Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-26 / 48. szám
1955 február 26. SZOLNOKMEGYE1 NEPLAl 3 A gondosan, ide'ébpn elvégzett simítózás a jó termés egyik előfeltétele Szolnok megye átlagos évi csapadékmennyisége 500 mm körűi van és háromnegyedrésze kultúrnövényeink tenyészidején kívül, ősszel és télen hull le. Ennek a nedvességnek 60—80 százaléka is veszendőbe mehet. Helyes műveléssel és trágyázással viszont a párolgási veszteség 20—25 százalékra is lecsökkenthető. A növényi testek felépítéséhez szükséges víz mennyiséget az ősz és a tavasz között földbe szivárgó és a termőföldet kellő mér*tékb?n átnedvesítő csapadék szolgáltatja. A meleg tavasz és nyár folyamán leeső eső legnagyobb része, a mi talajtípusainkon (kötött réti agyag, meszes és mésztelen szik) 20—30 om-nél nem jut mélyebbre. így igen gyorsan elpárolog. Ebből következik hogy a terméshozamok nagyságát a télről megmaradt nedvesség szabja meg. Ebből kiindulva, most az elkövetkezendő napokban legfontosabb teendő az őszi mélyszántások simítózása. Mihelyt a talajra a taposás veszélye nélkül rá lehet menni, azonnal kezdjünk hozzá ebhez a munkához. A téli fagy a rögökßt csaknem teljesen szétmállasztctta s az ilyen porhanyós, beérett szántáson a simító igen jó munkát tud végezni. A simítózás lényege a talajfelület elegyengetése, a párolgási felület lecsökkentése, ezáltal a talajnedvesség készletének raktározása. A simítózást sokkal korábban lehlet elvégezni a boronálósnál, ezért az őszi mélyszántások legelső tavaszi munkája a simítózás. Á talaj egyemgetését a szántás irányával keresztben vagy átlósan végezzük, az így előforduló szintkülönbségeket, eszi óbarázdákat is el lehet tüntetni, ami nagyban hozzájárul a gépek további tökéletesebb munkájához. A jól elegyengetett őszi szántásba vetett tavaszi gabonán sokkal kisebb tarlót hagy az aratógép. Ezzel több szalmát nyerhetünk. A simítózás azonban nem minden esetben biztosíthatja a jó vetőágyat. A boronálás a simítózás- sal csak porhanyós, jól beérett föld esetében helyettesíthető. — Ezért a korán vetésre Iterülő növények talajelőkészítése a simitózás után a fogassal történik. Fogasolással a talajban megsemmisülnék a szántáskor képződött mélyebb üregek, s a kora- tavaszi borcnálés a talajfelszín felmelegedését elősegíti. E m-unkák elvégzése esetében szántóföldjeinken egy porhanyós, felszíni réteg képződik, amely mintegy takaró megvédi a mélyebb talajrétegeket a kiszáradástól. A bor.,na csak akkor végez jó munkát, ha a talaj közepesen nedves. Nedves talaj fogasolás során erősen kcnődi'k, kiszáradás után leü'epedik megnedvesedik és keménnyé válik. Az jlyen talajba a levegő nehezen hatol be. A boronálás nem megfelelő alkalmazásával tehát, különösen szikes talajokon kárt is okozhatunk. Nagyfontossága van a boronának vetés után. A vetőgép hátsó csoroszlyái us"arris az első cscrcszlyák soraira döntik a földet. Ilyenformán ezek a magvak mélyebbre kerülnek és a talaj felülete hullámos lesz. Az idejében alkalmazott fegasolás jelentős segítséget nyújt a gyomok elleni védekezésben. A sorok között elhelyezkedő gyomnövényeket megrltkítja. A többéves lucerna- tábláikon gyakori az elmcihásodás. Ez gátolja a talaj levegőzését. — Leghatásosabb védekezés ellene a keratavaszi és a kalászosok utáni nehéz boronával való fogasolás. A gyakori erős lehűlések és fel melegedések ezévbsm fokozottabban ízűknégriié teszik a sima henper használó át. A talajnak