Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-25 / 20. szám
1955 január 25. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Helyi iparunk a lakosság ellátásáért Jól halad a munka a a Vegyesipari Jivitó Vállalatnál. A különböző részlegek egymással versenyeznek, hogy melyikük dolgozik legjobban a lakosság megelégedésére. Legnehezebb dolga az üvegezési részlegnek van, mert neir.' áll annyi anyag a rendelkezésére, mint amennyi kellene. Télen pedig az üvegezés az egyik legsürgetőbb probléma, a hideg időjárás miatt. Ezért úgy döntöttek, hogy a kö- zületek új rendeléseit csak akkor veszik fel, ha már a lakosság igényeit kielégítették. így sikerült a meglévő anyagból mindezideig betáblázni az összes betört ablakokat. Minden rendelést 3 napon belül elvégeznek. A legtöbb munkája a kályhajavító részlegnek van. De győzik, mert bőven el vannak látva samottal és téglával. Néhány napig akadályozta a vízvezeték-szerelők munkáját az ónozott cső hiánya, leleményességük azonban nem ismert akadályt. Amikor nem kaptak új ónozott csöveket, akkor vascsöveket szereztek és azt ónozták be egyik testvér vállalatuknál. Az ónozott vasc-ő-hiánv envh’t- hetnék. ha a lakosság jobban vigyázna a lefolyó csövek tisztaságára. Sok bajt okoz a fürdőszoba berendezések gondatlan kezelése, az üres víztárolók túlhevítése is. A vállalat tömegével gyártja az eddig nagyon hiányzó fakeretes borotválkozó tükröket és a kisméretű olcsó zsebtükröket is. Az egyre növekvő igények kielégítése érdekében 80 főre növelik a kőművesek számát, akik a lalkás- héivreálWtáin<aai és leválasztással foglalkoznak. t A festők is a lakossá mák dolgoznak. Jelenleg a piactéri 42 új lakás festését végzik. Minden igyekezetükkel . azon vannak, hogy mielőbb lakhatóvá váljanak az új otthonok. A Szolnoki Vasipari Vállalatnál nagy változások történtek az utóbbi időben. A Felszabadulási Munka- verseny felajánlásai nyomán úgy szervezték meg munkájukat, hogy minden kívánságnak eleget tudjanak tenni. így például ezekben a hónapokban jelentősen megnőtt ? gumicsizma vulkáni zá-ltat ások száma. Ezért a gumi javító részleg mellett a kerékoáríavító csoport dolgozói is. — egy fő kivételével — mind csizmát javítanak. így sikerült a csizmákat néhány óra alatt ki javítani. A gumicsizma javítás akadálya hosszú ideig az anva,«hiány volt. Ugyanakkor sok vállalatnál a régi csizmákat narr.' javíttatták, a rosz- szakait eldobták. A dolgozók kezdeményezésére most a vállalat megveszi az ócska csizmákat. Kilói? néhány fillérbe kerül csunán és ebből az anyagból foltozzák, ragasztják a tavításra alkalmas gumi lábbeliket. E módszerrel biztosítottá^ maid félévre elegendő anyagkészletüket és jelentősen olcsóbbá tették a javítás árát is. Szövetkezetek Nemcsak Szolnokon, a megye többi részében is nagy a törekvés az önköltség csökkentésre. A cipész szövetkezetek nagy része ez esztendőben szabász-hulladékból szandálokat készít A Bőripari Szö- vetk°zet a felszabadulás tiszteletére vállalta, hogy 20 ezer forint megtakarítást ér el. A kunszentmártoni Fatömegcikk Játékáru Ktsz. dolgozói az első negyedévben 63 ezer forinttal több árut állítanak elő. mint először tervezték. — Helyi anyagból 7 ezer forint értékben készítenek faárut és gyermekjátékokat. A Törökszentmiklósi Ktsz. minden brigádja elhatározta, hogy legalább egyszázalékos amyagmegtaka- rítást ér el anélkül, hogy romlana a munkája minősége. Emellett például V. Nagy Zsigrr.ond ács brigádja a termelékenység 