Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-16 / 39. szám
1955 február 1#. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 .. . nagy a mi üzemünk és sok jó ember van benne . .. Hosszú idő óta először úgy indultam üzembe, hogy nem gyűjtök cikkanyagot, nem írom meg a tapasztalatokat, hanem azért megyek, hogy munkásokkal ismerkedjem. Mégis, mikor a Kőrösi-útnál leléptem az autóbuszról, megbántam, hogy így határoztam. Úgy éreztem, az errejárók nevében hathatós jelentést kell tennem a városi tanácsnak arról, hogy itt milyen rossz az út. Aki az autóbuszról lép le, menthetetlenül bokáig süllyed a sárba. Itt, a város egyik legforgalmasabb részén ki kell salakozni egy becsületes autobuszmegállóhe- lyet, ahol esős időben nem fenyeget a leragadás, nyáron pedig az egészében pcxr és piszoik. Amikor üzembe megyek, a szeretet, a tisztelet érzése óriássá nő bonnem, oly jó. oly nagyszerű azok között az emberek között, akiknek kérges tenyerük és kemény szívük fáradhatatlan, törhetetlen, s a szavuk kedvesen lágy. Belépőlogyet az üzemi bizottság irodájába kértem. Ott Batta elvtárs fogadott. Röviden beszélgettünk a munkáról, a lakásproblémákról. Közben ellestem egy telefonbeszélgetést : „A cserkeszöllöi népkört? .. ; Nagyon szívesen ... Megbeszélem a dolgozókkal, az elvtársakkal, biztos örülnek ... Igaz, már a Zalka Máté tsz-t patronáljuk, meg a gépállomást is, de nagy a mi üzemünk és sok jó ember van benne.” Szíves szavak ezek, bár csengésüket is leírhatnám, de remélem, még ezt is sikerül, ha majd a patronálás eredményeiről számolunk be. A VI-os osztály kazánműhelyében óriási a zaj. Az ember legjobb akarattal sem ért szót. Itt a kalapácsoké, vésőké, szegecselőké az uralom. Kinn a szabadban állunk össze azokkal, akiknek nincs sürgős munkájuk. Sok mindenről esik szó. Sertésvágásról, a közelgő tavaszról. a lakáskérdésről. Vass József, a műhely egyik szókimondó embere úgy vélekedik, hogy nagyon vontatottan megy az utóbbinak a megoldása. Érdemes volna megnézni — mondta —, hogy a sportkörök miért nem költöznek még összébb, hogy több lakás szabaduljon fel. Helytelen az is. hogy a volt IX. kerületi párthelyiségben konyhabútorokat tárolnak, mikor az lakás cél iára is megfelelő lenne Szabados elvtárs, szintén a kazánműhely dolgozója, a Raktárutcában lakik. Legjobban azt sérelmezi, hogy utcájukat kinyomozhatatlan nevű építő vállalat terméskövek és sóder tárolására használta fel. Beszélgetés után ismét bementem a műhelybe, elköszönni a munkásoktól, a békés munka zajától. Ekkor mutatták, hogy a műműhely fürdője kényelmetlen és egészségtelen is egyben. Ez is és a többi hiba is megoldásra vár. A portán barátságos hang állított meg: Szalinka András, a kapus arra kért, ha tudok, tegyek valamit a Közlekedési Minisztériumban, aminek nyomán megkaphatják azokat a ruhákat, amit kérnek, mert némelyiknek már a kihordási ideje lejárt. Ezt is feljegyeztem, s mivel a cikket mégis megírtam, ezúton kérem az érintetteket, tegyenek intézkedést az említett hibák nyomán; B. E. Törődjék többet a lakáskérdéssel a posta ne tároljon csutkát üzlethelyiségben a RAVEL |A MEGYEI F ártbizottság határozata óta több hivatal vezetője döntött úgy, hogy az irodák egy- részét felszabadítják, vagy megosztják helyiségeiket más hivatallal. Ilyen határozatot hozott a B. M. Szolnokmegyei Főosztálya, amely hét lakást ad át, a Patyolat pedig hármat. Nem így gondolkodnak azonban a szolnoki posta, s a debreceni postaigazgatóság vezetői. A szolnoki városi tanács dr. Répási Riűhárd első kerületi orvosnak kiutalta a Vörös Csillag-úti VI-os bérház egyik különbejáratú szobáját. Ezt a kétszoba, öt mellékhelyiséges lakást, amelyhez a dr. Répásinak kiutalt szoba tartozik, özry. Gille La- josné postai dolgozó tartja fenn. — A kiutalást a szolnoki posta megfellebbezte. S .mivel Gilléné lakása ..szolgálati“, a Megyei Tanács megsemmisítette az elsőfokú határozatot. A debreceni postaigazgatóságnak jelezték, hogy gondoskodjanak a lakás kihasználáséról. A posta részéről eddig semmiféle intézkedés nem történt. EGY MÁSIK postai dolgozó is igényelte a Gilléné által fenntartott, de ki nem használt lakásrészt. Ennek a postásnak nagy a családja, s hárem év óta külön élnek, mert Szolnokon nem kapott lakást. A városi tanács ezt az igénylést egyenesen Debrecenbe küldte. Ott azonban hűen a bürokratizmushoz, azt a választ adták, hogy az illető szolgálati úton kérje a lakást. A posta saját alkalmazottaival így törődik? A szolgálati úton írt levél nem azon az úton megy Debrecenbe? Miért húzzák az időt, amikor egy nagy család sürgős elhelyezéséről van szó? A szolndki postáról így írnak a városi tanácshoz: „Hegedűs Pál szaktársunk Kassai-u. 24. sz. alatt egy előszobában lakik. Egy niagy kettős ablak és három nagy ajtó nyílik innen. A hideg által nemcsak a kicsi gyermek, hanem a felnőttek egészsége is veszélyeztetve van.“ Célszerű lenne a postai szolgálati jellegű lakásokban is nagyobb rendet teremteni. |MEGYBNk| dolgozói sok segítséget adnak új lakások felkutatásához. A szolnoki Beloiannisz-út 54. szám alatt levő MÁV irodahelyiségek helyén is három egy- »zoba-konyhás lakást építenek a bejelentés nyomán. A Fényképész KTSZ is felszabadíthatná a Kossuth-utcai felvételező műhelyét. A fényképfelvételeket a Ságvári-útcn is elkészíthetné. Ezzel egyszobás-kenyhás lakással enyhíthetnének a lakásgondokon. Tűrhetefen a RÄVEL-központ vezetőjének. Bíró elvtársnak az álláspontja. Szerinte helyes az, hogy főútvonalon, utcára nyíló üzlethelyiségben csutkát tároljanak. Szerintünk pedig az a szép helyiséget gazdaságosabban kell kihasználni. A tüzelőt rakják be a pincébe. Azt kérjük továbbra Is a dolgozóktól, hogy ha tudomásuk van üresen álló. vagy kihasználatlan helyiségekről. — közöljék azt szerkesztőségünkkel, vagy az illetékes tanácsi szervekkel. SZOLNOKI PANORAMA A Beloiannisz utcán, a Ságvári Endre utcával szemben bárki megtalálhatja és megnézheti a közölt fénykép mását. Szolnok legforgalmasabb részén nyilván arra hivatott ez a szemétláda és ez a szemétdomb, hogy a város szépségét emelje. Vagy ián tévedünk? Azért hordják ide a szemetet, hogy talapzatot készítsenek ahhoz a szoborhoz, amelyet majd a város köz- tisztasági vezetőinek tiszteletére emelnek? Örömteli hétköznapok A legutóbbi évtized alatt járásunkban két új község —■ örményes és Kétpó — épült fel, mintegy 600 új családi házzal, villany- hálózattal és kulturházzal. Három gépállomásunk van. 155 eiőgéppel, 122 cséplőszekrénnyel, 15 kombájnnal, 34 aratógéppel és 650 különböző fajtájú munkagéppel