Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-26 / 72. szám
^űímkmmd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam, 72. szám Ara 50 fillér 1955. március 26. szómba; r~ "N MAI SZAMUNK TAETALMABÖL: Ormaágm útteJ’ő^megbE&sélés less Szolnokon (3, o) A megyei raesőgaadasági munkaverseuy értékelése (3. o>) Ünnepi műszak a Tűiszamenti Vegyiművekben (3. o.) A vasárnap sporteseményei (4. o.) t A tömegek körében véglett politikai tevékenységet a termelés növelésére kell összpontosítani Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozása Pénteken reggel az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak kétnapos országos tanácskozása. A tanácskozáson az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat tárgyalják meg. A tanácskozás elnökségében foglaltak helyet: Farkas Mihály, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikái Bizottság póttagja, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Kovács István, a budapesti pártbizottság első titkára, Köböl József, az MDP Központi Vezetőségének osztályvezetője, Dávid Ferenc, a szolnokmegyei pártbizottság első titkára, Nagy Kálmán, a komárommegyet pártbizottság első titkára, az MDP Központi Vezetőségének tagjai, Komócsin Zoltán, az MDP Központi Vezetőségének osztályvezetője, Oláh János, a kunhegyest járási párt- bizottság első titkára. Résztvett a tanácskozáson a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának több tagja, köztük Andics Erzsébet, az MDP KV tudományos és kulturális osztályának vezetője, Boros Gergely, a MEDOSZ elnöke, Dögéi Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke, Horváth Márton, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője, Kiss Károly, az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Kristóf István, az MDP Központi Revíziós Bizottságának elnöke, Piros László belügyminiszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szakali József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára, valamint Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A tanácskozást Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, méltatta a márciusi határozat jelentőségét, elmondotta, hogy pártunk Központi Vezetősége ezt a tanácskozást azért hívta össze, hogy megtárgyalják a márciusi határozat végrehajtását és azokat a feladatokat, amelyek pártunk politikájának megvalósításában a járási pártbizottságok és a vezetésük alá tartozó pártszervezetek előtt állnaki Ács Lajos elvtárs, a Központi Vezetőség titkárának beszéde A megnyitó beszéd után Ács La-’ jós ehrtárs, a MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára emelkedett szólásra. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata, megerősítette a Pártkongresszus és a KV 1953 júniusi határozatait, hogy pártunk politikája a szocializmus építésére irányul, s hogy a szocializmus építésében elért sikerek biztosítják a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális viszonyainak állandó javulását. Aláhúzta, hogy a nehézipar, s annak szíve: a gépipar teremti meg á szocializmus anyagi alapjait. A nehézipar s általában az ipar fejlődése erősíti nemzetünk vezető osztályát, a munkásosztályt. Elmondotta, hogy pártunk politikájának a célja, hogy a mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek útján, a dolgozó parasztság önkéntes szövetkezése révén megteremtse a szocialista nagyüzemi gazdálkodást- Beszélt arról, hogy pártunk politikájának szilárd alapja a munkások és a dolgozó parasztok testvéri szövetsége. Pártunk harcot folytat azért, hogy e szövetséget folytonosan erősítse. A munkások és a dolgozó parsztok szövetsége a szocializmus építésére irányuló szövetség, vezetőereje a munkásosztály, A munkások és dolgozó parasztok testvéri szövetségének, megbonthatatlan barátságának biztosítása változatlanul pártunk politikájának sarokköve marad, mert a munkások cs dolgozó parasztok osztályszövetségén nyugszik egész népi demokratikus rendszerünk, népi demokratikus államunk, ezen múlik hazánk szocialista jövője. Jelenleg a szocialista építésben előttünk álló feladatok megoldása érdekében erőteljesen és gyorsan le kell küzdeni a jobboldali s a maxiz- mustól idegen nézeteket, melyek az elmúlt hónapokban meglehetősen elterjedtek. A szocialista ipar, a nehézipar lebecsülése, háttérbe szorítása, a munka termelékenységének állandó növelésére irányuló erőfeszítések elit)anyagiasa, a termelőszövetkezetek háttérbe szorítása, a párt vezetőszerepánek lebecsülése és el- homályosítása st'b. — ezek a nézetek legfőbb akadályát jelentik népgazdaságunk, egész népi demokratikus rendszerünk sikeresebb előrehaladásának. Ezután Acs elvtárs a falusi párt- szervezetek megerősítéséről beszélt, majd így folytatta: — A falun is nagyon elterjedtek a szocialista ipart és nehézipart lebecsülő nézetek. Ezért járási párt- bizottságaink, falusi pártszerveze teink. falusi kommunistáink egyik legfőbb feladata, hogy megmagyarázzák a falusi dolgozóknak; a mezőgazdaság fellendítése, a mezőgaz dasági termelés nagyüzemi megszervezése. az egyéni parasztgazda ság lehetőségeinek jobb kihasználása, a falu kulturáltabb, jobb élete lehetetlen az egyre növekvő szocialista ipar, s a-nehézipar — adott ságainkhoz és lehetőségeinkhez mért — fejlesztése nélkül. A járási pártbizottságokra az ipar tekintetében azonban nemcsak efaj- ta munka hárul. Iparunk jelentékeny része a. járások területén van, közöttük a bányaipar, az élelmezési ipar, az építő- és építőanyagipar jelentős része. A járási pártbizottságoknak meg kell indílaniok a küzdelmet azért, hogy mind a bányaiparban, mind az építő- és építöanyagiparban de valamennyi, a járásban lévő iparágban cs üzemben fordulatot érjünk el, jelentősen csökkentsük az önköltséget, s meginduljunk a termelékenység növelésének útján. Ez a járási pártbizottságok előtt álló egyik legfontosabb és legsürgősebb feladat. Járási pártbizottságainknak erre kell mozgósitandok a bányákban, az építőiparban, az élelmezési iparban, a gépiparban, a könnyűiparban és másutt a kommunistákat, a DlSZ-lagokat, a szakszervezeti tagokat, ezeknek az iparágaiénak valamennyi dolgozóját. Emellett harcot kell indítani a legszigorúbb amyagtakarékosságért, — mert pl. az építkezéseken s az élelmiszeriparban az a tapasztalatunk, hogy nagymértékű a nyersanyagok herdálása, a pazarlás. Különösen a bányászatban és az építkezéseken döntő, hogy a nehéziparunk által rendelkezésére bocsátott, valamint a külföldön drága pénzen vásárolt gépeket jobban kihasználjuk. Az önköltség csökkentése érdekében jobban meg kell szervezni a szocialista munkaversenyt, az élenjárók tapasztalatainak elterjesztését, jobban kell a dolkozók tömegeit mozgósítani a gazdaságos termelés érdekében. Mindezekért tehát harcba kell állmok a járás pártbizottságainak, helyi pártszervezeteinknek, biztosítaniok kell, hogy egész évben a felszabadulási versenylendületével folyjék tovább a munkaverseny. A járási pártbizottságok fordítsanak fokozott figyelmet arra, hogy az üzemek igazgatói törvényes eszközeikkel elősegítsék, biztosítsák a munkások szociális igényeinek jobb kielégítését és a megfelelő munka- feltételeket. Különös figyelmet fordítsanak az új munkásokra, elsősorban a bányászatban, az építkezéseken, de másutt is. A mezőgazdasági termelés fellendítése a párt és a kormány figyelme középpontjában ál A járási pártbizottságoknak nagyobb gondot kell fordítahiok a helyi iparra, amelynek jobban ki kell elégítenie a lakosság szükségleteit és jobban fel kell használnia a helyi nyersanyagforrásokat. Járási pártbizottságaink biztosítsák, hogy a falvakban a becsületes kisiparosok — cipész, ács, kovács, bognár, stb. — működi)essenek. Keményen és határozottan lépjenek fel azonban a spekuláció ellen, azok ellen, akik a kisipari engedély örve alatt üzérkednek, spekulálnak, fekete kereskedelmet folytatnak. Mint említettem, a mezőgazdasági termelés fellendítése változatlanul a párt és a kormány figyelmének középpontjában áll, A mezőgazdasági tcnnelcs jelentős és tartós fellendítése elválaszthatatlanul összefügg a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a mezőgazdasági termelés jelentékeny növelése csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése revén érhető el. Járási pártbizottságainknak