10 száza- 'ékos növelését ajánlotta fel, ami szintén csökkenti az építkezések költségét. Rendet az energiaellátás körül A tiszaföldvári hengermalom ver- senyvállalásának megvalósítása veszélyben van. Ügy terveztük, hogy a napi munkaidő 480 percét termelésre használjuk fel. Ezt azonban mostanában nem tudjuk megtenni, mert sűrű az áramkikapcsolás. — Minden kikapcsolás a malomban legkevesebb 30 perc kiesést jelent, mert az indításnál keletkező 5—6 mázsa selejtet újra fel kell dolgozni. Van olyan nap, amikor nyolc óra helyett a gépeket csak hárorr órán át tudják üzemeltetni. Tudjuk, hogy ennek a centrálé túlterhelése az oka, de helyes energiaelosztással azon is lehetne segíteni, ha figyelembe vennék megyei viszonylatban a fő és mel!ék- vcna’ak fonkjesági szerenét. Nagyon sokat segíthetne munkájukban a helybeli Titász-kirendeltség is. Ez azonban n°m történik meg. A legutóbbi jegeseső alkalmával leszakadt a vezetékünk. Szerelőnk nincs, de az utcai vezetékhez nem is nyúlhat más, csak a vállalat szerelői. Hívtuk a Titászt. Azt válaszolták, hogy a szerelők Martfűn vannak, majd ha megjönnek, akkor megcsinálják. Ez reggel 9 órakor történt. Bár sürgettük a dolgot, a szerelők mégis csak este hét órára jöttek el a malomba. így nyolc óra helyett aznap csak másfél órát dolgozhattunk. Ilyesmit el lehetne kerülni, ha ügyeletes szerelőt tartanának a vál- 'alatnál, amelyik nem hagyná el a községet. De még azt sem teszik nreg, hogy az éjjeli ügyeletes nevét és lakcímét valami nyilvános helyre kiírják, s így megtalálható l°nne éjjel is egy szerelő. Üzemünk csak akkor tudja teljesíteni fe’adatait, ha segítik munkáját. Gondoljanak arra a tiszaföldvári Titász vezetői és dolgozói hogy a gyors javítással nemcsak kötelességüket, hanem a felszabadulási munkaversenyt is segítik Schiszler József igazgató, Tiszaföldvári Hengermalom. Szkobelcin akadémikus javallata: az atomerő békéé felhasználásával foglalkozó nemzet* közi értekezletre a Kínai Népköztársaság kormányának küldjék el a Kínának szóló meghívót New-York (TASZSZ.) Január hó 21-én ülést tartott az ENSZ által megbízott tanácskozó bizottság, amelynek feladata, hogy előkészítse az atemerő békés felhasználásának kérdésében megtartandó nemzetközi értekezletet. Az ülés befejeztével az ENSZ titkársága közleményt osztott ki a sajtó képviselői között. A közlemény elmondja, hogy Szkobelcin akadémikus, a Szovjetunió megbízottja javasolta: tanácsolják az ENSZ titkárának, hogy az atomerő békés felhasználásának kérdésében megtartandó nemzetközi értekezlet meghívóinak szétküldése során a Kínának szóló meghívót a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányának küldjék el, Mint a sajtó képviselői között kiosztott közlemény rámutat, az ENSZ főtitkára, mint a tanácskozó bizottság elnöke javasolta, hogy a szovjet megbízott javaslatát a bizottság ne vitassa meg, mert az túlmegy a bizottság hatáskörén. A főtitkár javaslata ellen a szovjet megbízott tiltakozást jelentett be. A bizottság tagjainak többsége azonban elfogadta Hammarskjöld javaslatát, (MTI.) Az ezüstkalászos tanfolyamokról Megyénkben jelenleg 24 ezüstkalászos tanfolyam működik, 5 általános mezőgazdasági, 5 kertészeti, 7 növénytermelési és 7 állattenyésztési. A hallgatók létszáma megközelíti a 700-at. Az állat- tenyésztési tanfolyamok között a legjobb a jászból dogházai. Tiszaföldváron is jól működik az ezüstkalászos gazdaképző tanfolyam. A hallgatók között itt kü’önösen sok a fiatal. Szinte valamennyi előadás érdekes eseményszámba megy, mert a gyakorlat és a tudomány együvétartozásáról folyik a vita. Egy alkalommal Radies előadó elvtárs a kukcricstermesztés módszereit ismertette. —• Szóba került a vetés is. A hallgatók közül többen azon a véleményen voltak, hogy a kukoricát nem fontos géppel vetni, megterem ez akkor is, ha eke után „pergetik.“ „Igaz. hosv megterem, csak az a kérdés, mennyit? Mi édesapámmal .már kipróbáltuk kétféleképpen is. Meggyőződtünk róle, hogy a vetögép után négyzetesen ültetett kukorica sokkal több termést adott, mint az eke utáni ültetés'* — momdtta ifi. Kiss B- György. A hallgatók ezután elhatározták, hogy az idén vetési kísérleteket végeznek. Ilyen és ehhez hasonló vitáknak se szeri, se száma. Sok résztvevője van a mezőgazdasági szakoktatás másik formájának, az úgynevezett szakköröknek, melyek szinte valamennyi gazdakörben megalakultak. A törökszentn.iklósiaknak kísérleti telepük is van, csapadékmérővel, talajhőmérővel, talajvizsgáló készülékekkel. Megyénk hatvan mezőgazdasági szakkörében ezerötszáz gazdálkodó szerzi meg a földművelés alaptudományát. c4 NÉPLAP elintézte A törökszentmiklósi Terményforgalmi Vállalatnál dolgoztam 1954 január 10-ig. Ekkor beteg lettem. A táppénzemet rendesen megkaptam júniusig, amikor is közölték velem', hogy rokkantnak nyilvánítottak. ezután rokkantsági nyugdíjat kapok. Hiába vártam azonban, nem kaptam semmi pénzt. — Nagy Mihály, Törökszentmiklós. Az SzTK Alközpont kivizsgálta panaszát. Tovább'ak során is táppénzt kap. A hiba az volt. hogy helytelenül világosították fel és nem vitte be a váúa'athoz az orvosi igazodásokat. Ezt pótolta és részére soronkívül kiutalták a táppénzt. "r~: » Oláh János jászberényi lakos az ottani gőzfürdő hiányosságairól írt levelet. Rosszak a zuhanyok, kevés a fürdőkellék, nincs masszőr. A gyerekek maev zsivaia fárasztja a fürdőzőket. Több iavaslatof is tett a hibáki kijavítására. A városi tanács az Oláh János által felvetett problémákról tárgyalt a helyi községgazdálkodási vállalattal. A zuhanyozókat már kijavítottál!, a radiátort kicserélik, felújításuk a nyár folyamán üzemszünetben megtörténik. A fürdő- kellékek pót’ása már részben megtörtént. A közeljövőben még több papucs, lepedő, fürdőkötény áll a dolgozók rendelkezésére. A felnőttek nyugodt fürdése biztosítására a gyermekek fürdési ideje szombaton délután 4 óráig tart. Masszőrről is gondoskodik a vállalat. Városi Tanács Jászberény. Molnár József, a jászberényi Állami Fiúdiákotthon igazgatója arról írt, hogy a havi étkeztetésükre kiutalt rizsmennyiséget csak részben kapták meg. A Fűszer- és Édességkereskedel- mi Vállalat szolnoki központja közölte, hogy a panaszt a jászberényi fiók vezetője kivizsgálja. Amennyiben a rizsmennviség csökkentése a fiók hibájából történt, úgy annak kiszolgálásáról azonnal gondoskodnak. Egy szoba-konybás lakásban lakik Görög Istvánná szolnoki lakos. Szüleivel összesen tizenketten. — Segítséget kért, hogy minél előbb elhagyhassák az amúgyis egészségtelen lakást. A helyszínen megtartott vizsgádat során megá’lapítást nyert, hogy panasza jogos. A tanács rövid időn belül kíván gondoskodni ró’uk. A Ságvári-úti új bérházak átadása során lakásigényének kielégítésére mód nyílik. BOGNÁR JÖZSEF VB-Htkár Szolnok. Városi Tanács. A TIZEHHÁROMÉVES BÁLLÁ SANYI SORSA E' gy levél (került a kezembe, íróra arról panaszkodik. hogy három kiadott gyerek van nála. de nem kapja meg pontosan a tartásukért