Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-26 / 21. szám
1955 január 26, SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP fl Hazafias Népfront megyei bizottságának ankétja a Járműjavító kultúr otthonában LLL A Hazafias Népfront megyei bizottsága hétfőn este „A Hazafias Népfront és a munkásosztály*1 címmel ankétot rendezett a Járműjavító kultúrotthonában. Az ankétről elöljáróban el kell mondani, hogy a Járműjavítóból igen kevesen vettek részt rajta, s a jelenlévők többségét rrás üzemek — elsősorban a Cukorgyár — dolgozói adták. — Ennek ellenére azonban az ankét sikeres volt, hiszen a felszólalók majd mindegyike hasznos segítséget nyújtott a Hazafias Népfront megyei bizottságának ahhoz, hogy eredményesen munkálkodhassék a munkásság érdekében. A beszámolót Sebestyén János elvtárs, az SZMT elnöke tartotta. m Az ankét igen sok felszólalása igazolta, hogy a Hazafias Népfrontnak igen sok tennivalója van a munkásság élet- és munkakörülményeinek megjavítása, a rr unkáslakta kerületek községpolitikai problémáinak megoldása terén. íme ezekkel kapcsolatban néhány hozzászólás. Czakó elvtárs, a Cukorgyár dolgozója arról beszélt, hogy feltétlenül javítani kellene a gyámegyed közlekedését. Az a tapasztalata, hogy az autobusz-park nem növekedett az utasforgalommal együtt. Tóth János arra mutatott rá. hogy egyes üzemek nem takarítják le a jeges járdákat, így az 5. sz. TEFU és éppen az Útfenntartó Vállalat. A VII. kerületben a kis- piactól a vágóhíd felé vezetó utat rendbe kellene hozni, mert itt té- len-nyáron víz áll. Elmondotta, hogy a rr alomtól a kórházig új utat építettek, de nincs benne sok köszönet, mert az út máris tönkrement. Az út megépítői kidobták a pénzt az ablakon. Herczeg István, a pályafenntartási főnökség dolgozója azt kérte, hogy az úgynevezett „pletyka-falu“ részére létesítsenek orvosi rendelőt. Innét a betegnek 2—3 kilométert is kell gyalogolnia, míg orvoshoz jut. Kar László elvtárs, a Cukorgyár igazgatója azt a kérdést vetette fel, miért kezelik külterületnek a Cukorgyár lakótelepét. Ez az ott lakókra sok hátránnyal jár. Legutóbb a gyár saját kultúrhelyiségé- ből engedett át egy részt, hogy ott húsboltot létesítsenek. A Kiskereskedelmi Vállalat azonban olyan bútorokat rakott bele, hogy a környék háziasszonyai szóltak miatta Elmondotta azt is, hogy a Cukorgyár energiaellátása terén nincs minden rendben, s anríg a Tisza- menti Vegyiművek esténként fényárban úszik, addig a Cukorgyár munkásainak sötétben kell bukdá- csolniok s a lakótelep sem kap elég villamosenergiát. Juhász Béláné a cukorgyári Népboltról elmondotta, hogy száraz kenyeret árusít, burgonyát sem lehet kapni, ugyanakkor a városban van. Erdei elvtárs arról beszélt, hogy a Sziget-utcában rossz a világítás, esténként nem lehet olvasni, rádiózni. Bárdi elvtárs arra kérte a népfront-bizottságot, hogy következetesebb munkát végezzen a lakáskérdés megoldása érdekében. Igen érdekes javaslatot tett Vermes elvtárs, az Osztálymémökség főmérnöke. Elmondta, hogy tapasztalata szerint a keresztutazások — Szolnokról pl. Ceglédre, onnét Szolnokra járnak nap, mint nap a dolgozók — igen sok időt, energiát és pénzt pocsékolnak. Ezek megszüntetése komoly megtakarítást jelentene, s a dolgozok munka- és életkörülményein is javítana.* m A jelenlévők közül többen foglalkoztak az általános iskolai nevelés kérdéseivel, az a tény pedig, hogy a jelenlévők behatóan vitatták a munkás-paraszt szövetség kérdését s hasznos javaslatokat adtak megszilárdítása érdekében, mutatja, hogy munkásságunk számára nem közömbös a dolgozó parasztok élete: a kormányprogramm által megszabott úton velük együtt akarnak gazdagodni jólétben, kultúrában egyaránt. Tóth János elmondotta, hogy mikor a Cukorgyár patronáló brigádja elsőízben járt a mezőtúri Haladás tsz-ben, nem nézték jó szívvel munkájukat, holott 11 nap alatt 86.000 forint értékű épületet emeltek, A tsz tagjai azt hitték, hogy ez az összeg csökkenteni fogja munkaegységeik értékét. — Mikor azonban ellátogattak a gyárba, tisztázódott ez a félreértés, hiszen a gyár munkásai ellenszolHOZZÁSZÓLÁS A Szolnokmegyei Néplap ja- ** nuár 19-i számában örömmel olvastam Jankovits Zoltán igazgató elvtárs cikkét, amelyben nagyon helyes javaslatot tett a cukrászda látogatóinak vélemény- nyilvánítására. Elsősorban azt kell leszögeznem, hogy az a hely, ahol szórakoztató zene van, az nem „kocsma”. — A diszkrét szalonzene a dolgozók idegeire pihentetőleg hat. A cukrászda látogatóinak régi óhaja, hogy halk zene mellett fogyaszthassák el a feketét és munka után kartársaikkal, barátjaikkal gondolataikat kicserélhessék. Sajnos, a „Tiszavirág“ ennek a célnak nem felelt meg, mert rossz ülőhelyeivel és asztalnak szánt virágállványai-- val kényelmetlenné tette a szórakozásra szánt időt. Aki a fővárosban gyakran megfordul, tapasztalhatta, hogy a legkeresettebb helyek a zenés cukrászdák, espressók, szalonok. Ezeket a helyeket állandó zsúfoltság jellemzi. Ahol zene nincs, ott még szombaton is van hely. Szolnok városnak szüksége van egy központi fekvésű zenés szórakozóhelyre. Gondoljunk a lakások túlzsúfoltságára, ahol sok esetben egy szobában van összezsúfolva gáltatás nélkül ajándékozták a tsz- nek az épületet s csupán annyit kértek a tsz tagjaitól cserébe, hogy többet termeljenek. — Ha minden gyár negyedévenként vagy félévenként megtartaná a munkás-paraszt találkozókat, jelentősen megjavulna a munkások és a dolgozó parasztok között a kapcsolat — mondotta. Czakó elvtárs arról beszélt, hogy régen ismerte a szolnoki gazdakört s most is el fog oda látogatni, bizonyára tud a kör tagjainak segíteni egyetmóst. Erre a segítségre szükség van, hiszen a gazdakörök munkájának egészséges fejlődése ezt meg is kívánja. Kar László elvtárs, a cukorgyár igazgatója elmondotta, hngy Törökszentmiklóson és Fegyvereteken nem kötöttek annyi szerződést cukorrépatermelésre, hogy a várható termésből a város, illetve a község cukor-szükségletét elő lehetne állítani. Bárdi elvtárs erre utalva arról beszélt, hogy az ilyen jelenség a gazdakörök elhanyagolására mutat. Feltétlenül szüksége«, hogy a párttagok is résztvegyenek a gazdakörök életében és kifejtsék nevelőm unkájukat. Ü3 A két kérdés — a munkások élet- és munkakörülményeinek megjavítása és a munkás-paraszt szövetség — megtárgyalásával eredményes volt az ankét. Ha a Járműjavító dolgozói közül többen résztvesznek rajta, még hasznosabb segítséget nyújthatott vólna a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkájához. Péteri István. minden. A zenés szórakozóhely részben megadja a szőkébb társaság eszmecseréjének lehetőségét. A fiatalok és a nők a zene mellett szólnak. A lányok és mi asszonyok, akiknek férjük a késő esti órákig vannak elfoglalva, nem mehetünk más zenés helyre, csak cukrászdába. A halk zene nem zavarja a beszélgetést, legfeljebb kellemesebbé teszi a társalgást. Én feltétlenül a zene bevezetése mellett szavazok. Erőss Lászlóné. Mammut agyar került felszínre Budafokon A budafoki Baromfifeldolgozó Vállalat építkezésénél az alapok kiásásakor mam.mut-agyar került a felszínre. Az értékes természettudományi lelet különös érdekessége, hogy fiatal állattól származik, amely még fejletlen volt, amikor elpusztult. A Magyarországon talált mam- mut-agyarak, amint levegőre kerülnek, rendszerint ezer apró darabra hullanak. A budafoki egy méter hosszú, őskori lelet, teljes épségben maradt, mert az egykori Duna-meder üledékében erős védőréteg vonta be. Az ősállatnak más csontja nem került elő. (MTI.) Kocsma vagy cukrászda ? Négy tanácstaggal beszélgetünk' a tiszaroffi tanácsházán. Túri Sándomé elnökhelyettessel. Zsíros József tanácstitkárral. Szabó András a 12-es. Magda Imre a 40-es körzet tanácstagjaival. Először is arról folyik a szó. hogy a tanácsválasztások óta milyen eredményeket értek el. — Megépült a kulturház. 30 000 forintba került. Rendbehozattuk a tanács- háza előtti utat. Az autóbuszmegállónál várótermet éoítettünk. Tavaszra elkészül a hajóállomás váróterme is. Amint kienged az idő. bontási anyagból. társadalmi munkával több helyen megkezdődik a járdaépítés — sorolja Túri Sándomé. Magda Tmre folytatja: — Az én körzetemben, a bozorai részen, elintéztem. hogy tejbegyüitóál- iomást létesítsenek. Ne kelljen az odavalósiak- nak naponta begyalogol- niok a községbe a tejjel. Alig két hónapia a tanácsválasztásoknak és a tiszaroffi tanácstagok máris milyen szép eredményekkel dicsekedhetnek. NAGYSZERŰ Mikor ezt megmondjuk, Szabó András bácsi bólogat: — Hát tanulgatjuk, tanulgatjuk. — Mit? ■— A tanácstagi mesterséget — mosolyodik el Szabó bácsi. — Mert ezt is meg kell tanulni. És most már arról beszélgetünk. hogyan is kell dolgozni a jó tanácstagnak. Először is egy kérdés: ki. hogyan ismeri a körzetét? Magda Imre kezdi: — Hozzám 12 ház tar“ tozik. Én rendszeresen látogatom valamennyit, e- mellett hol üt, hol ott jövünk össze tanyázásra. — És mik az eredmények? — Nagyon sok vita volt a szántásról. A körzetemben egyedül én vagyok lovasgazda, a többinek csak tehénfogata van. Csodálkoztak, amikor én mégis traktorral szántottam. Én aztán elmagyaráztam a gépi szántás előnyeit. Most aztán a körzetemben valameny- nyien a gépállomásihoz fordultak. MESTERSÉG — Van egy választóm. Kalmár Sándornak hívják. Bizony nem a legjobb gazdáik közé tartozik. Most azzal beszélgetek a legtöbbet, hogy az idén ne maradjon ei a termelésben. — Aztán itt van a begyűjtés meg az adózás. Én mindig elsőnek teszek eleget, hogy lássák: nemcsak beszélek róla. Igv aztán a körzetemben csupán egy olyan gazda van. aki még adós a baromfival. meg a tojással. Túri Sándomé elmondja. hogy őhozzá még családi ügyben Is eljönnek a választói'. Éppen a minap békített ki egy családot, akik már külön voltak. A tanácstitkár. meg Szabó bácsi már nem dicsekedhet ilyen jó kapcsolatokkal. Ez abból is kiderül, hogy Szabó bácsi azt mondja: — Én érmen most szaladtam végig a körzetemet. hogy aki el van maradva. az teljesítse a beadását. Bizony, ha a tanulásról van szó. akkor a tanács- titkár is és András bátyánk is tanulhat Magda Imrétől. Megtanulhatnák, hogyan kell foglalkozni az emberekkel. Mert Magda Imre még arról is tud, hogy a 12 ház lakói közül rajta kívül Cseppentő Gyula és Füleki István járat újságot. A tanyá- zást mindig úgy csinálják, hogy hármójuk közül valaki felolvas, aztán azt megvitatják. Máskor meg közösen hallgatják a rádiót Magda Imre tehát még azzal is törődik, hogy választói tanuljanak és szórakozzanak a hosszú téli estéken. Igen. a tanácstagi mesterséget is tanulni kell De hogyan? Hát úgy. hogy a tanácstagok megvitatták, ki. hogyan dolgozik milyen a kapcsolata a körzete lakóival. Aztán a megbeszélés tapasztalatai hasznosít ák. Erről meg a tanács végrehajtób'zottsá- gának kellene gondo' kodni. Tiszaroffon pedig sokat tanulhatnának a tanácstagok Magda Imrétők akit szeretnék, becsülnek választói. Eire egyik bizonyíték. hogy a körzetéből már eddig hárman hívták disznótorra. A szolnoki vasutáílomás 10 éve Lgy fenyképj akadt a kezembe, mely a múlt világháborúban lerombolt szolnoki vasútállomást mutatja. Nézem, önkéntelenül is megelevenednek tíz év előtti emlékeim. A második világháború borzalmas nyomait mutatja ez a kép. Pusztulás. romhalmaz, égnakmeredő sínek. kiégett roncsok mindenütt. Akkor bizony nem sokan reménykedtek abban, hogy éveken belül ismét eleven, rendezett legven a forgalmas szolnoki oáivaudvar Emlékszem, egy szoviet főhadnagy vette át az állomás parancsnokságát s a katonák segítségével, a mi köz reműköd éhünkkel meg ind ltot ta a romeltakarítási munkálatokat a vágányok lefektetését. S munkánk nyomán alig pár hétre már megindultak az első vonatok. PÉNZES VLADIMIR |_Mindenki,| m átélte ezeket az időket, tud egy-egv történetet vasútállomásunk úi iászületésének napjairól. Fénzes Vladimír — mindenki Viadi bácsiia — még ma ts büszkén emlegeti, hoev elismerték munkájukat és pénzjutalmat kaptak a parancsnokságtól. Katona Sándor arra emlékszik, hogv az első nehéz napokban, mikor a városban semmiféle élelmet nem lehetett kapni, a szovjet parancs nokság gondoskodott a helyreállttá son dolgozó vasutasok élelmezésé ről. Méghozzá úgv — mintha csak tudták volna, otthon mi van *—. hogy családjuknak is tudtak vinni a bőséges porciókból. Tíz év telt el azóta. S 45 óta nemcsak felépítettük a romokat, hanem többet, iotobat. s szebbet teremtettünk a régi helyén. Ha eredményeink alapián nézzük a múltat, úgy tűnik, nem egv évtized, hanem egy emberöltő telt el azóta .. * Az állomás épülete uffvan még ma is a régi. de modern berendezéseink. korszerű, raktárunk, mos“ dók. öltözők korszerű rendelőintézetünk hirdetik feilődésünket. De megváltozott életünk is. A vasutas dolgozók a társadalom megbecsült tagjai lettek. Kossuth-díiasaink. kormánykitüntetettieink. érdemes és kiváló vasutasaink vannak. A „Vasutas Nap’* rendszeresítése, a jutalmak egész sora hirdeti pártunk. kormányunk és dolgozó népünk államának megbecsülését. Suránv György I. vonatvezefő- nek három gyermeke van. Mind a három iskolába iár. ruháiuk is van rendes. Az elmúlt évben rádiót vettek. Suránviék. me« a többi vasutascsaládok tovább akarnak gyarapodni, békében, boldogságban é’ni. * Április 4-én | js rnunikával készülünk. A Rákosa Mátvás Művek felhívása nvomán született felajánlások teljesítéséért már is komoly munka folyik. Azt vállaltuk, hogy átlagos terhelési tervünket 102—104 százalékra teliesítiük. Mondok Sándor forgalmi szolgálattevő ígéretét már teljesítette, sőt 2 százalékkal túlszárnyalta. A munka mozzanatokra való felbontásával, helves irányítással érte el eredményét. A vonatok menetrendszerinti indításában Halasi Zoltán, az I. műszak forgalmi szolgálattevőié érte el a legjobb eredményt: 113 százalékot. A szerelvények időben való beállításával, a mozdonyok vonatra járásának biztosításával, az időben való menesztéssel harcol a menetrend szerinti közlekedésért. 1 Az e'ső dekádban 5 százalékkal teljesítette túl vállalását Pénzes Vladimír a vonatok terhelésénél. Brigádiával röogvűlésen tárgyalták meg a feladatokat. A tehervo- natok továbbítása terén — a zord időjárás nehézségeit is leküzdve — Mészáros Sándor és brigádja a vállalt 75 százalékkal szemben 92 százalékot ért el. Pedig nem kis feladat ilyen hideg időben 20—30 órán át a féken utazni. N. J. KÉPKIÁLLÍTÁS Szolnok 10 szabad esztendejéről Áprilia 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját. A történelmi évfordulóra a legkisebb községben is lelkesen készülődnek, tervezgetés folyik: hogyan tegyék feledhetetlenné az ünnepet. A szolnoki városi tanácsnál 's készülődnek az Április 4-i ünnepségekre. Több terv is van, ezek közül most csak az egyikről kérdeztük meg Tari Pál elvtársat, a tanács népművelési osztályának vezetőjét. Ez pedig a tervezett fénykópkiállítás. — A felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére — mondotta Tárj Pál elvtárs — fényképkiállításon szeretnénk bemutatni Szolnok város elmúlt tíz esztendejét. Hogyan épült újjá Szolnok, és mik azok az új létesítmények, amelyekkel a felszabadulás óta gazdagodtunk. — A fényképkiállítás igen nagy körültekintést, nagy előkészületet vesz igénybe, hiszen meg kell határozni, hogy mik kerülnek a kiállítás anyagába. Ehhez sok felvételre van szükség. És itt szeretném megragadni az alkalmat, kéréssel fordulok a szolnoki üzemekhez, intézményekhez, hivatalokhoz és a magánosokhoz is: legyenek segítségünkre, hogy minél változatosabb és az egész város életét felölelő legyen a kiállítás. Arra gondolok, hogy az ostrom napjaiban, meg az ostrom után igen sok felvételt készítettek a pusztulásról. Ezek a ■ felvételek ma is megvannak. Arra kérem azokat az üzemeket, vállalatokat, intézményeket és magánosokat, hogy akiknek ilyen fénykép van a birtokában, bocsássák a városi tanács rendelkezésére. Ezzel nagymértékben hozzájárulnak a kiállítás sikeréhez. Eddig tart Tari Pál elvtárs nyilatkozata. Arra kérjük lapunk olvasóit, hogy a birtokukban lévő fényképekkel legyenek segítségére a városi tanács népművelési osztályának és ha megvan, akkor filmeket, ha pedig nincs, akkor a felvételeket adják le a városi tanács oktatási osztályának, hogy azokat fel tudja használni a kiállítás megrendezéséhez. SZOLNOK MEGYE PÉNZÜGYŐREI MÄSODIK HELYEZÉST ÉRTEK EL A MEGYÉK ORSZÁGOS MUNKA VERSENYÉBEN Ez alkalomból szombaton délután jutalmazási ünnepséget rendeztek az Erdőgazdaság kultúrterrr.ében. Az Országos Pénzügyőri Parancsnokság képviseletében Szalai János pénzügyőr alezredes vándorzászlót adott át Kulcsár József századosnak, majd jutalomban részesítette a megye legjobb szakaszparancsnokait és beosztottait. — Utána a pénzügyőri egyesület vacsorán látta vendégül a meghívottakat: a megyei és városi pártbizottság, a tanácsok és a honvédség képviselőit, a Járműjavító műsort adó kultúr- gárdáját és a megyéből összegyűlt pénzügyőr elvtársakat. II Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat értesíti a lakosságot, hogy lószerszám ás lészerszámalka'rósz szükségleteiket a helyi földművesszövetkezeti holtokon keresztül re "'kötik meg. Lószerszám díszes kivitelben is kapható.