Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-22 / 301. szám

4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1854 december 22. A tisztaság a fodrásznál is kötelezi5 Hetenként háromszor a Fodrász Ksz. 9. számú üzletében szoktam „csinosíttafcni“ magam. A borotvál ás ellen penészem nincs, ellenben az azt megelőző és befejező műveletek ellen bizony annál több. Több íz­ben tapasztaltam ugyanis, hogy a szappanozásnál hasanálit ecsetet három-négy „vendég“ besza-ppano- Sása után sem mossák ki. Ugyanezt látom a borotvádás után is. amikor a lemosó szivacs néhányszor! hasz­nálat után még vizet sem lát. A higiénikus kiszolgálás a fodrász üzleteikben kötelező. Szeretném a Néplapban felhívni az üzlet dolgo­zóinak figyelmét erre a fontos tényre. Dobos Sándor tanár, Szolnok Tabán 32, Illik válaszolni November 8-án a szolnoki 12. sz. Papír- és Irószerértékesítő Válla- lalatmái nagyobb mennyiségű tag­könyvet rendeltünk ír eg, mivel ok­tóber 1-én új gazdasági évet kezd­tünk és a tagoknak új könyvre volt szükségük. A papírbolt vezetője le­velünk tudomásulvétele után még csak arra sem méltatta a termelő­szövetkezetet, hogy válaszolt volna November 28-i sürgetésünkre sem jött még ezádeig sem válasz, sem tagkönyv. Ezzel a papírbolt gátolja a ter­melőszövetkezetben az igazságos el­osztást. mivel a tagok nem tudják ellenőrizni a helyes elszámolást. Kérjük a Szolnokmegyei Néplap szerkesztőségét, nézzen utána, hogy miért nem méltatja levelünket vá­laszra a 12-es számú papírbolt ve­zetője. Magyar Mária könyvelő, Kunszentmárton, Zalka Máté tsz Elvitték a mázsám Sokat olvasom és halion-, hogy a Néplap foglalkozik a jogos pana­szok elintézésével, azért mondom el én is bánatomat és kérem, ha lehet, segítsenek rajta 1852 július 12-én kapam egy írást a községi tanácstól, mely arról szólt, hogy a mázsámat adjam köl­csön a MEZÖKER vállalatnak. Én nem- voltam otthon. Két nap múlva jöttek a mázsáért és az akkor ott­hon tartózkodó 12 éves gyermek jelenlétében minden különösebb kérdezés, vagy bejelentés nélkül elvitték. Ezzel még nem történt 'Volna nagy kellemetlenség. Utólag tudo­másul vettem. A hiba azonban ott van, hogy közel másfél éves utána­járásom ellenére r ég a mai napig sem tudtam visszakapni a mázsát. Utasítanak egyik helyről a má­sikra. Három alkalommal voltam eztigyben már Szolnokon és min­dig eredménytelenül tértem vissza. A tanácstól kapott papíron Bíró István VB. elnök aláírása szerepel. A MEZÖKER akkori felelőse Ra­dies Jánosné volt, tenni azonban eddig még sem ők, sem mások nem tettek semmit panaszom ügyében. Arra kérem önöket, segítsenek a mázsa visszaszerzésében. öberna Istvánná, Csépa, Sztáldn-u, 44, Csigalassúság Kaptam Jászladányből egv táv­iratot, amely halálesetről szólt. A táviratot feladták november 30-án 14 árakor és Szolnokra érkezett 30-án 16 órakor. Én pedig decem­ber 2-án délután kaptam ' meg. Nem tudom, mi lehet az oka. hogy ennyi ideig vándorolt a sürgős üze­net. Simon Antal Szolnok. Aícsi 56. Amit az új nyugdíjtörvényről tudni kell | AZ Pj nyugdíjtörvény! rendelkezései mindazokra vonat­koznak, akik munkaviszony alap­ján aa állami biztosítás hatálya alá esnek, betegségi biztosításban ré- saesülnek. Alkalmazni kell továbbá a néphadsereg hivatalos állományú tagjaira is. A munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni a katonai szolgálat időtartamát, ha a dolgozó előzőleg legalább hat hó­napon át biztosítva volt. Beszámít a