Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-18 / 14. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évtolyam, 14. szám * Ara 50 fillér íaáá. januar lö., kedd /-------'----------------------------------------------------------------------------------------"\ MA I SZAMUNKBÓL: Mezőtúron az újvárosi íanácstagck tudják kötelességeiket (2. o.) Tegnap kezdődött... (3. o.) Milyen az egészséges téli ruházkodás? (3. o.) A Légierő játékosai szorgalmasan készülnek az NB I. évadnyitójára (4- o.) _______________________________________________________________________________ A FELSZABADULÁSI VERSENY SIKERÉÉRT Téglagyári munkásaink versenye Sete a tennivaló téglagyáraink­ban az új negyedévben. Erre az időszakra esik a tégla ■ és cserép égetésén kívül az üzem rendibeho­zása, a gépek és erőművek generá­lozása. Hogy mennyire fontos ez a munka, talán az elmúlt év iga­zolja legjobban, amikor egy sor üzem nem tudta teljesíteni a ter­vét éppen a felületes téli' javítások miatt. Ezzel komoly nehézségek elé állították az építőipart. Ebben az évben már nem szabad ennek megismétlődnie. Ugylátszik, hogy téglagyáraink­ban okultak a hibákból — ezt iga- ják a felszabadulási verseny első eredményei is. Gyártási tervét a szolnoki Téglagyár kivételével minden üzem teljesítette, sőt túlszár­nyalta. A kunszentmártoni üzem égető- munkásai több, mint kétszeresét termelték a tervezett mennyiség­nek s ezzel a verseny első helyére kerültek. A mezőtúri gyár 158, a tiszaföldvári üzem 126, a karcagi Tégalgyár 103 százalékban tett ele­get égetési tervének. Egyedül a szolnoki kemencésbri- gádok maradtak le majd 20 száza­lékkal. Pedig ugyanolyan munka­fel tétel alckel dolgoztak itt is, mint ahol túlteljesítették a tervet. A karbantartási munka is rendes mederben halad s ezidőszerínt se­hol sincs lemaradás. A legtöbb he­lyen a kellő alapossággal javítják ki a gépeket s a vezetőgépészek ügyelnek arra Is, hogy ezenkívül a kocsikat és a sínhálózatot is rend­be tegyék, mert ezek is nélkülöz­hetetlenek a nyersgyártásnál. Tavaly a karcagi Téglagyár maradt leghátra a javításban. Most a verseny legelején jár. 83 százalékban már elkészülteik a tervbevett munkálatokkal s a kar­bantartó dolgozók jó munkájának eredményeképpen a napokban el­kezdheti a cserépgyártást megyék legnagyobb és legmodernebb építő- anyagipari üzeme. Nemcsupán szépséghiba — hogy a túlóráiéit!asználás nagy. Tanács elvtársnak, a telem vezetőiének na­gyobb gondot kell fordítani a gaz­dasági vezetésre. Ha a túlórátelhasznál ás egye­nes arányban emelkedik a tervfcljesítéssel — ez fegyelme­zetlenségre. rossz munkaidő ki­használásra utal. A tiszaföldvári Téglagyár kar­bantartói a második helven van­nak. Főleg a heneercsaook eszter- gályozása és a csaoágyperselvek Az év ©leién gépállásokból, gőz-, áramúi ám v és géptörés miatt ielen- tős lemaradásba terült a Papír­gyár. A gvártóbrisádok azonban el­határozták. hoav hamarosan pótol­ják az adósságot. , ígéretüket tett követte s az első dekádban — írnám végleges tervszá­készítése húzódott el s ez hátrál­tatta a munkát. A szolnoki Tégla­gyárban a présház átszervezésével foglalkoznak. Nagy munka ez és komoly feladat elé állítia a dolgo­zókat- A préscsarnok dolgozói azon­ban sokat várnak tőle. Ezt mutatta az is. hoav a nyersavártók vállalá­sai 5 százalékkal túlszárnyal iák a présnormát. Ez ió kezdeményezés Ha a szolnoki üzem kemence- munkásai is versenyben dol­goznának. nagyobb eredményt érhetnének el, mint a legutóbbi 81 százalék. A martfűi Téalasvár leállt s nagy munkát végeznek. Eav gőz­gépet szerelnek be. Hiba azonban, hogy az alapozás munkára késik s try a határidő betartása csupán a szerelők. lakatosok igyekezetén múlik maid. Téglagyárainkban kétségtelenül jó- indult a munka az úi évben. Ha ideiében minőségi munkát végez­nek a_iavításokkal. nem kell tar- tini attól hogv ebben az évben műszaki hibák miatt le-lemaradoz- nafc a nyersgyártással. melóhoz mérve — mennyiségi ter­vét 4.3. értéktervét 1.7 százalékkal túlteljesítette az üzem. Ezek szerint a Papírgyárban is jól indult az év s remény van arra hogy nagyobb zökkenők nélkül, adósság nélkül záriak a hónapot. Jól halad a munka a szolnoki Papírgyárban asárnap este a szolnoki gazda­körbe vitt a kíváncsiság. A _ múlt héten ugyanis jónéhányszor jártam arra, s az ablakban feltfint egy rövid kis közlemény, amely arra hívta fel a járókelők figyel­ni ét, hogy a szolnoki gazdálkodók vasárnap este táncmulatságot ren­deznek. Erősen furdalta oldalamat, hogy ebben a körben kik, hogyan szórakoznak. Bár nem időztem hossz ideig, a látottakat mégis ér­demes papírra vetni. Már maga a fogadtatás is külö­nösen szívélyes volt. A bejáratnál nemzetiszínű karszalagos rendezők fogadták a vendégeket, rréghozzá nem akárhogyan, hanem a vendég­látó házigazda magyaros szívélyes­ségével: A táncteremben a népi zenekar húzta a talpalávalót. Cok volt a fiatal, lányok, le- * génvek. A gazdakörben haza- ‘találtak. Ebben bizonyára része \nn a gazdakör idősebb tagjainak, kik biztosítják, hogy fiaik-lányaik megfelelő körülményék között, el­fogadható módon szórakozzanak. A gazdakör működésének sikereként kell tellát elkönyvelni, hogy a fia­talság nenresak jól, hanem otthon érzi magát ebben a körben. A SZOLNOKI DOMBTETŐN... A fehéringes legények . nagyokat dobbantottak a csárdás ü ten: éré és a lányokkal együtt nekibuzdulva énekelték a szép magyar népdalt. Nagyszerű volt látni és hallani az önfeledt, vidám szórakozásnak ezt a szép, tiszta megnyilvánulását. Szállt a dal: A szolnoki dombtetőn. Integet a szeretőin. Selyemkendőt lobogtat, Engem oda csalogat. Selyemkendő de széles. Babám csókja de édes, Egyet kaptam belőle, Szerelmes lettem tőle. M ajd ropogós friss csárdás kö­vetkezett. Nosza több se kel­lett, egy pár idősebb gazda is de­rékon kapta életepárját s úgy rakta kényeskedve, mégis komótosan, hogy a fiatalabbaknak volt mit nézni. A zenészek pedig húzták, amíg csak a szusszal foirták. Ahogy a prímás huncut arcán néztem, az volt az érzésem, hogy a zenekar ki akar fogni a csárdást táncoló legé­nyeken. Ez persez nem sikerűit, mert vagy 40 perc után ők fárad­tak ki. A táncoló fiatalok tenyere összeverődött, megtapsolták, meg- újrázták a magyar csárdást. Addig, hogy a zenészek ráadást adtak. Mostanában sokan és sokat vi­tatkoznak a fiatalokról, a művelő­dési és a szórakozási lehetőségek­ről. Van olyan vélemény, amely a fiatalságot érdektelenséggel, ciniz­mussal vádolja. Aki így beszél, az nem ismeri az életet. A dolgozó fiat adok nagyon is szeretik a szépet és a jót, csak ép­pen meg kell keresni azt a keretet, ahol rrunkájuk és társadalmi szo­kásaik alapján feltalálják magukat. Ilyen körülmények között, ahol a gazdakört legények és lányok jól érzik magukat, nyilvánvalóan sok lehetősége lenne a kulturális ren­dezvények megtartásának is. Alit a bál a szolnoki gazda- " körben. A jókedvben, a vi­dám mulatozásban nem volt hiány. A legények legtöbbje új csizmát viselt, a lányok rreg — ahogy mondani szokás, — olyanok voltak, mintha skatulyából vették volna ki őket. Kár, hogy nem volt több és jobb bor, dekát előbb azt meg is kell termelni. S ha ilyen jóked- vűek a gazdálkodók, akkor meg is termelik. Szekuüty Péter, A mezőhéki állatni gazdaság dolgozói csatlakoztak a felszabadulási versenyhez A Rákosi Mátyás Művök felszabadulási verseny kezdeménye­zése Szolnok menve mezőeazdasáai dolgo­zói körében is lelkes visszhangra talált. Termelőszövetkezetek gépállomások, állami gazdaságok és közsé­gek csatlakoztak már seépszámmál ehhez a mozgalomhoz. Leg­utóbb a mezőhéki ál­lami gazdaság dolgo­zói jelentették csatla­kozásukat és verseny­re hívták Szolnok ma­gre állami gazdasá­gait. • A mezőhéki állami gazdaságban elsősor­ban veiőmaigtarmelés- sel foglalkoznak. I- és II. fokú szaporítású kenyér- és takarmánv- gabonavetőmaevaíkat kertimagvakat ter­mesztenek. Verseny­felhívásukat ennek megfelelően tették meg. s az időszerű teendők elvégzése mellett a következő­ket vállalják. A gazdaság 1955. évi üzerrrterve szerint 12.2 mázsa a búza termés­átlag- Ezt 15 mázsára emelik. Az. őszi veté­sek . szakszerű áooJ ásó­val az I és II. fokú szaporítási! búzából a tervezettnél 3000 má- 1 zsával többet csépel•* nek el. 520 holdon termesz­tenek kukoricát. Eb­ből 100 holdat 35 ern­es mélyszántással, holdanként 300 mázsa is tállótrá gvával és szükségszerinti műtrá­gyával készítetlek elő. Ezen a táb’án négyze­tes vetéssel, fokozott gépi és kézi növénv- áoolással holdanként 50 mázsás termést akarnak elérni. A ta­vaszi vetésű növények termelési tervének túl— teljesítésével mintegy 2 és félmillió fonni tál növelik a gazdaság be. vételét. Fél liolrt cukorrépalöldem 4067 forintot hozott Két esztendő óta termelek cukor­répát és mondhatom, érdemes vele foglalkozni. 1953-ban 800 négyszög­ölön 80 mázsa cukorrépám termett. A múlt esztendőben ugyancsak fél holdról 107 mázsát szállítottam az átvevő helyre. Kaptam 221 kg- cuk­rot és 2.067 forintot. A cukor is többet ér 2 ezer Ft-nál. Az állatál­lomány takarmányozására a terme­lési szerződés után répaszeletet és melaszt vásárolhattam. Az 1955-ös esztendőre is leszerződtem, mórt érdemesnek tartom a cukorrépa termelést. Bokor Imre Tiszaföldvár 5. kh. dolgozó paraszt. Tisküugon mezőgazdasági szakkör indul a gazdakörben Mint annyi sok más községbon, a Hazafias Népfront kezdeménye­zésére január 10-én Tiszaugon is megalakult a gazdakör. A gazdakör régi helyisége jelenleg nem valami jó állapotban van. Ez azonban nem riasztotta vissza a dolgozó parasz­tokat, közős segítséggel, társadalmi munkával kijavítják az épületet. Ezen a héten mezőgazdasági szak­kör indul községünkben, melyet az épület helyreállítása után az új gazdakörben tartunk, Addig az is­kola egyik termét engedte át a ta­nács mezőgazdasági szakoktatás céljára. Szántó László, Tiszaug. Védjük a halállomány!! Mé«r nem dőlt el, kié lesz az alcsiszögi Holt-Tteza. A Föld­művelésügyi Minisztériumban most latolgatják, a naevrévi. vaev az alcsiszögi holtágat rendezzék-e be az újfajta elektromos halászatra. Egy azonban bizenvos. a szolnoki horgászok már készülnek birtokba­vételére. Az úiesztendőre már ki is dolgoztuk a tervet, miiven mó­don fejlesszük a hal állományt. Nemcsak a holtágaikra gondoltunk, hanem a sokezerholdnvi rizstelepek halasi fására is. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a legked­vezőbb természetes halszauprítást a nizsfölddkem lehel eléírni. -A rizs­földek planktcndús vizek, az egysejtű élőlények miliárdiiai hemzseg­nek bennük. Ezek főtáotáléfcát. képezik a' halaiknak. Meg is mutatko­zik ez a súlygyarapodásnál. A rizstelepek őszi lehalászása alkalmával szépszámmal találtak még 30 dks-os ivadékokat is. A nagyobbak a következő évre elérik már a 60—80 dkg-os súlyt is. A rizstermeléssel foglalkozó termelőszövetkezetek, állami gazdasá­gok gondoljanak erre is. A horgász egyes Öletek tagjaival együttmű­ködve. tegyék lehetővé, hogv a rizstelepek lecsapódása alkalmával a halállományt tároló tavakba, természetes vizekbe átmentsék.­A vízkiemelő telepeknél is gyakran előfordul, hogy a vízszűrőké* nem szerelik fel. Töméntelen apróhal kerül a főcsatornákba, ami az őszi lecsapódásnál víz hiányában el is pusztul. Különösen niaav vesz­teség ez. mert többségük nemes hal. süllő. baMint vagy ragadozó őn. Ezért felkének minden szervet, vegyék fontolóm á halállomány védelmét és szaporítását, hogv a halászok évről évre több hallal gaz­dagítsák a városi és falusi dolgozók étrandiét. DEÁK JÓZSEF, a Középtiszai Horgász- Egyesületek Intézőbizottságának elnöke JÓLESETT VISSZAEML .. Sf en iiíeii tiefiatalok Szombaton délelőtt a Magvar-Szoviet Társaság Megyei Titkárságának barátságos termében kí- rebb-naevobb csoportok­ba verődve beszélgettek a mesve külörböző részé­ből érkezeit vendégek. Többségük rniát szemé- vei látta a Szovjetunió­ban folvó gigantikus éoí- tömunkát a virágzó kőt* hozokat. Érezték a szov­jet emberek barátságát, más népek iránti szereit*- tét. Azok az elvtársak. akik a paraszt-delegációk teaiaikéint. vasv a moszk­vai mezőgazdasági kiállí­tás látogatóiként betekin­tést nyertek e hatalmas ország életébe, bőségesen meríthettek a 37 éve ősz szesvü ítött tapasztalatok kincsestárából. Ká'mán István. Sima­házi Rezső. Veres Péter elvtámak és a többiek okik éveket töltöttek a Szovjetunióban. megis­merték a hazájukat és cártiu'kat forrón szerető szovjet embereket, akik­nek alapvető tulajdonsá­guk az új iránti érdeklő­dés. n tudásszomj és a más népek iránti barát­ság. A vendégként meg-je­lent szovjet tiszt elvtársi elmondotta, hogv a szov­jet nép figyelemmel kí­séri a mi hazánk és a többi népi demokráciák fedőd lését. Ismerik és sze­retik Petőfi verseit, a ma­gvar operákat, színpadi műveket, a Csándáskj- rálvtnőt. a Csínom Palkó*- Bánk bánt. Vincze Mihály az első D-arasztküldöttség tagja­ként töltött el egv pár he­tet a Szovjetunióban. A' következőket mondotta: ..A kunszentmártoni Zal­ka Máté tsz tagiai azzal bocsátották útra. nvitott szemmel iáriak a kolho­zokban. — Hazatérésem után maid adiak kénét a mezőgazdasági kérdések mellett a kolhoznarasztok életéről, az öregek hely­zetéről is. Sok helyen be­széltem akkoriban gaz­dag élményeimről a szov­jet emberék nagyszer ú eredményeiről Figyelme­sen hallgattak, különösen a fcsz-tagok. dolgozó pa­rasztok csodálták az áaas-búzát. melvet az egyik kolhozból hoztam magammal. Ujj József fegwemeki gazda emlékezetében is örökké ott él az a 13 nap. amelvet Moszkvában töl­tött és a többi idő. ami­kor a kolhozokat látogat­ták. Soha el nem halvá­nyuló élményt ielentett számára, hogv láthatta a mauzóleumban Lenin elv­társat. a szovjet nép te­vékeny életét, a hatalmas építkezéseket. Moszkva nevezete-segelt. Mint fa­lusi ember, azelőtt nem­igen utazott s színház­ban is Moszkváiban volt előtör életében. Vadász István élvtárs arról beszélt, hoav a moszkvai mezőgazdasági kiállítás eredményei is ezt bizonyítják a szoviet emberek a tudomány se­gítségével érik el kima­gasló terméseredményei­ket. A kolhoz-parasztok, fiatalok és idősek egy­aránt rendszeresen tanul­nak. képezik magukat s bátran alkalmazzák az úi módszereket. Gazdag ter­melési tapasztalataikat a kiállítás ideie alatt az idősebb testvér segítő­készségéved adták át a népi demokráciákból ob­iért embereknek. Horváth Imre és még többen beszéltek arról, hogy miiven hatalmas se­gítséget ielentett a ma­gvar nép számára szövet­kezeti mozgalmunk első lépéseinél és azóta is .•» Szovjetunió segítsége. « hazánkban iáirt Paraszt- küldöttségek. szovjet ta­nácsadók javaslatai, bí­rálatai­A megjelentek többsé­ge örömmel vállalttá, hogv tapasztalatait, élmérveit a gazdakörökben. MSZT helyiségekben és kultur. ottihonokban ismerteti. Elősegítik, hogy minél több magvár dolgozó meg ismerje a szovjet embe­rek életét, nagyszerű eredményeit s tovább szilárduljon a két nép testvéri barátsága. . L. NAGT MARGIT, a turkevei Vörös Csillag tsz Hajós brigádjának munkavezetője. — A munkából egyetlen napot sem mu­laszt. A múlt gazdasági évben 400 munkaegységet szerzett. Ebben. a gfzdasági évben pedig már több mint száz munkaegysége van. A DISZ munkából aktívan kiveszi részét. KEREKES ISTVÁN szintén a Vörös Csillag tsz-ben, a Madarász brigádban dolgozik. Alig töltötte be a 16 évet, de már ki­érdemelte brigádtársai megbecsü­lését. Az elmúlt évben közéj 400 munkaegységet szerzett. A kuitur- muníkában rendszeresen résztvesx.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents