Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-11 / 35. szám

Szofnok/nemjel NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam, 35 szám Ara 50 fillér 1955. február 11-, péntek MAI SZAMUNK TARTALMÄBÖL: A párttagok nevelőmunkája nyomán egyre több dolgozó paraszt lép be a tiszaburai Lenin tsz-be (2. o.) Nem ötven, hanem több lakást kell ebben az évben felszabadítani Szolnokon (3. o.) Biztató formában játszott és megérdemelt győ­zelmet aratott a Légierő harmadik kétkapus edzőmérkőzésén (4. o.) Péter János református püspök előadása Karcagon A Társadalom- és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Társulat Karcagi Szervezete meghívta Péter János tiszavidéiki református püs­pököt, hogy a Béke-Világtanács stockholmi üléséről tartson elő­adást Karcag város lakosságának. Péter János püspök a meghívást elfogadta és íefamár 13-án, vasár­nap délután 5 órakor tartja meg nagy érdeklődéssel várt előadását a gimnázium tornatermében. Az előadás külön érdekessége az, hogy Péter János azóta a varsói konfe­rencián is résztvett, így arról első­nek éppen Karcagon számod be. Az ankét alkalmával a kultúr­otthon énekkara ■— Horváth Kiss László zeneiskolai igazgató vezeté­sével több kórusszámot ad elő, azonkívül szavalat is szerepel a műsoron. Az estet Csávás Sándor gimn tanár, a TTIT alelnöke nyit­ja meg. Mintegy hatvanezer holdon termelünk kivitelre vstömagvakat A múlt év végén megjelent minisztertanácsi határozat alapján s— az idén mintegy hatvanezer holdon termelnek vetőmagvakat kivi­telre. A szerződéseket a Magtermeltetó és Vetőmagellátó Egyesülés és a Kertimag Termeltető Vállalat köti meg, elsősorban a termelésben élenjáró állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel és egyéni termelőkéi, igen előnyös feltételek mellett. Az exportminőségű vető­magért a termelők tíz százalék felárat, a gazdaságok és a termelő- szövetkezetek külön prémiumot is kapnak. Szerződést lehet kötni édescsillagfürt, kender, napraforgó, mustár, fehérhere, svédhere, *— szarvaskerepmag, fűmagok, továbbá tengeri, borsó, babvetőmag, kony­hakerti és virágrnag, étkezési borsó és takarmánykáposztamag ter­melésére. Az előirányzott területek nagyobb részére már meg is kö­ttették a szerződéseket. (MTI). A rádió ünnepi műsora Budapest felszabadulásának 10. évfordulóján Vasárnap, február 13-án a ma­gyar rádió változatos, színes ün­nepi műsorral köszönti hazánk tíz év óta szabad fővárosást, Budapes­tet. Az ünnepi műsor minden moz­zanatában a szabad Budapest első tíz esztendejének eredményekben gazdag életét tükrözi. A felszaba­dulási évfordulók során a rádió munkatársai sok városba ellátogat­tak már. Vasárnap délelőtt a Kos- suth-adón tíz órakor kezdődő, s két órán át tartó „Hajnal Budapest fe­lett” címmel összeállított műsorban budapesti sétájukról számolnak be. Írók, újságírók, rádióríporterek — •maguk a város lakói — mutatják be a budapestieknek is és az egész országnak megváltozott, gyönyörű életüket. Délután 14.15 órai kezdettel ün­nepi hangversenyt ad a rádió, ame­lyet ugyancsak a Kossuth-adón hallhatunk. Este 19.30 órakor hely­színi közvetítés lesz az Erkel Szín­házban rendezendő jtíesUhnepség- ről. 21.10 órai kérdettél — ugyan­csak a Kossutn-adón „A tündérvá­ros” címmel összeállított irodalmi műsorban neves költők és írók Bu­dapesttel kapcsolatos műveiben gyönyörködhetnek a rádióhallga­tók.. 1 láS7S7ent9ndrási gépállomás dolgozéi megtartották adott szavukat Gépállomásunk dolgozói csatla­koztak a hazánk felszabadításának tizedik évfordulója tiszteletére in­dított munkaversenyhez. Traktoro­saink vállalták, hogy február 10-ig befejezik a téli gépjavítást. Adott szavukat megtartották és a vállalt határidő előtt három nappal, feb­ruár 7-én a télá gépjavítást befe­jezték. Kiváló eredményt ért el Tűzkő Jenő brigádja. A cséplőjavííók kö­zül pedig Dósa Imre és Nagy Jó­zsef eivtársakat illeti dicséret. Ebben az évben jobban akartuk se­gíteni a termelőszövetkezeteket és az egyénileg doteozó parasztokat, mint más években bármikor. Gulyás Béla vez. mechanikus. Jászszentamdrás, Törpe morénával gazdagitfák a Balaton halállományát unióban, a Német De­mokratikus Köztársa­ságban, Csehszlovákiá­ban és Lengyelország­ban honos és egyúttal kedvelt élelmezési cikk. Az Hérákat azonnal Lengyelországból re­pülőgépen küldtek Bu­dapestre félmillió törpe marina (corego- nus albula) ikrát. A törpe marina nálunk ismeretlen, de tőlünk Északra fekvő orszá­gokban, a Szovjet­Cár adnár a, a piszt­rángkeltető állomásra szállították. Bizonyos fejlettségi fokon az ivadékokat a Balaton­ba eresztik, hogy ezzel is gazdagodjék a „ma­gyar tenger”- halállo mánya. Százhúsz szolnoki dolgozó paraszt csatlakozott a begyűjtési versenyhez josné, Bódi László. Tímár Sándor egyénileg dolgozó paraszt.1 H. Ecse- ki Sándor, Ugar 95. szám alatt lakó dolgozó paraszt az elsőnegyedévi baromfibeadés! és az egészévi ser­tésbeadási kötelezettséget szintén kiegyenlítette; A jánoshidal dolgozó parasztok felhívására megindult felszabadu­lási begyűjtési versenyhez 120 szolnoki dolgozó paraszt csatlako­zott. Többségükben már eleget is tettek kötelezettségüknek, beszállí­tották a sertést és a baromfit. Közöt­tük van Lévai Ferenc. Csapó La­A hátralékosokkal szemben a törvény szerint jártunk @1 A Hazafias Nép­front akcióprogramm- ját sokan ismerik köz­ségünkben. Szinte na­ponta érkeznek javas­latok a végrehaitóbi- zoUsághoz a község fejlesztésére vonatko­zóan. Sokan megértik azt is. hogy a község­politikai tervet nem elég elkészíteni, meg­valósításáért a maga területén mindenki fe­lelősséggel is tartozik; Mégis többep niegfe. ledkeztek a köteles­ségről, csupán a jogo­kat akarják érvényesí­teni. Ezt igazolja a multévi begyűjtési és adóbevételi tervek tel­jesítésében mutatkozó elmaradás. A tanács végrehajtóbizottsága nem szorgalmazta eléggé a hazafias kö­telezettségek kiegyen­lítését s nem vonta fe­lelősségre a kulákokat. D. Bíró Bálint. Koró- di Gáboraé és Dezső Ferenc kulákok nagy' mennyiségű termény­nyel, sertéssel, vágó­marhával tartoztak. A végrehaj tóbizottság éppen ezért most a törvény szerint járt el velük szemben, D. Bí­rótól négy sertést. Ko- ródi Gábométól három süldőt, Dezső Ferenc- től két sertést szállít­tatott be a hátralék fe­jében: Bornemissza Sándor Öcsöd A FELSZABADULÁSI verseny sikeréért A Járműjavító dolgozol 600*000 forint értékű munka végeztek el terven felül Több, mint e-gyhónapja tart már a felszabadulási verseny megyénk legnagyobb üzeméiben, a Szolnoki Járműjavítóban. Az eredmények ez idő alatt is igen számottevőek. Az elmúlt év hasonló időszaká­ban a legnagyobb nehézségekkel küzdött az üzem s lemaradt terve teljesítésével. Most arról érkeznek hírek, hogy minden osztály, min­den részleg nemcsak teljesítette tervét, hanem jelentősen túl is szárnyalta. Az osztályok versenyében a leg­utolsó értékelés alapján a kocsiosz­tály dolgozói végezték a legjobb munkát, tervüket mintegy 4-1 szá­zalékkal túlszárnyalták. Második helyen a VIII. osztály jár 102.8 százalékával s nem sokban marad­tak le mögöttük a kazánosztály dolgozói sem, akik 2.4 százalékkal túlszárnyalták kiszabásukat. A IX. osztály dolgozói 100 százalékban váltották valóra tervüket. Kiváló munkájukért dicséretet érdemel­nek a mérlegműhely vasasai, akik 107 százalékos terv teljesítésnél jár­nak. A felszabadulási versenyben fo­kozódik a munka lendülete s egyetlen dolgozó sem akar lema­radni. Ezt mutatja az is, hogy az összlétszámhoz viszonyítva 0.7 szá­zalékra csökkent a normán alul tel­jesítők aránya. — A VI. osztályon mindössze két dolgozó, a legnépe­sebb kocsiosztályon 13 dolgozó nem tudta elérni a száz százalékot az előző dekád 116 dolgozójával szem­ben. A mindjobban kibontakozó fel- szabadulási verseny eredménye az, hogy a Járműjavító 3.4 százalék­kal túlszárnyalta tervét. Az össze­sített vállalások január hóra jutó része 527-000 forint Ezzel szemben közel 600.000 forint értékű munkát végeztek el terven felül és jelentő, mennyiségű anyagot takarította! meg. így fogadalmuknak is 11! százalékban tettek eleget. Minden téglagyár teljesítette januári tervét Téglagyárainkban jól indul az év s — hosz- szú idő óta először — valamennyi téglagyár teljesítette árutervét. A. különböző telepek párosversenyben áll­nak egymással s ebből a vetélkedésből ezidő- szerint a kunszentmár­toni gyár került ki győztesen. Égetési ter­vét 73 százalékkal túl­szárnyalta. Második helyre a szolnoki üzem került 149, harmadik helyre a megyén kí­vül lévő abonyi tégla­gyár 148.5, negyedik helyre a mezőtúri te­lep 143.5, ötödikre a karcagi gyár 136.5 szá­zalékos tervteljesítés­sel. Komoly előkészüle­teket tettek a tavaszi nyersgyártás megkez­désére is. A karban­tartásban a tiszajöld- vári téglagyár jár az élen. A nagyjavítást elvégezték s tekintve, hogy az időjárás is rendkívül kedvező, a karcagi cserépprés után elsőnek ebben az üzemben indul meg a nyersgyártás, valószí­nűleg napokon belül. A tiszaföldvári kar­bantartóknak komoly versenytársa akadt a karcagi téglagyár üzemfenntartóinak személyében, aki igyekeznek felzárk ni hozzájuk, sőt g tesként kikerülni versenyből. A kun­szentmártoni tégla­gyárban a gőzgép ja­vítása okozza a legna­gyobb problémát. A martfűi üzemben ja­vult az előkészületi munka, azonban a szállítóberendezések javításánál még sok tennivaló akad. A szolnoki téglagyár présházszerelésénél némi lemaradás mu­tatkozik s a földkotró összeszerelése is las* sacskán halad. Könnyűipari üzemeink közül elsó helyen a Tisza Cipőgyár jár továbbra is. A felszabadulási versenyben eddig több, mint 19.000 pár cipőt készítettek el terven fe­lül. Hónapos tervüket öt és félszá- zalékkal túlszárnyalták. A Mezőtúri Pamutszövőnek nem sikerült legyőzni a kezdeti nehéz­ségeket s nem sokkal több, mint 90 százalékát végezték el a tervbe­vett munkának, ugyanilyen gyenge tervszerűséggel Közlekedési dolgozóink is sokat javítottak munkájukon a felszabadulási versenyben. A szol-* noki vasútállomás 103 százalékra teljesítette tervét. Legjobb ered­ményt éppen a személy, és teher- vonatok menetrendszerinti inditá-* sárnál érték eh Lemaradás mutatkozik még min-* dég az irányvonatiképzés és a kocsi-« átfutási terv teljesítése terén. TAVASZRA KÉSZÜL A FALU II tiszas7en''mrei állami gazdaságban csökkenik a kapásnövények termelési kö'tségelt | A TISZASZENTIMREI | áUam3 gazda. ság dolgozói, szakemberei csatla­koztak a felszabadulásunk tíz éves évfordulójára indult munkaver- senyhez. Versenyük alapját a ka­pásnövények termelési költségei­nek csökkentése, a termésátlagok növelése adja. Kísérleti telepet lé­tesítettek, s a helyi viszonyoknak megfelelően, egyenlőre kísérleti táblán, később nagyüzemi terme­lésben is, megfelelő fajták kiválo­gatásával, különböző szerves- és műtrágyák adagolásával minél na­gyobb termést akarnak eléni, a ter­melési költségek emelkedése nél­kül. Eddigi eredményeik arra ösz­tönözték őket, hogy országos moz­galmat indítsanak el a kukorica és a káposzta átlagtermésének növe­lésére. Erről Farkas Ödön, az ál­lami gazdaság vezető agronómusa és Kovács Béla kertészeti agronó- mus a következőket írta: „A felszabadulás ünnepének tisz­teletére vállaltuk, hogy kukoricá­ból 80 holdról holdanként 53 má­zsát takarítunk be, káposztából, a tervben előirányzott 100 mázsás terméssel szemben, egy 57 holdas táblán 200 mázsás átlagtermést érünk el A kukorica vetésterüle­tére ősszel holdanként 180 mázsa istállótrágyát hordtunk ki és jó mélyen felszántottuk a földet. Most tavasszal, amint a talaj erre alkalmassá válik, simítózunk, majd kultivátorra szerelt barázdahúzók­kal, barázdás öntözésre készítjük elő. A tötávolságot 90 cm-re hagy­juk. Az ültetéssel egyidejűleg fé­szektrágyázást is alkalmazunk. A fészektrágyázásnál kompószt- és