Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)
1954-12-24 / 303. szám
19-54 december 24. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Fordítsanak nagyobb gondot a szabadban do gozók ellátására Beköszöntött a tél legegészségtelenebb szakasza, a hideg, sáros, esős idő. Ezekben a napokban ki- vá’ltképen védelmet kell biztosítani a szabadban dolgozó munkásoknak A szálláshelyek és rrunkástartóz- kodási helyek tisztaságára különösen fontos, mert hiszen a behordott sár piszokssá. nyirkossá teszi a lakhelyeket. Különösen vonatkozik ez az éDÍ- tőipari vállalatokra. Itt a munkások legnagyobb része napi teljes nyolc órán át a szabadban dolgozik, vizes, földes anyagokkal. Sok a nő dolgozó is, akiknek munkabírását nagyban befolyásolja a ió pihenés. Egyes szolnoki vállalatok mégsem sokat törődtek ezekkel a problémákkal. A szolnoki 62/1-es Épí- tövállaiat női szálláshelyén joggal panaszolják azt, hogy a főzőhelyiség — ahol a lányok vacsorát szoktak főzni vagy melegíteni, piszkos. Falai csakúgy, mint a mosdóké és mellékhelyiségeké, ebben az évben nem volt kimeszelve. A vállalat vezetőségét sokszor figyelmeztették már errs s az Építők Területi Bizottsága is határidőt, majd póthatáridőt tűzött ki a hiány pótlására. Rák elvtárs, a vállalat szociális megbízottja ennek ellenére sem intézkedett. Vájjon meddig várjanak még a kötelező tisztaságra. Ehhez tartozik az is, hogy a szálláshelyeken nem cseréltek szalmát a szalmazsákokban, holott ez is kötelező előírás. Ezek az apró munkák sem különös költséget, sem nagy megterhelést nem jelentenek a vállalatnak. Megoldásuk csupán a jóindulat kérdése. Igen rendezetlen körülmények között élnek a Közlekedési Építő- vállalat szolnoki munkahelyem is. A dolgozók rovására ne takarékoskodjanak itt pl. az evő- és ívóedényekkel. Elmosásukról a munkásoknak kellene gondoskodni. Aki nem ér rá, vagy nincs kedve ilyesmivel foglalatoskodni, másnap szennyes edényből ehet. Miért nem adják ki a raktárból a porcelántányérokat s az emberhez méltó evőeszközöket. Ez nem jó — megengedhetetlen — módja a takarékosságnak. Hasonló a helyzet a melegítő ital, a tea-kiosztásnál is. Egyetlen bögréből egymásután 20—25 embernek kell meginni a teát. Akinek nincs rá gusztusa, az inkább lemond róla. Nagyon ritkán történik meg. hogy a munkaidő végére begyújtanak a hálók kályháiba. Ezzel rendszerint még a napi munkában fáradt embereknek kell foglalatoskodni. A szálláshelyek többsége hideg, homályos, s a kövezete sáros. Jogosan követelik a dolgozók azt is. hogy a bérek után járó 0.9 százalékos szociális keretet a munkahely sport- és kulturális eszközeinek kielégítésére fordítsák Az ezirán.vú reklamációkra eddig azzal válaszoltak a központból, hogv néhány könyvet s 5—6 darab pingpong labdát küldtek le. Arra nem gondoltak, vaiion kinek lesz kedve napi 8 órai kubikmunka után a ping-pongasztai előtt ugráöni. A téli felkészülés, a pihenés körülményeinek biztosítása még sok helyen nem kielégítő. Legfőbb ideje, hogv haladéktalanul gondoskodjanak a hiányok pótlásáról. HOLNAP KARÁCSONY. Az évi munka sikereit ünnepeljük ezen a napon. Ilyenkor különös jó érzés óv utcán lenni, figveilni a siető, .csomagokat cipelő em/berek kedves tekintetét. Ki ne érezné ilventkor. milyen ió dolog a nyugodt, békés élet. milyen ió. högv országunk, dolgozó népünk az elmúlt tíz évben így meggazdagodott. — Dolgozók ennyi ajándékot még soha nem vásároltak nálunk, mint most — mondja Bíró Kornél elv- társ, az Üveg- és Forceiánbolt vezetője. — Különösen a kulturcik- kek fogytak nagyon az utóbbi pár nap alatt. Herendi porcelánt, csehszlovák és magyar kristályt, al- pocca hamutartókat, g számtalan más lakásdíszítő cikket vittek. Háztartási cikkekből a húsdaráló. diós- és mákdaráló kelt legiob- ban. Az olcsó evőeszközkészletekből is eladtak közel harmincat. S hogy mi hiányzik, arra is gyors választ ad Bíró elvtárs Nincs zsírosbödön. se hurkatöltő. Ezekre pedig most volna a legnagyobb szükség a drsznóvágások dandárjában. S ez nemcsak a boltvezető. a látogatók véleménye is. Nézzük meg azt is. mit vehetnek még azok a mamák, akik idáig hallogatt-ák az ajándétkvásárlást. A Játék- és Sportáru boltban a mackók. hajasbabák zöme már gazdát cserélt. A kirakat ja ..megújho- dott". A K iske reekedel - ni VáLlalat is segl- -i megoldani a mamák. paiPák eond- iát Játékáru sátrat étesített a Beloian- úsz- és Ságvári-út sarkán es a Sörkert előtt. Gyerekek. szülök sokasága válogat a babák. tűzhelyek, edények, mackók, talkarékparselvek s ki tudná felsorolni. mi minden más játékok között. Még van egy nap a válogatásra. PRÓBA A TÁ\CSV AKKOR KEN A jánoshidai DISZ fiatalok tevékenyen résztvesznek a kulturmun- kában. Képünk a táncszakkör egyik próbáját ábrázolja. %E-V-E-S-S-Ü-N-K Pontot kiszolgálás Az állami áruházban az eladó megszólít egy izgatott embert. — Tetszik valamit parancsolni? — Kérem, én elvesztettem a feleségem ... — Vegyen gyászruhát a konfekció osztályon. Mit tettek a Néplap ankétjén megbírált szervek a hibák megszüntetésére Lapunk december 16-i számában beszámoló jelent meg a következő címmel: „A Szolnokmegyai Néplap sajtóankétia Csépán1-, Kíváncsiak voltunk: a cikk nyomán az illetékesek tettek-e már valamilyen intézkedést az elhangzott pawasz kivizsgálására és orvoslására. Éppen ezért december 21-én megkerestük azokat a szerveket. amelyek hatáskörébe az elhangzott pamaszok tartoznak. Ennek eredményéről számolunk most be. A gépállomási igazgaf óság: Aj idézett beszámolónk jelentős része a tiszaugi gépállomás rossz munkájával és egyes traktorosok visszaélésével foglalkozott: Ugyanis őket meg nem illető anyagi követelésekkel léptek fel a gazdákkal Szemben. Kérdésünkre Bozsik Tibor elv- társ. a Gépállomása Igazgatóság helyettes igazgatója a következőket válaszolta: ■— Olvastuk a Néplap cikkét, ennek nyomán elhatároztuk, hogy a gópállomási igazgatók számára tartott két legközelebbi értekezleten ezekkel a hibákkal és visszaélésekkel foglalkozunk. Természetesen megtesszük ,a szükséges Intézkedéseket is. A visszaélést plkövetett traktorosokkal szentben fegyelmit indítunk. Állat és Zsirbegyűjtő Vállalat: Vasas István elvtárs. a vállalat igazgatója elmondotta: — A cikk olvasása után azonnal megindult a vizsgálat a sertésátvétellel kapcsolatos panasz kivizsgálására. Az eredményről lapjukat értesíti ük. Azt is kijelentette, hogy a vál- lattatnaik nem áll mód iában Csépán átvevő helvet létesíteni, mert erre nincsen meg a megfelelő anyagi kerete. Egy miniszteri rendelet kimondja: hogyha az átvevő hely tíz kilométer távolságban van. akkor a termeflő köteles <» hízóiát az átvevőhelyre szállítani. Csépától pedig Kunszeratmái'ton tíz kilométer távolságon belül van. Állami Biztosító: Tornán Sándor elvtárs. igazgatóhelyettes. őszintén megmondja: Nem olvasta a Néplap cikkét. így eddig nem intézkedett ifj. Ó. Barna József panaszának kivizsgálásáról. Ifj. Ö. Barna József a saitóanké- ton felhozta, hogy hiába fizette be a biztosítási díjat. most. amikor szőlőjét elverte a jég. ezért nem kapott kártérítést. Tornán elvtárs megígérte: Azonnal megindítja a vizsgálatot ebben az ügyben, s az eredményről értesíti ifj. Ö. Barna Józsefet, s a Néplapot is. szövosz A SZÖVOSZ-nál. Garami László elvtárssal, a vendéglátóiban osztály vezetőjével beszéltünk arról, hogv Csépán miért 1.50 Ft-ba kerül az az üveg szódavíz, ami Tiszasason 1 Ft-ba. A Néplap december 16-1 cikkét ő sem olvasta, s