járó pénzt. A levél együk mondata így hangzik: „Utóvégre azért vettük masunkhoz a három gyereket, hogy megéljünk belőlük. Akkor határoztam «L hogy mégis megírom Bállá Sanyi esetét, híÖ R E G Ú R gondolni mert mindiárt megfájdul a fejem. Mondd el inkább, milyenek a lányok? Bandi: Na. ahogy vesszük.Van köztük egészen fiatal Is. A gróf: Várj. ne meséli addig nekem leányokról, amíg meg nem reggeliztem. Egy idő óta. ha éhgyomorral a leányokra gondolok, az egész belsőrészem összefacsaro- dik. Mesélj inkább politikáról. Még mindig lármáznak az emberek? Bandi: Na. már sokan elhallgattak. A gróf: Csak az az izé lánmázik. mi? Bandi: Nem. az most azon lár- mázik. hogy a többiek ne lármázzanak I A gróf: Ez ió. Mikor a hogyhívják volt a miniszterelnök, akkor ez lármázik a lesiobban. aztán, mikor jött a hogvishíviák. akkor ez azt kiabálta, hosv nem kell lármázni és megint lármázott most meg nem lármázik. • Ne meséli nekem erről az izéről, mert ha a kiabálásra gondolok, már nekem is fái a torkom. És mi uiság még a politikában? Bandi: A felség megkegyelmezett minden képviselőnek, aki párbajozott. A gróf: Na. hát akkor még mit akarnak? Bandi: Azt hiszem, most sokat be fognak csukni. A bíróság végre éréivesen lépett fel és elővette a szennyesüket. Kár. hogy A gróf: És micsoda ez az Izé7 Bandi; Úgy látszik. valami fiatalító. / A gróf: Mondom, hogy vllág- osalás. Tudósoknak mondlák magukat. pedig semmit sem tudnak, csak rászedik a hiszékeny embereket. De azért meg fogom hozatni. Bandi: Hátha éppen ez az. ami nem csalás. A gróf: Nem akarom, hogy legyen egy. amit ki nem próbáltam. Nem akarok szemrehányást tenni magamnak. Na. gyere, reggelizzél velem, aztán kísérni el a főrendiházba. Bandi: A főrendiházba mész? A gróf: Iaen. Szavazás lesz. Legalább a kaszinóban izé azt mondta. Bandi: És miről fogtok szavazni? A gróf: Vagv igennel, vagy nemmel. Ha az iparosok igennel szavaznak, én nemmel szavazokBandi: Most látom az uisáeból. hogy te félreértetted izét és ma nincs ülés a főrendiházban. A gróf: Nincs? Na. én azt se bánom. (Reggeliznik. szünet. Mikor Bandi szivarra gvuit. a gróf hitelen megszólal.) És mondd, kérlek, mit akart az a Napoleon, amikor átkelt a hogyhíviákon? Bandi: A Nabresinán? A gróf: Igen. Bandi: Ezt már én se tudom- Mert ekkor már nem figyeltem a színdarabra: előjöttek a leányok és csak őket néztem. A gróf (elgondolkozva): Kár. (Vigasztalódva.) Különben megvan nekem a képen. némelyek nem csináltak egyebet csak kilökték vaev megverték a nőket. A gróf: A nők bizonyosan öjegek voltak- De ne meséli nekem a politikáról, mert nem tudok enni. Elolvastad már az újságokat? Bandi: Hát nem látod, hogy mindent tudok? A gróf: Neked ió. Én. ha csak belenézek egy újságba, már meg- fájul a szemem. És mondd, mi uiság? Bandi: Mi is. no? Na igen. Valahol. már nem emlékszem, becsuktak egy embert, akinek a szállása találkozóhelye volt a gáláns köröknek. A gróf: No. azért csak mem csukták be. Bandi: Vagy talán mert újságíró volt. azért csukták be. A gróf: Az már más. Az újságírókat mind be kellene csukni és az újságírást másokra bízni. És egyebet nem olvastál az uisáeból? Bandi: De igen. Feltaláltak valami úi szert. Einve. hogyan is hívják? Már nem iut eszembe. A gróf: Az mindegy. Ennek a sok feltalálásnak semmi értelme. Mindig feltalálnak valami úiat és azért egyre rosszabb- Az én fiatalkoromban nem találtak fel semmit és azért mégis ió volt. Bandi: De ez valami extra lehet. Olyan, amilyen még nem volt. Nini itt van ebben az uisásban is! Rádium, vagy hogyan hívják. szén. úgy látszik, nem elszigetelt jelenséggel állunk szemben. Balia Sanyi, most tizenhárom éves. Apja tíz évvel ezelőtt meghalt. Még két testvére van. Anyjáról nem tudni, merre iár. legutóbbi lakhelyén. Kunmadarason nem találták. Sanyi hatéves kora óta más keze-lába. 1953 nyaráig disznókat őrzött. Akkor akadt rá Fekete Sándor tiszfflizöllősd bolgiáikiertósz. Ott őgyelgett a kunmadarasi piacon. • Feketéék kocsija körül. A gverek testinek, lelkinek nem volt hovalennie. Fekete Sándornak" pedig munkáskézre volt szüksége. Meg is állapodott az anyjával, hogy a fiút kiviszi magával a tanyáiéra- p gy hónappal ezelőtt csatonna- *■ építő munkások dolgoztak a Fekete-tanya mellett. Egvszercsak egy gyerek áll meg előttük és azt mondja: „Sándor bácsi azt üzeni, nehogy rálépjenek a földjére, mert akkor csúnya világ lesz.** A gyerek nem ment el. nézte az embereket, azok meg őt. Mert bizony Bállá Sanyi szomorú látványt nyuitott. Ruhája rongyos, cipőiéből kilógott a lába. a foga vacogott, annyira fázott a?, elnyűtt gúnyában. A munkások kérdezgetni kezdték Sanyit, hogy ki fia. mit csinál itt. És ő elmondta: másfél éve van Fekete Sándoréknál. a lovakat, meg a teheneket gondozza, az istállóban hál. fizetést, ruhát nem kapott eddig. Sándor bácsi, meg annak a fia ütik-verik. Másfél év alatt csak kétszer járt bent a faluban. s mi a legmegdöbbentőbb — tizenhárom éves kora ellenére még sohasem járt iskolába. ztán a gyereket hívta Sándor bácsi. Később hallották sírását és jajveszékelését. Fekete verte őt az istállóban. A munkások jelentették a dolgot a tanácsházán. A tanács háromtagú bizottságot kü’dötí ki Feke tóék tanyájára. Pitók Béla tanító vezetésével. A bizottság megálla- m'totta: Bállá Sanyi igazat mondott. flZ A történet befelező része már a tiszaszöllőEi tanácsházán játszódott le. Beidézték Fekete Sándort, meg a feleségét, s a kis Bállá Sanyit. Sanyi új ruhában, úi bakancsban jelent meg. fején valódi báránvbőr kucsmával. Tóth Sandámé, a tanácstitkár meekérdiszte tőle: — Tiéd a bakancs? — Enyém — válaszolta a gyéréit. — A ruha? •— Az is. •— És a kucsma? — Az Sándor bácsié. *— Mikor kaptad mindezt? — Tegnap. Feketéék jegyzőkönyvet írtak alá. amelyben kötelezeték magukat. hogy a gyermeknek évente két rend ruhát és két rend lábbelit vesznek, úgy kezelik, mintha sajátjuk lenne .bejelentik a rendőrségen s rendszeresen iáratiák iskolába. P s Bállá Sanyi 13 éves karában *- hozzáfogott a tanuláshoz. Hét éves gyermekekkel ül eev padban. Fitók Béla tanító szerint nagyon eszes, értelmes gyerek ■., Eddig a történet. Az elmúlt tíz esztendőben nagyot nőtt az emberségünk és talán a gyerekekkel kapcsolatos erkölcsi felfogásunk és magatartásunk változott meg legjobban. És még most is előfordulhatnak ilven esetek. Kísért a múlt. kisért az embertelenség. kísért a lelketlen kapzsiság. Még mindig akadnak olvanok. akik nem szívből, nem szeretett»: vesznek maguknak gyermekeket, hanem anvagi számításból. Palla Sanyit éppen ezért nem u szabad Fekete Sándoroknál hagyni. Egy iegvzőkönw alarrása még nem ielent alapvetően ekölcs; változást. Tehát nincsen serrun.' biztosíték arra. hogy a evermeik ■•orsa meevá'tozik. Nem szabad engedni. hogy Bállá Sanyi és a többi apátián, arváttan árva. akik nem megfelelő helven vannak, lelki -nkkantakká válianak. Oda kell őket adni olvan neve’őszu'ökhöz. akik e’-ős tiszta embereket nevelnek belőlük.
