Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-24 / 46. szám
1955 február 21. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 Segíteni kell Szalai István családján Az elmúlt év novemberében Szalai István a Víz- és Csatornaművek gépkocsivezetője panaszos levelet írt szerkesztőségünknek. Elmondta benne, hogy két pici gyermekével és feleségével egy sö'ét. szobának használt kamrában lakik, ami ráadásul még egy méter magasan vizes, penészes is. Ablak se volt rajta nagyobb 40x60 cm-nél. „Ezt akartam nagyobbal kicserélni — írta — mikor a vállalat igazgatója. Kovács István rámnszólt és arra akart kényszeríteni, hogy tegyem vissza a régi kicsi ablakot. Nem dacból, — a családom egészségének féltéséből, s az igazságtalanság érzete miatt tettem az igazgató szava ellen. Én lakásnak nem mondható egészségtelen helyen lakom, a vállalat főgépésze, Kaulics Kálmán pedig egymaga évek óta 2 szoba konyha és egyéb mellékhelyiségekkel ellátott szolgálati lakást tart fenn.“ Ezeket írta akkor Szalai elvtárs. A levél nyomán szerkesztőségünk felkereste őt. Meggyőződtünk róla, hogy a levélben semmi túlzás sincs. Az említett lakás ott áll üresen, a főgépésznek semmi bútora nincsen bmne. Az ablakok azon mód meszesek, ahogy két évvel ezelőtt a festők hagyták. Felkerestük Kovács Istvánt, a vállalat igazgatóját is. Megkértük, elsősorban arról nyilatkozzék, hogyan dolgozik a vállalat érdekeiért Szalai István. Röviden így fogalmazhatjuk meg a választ: ügyeskezű, szorgalmas, becsületes ember. Arra a kérdésre azonban, hogy miért nem adnak neki másik lakást, már nem kaptunk ilyen világo feletetet. Végül abban állapodtunk meg hogy segítenek Szalai István családján. A napokban ismét felkerestük a Verssghy-u. 2—3. számot. Szalaiék lakáshelyzete nemhogy javult volna, inkább rosszabbodott. Az amúgy is sötét szoba ablaka elé garázst építettek, s ezzel betetőzték Szriaiék elkeseredését. Ezúton kérdezzük meg, miért nem gondoskodik a Vízművek igazgatója beosztottjai jogos panaszának intézéséről, s a rendelkezésükre álló lakásterület megfelelő kihasználásáról? A szolnoki városi tanács rendelete a piaci he ypénzekről A szolnoki városi tanács új rendelete szabályozza a vásári és a piaci helypénz-szedést. A rendelet értelmében kedvezményiben részesülnek azok az őstermelők, akik áruikat rendszeresen a szolnoki piacon értékesítik. Minél több napon árusít a termelő, annál nagyobb mértékű kedvezményt kap a helypénznél. Azoknak a termelőknek számára, akik a városi tanács kereskedelmi osztályával helypénzátalány megállapodást kötnek, állandó eladási helyet biztosítanak, amelyet a termelő által választott árusítási napokon a megállapodott időig fenn kell tartani. A kedvezmények azzal a kötelezettséggel járnak a termelők számára, hogy aki megállapodást köt a városi tanáccsal, az az általa meghatározott napckon rendszeresen köteles a piacon árusítani. A kedvezmény megszűnik akkor, ha u termelő két héten át nem tesz eleget értékesítési kötelezettségének. vagy helyét mások részére átengedi. Az eddigiektől eltérően az új tanácsrendelet a helypénz díjtételeket nem az áruk fajtája és csomagolása szerint állapítja meg, hanem az elfoglalt terület nagysága szerint. Azok a termelők, akik április 1-től június 30-ig átaláiny- megállapodást kívánnak kötni, szándékukat a piaci ellenőr irodájában, vagy a tanács kereskedelmi osztályán jelenthetik be. A név és a lakcím mellett fel kell tüntetni, hogy az illető milyen árusítási napokon és milyen