Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-04 / 29. szám

1953 február 4, SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 DISZ - ÉLET A küldött választó taggyűlésekről | NAPJAINKBAN | tartják a DISZ aiapszervezetek azokat a taggyű­léseket, amelyeken megválasztják a küldötteket, akik majd a közép- szervekben képviselik őket. — Igen helyesen, a taggyűléseket nem csupán a jelöltek választására hasz­nálják fel, hanem megbeszélik ed­digi munkájukat, kiegészítik az aiapszervezetek vezetőségét — egy szóval megvetik az alapját az el­következendő munka megjavításá­nak. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az utóbbi időben so­kat fejlődtek az alapszervezetek a DISZ tagok. A taggyűléseken okos felszólalások, hasznos javasla tok hangzottak el. Megnőtt a fiata­lok felelősségérzete, amit bizony, többek között, hogy a jelöltek vá lasztása nem folyt mechanikusan, hanem a legtöbb helyen élénk viü volt. A szolnoki járásban edd a jelölőbizottság javaslatai közül ötöt utasított el a tagság azza' hogy vannak olyanok, akik érdé mesebhek a kitüntetésre. A Kis újszállási Ládagyárban az egyik je lölt helyett Barabás Erzsébetet vá­lasztottak nr. eg, s elmondták, hogy megállja helyét a termeld munkában is. s az alapszervezeí életét is szívén viseli. |nem Altalanos | je]enség. de egyes taggyűléseken olyan pro­blémákat vetettek fel a fiatalok, amelyekkel az utóbbi irőkben bi­zony keveset foglalkoztak, s ame­lyek ugyanakkor megmutatják ifjú­ságunk jóra, nemesre való törek­vését. Ilyen volt az, amikor a me- gyespeled Március 15. tsz DISZ fiataljai bírálták egymást, amiért közülük egyesek nem tisztelik eléggé az öregeket, nem hallgatják meg tanácsaikat, intelmeiket. S megfogadták; ezután változtatnak ezen. Nagyszerű taggyűlés volt a jász­berényi ..Klapka György“ 60. sz. MTH iskolában. — A taggyűlésre meghívták Kalacsov szovjet kapi­tányt, aki résztvett Budapest fel­szabadításában. Elmondta, milyen lelkesedéssel, szeretettel harcoltak a szovjet katonák hazánk felszaba­dításáért, az újjáépítés mielőbbi megindulásáért, azért, hogy a ma­gyar fiatalok is szabad hazában él­hessenek. Beszédét többízben sza­kította meg a fiatalok lelkes tapsa. S ez a lelkesedés látszott meg ak­kor is, amikor csatlakoztak egysé­gesen a Rákosi Mátyás 1 sz. MTH intézetének versenyfelhívásához. | ISMÉT bebizonyosodott, hogy a fiatalok vonzódnak a DISZ-hez, magukénak érzik az ifjúsági szer­vezetet, különösen, ha az jól, meg­felelően dolgozik. Szinte minden egyes taggyűlésen resztvettek olyan fiatalok is, akik még nem tagjai a DISZ-nek. Nem kétséges, hogy ezután könnyebb lesz újabb tagok­kal gyarapodnick a szervezetek­nek. Ez még inkább megnöveli a tagság, a vezetőség feladatait. — Éppen ezért foglalkozni kell azok­kal a hiányosságokkal is, ame­lyeknek elkerülése az eredménye­sebb munkát biztosítja. Az egyik ilyen probléma a tag­ság aktivitása. Azokon a taggyűlé­seken fog’alkoztak a fiatalok tevé­kenyen szervezetük életével, ahol a vezetőség gondos munkával készí­tette elő a taggyűlést. Ahol nem így történt, ott ez bizony megbosz- szulta macát. Az előkészítés mód­szereit egyes helyeken ..féVrértet- ték.