Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-17 / 40. szám

Szofno&imgtßd A MEGYEI PÁRTBIZ OTTS ÁGv É S-»A MEGVÉI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam, 40. szám * Ara t)U lillér 195ö. tebruar 1t., csütörtök A felszabadulás tiszteletére folyó mezőgazdasági munkaverseny értékelésének meg javításáról — A Megyei Páet-Végrehajtóbizotlgág közleménye — /j| Magyar Dolgozók Pártja Megyei Végrehajtó­bizottsága február 14-én megtárgyalta a felszabadulás tiszteletére folyó mezőgazdasági mun­kaverseny jelenlegi helyzetét. Megállapította, hogy súlyos elmaradás tapasztalható a versenyben lévő tsz-ek. gépállomások és állami gazdaságok eddigi eredményeinek értékelése és nyilvánosságra való ho­zatala terén. Ezek megszüntetése érdekében a Megyei Párt- régrehajtóbizottság az alábbi intézkedések foganato­sítását javasolja: j-j-j A mezőgazdasági felszabadulási versenyt — minden tíz napban értékelni kell. Az ered­ményt a Szclnokmegyei Néplap ismertesse. rr-r Fokozni kell az anyagi érdekeltségei, En- Li-1 nek érdekében a tanácsok, a termelőszö­vetkezetek, a gépállomások és az állami gazdaságok vezetői a felszabadulási munkaversenyben kiváló eredményt elért dolgozók részére jutalmakat tűz­zenek ki, r-s-j A Megyei Párt-végrehajtóbizotteág által LÜ felajánlott serlegeket minden tíz napban a versenyértékelés után az abban a szakaszban leg­jobb eredményt elért termelőszövetkezetnek, gép­állomásnak, állami gazdaságnak kell kiadni. A felszabadulási munkaverseny végleges ér­tékelése az április 4-1 helyzetnek megfele­lően április hó közepén történik meg. A felszabadu­lási serleg végleges birtokosa az összesített ered­ményei alapján legjobb eredményt elért tsz, állami gazdaság, vagy gépállomás lesz. KcszcmjUfc a mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak megyei értekezletéi Ma délelőtt 10 órakor kezdődik a szolnoki Szigligeti Szniház- ban a párt és gazdasági vezetők, élenjáró tsz-tagok, gépállomási, állami gazdasági dolgozók megyei értekezlete. A tanácskozás fontos feladatot tölt be. Segítse elő a tavaszi me­zőgazdasági munkák jó elvégzését, s ezáltal a kenyérgabonakérdés megoldását. Elevenítse fel a szerződéses növények, elsősorban a la­kosság szükségleteinek kielégítésénél nélkülözhetetlen cukorrépa és dohány termesztését. Mozdítsa elő az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha- és sertéstenyésztés színvonalának emelését, a hús- és zsírellátás megjavítását és végül, de nem utolsósorban segítse a me­zőgazdaság felemelkedését végérvényesen biztosító termelőszövetke­zeti gazdálkodás fejlesztését, megerősítését. A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége szeretettel köszönti az értekezlet résztvevőit, s kívánja, hegy a tanácskozás eredményes legyen. Ünnepség az MNDSZ fennállás nak tizedik évfordulói jh Szombaton ünnepli a Magyar Nők Demo­kratikus Szövetsége tízéves fennállásának évfordulóját. A me­gyei ünnevséget a vá­rosi tanács nagyter­mében rendezik fél 11 órai kezdettel. (A meg­hívókon tévesen a me­gyei tanács nagyter­mét jelölték meg.) Az ünnepi előadást Laposnyik Andrásné, áz MNDSZ leözpunti titkára tartja. Az elő­adás után a tíz éve dolgozó MNDSZ asz- szonyok emléktűt kap­nak, s az 1945-ben megalakult MNDSZ­szervezetek emlékla­pokat. A gyűlés résztve­vőit 350 személyes ebéd várja a Nemzeti Étteremben. Délután 3 órakor pedig közösen megtekintik a Szigli­geti Színház „Csárdás­királynő” című elő­adását. „Egy egész nemzet építi fővárosát" címmel a Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Társulat