Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-27 / 49. szám
„Lélek as ajtón se be, se ki . . M&ERflM APRlTŰGtPQVÁR A Jászberényi Aprítógépgyáhbein értekezlet, vagy lezárják a kaput. gyűtós esetén 13 szolnoki tisztiorvos figyelmébe A szolnoki italboltok, sörözők, utaseLlátók, népbüffék italkímérői versenyben állnak egymással. Ez a verseny abból áll, hogy melyik kimérő tudja úgy elmosni a poharakat, hogy azok még se legyenek elmosva. A helyzet ugyanis az, hogy a poharakat esetleg kiöblítik, vagy még azt sem teszik velük. Ellenben, ha a személyzet valamelyik tagja iszik, akkor két- Rzesr-háromszor is átmossák a poharait, sőt még ki is törülik. A vendégek is így szeretnék. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy a tisztiorvos gyakrabban ellenőrizze a vendéglátó üzemeket tisztaság dolgában, Hegyi János Szolnok, Bimbó-u. 6. Elénk csevegés Régen, nagyon régen, amikor a vasútnak híre-hamva sem volt, Szolnokról is csak kocsin jártak Pestre. Az egyszeri utas nem győzött a kocsit hajtó parasztember lovaiban gyönyörködni. Hol az egyiket, hol a másikat találta szebbnek. — Amint kihajtottak a városból, s kőhajításra el is hagyták azt, odaszól az utas a kocsisnak: — Ejnye, barátom, de pompás kis ló ez a fakó. > Mikor aztán már a Kerepesi úton kocogott a két csikó, megle- gyintette a kocsis az ostorát s csak úgy félvállról vágta visza: r— De a másik, a pej sem kutya ám! fm igyet fiú .. — Lacika papája vizes gyufát vásárolt és nagyon bosszankodik. Nem tud rágyújtani. Elküldi a kisfiát a boltba, hogy hozzon egy má- s'k skatulyával. Azonban a lelkére kötötte, hogy nézz<j meg, nehogy rosszat hozzon. Lacika pár perc múlva beront a gyufaskatulyávai. — Jó gyufát hoztál, kisfiam? — Igen, apukám. Mind meggyulladt. Kipróbáltam őket. így már érthető ,, . — Ejnye Sanyika, miért sir úgy az öcsikéd? Biztosan bántottad! — Egy ujjal sem nyúltam hozzá, inkább szépen megmutattam neki. hogyan lehet megenni az almáját. Az idő vasfoga ... *— Mondja meg valaki, gyerekek, hogy milyen idő ez: „Én szép vagyok" •— Múlt idő, néni kérem. AGARK0MLD1A Elmondok egy történetet, figyeljenek ide, érdemes meghallgatni. Almást „gróf” annakidején közismerten megvetette a cselédjeit és becsülte a kutyáit. Volt neki hat agara, hát azoknak olyan jó dolguk volt, hogy nem egy szegény ember irigykedve sóhajtott fel: „De jó volna, ha olyan sorom lenne, mint Almási gróf agarainak". Egyik nyáron aratáskor a részesek beállítottak az uradalomba, a „gróf" kiüzente: „Szállásoljanak be az ököristállóba, aztán hajnalban kezdjenek munkához.” Ügy is lett. Az aratók beszállásoltak az ököris- -tállóba, ahol nem volt rendes fekhely, de még az élelmüket sem tudták hová lerakni. így történt aztán, hogy a „gróf úr” agarai összepocsékolták az elemózsiájukat. Nagy lett a méltatlan- kodás, de tenni ellene nem igen lehetett semmit. Az aratók hiába mentek volna az úri kutyák ellen panaszra. Mást kellett tehát kitalálni. Egyik este — vacsorafőzés idején — Nagy Marci, egy jól megtermett, pirosképű legény kimondta: — Bosszút kell állni ezeken a rusnya dögökön. A rusnya dögöknek titulált grófi agarak ott ólálkodtak az aratók körül, falánkan várva valami koncot. Marci bement az istállóba és kihozta harmonikáját. Aztán egy darab szalonnabőrt vett elő, elkezdett udvarolni az agaraknak: — Gyertek, gyertek, ku- tyuskáim,., Fene a beleteket. A kutyákat húzni kezdte a szag, Marci meg hátrált. Hátrált egészen a közelben lévő üres cselédlakásig. Mikor a hat agarat becsalta, hirtelen kiugrott és rájukcsukta az ajtót. Aztán másik két legénnyel munkához látott. Egy üres benzines hordót, gurgattak az üres lakásba. Amikor az benn volt, a harmadik legény elővett egy karikásostort, s mind a hárman bezárkóztak a kutyákkal. Aztán kezdetét vette a zenebona. A pirosképű legény pattogós nótákat harmonikázott, a második egy husánggal az ütemet verte a benzines hordón, a harmadik pedig karikással dirigálta a tánclépéseket. Pár perc alatt nagyszerű agármulatság alakult ki a cselédlakásban. Az agarak hangulata olyan magasra hágott, hogy még a falakat is megtáncolták. Végül nagy jókedvükben megcélozták az ablakot, az üveg engedett, azon keresztül ahányan voltak, annyifelé szaladtak. — Képzeld, azt álmodtam, hogy egy gyönyöríiszép tavaszt kosztümöt vettél nekem. — Igen? ... Akkor vedd fel s hagyj engem tovább aludni. Inasévek emléke Főnök: Figyelj csak ide. Ez itt a kávé. Minden zacskóba lemérsz félkilót. Amit a piros zacskóba mérsz, annak az ára tíz pengő, amit a kék zacskóba, annak az ára húsz pengő. Inas: Es hol a jobbik kávé? Főnök: A kék zacskóban. Másnap délután az aratók között megjelent a „gróf” a hat pórázra fűzött agárral. Nahát azok alaposan kivetkőztek kutyái ormájukból. — Hajják-e — kezdte a „gróf” —, álljon elő, aki az agaraimat bántotta .. •. Na, mi lesz? Erre előállt Nagy Marci: — Nem bántotta azokat senki, csakhát nem szeretik a zenét. r— Nem szeretik a zenét? — tátogott a gróf.. — Nem azok — mondta Marci. Elővette a harmonikáját és rázendített egy jó pattogós nótára. Az agaraknak sem kellett más, Uccu neki, vesd el magad, nekiiramodtak és magukkal rántották a grófot is. Az úgy elterült, mint a gyalogbéka. A hat agarat azóta se látta senki..» Sápi Géza Jászberény Nem történhet baj ... — Mama, — mondja Misiké — add ide a kalapácsot, mert egy szeget akarok beverni a falba, — Hogyisne. — feleli a mama, majd véletlenül az ujjadra ütsz, s azután sírni fogsz. — Nem történhet semmi b»J — feleli határozottan Misiké. — Miért nem? — Mert a szeget Pistike fogja tartan*. I Jász-Kan Kakas elintézte A Jász-Kun Kakas folyó évi január 23-1 számában „A tlszatenyől posta dolgozóinak” cím alatt közzétett panasz ügyében vizsgálatot tartottam. Bekértem a fenti posta ellenőrző, hivatalának jelentését az esetleg panaszolt felszerc ési tárgyakra. Szolnok 1. ellenőrző postahivatal jelenti, hogy a panaszos fiókposta semmi néven nevezendő hiányosságot nem jelenlett és ennek folytán a panaszolt felszerelési tárgyakban sem részesült. A panaszo't és javításra szoruló kályha javítását pedig nem szorga'mazta. A fiókposta ellenőrző hivatalát felhívtam a hiányosságok pótlására. — Postaigazgatóság, Debrecen, Pedagógusok ne olvassák A kártya áldozatai NEM SÜRGŐS Szép álom, kellemetlen ébredés r- Nagyon köszönöm, amit fiamért tett. Ha ön uern volna, ő ienne a ^ legnagyobb szamár a világon. Kilencedik cflnés SZATIRIKUS Ol DAL /9\5 február 27 Ml ............ — Mondjon le a dohányzásról és az ivásról, húsz évvel tovább élhet. — S ezt bármikor kezdhetem? — Bármikor . .. — Akkor várok vele még tíz évet. — Remélem, a feleségem nem fogja észrevenni, hogy vesz tettem, I Aki tilosban jár, ne ugrál jón Egy ember bolhát fog az ágyában és ezzel az indoklással öli meg: — Ha egészséges vagy, mit keresel az ágyban, ha beteg vagy. mit uaráisz?_ KERESKEDŐI SZELLEM... — Ide figyelj, Palkó. Kapsz tő- | lem egy forintot, ha ezt a nagyon csúnya szót nem mondod többé ... — Köszönöm papa, de figyelmeztetlek, hogy tudók egy olyan csúnya szót is, ajmely legalább öt forintot éir.