“ A megyei tanács DISZ szer­vezete például úgy akarta biztosí­tani az „aktivitást“, hogy a tag­gyűlés előtt egy pár perccel az egyik vezetőségi tag, Antal János DISZ fiatal kezébe nyomott egy előre leírt felszállást. Ilyen mód­szerrel csak el lehet venni a DISZ- tagók kedvét attól, hogy elmond­jak véleményüket a vezetőség és a saját munkájukról. Nem kell a mi fiatal iáinknak ..szájukba rágni“ a mondanivalót. Van nekik elég ön­álló véleményük s képességük is arra. hogy ezt kifejtsék. Csak bízni kell bennük. Nem csodálkozhat a megyei tanács DISZ szerve?etémelk vezetősége, hogy ezek után nem tehet aktív taggyűlésről beszédn' náluk. |A M áSTK PROBLÉMA [ a be­számoló elkészítése. Természetes az, hogy a központtól kapott irány­elveket fel kell használni. De ez csak az általános problémákat veti fel, s nem jelenti és nem is je­lentheti azt, hogy ezek után a sa­ját belső problémáikat elhanyagol­hatja a beszámoló. Tisza.gyendán kimaradtak a beszámolóból azok a kérdések, amelyek leginkább fog­lalkoztatták a tagokat. Nem is igen szólaltak fél a fiatalok. Törődni kell a vezetőknek a tag­gyűlés időpontjának helyes meg­választásával is. Kunmadarason a fiatalok egyrésze a taggyűlés nap­ján tánciskolában volt. Kétségte­len, hogy itt szerepe van a nevélő- m.unkának is, — megértetni a fia­talokkal a taggyűlés jelentőségét. — de arra is gondolni kell. hogy az is helyes, ha a fiatalok táncol­nak. Az időpontok egyeztetésével “Ikerülhetők az ilyen hibák. | MINDENT | egybevetve: a tag­gyűlések tapasztalatai azt mutat­ják, hogy megyénk DISZ alapszer­vezeteinek munkája felfelé ível. S minden adottságuk megvan hozzá, hogy mindig jobb és jobb munkát végezzenek. SZÓ VAl ESSZÜK... A múlt év szeptember 20-án meghirdetett silózási versenybe gaz­daságunk DISZ brigádja is bene­vezett. Szép eredményt értek el a fiatalok, 217 százalékra teljesítették a tervet. Nem sokkal azután érte­sítést kaptunk a városi DISZ tit­kártól, hogy a második helyezést, majd egy újabb értesítés alkalmá­val a harmadik helyezést értük el. Később arról tájékoztattak, hogy gazdaságunk silózó brigádja az or­szágos versenyben negyedik helyre került és a DISZ Központi Vezető­sége egy világvevő rádióval jutal­mazza a szervezetet. A jutalom át­vételére felhívatták a DISZ titkár elvtársat és Szilágyi Eszter DISZ tagot. A két dolgozónak két napot és 200 forint költséget jelentett az utazás. A világvevő rádió átadása azonban elmaradt. Helyette Szilá­gyi Eszter DISZ tagnak személyi jutalomként adományoztak egy töl­tőtollat és egy oklevelet. Ezt a ju­talmat néhány forintért a posta házhoz szállította volna, A silózó brigád tagjai között lett volna egy kormánykitüntetett dol­gozó is, akinek adatait elsőízben a városi DISZ bizottsághoz, másodíz­ben a megyei DISZ bizottsághoz kellett beküldeni fényképpel együtt. Kitüntetésük azonban a rádióval és fényképpel együtt elveszett. — Megállapításunk szerint a jutalom­elosztásnak ez a formája a ver­seny lejáratását jelenti. HORVATH KAROLY SZILAGYI LAJOS iib. elnök. párttitkár. Csorbái állami gazdaság. TÖKMAGTÖRŐK Miska bácsi az ő kedves közvet­lenségével higéniai szabályokra figyelmeztette a jászberényi Lehel­mozgó várótermében lévő büfést. Az egyik mozilátogató nagy tet­széssel szólt hozzá, hogy erre bi­zony szükség van, mert baj van a tisztaság körül. Azonban nagy gesztussal ő is a zsebébe nyúl és a következő percben tökmagot kezd törni és a héját köpködi szét a földön^ Mi furcsa véleménnyel vagyunk az olyan emberről, aki a másik szemében a szálkát is meglátja, de a magáéban a gerendát sem. Aki mástól tisztaságot követel, az ön­maga is legyen fegyelmezett. Kedves tökmagtörők! Higyjék el, hogy kellemetlen dolog, amit csi­nálnak. Zavarják az előadást, nyugtalanítják azokat a szórakozni vágyó embereket, akik azért men­nek a moziba, hogy a film szépsé­gét és tanulságait, vagy éppen a hibáit értékeljék, (O. J.) Megváltozott a Jászsági ÁUattenvésztési Napok időpontja A jászberényi járási és városi népfront-bizottság közli, hogy a február 13-i béketalálkozó miatt az állattenyésztési napáik korábbi műsorterve megváltozott. Ezek szerint február 6-án nem Jászfel- sőszentgyörgyön, hanem Jászárok- szállás községben tartanak állat- tenyésztési napot. A február 13-ra hirdetett állattenyésztési nap el­marad, ezzel szemben február 20- án két községben, Jászfelsőszent- györgyön és Jászjákóhaimám ren­dezik meg az állattenyésztési na­pot, A közszükségletre gyártó ipar 1955. évi újdonságai Budapesten, a Vas- és Műszaki Kereskedelmi Központ Bajcsy- -*-* Zsilinszky-utcai gyönyörű bemutatótermében naponta ezren meg ezren csodálják meg az ez évben gyártásra kerülő közszükség­leti cikkek, kisgépek tarka seregét. Valamennyi bemutatott tárgy jellemzője a praktikusság és a tet­szetős kivitel mellett, az aránylag alacsony ár. Egy sincs közte olyan, amihez takarékosan, beosztással élő dolgozó ember hozzá ne fér­hetne. Sőt egyes cikkek, amelyek eddig félig-meddig luxusszámba mentek, éppen alacsonyan kalkulált fogyasztási áruk miatt lesznek majd egyszerű, mindennapos tömegcikkekké. Háztartási mérleg — bakelitből Ilyen például a teljesen zárt­kivitelű bakelitből készült háztar­tási mérleg. Praktikussága és könnyű tisztíthatósága mellett két­ségtelenül előnye a fémből készült mérleggel szemben, hogy irány­ára (a végleges fogyasztási ár e kerül ingadozik) 100 forint, míg a fémmérlegé esetleg két-két és fél­szerese. Igaz, a bakelit-tárgyak, különösen a falusi háziasszony konyhájában nem nagyon közked­veltek'még. Egy-két árubemutató vidéki viszonylatban is segíthetne azonban bebizonyítani azt, hogy egyes célokra a bakelit épp any- nyira megfelelő, mint a fém vagy acél. Nehéz lenne elsorolni a külön­féle háztartási cikkek, finom evő­eszközök, alumíniumedéhyek, kü­lönleges sárgaszínű fémből készült habverőüstök és más tárgyak érde­kességét, használatát. Csaknem bi­zonyos azonban, hogy a magyar ezüst — az alumínium — és más rozsdamentes fémből készült edé­nyek éppen kiválóságuk révén megszerzik maguknak az előnyt a hamar rongálódó zománcozott edé­nyekkel szemben. A városi ember lakásában egyre inkább nélkülözhetetlen eszkö­zökké válnak a különféle elektro­mos berendezések, kisgépek. Te­gyük hozzá a kiállításon látottak alapján, hogy ez az év. egy úiabb nagy lépést jelent maid előre ah­hoz, hogy a fejlődő magyar Ipar még nagyobb segítséget adjon az emberek kénye'mének megte­remtéséhez, kulturáltabb életmód­jához. Cuclis termosz — és úti vasaló Az idén nagy tömegben forga­lomba kerülnek a különféle célo­kat szolgáló hőtároló edények. A legkisebb közülük a „cuclis ther- mösz”. Mindössze 23.20 forintba kerül majd s hogy milyen előnyt jelent, azt csak a kisgyermekes anyák tudják. Érdekesség az úgy­nevezett „úti vasaló”. Az elmés megoldással összeállítható szerke­zet dobozzal együtt sem nagyobb egy vastagabb könyvnél s az uta­zótáskában kis helyen elfér. Ára sem sokkal több a normál villany- vasalóénál, mindössze 126 forint: testvére a szabályozható villany­vasaló 160 forintba kerül. Falvakban és községekben, ahol nincs bevezetve a vízvezeték, jó szolgálatot tesz majd a villannyal működő fürdőberendezés. Motor és melegítőtartály complett 4500 fo­rint. 250 forintért lehet kapni a még kevéssé ismert, de annál hasznosabb infravörös suzárzólám- pát. Hogy mire jó ez? A mosott hajat rövidebb idő alatt szárítja, mint az eddig használt hőfűvó, amellett nem süt és nem zúg. mert az infravörös fény szárít. Minden­féle szárításra — kis áramfogyasz­tása miatt — rendkívül gazdasá­gos. Kerékpárosok öröme ; a Dongó Aki szereti a rádiót, okosan teszi, ha régi készülékét eladja, mert még ebben az évben forga­lomba kerülnek a legmodernebb típusú, tetszetős kivitelű vevőbe­rendezések. aminek nehezen tud majd ellentállni az. aki szereti a rádiót. Egy újtípusú — szintén szériában gyártandó — magneto­fonkészülék az összes kellékekkel sem nagyobb egy táskagramofon- nál. Az ára kissé borsos: 3500 fo­rint. Megkezdik a mikrobarázdás hanglemezjátszók gyártását is, mindenki által hozzáférhető áron. És végül hagy szóliunk a kerék* párosok öröméről, a normálMcik- lire szerelhető segédmotorról, *■ „Dongóról”. A parányi motor jól e’fér a pedálok szomszédságában. Egy csapásyazott fémgörgővel köz* vétlenül a hátsókereket hajtja meg: A hatóerő közvetlenül a haitógörgő és a gumiabroncs között érvénye­sül. Ez valószínű a gumiabroncsok rövidebb élettartamához vezet maid a ielerdezi szériánál fa cseh­szlovák gyártmányoknál a meg- baitógörgő is gumiból van). A se­gédmotor azonban feltétlenül nél­külözhetetlen kelléke lesz maid a ragvobb távolságodról munkába- V'ró doigo-ádnak Kellő sebességet lehet maid elérni vele s az üzem­anyag sem kerül felébe se. mint az autobuszköitség. S még a legfon­tosabb adat erről: irányára 1200 forint. * Helyi ínari vállalataink figyel­mébe aiánliuk a bemn+atő gazdag anyagát. Kétségtelenül egy sor olyan cikkre bukkannak a kiállí­tott tárgyak között, melvet egy­szerű szerszámmal, közönséges présekkel gazdaságosan tudnak előállítani s ezzel elősegíthetik a megye ellátását. Palatínus István. MEGJEGYZÉS a Szolnokmegyei Néplap Tavasza'írás Ahttyánban című cikkéhez Simon István; ÉJFÉLI ZONGORASZÓ (A költőnek most megjelent „Nem elég“ c. kötetéből.) ab akta vándorúiba . »* „... hova tovább odajutunk, hogy a késedelmes bérfizetések miatt nem kapunk munkásokat a fásításhoz.” Ezzel a kétségbeesett mondattal fejeződik be a szolnoki Állami Erdőgazdaság válasza, amelyet a szerkesztőséghez intézett a cibak- házi Rostlenkikészítő Vállalat üzemi bizottságának panaszára. A panasz arról szól, hogy az üzemkörüli fásítást végző munká­sok hosszú hetek óta hiába várják 1394 forintnyi munkabérüket. Vájjon miért? Mert létezik egy pénzügyi rendelkezés, melynek értelmében az Erdőigazgatóság közvetlenül nem utalhatja ki a fásításért járó bé­reket. Hát akkor mégis hogyan történik a kifizetés? Ügy, hogy az Állami Erdőgazdaság a munkadíjat a Nemzeti Bank számláján kiutalja annak a vállalatnak az igazgatóságához, amelynek területén a fásítást végzik. Ebben az esetben ez az átuta­lás a Rostlenkikészítő szegedi központjához került. A Rostlenkiké­szítő igazgatósága aztán így küldi meg a pénzt Cibakházára. Tehát a kiutalás útja a következő: Erdőigazgatóság — Nemzeti Bank — Rostlenkikészítő Igazgatósága Szeged — Cibakházi Rostlen­kikészítő V. — munkások. _ Olyan ez az egész, mint az a közismert gyermekjáték: „Megy a gyűrű vándorútra...” Csakhát itt a gyűrű helyett az utalvány indul felesleges időt, munkát és költséget felemésztő vándorlásra. Igaza van az Állami Erdőiqazgatóságnak. Nem lehetne ezt a ki­utalást minden bürokratikus játék nélkül úgy megcsinálni, hogy köz­vetlenül a munkások kapják a pénzt? De igen, csak meg kell próbálni! Van keret, de nincs üveg több kanca van, csak 23-at vittek fedez­tetni egy év alatt. Ennek oka van. s ezt a körülményt is mérlegelnie keltett vol­na a méntelep vezetőinek. Addig az új módszer iránti bizalmatlanságot nem si­kerül teljes mértékben eloszUtniok. Lám a kunszentmártoni termékenyítő állomá­son fedeztetett lovak 62 százaléka vem­hes. A mezőtúri állomás évek során át színién jó szolgálatot tett az új módszer elterjesztésének, de azért, hogy a török­szentmiklósi termékenyítő állomáson évek őta csak 22 százalékos a veinhesség, el­sősorban is a méntelep felelős. Nézem s egyszerre a tetők alól dal csendül fel, muzsikát hallani, A kőtengerhen kis zongora szól, a mélyből gyöngyöznek fel hangjai. Mintha egy kéz a fekete és fehér sorok fölé dacosan nyúlna ki: a borzalom s a pusztulás helyén új dalt vernek az idők ujjal. A következő levelet kaptuk: — Mint illetékes szerv, a méntelep foglalkozott az ailattyáni tenyész­tők, illetve Kiss P. István „pana­szával“. A panasz szerint ugyanis csak 4—5 kiscsikó van a község­ben, míg más években 70—80 szo­kott lenni. Ennek oka a panaszos szerint az apaállatok hiánya, a cikk szerint pedig a mesterséges termékenyítő állomás rossz mun­kája. Nézzük ezzel szemben az igaz­ságot. A méntelep birtokában lévő okmányok szerint 1953. évben Alattyán községből összesen 23 kancát fedeztettek a jászladányi és jászberényi mesterséges állo­máson. Tudvalevő, hogy a ló egyetrzülő állat, tehát még Kiss P. István sem csodálkozhat azon, hogy a 23 kanca nem ellett 70—80 kiscsikót. A 23 termékenyítés kö­zül 8 eredménye nem volt megál­lapítható a nyomozás során, 1 kancát vemhessen eladtak, 6 kan­ca megellett, 8 pedig üresen ma­radt. A vemhesség tehát 46 szá­zalékos volt. A számadatok helyes értékeléséhez tudnunk kell még a következőt. A természetes fedez­tetéssel elért vemhességi százalék mind országos, mind méntelepi viszonylatban 46 százaléknál ala­csonyabb; az üresen maradt 8 kanca közül hatot csak egy sár­lásd ciklusban termékenyítettek. A kancáknak jelentős része pedig csak 2—3 fedeztetésre szokott ter- mékenyiilni. Ha tehát a vissza- ívarzó kancákat nem vezetik is- luétel'ten a fedeztetést, illetve a termékenyítő állomásra, a fogam­zás esélyei természetesen csök­kennek. Nem szorul tehát bővebb iga­zolásra, hogy egészen más okok miatt kevés a csikó Alattyánban. Ezen okok között a fentiek szerint leglényegesebb a mesterséges ter­mékenyítés iránti bizalmatlanság, ellenszenv. Ezt tudatlan, vagy rosszindulatú egyének igyekeznek felébreszteni és fokozni, hogy ez­zel a termékenyítés munkáját akadályozzák. A sajtó feladata ennek leküzdése volna, nem pedig fokozása indokolatlan panaszok közlésével. Természetes, hogy a termékenyítés technikájában for­dulhatnak elő hibák, ezeket a méntelep minden eszközzel igyek­szik megelőzni, illetve kiküszö­bölni. Ezért hálásan fogad minden olyan kritikát, mely a valóságban előforduló hibákra felhívja a fi­gyelmet. De kéri egyúttal, hogy alaptalan, egyoldalúan beállított panaszok hangoztatásával ne ne­hezítsék ennek a világszerte be­vált, haladó tenyésztechnikai eljá­rásnál!? terjedését. Rosenberg Imre Gaál Ferenc méntelepi állatorvos. méntelep vezető. * A szerkesztőség válasza: Kétségtelen, hogy 23 kancátó egy év alatt 70—80 csikó nem lehet. Véleményünk szerint abban van a hiba. hogy olyan nagy köz­ségből, mint Alattyán, ahol ennél jóval Berlinre szállt a holdas éjszaka, November húzza már a gyöngy ködöt, Messze látok a tornyos szálloda ablakából a fél város fölött. Két szín látszik csak. A kőhalmazok, s alattuk hullák, csontok alszanak. Fekete rom, majd fehérre ragyog a másik szín: az épülő falak. Május hónapiban a Rézkarcoló Művészek Alkotóközö-- égétől vet­tem két rézkarcot. Üvegezés és keretezés végett elvittem a jászbe­rényi épületkarbentartó KSz üve­gező részlegébe. Immár 8 hónap telt el, de a képek úgy .vannak, ahogy átadtam. Pedig nem azért vettem, hogy a KSz nél porosod­janak, hanem azért, hogy szobám falát díszítsék. Gyakran érdeklődtem hogy mi van a képpel, amire különböző válaszokat kaptam: nincs üveg, nincs keretnek való. Végűi volt keret is. üveg, is. akkor meg ide­jük nem volt a KSz dolgozóinak. Az elmúlt héten ismét azt a vá- 'aszt kaptam, hogy nincs keret. Kíváncsi vagyok hogv a képek °gyéves évfordulójára sikerül-e a KSz-mek a keretezéshez szükséges három tényezőt biztosítani: üve­get, keretet és az időt? Tánczos Margit Jászberény, KöJtő-u. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents