Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-27 / 49. szám
r Szofiwkmmm a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja V'H. évfolyam, 49. szám * Ara 50 tillér 1955. február 2vasárnap Vs Csőrré- szeretettel kfozontf&k a ir.-ik JttaqA^ar (Békeltonyieiázuit Hz idei év első békekölcsön sorsolása: március 6, Zalaegerszeg Életünkhöz és majdnem minden hónap várakozó izgalmához tartozik a békekölcsönök sorsolása. Ebben az évben egy hét múlva izgulhatunk először, hogy vajon a mi kötvényünk számát kihúzza-e az úttörő pajtás. A negyedik békekölcsön második sorsolását ugyanis március 6-án lartják Zalaegerszegen. A húzás időpontja: délután 4—6-ig. Helye: a Zalaegerszegi Ruhagyár kultúrterme. A húzás — az új rendszer szerint — csak egy napig tart. Március 1-én megnyílik a kibővített szolnoki Állami Áruház Bátran mondhatjuk, hogy a szolnokiak hónapok óta várják az új, kibővített áruház átalakítási munkáinak befejezését. A háromszorosra megnagyobbított, két új osztállyal bővült üzletet március 6-án reggel 8 órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg. Az áruház dolgozói felkészülten várják a megnyitás napját. Közérdekű köz’emény Értesítjük fogyasztóközönségünket, hogy áramszolgáltatási területünkön, — így Szolnokon is — február 27-én vasárnap reggel 7 órától 14 óráig fontos hálózati munkálatok miatt áramszünetet tartunk. Az áramszünet érinti Szolnok város vízellátását is. Vasárnap 8 óráig a házi vízszükségletét mindenki biztosítsa. TISZÄNTÜLI ARAMS ZOLG. VALLALAT. Telefonbeszélgetés az anyakönyvvezetővel — Halló. Szolnoki városi tanács? Kérem az anyakönyvvezetőt. Pár pillanat múlva kellemes hang jelentkezik: — Itt Juhász Ferencné anya- könyvvezető helyettes. — Jónapot kívánok. Itt a Néplap beszél. Aziránt érdeklődünk, hogy hány házasságkötés lesz ma. — Mo? Csak hat. Csak? — Igen, Máskor szombaton 8—10 szokott lenni az átlag. r— És ma miért van ilyen kevés? — Hát..j Vége van a farsangnak. — Tehát az anyakönyvi foglalkozás is amolyan idénymunka? — Igen. Kapcsolatban van az időjárással és a termésbetakaritás- sal. — Hogyan? — Ügy, hogy májusban felszökik a házasságkötések száma. Október végén — talán a szüret, meg az újbor teszi — ismét emelkedik. De legtöbb embernek karácsony, meg újév körül jön meg a házasodási kedve. A termés a csűrben, ólban a hízó és a parasztember télen jobban ráér a szerelemre, meg a há- zasodásra. — Hány érdekházassággal találkozott mostanában? — Mivel? — Érdekházassággal? — Olyannal eggyel sem. — Ezt honnét tudja megállapítani? — Ismerem a fiatal párokat. Nézem az arcukat, szemüket, meg ahogy egymás mellett állnak. Szóval csak úgy virul rajtuk a szerelem. — Még egy kérdés: hány év a házasodási átlag? — Húsz. De lányoknál nem ritka a 18 éven aluli ifjúasszony. — Nem tartja korainak a húsz évet? Csilingelően nevet: — Miért tartanám korainak? Én is egészen fiatalon mentem férjhez sri Megyei szakszervezeti nagyaktiva vitatta meg a Szakszervezet Világszövetség varsói iK£s£nek anyagát TJ énteken este népes volt az Építők Petőfi Kulturotthona. A szolnoki üzemekből, a vidéki gyárakból és vállalatokból tömegével jöttek el a munkások, az üzemi szakszervezetek aktívái, hogy részt- vegyenek az ülésen. Ezen a megye nyilvánossága elé tárták a Szak- szervezeti Világszövetség varsói ülésének határozatát, anyagát. Láncos János elvtárs, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának tagja, a varsói ülés résztvevője ismertette a tanácskozás anyagát, határozatait. — Legutóbb Varsóban újra ösz- szeült a Szakszervezeti Világszövetség több mint 200 tagot számláló főtanácsa. Megismételte azt a felhívását, hogy március közepén szervezzenek