Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-27 / 22. szám

1955 január 27. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 5 Négytagú társadalmi bizottság alakult a lakáshelyzet enyhítése erdekeben Lapunk kérdést intézett Kun Elekhez, a Hazafias Népfront Me­gyei Bizottsága elnökéhez, hogy a Néplap emlékezetes cikkének meg­jelenése óta mi történt a lakások és az üzlethelyiségek kérdésében. Kun Elek a következőket mon­dotta: — A cikk nyomán, a megyei népfront bizottság kezdeményezé­sére négytagú bizottság alakult, a Tárt, a népfront-bizottság, a tanáé* és a szakszervezet képviselőibő' Ennek a társadalmi bizottságnak első eredményes tette: a KPDSZ el­fogadta a felajánlott cserehelyisége­ket. Tudomásom szerint több válla­lat — így a TITÄSZ is, e cikk meg­jelenése óta komolyabban foglalko­zik a kérdéssel. A négytagú társadalmi bizottság részint személyes látogatásokkal, másrészt pedig az egyes vállalatok 'ntézmények vezetőivel való sze­gélyes megbeszélés formájában ’srvekszik a lehetőség szerint mi­nél több lakás és üzlethelyiséget felszabadítani. Egészen biztos, mun­kájának meglesz az eredménye. EZ A Ml DOLGUNK... J ászalsőszentgvörgyön kedden este a békebizottság széles­körű értekezletet tartott, amelyre meghívta a népfront és a tömes- szervezetek aktíváit. Az értekezle­ten megtárgyalták a békealáírás- gyüjtéssel kapcsolatos feladatokat, Eok asszony szólalt fel. köztük Bonyecz Sándorné. a Petőfi ter­melőszövetkezet tagja, pártonkí- ' üli paraszt asszony. A következő­ket mondotta: — Mi. asszonyok minél nagyobb számban részt akarunk venni az eláírásgyüitési mozgalomban. Ez a mi do'eunk, hiszen férjeink, gyer­mekeink életéről van sző. Mi azt akarjuk, hogy a mi községünk to­vább szépüljön, nem pedig azt. hogy a háború rombadöntse. Azt akarjuk, hogy a vadasban meg­épüljön a népfürdő, fákat akarunk ültetni, gyermekeink számára ját­szóteret létesíteni. Már egyszer be­bizonyosodott, hogy milyen nagy ereje van a dolgozó tömegek tilta­kozásának. A koreai háború is azért szűnt meg. mert a világ dol­gozó milliói felemelték ellene sza­vukat. A mostani békealáírásgvtii- tés mozgalom is megmutatja majd a béke híveinek erejét. Az értekezlet elhatározta, hogy a békeaiáfrásgvüités előtt péntektől kezdődően hétfőig, a községben 60 helyen tartanak békeki sgyűl óinkét. Ugyanebben az időben a béke- harcról szóló diafilmeket mutat­nak be a községben. Cikkeink nyomán . . . LAPJUK| január 19-i számában „Törődjünk többet a dolgozók leve­leivel" cím alatt osztályunk is bí­rálatot kapott a dolgozók panaszai­nak elintézésével kapcsolatban. — A jogos bírálatot elfogadjuk, mert kétségtelen. — sok hiba volt ná­lunk a panaszok elintézése terén. Különösen a régi kérések megvá­laszolása késett, mert nem vezet­tünk be megfelelő rendszert. Az utóbbi időiben ezen a téren komoly javulást értünk el. Bizo­nyítja ezt az, hogy hátralékunk nagy mértékben csökkent. Több ügyben felvettük a kapcsolatot a panaszossal, mert beadványuk a helytelen kezelés, s egyes, — az­óta már eltávolított ügyintézők fe­lelőtlensége miatt elveszett. A cikkben említett Patkós Jó­zsef tiszaföldvári, Teleki Imre turkevei, Mikola Gergely karcagi panaszbeadványát nem találjak, iktatásunkban sem szerepelnek. Ezért kérjük az elvtársakat, hogy kérdezzék meg a levélírókat pa­naszuk időszerűségéről, jogosságá­ról. Bódi Kálmán panaszügvét sem találtuk, de nevezett időközben személyesen beniárt nálunk, így választ adtunk részére. Csorna Kálmán, Megyei