műtrágyát keverünk össze 1:7 arányban. Amennyiben az időjárás szükségessé teszi, szárbaszökkenés előtt és cimerhányáskor öntözünk. A káposzta termelésénél a három éve folyó kísérletezés alapján leg­jobban bevált és az itteni talajt legjobban kedvelő káposztafajtát termeljük. A 200 mázsás termést megfelelő szerves- és műtrágya adagolásával, gondos talaj előkészít téssel, ültetéssel, a növényápolás idejében és a legjobb minőségben való elvégzésével akarjuk elérni.” |~z állami gazdasag| dolg02Ói. nak kezdeményezése említésre- méltó. Helyes, ha megyénk vala­mennyi állami gazdaságában, ter­melőszövetkezetében a termésátla­gok növelésével egyidőben a ter­melési költségek csökkentésére is törekednek; Az abádszalőkl Lenin tsz csatlakozott a versenyhez Az abádszalóki Le­nin termelőszövetkezet tagjai néhány nappal ezelőtt közgyűlést tar­tottak, amelyen elha­tározták, hogy elfo­gadják a jászkiséri Kossuth tsz verseny- felhívását és páros­versenyre hívják a ti­szaburai Lenin ter­melőszövetkezetet; Vállalásukban a tava­szi mezőgazdasági munkák idejében és legjobb minőségében való elvégzésére tettek ígéretet; Azóta már számottevő eredmé­nyeket értek eL Megszervezték a brigádokat és a mun­kacsapatokat. A ka­pásnövények területét felosztották a tagok között A vetőgépeket, szerszámokat kijaví­tották. A vetőmag tisztítása és csávázá- sa pedig folyik, őszi vetéseikből 35 holdat istállótrágyával, 125 holdat pedig műtrá­gyával szórnak meg; A felszabadulási versenyben legjobb eredményt elért tago­kat jutalomban része­sítik. A zavartalan munka biztosítására április 4-ig 45 csalá­dot vonnak be a mun­kába. A termelőszövetke­zet tagjai és vezetői a népkörben ismertetik a közös gazdaság ered­ményeit, terveit s en­nek megfelelően az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kö­zül többet beszervez­nek a termelőszövet­kezetbe* Szőlőt telepít a kunhegyesi Lenin tsz . ^Termelőszövetkezetünkben minden épkézláb * ember munkához látott. A tagok egyrésze ta- lajforditást végez, mert még az idén 10 hold szőlőt akarunk telepíteni. A területhez szükséges gyökeres­vesszőt már biztosítottuk. A tagok közül sokan han- goztatják, milyen jó lett volna 4 esztendővel ezelőtt szőlőt telepíteni, hisz akkor most a sajáttermésű bo­runkat ihatnánk.­Egy olyan nagy gazdaságban, mint a miénk is, ilyenkor, tavasz kezdetén sok munka van; így az őszi vetések ápolása. Az elmúlt év tapasztalatai alapján megtanultuk, hogy ezt a munkát nem sza­bad elhanyagolni, őszi kalászosaink nagyrészét fej­trágyázzuk. A szükséges műtrágyát már kiszállítot­tuk a területre és csak a megfelelő időt várjuk, hogy nyomban megkezdjük szétszórását; Bizonyosra veszem, hogy nem lesz hiba a vetés­sel és a növényápolással sem. Már elvégeztük a brigádszervezést, a területet munkacsapatokra, egyé­nekre osztottuk. * GÁSPÁR BÉLÁ k KSRjggyes, kiegjy tsz A tiszaderzsi népkörben A tiemadermal dolgozó parasztok őrömmel fogad­ták a népkör megalakulását. Azóta egy hónap telt el és bebizonyosodott, hogy milyen nagy szerepet tölt be a tiszaderzsi gazdálkodók életében. Szinte min­den este együtt' vannak a dolgozó parasztok, s arról beszélgetnek, ki, mikor fog hozzá a szántáshoz, He­teshez. Kialakult a verseny is közöttük. A gazdasági szerszámokat már legtöbben kijavították. A vető­magot kitisztították, hogy alkalmas időben semmi se akadályozza a szántást, vetést, fogasolást, . A község és a járás vezetői, látva a népkor tag­jainak igyekezetét, hogy a téli napokat hasznosan, tanulással, s a tavaszi munkára való előkészületek megvitatásával töltötték el, sok segítséget nyújtot­tak a népkörnek. A helyi földművesszövetkezet szé­keket, asztalokat adott. A községi kultúrotthon veze- tője, Mikola elvtárs újságokat, folyóiratokat ad rend­szeresen a körnek, hogy ott olvasásával, tanulmányo­zásával gazdagítsák ismereteiket a tagok:* E LEK IMS Tmaderzs e. %

Next

/
Thumbnails
Contents