széleskörű tiltakozást az európai szakszervezetek Nyugat- Németország felfegyverzése ellen. A Szakszervezetek Világszö- ”vétségének Főtanácsa utasítja tagjait, hogy vegyenek részt minden békemegmozdulásban, aláírásgyűjtésben s minden akcióban, mely a béke megvédését szolgálja. A gyarmatokon és az imperialista országokban élő munkások helyzetéről szólva elmondotta, hogy hivatalos vizsgálatok szerint a dolgozók helyzete egyre rosszabbodik s tovább fokozódik a kizsákmányolás, a munkásosztály elnyomorodása. _ A megvizsgált 13 tőkés or■s zágban az ipari termelékenység, a dolgozók kiszipolyozásával 43 százalékkal emelkedett az utolsó években, ugyanakkor a közszükségleti cikkek ára jelentősen emelkedett. A munkanélküliek száma 19 százalékkal megnövekedett. Ezenkívül egyre fokozódik a szervezett munkásmozgalom elleni harc. Olaszországban az amerikaiak nem hajlandók olyan gyárakból árut rendelni, melyekben a szakszervezeti bizottságokba túlnyomórészt baloldali beállítottságú vezetőket állítottak. Beszéde további részében a magyar dolgozók feladataira, békeharcára tért ki. A szakszervezeti nagyaktíván megjelent és felszólalt az iráni munkásmozgalom egyik vezető- egyénisége. A mezőtúri és tiszaföldvári téslagyárban elkezdték a nyersgyártást Téglagyáratokra ráköszöntött a tavasz. Igaz az idő még inkább télies, s a földbányát bokáig érő ropogós hó borítja reggelenként- Téglagyáratokban azonban akkor kezdődik a tavasz, mikor a kotrógép kanala belekap a friss földbe s a kötélpályába belekapaszkodik az első, sárgásbarna agyaggal telt csille. Az időjárástól mégse független azért az indulás. A szakembereknek komoly fejtörést okoz, mikor indítsák meg a gépeket még abban az esetben is, ha véget ért a téli gépjavítás, s üzembiztos minden szerkezet. Ha túl korán kezdik el a nyersgyártást és visszatérnek a tartós fagyok, havazások, — le kell. állni a munkával, s szabadszínen a már legyártot téglák is tönkre fagynak. A kockázattal szemben áll az. hogy minden nap, amit a télből ellopnak, tiszta előnyt jelent a tervvel szemben, s minden eshetőségre kész tartalékot. Megyénk téglagyáraiban nem minden telepvezetőnek, műszaki vezetőnek erénye a határozottság. Sok helyen, bár a gépek indulásra készen állnak, nem mernek dönteni a kezdésről. Hol arra várnak, hogy felmelegedjen az idő, hol arra, hogy a talaj felszikkadjon. Míg ők gondolkoznak, másutt mindennap ezrével ontják a prések a nyerstéglát, s mire az utolsó is belekezd, az elsők talán már egyhónapos előnnyel állnak felettük. Érdemes megnézni a tiszaföld- vári Téglagyárat. Először végzett a gépjavítással, félelem nélkül fogtak munkához, s a hét elején már 30.000 tégla feküdt a szárítókon, a II. dekád „új terméséből". A mezőtúri TégTagyárban is szaporán megy már a munka, dolgozik a nyersgyártóbrigád, s az első 4000 tégla elkészült a hét elejére. A karcagi Téglagyár cserépgyártási tervét 41.4 százalékkal túlszárnyalta. De hol a karcagi tégla, az üzem főgyártmánya? — Talán a prések nem készültek még el? De készen vannak — idejében befejeződött a téli nagy javítás. Nyerstégla még sincs, mert várnak. Egyes helyeken, mint Szolnokon, a Karcag IX. sz. üzemrészben s Martfűn még a javítással sincsenek kész. Kapcsándi eivtárs, a martfűi üzem főgépésze rosszul javította ki a gőzgépet. Itt az ideje, hogy pótolják az elmaradást és mielőbb megindulhasson a munka. A téglaégetés igen jól halad; a kunszentmártoni Téglagyár 82.000, a mezőtúri 10.800, a tiszáföldvári 67.300 téglát égetett terven felül, így az egyesülés égetési tervét mintegy 300 százalékban teljesítette. BÁLINT ELVTÁRS HAZAJÖTT Bálint János az új ísz elnök (balról) és Borsányi István növénytermelési brigádvezető (jobbról) a tavaszi felkészülésről beszélget. Ősrégi tiszamenti település Tiszasüly. A megsárgult iratok tanúsága szerint mintegy 700 esztendővel ezelőtt vándor halászok rakták le alapját. A régi községi bélyegzőkön szigony és hal utal az ükapák ősfoglalkozására. A feudalizmus virágkorában a szabadhalászok és vadászok itt is jobbágyok lettek. Ezután a cselédsors következett. Cselédek ma már nincsenek. A 10 év óta történt nagy változást az egyre-másra épülő új házak hirdetik legjobban. 530 házból áll a község. Ebből 260-at az elmúlt évszázadokban, 270-et pedig 1945. a felszabadulás óta építettek. Sok egyszerű parasztember került el innét az utóbbi időben. Járási, megyei vezetők lettek. Bálint Jánost, a Vörös Csillag tsz alapítótagját, a járási tanács elnökévé választották. Évekig irányította a jászapáti járás munkáját, sok gonddal és nagy hozzáértéssel. S most, ezekben a napokban nevezetes esemény történt. Bálint elvtárs hazajött. ' Érezte, hogy itthon, a termelőszövetkezetben nagy szükség van azokra a tapasztalatokra, melyeket az el miül t évek során szerzett. Sok ebben a szövetkezetben a becsületes, igyekvő ember, — de akadnak olyanok is szép számmal, akik még mindig hadilábon állnak a munkafegyelemmel. Még ;avaly is megtörtént, hogy aratás idején segítséget kellett kémiök. A járási tanács dolgozói és a község vezetői közül jónéhányan kimentek a szövetkezet gabonaföldjére aratni. A tagok nagyrésze pedig éppen ezen a napon szórakozni ment. Nagy volt a szövetkezetben az egyenetlenség. Hiányzott a keménykezű, de igazságos irányítás. Tavaly a rizsőrök megválasztása is nagy huza-vonával történt. Az ilyen dolgok lassították a szövetkezet fejlődését, előrehaladását. Bálint elvtárs hazatérése javára válik a szövetkezetnek. S már az első napok eseményei is igazolták, hogy a Vörös Csillag tsz tagjai jól gondolkoztak, amikor megválasztották. Az új elnök tudja, milyen feladatok várnak rá. Éppen ezért haladéktalanul munkához látott. Azt a szép elhatározást tűzte célul, hogy a tagok segítségével már az idén megszünteti a tavalyi hibák nagyrészét. A megválasztását követő napokban felkereste Bálint elvtársat Pető József, a szövetkezet juhásza. Elmondta, hogy a birkák rossz, zsúfolt helyen vannak. Intézkedni kell, mert 7 bárány már elpusztult a túlzsúfoltság következtében, nyert a termelőszövetkezet. Mindjárt javasolta is Pető elvtárs, hogy az egyik épületből ki kellene hordani a trágyát és odatenni a birkák egyrészét. Bálint elvtárs nem sokat gondolkozott, s a férőhely problémát megoldották. Ez volt első ténykedése, de a tagok előtt máris kivívta a vezetőknek járó megbecsülést. Az elmúlt napokban felkeresett néhány szövetkezeti tagot és beszélgetett velük. Boda Lajos, Veres István és még jónéhányan elpanaszolták: nincs-megfelelő lakásuk. Régi bajuk az, de idáig senki sem intézkedett. Nyilvánvalóan az ilyen dolgok nagyon rontották a szövetkezeti tagok munkakedvét. Annál is inkább, mert a közös gazdaságban megvolt annak a lehetősége, hogy kevés költséggel, átalakítással családi lakásokat csináljanak. Bálint elvtárs a beszélgetés után megvizsgálta a lehetőségeket és a vezetőséggel egyetértésben nyomban kijelölte azokat az épületeket, ahol hamarosan megkezdik az átalakítást. Boda Lajosnak. Veres Istvánnak és még két családnak az idén már lesz lakása. Hossiú lenne felsorolni, hogy az elmúlt néhány nap alatt mennyi mindenre kiterjedt Bálint elvtárs figyelme. A Vörös Csillag tsz tagjai messzi, 10—12 km távolságra laknak a községtől. Az új elnök most kijárta, hogy a személyazonossági igazolványokat ott helyben, a szövetkezet központjában állítsák ki. A tsz-tagoknak