rendelkeznek. Az 1953—54-es gazdasági évben 116.620 normálhold talajmunka elvégzésével segítették dolgozó parasztságunkat. Általános iskoláink rendbehozása mellett új iskolák épültek. Így a törökszentmiklósi kétemeletes gimnázium. A múltban igen kevés házban volt rádió, ma úgyszólván minden ötödikben. Vegyünk egy példát: Szapárfalun a felszabadulás előtt mindössze két rádió volt, ma hetven van. Fényképezés Kengyelen Az elmúlt év októberében egy fényképész jelent meg Kengyelen, a termelőszövetkezet irodájában és a személyazonossági igazolványokhoz készített fényképet 5 forint kifizetése ellenében. A pénzről blokVIGYAZZUNK VAROSUNKRA Még frissen előttem van annak a meleg ünnepi hangulatnak a képe, amikor a fel- szabadulás után először gyulladtak ki a lámpák a tiszaparti sétányon. Az emberek boldogan sétáltak a fénnyel szebbé varázsolt parkban. Amilyen boldog örömmel fogadtam én is a háborús pusztítás után a fényárban fürdő Tisza-part újjászépült arcát, olyan égő felháborodás fogott el. amikor láttam vasárnap a büszke lámpasor barbár elpusztítását. A sétányon tejfehér búrák összezúzott szilánkjai hevernek szerteszét. A vasfoglalatok is félrevert csonka fejjel csüngnek alá. bennük az ugvancsak összetörött 200 wattos égőkkel. Mintha ők szégyenkeznének azok helyett, akik emberi méltóságukból kivetkőzve mindezeket csinálták. Nem tudom, hogy az illetékes szervek tudnak-e már erről, kutatják-e e garázda cselekmény tetteseit, de szeretném felhívni soraimmal városunk társadalmát, hogy — egyetértő összefogással — akadályozzuk meg a közvagyon ellen irányuló ilyen és hasonló kártevéseket) Ne legyen senki közönyös, amikor ilyen károkozást, vagy kísérletet lát, mert ha csak egy-két esetben leleplezzük és átadjuk a rendfenntartó hatóságoknak az ilyen kártevőket, elmegy a kedvük a hasonló józan, vagy borgózös fejjel elkövetett „hőstettektől". Feladat vár itt a hatóságok ellenőrző közegeire is és fokozottabb figyelem, őrjáratok beiktatása — a sötétséget ilyen módon keresők felderítésére és ártalmatlanná tételére. mert az ilyenek mindenkor és mindenhol veszélyeztetik a közbiztonságot, ellenségei a társadalomnak, pusztítói az áldozatokkal megteremtett közvagyonnak. (Közel 500 forintba került egy felszerelt díszlámpa a sétányon.) Egyedül a társadalom, tehát a város közösségének összefogása képes arra, hogy megszüntesse, felszámolja ezeket az állapotokat. Gondoljunk csak az új SZTK intézet főútvonalon lévő bevert ablakaira, a főposta melletti mozihirdetmény kirakat rendszeres beverésére, a „százlábú híd” búrás lámpáinak összetörésére, a „játszóutcai’' templom beveret ablakaira. stb. —s m<Sr'í“- geljük; egy kevés társadalmi éberséggel — elkerülhetjük-e ezeket a pusztításokat? Azt hiszem igen, csak el kell hagyni a közönyösséget. a „nem ér- deker-t. De feladat vár a társadalmat alkotó családokra is. Sok ab- laktörés származik a csúzlizás következtében. Otthon tehát a családfők, az iskolákban a nevelők lépjenek fel fokozott figyelemmel a csúzlihasználat ellen, kot adott. Ezen a kengyeli DISZ szervezet bélyegzője szerepelt. A képek két hét múlva jöttek meg a tanácshoz. Nem mindenki kapta meg a képet. Novemberben aztán ismét kijött a fényképész s újra felvételeket készített azokról, akiknek még nem volt meg a fényképük. Ha megvolt a blokk, akkor ingyen, ha nem, akkor 5 forintért. Két-három hét múlva megjöttek a képek, de nem mindegyik. Akinek nem jött meg. azt mondották, csináltasson ott képet, ahol tud. mert a fényképészt nem tudják, honnan jött. így többünknek IQ—15—20 forintba került, míg fényképhez jutottunk. Én magam három fénykép árát fizettem ki potyára s ugyanígy jártak mások is. így termelő- szövetkezetünk elnökhelyettese. Lehet, hogy a fényképész minden fényképet rendben elkészített, lehet, hogy nem. Mindenesetre a2 a véleményem, hogy ilven dologban a tanácsnak is körültekintőbben kellett volna eb'árni. Farkas József Kengyel, Sallai tsz Járási és községi könyvtáraink nem voltak azelőtt. Ma a járási könyvtár mellett 14 községi és 10 fiókkönyvtár működik. 14.480 kötettel rendelkeznek. Mintegy 3000 rendszeres olvasójuk van. Mindezek mellett dolgozó parasztságunk jogos tulajdonosa lett a földnek. Jól tudjuk, hogy eredményeinket elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük, mely annyi vért hullajtva hozta el számunkra is a szabadságot, megteremtve ezáltal a boldogabb holnap lehetőségét. Előrehaladásunkban döntő szerepet játszott pártunk vezetésével dolgozó népünk verejtékes munkája, mely eredményt, eredményre halmozott. Járásunk dolgozói továbbra is méltók akarnak lenni országépitő hivatásukhoz. Január végéig mintegy 310-en teljesítették negyedévi beadási, vagy adófizetési kötelezettségüket. De nem egyedülálló az olyan példa sem, mint a 9 holdas Balogh Pál fegyverneki dolgozóparaszté, aki egészévi sertés- és baromfibeadási kötelezettségét, valamint elsönegyedévi adóját rendezte. Szabó Bálint elvtárs leveléből FIZESSEN ELŐ 1 a Szolnokmegyei Néplapra, előfizetési díj egy hóra 11.—Ft Megrendelhető minden postahivatalban és minden postáskézbesítőnél. A jászai.sószentgyörgyi moziban Szeretjük a filmeket, szívesen járunk moziba. Itt azonban gyakran bosszúság ér bennünket. Kezdem mindjárt azzal, hogy az előadást minden figyelmeztetés nélkül kezdik meg, akkor, amikor a nézők nagy százaléka még el sem foglalta a helyét. így aztán az előadás elején hosszú perceken át jövés-menés, a jegykezelő felgyújtott zsebelemlámpájának fénye zavarja a filmet nézni akarókat. A szünetben — főképpen a fiatalok — kitódulnak, s újra kezdődik a kezdéskor a helyek keresése, a csoszogás, stb. A mozi vezetőinek nagyobb gondot kellene arra is fordítani, hogy az esti előadásra ne járjanak tömegével általános- iskolai tanulók, 9—10 éves gyerekek, akik a film egy-egy jelenetének hatását közbekiabálásukkal, nevetésükkel, illetlen viselkedésükkel zavarják. Ezen a téren, úgy gondolom, a szülőknek is van tennivalójuk. Ne engedjék gyermekeiket esti előadásra, VÍZI ISTVÁN J ászalsószentgyörgy Quúlcát meg- kell menteni •7? eültünk a vendéglőbe, rcu- deltünk két kisfröccsöt, aztán Fi caolin közelebb hajolt hozzám cd komoran mondta: — Azért hívtalak erre a beszélgetésre, mert Guzlicát okvetlenül meg kell mentenünk. Bólintottam. Guzlica valóban ti fiatal költőnemzedék egyik legizmosabb tehetsége. Olyan muszkliju van, mint egy lónak, kár lenno érte. • Rendeltünk két nagyfröccsöt és megkérdeztem Fridolint: — Mi van Guzlicával? — Iszik — mondta Fridolin éi sóhajtva kiürítette poharát. — Mértéktelenül iszik. Azelőtt egij liter bortól három verset írt, mostanában három liter bort iszik meg, amíg megír egy verset. Tudtam, hogy barátomnak, sajnos, igaza van. Guzlica tényleg mértéktelenül az ivásnak adta magát. Legutóbb Ede, a drámaíró mesélte el Guzlica egyik kínos botrányát, de nem tudta eléggé összefüggően előadni, mert tökrészeg volt. Abban maradtunk Fridolin- nal, hogy megvárjuk Guzlicát, aki rendszerint ebben a kocsmában szokta fenékig üríteni az élvezetek kulacsát, megvárjuk és hazavlsz- szük őt, minekelőtte a lelkére beszélünk. Addig is rendeltünk két hosszúlépést és Fridolin filozofálni kezdett. — Demokráciánkban, sajnos, túlsókat isznak az emberek. Es vájjon miért? Érdemes volna kicsit belemerülni. — A magam részéről teljesen igazat adtam neki. Rendeltünk két szimpla barackot és belemerültünk. — Nem arról van szó, hogy az ember egyáltalán no igyon — mondta Fridolin szigorúan —, de igyekezzen, hogy megtartsa az izéjét... a delíriumát... Bólintottam, amitől Fridolin teljesen elérzékenyült, megivott két dvplabarackot, tenyerébe hajtotta fejét és szívszaggatóan zokogni kezdett, majd leküzdötte ellágyu- lását és minden átmenet nélkül olyan állati röhejre fakadt, hogy a szomszéd asztalnál fizetni kezdtek. Aztán felugrott és harsányan kiabált: — Guzlicát meg kell menteni! Majd visszaült a földre a szék mellé és beverte a hátát. Segítettem volna neki, de nem tudtam felállni. Rendeltünk két tripla barackot és elénekeltük az „Édesanyám is volt nékem“ kezdetű dalt, majd Fridolinnak táncolni való kedve támadt és szvingelni kezdett a főpincérrel. Ezután fizettünk és többszörösen bementünk a a konyhába, amelyet Fridolin csökönyösen a vasútállomásnak nézett. Időnkint abban maradtunk, hogy hiába intrikál ellenünk az egész világ, Guzlicát meg fogjuk menteni. Nagynehezen kijutottunk az utcára és mindenkitől érdeklődtünk, hogy merre van a Konyha-kőrút. Végülis Fridolin négykézlábra állt, mert úgy jobban tud tájékozódni. Szerencsére éppen arra jött Guzlica, a költő és hazavezetett bennünket. D. Sz. ÚJ KÖNYVEK Szmirnov: A BOLOTNYIKOV-FELKELÉS (Művelt Nép) Az orosz nép antifeudális harcainak egyik legjelentősebb fejezetéről számol be a könyv írója. Szétzúzza a nemesi polgári történet- írás hazugságait, akik ezt a felkelést hazafiatlan cselekedetnek állították be. Pontos raizát adja a 16 17. századi orosz feudális társadalomnak, a nemesség és parasztság osztályharcának. Ábrázolja a parasztfelkelők hősiességét. Bolotnyikov kiemelkedő népvezéri egyéniségét és a szembenálló nemesek aljasságát és gyávaságát. * A THÁLIA TÖRTÉNETE (Művelt Nép) A századforduló éveiben alakult Thália Társaság azt a célt tűzte maga elé, hogy a polgári demokratikus nyugat friss eszméinek levegőjét árassza be Magvarorszá^ színpadaira. Ibsen, Hauptmann. Hebbel, Strindberg, Gorkij és mások szerepeltek műsorukban és ez a műsor kétségtelenül forradalmat, hatalmas fejlődést jelentett a magyar színháztörténetben. Hevesi Sándor, az ifjú Lukács György. Eenedek Marcell, Bánóczi László és mások, a Thália létrehozói, fáradhatatlan munkával és lelkesedéssel igyekeztek elérni kitűzött céljaikat. A lelkes és nagyszerrű erőkkel rendelkező társaság Igen nagy tömegek — köztük munkás- tömegek — érdeklődését vívta k! egy-egy kiváló előadásával.
