Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-26 / 48. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS "A MEGYEI TANACS LAPJA VII. évfolyam, 48. szám # Ara 50 fillér 1955. február 26., szombat MAI SZAMUNK TAKT ÁLMÁBÓL: A Bútorgyár legjobbjai közt (2 o.) A gondosan, Idejében elvégzett simítózás a jó termés egyik előfeltétele (3. o.) A „Párizsi vttndég” zenéjéről (3. «.) Rádióműsor (4. o.) Vasárnapi sportműsor (4. o.) J ÜZENET AIV. MAGYAR BÉKEKONGRESSZUSNAK JA arcban állunk a békéért. Hadseregünk nem vonultat jel xx ágyúkat, nem küld bombákat az ellenséges állások fölé, de nem kisebb erőket mozgósít ezeknél, amikor szerte a világon százmilliók elszánt akaratát állítja szembe a béke ellenségeivel. A béke magyar hadserege, a magyar békemozgalom újabb csa­tára indul a béke védelmében: a negyedszer megrendezendő kon­gresszuson juttatja kifejezésre szilárd elhatározását, hogy a békét, boldog életünk lehetőségeit, erőfeszítéseink, munkánk, egész éle­tünk értelmét minden áldozat árán is meg fogja védeni. Szolnok megyét csak néhány küldött fogja képviselni a kon­gresszuson, de ők százezrek nevében fognak nyilatkozni; egyetlen küldött egyetlen tiltakozása százezernyi tiltakozást jelent. Tilta­kozást a legközvetlenebb veszély, az újjáéledő német imperializ­mus ellen. A jászok és kunok nemcsak a második világháború német pusztításait nem felejtik el soha. Amíg emlékeznek — márpedig emlékeznek — nem fogják elfelejteni mindazt a bajt, keserűséget, nyomorúságot, amit a német hódítók évszázadokon keresztül okoztak. Több ízben föiégetett falvak, elpusztított tele­pek elkeseredetten emlékeznek a török hódítókra is, de még in­kább Rabutin generális zsoldos csapataira, vagy a törökök ellen vonuló „felszabadító” császári ármádiára. A szabad jászok emlé­kezetéből soha sem lehet kitörölni a német lovagrend átkos em­lékét: a császári elzálogosítással saját hazájukban váltak elzálo­gosított jobbággyá a szabad vitézek leszármazottai. Szolnok megye lakói megtanulták, hogy mit jelent a német hatalmi ét­vágy; tudják, hogy annak nyomában csak pusztulás jár. De a megye lakói azt is megtanulták, hogy — még a néme­tektől függetlenül is — mit jeleni a háború. Ezeréves települé­seknek csak a helye maradt meg, az évszázados harcok során meg újra pusztasággá váltak a lakott vidékek, üszkös romok halmazává a városok, községek, a „népek országútján" minden erre vonuló hadinép itthagyta a pusztítás nyomait. A puszta föl­dön és folyóinkon kívül aligha található errefelé valami, ami tanúja lett volna a 2—300 év előtti eseményeknek. E vidék la­kóira igazán ráillenek Petőfi verssorai: Egyik kezében eke szarva, Másik kezében kard... S e keserű tanulságokkal „gazdagon” lehet-e Szolnok megyé­ben valaki, aki azt kívánná, hogy a modern embergyilkolási tech­nika minden vívmányát szabadítsák rá szülőföldjére, otthonára, családjára és mindarra, amit az elődök munkájából meg tud­tunk őrizni, a magunk erejéből eddig fel tudtunk építeni? Le­het-e valaki, aki nem kész mindezt minden erőfeszítés, munka, * áldozat árán is megvédeni? Ha ezt eddig is megtette, mikor pe­dig jórészt a másét védte, mennyivel inkább megteszi ma, ami­kor a föld neki termi terményeit, amikor minden őérette történik ebben az országban. De az indítóokok között nem közömbös az sem, amit a megye dolgozó népe felnőtté növekedvén, megtanult. Míg 10 évvel ez­előtt lemondóan legyintett, mert nem érezte eléggé az összefogás­ban rejlő erőt, ma már tudja, hogy nem. áll egyedül és a közös­ség erejét mindenegyes ember állásfoglalása növeli. Ma már világosan látja az összefüggést napi munkája és az emberiség legnagyobb kérdései között és immár nem elkoptatott szólam szá­mára az, hogy saját munkájával is a békét védi. Ha eleinte ké­telkedett is az egész világra kiterjedő békemozgalom sikerében, ma már tudja, hogy az imperialisták fegyverei önmagukban sem­mit sejn érnek, ember is kell azokhoz és ahogy terjed a vilá­gon o béke megvédésének gondolata, úgy mind kevesebb a meg­bízható katona, akinek az imperialisták fegyvert adhatnak a ke­zébe. S ez az, ami meggondolásra készteti a háború előkészítőit, akik ezt a körülményt éppen wjy tudják, mint mi. Szolnok megye dolgozó népe meleg szeretettel üdvözli a TV. magyar békekongresszust, sok sikert kíván tanácskozásaihoz, és azt üzeni, hogy a magyar béke mozgalom bizton számíthat rá. Kisfaludi Sándor a megyei békebizottság tagja fik U kö-dbő-ntik <t fékekül dőlteket Belga lapok a Magyar Állami Népi Együttes brüsszeli szerepléséről Brüsszel (MTI). A csütörtöki brüsszeli lapok élénken foglalkoz­nak a Magyar Állami Népi Együt­tes első brüsszeli fellépésével, s elismerő hangon számolnak be a bemutatóról. A Nation Belga ritka esetnek minősíti az olyan kiváló kapcso­latot a nézőközönség és a szerep­lők között, mint égnél a műsor­nál. A lap az együttes fellépését az év egyik legnagyobb brüsz- szeli eseményének tartja. A Le Soir Marcel Lobet cikkét közli. Lobet a tánckar, a zenekar és az énekkar által közösen elő­adott „Kállai kettős‘’-ről úgy vé­lekedik, hogy az „a nézőt önkén­telenül átviszi a magyarok vilá­gába”. Az „Ecseri lakodalmas" című műsorszámot lenyűgözőnek tartja. (MTI) a szolnoki Fütőhdzban A szakma A szolnoki Fűtőház az ország legjobbjai közé tartozik s komoly esé­lyei vannak a Miniszter- tanács és a SZOT ver­senyzászlaja elnyerésére. A felszabadulási verseny­ben is csaknem minden nap újabb munkahőstet­tek születnek s több dol­gozó van itt olyan, aki munkájával, rátermettsé­gével országos hírnévre tett szert s a szakma leg­jobbjának ismerik el. Ismerjük meg ezeket az embereket. Sánta Károly elvtárs. mozdonyvezető, brigádjának tagjaival a Német Demokratikus Köztársaság által alapí­tott vándorzászló váro­mányosa. Az ötszázkilo­méteres mozgalomban legjobb eredményt elérő mozdony személyzetének jár ez a nagy kitüntetés és Sántáék valóban mél­tók erre. E mozgalom ke­retében eddig 198 kilo­méteres napi utazással a legjobbak közé kerültek. A felszabadulási verseny­ben tovább javították eredményüket napi 204 kilométerre. legjobbjai A túlsúlyos vonatok to­vábbítása terén Hokaári látván mozdonyvezető és fűtői kerültek az országos ver­seny élére és elnyerték a legjobb tehervonati moz­donybrigád címet. Leg­jobb eredményük eddig átlagos 13.7 százalékos túlsúlytovábbítás. Most a felszabadulási verseny­ben 19.9 százaléknál jár­nak már s bátor embe­rekhez méltóan még to­vábbi jó eredmények el­érésére törekszenek. Dér János az őszi forgalom legjobb szénrakója lett. Általá­ban 30—40 százalékkal több szenet adnak fel a mozdonyokra, mint ahogy normájuk előírja. Ezzel nagymértékben hozzájá­rulnak ahhoz, hogy több mozdonyt várakozásmen­tesen tudjon a vontatási telep a forgalom részére adni. A ntűssaki vemet óh és dolgozók közül is a szolnoki Fűtőházban ta­láljuk az igazgatóság leg­jobbjait. Hegyi János elv­társ. mint fűtőházfőnök. Surányi Imre elvtárs. mint vezetőmérnök, mű­szaki vezető érdemelte el a „legjobb címet”. Szom­bati József műszaki in­téző az igazgatóság leg­jobb reszortosa. Jó szer­vező munkájával elérte, hogy az irányítása alá tartozó mozdonyok 10—15 százalékkal nagyobb tel­jesítményt értek el a ki­szabásnál. Nem lenne teljes a sor, I:a nem emlékeznénk meg a vontatási telep műhe­lyeiben dolgozók szorgal­mas, eredményes munká­járól. A kocsijavító munká­sai április 4-re készülve, vállalták, hogy 15 kocsit alakítanak át nagyobb raksúly befogadására. Szerdán az utolsó darabot is kiadták ezekből. Most újabb 15 kocsi átalakítá­sát vállalták. A mozdonyjavító foga­dalmát 80 százalékban teljesítette már. Gyenge Antal és brigádja három olyar mozdony nagyja vitást vég­zett el, amit egyébként a Járműjavítba kellett vol­na vinni. A gépeket azon ­ban maguk tették üzem­képessé s így nem keve­sebb. mint 20—25.000 fo­rint kiadástól mentették meg a Fűtőházat s idő­ben mintegy két hónapot takarítottak meg. Kozák Tibor és brigádja 4—6 órával a norma szerinti idő előtt készíti el a futó­javításokat s így heten­ként 2—3 mozdony mun­káját takarítják meg. A Fűtőházban élüzem- ünnepségre s talán á minisztertanácsi vándor­zászló átadási ünnepségé­re is készülnek. Ezekben a napokban még jobban halad a munka. Különö­sen fokozza a lelkesedést az. hogy a komoly kitün­tetéseken kívül eddig már mintegy 10.000 fo­rint van biztosítva a leg­jobbak megjutalmazásá- ra. Egyik mo*t épülő dunai híd ép^ésphez 30 köbméter Irdgerendát vágnak terven télül a szo.noki gőzíűrész dolgozói j SZAKADATLANUL! jármaik a nehéz gáteríűrészek az üzem csar­nokában. A Dobos-brigád emberei könnyedéin bánnák az öles rön­kökkel s megállás nélkül érkezik az anyag a kisvasúton. így aztán nincs fennakadás: a krretesbrigá- dok bátram dolgozhatnak úgy, ahogy győzik. A csarnok bejáratánál verseny- tábla hirdeti, hogy nem is takaré­koskodnak a munkáival, igyeke­zettel. Hamzi Gyuláék 200 száza­lékkal járnak az élen. A híres Hoksárd-brigád mindössze 1 száza­A karcagi Szabad Ifjúság tsz-ben 93 holdas új rizstelepet építenek A karcagi Szabad Ifjúság tsz tagjai nagy gonddal készültek fel a tavaszra. A különböző munkagé­peket kijavították, a vetőmagvafcat kitisztították. Csak a vetőgépiskkel van még egy kevés baj, mert nem tudják beszerezni a javítáisdkihoz szükséges alkatrészeket. Szabó La­jos elvtárs, a termelőszövetkezet pártti'tkiára azon a véleményen van, hogy azért kell majd ipar- kedniak, mert a pámapcs télies időjárás miatt máris sok elmara­dást keil pótolni. A szövetkezet tagjai most is dol­goznak. Jónéhányan a 93 holdas új rizstelep építését végzik, a le­csapódó csatornákat készítik. A fo- gatosok a téglát hordják arra a helyre, ahol hamarosan megkezdik az új 50 férőhelyes tehénistálló építését. léknyi különbséggel a második helyre került. Egy lépéssel a két legjobb mögött Ozsvár Béláék ha­ladnak 169, Illés Amdrásék 145 százalékkal, A kisméretű kereten dolgozó -Bed-e József és esnberei is több, mint 24 száza1ékkai túlszár­nyalták kiszabásukat. Itt tudjuk meg azt is, hogy a hatalmas rönktelep anyagmozga­tója, Dobos János elvtárs társával 137 százalékos teljesítményit értek el. Pedig az ő munkájúi-: a leg­nehezebb talán. A többmázsás fa­törzsek megmozgatása még a leg­A nyers lucernát fémzárolt vetőmagra cserélik ki a terményforgalmi vállalat helyi telepei A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok birto­kában lyévő nyers lucernamag erő­sen gyomos, sok esetben arankával fertőzött. Mivel azonban nagy a lucemamaghiány, feltételezhető, hogy a gazdálkodók olyan magot vetnek, amilyen van. Ilymódon a gyem- és az arankafertőzést ter­jesztik. E veszély megelőzése vé­gett az egyénileg dolgozó parasztok birtokában lévő nyers kicemama- got a terményforgairrii vállalatok fémzárolt vetőmagra kötelesek ki­cserélni. A dolgozó parasztok sa­ját érdekűikben vegyék igény­be ezt a lehetőséget. A luoerna- vetőmag csereakció 1955 március 10-ével lezáruL I jofob gépesítés medlett is tekinté­lyes fizikai erőt kíván, olyan em­bereket, akik a leghidegebb napo­kon is bírják a 8 órás szabadban való munkát j A NAGY KERETEKEN külö­nös igyekezettel megy most a munka. A napokban felhívták az üzem dolgozóit az újpesti vasúti összekötő-híd építői, hogy szállít­sanak minél több hídgerendát, mert vállalásuk szerint április 4-re át akarják adni az új hidat. A gáterosbrigádok és rönktéri munkások vállalták, hogy 30 köb­méter hídgerendát vágnak tervei­ken felül a hídépítők részére. A munka már javában halad és rövi­desen megkapják majd ezt a men’-- nyiséget kívánságuk szerint: |A FÜRfiSZESEKl Ígéretének válóra váltása komoly erőfeszítést kíván a telep minden dolgozójától. A harmadik dekádban a vállalt mennyiségen kívül más munkát is el kell még ■ végezni. A hónap kö­zepén ugyanis zökkenők voltak az anyagellátás körül. Nem kaptak elég kőrisfarönköt s így a lorh- bosárunál a tervvel szemben két százalékos adósságot vittek át a hónap utolsó tíz napjára. Ezt is pótolni akarják. A többi fűrészárunál példamuta­tóan teljesítette vállalását az üzem. „Lcmlbos friz“-ből 100 szá­zalékkal, dongából 44 százalékkal, váltótalpfából 22.7 százalékkal töb­bet gyártottak előirányzatuknál. Ä meséim’i gépállomáson nagy gonddal végesték a hvigádveselők kijelölését A mezőtúri gépállomás dolgo­zói február 9-én befejezték á téli gépjavítást. Sor került a bri­gádszervezetek újszerű kiépíté­sére Is. A vezetőség figyelembe vette az elmúlt év tanulságait s annak alapján állította össze a brigádokat. Tavaly 19 volt a szá­muk, most 15-re csökkentették. Megnövekedett a gépeli száma, de a ferigádveziítők felelőssége is. Ezeket a körülményeket figye­lembe vették a mezőtúri gépál­lomásom. A legderekabb és szak­mailag legjobban képzett embe­reket állították a számszerűség­ben csökkent, de hatáskörben megnövekedett brigádok élére. A Törő Pál tsz egyike azoknak a szövetkezeteknek, ahol legna­gyofcib szükség van a traktorosok odaadó segítségadására. Itt Far­kas Andrást, a gépállomás párt­szervezetének titk árhelyettesét bízták meg a gépi munka irá­nyításával. A Gorkij termelő­szövetkezetben P. Nagy Sándor sztahanovistát brigádvezetőnek. A gépállomás dolgozóinak mintegy 10.000 hold őszi kalá­szos műtrágyával való megiszó- rásáit kell elvégeznie a közeli napokban. A műhelyekben most készítik azt a 6 darab Zetor traktorra szerelhető porozó rend­szerű mütrágvaszórót, amelyek­nek segítségével a hat géppel naponként 500 holdon végezhetik el az ősziek ápolását. Külónvonatot indít a Légierő és az IBUSZ március 6-án Salgótarjánba, a csapat ottani mérkőzésére Az IBUSZ 500 fő jelentkezése esetén különvonatet indít március 6-án Salgótarjánba, a Légierő SE— Salgótarjáni Bányász NB. l.-es baj­noki labdarúgómérkőzésre. A vo­nat vasárnap reggel Ub. fél 8 óra­kor indul a szolnoki vasútállomás­ról. Részvételi díj 35.20 Ft. Jelent­kezni lehet legkésőbb csütörtökön déli 12 óráig az IBUSZ szolnoki irodájában, Kcssuth Lajos-utca 20. az Apisz mellett; továbbá szerda délig a Légierő Baráti Kör szerve­zőinél, ahol részletes felvilágosítást kaphatnak a dolgozók.

Next

/
Thumbnails
Contents