kétségbevomta. hogy ez az árkülönbözet lehetséges. Szerinte ugyanis a két ár sehogy sem egyezik « szódavíz hivatalos árával. A nagvüveg szódának ára üzletben 1.20. a kisüvegé pedig 60 fillér. Vendéglőben a kisüveg szódavíz ára 78 fillér, a nagyé 1.44 — a hivatalos árszabály szerint. Végül azért ígéretet tett arra. hogy az ügyet kivizsgálta. Az érintett négy szerv közül tehát kettő olvasta a cikket, s azonnal intézkedett, kettő pedig csak a szerkesztőségtől értesült arról, hogy területén panaszok merültek fel. Nem ártana, h» egyes hivatalos szervek nagyobb figyelemmel kísérnék a Néplap cikkeit. Meggyőződés — Szokott horkolni? — Nem. — Honnan tudja! — Meggyőződtem róla, mert egyszer reggelig virrasztottam. * Fogorvosnál Fogorvosnál voltam. Kihúzta egy egy fogamat és harminc forintot kellett fizetnem. — Fájt? — Rettenetesen. Tudod milyen messze van még elseje? * Ssórn kozottság —f Barátom, a maga állapota elég komoly. írnék egy receptet, de nem tudom, hol a töltőtollam. — A hónom alatt, doktor úr, * Félreértés — Mielőtt megvizsgálnám, egy kérdést: iszik ön? — Oh, doktor ur, ön nagyon szeretetreméltó! Hát ha szabad, kérek egy pohár csopakit. Fiatal házasok — Hogy ízlik a házasság, öregem? — Nagyszerűen. Egész nap társasjátékot játszom a feleségemmel* — Milyen társasjátékot? — A feleségem főz, én pedig evés közben megpróbálom kitalálni* hogy mi lehet az, amit főzött, KARÁCSONYFA Hétfő óta figyeltük, mire lesz ez a kis dobogó a szolnoki Kossuth- téren. Első napon csak egy zöld drapériával van/ták be. Ez színpadnak kicsi, biztosan karácsonyfát helyeznek rá — véltük Nem csalt ■a sejtésünk. Másnap már fenyőágaikkal tűzdelték körül a kis emelvényt. S tegnap eev sudár fenyő ,.ült‘‘ az emelvényre. Raita fénylő, csillogó gömbök. Igazi ünnepi hangulat árad felőle. A gyerekek csodálkozva iáriák körül, s távozás után még sokszor visszanéznek rá. Tartsa meg a városi tanács ezt a kedves ió szokását. _ O-ó-ó! sóha jtott az az úr, aki a Bili Tidd névre hallgatott, nagyon sápadt fiatalember volt. nyaka körűd nyakravaló helyett esv fekete szalaggal s gallérját úev hajtotta ki. mint Lord Byron. A kandalló párkányára támaszkodott és nagv. zöld szemével, ahogy csak bírta. Brough kisasszonyt bámulta. — Ó John ... szívem. John — kiáltotta Broughné. s megragadta és megcsókolta férie kezét — angyal vagy. nem más! — Isabella, ne hízelegi nekem, én is csak ember vagyok.,, egyszerű. őszinte, londoni polgár, nincs bennem eav szememvi gőg sem. csak a lányomra vagyok büszke., A7 én két Bellámra, ahogv mondani szoktam. Hát így élünk mi. Titmarsb fiam: boldog, alázatos, keresztény otthon a mienk, semmi több. Isabella engedd el a kezemet. — Mama, nem szabad ígv viselkedned társaságban, ez utálatos dolog — rikácsolt B. kisasszony. Mire a mama nyugodtan elejtette a kezet és széles kebléből nagv sóhaj tört ki. Tetszett nekem ez az egyszerű asszony és tiszteletet éreztem Broueh úr iránt. Nem lehet az rossz ember, akit a felesége így szeret.. Nemsokára jelentették, hogv az ebéd tálalva van. és engem ért az a megtiszteltetés, hogv asztalhoz vezethettem B. kisasszonyt, aki, úgy láttam, elég dühösen nézegetett hátra Fizgig kapitányra, mert tán? Egyetemre jártam, úri gondolkodásom van, legalább annyira, sőt talán inkább Is, m int egy elfajult arisztokrácia néhány tagjának, i— Tidd, ne légy olyan szigorú -** mondta a kapitány és a tizedik poharat itta ki. — Szóval, Titmarsh úr, ha nagykorú leszek, tekintélyes örökséghez jutok és Brough úr volt olyan szíves és azt mondta: évi ezerkót- százat tud kihozni nekem az én húszezer fontamból és én meg is ígértem neki, hogy befektetem. — A Nyugat-Diddlesexibe, uram? — kérdeztem. — A rri intézetünkbe?