Tan • Városi és Községgazd. Oszt. __________ B |mu lthett| cikkünkben több szervet megbíráltunk nemtörődöm­ségéért. Egyedül Csorna elvtárs tar­totta fontosnak a válaszadást. A megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya, a jászapáti JÄSZÖV, a szol­noki Állami Biztosító, a Mezőgaz­dasági Gépjavító, a Földművelés­ügyi Minisztérium, az SzTK buda­pesti központja, a Város- és Köz- óggazdálkodási Minisztérium ille- 'ékes osztályai válaszra sem mél­tatták az első felhívást. Azt reméltük, hogy a cikk nyo­mán felfigyelnek a bírálatra azok a hivatali tömegszervezeti vezetők :s. akiket nem említettünk meg névszer'nt. Nem ez történt. Bár ér­tünk el eredményt, az nem kielé­gítő. A megvei tanács gépállomás’ ntrv év Őt^, PCPl a.d°tí választ Szilák Kálmán kunszentmár- •enl a mezőgazdasági osztály. Ré- dei Ká'mán tiszafüredi, a mező­túri váro«i tanács mezővazdasáv’ ''sctä'va Pápai Eszter gyulai levél­íróinknak. Ma»or Gábor törökszentmiklósi levélírónk múlt év szeptembere óta nem kapott választ a török­szentmiklósi iárási tanács mező- vazdaKági osztályától. H!áha vár az értesítésre a tisza- f'"redi iárási tanács ellenőrzési osz- ‘•'Ivétől Bodnár Laíes t’szaszö'lős' 'evéhrónk is. a muH év októbere óta. A Földművelőéi! "vi Miniszté­rium Gőnállomási főigazgatósága sem közö’te szerkesztőségünkkel az :ntőzkpdő«t októberi kérdésünkre Kövér Gvfirgv iászárokszáilási le­vélírónk ügyében. Ifi Ka*nna Dezsőné tlszasfily5 levélírónk panaszát a megyei ügyészségre küldtük el. Innen a Legfelsőbb Bírósághoz továbbítot­ták még a múlt év szeptemberében. Többszöri sürgetésünk eredmény­telen maradt. A jövőben minden héten vissza térünk a dolgozók bejelentéseinek és panaszainak ügyére. Azt szeret­nék, ha mennél kevesebb mulasz­tásról kellene beszámolnunk. F. L. A NÉPLAP eUntébie A Középtiszai öntöző Vállalatnál dol­goztam 1954 március 30-tól november 8-ig. A tizennyo.céven aluliakat megillető pót- szabadságot nem kaptam meg. (ifj. Papp M’há.y, Tiszaroff). Iíj. Papp Miklós részére járó pótsza­badságot, illetve annak ellenértékét szám­fejtettük. HOÓS JÁNOS Igazgató, Köz£ptiszai öntöző Vállalat, Szolnok. * Múlt év agusztusában kértük segítségü­ket villanyunk beszereléséhez, s ez több­éves kérelem volt. örömmel írhatom, hogy közbejárásukra 1954. december 17- én kigyúlt a fény lakásunkban. Köszönöm segítségüket. őzv. FODOR JANOSNÉ Törökszentmiklós. * özv. Csűrd! Józsefné törökszentmiklósi lakos arról panaszkodott, hogy 1951-ben 9 hold földet beadott a kisujszál ási Pe­tőfi tsz-nek és azóta nem kapott földjára- dékot. Csűrd! Jánosné panaszát kivizsgáltuk; megállapítást nyert, hogy az jogos. A tsz alapszabály biztosítja mindazok szá­mára a fö'djáradékot, akik a tsz-be földet vittek be. A kisújszállási Petőfi t6z oda­hat, hogy visszamenőleg is megkapja kö­vete. ését. A SZÓ LNÍO KM EGYET TANACS MEZŐGAZDASAGI IGAZGATÓSAGA. * A cibakházai Vörös Csillag tsz tagságát borotváltam és nyírtam, amiért összesen 72.5 munkaegység járt. Az elnökhelyettes­sel úgy -egyeztünk meg, hogy minden­egyes tagtól akinek dolgoztam, lefogja a nekem járó részt. De ez nem történt meg. Járandóságomat csak részben kaptam meg. Azt akarták, hogy én menjek el személyesen minden taghoz, aki tartozik és szedjem össze béremet. PAPAI ISTVANNÉ, Cibakháza. Panasza jogos. A tsz vezetőséggel meg­beszéltük, hogy munkaegysége után járó illetményét megkapja, még ebben a hó­napban. JÁRÁSI TANACS Mezőgazdasági Osztály, Kunszentmárton. * 14 éves fiam a nyári szünet alatt 1954 augusztus 10-én a MEZÖKER jászfénvsza- ruf kirendeltségénél vagonrakási munká­latokat végzett több napon át. Illetménye elszámo’ásánál 3 és fé’napi munkadíját nem Pzették ki (Lángó Károly, Jászfény- szaru). Langó Károly fia részére járó bért számfejtettük Ó9 forintot részére elküld­tük. 15. Szolnokmegyei Zöldség-, Gyümölcsfelvásárló és Értékesítő Vállalat. Nyugati csendélet — Sehogysem ízlik a munka. — Miért? — Hiányzik az ebédutáni alvás. — És miért nem aludtál ebéd- után? — Mert hiányzott az ebéd. * Qlök eg.i/mni kötött — Klárinak egyetlen hibája, hogy rr indent olyan hosszú ideig csinál. — Igaz. Harminc évre volt szüksége ahhoz is, hogy huszonhá­rom legyen, Felszabadulási munkaverseny két állami gazdaságban A Palotási Altami Gazdaság dolgozói hetekkel ezelőtt röpgyűléseket tartottak. Itt beszélték meg egymással, hogy csatlakoznak a Rákosi Mátyás Mű­vek mozgalmához, s a gazdaságban megszervezik a felszabadulási munkaversenyt. Jelenleg a gépesítés dolgozóira vár a legnagyobb feladat, mert hisz a tavaszi munkák megkezdésére jól kijavított szer­számok, gépek és munkaeszközök kellenek. Volter József esztergályos, Kovács István von- íatószerelő, Ambrus Mihály szerelő és még jópáran a pazarlásról és az anyagtakarékosságról beszéljek az említett röpgyűléselcen. Ennek megfelelően tettek munkafelajánlásokat. Különösen kiemelkedő Bodrogi Mihály brigádjá­nak ígérete. A brigádtagok a G. 35-ös erőgépek javí­tását végzik. Ez korábban 48 órát vett igénybe, s a brigádtagok elhatározták, hogy ezután 35 munkaóra alatt végeznek minőségileg kifogástalan javítást. A Palotási Állo.mi Gazdaság dolgozóinak lelke­sedésére jellemző, hogy szinte valamennyi munka­hely részt kér a nemes vetélkedésből. Drávucz Anna raktárkezelő, Simon Imre, Majzik Zsigmond, Buj­dosó László ezekben a napokban minden tettével a nagy ünnepre készül. Most már az a fontos, hogy a gazdaság vezetősége az üzemi bizottsággal karöltve rendszeresen értékelje is a versenyt. Az országoshitű Surjáni Állami Gazdaságban szintén elterjed a versenykedv. Január 20-án már értékelték is a felszabadulási verseny eddigi ered­ményeit. A tehenészetben fáradhatatlanul munkálko­dik Poma László brigádvezető. Gazsó György, Jenei Sándor és Szarnák István tehenész. Napi terveiket 111 százalékra teljesítik. Szakszerűen végzik az ál­latok gondozását, etetését. A sertéstenyészetben elhullás nincs. 172 kocát kutricákfoa helyeztek s előkészítették azokat fiaz- tatásra. Hízóbeadási kötelezettségüket január hóban 64%-kal túlteljesítették. Biztosították a következő tervidőszakokra szánt sertések folyamatos hizla­lását is. A gazdaságban elvégezték a baromfiak pestis­elleni védőoltását. Megtörtént a tífuszelleni vérvizs­gálat és az állatok kiselejtezése. Bár a gazdaságnak az első negyedévben tojásbeadási terve nincs, mégis 2520 tojást adtak a fogyasztóknak. Az eddigi eredmények értékelése még nagyobb lendületet adott a gazdaság dolgozóinak. A surjá- niak példája is igazolja, hogy ott lesz igazán nagy­szerű a felszabadulási munkaverseny, ahol a veze­tők nem mulasztják el az eredmények nyilvános­ságra hozását. JÓ HÍR a tatarozd vá^alatról Örömmel közilöm, hogy a Szol­nokmegyei Tatarozó és Építő Vál­lalat fennállása óta 1954. negyedik negyedévéiben teljesítette először tervét. Az én véleményem az, hogy vál­lalatunk új igazgatójának nagy ré­sze van ebben. A munkahelyeket többször felkeresi, elbeszélget a dolgozókkal és törődik a verseny­nyel. Az első tervteljesítés fokozott munkára ösztönzi a műszákiakat is. Most megtörik a jég — s bár eddig a lemaradás miatt sosem kaptak premium ot, az idén talán kapnak majd. A vállalat munkája az elmúlt évben fokozatosan javult. Első fél­évi tervét csak 65.8 százalékra tel­jesítette, a második félévit már 102.6 százalékra, míg ezen belül a negyedik negyedévit 123.8 száza­lékra, Bereczky József. A kisipari szövetkezetek több mint 60 százaléka csatlakozott eddig a íebzabadulási versenyhez Az RM Művek felhívása nagy visszhangra talált a szövetkezeti dolgozók körében is. Eddig a megye kisipari szövetkezeteinek mint­egy 62 százaléka jelentette be csatlakozását. Vállalták új közszükség­leti cikkek gyártását, új gyártmányok bevezetését a lakosság jobb ellátása érdekében Szövetkezeteink elnökei, műszaki Vezetői mind világosabban látják, hogy nemcsak az áruféleségek növelése a feladatuk, hanem a minőség állandó javítása, a legnagyobhmérvű takarékosság megszer­vezése. A törökszentmiklósi vas- és faipari ktsz. dolgozói egységesen megígérték, hogy I. negyedéves tervüket 15 százalékkal túlszárnyal­ják és 50 százalékban hulladékanyagot dolgoznak fel. A szolnoki női ruházati ktsz. fehérnemű és konfekció, részlege terven felül 2000 darab férfi-inget, 200 rend minőségi öltönyt és 100 télikabátot gyárt. A jászárckszállási fatömegcikk és játékkészítők egy favázas gátért alakítanak át vállalásuk szerint. A jászsági cipőkészítő szövetkezetek több, mint 500 pár cipőt, szandált készítenek terven felül. A minőségi munkájáról hires jász- érokszállási ktsz szabásza, Fleischacker Péter 20 szép új modelt ké­szít a ktsz üzletháza részére. Értékes vállalást tettek még a kunmadarasi mezőgazdasági, a mezőtúri mezőgazdasági, a jászberényi építőipari, a nagykörűi ve­gyesipari és más ktsz-ek. Lenner Ferenc. Végre indul a vonat. Giödik napja már ez a szegedi kirándulás­nak. Meglátszik mindenkin a fá­radság. Az éjszakai utazás! — Mit csinálunk egész éjjel? Itt-ott alszanak a fiúk, az egyik szakasz­ból társasjáték dallama szűrő­dik ki: — Megy a gyűrű, vándorútra, egyik kézből a másikba ... Nálunk is megindul a zálogosdi. Bandi vesz: át a játék irányítá­sát, negyedikes fiú, tekintélye van ebben a „vegyes“1 társaságban, amelyben még elsősek is előfordul­nak. Tóth Ági pl. elsős leány, mégis a leghangcsafob közöttük. Komoly lányt csak egyet találok, Borát, a IV. C. osztály titkárát. Gondolkodó arccal ül a jókedvű társaság közepében. Látszik rajta, cseppet sem érdekli a játék, in­kább csak valaki kedvéért játszik. Ezt a valakit is könnyű felfedez­nem. Szemben ül Borával. „Férfi­méltóság“, Endre, a IV. C. legjobb sakkozója. Sakkszenvedélye még a kiránduláson sem hagyta nyugton. Bora aliig-alig veszi le szemét Endréről. Látom, Endre is felfogja a pillantás lényegét, egyre ke­vésbé figyel a játékra, annál töb­bet Borára. Bandi a játékvezető azonban lecsap rájuk. —■ Mit visz a hajó „B‘‘-vel? — mutat rá hirtelen Endrére, s már számol is gyorsan: Egy, kettő, három. Endre a meglepett ember hirte­lenségével nyögi ki, minden gon­dolkozás nélkül: — Borikát! Már ezt is ké^őn. Arra még nem késett el, hogy fákezhetetlen kaca­gás ne törjön ki mindönkiből. — Csípős megjegyzésekkel telített a légkör. — Éhes disznó makkal álmodik1 A parázs jókedv. — melyet Endre Idézett elő — nem szűnik. Borik" kénytelen hát megsértődni, s ők tovább nem vesznek részt a játék­ban. Igen ám, de a zálogba adót* fésűt, pénztárcát, meg tollat senk s°m fogja kiváltani helyettük. Pe- dik rákerül