területen kíván árusítani. A helypénzátalány megállapodás értelmében az a termelő, aki hetenként kétszer árusít, a szolnoki piacon négyzetméterenként 40 fillért, aki hetenként háromszor árusít, négyzetméterenként 35 fillért és aki hetenként négyszer árusít, az négyzetméterenként 30 fillért fizet. Az abádszalóki Lenin tsz-ben a kenyérgabonavetés 50 százalékát fejtrágyázták Az abádszalóki Lenin termelőszövetkezet tagjai is csatlakoztak a jászkisériek felszabadulási verseny kezdeményezéséhez. A verseny egyik pontja volt az őszi gabonavetések ápolása. A Lenin tsz tagjai egyik legfontosabb teendőjüknek a kenyérgabonavetések megerősítését tartották. Ezért a mostani alkalmas időt kihasználva már napok óta fejtrágyózzák a búzát. Holdanként 50 kg pétisót szórtak ki. Eddig a búzavetés 50 százalékát, 120 holdat pétisóztak. — Tessék, ebbe a hivataliba kell magának menni. — Alázatosan köszönöm —mondom, s elindulok. 1/ érdezősködöm itt is. ott is, végre megtalálom a hivatalt. De itt már tudom a járást, egyenesen a kapushoz magyek. — Ivanszki elvtárstól jövök, — mondom neki, ő küldött ide. — Miféle Ivanszki elvtárs? — kérdezte a kapus. — Ö vezeti... várjon csak .. * felírtam ide, ő a balesetvizsgáló csoport vezetője — felelem neki. — Ilyen csoport nálunk nincs — csóválta a fejét a kapus. — Hiszen nem is azt mondom, csak ő küldött ide magukhoz! — Érdekes! — mondja a kapus. — Hegy néz ki a maga Ivanszikija? — Ilyen, meg olyan — mondom — kis bajusza van és nincs kalapja. — Hogy-hogy nincs kalapja? — Csak úgy, nagy a haja. leihet, azért iár kalap nélkül. — Nem — mondja a kapus — ilyen embert nem ismerek. M egharagud tam: — Hogy is ismerhetné? Hiszen egészen más hivatalból való. de ő küldött ide. Azt mondta: „ök intézik az erdőket, nem én.“ — Igaz — bólint a kapus — mi intézzük az erdőket. — No látja, kicsoda ez az Ivanszki! Ö küldött ide. mert mikor tavaly nyáron az erdőbe mentünk az öcsémmel fát vágni... — No látja hogy nem hozzánk tartozik? — szakított félbe a kapus. — Hiába beszélek magának, nem hiszi, hogy csak erdőültetéssel foglalkozunk, maga pedig erdőt járt vágni. Más hivatalba kell mennie, ök foglalkoznak a kihágásokkal. — Jól van — felelem — oda is elmeheteik, — De csak holnap — világosít fel a kapus, — mert már ott is lejárt a hivatalos idő. C knegyek mánap abba a má*- sik hivatalba, de amielőtt szóhoz jutottam volna, a kapus rámszól: — Nekem ne magyarázzon, azért van a „tudakozó““, menjen oda magyarázni. Megyek a „tudakozódba, s ott elkezdem: — Én meg az öcsém elmentünk fát vágni az erdőbe, egyszer csak jön szembe egy teherautó. A sofőr úgy látszik részeg volt, a lovak megijedtek, én meg az öcsém leugrottunk a szekérről és a teherautó bumm, bele a szekérbe. — Mi közünk nekünk a balesetekhez? — mordult rám a kapus. — Ivanszki elvtárs küldött abba a hivatalba, ahol az erdőkkel foglalkoznak, de ott azt mondták nekem, hogy maguk foglalkoznak a kihágásokkal.., — Hol itt a kihágás? Elmentek az erdőbe fát vágni — eddig jól van, de maga a baleset miatt jött! — A szekér miatt jöttem — mondom — pozdorjára ment. — Vagyis a baleset miatt — erősködik a kapus — ennek pedig semmi köze az erdőkhöz. Ebbe és ebbe a hivatalba kell mennie. — Azzal a markomba nyom ő is egy cédulát. 