és a Békebizotlság rende­zésében két előadást tart megyénk­ben Szokolay Katalin egyete­mi tanársegéd. Szolnokon február 17-én (csü­törtökön) este 6 órakor a városi tanács kultúrtermében. Mezőtúron február 18-án (pénte­ken) este fél 6 órakor a városi kulturotthonban. Mindkét helyen az előadás után a „Varsó“ című keskeny hangos­filmet vetíti!;. Az előadó két évig tartózkodott Varsóban és így személyes élmé­nyei alapján számol be a lengyel nép páratlan erőfeszítéséről. — „Varsó nélkül nem élet az élet — 'Varsó nélkül nem Lengyelország Lengyelország!“ — mondják a len­gyel dolgozók. Miért vált szálló­igévé és nemz;ti hitvallássá ez a mondat Lengyelországban, s mi a titka annak az egyedülálló lelke­sedésnek, amellyel a baráti len­gyel nép újjáépíti főidig lerombolt fővárosát? — erre ad választ az előadó. Érdemes meghallgatná, mert mind az előadásból. ;mind a filmből sokat tanulhatunk. Szorgalmazzuk a tavaszi búza vetését Elmondta: Nagy Imre, a cserkeszöllői termelési bizottság elnöke Pár nappal ezelőtt felkeresett az egyik országos napilap mun­katársa és hosszú ideig beszélget­tünk, vitatkoztunk a mezőgazdál­kodásról. Az újságíró megkérdezte tőlem, mi az oka annak, hogy az egyik gazda megfogja a termést, a másik viszont nem. Kérdésére ek­kor a következőket feleltem: „Az időjárás szeszélyeit leszámítva, a bő termés elérése kizárólag az ide­jében végzett gondos munkán mú­lik." Azóta sokat gondolkoztam akkori kijelentésemen. S most. hogy a tavaszi munka küszöbén vagyunk, a termelési bizottság tagjaival meebeszé’tük az elmúlt év tapasztalatait. Ügy látom, hogy korábbi véleményem kissé módo­sítani kell. A külön bűző sorrendben küvet- 3?ező mezőgazdasági munkákat a föld gazdáinak kell elvégezniük. Első és legfontosabb feltétel a szorgalom és a tudás, de hogy megfogjuk' a termést, althoz a sa­ját igyekezetünk nem elegendő. Véleményem szerint szükség van a községi pártbizottság, a tanács és n termelési bizottság segítségére is. Nagyon sok múlik a megfelelő szakmai és politikai tanácsokon Éppen a múlt esztendő igazolja, hogy milyen nagy lendítőereje van oz előbb említett szervek gondos pegüségádásának. Parasztember vágyók,'így hát elsősorban salaim agamról beszé­lek. Több kedvvel nagyobb szor­galommal végzem a munkám, mi­óta tudom hogy a mezőgazdaság fejlesztése egyéni érdekem is. A politikai felvilágosító munka nél­külözhetetlen velejárója az állandó szakma' segítségadás. A cserke- ezöliői termelési bizottság nevében most ezzel akarok részletesebben te .^atkozni. Esztendős munkánk (Lapján megfc.gamzott terveinkről fe a «Joläosö parasztok megsegíté­sének tartalmasabbá tételéről. A tavaszi búza vetésének ideje elérkezett, s e téren nskünk is vannak kötelezettségeink. Az őszi vetéstervet globálisan teljesítettük ugyan,, de egyénenként nem. A ta­náccsal együtt most. ezekben a na­pokban vizsgáltuk meg, mi a hely­zet. Jónéhány dolgozó paraszt tár­sam 400—500 négyszögöllel keve­sebbet vetett, mint amennyit kel­lett volna. Legfontosabb felada­tunknak tartjuk tehát ezeknek megmagyarázni, hogy valamennyi dolgozó parasztnak törvényes kö­telessége a tavaszi búza ve'ésérő! nemrég megjelent rendelet végre­hajtása. Nem feleltjük el újból ismer­tetni a korábban megjelent ren­delkezéseket sem. Igen fontos ha­tározat; amely szerint a takar­mánygabona beadását kenyérgabo­na beadásával is teljesíthetik a dolgozó parasztok. Ha erről Cser- keszöllőn mindenki tudomást sze­rez, akkor nyilvánvaló, senki sem tartja feleslegesnek a tavaszi búza vetését, hanem azon iparkodik, hogy minél hamarabb főidbe ke­rüljön a mag. Hiszen csak iói jár az a dolgozó paraszt, aki sok gabonát termel. Véleményem sze­rint ilyen összefüggések vannak a termelési kedv és a megtelelő szakmai, politikai felvilágosító munka között. Mint minden tudomány, úgy a mezőgazdasági is állandóan fejlő­dik. Ebből az elgondolásból kiin­dulva, a dolgozó parasztok sokrétű munkáját csak képzett emberekbe' álló testület képes megfelelően se­gíteni. Cserkeszöllőn sok dolgozó paraszt a télj napokat tanulással töltötte és hamarosan elvégzi az ezüstkalászos tanfolyamait. Ijln is állandóan tanulok. A termelési bi­zottságot " ezekkel' a " képzettebb emberekkel erősítjük meg, még a tavasz folyamán. A falu társa­dalma előtt ilymódon még nagyobb tekintélye lesz és még jobban be­tölti hivatását a termelési bizott­ság. A télen sokat beszélgettünk egy­mással, töviről-hegyire megvitat­tunk egy-egy fontosabb tennivalót és a tavaszi felkészülés módját. Az egymást megsegítő mozgalom­ról és még sok egyéb dologról most nem akarok beszélni. Az egyik igen fontos célkitűzésünket azonban fontosnak tartom elmon­dani. Igényeljük és minden eset­ben várjuk felsőbb vezetőink segít­ségét is. Az volt azonban a véle­ményűn!?, hegy ezt a segítséget csak úgy kapjuk meg, ha felsőbb szerveinket nem vezetjük félre, hanem mindenről a valóságnak megfelelően tájékoztatja!? őket. A termelési bizottság tagjai, ab­ban állapodta!? meg. hogy a jövő­ben a különböző munkál? elvégzé­séről, a vetéstervek teljesítéséről szóló jelentéseket mindig ellen­őrzik. s azok összeállításában segít­ségére lesznek a községi tanács­nak. Ilymódon biztosítjuk, hogy a felsőbb szervek minden időben a valóságnak megfelelő képet kap­janak községünkről. Nem fogunk szépítgetni semmit, de nem hali- latiul? el eredményeinket sem. — Már most szilárd elhatározásunk, hogy a járásban elsők leszünk a tavaszi mezőgazdasági munkáik se­te,n és méHókéooen ünnepe’nte hazánk felszabadulásának tizedik '"fordulóját. Itt a tavasz. A várakozás befejeződött. Cserireszöllő határá­ban is talpon van valamennyi dolgozó paraszt. Néhány nap múl­va teljes erővel megkezdődik az ősziek ápolása es a vetés. A TAVASZ IMCSEUEDÉSE Több, in int kétszáz újítás másfél bénán alatt Megyénk csaknem valamennyi üzemében jólszervezett újitókörők működnek s nincs hiány a talpra­esett ötletekben, észszerűsí lések­ben. Nagy segítséget adna!? e moz­galom kiszélesítéséhez a mérnö­kök, technikusok s javul az újítá­sokat elbíráló bizottságok mun­kája is. Ebben az évben megyénk na­gyobb üzemeiben összesen 203 újítást adtak már be. Az elbí­rálás azonban még eléggé las­san halad. Ezt mutatja az is, hogy a bonyujtott újításokból januárban S6-ot fogadtak el s mindössze 65-öt vezettek be. Ez lényegesen kisebb az elmúlt évi decemberi átlagnál, 1954 utolsó hónapjában 237 volt a benyújtott újítások száma, a bevezetetteké 81. Ez arra vall, hogy ez év elején kissé visszaesett a munka s komoly javítanivaló van még ezen a vo­nalon. Fontos feladat, hogy nagyobb agitációt fejtsünk ki az újítások érdekében. Míg üzemeinkben, — különösen most, a felszabadulási verseny napjaiban — rendszeresen értékelik a termelés eredményeit s a nyilvánosság sok jó eszközét, felhasználják. . alig találunk példát arra, hogy a legjobb újítók, észszerüsítők munkájáról megemlékeznének vagy valamilyen formában ér­tékelnék eredményeiket. Pedig ez sem kevésbé fontos a termelékenység növelése, az ön­költség csökkentése szempontjából, mint a verseny. Sőt