Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-02 / 27. szám

2 6ZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1955 február 2. Vezéreljen minden békeharcost9 minden anyát az a tudat9 hogy erősek vagyunk! Erdei Lászlóné beszéde a szolnoki anyák békegyűlésén Tegnap este a Megyei Tanács nagytermének padsorai megtel­tek asszonyokkal, édesanyákkal. Az egyiken a fejkendő hófehér, a má­sikon sapka éjfekete hajat takart. Az egyik az unokáját vezete ké­zenfogva, a másik a kisfiát vonta az ölébe. Anyák, akik a gyárak­ból, a földekről, a hivatalokból, az otthonokból jöttek. Anyák, akik életet adnak és nevelik gyermekeinket, s akik számára a gyermek élete a legnagyobb kincs. — Eljöttek, hogy felemeljék szavukat a háború elen. A gyűlés — amelyet a Városi Békebizottság és az MNDSZ városi szervezete rendezett, 6 órakor kez­dődött. Elsőinek a Költői Anna-úti leányiskola százharminctagú ének­kara énekelte el a Himnuszt, majd két békedalt- Czigány Judit, a Szigligeti Színház tagja, „A világ asszonyaihoz1’ című verset szaval­ta. Ezután az elnöklő Gáli Zoltámné megnyitotta a gyűlést és felkérte Erdei Lászlónót, az MNDSZ Orszá­gos Központjának titkárát, tartsa meg beszédét. — Napjainkban az emberek száz­millióinak agyát és szívét, főikép­pen egy gondolat, egy érzés foglal­koztatja, a béke biztosításának kérdése ... Erről a békéről beszél­nek világszerte az édesanyák, na­pi munkájuk közben, otthonaik­ban ... A háborúk mindig és min­denütt rettenetes anyagi vesztesé­get és mérhetetlen szenvedést okoztak az emberiségnek. — Mi magyar asszonyok, anyák, büszkén beszélhetünk arról, hogy azok közé tartozunk, azok között menetelünk, akik immár 10 esz­tendeje — élve szabadságukkal, — fáradságot, áldozatot nem ismerve harcolunk a béke megszilárdításá­ért, fenntartásáért, a jobb, a szebb életért...“> Ezután arról beszélt, hogy az imperialisták ismét fel akarják támasztani a német militarizmust. Azt a német militarizmust, amely a mi országunkat is leigázta, tönk­retette. A II. világháborúban hat­százezer embert vesztettünk halot­takban és sebesültekben, akiket ma is siratnak özvegyek, árvák és édesanyák. — Mi magyar édesanyák nyu­godtan, a szép és békés jövő biztos tudatában akarunk életet adni gyermekeinknek, akikből józan, vidám, az életet, munkát és min­den szépet szerető és megbecsülő embereket akarunk nevelni. Fel­emeljük tiltakozó szavunkat!..-. 1— Nem félünk! Rendelkezünk azok­kal a fegyverekkel, amelyekkel ők és rendelkezünk olyan fegyverrel, amilyennel ők nem rendelkeznek: a népek százmillióinak összefogá­sával, békeakarásával, lebirhatat- lan erejével... El kell érnünk, hogy minden cselekedetünk tuda­tos legyen a béke megvédése ér­dekében. Legyen tudatában min­den nő, minden anya, hogy a bé­ketábor ereje lebirhatatlan erőt képvisel... Legyünk tudatában annak, hogy nekünk asszonyoknak a béke védelmében roppant nagy a felelősségűink... fejezte be beszé­dét Erdei Lászlóné. A békegyűlés résztvevői ezután felhívással fordultak Szolnok város asszonyaihoz. A felhívásban töb­bek között a következőket mondja: A világ asszonyai, akiket a gyermekeikért való aggódás, a bé­keakarat elválaszthatatlanul köt össze, tiltakoznak, hogy ismét fegy­vert adjanak a náci hadsereg kezébe, amely fenyegeti a világot, az ártatlan gyermekeket, az anyákat, Szolnok város asszonyainak nevében a világ békeszerető népei­vel karöletve mi is tiltakozunk az újabb háború kirobbantása, Nyu- gat-Németország felfegyverzése ellen. Csatlakozunk a japán nőszer­vezet felhívásához. A japán nép már harmadszor érezte az atom- és a hidrogénbomba pusztítását. A japán nőszervezet felhívja a vi­lág férfiait és asszonyait, hogy követeljék az atom- és hidrogén­bomba gyártásának, kísérleteinek — és használatának betiltását. Mi szolnoki nők is, készüljünk úgy a IV-ik magyar békekon- greszusra, hogy minden cselekedetünk, békeakaratunkat sugározza. Jussanak el a mi békeharcos aszonyaink minden családhoz, minden otthonba a béke ívekkel. Vezéreljen minden békeharcost, minden anyát az a tudat, hogy erősek vagyunk, mert édesanyák vagyunk. S éreztessük is erőnket békénk megvédéséhez, mert családunkért, gyer­mekünkért harcolunk. Nem engedjük, hogy épülő hazánkat ismét ro­mokba döntsék, hogy gyermekeink arcáról ismét eltűnjön a boldog mosoly. Ezért mi magyar anyák fogadjuk meg, hogy felvilágosító sza­vunkkal, s jobb munkával válaszolunk azoknak, akik békénkre tő­nek” i DISZ-ELE T Néhány héttel ez­előtt választott új ve­zetőséget a mezőtúri gépállomás DISZ szer­vezete, s máris job­ban megy a munka. Jól dolgoznak a fiata­lok, főleg a tárcsái a- vító brigádban, mely­nek a brigádvezetőn kívül minden tagja ifi. Január 20-ig ez a részleg 120 százalékra teljesítette tervét; Nem jelentett nekik akadályt a géphiány. Kimentek a brigád­szállásokra és bevit­ték a gépeket. Nagy Miklós, a gépállomás fömechanikusa külö­nösen Balogh Sándor­ról és Balogh Lajosról beszél elismerően; (Egy évvel ezelőtt ez a két fiatal még az utolsók között gott.) De nemcsak a gép­javításban állják meg helyüket a fiatalok, hanem igyekeznek a szervezeti életet is fel­lendíteni. Kulturcso- portot hoztak létre, mely a „Váratlan lá­togatás” és a „Vetély- társak” című színda­rabbal készül a gépja­vítás befejezésére. Április 4-re pedig a „Boci, boci tarka” cí­mű színdarabot tanul­ják. Január 28-án ifjú­sági gyűlésen beszél­ték meg a lövészcso­port alakítását, harci túra és a motoros kör szervezését. A fiatalok örömmel fogadták a DISZ-vezetőség kez­deményezéseit. Sakk­ping-pongversenyre is. A fentiek bizonyítják, hogy a gépállomáso­kon is lehet jó szer­vezeti életet terem­teni, ha jó a vezetés. A DISZ szervezet új vezetőségének legfon­tosabb feladata termé­szetesen az. hogy moz­gósítsa a fiatalokat a gépjavítás határidő előtt való befejezésére és a traktoristák or­szágos versenyéhez való csatlakozásra. Adjanak meg minden segítséget a fiatalok­nak, hogy egyiküknek se kelljen szégyen­kezni azért, mert nem teljesítette éves ter­vét. Sillye Gábor DISZ MB Öt év alaft több mint 107.000 holdon javították meg a szikes és savanyu talaiokat ötéves tervünk 100.000 hold szi­kes és savanyú talaj megjavítását írta elő. Ez a szám sokszáz vagon­nal több búzát, kukoricát, szénái jelent. A talajjavítók a szállítási nehézségek ellenére eleget tettek a követelményeknek és a tervidőszak végén több, mint 107.000 hold ter­méketlen föld megjavításáról szá­molhattak be. Legutóbb, 1954-ben kereken 50.000 vagon javítóanyag felhasználásával 37.000 holdat tet­tek termővé. Postdsdolqozók! A Szolnokmegyei Néplap Szer­kesztősége és Kiadóhivatala feb­ruár 1-től április 4-ig hazánk fel- szabadulásának 10 éves évfordulója tiszteletére pártunk megyei lapja olvasótábora növelésére versenyt hirdetett a megye valamennyi pos­tás dolgozója között. A verseny győzteseit értékes tárgyakkal és pénzösszegekkel kívánja jutal­mazni. Örömmel üdvözöljük a Szerkesz­tőség és Kiadóhivatal elhatározását és azt, hogy a postás dolgozók jó munkáját jutalmazással is elismeri. A verseny sikere érdekében fel­hívással fordulunk a megye vala­mennyi postás dolgozójához, hogy akarata és tudása legjavát adja a Szolnokmegyei Néplap