Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-18 / 41. szám

1355 február 18. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A FELSZABADULÁSI VERSENY SIKERÉÉRT A Tiszamenli Vegyiművekben a Szabó műszak jár az élen Az év első napjain három felhí­vással indult útjára a Vegyiművek­ben a párosverseny. Bognár László készülékes. Sánta János kemencés és Molnár László savkeverő hív­ták versengésre társaikat. A legutolsó értékelés szerint első helyre Szabó Béla műszakja ke­rült 111.9 százalékkal. Második he­lyen Sinkó Rókusék csoportja tart 111.2 százalékos eredménnyel, s csupán néhány tized százalékkal maradt le az első helytől. Harma­dik helyen Csík Ferenc műszakja áll 104.5 százalékkal, az utolsó helyre Kálmán Imréék kerültek 102.6 százalékkal. Ha Cseh Balázs kemencés és Sinkó Sándor jobban Igyekezett volna ebben a csoport­ban, nem kellett volna beérniük az utolsó hellyel. Az egyéni ver­senyben Sánta Jánost, aki a ver­senyfelhívást megtette a kemencé- sek között, maga mögött hagyta Dodonka Sándor, közel 2 százalék­kal nagyobb teljesítménnyel. A készülékesek közül Bognár Lászlóé az első hely. Versenytársa Pálinkás Imre csak egy százalék­kal maradt mögötte. Itt kell meg­említeni azt, hogy Sinkó Imre és Sinkó Sándor készülékes még ter­vüket sem teljesítették. Vájjon miért maradtak le ennyire társaik mögött? A savkeverők valamennyien jó munkát végeztek. Dalkó Benő a jók között Is a legjobb volt. Közel 18 százalékkal túlszárnyalta tervét, s így megelőzte Molnár Lászlót aki párosversenyt kezdeményezett a savkeverők között. Kubik József 116.3 százalékkal második helyen áll. A szilárd alapokon nyugvó pá- rcsverseny nagy mértékben segí­tette az üzemet, hogy február első tíznapjának tervét — teljes ter­melést véve alapul — 3.3 százalék­kal túlszárnyalta. Ünnepre készülnek YDakaiékaL é plto m an kasok _ A szolnoki Közlekedési Építő Vállalat legjobb szakmunkás- és kubikosbrigádjai célul tűzték, hogy takarékosan dolgoznak és jelentő­sen csökkentik az önköltséget, a szolnoki csatornaépítkezésen. Elha­tározásukat tett követte. Jánosi Ig­nác négytagú ácsbrigádja a váll­n törökszentmiklósi gőzmalom túlszárnyalta tervét Malomipari dolgo­zóink lelkesen csatla­koztak a felszabadulá­si versenyhez. A leg­jobb eredményt a ver­senyt kezdeményező törökszentmiklósi gőz­malom dolgozói érték el, akik a vállalt 3 szá­zalékkal szemben 7.9 százalékkal túlteljesí­tették tervüket. A szénfelhasználás terén lemaradás van, mert az egy mázsa őrlésre jutó normát 1.1 száza­lékkal túllépik. Ez ha­nyagságra vezethető vissza. A szenet nem mérték, hanem eseten­ként ötlet szerint be­írt mennyiséget vettek alapul.. Februárban, mióta mérik a szenet, 1.2 kg-al maradnak norma alatt. Jó az eredmény az öcsödi malomnál is, ahol 3000 forintos ön­költségcsökkentést ér­tek el. A jászladányi malomban 2179 kw/6 villamosenergiát taka­rítottak meg. Az elért eredmények mellett hibák is akad­nak. Kevés gondot for­dítanak a verseny nyilvánosságára. Sem szóban, sem írásban nem tudatják az elért eredményt, s így nem is serkentik jobb mun­kára a dolgozókat. DÉNES JÓZSEF Malomipari Egyesülés zsaluzást födémzsaluzássá alakí­totta át, így a használatba vett anyag 25 százalékát, a romonádok készítésénél pedig 60 százalékát megtakarították. Nagy Kálmánék nagyszerű be­osztással húsz százalék dúcoló- anyagmegtakarítást értek el. Ko­rom Józsefék a dúckereteket és a dúc pallókat nem kétszer, hanem négyszer használták fel minimális anyagveszteséggel, s így közel más­fél köbméter fontos faanyagot mentettek meg csak úgy, mint az S. Pál Mihály brigád tagjai. Kó- ródi Lajos vasbetonszerelő csoport­jában a fennmaradó hulladékvas­ból hágcsó vasat, vaskapcsot és alá­támasztó sámlit készítettek. Ily- mődon másfél mázsa vasat takarí­tottak meg. A jó eredmények mellett foko­zott gondot kell fordítani a mun­kafegyelem megszilárdítására, mert ez jelenleg nem jó fényt vet a versenyre. Januárban 928 óra esett ki a termelésből igazolatlan hiány­zások miatt. A felszabadulási munkaverseny eddigi eredménye' dolgozóink nagyszerű mumkatendületéről ta­núskodnak Az elmúlt napokban az első műszak alapszervezetének tag­jai a taggyűlésen megbeszélték a verseny eddigi tapasztalatait. A második dekádban 11 százalékkal érteik el jobb eredményt, mint az első dekádban. A vállalt munkát, minden párttag, — s példamutatá­suk eredményeként a pártonkívüli dolgozók is — igyekezett elvégezni Az átlagos menetrendszerinti köz­lekedést 111, az érkező gépek gőz.- tartását 109, gurítási tervüket 86 százalékra teljesítették. így érték el a műszakok közötti első helyet. Az alapszervezet taggyűlésén új kezdeményezés született. Németh Jenő forgalmi szolgálattevő dolgo­zó társai nevében vállalta, hogy a műszak április 4-re sztahanovista műszak lesz. Nagyjelentőségű a vállalás, mert a műszakban száz- tizennyolc dolgozó van. Nem kis feladat a vállalkozás azért sem; mert a sztahanovista szint tényezőt közül jelenleg hármat nem teljesít tenek: a vonatok terhelésénél 4, a kocsikifutásánál 12, a kocsitartóz- kódási tervnél 4 százalékos az el­maradás jV agy feladat vár a pártszerve-' L ’ zetre, a szakszervezetre, a szakszolgálatra is, a fogadalom va- lóraváltása érdekében. A sikert döntően segítheti vagy hátráltat­hatja a munkafeltételek biztosítá­sa. Békési Rezső állcmásfőnök fog­lalkozik a dolgozókkal, hogy közös erőfeszítéssel segítsék egymást. —« Nagy István ÜB tag, saruscsapat- vezető, Kákái János pártcsoport- bizalmi, térfelvigyázó, Barta Fe­renc pártveztőségi tag, tolatás ve­zető a maguk és brigádjuk nevé­ben ígéretet tettek, hegy élharcoséi lesznek a célkitűzések megvalósí­tásának. Nagy József levelező, Szolnok, Vasútállomás, A tószegi gépállomás dolgozói teljesítik Ígéretüket A tószegi gépállomás traktoro­sai, műhelymunkásai a felszaba­dulási verseny kezdetén vállal­ták, hogy a téli gépjavítást ha­táridő előtt befejezik és a kör­zetükhöz tartozó tsz-eknek, egyé­ni gazdáknak segítenek a tavaszi előkészületekben. Már csak két cséplőgép kijavítása hiányzik s ezzel február, március, április és május havi gépjavítási tervüket is teljesítik. Vállalták, hogy az egyénileg dolgozó parasztoknak 10 láncboronát készítenek. Ebbői 3 teljesen elkészült, 6 pedig be­fejezés előtt áll. A vezsenyi A l- kotmány tsz-ben a gépállomás kijavított 3 vetőgépet, 3 magta­karót és 1 nehéz fogast. 12.000 palánta zöldéi a kengyeli Sallai tsz üvegházában A NÉPLAP CIKKEI NYOMÁN A megyei tanács soronkíviil készítteti el a lakásátalakitási terveket | a néplap j vasárnapi számában cikk jelent meg arról, hogy a KPDSZ és a KIOSZ által kiürített irodahelyiségek lakássá való visz- szaállítása késik. A cikk megálla­pítja, hogy ennek a megyei tanács város- és községgazdálkodási osz­tálya az oka. Ez a megállapítás annyiban helytálló, hogy a megyei VKG osz­tály valóban nem adott eléggé gyors segítséget a városi osztály­nak a műszaki munkák helyes előkészítéséhez. Ilyen tekintetben a következtetést levontuk és a jö­vőben a Tatarozó Vállalat terve­zési csoportjával — minden más terv előtt — soroníkívül készíttet­jük el lafoásátalakítási terveket, A Néplap cikke tehát hasznos volt, s éppen ezért osztályunk részéről köszönet jár érte. | csupán | két megjegyzésünk van: 1. A városi tanács nem készí­tett terveket, hanem csupán kivi­telezésre alkalmatlan, — teljesen szakszerűtlen alaprajzot. Ennek alapján nem akadt volna kivitele­ző, aki a munkát elvállalta volna, de főként a bank nem folyósítha­tott volna egyetlen fillér költséget sem. A terveket ezért mi csináltuk meg. Legkésőbb február 18-án a kivitelezés is megkezdődik. 2. A megyei tanács a pénzügyi keretet csak február 12-én kapta meg, tehát korábban nem utalha­tott ki pénz összeget a városi ta­nácsnak. | A megyei tanacs [ város- és köz­séggazdálkodási osztálya ezek- után fontos feladatának tartja a lakásnyerésnek ezt a módját elő­segíteni. —• Gondoskodtunk ar­ról, hogy legyen az ilyen várható munkához kellő kivitelező erő és anyag- A minisztériummal meg­tárgyaltuk, hogyan biztosítsunk megfelelő pénzügyi keretet. Tö- rokszentmiklóson és Kunszentm ár­tanban — ahol a szolnokihoz ha­sonló módon szabadítottak fel ki­lenc lakást — a lakások ötven szá­zaléka már készen is van. | szeretnénk] biztosítani mind a Néplap szerkesztőségét, mind a vá­ros és a megye lakosságát, hogy a lakáshelyzet megjavítása most már legalább annyira szívügyünk, mint bárki másnak, hiszen sokrétű mun­kánk egyik legfontosabb része. Munkánk további eredményes vég­zéséhez kérjük a jövőben is a se­gítő bírálatot. Csorna Kálmán a Megyei Tanács VKG osztályának vezetője. Termelőszövetkeze­tünkben már az el­múlt évben is foglal­koztunk kertészettel. Tudjuk, hogy ez igen jövedelmező. Tavaly csupán száraz kerté­szetünk volt és mégis évzáráskor mintegy 80 ezer forint lett a be­vételünk. Azóta már fejlesztettük ezt az üzemágat. Tervbe vet­tük, hogy ezévben még több és jobb konyhakerti növényi termelünk. így az ipar­ban dolgozók ellátását évről évre biztosabbá tesszük. Saját erőnkből építettünk egy húsz­méteres üvegházat, ahol a korai zöldségfé­léket neveljük. Jelen­leg 12.000 palánta zöl­déi az üvegházban. Ezek mellett az öt* éves gyümölcsfákról is komoly termést vá- runk az idén. Ügy terveztük, hogy a kertészetből 100.000 forintos bevétellel gya* rapítjuk a munkaegy- ségre eső pénzösszeget, TÓVIZl ISTVÁN Kengyel, Sallai tsz A tavaszi munkák feladatairól és a termelőszövetkezetek megerősítésének kérdéséről tárgyaltak megyénk mezőgazdaságának élenjáró dolgozói (Folytatás az 1-ső oldalról) büszkesége is. Az elmúlt évben több mint 40.000 szövetkezetünk volt, ahol a munkaegység értéke meghaladta a 30 forintot. A rákó- czifalvi Rákóczi tsz-ben 50, a kő­teleki Ezüst Kalász tsz-ben 56, a csataszög! Szebb Élet tsz-ben 54 forint volt egy munkaegység ér­téke. Ezek az eredmények vonzóak és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1954-ben 3896 dolgozó pa­raszt, 1955 januárjában és február első hetében 412 család 528 taggal lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az, hogy szövetkezeteink az el­múlt esztendőben erősödtek, gaz­dagodtak, hogy jónáhány tsz-ben a tagság jövedelme elérte, sőt túl­haladta az átlagos középparaszti színvonalat nem takarhatja el, hogy még jónéhány gyenge szö­vetkezetünk van, ahol nem elég szilárd a vezetés, a szervezettség és nem emelkedik kellő ütemben a jövedelmezőség. Ezekben a szö­vetkezetekben rendet kell teremte­nünk. Ilyen állapotban nem indul-_ hatnak neki az évi nagy termelési' feladatoknak. A termelőszövetkezeti mozga­lomban továbbra is alapvető fel­adat: meglévő szövetkezeteink po­litikai, gazdasági megerősítése, a termelékenység fokozása, a tagság jövedelmének növelése. Ebben se­gítséget kell nyujtaniok az üze­meknek, a patronáló üzemi párt- szervezeteknek is. A megszilárdí­tással együtt termelőszövetkeze­teinknek határozottabban kifelé, a dolgozó parasztok felé kell fordul- nlok és a meggyőződés, az önkén­tesség alapján tervszerűen növel­niük területüket, tagságukat, Hogyan függ össze a mezőgaz­dasági termelés általános fellendí­tése, a termelőszövetkezetek meg­szilárdítása és fejlesztése? Ez a dolog csak látszólag hármas fel­adat. Lényegében egyet jelent. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésében törekszünk arra, hogy az egyéni parasztgazdaságok is fokozzák termelésüket és szük­séges is, hogy a lehetőségeket ki­használjuk. Az évről-évre bővülő újratermelés, a munka termelé­kenységének fokozása, a gépek mind szélesebb körben való alkal­mazása és mindezen keresztül a falu lakosságának felemelkedése csak a nagyüzemi gazdálkodás útján valósulhat meg- Ezt a jól dolgozó szövetkezetek eredményeivel együtt mind szélesebb körben kell tuda­tosítani A megszilárdításhoz hozzátarto­zik, hogy a szövetkezetek vezetői az eddiginél jobban biztosítsák az alapszabály megtartását. A mező gazdaságot irányító állami szer­veknek is úgy kell segítséget nyuj­taniok, hogy ezzel ne sértsék meg a szövetkezeti demokráciát Harcban a falusi osztályellenség, a butáitok ellen Elvtársak! A tavaszi és nyári feladatok egészének végrehajtása, a szövetkezetek erősítése a falusi osztályharc viszonyai között megy végbe. Az ellenség a falun az utóbbi hónapokban egyre jobban megmutatta igazi arculatát. A ku- lákok uszítanak a begyűjtés ellen, nem adják be a kőtelező mennyiséget. Az ősz! gabonavetési tervet a kulákok többsége nem teljesítette. Kihasználva az egyes termelőszövetkezeteknél megmu­tatkozó hibát, gyalázzák, rágalmaz­zák a szövetkezeti mozgalmat, igyekeznek éket verni a szövetke­zeti és egyéni parasztság közé. Az 1955-ös feladatok megkövetelik, hogy a falusi osztályellenséget po­litikai harcban megverjük, tevé­kenységüket a dolgozó parasztság előtt leleplezzük. Teljes egészében érvényesíteni kell ellenük a kor­látozás politikáját, semmi engedé­kenységnek, elnézésnek nem sza­bad teret engedni. Ez a mező- gazdaság általános fellendítésének és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének is egyaránt feltétele. Széleskörű politikai munkát a felszabadulási verseny sikeréért Csáki elvtárs beszédének további részében a mezőgazdasági felsza­badulási verseny feladatait ismer­tette. Elmondotta, hogy a verseny lalun még nem elég lendületes, a vezetőknek, az elvtársaknak kell kézbevenniök annak fellendítését. Falusi pártszervezeteink széleskörű politikai munkát fejtsenek ki a dol­gozók között a verseny érdekében, jutalmazzák meg a versenyben leg­jobb eredményt elérő gépállomást, állami gazdaságot, termelőszövet­kezetet, üzemet. Tűzzenek ki jutal­mat a legjobb brigádoknak, mun­kacsapatoknak, dolgozóknak. Ezzel és a politikai munka szélesítésével a versenyt valóban a tavaszi fel­adatok elvégzésének emelőjévé tudjuk tenni és akkor szabad éle­tünk születésnapját a falu is mél­tóképpen köszönti; UTOLSÓ SIMÍTÁSOK A VETŐGÉPEN Még néhány nap és a kisújszállási határ­ban is munkába indul­nak a traktorok. A termelőszövetkezetek­ben a vetőmagot tisz­títják és a gépeket, gazdasági eszközöket javítják. A Táncsics tsz-ben Nyitrai Lajos az utolsó simításokat végzi az egyik vetőgé­pen. KIS HÍREK a Szigligeti Színház életéből A szolnoki Szigligeti Színház az Aranyem­ber után ismét műsor­ra tűzte a ..Csárdáski­rálynő” című nagy­operettet és Seriebe „Egy pohár víz" című művét. * A színház operett­részlege lelkesen ké­szül a „Párizsi ven­dég” február 24-i be­mutatójára. A színész­klubban a színház- és filmművészeti szövet­ség a bemutató előtt egy pár nappal vetí­tettképes előadást ren­dez a „Párizsi ven- dég”-ről * A téli hónapok után február 26-tól a Szig­ligeti Színház ismét ellátogat a megye vá­rosaiba. községeibe előadásaival. Február 26-án Jászberényben a „Holnapra kiderül” cí­mű vígjátékot mutat* ják be, * A Szigligeti Színház művészei a közeljövő­ben szocialista szer­ződést kötnek a szol­noki Járműjavító Vál­lalat dolgozóival. A szerződés keretén be­lül a színház a Jármű­javító Kultúrotthona tehetséges és lelkes munkásszínjátszóit se­gíti. A karcagi gimnáziumot Györffy István tudósról kívánják elnevezni A karcagi gimnázium tanári tes­tület« dr. Gyergyói János kollé­giumi igazgató és Csávás Sándor tanár, a történelmi szakkör veze­tőjének indítványára elhatározta: felettes iskolai hatóságnál kéri, hogy az iskola nevét Karcag nagy szülöttjéről, a gimnázium egykori diákjáról, a magyar néprajzi tudo­mány európai hírű művelőjéről, néhai dr. Györffy István profesz- szorról, a magyar néprajz első egyetemi tanáráról nevezzék el. Az indítványttevők rámutattak arra, hogy Györffy Istvánban a Kunság lelke élt, gazdag munkás­ságával elsősorban a Kunságnak éli és annak múltja éltette. Senki sem szerette jobban a Kunságot népével, hagyományával, haladó értékeivel, mint ő, aki több, mint száz munkájának nagy részében a Kunság múltjával, értékével, ha­gyományává! foglalkozik, Tudományosságára méltán büsz­ke lehet Karcag városa, a gimná­zium tanári kara és ifjúsága, ő pedig méltó arra, hogy őt a gimná­zium tanulóifjúsága elé állitsák mint Karcag kivételes tehetségű; reprezentáns nagy fiát. A gimnázium tanári kara név­változtatási kérésével a haladó ha­gyományokat, a műit értékeit kí­vánja megbecsülni. I» FIZESSEN ELŐ A a Szolnokmegyei Néplapra, előfizetési díj egy hóra 11.—Ft Megrendelhető minden postahivatalban és minden postáshézbesítőnél

Next

/
Thumbnails
Contents