-- Nem, egy másik társaságba, amelyiknek szintén Brough úr az igazgatója és éppen olyan jó, mint ez. Brough úr nagyon régi barátja az én családomnak uram, és nagyon megszeretett engem. Azt mondja, aki olyan tehetséges, rrhjg; én, annak be kell jutnia a pari» mentbe, és aztán... és aztán! A» befektette az apait, az családot m alapít, hát nem,.. hehehe! — Ö, te ravasz kutya — mondta a kapitány. — Amikor az iskolában nyaklevest kaptál tőlem, kinek jutott volna eszébe, hogy egy, leendő államférfit pofozok? A szövegben előforduló idegen szavalj 13) Ehhez nem értek. 14) Mit szól hozzá?, 15) „Jó pofa”. 'JtO’Qtytoi ék et $ámuei a tikéi ie$ht&QfaiM‘ <fokii& Részlet W. H. Thackeray : A Nagy Hoggarty gyémánt című regényéből. Megjelent az Olcsó Könyvtár sorozatban *— Valamivel több hús lehetne rajta, Tidd úr, — mondta a kapitány —« és valamivel keveset»! szemöldök. Komiszságra vall as ilyen összeérő szemöldök egy lányon. Qu’en diles-vous.14) Titimarxh úr? ahogyan Brough kisasszony mondaná. — Én azt hiszem, figyelemremél- tóan jó vörösbor ez, uram —mondtam én, ■— A kutya mindenit, hiszen maga ember a talpán! — mondts a kapitány. Volto sciolto15!, ügyei Maga tiszteli ezt a mi szundikáld házigazdánkat? —• Tisztelem, uram, mint a legelső embert a londoni Cityben és mint az én vezérigazgatómat. — Én is tisztelem — mondta Tidd — és két hét múlva, ha majd nagykorú leszek, be is bizonyítom mennyire bízom benne. — Hogyan bizonyítja be? — kérdeztem. — Hát uram, tudnia kell, hogy tekintélyes... hm.., vagyon száll rám, uram, július tizennegyedikén... Az apám szerezte,,ä aa üzleti életében. — Mond csak ki, hogy szabd volt, Tidd.-B Hát igen, szabó volt íj, és azgőt és ó-madeirát és sört is nagy, fedeles, ezüst kupákban, ha valakinek ahhoz volt kedve. Brough kiváltképpen eidicsékedett azzal, hogy ő sört iszik és amikor a hölgyek visszavonultak, azt mondta: — Uraim, Tiggins rendelkezésünkre áll annyi borral, amennyi csak keli, itt nincs semmiféle korlátozás, — aztán elterült karos- székében és elaludt, — Ex a szokása — súgta nekem Tidd úr. —Hozzzon abból a sárgacímkés borból, Tiggins — mondta a kapitány. — Az a tegnapi vörös, az hamisított bor volt, pokolian megártott nekem. Be kell vallanom, hogy a sárgapecsétes bor sokkal jobban ízlett nekem, mint Hoggarty nagynéném Rosoliója. Hamarosan rájöttem, miféle em- emfoer is volt Tidd és mi az, ami utánreped. — Hát nem csodálatos egy teremtés? — kérdezte tőlem. — Kicsoda, uram? — kérdeztem. •— Ki más, mint Belinda kisaszszony! -— kiáltotta Tidd. — Nézett-e már halandó olyan szembe, mint az övé, vagy látott-e már szil- fidebb alakod ez az úriember Broudh-nénak ajánlotta karját. A kapitány Brough-né jobbján foglalt helvet, a kisasszony pedig odaperdült a széke mellé, engem ós Tidd urat faképnél hagyott és mi ülhettünk egyedül az asztal másik oldalán. Az ebéd levessel és félszegúszó- hallal kezdődött, aztán persze főtt pulyka következett. Hogy lehet az. hogy minden nagy ebédnél elmaradhatatlan ez az örökös főtt pulyka? A leves igaz teknősbékaleves volt. életemben először ettem ilyet és megfigyeltem, hogv B.-né. aki ragaszkodott hozzá, hogv ő tálaljon, a zöld kőváriét mind az urának adta a szárnyasból pedig néhány darab mellehúsát a tál aljára rejtett, míg a férjére került a sor a kínálásban. — Egyszerű ember vagydk, — mondta John -— egyszerű ebédet eszem. Utálom a divatos Ínyencségeket, de azért francia szakácsot tartok azoknak a kedvéért, akik nem úgy gondolkodnak, mint én Én nem vagyok önző, azt láthatják, nekem nincsenek előítéleteim, és a kisasszony itt megkapja a besame! mártását és a többi gurmafidériát, ami megfelel az ízlésének. Kapitány úr, vegyen a vollyvongból. Az ebédhez bőven kaptunk pezs