olvasótábora növeléséért. Valamennyien lépjenek versenybe, ne csak azért, mert ér­tékes díjakat lehet nyerni, hanem azért, mert nekünk postásoknak be­csületbeli kötelességünk a pártunk lapiának terjesztése. Kérjük a hivatalvezetőket, hírlap­felelősöket és a belső munkatársa­kat, hogy gyakorlati segítségadással is támogassák a kézbesítők mun­káját. Vegyenek részt maguk is a versenyben. Juttassuk el minden dolgozóhoz pártunk megyei lapját, a Szolnok­megyei Néplapot. Sükösdi Géza. Tanácstagi fogadóórák A szolnoki I. kerületi tanácstagok fogadónapjukat az Achim András utcai 8 tantermes iskolában tart­ják, minden héten szerdán délután 2—6 óra között, az alábbi idő­beosztás szerint: Febr. 2-án: Szép István (Ibolya­utca 23.) Febr.9-én: Molnár Imréné (Ne- íelejts-ucta 16.) Febr. 16-án: özv. Márcsik Jó- zsefné (Verseghy-u. 43.) Febr. 23-án: Hunka Jánosné (Bo- tond-u. 44.) Március 2-án: Dux Erik (Szabad­ság-tér 3. sz.) Márc. 9-én: Kovács István (Dol­gozók Otthona.) Március 16-án: Kenyeres Já­nosné (Achim András-u. 42.) Jugoszláv lap az Egyesültfiflamok távolkeleti céljairól Belgrad (TASZSZ). Az Oszlobo- gyenye című jugoszláv lap arról ír, hogy az Egyesült Államok fel akarja használni az Egyesült Nem­zetek Szervezetét Kínával szem­ben követett politikájának megva­lósításában. — Ha az Egyesült Államoknak ez sikerül — mondja a cikk — az ENSZ-re az a kényszerítő szerep vár, hogy leplezze Kína nemzeti érdekeibe való beavatkozását. En­nélfogva bajosan hihető, hogy az Egyesült Nemzeteik Szervezetét fel lehet használni a tajvani kérdés megoldására, ha pedig ez meg is ■történik, akikor nem lehet elkerül­ni az ázsiai országok többségéinek 'és az egész világnak az ellenzését. A francia nemzetgyűlés leszavazta a Mendes-France kormányt Párizs (MTI). Negyvennyolc órá­val a Francia-Észak-Afrikával fog­lalkozó vita előtt a francia nem­zetgyűlés 325 szavazattal 287 elle­nében leszavazta a Mendes-France kormányt. A szavazás során a kor­mány nem vetette fel a bizalmi kérdést és így nem kényszerül le­mondásra, jóllehet helyzete —par­lamenti megfigyelők szerint — erő­sen megingott. A nemzetgyűlés — mint ismere­tes — már hetek óta tárgyalja a költségvetés különböző fejezeteit, amelyek közül többet — így pél­dául a posta, a belügyminiszté­rium és a volt frontharcosok költ­ségvetéstervezetét — visszaküldött átdolgozás végett, mert nem ta­lálta „kielégítőnek”. A kormány, minthogy a költség- vetés egészét nem szavazták meg az előírt időpontig, kénytelen volt a hóvégi kifizetések eszközlésére egyhavi ideiglenes póthitelt kérni. Ennek a póthitel-kérelemnek a tárgyalása során szavazták le hét­főn este a kormányt. A vita folyamán több képviselő élesen támadta a kormánynak a rádióval összefüggő politikáját. Marc Dupuy kommunista képvi­selő kifejtette, hogy a kormány a rádiót a tömegek félrevezetésére használja fel, így például a fran­cia rádió gondosan eltitkolja a né­met felfegyverzéssel járó veszélyt, s még attól sem retten vissza. hogy meghamisítsa egyes szovjet jegyzékek szövegét. Már pedig — mondotta a képvi­selő — a hallgatók nem azért fize­tik a rádiódíjakat, hogy a kor­mány a rádiót, akaratuk ellenére; gyűlöletre való uszításra használja fel, s botrányos kommunistaelle­nes propanda-adásoknak adjon helyt. A francia kormánynak a rádió­val összefüggő politikáját több pol­gári ellenzéki képviselő is támadta és a szavazásra meglehetősen zűr­zavaros légkörben került sor. A nemzetgyűlés többsége végül is 39 szavazattöbbséggel elutasította a kormánynak a póthitelekre vonat­kozó kérelmét. Tünfetés a fcarlsruiiei alkotmánybíróság