a fagy hatására való függőleges mozgása egyben a növények mozgását, gyökereiknek a talajtól való eltávolodását is jelenti. Ajánlatos ezért az őszi vetéseket, sőt a herefüveg két is meig- henger-zni. Ezzel egyrészt odanyomjuk a talajt a növény gyökereihez, másrészt egyenletesebbé tesszük a szántóföld felületéit. Megszüntetjük a cserepesedést és a nedvesség megóvásában nyújtunk segítséget. Csakis száraz felületű talajt hemgerezzünk. Ellenkező esetben nagyebb kárt okozunk, mint hasznot. Leghelyesebb, ha a heng’rezést, különösen az őszi vetések esetében, rövid időn belül fogasolás követi. így a talaj fe'ső tömöttségét megszüntetjük. Mindezekből látható, hogy a vetés előtti és utáni talajmunkák egyik legfontosabb előfeltételei a gazdag termés elérésének. MihályfalvI István tudományos kutató, Kisújszállás. Megkezdődött a beadási kötelezettség egyénenkénti megtárgyalása Néhány napon belül a begyűjtési megbízottak a gazdálkodókat a ■községi tanácshoz hívják az 1955. évi termény- és állatbeadás, valamint az 1956. évi hús- és tejbeadás megtárgyalására. A többéves begyűjtési rendszer 3 évre állapítja meg a kötelezettséget. A kivetés alapját képező földterület nagysága, a gazdálkodók tehénállománya, termelési szerződéssel lekötött területei azonban évenként változhatnak. Szükséges, hogy minden termelőt minden esztendőiben meghallgassanak, közösen állapodjanak meg a teljesítés idejében és módjában. Az 1955. évi vég'eges egyéni tervfelbontás annyiban tér el az elmúlt évitől, hogy ezzel egyidejűleg az 1956. évi előzetes hús- és tejbeadást is megállapítják. Előnyös ez az eljárás azért is, mert az 1955. és 1956. évi teljesítéseket összhangba lehet hozni. Az egyéni tervtárgyaláson adják meg a különféle termelési szerzőUj ifjúsági könyvtár Szolnokon Egymástól kb. 400 méter távolságra két fjúsági könyvtár nűködött Szolnokon: az egyik a megyei könyvtár ifjúsági részlege, a másik az Üttörőház könyvtára. A tapasztalat szerint az egy-egy könyvtárba beiratkozott olvasóknak legalább a negyedrésze azonos volt. Sem az Üttörőház, sem a megyei könyvtár nem tudta teljesen kielégíteni az ifjú olvasók igényeit; az előbbi aránylag kis könyvállomány miatt, az utóbbi azért, mert kétszerannyi felnőtt olvasóval is foglalkoznia kellett. Ezek miatt született meg a két könyvtár egyesítésének terve, mely feltétlen előnyt jelent mindkét fél számára. két és arra már az ifjúsági könyvtárban kapnak újabb olvasnivalót. Március I. körül minden valószínűség szerint már teljes üzemmel dolgozik majd a város ifjúsági könyvtára, mely ekkor pontosan közölni fogja a nyitvatartási időt is. Ezt úgy fogják megszabni, hogy az ifjak — akár délelőtt, akár délután járnak iskolába — kényelmesen kaphassanak új olvasnivalót, A megyei könyvtár, minthogy az új könyvtárnak ő is gazdája, ezután is éppenannyi ifjúsági folyóiratot járat, éppenannyi úi könyvet szerez be és helyez el az ifjúsági könyvtárban, mint eddig. Ez biztosítani fogja a könyvtár további fejlődését; désikre a kedvezményekéit. A tervtárgyalás idejéről a termelő írásbeli értesítést távol- maradás esetén pedig idézést kap. Ha a termelő az értesítésre és az idézésre sem jelenik meg, beadási kötelezettségét meghallgatása nélkül, hivatalból állapítják meg. Molnár János 'Dúbb mint négyezer qyewieket legített a oil ágra A három gyermek kétségbeesve fogódzóit anyja szoknyájába. Kint jegyverek ropogása, bombák robbanása, a repülőgépek ijesztő zúgása hallatszott. — Ne menjen, édesanyánk — kérlelték. S a máskor mindig mosolygós asszony szelíden, de igen komolyan válaszolt: — Ha itthon maradok, az könnyen egy kicsi gyermek és egy édesanya életébe kerülhet. — Kint még a szél is süvöltött, mintha versenyre akart volna kelni az emberteremtette szörnyű káosszal. Hét kilométert tett meg a szülésznő, míg eljutott céljához, S boldogan mosolygott, mikor Hajdú Istvánná kislánya, életének első jeleként, hangosan elsírta magát. Másnap már Nagy Jánosáénak segített. Ezt, mig él, nem felejti el. A német katonák — bárhogy kö- nyörgött — nem mentek ki a szobából. Végignézték az anya kínlódását, s arcukon nem volt részvét. S nem volt öröm akkor, amikor meglátták az élet legnagyobb ajándékát, a gyermeket. Ha eddig nem is, akkor meggyűlölte őket a szülésznő, s az anya is. Virág Andrásné gyermekét a templom alatti kriptában segítette világra. S miközben dolgozott, megmegfeledkezett a beömlő falakról, a golyók süvöltésétől. Csak egyre gondolt — senki jobban nem tudja nála, hogy az élet nem áll meg... az élet mindig diadalmaskor dik... S amikor az utcán megy, hol ennek, hol annak a gyereknek simogatja meg fejecskéjét. Néha bizony már nem is apróság az, akire szeretettel rá- mosolyodik. Egy kicsit úgy érzi, ő is anyja azoknak, akiknek születésében segédkezett. Hányszor látott rongyokon, éhségre szülni gyermeket! Ki csodálkozik azon, hogy ma, amikor a szülő nők arcán a kétségbeesés helyett örömöt, a jövőtől való félelem helyett bizakodást lát, a hatvankétéves asz- szony jobbkedvüen végzi munkáját, mint valaha? Részt vesz az MNDSZ munkájában is, a kul- turgárdát nemcsak tanácsaival, szervezéssel segíti, hanem, ha kell, maga is beáll a színjátszók közé. S mindenütt, ahol csak lehet, hallatja hangját a békéért. — Sok-sok gyermeke van Bátor Mihályné szülésznőnek, aki több mint 4000 gyermeket segített a világra. Molnár Miklós: — PÁRIZS Résziéi a szerzőnek a Szépirodalmi Könyvkiadónál most megjelent irodalmi riportkönyvéből. ffárhol jár az ember külföldön, akaratlanul is keresi azt — ami magyar. Milyen jó érzés volt például Cannes-ban, a tengerparti sétányon újra és újra Mészáros Ági arcával találkozni — a „Kis- krajcár plakátjain! Most ő maga is itt van Párizsban, velünk együtt keres valami ismerős színt, valami hazai jelet e roppant városban. Hiába. Sehol semmi. Ha Rue de Berriből, ahol a magyar követség öreg háza lapul, kifordulunk a Champs Ély- sées széles sugárútiára, szinte úgy érezzük, hogy rajtunk kívül itt senki se tudja, mi is az a Magyarország, miről énekelt Petőfi Sándor és miről mesél a Duna csobogása a rakparton sétáló fiataloknak. Néhány bosszantó élmény még jobban megerősítette ezt az érzést. Még a vonaton történt, hogy uti- társam, egy jólöltözött és jólkereső hajógyári mérnök megkérdezte: hol tanultam franciául. — Otthon — feleltem, r-i Még diákkoromban. — Ügy? Akkor értem. Most bizonyára nem tanulhatna. — Miért ne tanulhatnék? — Mert maguknál csak oroszul szabad tanulni... És ez az ember újságolvasó, jómódú, művelt és jóindulatú értelmiségi! Istenem! Mit gondolhatnak a magyar viszonyokról azok a franciák, akik még ennyire se tájékozottak arról, ami az üzletük vagy műhelyük falain kívül történik?! Ezt is megtudtuk. A Boulevard de l’Opéra egyik finom nőiruhaüzletében az elárusítónő megkérdezte Mészáros Ágitól és tőlem: — önök magyarok? — Igen. —• Oh! Hisz akkor önök a Gábor Zsazsa országából valók! Elhült bennünk a vér. A mi hazánkat, mely annyi értéket adott a világnak, amely Párizs minden szépsége és a szóbetnforgó ruhaszalon minden elegáns kosztümje ellenére egy történelmi korszakkal előbbre van, mint Franciaország — a mi hazánkat egy amerikai revil- színésznő teszi emlékezetessé ennek a fiatal nőnek a szemében? Lehangoló. fi e csak ideig-óráig. Másnap egy másik Párizzsal találkoztunk. A város egyik legnagyobb mozijában, a kétezerötszáz személyt befogadó Alhambrában Magyarország párizsi barátai hazánk felszabadulásának 9. évfordulóját ünnepelték. Az ünnepséget a Francia-Magyar Társaság rendezte. A műsoron magyar film szerepelt: a „FöU támadott a tenger”. A cannes-i filmfesztivál élmé- nyei után valami egészen különös érzés itt ülni, ebben a teremben, ezen a filmbemutatón. Cannes- ban is barátságos légkör, szívélyes érdeklődés fogadta a mi filmjeinket, a béketábor országainak művészetét. De itt — egy új világ üzenetét hallgatják a mi szavunkban. Itt a francia nép köszönti azt a Magyarországot, amelynek földje a parasztoké, ipara a dolgozóké, kis „tengere”, a Balaton a boldog gyerekeké, irodalma, művészete a népé. Azt a Magyarországot, amely a magyaroké. Az Alhambrában éreztem meg: az az erő, amely a cannes-i filmfesztivált is lényegében a baráti és békés művészet találkozójává tette, innen ered, innen árad: a dolgozók Franciaországából, a néptömegek békeakaratából. Várom hosszú beszéd előzte meg a műsort. Kissé féltem, hogy elunják. Nem ez történt. Kétezerötszáz ember néma csendben, feszült figyelemmel hallgatta Gilbert de Chambrun képviselő, Claude Morgan szerkesztő és Rabién Courtaud mérnök előadásait. Kezdődik a film. Petőfi áll ott. A sajtót, a Länderer és Heckenast nyomda gépeit foglalja le a nép nevében. S a nézőtéren felzúg a taps, A „PÁRIZSI VENDÉG" zenéjéről Az Üttörőház földszintjén berendezkedő ifjúsági könyvtár fogja majd össze a város általá- nosiskolai tanulóit. A 14 éven aluli olvasók most már együtt találják mindazokat a könyveket. melvek érdeklik őket és melyek eddig két könyvtárban voltak megosztva. Nem közömbös az ifjak számára az sem, hogv ebben az Ú1 könyvtárban csak velük foglalkoznak, tehát 1—1 olvasóra nyilván jóval több Idő jut, külön olvasótermük lesz, sőt a könyvtári rendezvények (könyvankétok, előadások, stb.) számát is növelni lehet. De nem kevesebb előny származik ebből a megoldásból a város felnőtt olvasói számára sem. A megyei könyvtár kölcsönző részlege a lövőben teljesen a felnőttek rendelkezésére állhat, olvasótermében pedig fokozottabban lehet biztosítani a nyugodt olvasás lehetőségét. Az új könyvtár létesítésének gyakorlati megoldása most van folyamatban: most folyik az ifjúsági könyvek átszállítása, az új könyvtárhelyiség berendezése. A megyei könyvtárban eddig beiratkozott ifjúsági (14 éven aluli) olvasók a legközelebbi könyvcserénél mégkapják olvasójegyei Időt a XVIII. század második fele. Európában a francia forradalom előjelei mutatkoznak. A nagy társadalmi ellentétek mindjobban kiéleződnek, egyik oldalon fény, pompa, léha, könnyelmű életmód, különösen a főúri és királyi udvarokban, a másik oldalon ugyanakkor nyomor, szegénység, megaláztatás. Csak egyes kiváltságos rétegeknek jut osztá'yrészül, bogy a művészet csodálatos alkotásait — gondolok itt elsősorban a zenére — a maga nemében élvezhess?. És mégis a művészet — és itt újból a zeni-művészetre utalok •— úgy, mint a társadalmi események, forradalmi