Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-07 / 5. szám
4 SZOLNOKMEGFEI NÉPLAP 195$ január T. iMumummti Községünkben szakadatlan munka folyik a mezőgazdaság fejlesztéséért. Egyre nagyobb a lendület. Ezt annak köszönhetjük, hogy többet törődünk a dolgozó parasztokkal. Megalakítottuk a község első gazdakörét, ahová valamennyi dolgozó paraszt szívesen eljár, s elmondja javaslatát, tapasztalatait. Rákóczi nevet adták a körnek. A község területén még ú.iabb gazdaköröket is akarnak létrehozni, hogy mindenki megtalálja otthonához közel a szórakozási lehetőségeket és módja legyen tapasztalatainak átadására. (Juhász Béla, Jászdózsa, Tanács. Molnár István rendezésével előadás volt községünkben az ünnepek alkalmával. Bartá Mihály, ifj Pető Béla, Ifj. Három János, K. Varga József, Lázár Illés, Báli László. Három József, Tamási István, M&jercsik V1H, Burda Gizella, Molnár Irénke, Tamási Erzsiké, Szabó Palika dicséretet ériemelnek jó szereplésükért, (özv. Tóth Ferencné, Szászberek, * Közel négy esztendőt dolgoztam az új szocialista városban, Sztálin- városfcan. Mint kubikos kezdtem a munkához. Segédmunkás és érték- megőrző is volta«.'. Megtanultam mi az építőmunka, mit jelent az: alkotni. Ml építő és alkotó nemzedék vagyunk, s amit alkottunk azt meg is védjük az új háborús törekvésekkel szemben. (Bujáki Erzsébet, Szolnok.) & Az asszonyok téli foglalkoztatásával sokat * törődik rz MNDSZ városi vezetősége. — Egy gazdaasz- szonykör és egy olvasókör működik nálunk. Tanulunk, mert most erre legalkalmasabb az idő. Gondoltunk már a tavaszra is. Tizenkét tagú brigádot alakítottunk. Ismét segítünk a kapálásban, az aratásban, hogy a jó eredményekben benne legyen a mi munkánk. (Lai János- né, MNDSZ tag, Turkeve.) * A nagykörüli vöröskeresztes csoport a kulturházban január 1-én és 2-án Horváth András kultúrotthon igazgató vezetésével nagy sikerrel adta elő Schiller: Ármány és szerelem c. darabját. Igen jól szere nettek: Vad Ica, Pádár Mihály. Guth István és Majzik Sebestyén. * Szövetkezetünk a népfront-bizottság megalakulása és annak ha tározata óta eladási és beszerzés? tervét 30 százalékkal növelte. Az üzem ágvezetőnk személyes beszerzéseket vévez a nagykereskedelmi vállalatoknál és így nem a Vállalatok kiszerelése, hanem a mi megrendelésünk jut érvényre. Bolt kezelőink mindent megtesznek a '-knsság jobb, bőségesebb áruellátásának biztosítása érdekében. (László József, ügyvezető Puszta- monostor, Földművesszövetkezet. Új mezőgazdasági könyvek Szűcs László: A balfi „Micsurin“ termelőszövetkezet példája A balfi „Micsurin“ egyike az ország legjobb termelőszövetkezeteinek. E könyv elmondja a termelő- szövetkezet történetét a megalakulástól kezdve, megismerteti az olvasót a szövetkezet jó egynéhány tagjával közelebbről is. Gazdaságukat úgy írja le, hogy pontosan követni lehet, mikor, mit. hogyan végeztek el a jó eredmények érdekében. Számtalan új agrotechnikai eljárásra, új gazdálkodási módszerre hívja fel a figyelmet mind a szakmai leírásokban, mind pedig a lefolyt viták elbeszélésében. Láthatjuk hogyan fejlődtek rendezetlen szegényes, adósággal küszködő szövetkezeti csoportból kötelezettségeiket pontosan teljesítő, a piacra bőségesen szállító, jómódú milliomos termelőszövetkezetté, Prohászka Ferenc: Szőlő és bor Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nagyüzemei mellett, még az áruszöllő és árubor termelésében is igen nagy szerepe van a kisüzemi szőlőtermelésnek és a termelőszövetkezeti tagok háztáji szőlőtermelésének. A házikertek szőlőtermelése sz;_tén igen komoly jelentőségű. A család csemegeszőlő szükségletének biztosítása céliából a házikertekből sehol sem volna szabad hiányoznia néhány tőke szőlőnek vagy néhány sor lugasnak. A napos, meleg fekvéseket, falmelletti részeket legcélszerűbben lugassal használhatjuk ki. A jól kezelt szép szőlőlugas amellett hogy termést hoz, még a kert díszéül is szolgál. E könyvnek az a célja, hogy megismertesse az olvasót a szőlő- telepítés, a sző’őművelés. házikerti lugasművelés és egyszerű bork°ze- lés legfontosabb tudnivalóival. Gyakorlati gazdáknak házikerti és háztáji szőlőtermelőknek készült. Az 1954. éri megyei labdarűgőbajnoksag mérlege A Martfűi Vörös Lobogó SK csapata jobb helyezést ért el a múltévinél A Martfűi Vörös Lobogó SK labdarúgócsapata — a bajnokság hetedik helyezettje — jobb eredményt ért el, mint a megelőző bajnoki idényben. Ez azt mutatja, hogy kedvező fejlődési folyamat játszódik le a Tisza Cipőgyár lab- darúgócsapatán belül. Erre már szükség volt. hiszen a sportkör csapata egykor otthonában és idegenben is. mint NB III.-as csapat, jóképességű, megbecsült csapat hírében állt. A sportkör vezetőségének meg kell találnia az utat ahhoz, hogy a többszörös élüzem Tisza Cipőgyárnak . jobb labdarúgócsapata legyen. A kedvező fejlődési folyamatot segíteni kell. A fejlődésnek egyik biztató jelensége, hogy a sportkör az utóbbi időben többet foglalkozott az utánpótlás nevelésével és a csapatban a „bérelt helyeken” már több olvan jóképességű fiatal labdarúgót találunk. akik valóban megérdemlik, hogy a csapat tagjai legyenek. Az utánpótlás neveléséhez nagy lendületet adott és adhat az, hogy a megyei ifjúsági labdarúgóbajnokságot 1954-ben a Martfűi Vörös Lobogó ifjúsági csapata nyerte meg. Nem hiábavaló fáradság a fiatalok nevelésére fordított munka, s nem volt hiábavaló a rájuk fordított költség sem. A martfűi Vörös Lobogó 30 mérkőzést játszott, s 11 győzelem, 9 döntetlen és 10 vereség mutatja az utat, amelyen a csapat az elmúlt évben haladt. A megszerzett 31 pont mellett fájdalmas tény, hogy az adott 46 góllal szemben 49 a kapott gólok száma. Ez azt mutatja hogy még sok, nagyon sok kívánnivaló van a csapat munkájában. Kevés a gól lövő csatár, bizonytalan a védelem s ez nem tudta feltartani az ellenfelek kapura törő csatárait. A csapat munkáján meglátszott, hogy hosszú időn keresztül nélkülözte a rendszeres edzői munkát. A bajnoki idényben a csapat váltakozó szerencsével küzdött. A megérdemelt és a váratlan eredmények mind a tavaszi, mind az őszi fordulóban egyformán jellemzői voltak a csapat munkájának. Többízben tárgyalták a martfűi szurkolók magatartását és a pályán előfordult sportszerűtlenségeket. — Meg kell mondani, hogy a szurkolók magatartásával nincsen komolyabb baj Martfűn sem. A tény az. hogy a szurkolók — nem mérve fel kellően a lehetőségeket jobb eredményt várnak csapatuktól. s ha ez nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, elkeserednek. A szurkolók magatartása terén a javulást maga a csapat is segítheti, s elsősorban sportszerű, jobb játékával» Ebben az esetben szívesen vezetik majd a játékvezetők Martfűn is a labdarúgómérkőzéseket annak ellenére, hogy nem egyszer kellemetlen perceket szereztek nekik a szurkolók Nincs minden rendben a Szolnoki Cukorgyári Kinizsi SK házaiáján A Szolnoki Cukorgyári Kinizsi SK, a megyei labdarúgóbajnokság nyolcadik helyezettje, a bajnoki idény alatt sok keserűséget nyelt le. Érdemes végiggondolni, miért következett be, hogy a volt bajnokcsapat. az élcsapatok egyik legjobbja, hogyan került hátrább a tabellán. A sportkör labdarúgócsapata érzékeny veszteségeket szenvedett. Megszerzett pontjait sem a pályán potyogtatta el, hanem a sportkör vezetőségének a hibájából, miután az a rendeletek által előírt eljárási módot nem tartotta meg. A jóhiszeműséggel lehet védekezni, a sport szabályai azonban egyformán vonatkoznak' minden egyesületre. így aztán a „jóhiszeműség“ volt az egyik döntő oka annak, hogy a csapat nem érhetett el jobb eredményt. A csapat a lejátszott 30 mérkőzésből 13-at megnyert, ugyanany- nyit elvesztett, négy mérkőzésből pedig döntetlen eredménnyel került ki. A megszerzett 30 pont és az 54:44 gólarány azt mutatja, hogy a Kinizsi házatáján nem ment minden a legnagyobb rendben 1954- ben.^ A tavaszi forduló győzelmi babérait az őszi fordulóban alaposan megtépázták, s az őszi forduló csak küzdelem volt a csapat számára, elsősorban a balszerencsével, de harc dúlt magában a csapatban is. így adódott aztán elő, hogy néha váratlanul jó, néha pedig vártlan rossz eredményeket ért el az a csapat, mely egykor Buiyá- ki József edző irányítása mellett oly sok sikert ért el, sőt bajnokságot is szerzett. A Szolnoki Cukorgyár dolgozói mindig büszkék voltak csapatukra. A gyár mindent megtett annak érdekében. hogy csapata jól szerepeljen. Ez a támogatás most sem hiányzik, s a dolgozók is teljes erejükkel támogatják csapatukat. A hiba abban van. hogy hiányzik a csapatból a vállalkozó szellem, el- kedvetlenedés mutatkozik, megkopott a régi harci erény a játékosok körében. A legfőbb feladat ezeknek & hibáknak a megszüntetése azáltal is, hogy a vezetőség megkezdi egy jobb csapat kialakításának a munkáját. A gyárban sok számításba vehető fiatal labdarúgó van adjanak teret nekik, akiket még nem tört le és nem kedvetleníteti el a sikertelenségek soroznia, Ugyanakkor jó nevelő munkát végezzenek a csapat régebbi tagjai irányában is. A dolgozók segítségét, a szurkolók segítségét is kérje ehhez a vezetőség. így kialakítható olyan csapat, amely képes arra, hogy visszaszerezze a sportszeretőit körében a Kinizsi számára azt a megbecsülést, amelyben a csapatnak nem is olyan régen még része volt. hho'ai testnevelésünk lesköse'ebbi féladatai Bessenyei Zoltán: Cslperkegomba termelése. A szerző elsősorban azoknak a termelőszövetkezeteknek kíván segítséget nyújtani, amelyeknek tulajdonában gombatenmelésre alkalmas pincék kitermelt kőbányák, barlangok, esetleg egyéb helyiségek vannak, vagy ezeknek hiányában a palántanevelés után kihasználatlanul heverő melegágyak ablakait használják fel gombatenmelésre. A könyv tekintetbe veszi mind a nagyüzemi, mind az egészen kis méretű termelést, hogy a gombatermeléssel üzemszerűen foglalkozó állami gazdaságok mellett a kisterjedelmű vagy csak a házi szükséglet termelését ellátó egyéni termelőknek is útmutatást nyújtson. VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ t f OH MIÉRT ? Sportolóknak tapsolunk szívesen de nem méltán mérgelődünk-e eleget, amiatt, hogy a kultúr-csatás sosem kap serleget, a köznappal birkózó nem kap Ha győztél az űszóbajnokságban, dicshimnuszt zengeni egy lap se rest — de mit kap az, ki megfflrdött nagydíjat? hogy tiszta tegyen a dolgozd test? Pedig hát e kérdésben a fürdőkádban, vita nem kell: a tiszta ember. elhagy, és külföldre utazhat, az ivással felhagy. úszdsztárnál többet ér Amikor egy futó más futókat útlevelet kap de ha egy iszákos annak vallon miért nem adnak jutalmat? Hallgatnak? Salnálják tőle az érmet? Az Ivást abbahagyni nagyobb dolog _ ,. — hlgyjék meg. Boldog, ki egy méterrel messzibbre , . .. . „ „ vet diszkoszt, képét közli a sportláp, de az életből kivetni a szitkot, a ptszkosi — nincs párja ennek a sportnak! Orosz nyc'vünk üdén csillog.ragyog- —i ---. . ■ - -n és SÚlt, de szennyét kilökni nehezebb, Aki birkózásban győzött, de ennél különb problémát az, aki a tudatlanság ellen a műveltség terén állított lel Birkózásnál verejtékben úszik mint a súlyt, joggal büszke, megoldott küzdve rekordot. az arc, de kétszer oly hasznos a tudásért vívott harc. K3 méltó a művelt ember nevére? E nagy díjat kinek a kezéhez Űzessék? Rajta, fel a kulturális küzdőtérre, társadalom, egyén, személy és közösségi Mikor egy boxolő egy másikat . , . csépel, minden hivatal üres lesz, elhagyott vár. A stadionokat százezrek vetik széljel, s a pénztár előtti sorokba ezrével ont embert a villamosés az autó-nyáj. A kultúráért fokozd a küzdelmet! A kultúrának harc és fáradság az ára. Szovjet ember, fordítsd a figyelmed a kultúra országos bajnokságára! (1928.) . RADÓ GYÖRGY fordítása. Tskoláfnk munkájában, főként az elmé- ' let! tárgyak oktatása terén az utóbbi évek során lényeges fejlődést értünk el. Ezzel együtt a testnevelés oktató munkája nem tudott együtt haladni. Ezt a tényt látva, az ú| tanév legfontosabb testneve ési céljaként azt tűztük ki, hogy a testnevelés! és sportmunka színvonalának lényeges emelésével a sportnak az oktató- nevei0 munka szerves és fontos részévé ke.l válnia. Az elmúlt néhány hónap tapasztalatai megmutatták a testnevelési munka kétségtelen fejlődését, de láthatjuk .munkánk sokrétű’ hiányosságát is. Nyilvánvaló, hogy a ma még mutatkozó szakember hiány és a létesítmények (tornatermek, felszerelések) részben? Iránya akadályozza a testnevelési munka fejlődését, de ez nem legalapvetőbb oka a fennálló h’ányosságok nak. A személyi és tárgyi feltételek egyre javuló mértékű biztosításával nem tart lépést a testnevelési munka fejlődése. Az oktatásügyi hatóságok és az iskolaigazgatók célkitűzéseinket maradéktalanul támogató munkája nélkül feladatainkat nem tudjuk megvalósítani. E szervek egy részének közömbössége következtében lehetséges az még ma is. hogy általános iskoláink egy ?gen tek’ntélves részében az alsótagozatú osztályok a testnevelés tantervi célkltözéseibö’ a minimumot sem valósítják meg, mert az órákat sok helyen egyszerűen nem tartják meg. A z igazgatóink egy része nem követeli meg, hogy az alsótagozatú nevelők ugyanúgy ismerjék a testnevelés tanítandó anyagát és az oktatás módszerét, mint az elméeti tárgyaknál. így pl. a törökszentmiklósi Petőft-úti általános iskola alsótagozatos nevelői nem tartják meg testnevelési óráikat, bár korszerű, példásan fel szerelt tornaterem is áll rendelkezésükre. Kevés az olyan isko’ák száma, mint i szolnoki Koltöi-úti iskola, ahol az alsó- tagozatban tanító nevelők rendszeresen megtartják a fejlődő gyermekek ezen egyik legkedvesebb őrá1 át. V annak olyan iskoláink is szép számmal, ahol példamutató eredményeket értek el az ön'evékenység terén. A legjobbak közül csak néhányat em'ftek. Ilyen pl. a tiszaföldvárl, kisújszállási, jászberényi gimnázium, a törökszentmiklósi Petőfi- úti. a szolnoki újvárosi, a kunhegyes! Kossu+h-úti á’t. isko’ák, melyek saját erejükből sok létesítménnyel és sportszerrel segítik elő az eredményesebb munkát. Sok iskolából hiányzanak még az alapvető létesítmények, mint pl. az ugrógödör, tartószerkezet a ftíggőszerek részére, röplabdapálya. kézilabdakapu, stb. bár minden iskolát, ahol ezeket létrehozzák, megVe’ő leszereléssel látja el a megyei oktatási osztáy. Még sok iskolánkban nem kezelik megfelelő gonddal a gyakran Igen költséges leszereléseket. így azok idő előtt elhasz- ná’ódnak. Sokat kel? még javítani a tanulók tornaöl'öze+tel való el'átottsága terén is. A tapasztalat szerint ez nem legyőzhetetlen gazdasági probléma. Meufe- ’elő felvilágosító — és nem utolsó sorban jó testnevelési munka mellett — mindenütt halandók a szülők gyermekeiknek tornaruhát. — cipőt beszerezni, vagy tornapapucsot készíteni. Cok helyen még fő időben is egészség- v • télén, poros helyen tart’ák a testnevelési órákat. Nem gondoskodnak portala- ní'ott területről, mosdótálakról, tisztázódás! lehetőségekről. Még a tornateremmel rendelkező isko’ákban sem kielégítő a he’yzet. Néhány igazgató másodrendű fel karbantartását. így több helyen elhanya. I goltak és piszkosak azok.’ Néhány közép-! isko.ánkban többtízezer forintos tatarozás! munkával széppé tették az épületet, de a tornaterem továbbra is Piszkos, elhanyagolt maradt. A z iskolaigazgatők és a járási tanácsok segítségévei kitünően karbantartott! termekben tornáznak a turkevei leányis- ' kola, a kunszen mártoni flúisko’a, a jász- ; apáti gimnázium, a jászberényi gimnázium ' és tanítóképző tanulói. Nem szabad megieledkezni viszont arról, hogy a testnevelési és sportmunka sikere végső sorban a testnevelő tanár munkáján múlik. Ahol munkáját szerető, híva ásbdl dolgozó testnevelőket találunk, nincs baj a torna lebecsülésével, háttérbe szorításával. A jő oktató-nevelő munkát elismerik, megbecsülik Igazgatóink és neve .otestü eteink. Ebből következik, hogy testnevelő tanárainknak szünte énül tőre- kedn.ok kell a színvonalasabb testnevelési órák tartására. Rendszeresen tanulmányoz- niok kell a tantervet, az útmutatást és a szakiroda-mat. Meg kell szüntefniök az ötletszerű, sablonos, nem a tantervi anyagra épült órákat. A téli idő nem gá- to.hatja a testedzési munkál még azokban az iskolákban sem. amelyek nem rendelkeznek tornateremmel. Amikor csak lehet minden órát részben vagy egészen a sza- badban kell megtartani. Testnevelőink nagyobbara ismerik a téli foglalkozások módját csak nem szabad a nehézségektől visszariadnak. Iskolai sportmunkánkban az utóbbi két- három évben (e’entős fejlődés következeit be, de még itt Is van szép számmal javítani valónk. Helyesen szervezett munkával a tanulóifjúság hatalmas tömegeivel keli megkedveltetnl a különböző sportágakban a rendszeres részvéte't. Meg kell szüntetni az itt-ott mutatkozó sztárrendszert. Az iskolai versenynaptárban szereplő versenyeket kivétel nélkül min- denütt meg kell rendezni! A jövőben nem fordulhat elő pl. olyan eset. hogy az Ok- tatásügyi Közlönyben k:írt versenyt sok helyen nem rendezték meg azért, mert a testnevelő semmit sem tudott róla! Ki kell alakítani az ifjúságban az egészséges versenyszellemet, melynek legfontosabb eszköze az iskolán belüli — osztályok közölt! — bajnokságok rendszeresítése. A versenyek befejezését mindenütt kövesse a kiértékelés. Ez eddig a legtöbb esetben elmaradt. A z e’mult években az Iskola! testneve- lést különállóan irányították az oktató nevelő munka egészétől. A ma mutatkozó hiányosságok egy jelentős *-észe meg- ’átásom szerint ennek a következménye. Az Oktatásügyi Minisztérium átszervezésével ez a körü’mény ma már megszűnt. Meggj'őződésem, hogy az új helyzet alkalmas lesz arra, hogy oktatásügyi hatóságaink és iskolaigazgatóink figyelmét fokozottabban irányítsa az eddig sok esetben melléktantárgyként kezelt testnevelés felé. így azok is rájönnek maid arra, akik ezt még .nem látják világosan, hogy a sport a nevelés olyan fontos területe, amely né'kül nem valósíthatjuk meg a szocialista nevelés célkitűzésé t, a sokoldalúan képzett emberek nevelését. BERTALAN IMRE testnevelési előadó. Megyei Tanács Oktatási Osztálya. APRÓHIRDETÉSEK JÁSZBERÉNYBEN „Herczeg” műtermében csináltasson gyermekéről felvételeket. Sorozatokat, színes nagyításokat elsőrendű kivitelben készítek. I. Alsőcslncsapart 5. szám. AUTÖ- és egyéb tömlőgumik, gumicsizmák javítását olcsón és gyorsan vállalom. Benke gumljavitó, Jászberény. Autobusz- üzemháznál. KEDVES üzlelfeleimnek boldog újévet kívánok és továbbra is rendelkezésükre állok. Nagy műszerész. Jászberény. Auto- buszüzemháznál. KETTŐ szoba, konvhás családi házat vennék. melléképületekkel, tavaszi beköltözéssel. azonnal fizetve. Állami Hirdető Vállalat. Szolnok, Kossuth-tér 10. 4 ec titatimcrp/ei NÉPLAP politikai napilap Megjelenik hétfő kivételévé’ mindennap - A megyei pártbizottság és a megyei tanács ’apja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: DAVID FERENC Szerkesztőség: Szolnok, Irodaház, I. emelel Szerkesztőség: Telefon: 20-93, 23—20, 20-69 Szolnokmetrvel Nvomda'pa-’ Vállalat Szolnok, Mallnovszkl-utca >9 Fele’ös vezető: Mészáros Sándor. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a szövetkezeti, állami kisker. árudák vezetőit, valamint a magánfogyasztókat, hegy 1955. év január hó l-töl a mezőgazdasági kisgépek és mezőgazdasági textiliák forgalomba hozatalát kirendeltségünk végzi. Személyes, vagy levélben közölt pro. blémáik felvetésére készséggé] válaszolunk. Földművesszöveikezetek Szolnok lárási Központja MEZÜSZŰV KIRENDELTSÉG Szolnok, Mártirok-u. 4. (Hajóállomás mellett) adatnak tekinti a tornatermek megfelelő —— - -- -- ... - — —,—.----n-------r~i r rn_rmr»_rr-ijiruij.
