Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-22 / 44. szám
1955 február j?!OLi<OK.tA£tii£f NÉPLAP A jászapáti járásban is kötelező a tavaszi búzavetésterv teljesítése Levelek a békéről Mondják el a szolnoki békeküldöttek, mi történt nálunk 1944 június másodikén, a szolnoki „fekete pénteken’’. Elmékezzünk rá és sose feledjük. Támadás volt, amilyenről fogalma sem volt addig senkinek Szolnokon, pedig az átmenő lengyel menekültek meséltek Varsóról. De az más, amit az ember hali és más, amit átél. Reggel jöttek a repülőgépek és elsötétítették az égboltot. A táma- madásba nem szólt bele egyetlen légvédelmi ágyú sem. Elpusztult Szolnok harmadrésze. Három napig égett a MÁV állomás és robbantak a muníciós kocsik. Az állomás mellett lévő barakfürdőböl mezítelenül szaladtak ki az emberek. Megkezdődött a mentés. Borzasztó volt a látvány. Behunyom szemem és előttem van az anya, ki holt gyermekét nyújtotta felém e szavakkal: „Nem lehet, hogy meghalt, hisz az előbb még élt.” És mind, mind a többi. Az irtózatos hangzavar, A repülőgépek zaja, a robbanások és a mindezekkel összevegyülő, velőkbe ható kiáltások, jajveszékelések. A szülő, ki gyermekét kereste s a gyermek, ki anyját. Előttem van a néptclen, romokban heverő Szolnok és minden szörnyűsége. S ha körülnézünk, olyan, mintha mindezt csak álomdtuk volna. Vasutainkon utazók ezrei, felépült utcáinkon, hidainkon jókedvű emberek. Megvédjük ezt, nem akarunk több „fekete pénteket.” Sem itt, sem másutt a világon. DE1 * Az elmúlt napokban résztvettem a járási békenagygyűlésen. Sokan jöttünk össze, mert mindannyian fontosnak tartottuk, hogy most. szabadságunk 10. évfordulója alkalmával hitet tegyünk békevá- gyunk mellett. Minden arc azt tükrözte, minden hang azt zengte, hogy a tíz év munkájával megépített országot megvédjük. tovább építjük. Tudjuk, hogy tekintélye és súlya van szavunknak, mert sokan vagyunk. A Szovjetuniónak, a mellé felzárkózott Kínának, a népi demokratikus államok lakosainak s Műszaki vezetők a A mezőgazdasági szakembereik szombati találkozóján megyénk gépállomási műszaki vezetői is nagy szämbam resztvettek. Délelőtt a közalkalmazottak Maii- novszki-utcai székházában a tavaszi munkára való előkészületek feladatait beszélték meg. A megnyitó bsszéd után a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola előadója, BUJDOSÓ elvtárs ismertette a gabona és a szálastakarmányok betakarításának gépesítését, valamint a gépjavítás, a karbantartás tennivalóit. Kár, hogy előadását nem kapcsolta össze a mindennapi gyakorlati tennivalókkal. Az előadást vita követte, mélynek során elsőnek TORMA István a jászberényi gépállomás igazgatója szólalt fel és bírálta a felsőbb szervek munkáját. Véleménye szerint elhamarkodott dolog volt a jászberényi, s vele egyidőben a a szolnoki gépállomást most üzembeállítani. Az építővállalat ugyanis jóformán féligkész állapotban adta át a gépállomásokat. Ha az aprítógépgyáriak nem segítenek — mondotta Torma elvtárs, — még mindig nincs villany és üzemképtelenek a szerszámgépek. ,.A téli gépjavítást jóval határidő előtt befejeztük, s traktoraink többsége már kint a határban dolgozik — mondotta HOLLÓSI Gyula, a cibakházi gépállomás igazgatója. Abban, hogy a javítás során különösebb fennakadás nem volt, elsősorban is gépállomásunk szere'őinek, műhelyi munkásainak van legtöbb része. Az alkatrészek központi ellátása ugyan sokat jaa nyugati államokban élő becsületes embereknek egységes békevágya gondolkodásra készteti az emberiség rosszakaróit. Én, mint párton és tömegszervezeten kívüli ember, őszinte örömmel vettem részt ezen a békenagygyűlésen, mert megerősödött bennem igaz ügyünkbe vetett hitem. Szívemből kívánom, hogy szerte a világon minden béketörekvés sikerrel járjon. Balázsi Endre Tiszafüred jó tavaszi munkáért vult, de még mindig számos alkatrészt nem L'het beszerezni A porlasztó jóformán filléres áru, anyag sem igen keld hozzá, mégis csak nagyritkán kapható. A hibát főleg az elosztásban látom. A télen többfelé jártam. A pestmegyei kirendeltségnél olyan anyagokat és gép- alkatrészeket találtam, amelyeket Szolnok megyében be sem lehet szerezni. Pest megyében pedig nem volt rá szükség. A tavaszi és a nyári munkák előtt szükséges erről beszélni, hegy a Földművelés- ügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalata szüntesse meg a szervezetlenséget. Később a növényápolás és a betakarítás alkalmával súlyos károk származhatnak ebből. NAGY Miklós, a mezőtúri gépállomás vezetőmechanikusa elmondotta, hogy gépállomásuk ez- évben hathatósabb segítséget ad a termelőszövetkezeteknek. Őszről nem sek szántanivaló maradt el, a vetésben nem lesz különösebb fennakadás, mert a gépek minőségi javítására nagy gondot fordítottak. A növényápolásban a gabona és a szálas takarmányok betakarításában kell a legnagyobb segítséget adndek. Ezért tíznégyzetes vetőgépet gyártanák, hogy vállalásuk szerint 100 hold kukoricát négyzetesen vethessenek és művelhessenek. Most dolgozik egy brigád a szálastakarmányok betakarításának komplex gépesítésén. — Ezzel a mezőtúri termelőszövetkezetek az igen munkaigényes lucerna és gyepszéna betakarítását a gépállomás gépi segítségével elvégezhetik. ősz folyamán a jászapáti járásban szín vetették be búzával a szükséges földterületet. A termelőszövetkezetek ugyan teljesítették a tervet, nagyfokú elmaradás van azonban az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságában. Fél holddal, párszáz négyszögöllel igen sokan adósak. Jászkiséren például 1000 holdra szaporodott fel a hiány. — Ez pedig később a termésbetakari- tásrái érezteti hatását. Feltehető a kérdés, a vetéssel adós termelők milyen módon teljesítik a kenyérga- bonbeadási kötelezettségét, hogyan biztosítják a jövőévi vetőmagot és a kenyérnek valót? Saját magukat károsítják meg elsősorban, mert kenyérgabonával a takarmányga- benabeadási kötelezettségeiket is kiegyenlíthetik. A kukorica teljes egészében megmarad a sertéshízla- lásra. baromfinevelésre. Aki a bú- zavetéstervet nem teljesíti, elesik a beadási kedvezménytől, sőt s korpajuttatástól is. Aki kevesebb búzát vet, kárt okoz a közösségnek is, mert veszélyezteti a lakosság kenyérellátását. A Minisztertanács néhány nappal ezelőtt azért hozott határozatot a búza vetésterv tavaszi búzával való teljesítésére. Mindezek azonban úgy látszik, nem érdeklik eléggé a jászapáti járás vezetőit. Február 15-ig a rendelet szerint minden községben meg kellett állapítani, ki tartozik a búzavetéssel ég felhívni a hátralékosokat a vetésterv köte’ező teljesítésére. A járási tanács vezetői ennek érdekében nem sokat tettek. A tervet nem bontották fel községenként sem. Pásztor elvtárs, a iászkiséri tanácselnök pedig olyanformán nyilatkozik a tavaszi búzavetésről: A jászkiséri gazdák tavaly sem vetették e! a szükséges mennyiséget, az idén sem kell erőszakolni. Az meg már nyilvánvaló, hogy a vetőmagigénylésről Is megfeledkezett és nem szorgalmazta a termelők egymásközötti vetőmag- cseréjét sem. Jól lehet egyedül Jászkiséren több tavaszi búzát kell most elvetni, mint az egész törökszentmiklósi járásban. Mindez azonban nem egyedül az ő mulasztása, A jászapáti járás többi községében is hasonló a helyzet. — Ezért van az, hegy a járás többezer hold búzavetéssel adósa a népgazdaságnak. A kunszentmártoni járásban pedig olyanformán vélekednek egyes vezetők: Községük globálisan teljesítette a tervet, nincs szükség tavaszi búza vetésre. Elfeledkeznek, hogy a kenyérgabenavetési terv teljesítés egyénenként is kötelező. Vegyenek példát a vetéssel adós jászapáti és kunszentmártoni járás vezetői a szövetkezeti városoktól. Mezőtúron, Karcagon, Turkevén ősszel minden tsz-ben elvetették a kötelező mennyiséget, de megértették a kenyérgabonát ?rmés fontosságát. Karcagon pé’dánl terven felül 100 hold tavaszi búzát veinek, így tesznek a mezőtúri, kisújszállási és turkevei termelőszövetkezetekben is. Most kell gend.ef.kodni a hiányosságok megszüntetésérő’, amikor még nem késő, s nem az aratás, csénlés alkalmával kapi adni fűhöz-féhoz a jászapáti és kunszentmártoni járásban. Helyes lenne, ha, a megyei tanács vézrehaHó- b-'zettsága mielőbb intézkedne, horry rr egsznnjo'-ek azok a, viták, kell-e tavaszi búzát vetni, vagy sem. A lakások elosztásáról A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ismert lakáspolitikai határozata óta nagyobb a figyelem a lakásügyekben legilletékesebb tanács hivatal irányában, megnőtt a forgalom Kátai, Simon elvtársak szobájában, s a városi tanács folyosóin sohasem hangzott el annyiszor: ,.Ugyan elvtársnő, nem tudná megmondani, merre van a lakáshivatal?” A szerkesztőség naponta kap lakásügyekben információt, tanácsot kérő levelet. Ezekben a feljegyzésekben a lakáshivatal sokszor mint a „legigazságtalanabb". a dolgozók kérését semmibevevő testület szerepel. s nem egyszer személy szerint is vádat emelnek vezetői ellen. Amíg minden jogos igényt nem tudnak kielégíteni, biztos, hogy mindig lesznek emberek, akik szidják a lakásügyek intézőit. A legtöbbször elhangzott kifogás az, hogy az elosztásnál szociális szempontokat nem vesznek fievelembe. s hogy éopen a legnehezebb munkát végző, nagvesaládos munkások nem iutnak lakáshoz; MIT MONDANAK A TÉNYEK? Tavaly mintegy 800 család jutott lakáshoz Szolnokon. Legalább 2400 boldog ember tehát, aki elmondhatja a sok várakozás és izgalom után. hoev ..mindenütt ió ...”. A körülbelül 800 lakás közül 408-at munkásnak. 110-et, különböző iparágakhoz tartozó szakembernek, a többit alkalmazottnak adták át s 87 dolgozó paraszt jutott csalódj otíhonhoz, részben salát ereiéből érítkezve. részben az állam segítsége nvomán. Milyen hibák voltak tavalv a Iává «kiutalások körül? Az év első felében csak hozzávetőleges statisztika volt arról, ki jutott, lakáshoz. Ez a munka pontos körültekintést ieénvel, mert másként nem ’ehet az olvan szerrmnntnkat érvényesíteni. mint a-7 űl házasok 1a- Irésbnztnttatása páld*5uT, vanv a17 annyira fontos nagycsaládok megsegítése. Számtalan hivatal, kisüzem lép és lépett fel olyan igényekkel, hogy „pótolhatatlan szakembere” számára mindenáron lakást szerezzen. Sokszor a fellépés határozottsága döntötte el. kap-t valóban. VÁLTOZOTT VALAMI E TÉREN ? Hiszen ma is akadnak vezetők, akik minden igényt jogosnak minősítenek, ha erre sor kerül, s mindenáron csak annak a két-három embernek a sorsával törődnek, aki hozzájuk tartozik, kisebb-nagyobb túlzások erejéig arra törekszeneK, hogy mások hátrányára lakáshoz jussanak és juttassanak. Mi változott meg a lakáshivatai munkájában? Elsősorban is kevesebb az irodai munka. A lakás- kiutalást helyszíni szemle előzi meg, családlátogatás a legtöbb esetben. Ami nagyon fontos: a lakáshivatal vezetői érvényt