átalakuláson megy keresztül. A zeneművészet talán sohasem volt annyira hű és meghitt kísérője az életnek, mint ebben a korban. Az emberi él'*t megnyilvánulásai, mint valami csodálatos tükörben, úgy verődnek vissza a zene hangjaiban. Ennek a kornak a zenéje valóban életmuzsika volt. Minden időik egyik legnagyobb zeneköltője, Wolfgang Amadeus Mozart, a XVIII, század második felének nagy zenei géniusza. Mozart, a nagy lángelme otthon érezte magát az életiben és otthon érezte magát a zenében, amely az életből fakadt. A zene tükrében tisztábban és mélyebben látta a világot, mint a valóságban és mindazt, amit az életiben, a valóságban látott, csodálatos adottsággal varázsolta visz- sza a zenébe, A zene mit Mozart alkotott, maga az élet. Ebben a kot ban, ezekben az időkben játszódik színháziunk legújabb darabja, a „Párizsi vendég.“ Egyik legkiválóbb zeneszerzőnk: Vincze Ottó vállalta a darab megzenésítését. Vincze Ottó egészen kimagasló zenei ízlését legutóbb a „Boci-boci tarkábban élveztük, ahol a színpadi cselekmény, az események minden legapróbb mozzanata a legstí!usesabban tükröződött vissza a zenében, A „Párizsi vendég“ zenéje elejétől végig híven mutatja Vincze Ottó zenei egyéniségét, Szellemes korhű és a darab cselekményét stílusosan aláfestő muzsika. A mai értelemben vett op eret’'muzsikát ne keressük Vincze Ottó zenéjében. Ez a muzsika a színpadi cselekmény, a vígjáték segítőtársa, szerves hozzátartozója. A színpad tele van bohóságokkal, kiélezett helyzetekkel, vígjátéki csattanókkal. A jane célja nemcsak karikatúra, ellenkezőleg: minél tüzetesebb szikrákat kicsiholni a színpadi alakok életéből és minél több alkalmat adni az egyes jellemek sokoldalú kibontakozására. Ária duett, terzett, ensemble, mind a színpadi jellamfestes formája. A zenei virágcsokor egyik gyöngyszeme Erzsi érája, a „Füsti fieeské“-ről. Ezzel az egy áriával formálja meg zeneileg a szerző Erzsi képét és helyzetét a vígjátékon belül. A duettek, terzeftek az emberek egymásközti kapcsolatával gazdsgrtják az egyes karaktereket. Minőén egyes zenei szám egy-egy villámfény, mely a színpadon mozgó emberek lelke mélyére világít Ez talán a fő erénye Vincze Ottó z"né!ének. De emellett szórakoztató, fülbemászó és ahol szükség van rá, gúnyolódó is. Gondolok itt a .,Ba- jusz-terzett“-re és Kodály búcsújára a bajusztól, — mely a Bohémélet kábá térié) árak kitűnő paródiája. Mindezek ragyogóan képviselik az operai műfajnak, stílusnak párod izálásót. A darabot önálló, külön egységet képviselő nyitány vezeti be. Mozart klasszikus vígoperájának, a „Figaro házesságá“-nak nyitánya lebegett Vincze Ottó szeme előtt. A „Figaro“-nyltányt Mozart az opera befejezése után komponálta. Mikor ez utolsó kottafejeket leírta, fáradtan elszenderült és álmában végigvonultak előtte a farsangi párok, kergetőzve, bohó ösz- szevisszaságban. Ezt a karneváli hangulatot fejezik ki csodálatos zenei nyelvén Mozart. Ha a „Párizsi vendég** nyitányéit halljuk, ugyanúgy magunk elé képzeljük az egész vígjáték bcnyoda’mas szituációit. Az egyv’a figurák, szerelmes párok, bohókás helyzetek zenei *ü- körképét halljuk. A nyitány felöleli a vezérkönyv legsiiccrü'tsbb, legfü'bemiászóbb dallamait. Egy- magábanvéve is zenei remekmű. Előadáson' nah# zone terén tehát sek újszerűsége le-v. Ezek az újszerűségek egy ke-.v~ - •’ere értő fül számára is élvezhetők, zenei ínyencek részére viszont c> ’magét jelentenek. Orbán Leó.