ópülete előtt Berlin (MTI). A karlsruhei úgy­nevezett alkotmánybíróság előtt hétfőn este heves tüntetésre ke­rült sor. A Nyugat-Németország különbö­ző iparvárosaiból érkezett munkás­küldöttségek a rendőrkordont át­törve a bíróság épülete elé vonul­tak és erélyesein követelték a Né­met Kommunista Párt ellen indí­tott terrorper végleges megszünte­tését. A rendőrség gumibotos táma­dást intézett a tömeg ellen és hét tüntetőt letartóztatott;. Szoviet határozati javaslat a Kínai Népköztársaság Központi Néni kormánya képviselőjének meghívásáról a Biztonság!Tanács üléseire New York (TASZSZ). A. A. Szo- boljev, a Biztonsági Tanácsban mű­ködő állandó szovjet megbízott he­lyettese levelet intézett Munrahoz, a Biztonsági Tanács elnökéhez. A levélhez mellékelt határozati javaslat szövege a következő: , A Biztonsági Tanács elhatároz­za: hívják meg a Biztonsági Ta­nács ülésére. a Kínai Népköztársa­ság Központi Népi Kormányának képviselőjét, hogy vegyen részit az Amerikai Egyesült Államok részé­ről a Kínai Népköztársasággal szemben Tajvan és más kínai szi­getek térségében elkövetett agnesz- szív cselekmények című kérdés megvitatásában.“ — (MTI.) Amerikai provokációk a Távol-Keleten New-York (TASZSZ). Mint az amerikai sajtó jelentéseiből kitű­nik, az amerikai fegyveres erők pa­rancsnoksága a Távol-Keleten a feszültség fokozása céljából tovább folytatja a katonai tüntetéseket. Mint az United Press hírügynök­ség jelenti, az utóbbi napokban „Dél-Koreától a Fülöp-szigetekig az amerikai légihaderőfcen újabb át­csoportosítások történtek.“ Ennek az átcsoportosításnak fő mozza­nata — a hírügynökség jelentése szerint — az volt, hegy Tajvan szigetére helyezték át egy Saibre F—86 mintájú löhajtásos vadász­gépekkel rendelkező ezredet. Mint a New York Times tokiói tudósítója jelenti, a távolkeleti amerikai légihaderőt „teljesen hadi- állapotba helyezték.““ Ugyanakkor tovább folyik az amerikai hadihajók összevonása Tajvan térségében. Lapközlemé­nyek szerint Tajvanra érkezett Stump tengernagy, a Csendes-óce­áni amerikai flotta főparancsnoka, (MTI.) II Lfile-kifrnvéki parasztok tiltakozása a francia kormány mezőgazdasági po’iiikája ellen Párizs (MTI). Az UFI hírügy­nökség lillei tudósítója szerint va­sárnap sokezer lillekörnyéki pa­raszt tiltakozott a francia kormány mezőgazdasági politikája ellen. A parasztok több mint 500 szekérrel, traktorral és kocsival több mint 3 órán keresztül eltorlaszoltak 15 ki­lométeres útszakaszt Clals és Lille között és így meggátolták a köz­lekedést. A lengyel kormány a Lengyelország és Németország közötti hadiállapot megszüntetését javasolja Berlin (MTI). Mint a Német De­mokratikus Köztársaság sajtója varsói jelentés alapján vezető he­lyen közli, a Lengyel Népköztársa­ság kormánya azzal a javaslattal fordult a lengyel Népköztársaság államtanácsához, hogy tegyen nyi­latkozatot a Lengyelország és Né­metország közötti hadiállapot megszüntetéséről. A lengyel kormányt e javaslat felvetésében az a kívánság ve­zette, hogy a lengyel-német kap­csolatok rendezésével hozzájárul­jon a nemzetközi feszültség csök­kentéséhez; Hivalalos küzleménv a Br/t nemzetközös ség miniszterelnökei értekezletének első napjáról London (MTI). A Reuter hír- ügynökség jelentése szerint a brit nemzetközösség miniszterelnökei­nek elsönapi értekezlete után az alábbi hivatalos közleményt adták ki: „A brit nemzetközösség minisz­terelnökei megkezdték a nemzet­közi helyzet általános megvitatá­sát. A vita. amelyet az Egyesült Királyság külügyminisztere nyitott meg, elsősorban a távolkeleti hely­zetre összpontosult. A brit nemzetközösség minisz­terelnökeinek a nemzetközi hely­zettel kapcsolatos vitáját a keddi ülésen folytatják.” KARINTHY FRIGYES: ÍGY ÍRTOK TI! Valami erős, mélységes lágyság fogta el, héj, muramiste, muram­iste — azzal fogta, béköpött, oda­pökött az erős, széles tenyerébe egy féllitert, azt hozzácsapta a jánhoz, hegy csak úgy liccsent. Ügy ment el, mint az Isten. Kimeresztette a nyakát. Vitte a nagyerős lelke. A tábla végébe meg ott állt a walesi herceg felesége, annak a tö­rékeny testét végigbizsen-bozson- gatta valami borsódzás, habzás: — úgy nézte a férfit, hogy málladt tőle a fehér melle. Különösen a kö­pést nézte. Ilyen szépet, igazit, hí­meset még nem látott. Ilyen igazi, erős férfit. Az meg csak jött felé. Mi járatban erre, Túri uram — kérdingette a hercegasszony csak úgy közömbösen. — Instálom, usgye, aszongya, bütykös, lölkem — mondta Túri Dani makacs-mereven. S egyszer­esük fogta, s akkorát bömbent, or- dantott i torkával, hogy a szája kétoldalt kirepedt a füléig. Valami forróság fogta el a hercegasszonyt — a hímség ilyen fortéién szép nyikkanására. Elszédült, megká­bult, dsszebágyadt, lecsuppant, odariggyent a férfi zekés mellete- tejire. Előszűr látott igazi férfit. Eiős, ösztönös, nagyszerű, igazi fél- literköpö, füligrepedtszájú, füstös férfit. Az igazit. A nagyot. A kér­lelhetetlent. Az őszsztönöst. — Te szép, te én uram, mura, mura, — nyögte elaléltan, pthegve, mint nyaratszaki csibe. Dani meg nézte. Aztán egyetlen, morcos mozdu­lásával a körmefeketéjének, fel- hasgatta végig a hercegasszony ha­sát. Ügy hagyta ott, kibuggyanva. Az még akkor is szerelmetesen tá- togott, tinpegett utána. Ügy ment el döngve. Vitte a nagylöttyös indulat. A férfit, I Móricz Zsigmond Túri Dani osztán mégis haza­kódocott, de a lelke fenekin, meg a fenekelelkin nagy, nagy keser­ves fenekedésekkel győzte az életyit. — Hej, muramista, muramista — ódózott a nyelvije nekije — bé tökkel vágtál csülökbe. Megaztánis a felesége eszmelke- dett a jobbérzésébe és attul úgy, de úgy összefancsargott a lelke le­vese, hogy szinte bőrzött. Akkor, mint a kanoroszlány, kibicsakta a nyakát, a szeme is megnyikkant bele — aztán akkor úgy ment Túri Dani, szélesen, peckesen, nagyte- hetemséggel, úgy ment végig ara­szolva a nagy utcán. De közben tarajas-horgas, úri böfögés nyomta, nyefegtette a torkát, azt meg le­gyűrte keserűen, izgatta, vágta, gyömöszölte, gyomrintotta a nagy érzés, nagyfeneérzés, hogy az erei úgy daggantak a nyakacsiggályán, mint téli telplince a vágáskor. Az a szeginasszony! Az a szeginasz- szonyl Eccerre Bira jön vele szembe, az meg csak ránézett, megnézte a testivel egészbe és csak úgy suny- suttyából odapislantott a nagyerős hím szemébe. Csak úgy, a hóna alól nézte, de a cippes derekát végigriszákolta valami fortymeleg. •— Hej, muramiste, te Bira, mer­re lófrász? — beszélt Dani, de a szemét már elöntötte a hímes vér­harag. — Merre? — rüstölt a ján, nyel- veskésen. — Merre, hát mér, aszongya, keel Amerre fekete fér­ce jár: a lábán. S megriszantotta újfent a dere- kahajlását. Dani ekkor nem szólt, hanem eccercsak nagybüszke hímdagadás fogta el: — a két szeme elnyálladt, betaknyodzott a hévtül: kicsurgott a pörses, duzzadt férfiszája: — a nyakere félméterre kilógott és úgy megszorította zekéjét, hogy kicsat­tant a golyvás hátulja. Azzal csak félkézbe kapta a jányt, egyet rop­panton és megcsókolta a feje fö­lött. Ügy lett meg a ján, azstán visszaesett, mint a rongy, nyaflán, szétnyúlva, kehesen. A férfi meg nézte és már torla- kodott a torkában a nagyutálat.

Next

/
Thumbnails
Contents