a tapasztalat azt’ mutatja, hogy sztahanovistáink kimagasló eredményeiket rendsze­rint újításaikkal érik el. Hogy mennyire befolyásolja a termelékenység alakulását a jel szervezett újítómczgalcm, mutatja az is. hogy éppen azok az üzemel? járnak a kongresszusi verseny élén, ahol legtöbb a bevezrto.t újítások száma. A Tisza Cipőgyárban 11 újí­tást vezettek be januárban, a Vegyiművekben 12-öt, a Jár­műjavítóban 13-at. S ezek az üzemek igen jelentősen túl­szárnyalták tervüket. Fel kell eleveníteni az újítómoz- maimat a karcagi üveggyárban, a Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a karcagi Rizshántolóban, a tégla­gyárakban. a megyei mezőgazda- sági gépjavítóban, a mezőtúri Pa­mutszövőiben s több más üzemben, ahol ebben az évben még egyet­len újítás bevezetésével sem pró­bálták könnyíteni, meggyorsítani a munkát. Minden gyárban vannak gon­dolkodó, ötletes emberek — csak fel kell kelteni az érdek­lődésüket az újítások iránt. A műszakiaknak fel kell tárniuk azokat a helyeket, ahol egy- egy szűk gyártási keresztmet­szet megszüntetésére javasla­tokat, vagy újításokat lehet benyújtani. Nem egyszer akadályozza ezt a munkát az újítások lélektelen, bü­rokratikus kezelése, a végnélküii viták, melyek nagymértékben be­folyásolják az újítók munkaked­vét. Az üzemek vezetőségének, a szakszervezetnek fontos feladata, hogy a balesete’hárítási újítások ’ránt is keltsék fel a dolgozók ér­deklődését. mert ezen a téren szintén lemaradás mutatkozik. Elfogadjuk a szentesi Felszabadul tsz tejtermelési versenyíe’hívását A február 5-i Szabad Népben jelent meg a szentesi Fel- szabadulás tsz versenyfelhívása. A tejtermelési oszágos ver­senyfelhívás feltételeit szövetkezetünk a Nagy-tanyán lévő 40 dara­bos törzstenyészetének dolgozói elfogadják. A feltételekhez azonban kiegészítésképpen a borjú-szaporulatot is belefoglaljuk. Vállaljuk, hogy a 40 tehén 1955. évben 3ö boriút ellik. Az üszöborjakat 95 százalékban, a bikaborjaikat 50 százalékban lovábbtenyésztésre nevel­jük fel. A versenyt a két' szövetkezet vezetősége, az illetékes törzsállaí- tenyésztő állomások és az érdekelt dolgozók, a termelt tej, a borjú­szaporulat. a felnevelés cs az önköltség alakulása alapián minden hó 10-ig közösen értékelik. Vállaljuk, hogy ebben a tehenészetünk­ben a teheneket nem cseréliük, csupán az utánpótlásra beállított üszőkkel pótoljuk az esetleges kiesést. Az áru-tejet a tejüzem, vagy a termelőszövetkezet bevételének bizonylatával igazoljuk. Ez a versenymozgalom véleményünk szerint döntően hozzá­járul a termelőszövetkezetek tejhozamának emeléséhez, a tsz-ek na­gyobb jövedelméhez, a szövetkezeti mozgalom megszilárd'tásához. —* A fenti feltételek alapján kiállunk versenyre a szentesi Felszabadu­lás termelőszövetkezettel.. A mezőtúri Béke tsz tagjainak . nevében: Simon Bálint Kossuth-díjas cin. Tnzson Menyhért pártlitkár. Vékony Károly állattenyésztő, Szabó Apdrásnc tch- rrjunkcs. v, Hétfőn meonyílik az átalakított „Hátom rózsa" cukrászda A Ságvári-úti „Há­rom rózsa” cukrász­dát két héttel ezelőtt általános renoválás miatt lezárták. A he­lyiségekbe kőművesek, festők, asztalosok jöt­tek, akik hozzáfogtak a munkához. Ma már az ablakokon keresz­tül jól látszik, hogy a közkedvelt szórakozó­hely megszépülve és megifjodva nyitja ■mag újra ajtaját a kö­zönség előtti A Szolnoki Vendég­látóipari Vállalattól nyert értesülésünk sze­rint a „Három rózsa” cukrászda hétfőn is­mét megnyílik. „Ickázó ‘ gyermekek a szolnoki S ág-vári Endre-utcán.

Next

/
Thumbnails
Contents