a sor arra is, ha-maro san. Egész halorr.' kiránduláson ér naponta né'külözb"i«t'en zsebbú torzat gyűlt össze. Éva izgatottan ZÁLOGOSDI rakja egy kendőbe, míg Agj be­nyúlva e.gy-egy holmiért, szorgal­masan kérdezgeti: — Mit érdemei az a bűnös, aki­nek záloga a kezemben van? As egész társaság bíró. Még­hozzá szigorú bíró. Bandinak va­csorát kellett szereznie, Erzsinek szerelmet vallani Bandikénak. Na és Ági kezet csókolt a szakasz minden utasának. Éva már három­szor fogott bele a ,,Walesi bárdok“ elszavalásába, de még egyszer sem sikerült. Izzik a jókedv. Senki sem unat­kozik. Ági kacsint a bírálóknak, míg Endréhez fordulva, ártatlanul kérdezi. — Mit érdemel az a bűnös::: Még be sem felezi a kérdést, Éva máris közbevág: — Csókolia meg Borikát! Mindenki felfigyel a merész bí­rói ítéletre. Ági felemeli a zálog­tárgyat. Egy tiszta fehér fésű. Az Endréé. Mindenki sürgeti a kiváltást: — Lássuk! Végrehajtani! Bandika szellemeskedik: — Csak úgy, mint az este. Endre! Bora arcán lángost lehetne pi­rítani. Csillogó barna szemét sze­mérmesen lesüti. Endre is piro­sán. tanácstalanul néz. Nem tudja, mit terven. A többiek elégedetlenek: ,— Ugyan kérlek, hisz ez csak já­ték, zálogosdi. itt nincs mese. — De gváva vagy. Endreelszán ja magát, de ölvén arccal, mintha akasztásra vinnék; ALMA A Pl Régi előfizetője vagyok a Szol- ookmegyei Néplapnak. Számtalan­szor olvasón", hogy igen sóik jogos oanaszt elintéz a szerkesztőség. — Ezért fordulok én is bizalommal a 'np munkatársaihoz. A tiszasülyi I. számú földműves- ’zövetkezeti boltba vásárlás alkal­mával jutott tudomásomra, hagy almát is árulnak. Igen fontos lett volna, hogy kapjak, hiszen három ®s féléves kisfiam betegen feküdt Saínos. nem kap*am, A kiszolgáló azt iromdta, hogy elfogyott. Bora észreveszi Endre szándé­kát, s hirtelen mozdulattal arcára tapasztja kezét. A fiú ajka csak a kis kezeket érintheti. A társaság felmorajlik. — Ez nem csók. Marad a zálog. — Vagy megcsókolod rendesen vagy nem kapod meg a fésűt. Borlka azonban már nincs a színen. Eltűnt. A fiatalok halha­tatlanok. Egyhangúlag kimondják a fésűt „szigorított” tárgynak. Semleges felet keresnek a fésű őrzésére. Engem találnak alkal­masnak arra. Nagvon szépen kér­nek, vállaljam a fésű gondnoksá­gát. Lassan kiváltanak minden tár­gyat. Eltörődik a víg társaság, s ki-ki helvére menve, mély álomba szenderül. Hárman maradunk a kabinban. Endre, a visszasompolynott Borika és én. ök az ablaknál állnak, gyö­nyörködnek az esti utazás szépsé­geiben.­Engem észrevétlenül plnvom az álom. Azt álmodom. Endre kilonia a zsebemből a fésűjét. Erre meg­ijedek, s felébredek. Zavartan pislogva tekintgetek szét a fülkében. Nem történt sem­mi. Azok ott állnak még mindig a? ab'aknál. Szótlanul, szorosan egy­más mellett. Most Endre lehajol Borika pem rántia kezét az arcá­hoz. hanem még fentebb emeli a felét. Csendesen összeér az alkuk. Nem rám tartozik, aludni aka­rok tovább. Am hirtelen ötleten- támad Kirántom a fésűt a zse­bemből, odalépek a megretten-' •párhoz. — Endre, fessék, itt a zálog. Szabályos volt.­Borzák Lajos L T ALATT Másnap uj-ból vásárolni mentem, s ugyanaz a kiszolgáló (Pannika), aki előző nap azt mondta, hogy nincsen alma, a szövetkezeti ital- mérés pénztárosának adott. Nagyon kérem a szerkesztőséget, hogy bírálatával szüntesse meg a kivételezést. Ügy gondolom, az én oénzem is olyan, mint más házi­asszonyé. Vogel Endréné, tiszasülyi háziasszony.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents