Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-24 / 46. szám

1955 február 21. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 Segíteni kell Szalai István családján Az elmúlt év novemberében Szalai István a Víz- és Csa­tornaművek gépkocsivezetője panaszos levelet írt szerkesztőségünk­nek. Elmondta benne, hogy két pici gyermekével és feleségével egy sö'ét. szobának használt kamrában lakik, ami ráadásul még egy méter magasan vizes, penészes is. Ablak se volt rajta nagyobb 40x60 cm-nél. „Ezt akartam nagyobbal kicserélni — írta — mikor a vállalat igazgatója. Kovács István rámnszólt és arra akart kénysze­ríteni, hogy tegyem vissza a régi kicsi ablakot. Nem dacból, — a családom egészségének féltéséből, s az igaz­ságtalanság érzete miatt tettem az igazgató szava ellen. Én lakásnak nem mondható egészségtelen helyen lakom, a vállalat főgépésze, Kaulics Kálmán pedig egymaga évek óta 2 szoba konyha és egyéb mellékhelyiségekkel ellátott szolgálati lakást tart fenn.“ Ezeket írta akkor Szalai elvtárs. A levél nyomán szerkesztőségünk felkereste őt. Meggyőződ­tünk róla, hogy a levélben semmi túlzás sincs. Az említett lakás ott áll üresen, a főgépésznek semmi bútora nincsen bmne. Az ab­lakok azon mód meszesek, ahogy két évvel ezelőtt a festők hagy­ták. Felkerestük Kovács Istvánt, a vállalat igazgatóját is. Megkértük, elsősorban arról nyilatkozzék, hogyan dolgozik a válla­lat érdekeiért Szalai István. Röviden így fogalmazhatjuk meg a vá­laszt: ügyeskezű, szorgalmas, becsületes ember. Arra a kérdésre azonban, hogy miért nem adnak neki másik lakást, már nem kaptunk ilyen világo feletetet. Végül abban álla­podtunk meg hogy segítenek Szalai István családján. A napokban ismét felkerestük a Verssghy-u. 2—3. számot. Szalaiék lakáshelyzete nemhogy javult volna, inkább rosszabbodott. Az amúgy is sötét szoba ablaka elé garázst építettek, s ezzel betetőz­ték Szriaiék elkeseredését. Ezúton kérdezzük meg, miért nem gondoskodik a Vízmű­vek igazgatója beosztottjai jogos panaszának intézéséről, s a rendel­kezésükre álló lakásterület megfelelő kihasználásáról? A szolnoki városi tanács rendelete a piaci he ypénzekről A szolnoki városi tanács új ren­delete szabályozza a vásári és a piaci helypénz-szedést. A rendelet értelmében kedvezményiben része­sülnek azok az őstermelők, akik áruikat rendszeresen a szolnoki piacon értékesítik. Minél több na­pon árusít a termelő, annál na­gyobb mértékű kedvezményt kap a helypénznél. Azoknak a terme­lőknek számára, akik a városi ta­nács kereskedelmi osztályával helypénzátalány megállapodást köt­nek, állandó eladási helyet biztosí­tanak, amelyet a termelő által vá­lasztott árusítási napokon a meg­állapodott időig fenn kell tartani. A kedvezmények azzal a kötele­zettséggel járnak a termelők szá­mára, hogy aki megállapodást köt a városi tanáccsal, az az általa meghatározott napckon rendszere­sen köteles a piacon árusítani. A kedvezmény megszűnik akkor, ha u termelő két héten át nem tesz eleget értékesítési kötelezettségé­nek. vagy helyét mások részére át­engedi. Az eddigiektől eltérően az új ta­nácsrendelet a helypénz díjtétele­ket nem az áruk fajtája és csoma­golása szerint állapítja meg, ha­nem az elfoglalt terület nagysága szerint. Azok a termelők, akik áp­rilis 1-től június 30-ig átaláiny- megállapodást kívánnak kötni, szándékukat a piaci ellenőr irodá­jában, vagy a tanács kereskedelmi osztályán jelenthetik be. A név és a lakcím mellett fel kell tüntetni, hogy az illető milyen árusítási na­pokon és milyen területen kíván árusítani. A helypénzátalány meg­állapodás értelmében az a termelő, aki hetenként kétszer árusít, a szolnoki piacon négyzetméteren­ként 40 fillért, aki hetenként há­romszor árusít, négyzetméteren­ként 35 fillért és aki hetenként négyszer árusít, az négyzetméteren­ként 30 fillért fizet. Az abádszalóki Lenin tsz-ben a kenyérgabonavetés 50 százalékát fejtrágyázták Az abádszalóki Lenin termelő­szövetkezet tagjai is csatlakoztak a jászkisériek felszabadulási verseny kezdeményezéséhez. A verseny egyik pontja volt az őszi gabona­vetések ápolása. A Lenin tsz tagjai egyik legfontosabb teendőjüknek a kenyérgabonavetések megerősítését tartották. Ezért a mostani alkal­mas időt kihasználva már napok óta fejtrágyózzák a búzát. Holdan­ként 50 kg pétisót szórtak ki. Ed­dig a búzavetés 50 százalékát, 120 holdat pétisóztak. — Tessék, ebbe a hivataliba kell magának menni. — Alázatosan köszönöm —mon­dom, s elindulok. 1/ érdezősködöm itt is. ott is, végre megtalálom a hivatalt. De itt már tudom a járást, egye­nesen a kapushoz magyek. — Ivanszki elvtárstól jövök, — mondom neki, ő küldött ide. — Miféle Ivanszki elvtárs? — kérdezte a kapus. — Ö vezeti... várjon csak .. * felírtam ide, ő a balesetvizsgáló csoport vezetője — felelem neki. — Ilyen csoport nálunk nincs — csóválta a fejét a kapus. — Hiszen nem is azt mondom, csak ő küldött ide magukhoz! — Érdekes! — mondja a kapus. — Hegy néz ki a maga Ivanszikija? — Ilyen, meg olyan — mondom — kis bajusza van és nincs ka­lapja. — Hogy-hogy nincs kalapja? — Csak úgy, nagy a haja. leihet, azért iár kalap nélkül. — Nem — mondja a kapus — ilyen embert nem ismerek. M egharagud tam: — Hogy is ismerhetné? Hiszen egészen más hivatalból való. de ő küldött ide. Azt mondta: „ök in­tézik az erdőket, nem én.“ — Igaz — bólint a kapus — mi intézzük az erdőket. — No látja, kicsoda ez az Ivanszki! Ö küldött ide. mert mi­kor tavaly nyáron az erdőbe men­tünk az öcsémmel fát vágni... — No látja hogy nem hozzánk tartozik? — szakított félbe a ka­pus. — Hiába beszélek magának, nem hiszi, hogy csak erdőültetés­sel foglalkozunk, maga pedig er­dőt járt vágni. Más hivatalba kell mennie, ök foglalkoznak a kihá­gásokkal. — Jól van — felelem — oda is elmeheteik, — De csak holnap — világosít fel a kapus, — mert már ott is lejárt a hivatalos idő. C knegyek mánap abba a má­*- sik hivatalba, de amielőtt szóhoz jutottam volna, a kapus rámszól: — Nekem ne magyarázzon, azért van a „tudakozó““, menjen oda ma­gyarázni. Megyek a „tudakozódba, s ott elkezdem: — Én meg az öcsém elmentünk fát vágni az erdőbe, egyszer csak jön szembe egy teherautó. A sofőr úgy látszik részeg volt, a lovak megijedtek, én meg az öcsém le­ugrottunk a szekérről és a teher­autó bumm, bele a szekérbe. — Mi közünk nekünk a balese­tekhez? — mordult rám a kapus. — Ivanszki elvtárs küldött abba a hivatalba, ahol az erdőkkel fog­lalkoznak, de ott azt mondták ne­kem, hogy maguk foglalkoznak a kihágásokkal.., — Hol itt a kihágás? Elmentek az erdőbe fát vágni — eddig jól van, de maga a baleset miatt jött! — A szekér miatt jöttem — mondom — pozdorjára ment. — Vagyis a baleset miatt — erősködik a kapus — ennek pedig semmi köze az erdőkhöz. Ebbe és ebbe a hivatalba kell mennie. — Azzal a markomba nyom ő is egy cédulát. 1/ es erőségemben meg sem néz­^ tem tüzetesebben, csak men­tem, amerre mondták. Amikor odaérek, s benyitok, majdhagy le nem esett az állam mert ugyan­abba a hivata'ihao találtam ma­gám ahol legelőször jártam. A kát fehérnép is ott ült a kapusfülké­ben. — Micsoda, maga megint itt van, öreg? — szóltak rám szigo­rúan. Erre már engem is elhagyott a Hozzászólás a „VÉDEKEZHETÜNK A RIZS BARNULÁSOS MEGBETEGEDÉSE ELLEN“ című cikkhez |Q 1 vast a m| a Szabad Föld­ben és a Szoincfcmegyei Néplapban Vámos Rezső tudományos kutató megállapításait. A Duna—Tisza- közón sehol sem jelentkezik a be­tegség. míg a Tiszántúlon gyakran. Az ő megfigyeléseit megtoldom az én megfigyeléseimmel. A Duna— Tisza-közén a rizs táblák a Tiszá­tól 15—20 kilométerre vannak. A Tiszántúlon esetleg 5 km-re. Tud­valevő. hogy a folyók mentén a ködképződés erősebb, míg 1 km-re a víztől a köd alig átlátszó, távo­lába már nincsen. A nap melege a ködös részen mindaddig nem tud kellően áthatolni, amíg az fel nem száll. Véleményem szerint a tisztántúli mészhiánycs, savanyú feltalajba vetett rizsrek az ellen­álló képessége éppen a napfény melegének a hiánya miatt cseké’y. A rizs 25—30 fekos állandó mele­get kíván. Ilyenformán a ködkép­ződés miatti hőingadozások a ti­szántúli rizsteinpek hozamát nagy­ban befolyásolják. A Uém* á h oz nem értek, így a talajvizsgálatokra vonatkozóan csak annyi a megjegyzésem, hogv a beteg növény lassan megfullad Hegy az árasztóvíz vegyi hatása savanyú lenne, kétkedve fogadom. Elsősorban azért, mert árasztáskor a Tiszától legmesszebb lévő telepi" 40—45 perc alatt ér oda a víz.. Ennvi idő alatt az nem savanyod- hat meg. Megfigyelésem szerint az augusz­tusi hideg idő a nem beteg nö­vényre nincs hatással. Ellenben a szemképződést erősen befolyásolja A már fertőzött növény azonban az augusztusi hideg napok idején méginkább legyengül s ettől kezd­ve rohamosan elhal. Ha már ismerjük a betegség okát, lehetséges-e az ellene való védekezés? Igen. Minél több jó szakembert kell munkába állítani, aki ismeri a rizstenmesztés minden csínját, idejében felismeri a beteg­ség fellépését és érzi a rizstermesz- *:és fontosságát. Nemzetgazdasági szempontból sem lelrtt közömbös, hogy bevetett földünk terem-e. vagy sem \ riz^^lene1- őszi vagy téli szántása elengedh'-tetlen. A jő magágy-készítés nagyban elősegíti a betegség ellent védekezést. Sa­vanyú talajokon a vetés sortávol­sága ne legyen 40 crn-nél keve­sebb. A 25—30 cm-es sortávolság­nál ugyanis az erősen bokrosodé növény gyökere kevés napfényt, kevés meleget kap. Fontos a na­gyobb sortávolság a növény leveső- zése miatt is. Véleményem szerint a vetés ne legyen felületi. A rizst 3—4 cm-re v'ssük a talajba. Az első árasztáskor 24 óránál tovább semmiesetre se hagyjuk rajta a vi­zet. A vízgazdálkodás szempontiá­ból fontos, hogy nagyobb táblák esetén az egvik 5—10 holdról a má­sik 5—10 holdra csapoljunk. Az első árasztás után addig hagytuk víz nélkül a vetést, amíg a föld erősein nem cserepesedik. A ke’és után amikor már 3—4 cm nagy a fiatal növény, el kell árasztani, de 10—15 cm-nél magasabb vizet ne adjunk rá. Amikor a rizs kezd fel­állni és túlinő a vízen, akkor szo­kott a betegség fellépni. A bokrosodó rizst levegőztetni kell, lecsapolni lehetőleg a gyökér­váltás előtt 3—4—5 napig. így szel­lőzzön minden kéthetenként. De ha a víz egy hétre már feketedne, a vízcsarét előbb is el kell végezni. Az új víz magasságát 30—35 cm-ig emeljük és gondoskodjunk már jóelőre a víz állandó mozgásban tartásáról. Halakat, kacsákat minél nagyobb számban eresszünk a rizs- tt’enre. . Han^suVozni kívánom, ha a kellő napfény, a 30—35 fokos állandó meleg megvan, a barnulá- sos betegség csak túlkövér, trágyá­zott földben lép fel. Mivel az 1955-ös augusztus hűvösnek, kö­dösnek ígérkezik, nagy örömmel venném, ha a rizsszakértők az ál­talam elmondottakhoz minél töb­ben hozzászólnának. Gondolok Rt Szabó János elvtársra, a bánhalmi állami gazdaság főrgronómusára, vagy Dénes Albert főagronómusra, aki évek óta a tiszasülyi állami gazdaságban iránvitja a rizster­mesztést. és a többi szakemberre, így kialakulhatna a termelés szem­pontjából igen fontos vita, mely­nek során tisztázódna a rizsbeteg­ségek leküzdésének legfontosabb módszere. Ezzel sokszázmilüó fo­rintos károkat tudnánk megelőzni. Katona Ferenc dóig. paraszt. Törökszentmiklós, Nagyvölgy dűlő, II kungyalui Zöld Mező tsz tarai iobban Miiek, mint a!özség közepparasztisi A kungyalui Zöld Mező tsz az egyik legjobban gazdálkodó szövetkezet a kunszentmártoni járásban. Már túljutottak a kezdeti nehézségeken s a tagek. valamint a vezetőség szoros együttműködése folytán évről-évre fejlődik a közös gazdaság Adósság nélkül zárták az 1954-es évet. Erre az évre járó hizettsertés- beadási kötelezettségüket teljesítették. Az egyéni termelőket megelőzve, a községben elsőnek kezdték meg a tojás- és baromfibeadást. Tej-beadásukat ha­vonta pontosan kiegyenlítik. A zárszámadás óta szerzett munkaegységekre ez ideig öt-öt forintot osztottak. Nemrég állítottak be sertéseket hizlalásra, s azt még az év első felében átadják a vállalatinak. A múlt esztendőben is egye­dül az állattenyésztés 130 ezer forintot jövedelmraétt, ami ilyen kis szövetkezetnél igen szép teljesítmény. Ebben az évben a szarvasmarhatenyésztés fejlesz­tésére fordítanak kü'önös gond öt. Tovább nevelik a tehénlétszámot. A szaporulatot mind felnevelik és rátérnek a fejlettebb módszerek alkalmazására. Az állattenyésztés fejlődése tette lehetővé, hogy szántóföldjeik jó erőben vannak. Kenyérgabonavetés­tervüket még az ősszel teljesítették, s a vetések gondozottak. A tavaszi vetőmagvakat biztosították, ki­tisztították. s amint az idő alkalmassá válik, meg­kezdik a vetést. Az ipari növények termesztése évek óta szépen jövedelmezett a tsz tagjainak. Cukorrépát és hat hold dohányt termesztenek ebben az esztendőben. A Zöld Mező tsz tagjai bizakodással fogtak a mun­kához. A tagok és a vezetők együttműködésével el­érték, hogy jobban élnek, mint a község középe parasztjai. Vincze András vb. elnök, Kungyalu. A jászberényi és a tiszafa'dvári tanács járjon el törvény szerint a hátralékos kulákokkal szemben A jászberényi dolgozó parasztok többsége kiegyenlítette államiránti kötelezettségét. Jogosan kifosásol­b ék eltűrés, nem hagytam magam félbeszakítani, s az erdőbemenete- lünktől kezdve a pozdorjává zú­zódott szekérig mindent elmond­tam egy szuszra. A két fehérnép összenézett, s az egyik így szólt: — Te, ez tényleg Ivamszkira tar­tozik! — No, ha Ivanszkira tartozik, akikor ide hamar azzal a cédulá­val, hogy intézzem már el ezt az ügyet, mert már ötödnapja ténfer- gek itt! — fohászkodom rájuk. A két fehémép zavartan mosoly­gott: — Nem megy az csak olyan hir­telen, édes öregapám — mondja az egyik. — Már miért nem? — fortyan- tam fel rosszat sejtve. — Mert Ivamszki elvtárs éppen kiszálláson van — magyarázta meg szépen a fehémép — jöjjön vissza egy hét múlva, addigra biz­tosan visszajön. — Nem szóltam semmit, csak ki­fordultam az utcára, s ott néztem, egyre nézttm sután a sok nagy hivatalos épületet a tömérdek já­rókelőt az utcán, s azt mondtam magamban: „Ej, Péter apó, a föl­dön vagy-e, avagy az égen? Éb­ren vagy-e, avagy álmot látsz?“ Mit tehettem volna mást? Föl­másztam a vonatra, s most itt va­gyok. Az öreg telies magamegadása " jeléül kitárta a két karját, aztán ismét megragadta bütykösét s egy korty erejéig új erőt mentet’ belőle. — Igen-igen — mondtam neki köhintve — előadódnak effélék. Mi mást mondhattam volna neki? (V. Ccnevl ják, hogy az illetékesek eltűrik a hátralékos kulákok mesterkedéseit. Répás Ferenc jászberényi ku- lák 170 hold földön gazdálko­dott. Ennek jórészét azonban kiadta haszonbérbe, hogy mások munkája árán kibúj­jon a felelősség, a kötelesség tel­jesítés alól. Jelenleg 94 hold földié van. Ezt is alkalmazottai munkál­ják. Ö maga nem sokat tesz a gaz­daságban. A kulák annyi sertéssel, vágó­marhával s egyéb termelvénnyel tartozik, hogy az egy 2 ezer lakosú község lakóinak egész hónapi hús- és zsírellátását bőségesen fedezné. Beadási kötelezettségének nemtel- jesítésével 70 családot három hétre fosztott meg a burgonyától. Állat- állományának jórészét rokonaira, Kiss Balázs pórtelki. Bíró Mihály, ifjú és idős Kardos Mihály ceglédi kulákokra íratta és az ő gazdasá­gukban helyezte el. A kulák kulák marad listával, vagy lista nélkül is. Ezt azonban úgy látszik, a jászberényi igazság­ügyi szervek nem veszik figye­lembe. Vajon mivel magyarázható másképp, hogy Répás Freue ellen a fekete­vágás miatt tett felie’entés el­sikkadt, s a jászberényi járás- bíróság a mai napig sem ho­zott ítéletet. Nagymennyiségű multévi hátraléka miatt sem foganatosítottak ellene korábban megtorló intézkedéseket. Terményeinek, iószágainak jóré­szét feketén értékesítette. Ezt bi­zonyítja fényűző életmódja Is. Most az elszámoltatás során kü­lönböző helyeken elrejtve 10 ser­tést és nagymennyiségű terményt, kukoricát, árpát találtak, amit ki­vont a beadási kötelezettség telje­sítése alól. Ezek nagyrészét a tá- piószelei szőlőiében fedezték fel. A begyűjtést nem teljesítő, a törvé­nyek kijátszására törekvő Répás Ferenc kulák nem érdemel kímé­letet. Ezt tartsák szemelőtt a jász­berényi járásbíróságon. Nemcsak Jászberényben, a me­gye más helységeiben. így Tisza- foldváron is van jónéhány notó­rius nemteljesítő. Nagy Gábor 47 holdas tisza- fö'dvári kulák már két éve tartozik a beadással: 86 mázsa kukoricával, 16 mázsa napra­forgóval, 394 kg. burgonyával, 9 és fél mázsa hízottsertéssel, 9 mázsa vágómarhával, 3 hek­toliter borral. nagymennyiségű tojással és barom­fival adós. Földiének nagyrészét ő is kiadta haszonbérbe, hogy kibúj­jon a kötelezettségteljesítés alól. Az adófizetésben, a begyűjtési tervteljesítésben elöljáró do'gozó parasztok el­várják, hogy a t'sZaföldvári tanács se tűrie a kulákok mes­terkedéseit, s a hátralékosokkal szemben jár­jon el a törvény szerint. A földművesszövetkezet taggyű­lésén 861-en vettek részt. Foglalkoztak azzal, hogy kibőví­tik a sertéshizlaldát, mert a jelen­leg; kicsi és nem korszerű. Tervbe vették négy vetőgép. négy ekekapa. s más mezőgazdasági kiseép vásár­lását, hogy azok kölcsönadásával kisegítsék a tagokat. A jelenlévők hasznos javaslato­kat mondtak el. Szarka Imréné azt kérte, hogv már most gondos­kodjanak naposcsibe rendeléséről. ne kelljen azért Tiszafüredre utaz­gatni. Kiss Imre azt tette szóvá, hogy miért nem hozattak elegendő építőanyagot. Kalóz Margit pedig azért bírálta meg a vezetőséget, amiért az elmúlt évben a hanyag ellenőrzés miatt 1100 naposcsibe °t pusztult. Nemcsak bíráltak a hozzászólók. Javasolták, hogv Farkas József do­hánybolt vezetőt részesítsék írás­beli dicséretben jó munkájáért. Csáti Lajos Eredményes volt a kunmadarasi földművesszövelkezet taggyűlése

Next

/
Thumbnails
Contents