1/ es erőségemben meg sem néz^ tem tüzetesebben, csak mentem, amerre mondták. Amikor odaérek, s benyitok, majdhagy le nem esett az állam mert ugyanabba a hivata'ihao találtam magám ahol legelőször jártam. A kát fehérnép is ott ült a kapusfülkében. — Micsoda, maga megint itt van, öreg? — szóltak rám szigorúan. Erre már engem is elhagyott a Hozzászólás a „VÉDEKEZHETÜNK A RIZS BARNULÁSOS MEGBETEGEDÉSE ELLEN“ című cikkhez |Q 1 vast a m| a Szabad Földben és a Szoincfcmegyei Néplapban Vámos Rezső tudományos kutató megállapításait. A Duna—Tisza- közón sehol sem jelentkezik a betegség. míg a Tiszántúlon gyakran. Az ő megfigyeléseit megtoldom az én megfigyeléseimmel. A Duna— Tisza-közén a rizs táblák a Tiszától 15—20 kilométerre vannak. A Tiszántúlon esetleg 5 km-re. Tudvalevő. hogy a folyók mentén a ködképződés erősebb, míg 1 km-re a víztől a köd alig átlátszó, távolába már nincsen. A nap melege a ködös részen mindaddig nem tud kellően áthatolni, amíg az fel nem száll. Véleményem szerint a tisztántúli mészhiánycs, savanyú feltalajba vetett rizsrek az ellenálló képessége éppen a napfény melegének a hiánya miatt cseké’y. A rizs 25—30 fekos állandó meleget kíván. Ilyenformán a ködképződés miatti hőingadozások a tiszántúli rizsteinpek hozamát nagyban befolyásolják. A Uém* á h oz nem értek, így a talajvizsgálatokra vonatkozóan csak annyi a megjegyzésem, hogv a beteg növény lassan megfullad Hegy az árasztóvíz vegyi hatása savanyú lenne, kétkedve fogadom. Elsősorban azért, mert árasztáskor a Tiszától legmesszebb lévő telepi" 40—45 perc alatt ér oda a víz.. Ennvi idő alatt az nem savanyod- hat meg. Megfigyelésem szerint az augusztusi hideg idő a nem beteg növényre nincs hatással. Ellenben a szemképződést erősen befolyásolja A már fertőzött növény azonban az augusztusi hideg napok idején méginkább legyengül s ettől kezdve rohamosan elhal. Ha már ismerjük a betegség okát, lehetséges-e az ellene való védekezés? Igen. Minél több jó szakembert kell munkába állítani, aki ismeri a rizstenmesztés minden csínját, idejében felismeri a betegség fellépését és érzi a rizstermesz- *:és fontosságát. Nemzetgazdasági szempontból sem lelrtt közömbös, hogy bevetett földünk terem-e. vagy sem \ riz^^lene1- őszi vagy téli szántása elengedh'-tetlen. A jő magágy-készítés nagyban elősegíti a betegség ellent védekezést. Savanyú talajokon a vetés sortávolsága ne legyen 40 crn-nél kevesebb. A 25—30 cm-es sortávolságnál ugyanis az erősen bokrosodé növény gyökere kevés napfényt, kevés meleget kap. Fontos a nagyobb sortávolság a növény leveső- zése miatt is. Véleményem szerint a vetés ne legyen felületi. A rizst 3—4 cm-re v'ssük a talajba. Az első árasztáskor 24 óránál tovább semmiesetre se hagyjuk rajta a vizet. A vízgazdálkodás szempontiából fontos, hogy nagyobb táblák esetén az egvik 5—10 holdról a másik 5—10 holdra csapoljunk. Az első árasztás után addig hagytuk víz nélkül a vetést, amíg a föld erősein nem cserepesedik. A ke’és után amikor már 3—4 cm nagy a fiatal növény, el kell árasztani, de 10—15 cm-nél magasabb vizet ne adjunk rá. Amikor a rizs kezd felállni és túlinő a vízen, akkor szokott a betegség fellépni. A bokrosodó rizst levegőztetni kell, lecsapolni lehetőleg a gyökérváltás előtt 3—4—5 napig. így szellőzzön minden kéthetenként. De ha a víz egy hétre már feketedne, a vízcsarét előbb is el kell végezni. Az új víz magasságát 30—35 cm-ig emeljük és gondoskodjunk már jóelőre a víz állandó mozgásban tartásáról. Halakat, kacsákat minél nagyobb számban eresszünk a rizs- tt’enre. . Han^suVozni kívánom, ha a kellő napfény, a 30—35 fokos állandó meleg megvan, a barnulá- sos betegség csak túlkövér, trágyázott földben lép fel. Mivel az 1955-ös augusztus hűvösnek, ködösnek ígérkezik, nagy örömmel venném, ha a rizsszakértők az általam elmondottakhoz minél többen hozzászólnának. Gondolok Rt Szabó János elvtársra, a bánhalmi állami gazdaság főrgronómusára, vagy Dénes Albert főagronómusra, aki évek óta a tiszasülyi állami gazdaságban iránvitja a rizstermesztést. és a többi szakemberre, így kialakulhatna a termelés szempontjából igen fontos vita, melynek során tisztázódna a rizsbetegségek leküzdésének legfontosabb módszere. Ezzel sokszázmilüó forintos károkat tudnánk megelőzni. Katona Ferenc dóig. paraszt. Törökszentmiklós, Nagyvölgy dűlő, II kungyalui Zöld Mező tsz tarai iobban Miiek, mint a!özség közepparasztisi A kungyalui Zöld Mező tsz az egyik legjobban gazdálkodó szövetkezet a kunszentmártoni járásban. Már túljutottak a kezdeti nehézségeken s a tagek. valamint a vezetőség szoros együttműködése folytán évről-évre fejlődik a közös gazdaság Adósság nélkül zárták az 1954-es évet. Erre az évre járó hizettsertés- beadási kötelezettségüket teljesítették. Az egyéni termelőket megelőzve, a községben elsőnek kezdték meg a tojás- és baromfibeadást. Tej-beadásukat havonta pontosan kiegyenlítik. A zárszámadás óta szerzett munkaegységekre ez ideig öt-öt forintot osztottak. Nemrég állítottak be sertéseket hizlalásra, s azt még az év első felében átadják a vállalatinak. A múlt esztendőben is egyedül az állattenyésztés 130 ezer forintot jövedelmraétt, ami ilyen kis szövetkezetnél igen szép teljesítmény. Ebben az évben a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére fordítanak kü'önös gond öt. Tovább nevelik a tehénlétszámot. A szaporulatot mind felnevelik és rátérnek a fejlettebb módszerek alkalmazására. Az állattenyésztés fejlődése tette lehetővé, hogy szántóföldjeik jó erőben vannak. Kenyérgabonavetéstervüket még az ősszel teljesítették, s a vetések gondozottak. A tavaszi vetőmagvakat biztosították, kitisztították. s amint az idő alkalmassá válik, megkezdik a vetést. Az ipari növények termesztése évek óta szépen jövedelmezett a tsz tagjainak. Cukorrépát és hat hold dohányt termesztenek ebben az esztendőben. A Zöld Mező tsz tagjai bizakodással fogtak a munkához. A tagok és a vezetők együttműködésével elérték, hogy jobban élnek, mint a község középe parasztjai. Vincze András vb. elnök, Kungyalu. A jászberényi és a tiszafa'dvári tanács járjon el törvény szerint a hátralékos kulákokkal szemben A jászberényi dolgozó parasztok többsége kiegyenlítette államiránti kötelezettségét. Jogosan kifosásolb ék eltűrés, nem hagytam magam félbeszakítani, s az erdőbemenete- lünktől kezdve a pozdorjává zúzódott szekérig mindent elmondtam egy szuszra. A két fehérnép összenézett, s az egyik így szólt: — Te, ez tényleg Ivamszkira tartozik! — No, ha Ivanszkira tartozik, akikor ide hamar azzal a cédulával, hogy intézzem már el ezt az ügyet, mert már ötödnapja ténfer- gek itt! — fohászkodom rájuk. A két fehémép zavartan mosolygott: — Nem megy az csak olyan hirtelen, édes öregapám — mondja az egyik. — Már miért nem? — fortyan- tam fel rosszat sejtve. — Mert Ivamszki elvtárs éppen kiszálláson van — magyarázta meg szépen a fehémép — jöjjön vissza egy hét múlva, addigra biztosan visszajön. — Nem szóltam semmit, csak kifordultam az utcára, s ott néztem, egyre nézttm sután a sok nagy hivatalos épületet a tömérdek járókelőt az utcán, s azt mondtam magamban: „Ej, Péter apó, a földön vagy-e, avagy az égen? Ébren vagy-e, avagy álmot látsz?“ Mit tehettem volna mást? Fölmásztam a vonatra, s most itt vagyok. Az öreg telies magamegadása " jeléül kitárta a két karját, aztán ismét megragadta bütykösét s egy korty erejéig új erőt mentet’ belőle. — Igen-igen — mondtam neki köhintve — előadódnak effélék. Mi mást mondhattam volna neki? (V. Ccnevl ják, hogy az illetékesek eltűrik a hátralékos kulákok mesterkedéseit. Répás Ferenc jászberényi ku- lák 170 hold földön gazdálkodott. Ennek jórészét azonban kiadta haszonbérbe, hogy mások munkája árán kibújjon a felelősség, a kötelesség teljesítés alól. Jelenleg 94 hold földié van. Ezt is alkalmazottai munkálják. Ö maga nem sokat tesz a gazdaságban. A kulák annyi sertéssel, vágómarhával s egyéb termelvénnyel tartozik, hogy az egy 2 ezer lakosú község lakóinak egész hónapi hús- és zsírellátását bőségesen fedezné. Beadási kötelezettségének nemtel- jesítésével 70 családot három hétre fosztott meg a burgonyától. Állat- állományának jórészét rokonaira, Kiss Balázs pórtelki. Bíró Mihály, ifjú és idős Kardos Mihály ceglédi kulákokra íratta és az ő gazdaságukban helyezte el. A kulák kulák marad listával, vagy lista nélkül is. Ezt azonban úgy látszik, a jászberényi igazságügyi szervek nem veszik figyelembe. Vajon mivel magyarázható másképp, hogy Répás Freue ellen a feketevágás miatt tett felie’entés elsikkadt, s a jászberényi járás- bíróság a mai napig sem hozott ítéletet. Nagymennyiségű multévi hátraléka miatt sem foganatosítottak ellene korábban megtorló intézkedéseket. Terményeinek, iószágainak jórészét feketén értékesítette. Ezt bizonyítja fényűző életmódja Is. Most az elszámoltatás során különböző helyeken elrejtve 10 sertést és nagymennyiségű terményt, kukoricát, árpát találtak, amit kivont a beadási kötelezettség teljesítése alól. Ezek nagyrészét a tá- piószelei szőlőiében fedezték fel. A begyűjtést nem teljesítő, a törvények kijátszására törekvő Répás Ferenc kulák nem érdemel kíméletet. Ezt tartsák szemelőtt a jászberényi járásbíróságon. Nemcsak Jászberényben, a megye más helységeiben. így Tisza- foldváron is van jónéhány notórius nemteljesítő. Nagy Gábor 47 holdas tisza- fö'dvári kulák már két éve tartozik a beadással: 86 mázsa kukoricával, 16 mázsa napraforgóval, 394 kg. burgonyával, 9 és fél mázsa hízottsertéssel, 9 mázsa vágómarhával, 3 hektoliter borral. nagymennyiségű tojással és baromfival adós. Földiének nagyrészét ő is kiadta haszonbérbe, hogy kibújjon a kötelezettségteljesítés alól. Az adófizetésben, a begyűjtési tervteljesítésben elöljáró do'gozó parasztok elvárják, hogy a t'sZaföldvári tanács se tűrie a kulákok mesterkedéseit, s a hátralékosokkal szemben járjon el a törvény szerint. A földművesszövetkezet taggyűlésén 861-en vettek részt. Foglalkoztak azzal, hogy kibővítik a sertéshizlaldát, mert a jelenleg; kicsi és nem korszerű. Tervbe vették négy vetőgép. négy ekekapa. s más mezőgazdasági kiseép vásárlását, hogy azok kölcsönadásával kisegítsék a tagokat. A jelenlévők hasznos javaslatokat mondtak el. Szarka Imréné azt kérte, hogv már most gondoskodjanak naposcsibe rendeléséről. ne kelljen azért Tiszafüredre utazgatni. Kiss Imre azt tette szóvá, hogy miért nem hozattak elegendő építőanyagot. Kalóz Margit pedig azért bírálta meg a vezetőséget, amiért az elmúlt évben a hanyag ellenőrzés miatt 1100 naposcsibe °t pusztult. Nemcsak bíráltak a hozzászólók. Javasolták, hogv Farkas József dohánybolt vezetőt részesítsék írásbeli dicséretben jó munkájáért. Csáti Lajos Eredményes volt a kunmadarasi földművesszövelkezet taggyűlése
