terme­lőszövetkezeti mozgalom — elsősor­ban az ősz folyamán — ismét számszerűen is fejlődni fog. De ennek biztosítására szívós, sokol­dalú nagy munkára van szükség anélkül e rendkívül bonyolult fel­adat megoldása lehetetlen. <Folytatása a 2-ik oldalon,) y

Next

/
Thumbnails
Contents