Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-29 / 24. szám
's Szofnokmamei A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A M EGYE l-T-ANÁGS LAPJA VII. évfolyam., 24. szám Ara 9Ü fillér 1955. január 29., szombat MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Gyülekeznek az aláírások a békeíveken. (2. old.) Nem magyarázatokra, tettekre van szükség a lakáskérdés enyhítésére. (3. old.) Egy levelezői értekezlet tanulságai. (3. old.) Rádiómelléklet. (4. old.) / I Csökken a selejt a Mezőgépgyár Öntödéjében Öntésre készülnek a Mezőgép- gyárban. Ügyeskezű, gyarsmozgásu fiatalemberek és lányok készítik eió a megolvadt vas helyét. Igen precíz, felelősségteljes munkát követel ez. Egyetlen hibásan sikerült öntvény is teljes értékében veszteséget jelent az üzemnek. Az, hogy az öntés minőségben is jó legyen, s méreteiben is megfeleljen az előírásoknak, nagyrészt a formázás közben dől el. Vigyáznak is rá nagyon. Az egyik hatalmas formaszekrény fölé három ember hajol: Sípos Lajos a forma készítője s a két művezető, Kocsis és Forgács elvtárs. Aprólékos gonddal végzik el rajta az utolsó simításokat, megnézik alaposam, nincs-e hiba valahol.-i* Az ilyen nagy öntvényekre nagyon vigyázni kell — magyarázza Sípos elvtárs, — aztán gyorsan ediramodik valamiért. — Mikor visz- s zaj ön folytatja: —• Tegnapelőtt kezdtem ehhez a formához, több mint kétnapi munkám van rajta. Ez nem lehet selejt, mert ez igazán nagy kárt jelentene. Nekem is, meg a gyárnak is. Ez az öntvény 5 mázsás, az ott mellette három, az a másik másfél — mutatja sorba. Az ilyen nagy darabok adják a tervet. Ezekkel nagyon kell vigyázni. Fgy pere és Sípos Lajos magas vállas alakja már megint ott görnyed a szekrény felett. Forgács művezetővel beszélünk tovább. —> Síposra rá lehet bízni bátran az ilyen nagy munkát. Egy gép fontos tartozéka lesz ez az öntvény. Majd egy mázsás mag van benne. Az anyaga is előírás szerinti lesz. 5—6 kg mangánt adagolunk bele, így javul a vas keménysége, egyenletesebbé válik a szemcseelosztódás. Sípos Lajos amellett, hogy jó eredményeket ért el a selejt csökkentésében, növelte teljesítményét is a felszabadulási versenyben. Az első dekádban 29, a másodikban 33 százalékkal szárnyalta túl normájátNemcsak a nagy, hanem az apróbb munkák is nagymértékben befolyásolják a selejt alakulását s e téren nem lehet panasz a fiatal munkások többségére. Kovács láxxló elvtárs három társával dolgozik a hosszú csendes műhelyben. Mögötte hosszú glédá- ban állnak az elkészített formák. Most egy újabb szekrénybe teríti a faszénportől szürke öntőhomokot. Pár pillanatig egyengeti a hosszú- nyelű döngölővel, aztán gázelvezető lyukat szúr a homokiba, majd finoman elsimítja. A Néplap dícsőségtáblája DEÁK ISTVÁN csépaj egyénileg dolgozó paraszt az 1955. évi hízott- sertés- és vágómarha beadási kötelezettségét már kiegyenlítette, sőt hízottsertésból az 1956. évi Járandóságot is beadta, KEREKES FERENC tarköve! I. típusú tszcs-tag szintén teljesítette 1955. év! hízottsertés- és vágómarha beadási kötelezettségét, NAGY ISTVÁN 15 holdas középparaszt. a karcagi Lenini Igazság tszcs tagja már az elmúlt évben is Jutalmat kapott példamutatásáért. Az erre az esztendőre járó hízottsertést-. vágómarhát-, baromfít- és tolást már beadta. — Kötelességtudásukért mindhármukat példaképül állít luk megyénk dolgozó parasztjai elé. 1954-hcn kétsxerannyit fiséit eh ki a mesösaxdasági úiitóknak. mint as elásó évben A Földművelésügyi Minisztérium újítási csoportja hivatalos értékelést adott ki a mezőgazdasági újítómozgalom múlt évi fejlődéséről. A bevezetett újítások révén a ténylegesen megtakarított összeg 76,025.283 forint volt. A földművelésügyi szervek az újítóknak 1954-ben 815.430 forintot, kétszer annyit fizettek, mint 1953-ban. *— (MTIJ — Mindjárt kész is — mondja, — meg lehet várni. — Leveszi a forma felső részét, azután nyugodt, biztos kézzel kiemeli a mintát. Egy karhagyó kerék éles vonalai bontakoznak tó a homokból. Utána graíitport szőr rá, vastag ecsettel bekeni. Mindezt boszorkányos gyorsasággal, kiszámított mozdulatokkal a perc törtrészei alatt. — 17 perc van rá adva — mondja. Hamar kell végezni egy-eggyei. A termelékenység növelésére, meg a selejtcsokéntésre tettünk vállalást. Úgy hiszem, mind a kettő menni fog. Habár a selejt nemcsak rajtunk múlik. Függ attól, hogy az öntők hogyan dolgoznak, függ a szekrénytől, a homoktól, a magkészítőktől. — Most pillanatnyilag nincs hiba ezeknél sem. Ex látásik is Kovács László munkáján. Ezévi átlagteljesítménye 150 százalék körül jár. S a selejt körül sincs hiba. A keskeny művezetői irodában nézzük meg a legutolsó értékelést. A második dekádban 8.1 százalék volt a selejt s már ekkor alatta maradt a tervezettnek. A harmadik dekádban tovább szorították 7.5 százalékra, majd 5-6 százalékra — több, mint 3 százalékkal a megengedett alá. — Ez meg is járná — mondja Kocsis Imre művezető. Most meg a tervteljesítéssel van egy kis baj. A változásokkal nehezen tudunk megbirkózni. — De nem félek tőle, a negyedév végére, a felszabadulás évfordulójára ökvetlen teljesítjük — s ha beválik egy módszer, amin dolgozunk, túl is teljesítjük a tervet. A termelés parancsnoki helyén Alföldi Béla elvtárs, a Tisza Bütor gyár főmérnöke több mint 46 éve dolgozik már szakmájában. «Kiváló szaktudása, sokéves tapasztalata meglátszik a gyár munkáján. Nem egészen egy éve helyezték a szolnoki üzembe, de ez idő alatt is a verseny élvonalába vitte a gyárat. A kézi műveletek gépesítésével, az anyag Jobb kihasználásával jó eredményeket értek el az önköltség csökkentése terén is. Most a felszabadulási versenyben a Tisza Bútorgyár azok közé az üzemek közé tartozik, melyek a legjobban biztosítják a verseny feltételeit. Képünkön Alföldi Béla a faanyag nedvességtartalmát vizsgálja. NY1TRAI JÓZSEF, — a határ szerelmese TYfyitrai József, a jászladányí ^" Úttörő tsz egyenestartású, szálfatermetű agronómusa. Tavasszal övé az első pacsirtaszó, a mezei virágok illata és a harmatos mezők egészséges hajnali leheleté. Arca majd kicsattan az egészségtől. Esztendeje került az Úttörő tsz-be, hogy megossza az 1300 holdas gazdaság tagjainak minden oromét és minden baját. Otthon, a lakásán ismerkedtem meg vele, mert éppen szabadságát tölti bátyjával együtt, aki szintén agronómus. Akkor mondta el, mennyire imádja a természetet. „Nemsokára újból éled a határ, rügyeznek a fák, zsendülnek a vetések és a földből előbúvó félénk kis növényeket kedvesen cirógatja, melengeti majd a tavaszi napsugár. Ilyenkor különösen szeretem a mezőt járni.” — A határ szerelmese ilyen áradozó kedvvel vár- ja a kikeletet, ilyen őszinte örömmel beszél a gazdálkodás szépségeiről. Idős édesanyja ott ült a kályx ha mellett, bátyja egy szakkönyvet bújt, húga pedig varro- gatott. Künn az utcán lassan zúzmarába öltöztek a fák, az ember szinte hallani vélte a téli éjszaka közeledtét. Az idegeket jól- esően simogatta a falu csendje. A mama szólalt meg újból, arra kérte fiát, mesélje el a tsz-hez kerülésének első napjait, mert az akkori események nagyon érdekesek. Nyitrai elvtárs nem kérette magát, s mosolyogva mondta el, hogy a tagok egyrésze bizony nem valami nagy örömmel fogadta, s az első napokban •— anélkül, hogy sejtette volna alaposan levizsgáztatták. Ez persze csak később derült ki, amikor már nagyon megszerették agronómusukat. Ez a vizsgáztatás a kővetkezőképpen történt: „Megszólított Pomázi Mihály bácsi, a szövetkezet állattenyésztési brigádvezetője. Arra kért, segítsek összeállítani a tehenek abraktakarmányát. Bevallom — őszintén — nehéz helyzetben voltam, mert Pomázi Mihály bácsiról már elujságolták, hogy állandóan a szakkönyveket bújja és kiváló ismerője a zootechnika tudományának. A takarmánynormák összeállítása után Pomázi elvtárs elégedetten fogott velem kezet, s másnap hallottam, hogy a vezetőség előtt eképpen vélekedett: „Ez az agro- nómus a mi emberünk, biztosan megállja helyéf“. — Ettől kezdve azután maguk közé fogadtak a tagok, mert a vizsga jól sikerült.” A hogy múltak a napok, úgy nőtt a bizalom és a barátság a tsz-gazdák, valamint az agronómus között, mert a nehéz munka csak a tenyeret teszi érdessé, a szivet nem Fizetését az államtól kapja, mert a jászkiséri gépállomáshoz tartozik. Nincsenek aniiagi gondjai, s ezt tudják az Úttörő tsz tagjai is. Aratás után mégis elhatározták, hogy■ 6 mázsa tisztabúzát adnak agronómusuknak. „Az a tsz, amely 33 vagon gabonát takarított be, megengedheti magának, hogy agronómusa azt a kenyeret egye, amit édesanyja sütött” — ez volt a szövetkezeti gazdák egyöntetű véleménye s kell-e ettől nagyszerűbb emberség. TANUL A FALU Nagyon sok gazdálkodó a téli estéket tanulással, mezőgazdasági szakismerete! bővítésével tölti. A népes ezüstkalászos gazdatanfolyamokon nemcsak fiatalok, hanem idős emberek is tanumak. Tóth Sándor kenderes! gazda is tű! van már az őtvenen, de szorgalmas hallgatója az ezüstkalászos gazdatanfolyamnak. A képen Tóth Sándor gazdálkodó és dr. Medgyesi Konrád előadó. Ne késlekedjünk a eukorrénaszerzödés megkötésével Az állam' előnyős átvételi és fcer-^ melési feltételeiket biztosít a cukorrépatermelők részére. Bárhogy alaírul a szabadpiac, a Cukorgyár ettől függetlenül teljesíti korábban vállalt kötelezettségeit. — Nézzünk néhány példát: Az elmúlt gazdasági évben a Selypi Cukorgyár megyénk gazdálkodóinak 47.800 kg. cukrot adott és közel másfélmillió forint prémiumot fizetett ki a termelési tervek túlteljesítésének jutalmaként. A cukorrépatermelők ezenkívül kedvezményes áron igénybe vettek több mint félmillió kg. száraz szeletet, 22.000 mázsa nedves szeletet, 992 mázsa melaszt. A jászapáti Alkotmány tsz 33 holdon termelt répát. Több mint 10.000 kg. kristály-cukrot, a répa termelői árán felül pedig 45.000 forint prémiumot kapott. A termelési felelősök, a cukorgyári megbízottak most kötik az idei szerződéseket. A jászapáti Ve- lerr.d Endre tsz tagjai elhatározták, hogy az idén a tavalyi 34 hold helyett 48 holdon termelnek cukorrépát. B .Nagy György mesterszá.