szereznek annak a rendeletnek, hogy a felderített lakás azé legyen, aki bejelentette. Ha ugyanazt a lakást t-ibben is igénylik a fenti módon, a szociális körülmények figyelembevételével döntenek. AZ IDÉN TÖBB EMBER jut lakáshoz, mint tavaly. Az év első hónapjában 101 kiutalás történt. Az építkezések, a családiház akció, s nem utolsósorban a hivatalból átalakított helyiségek nyomán kell a problémát tovább enyhíteni. A város- és községgazdálkodási osztálytól — ahova a lakásügyek tartoznak — sokat vár a lakosság, hiszen rájuk is vonatkozik a feladat, melyet végrehajtani minden testületnek, ahol kommunisták dolgoznak, kötelessége: Első és legfőbb szempont lakáshoz juttatni a legjobban rászorult dolgozókat, s a dolgozókkal szemben elkövetett bűnnek bélyegezni minden olyan tettet, mely akadályozza a határozat becsületes végrehajtását. A megbecsülésnek szép kifejezője volt a mezőgazdasági találkozó A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága, a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága, a TTIT és a Micsurin Agrártudományi Egyesülés szombaton rendezte meg az élenjáró mezőgazdasági szakemberek találkozóját. Elsőízben történt, hogy megyénk mezőgazdasági szakemberei nemcsak hivatalos szándékkal, hanem azért jöttek össze, hogy megismerkedjenek, baráti módon beszéljék meg problémáikat és szórakozzanak. A találkozó keretében szombaton délután Bánlaki Sándor tudományos kutató tartott előadást a cukorrépatermelésről. A résztvevők ezután megnézték a „Csárdáskirálynő" című operettet. Este a Tisza-szállóban közösvacsora és reggelig tartó farsangolás volt. Sokan családjukkal, feleségükkel jöttek. Ott volt Kasza Béla a feleségével, aki szintén agronómus. Molnár Károly, a tiszafüredi fő- állattenyésztő is feleségével együtt vett részt a találkozón. Az élenjáró szakemberek találkozója jól sikerült. Elismerés és dicséret illeti a rendezőiket, aki/k gondos körültekintéssel végezték munkájukat. A találkozó egyben a mezőgazdasági szakemberek megbecsülésének szép kifejezője volt. ^4- tib&ú-á ét diáin irta: R. Zamkova Heinrich Jordan, a szerény bremerhaveni szabómester bánatosan baktatott hazafelé. Szerette a sört, de a sör mindig rosszabb és mindig drágább lett. Szerette a nyugalmat, de elvitte az ördög a nyugalmat, ha a városban amerikai katonák hemzsegnek. Gondolataiból arra riadt fel, hogy valaki minden udvariaskodás nélkül, erélyesen karon- ragadja. — Egy szót se, öreg, szállj be ebbe a kocsiba! — förmedt rá egy rekedtes hang, tört németséggel. Heinrich Jordan rémülten nézett fel. Két tagbaszakadt fickót pillantott meg, amerikai egyenruhában. „Biztosan túl szűkre szabtam a vöröshajú Wills őrnagy nadrágját” — gondolta a szerenesetlen Heinrich. De nem volt mit tennie. Félelemtől reszketve állt meg Briddle őrnagy. az amerikai katonai felderítő szolgálat helyi ki- rendeltségének főnöke előtt, — Foglaljon helyet, Jordan úr! — szólította fel udvariasan az amerikai. — Beszéljen valamit legutóbbi munkáiról. „Tényleg Wills nadrágjáról van szó” — villant Jordan fejébe. — Tetszik tudni, kevés volt az anyag, úgyhogy... — szabadkozott. — Ne szorítkozzék általános frázisokra, térjen a tárgyra, Jordan úr! Szegény Heinrich Jordan még sokáig nem tudta megérteni, mit is akar tőle az amerikai őrnagy. Jámbor egyszerűségében nem is sejtette, hogy van neki egy névrokona, Par- qnal Jordan professzor, aki hírneves tudós és az atomenergia szakembere. Nem tudhatta azt sem, Briddle parancsot kapott: fogassa el a professzort és küldje az óceánon - túlra. A halálrarémült Heinrich Jordan hasztalan bt■Wrwí*'Vrt«ri m'ms zonygatta, hogy soha életében nem volt semmi köze az atommag hasadásához. A kellemetlen beszélgetés még elég soká elhúzódott. Briddle dühbejött. A német azonban nem adta meg magát. Körömszakadtáig kitartott amellett, hogy a frakkot nagyon jól meg tudja különböztetni a szmokingtól, de olyan borzalmas szavakat, mint „proton” és „izotop” még álmában sem hallott. Végül is a szabómestert megkötözték, betömték a száját, kábítószert lélegeztettek be vele, repülőgépre rakták és elküldték Washingtonba. Ott aztán megismétlődött az előbbi beszélgetés. Jordan minden kihallgatáson hevesen tiltakozott és kitartóan állította, hogy becsületes szabómester létére legfeljebb a tökéletes karöltő- szabás és a felülmúlha- tatlanul tartós gombfelvarrás professzorává nevezhetnék ki. Az amerikaiak összenevettek: úgy látszik, ravasz ez a német fizikus. Eleinte udvariasan bánlak Jordánnál, de ez nem tartott sokáig. Rövidesen átküldték a Fort Geor- ge-i koncentrációs táborba. Parvis kapitány, a táborparancsnok a foglyok oktatásának és művelésének lelkes híve volt. Utasítására a rádió egész nap Wagnert játszotta a „Ha látnád a nagynéné- met...” kezdetű sláger ritmusában. A kapitány véleménye szerint a nép így jobban megérti és élvezi Wagnert. Teltek-múltak a hetek. Az elkeseredett szabómestert végülis a táborparancsnok szobájába szólították. A szobában nyüzsögtek az emberek: a felderítöszolgálat színe- virága, atomenergia-szakértők, idegorvosok, stb. Heinrich Jordánt leültették egy varrógép mellé. A szabómester tüzetesen megvizsgálta a gépet, cérnát fűzött a tűbe, helyére tette az orsót és kérdően nézett az amerikaiakra. — Kedves Jordan professzor, nem kegyeskednék bevarrni ennek a zubbonynak az ujját? A „professzor” keze boszorkányos ügyességgel ragadta meg a ruhadarabot, a varrógép vidáman zakatolt és egy perc múlva a zubbony ujja olyan ragyogóan illeszkedett a helyére, mintha csak odaöntötték volna. A szakértők elgondolkodva néztek össze, azután fejcsóválva, lassan szétoszlottak. — Most már elhiszik, hogy szabó vagyok? — reménykedett Heinrich. A táborparancsnok szigorúan nézett rá és fagyosan válaszolt: — Ezt ügyesen csinálta! Jordan „professzor” ügye még sok gondot okozott az Egyesült Államok hadügyi hivatalainak. Sürgősen át kellett hozatni az Egyesült Államokba két másik németet, a szabómester régi barátait. Washingtonban csupán a szembesítés után hitték el végül, hogy az amerikai kémszolgálat vadászai Nyugat-Német- országban nem egészen arra a zsákmányra csaptak le, amely a Pentagonnak kellett volna. Hein- richtől bocsánatot kértek, kezébe nyomták az elvett iratait tartalmazó borítékot és felrakták egy hajóra.-w.. Odahaza Jordánná hosz- szan zokogott elveszettnek hitt férje vállán. A kis Fritz, Kari és a legidősebbik, Kurt — tágra- nyitott szemmel bámultak apjukra. Heinrich Jordan több mint egy évig volt távol. A család ezalatt már minden ingóságát eladta, hogy éhen ne haljon. A szabómester hosszas töprengés és keserves gondolkodás után elhatározta, hogy kártérítést kér az amerikaiaktól. Elment az Egyesült Államok konzulátusára. Ott azonban rövid úton értésére aduik, hogy kívül tágasabb és jobb lesz. ha nem zavarja őket nagy elfoglaltságukban ostoba igényeivel. Heinrich Jordan bremerhaveni' szabó tragikomikus történetét az „Avanti” c. olasz lan írta. Fgyeszerű történet ez. de világosan illusztrálja azt a ..szabadságot, és demokráciát”, amelyet az amerikai impcriolrs+ák nemcsak hogy -otthon gyakorolnak, hanem az egész világra is ki akarnak terjeszteni.