nem kell a latoba fáradniok. Az emberekről való gondoskodás, a tagok ügyesbajos dolgaival való törődés meghozza a maga eredményét. Itt a nagy tavaszi munka. A gépek és a szerszámok javítása azonban eddig elmaradt. Most sürgősen beszerzik a még hiányzó alkatrészeket. Bálint elvtárs örül. mert úgy érzi, jól választott, amikor visszament a régi szövetkezetébe. Borsányi István növénytermelési brigádvezető, Balaton Sándor bácsi, a szövetkezet egyik alapító tagja és a többiek is azon a véleményen vannak, hogy Bálint elvtárssal csak A szolnoki vasutasok békevonatot indítottak A szolnoki vasutasok a béke kongresszus tiszteletére szombaton délelőtt békevonatot indítottak Budapest felé. A békevonatot Kövesdi János mozdonyvezető és brigádja, valamint Sipos Balázs vonatvezelö és brigádja továbbította. A szerelvény csaknem kétezertonnás volt. Kövesdi János felajánlotta, hogy az úton két tonna szénmegtakari- tást ér el, a kedvezőtlen időjárás ellenére. Étkezde és klubhelyiség épül a megyei lanács epületeben A megyei tanács dolgozói eddi.; sötét, egészségtelen helyen étkeztek. Ezért a pártszervezet és a szakszervezet javaslatára a középső udvari rész beépítésével egy szép. világos ebedlő építéséhez fogtak hozzá. Itt helyezik el a konyhát, külön a mosogató- és tálalóhelyiséget. Az épület középső udvarának baloldali részén pedig — az ebédlő építésével egyidőben hozzákezdtek a tanács dolgozói számára egy klubhelyiség építéséhez is. A két új helyiség előreláthatólag egy hónapon belül elkészül. Kilenc újfajta édesség Édesipari üzemeinket dicséret illeti azért, hogy a vásárlóközönség megnövekedett igényeit a mennyiség mellett a választék bővítésével is iparkodnak kielégíteni. A március 7-én kezdődő országos élelmiszeripari tanácskozásra kilencféle újfajta desszerttel kedveskednek a fogyasztóközönségnek. Hogy melyiket kedvelik meg legjobban a nyalánkságokért egyformán rajongó felnőttek és gyerekek, az még a jövő titka. Bizonyára sokan szívesen vásárolják majd a mazsolás csemegét. A csokoládékrémmel és rummal ízesített félgömbalakú csokoládét két forintért árusítják az édességboltokban. Finom a habszerű eperkrémmel töltött „Epres”. Havonta húsz mázsa kerül belőle forgalomba, darabonként 3.40 forintért. Sokan örömmel üdvözlik majd a kávékrémmel ízesített „Mese" nevű csokoládészeletet ts. Ismét megjelenik édességboltjainkban a mogyoróscsokoládé, 3.60-ért rudanként. Ősz óta tizenhárom új taggal gyarapodott a tiszavárbonyi Petőfi tsz A tiszavárkonyi Peti«! tsz legutóbbi közgyűlésén hárman kértek felvételüket :t szövetkezetbe, Tóth Lajos, Juhász György és Bárány Miklós. Mindhárman elmondották, az a meggyőződésük, hogy a tsz- ben megtalálják számításukat. Ősz óta nincs olyan közgyűlés, ahol nem szerepelne egyik napirendi pontként az új tagok felvétele. — Tizenhármán léptek zárszámadás óta a Petőfi tsz-be. Az új tagok valamennyien dolgoznak. Február 5-ig a tsz gazdái befejezték a munkagépek, az ekék, a fűkaszák, a vetőgépek, a fahen- gerek, a fogasok stb. javítását. -- A vetőmagvak kitisztítása is megtörtént. 16 hold új rízstelepet építettek s ezt a munkát az új tagok a régiekkel együtt csinálták. Bárány Miklós elvtársat nemrég megválasztották elnökhelyettesnek. Tóth Lajos az állattenyésztésben dolgozik, Juhász György pedig a növénytermelésben. Az elmúlt napokban Szilágyi József írt alá belépési nyilatkozatot s majd a mostani közgyűlés dönii el, hogy felveszik-e. A Petőfi tsz tagjai jól felkészülve, új tagokkal erősödve kezdik a nagy tavaszi munkákat. Az elnök véleménye szerint fennállásuk óta még egyszer sem rendelkeztek ilyen jó adottságokkal, mint most, az 1955-ös év tavaszának küszöbén,