- lási gazdálkodó 800 négyszögölre szerződött. Érdemes cukorrépa-termelési szerződést kötni, mert a jó gondozás meghozza a maga hasznát. Sikeres volt a megye kulturális aktívájának értekezlete Tegnap, január hó 28-án, pénteken délelőtt a megyei tanács házának nagytermében értekezletre jöttek össze a megye minden részéből a kulturális kérdésekkel foglalkozó aktívák, így a népművelési ügyvezetők, a kultúrotthon igazgatók, a tanács népművelési vezetői. Az értekezlet sikerességét nagymértékben elősegítette, hogy ___ A mit a tsz-tagoktőt kap' tam, azt kötelességemnek tartottam százszorosán viszonozni. Tavasszal vetettünk vörösherét. — A nyár folyamán elhatároztam, hogy a vöröshere- magot megfogjuk. Kértem a vezetőség beleegyezését. Azok meg is adták, bár mindannyian tudták, hogy az első esztendőben elég kockázatos a vöröshere- magfogás. Nagy volt az öröm, amikor elképzelésem sikerült. 12 mázsa vörösheremagot csépeltünk, s most tavasszal 100 holdat vetünk belőle. Ez olyan érték, amelyet pénzzel nem lehet megfizetni, mert nem lehet kapni. Másrészt pedig egy agronó- musnak nincs nagyobb öröme, mint az, amikor valamilyen elgondolása sikerrel jár. Sikerrel járt, mert mellettem állottak a tagok — mondta látható örömmel Nyitrai József. JVem tőle tudtuk meg, mások 1 mondták el, hogy mióta az Úttörő tsz agronómusa lett, sok nagyszerű változás történt a közös gazdaságban. Tavaly ősszel idejében elvetették a búzát, minden szem trágyát kihordtak a földekre, biztosították az állatállomány átteleltetéséhez szükséges takarmánymennyiségeket, most tavasszal megkétszerezik rizsvetésterületüket. Többszáz holdon végeznek felül-, illetve fejtrágyázást, már megrendelték a műtrágyát. Ö a munka szépségét mondta el. Szereti az embereket és boldog, hogy ott élhet közöttük. Az | iroda számára börtön lenne, ~^Szp— I rajtuk kívül megjelentek a járási és városi pártbizottságok, valamint a tömegszervezetek — elsősorban a DISZ — kulturális kér désekkel foglalkozó vezetői. Az értekezleten megjelent Den- cső István, a megyei pártbizottság munkatársa, Eszterág Albert, n Népművelési Minisztérium kiküldette, Kun Elek. a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkár' és Házi András, a DISZ megye: bizottságának titkára. Kaposvári Gyula, a megye! tanács népművelési állandóbizott Ságénak elnöke mondott megnyitót, majd Lázár Barna, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője tartott beszámolót a kulturális munka eredményeiről, hibái ról s az 1955. évi feladatokról. A beszámoló után terméken’ vita alakult ki. Ennek és a beszámolónak az ismertetésére lapunkban visszatérünk. c4 tézgálLétéi Mohácsi László tiszasasí levelezőnk január 13-án megírta, hogy községükben a gazdák számára nagy gondot okoz a rézgálic beszerzése. Levélírónk azt kérdezi, hogy lesz-e rézgálic és milyen lesz. Kifogásolta, hogy a helyi földműves- szövetkezetben csak por rézgálic kapható. A levelet ismertettük a Mészövvel, s arra a következő választ kaptuk: ,,Megvizsgáltuk a tiszasasí földművesszövetkezet panaszát, amelyben kérik, hogy a dolgozó parasztság részére megfelelő minőségű rézgálicot biztosítson megyeszövet- ségünk. Ezzel kapcsolatban é-'-f kezesbe léptünk a MÜNŐSZER Vállalat kirendeltségével, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a tisza- sasi földművesszövetkezet január 21-én 600 kg darabos rézgálicot kapott. A még raktáron lévő darabos rézgálic kiszállítása folyamatban van és a tovább" akban is orvníinsikoelurnk arról, hogy a MÜNŐSZER Vállalathoz beérkező rézgálicot rendszeresen szállítsuk a földműves szövetkezetek számára. Szigeti Károly, a MÉSZÖV fogyaszt, főosztály vezetője.