egyik legdöntőbb feladata, hogy szakadatlanul harcoljanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban elterjedt jobboldali nézetek ellen, amelyeknek érvényesülése az egész népnek, magának a dolgozó parasztságnak is súlyos károkat okozna. Egyszersmind hatalmas fel- világosító munkát kell végezniök falusi kommunistáinknak pártunk helyes politikájának megmagyarázása, végrehajtása érdekében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja hazánkban is a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az úgynevezett III. típusú tei melőszövetkezetek létrehozása, termelőszövetkezetek növekedési fejlődése. Hazánkban a III. típus termelőszövetkezet a legalkalrm sabb forma, amely a mezőgazdaság ban elvezet a szocializmushoz. Miéj kell ezt hangsúlyozni? Azért, hog világosan megértessük a járá pártbizottságokkal, a falusi pár; szervezetekkel, a falusi kommuna iákkal, hogy a mezőgazdaságban a szociális musert vívott harcukban clsösoi ban és mindenekelőtt a III. tipi sú termelőszövetkezetek fejleszti séci't harcoljanak, A ^ termelőszövetkezeti mozgalot egészséges fejlődése megkövetel hogy a III. típusú termelőszövetke zetek hasonlíthatatlanul gyorsabba nőjenek, fejlődjenek, mint az ah csonyabb típusú tennelőszövetkf zeti formák. Nem helyes tehát az felfogás, hogy a fő erőt az alacs< nyabb típusokra kell helyezni, hog a dolgozó parasztságot elsősorba az alacsonyabb fokozaton át kell c vezetni a III. típusú termélőszöve kezeihez. Természetesen az als csonyabb termelőszövetkezeti fői máknak is megvan a maguk jeler tősége, szerepe. Elősegítik a dolg< zó parasztság bizonyos rétegei szí mára, hogy megbarátkozzanak szövetkezéssel, saját tapasztalaiul ból lássák a szövetkezés anyagi ele nyert s rövidebb, hosszabb idő utá elfogadják, megértsék a III. típus termelőszövetkezetek jeLntőségét. Termelőszövetkezti mozgalmun perspektívájának tisztázása me lett 1c kel! azonban szögezni, hog ma termelőszövetkezeti mozgalmunk változatlanul legfőbb feladata a meglévő termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása, megerősítése. A termelőszövetkezetek többsége már nem gazdálkodók rosszul, biztosítja a termelőszövetkezeti tagságnak magasabb életszínvonalát, sőt a termelőszövetkezetek tagságának többsége elérte, nem egy helyen túl is haladta a középparaszt életszínvonalát. A terméshozamok emelése, s a nagyüzemi állattenyésztés jobb megszervezése révén az árutermelés jelentős kiszélesítésével most el keil érni, hogy az egész termelőszövetkezeti mozgalom termelési színvonala vitathatatlanul túlszárnyalja az átlagos paraszti gazdaság, sőt a középparaszti gazdaság termelési színvonalát. Hogyan érhető ez el? A növénytermelésben a termésátlagok növelése — gabonában, kukoricában, takarmánynövényekben, hüvelyesekben s minden más növényfajtában — elsősorban úgy ér- nető el, hogy a termelőszövetkezetek biztosítják a megfelelő munkaszervezetet, a tagok szorgalmas, rendszeres, fegyelmezett munkáját. A gépállomás gépi technikájának jobb kihasználása mellett, ez az egyszerű eszköz a legdöntőbb a terméshozamok emelése tekintetében. Épipen ezért erélyesen fel kell lépni apaiak érdekében, hogy a háztáji' gazdaságok körül tapasztalható visszaéléseket megszüntessük., Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezet közös munkájában lehetőleg az egész család részt- vegyen. Fel kell lépni a munkaegység körül mutatkozó liberalizmus, visszaélések ellen. Termelőszövetkezeteinknek jobban igénybe kell venniük a gépállomás ag'ronómusát s tanácsai alapján biztosítaniok kell a bevált, fejlett növénytermelési módszerek bevezetését. Jelentékeny változásra van szükség’ a termelőszövetkezetek állattartó, állattenyésztő munkájában. Mindenekelőtt a szarvasmarha állományt, s a tehénáhomáínyt kell növelni. Biztosítani kell a magas tejhozamot. El kell érni, hogy a termelőszövetkezetek megfelel ő mennyiségű trágyához jussanak, amely a talajerő fokozásának egyik legnagyobb lehetőségét jelenti. Növelni kell a termelőszövetkezetek sertésállományát is, meg kell javítani a .fialási átlagot. Mindennek érdekében nagy gondot kell fordítani arra, hogy az állattenyésztésben megfelelő munkaerők dolgozzanak, Mindezek megvalósítására a ter- melőszövtkezetekben a vezetés szrnvonalát is meg kell javítani. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jó, a mezőgazdasághoz értő, a fegyelmet megkövetelő igazságos, népszerű termelőszövetkezeti elnök vezetésével a termelőszövetkezet gyorsan virágzásnak indul, a tagok jövedelmié magas, a munka fegyelmezetten folyik, a tagok elégedettek, Ez arra mutat, hogy a járási pártbizottságoknak is a legnagyobb figyelmet, gondot keű fordítaniok a termelőszövetkezetek elnökeire. A termelőszövetkezetek tovább- fejlődésének egyik legfontosabb előfeltétele a tenmelőszövetkezeU demokrácia biztosítása. A termelőszövetkezet tagságának éreznie kell. hogy ő a gazda a termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezet közgyűlésének a termelőszövetkezet minden fontos ügyét meg kell tárgyalnia s döntenie kell bennük. Ezért a falusi kommunistáknak, a járási pártbizottságoknak kötelességük, hogy ügyeljenek a termelőszövetkezeti demokráciára és annak fejlesztésére. Minél szorosabb kapcsolatot az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal A termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődése ■— belépések és új termelőszövetkezetek alakítása útján — lehetséges már ebben az évben. Az új termelőszövetkezetek alakításakor nagy gondot kell fordítani arra, hogy gyorsan felzárkózzanak a régi, jól dolgozó termelőszövetkezetek mellé, hogy a régi termelőszövetkezetek tapasztalatain okulva, gyorsan kiküszöböljék a megszervezés utáni időszakban fellépő nehézségeket. Ma már ennek is megvan minden lehetősége, A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között népszerűsíteni kell a termelőszövetkezetek eredményeit, biztosítani kell, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok minél szorosabb kapcsolatba kerüljenek a termelőszövetkezetekkel, meglátogassák azokat és saját szemükkel győződjenek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Rá kell mutatni a Szovjetunió kolhozainak eredményeire a felvilágosító munkában. A termelőszövetkezeti mozgalom legjobb agitátorainak természetesen maguknak a termelőszövetkezeti tagoknak kell lenniök. Sajnos, ez nem mindig tapasztalható. Sőt a termelőszövetkezeti mozgalmakban ma bizonyos szűk- taeblűség, elzárkózás tünetei mutatkoznak. Ez nagy kárára van 'a termelőszövetkezeti mozgalomnak, magának a termelőszövetkezeti parasztságnak is, hiszen a termelőszövetkezetek növekedés, erősödése közös érdeke a termelőszövetkezeti parasztoknak,. s az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, hiszen nemcsaq a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőinek kell biztosítani a jobb, kulturáltabb életet, hanem az egész dolgozó parasztságnak. i Különösen káros a baloldali elzárkózó magatartás egyes termelőszövetkezeteink részéről a termelőszövetkezetekből nemrég kilépett parasztok iránt. Ezeknek a parasztoknak egyrésze már visszavágyik a szövetkezetbe s nem kétséges, hogy szívesen visszalépnie. De gyakran a szövetbeliek ridegek irányukban, nem fogadják őket szívesen, elutasítják őket. Ezen változtatni kell. A szövetkezeti parasztoknak vissza kell fogadniuk azokat, akik ezt kérik s barátsággal kell viseltetniök azok iránt is. akik még egyénileg igyekeznek boldogulni. A KV határozatának közzététele óta egy-egy járásnál, sőt megyebizottságon könnyelmű nézetekkel lehet találkozni. Például ilyenekkel: „Most már játszva megkétszerezzük hónapok alatt a termelőszövetkezetek számát”. Az ilyen, s ehhez hasonló nézetek helytelenek. Pártunk álláspontja az,.hogy. a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének megvannak a reális előfeltételei hazánkban: megvalósítható pártunknak az a határozata, hogy 1960-ig a mezőgazdaságban is lerakjuk a szocializmus alapjait; előrelátható, hogy ez évben a termelőszövetkezeti mozgalom — elsősorban az ősz folyamán — ismét számszerűen is fejlődni fog. De ennek biztosítására szívós, sokoldalú nagy munkára van szükség anélkül e rendkívül bonyolult feladat megoldása lehetetlen. <Folytatása a 2-ik oldalon,) y