szolgála ti időibe a kis ipari szövet- krzeti biztosításban töltött idő is. Az 1952 január 1. napja előtti időből a szolgálati idő számításánál figyderr.be kell venni: Ipari, vállalati stb. munkaviszo­nyok 1829. évtől, vagyis az OTI- biztosításban él-töltött idő; bányanyugbér-biztosítási idő; önkéntes biztosítással szerzett idő; 1929. évtől munkakönywel iga­zolt háztartási munkaviszony; a mezőgazdasági munkaviszo­nyok (OMBI) 1939. évtől számít­hatók be. | KÖZSZOLGALATI | munkavi­szony a szolgálat kezdetétől. (Nem lehet azonban figyelembe venni azt az időt, ha közszolgálati viszonyából minden ellátási igény fenntartása nélkül bocsátották el, vagy ha nyugdíjas volt, de art elvonták.) Ha a közszolgálatiból a hozzátar­tozók ellátásának fenntartásával bocsátották el, abban az esetben öt éven belüli újbóli munkaviszonyba lépés és egy évi újabb munkavi­szony esetén a nyugdíjat meg le­het állapítani. Ez utóbbi rendelkezés vonatko­zik a vállalati stb. nyugdíjpénztári tagokra is. Nem lehet a szolgálati időbe be­számítani a szabadságvesztés bün­tetés végrehajtása alatt munkában töltött időt, továbbá azt az időt, amelynek alapján szerzett nyugdíj- jogosultságát a dolgozó jogerős bí­rói ítélet következtében elvesz­tette. Ha a ddlgozó munkaviszonyában egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás van, a megszakítást megelőző munkaviszonyban töltött időt a nyugellátás szempontjából (egyes kivételektől eltekintve), nem lehet figyelembe venni. HA A DOLGOZÖ| Hem dolgozik tovább, elismerési díj fizetéssel fenntartja szolgálati idejének ép­ségét. Az elismerési díj folyamatos fizetését a munkaviszony megszű­nését követő három hónapon be­lül kell bejelenteni. Régebbi mun­kaviszonyok esetén a bejelentési kötelezettség 1954 dec. 31. Az elismerési díj 1-000 forint havi keresetig havi 10, 2000 forint havi keresetig havi 15, 2000-től hart so forint. Az eddigiekben nagyvonalakban ismertettük az új nyugdi'itörvény rendelkezéseit. Természetesen még sok nyugdíjvonatkozási probléma merülhet fel. Az SzTK Szolnofc- megyiei Alközpontja úgy személyes, mint levélbeni érdeklődésre min­denkor táiékoztatást nyújt. Az SzTK Szolnokmegyei Alközpontja. A Varga Katalin Leánygimnázium Verdi-estje Nagy sikerrel zajlott le az elmúlt vasárnap a Petőfi kutturotthonban rendezett lemezhangverseny. A termet zsúfolásig megtöltő közönség élvezettel hallgatta a szebbnél-szebb muvészlemezt s megismerte benne Verdinek, minden idők legnagyobb öpera-komponistáiának munkásságát. A Rtgolettó. Traviáta, Trubadúr, Aida, Don Carlos, és Otheílő című operáiból hallottuk a legnépszerűbb számokat, kiváló együttesek és remekhangú énekesek tolmácsolásában. Talán valamennyi közül a két utolsó rníívészlemez kapott meg bennünket a legjobban: Don Carlos Fülöp király áriája és az Othellő c. operából Jágő basszus áriája. A remek művek kiegészítéseképpen még jó lett volna egy kis ízelítő a Végzet Hatalma és az Álarcosbál c. operáiból, hogy alaposabban megismer­kedjünk vele. Szerettük volna hallani ezenkívül Requiem-jét is. Az előadá*: nagv sikere mellett rá kell mutatnunk egynémely apróbb hibára !s. Az Ismertetőt pl. — mely egyébként nagyon jó volt — jobb lett volna összekötő- szövegként elmondani, nem az elején. Nagyobb gondot kell fordítani a müvek cí­mének és az interpretáló művészek nevének helyes kiejtésére. Előnyösebb lenne ha a lemezjátszó apparátus a függöny mögött foglalna helyet s végül a következő elő­adásoknál arra Is kell ügyen!, hogy az egészen halk részleteket felerősítsék. Hisszük, hogy ez a sikeres előadás kiindulópontja egy hangverseny-sorozatnak, ínely elsősorban az ifjúság zenei nevelése szempontjából igen nagyjelentőségű. M. K, Ue&wmi, 1954. decemS&i 21. (Oattttak Stak, vannak per­cek, melyek megkövetelik, hogy megörökítse őket a történelem. Haj­szálra tizenegyet mutat a debre­ceni nagytemplom toronyóráié, mi­kor érces hangú harsonák, pezsdítő ütemei mellett megkezdődik az ünnepség. Szemben az egyszerűsé­gében nemes, szovjet hősi emlék­művel feflhangzaniak a vezénysza­vak. A Rákóczi-induló serkentő melódiáira villámgyorsan csillan­nak a kivont kandpengék. A dísz­zászlóalj fogadása folyik. * Majd a löimnuse d'aläama töl­ti be a zászlódíszben ünneplő téren beláthatatlamul hömpölygő soka­ság szívét. Rendkívül megkapó pil­lanatok. együtt van most a szó leg­szorosabb értelmében az égés? or­szág. Szolnok, Csomgrád, Borsod, Vas és a többi megyéit küldöttei állnak a harcosok meg i lletődöt tsésével egymás mellett. A* élen kormá­nyunk, pártunk vezetői: Rákosi Mátyás, Nagy Imre. Erdei Ferenc. Szabó István. Piros László. Mekis József. Szakali József. Szabó Fái a Hazafias Népfront országos elnök­sége részéröl és velük valameny- nyien a többiek, akiket szeret, be­csül a dolgos magvar nép. Usy érezzük, évezredes magyar történelmünk szól most hozzánk nemzeti himnuszunkban. Mintha a trombiták ünnepi szózatai előhív­ták volna hős elődeinket. Akik a szabadság ügyéért mindig hű tá­maszt kaptak az ősi múltú város­ban. Hazánk, népünk szeretete köt most össze bennünket velük, akik­nek vére vagyunk a vérükből. Bocskai vitéz hajdúival. Kossuth honvédéivel, a tanácsköztársaság harcosaival, vértanúival. (Darám a van. most ennek az ód'onpatinájú. ugyanakkor napsu­gár asan ifjú városnak. Szívünkkel érezzük most a Szózat gondolatait: „Hazádnak rendületlenül — Légy híve, .óh magyar... Ez a föld, me­lyen annyiszor, Apáid vére folyt,— Ez, melyhez minden szent nevet — Egy ezredév csatok;. Igen. átforrósodunk! Hiszen rit­ka nemzedék, amelynek olyan hő­si. harcos kor jutott osztályrészül, mint nekünk. Nekünk, akik váll. váll mellett álunk és az egész nép vagyunk itt együtt Együtt abban is. hogy történelmünk mostani di­cső lapjait mi írjuk. Azoknak a vezetésével, akikre tisztelettel szívbéli szeretettel füg­gesztjük szemünket. Akiknek arcán szántén létszik ee egész ország iránti gondoskodás melege, az em­lékező pillanatok meghatottsága. Pontosan tíz esztendővel ezelőtt ők hívták életre az Ideiglenes Nemzetgyűlést, maid egy nap múl­va az Ideiglenes Nemzeti Kor­mányt. Tíz. küzdelemben., alkotás­ban gazdag esztendővel ezelőtt ők indultak el a most zászlópompában viruló. Aranybika Szállóból. n kol­légium oratóriuméba, hogy megbí­zójuknak. az évszázadok óta keser­vesen szenvedő magyar népnek a nevében gyorsan, határozottan, for­radalmian indítsanak úi történel­met. Hogy talpraállítsák az ellen- f orrod állom 25 esztendeje, végül a fasizmus által majdnem halálra fojtott nemzetet. * niq.tianiltie.it erősek, egysze­rűek. harcosak voltak 1944 decem­ber 21-én is. De akkor arcukon szintén ott volt a nép kimerültsége. kí nélkülözés, a rettenetes feszült­ségben átvirrasztott éjszakák séh padtsága. Mégis kimeríthetetlenül erősek voltak. Itt őrködött, seaí-i tett, sorsdöntő munkáiukban az ál-, doz altkész testvér, a felszabadító Szovjet Hadsereg. Vezetőink, mi is érezzük anntafc a baráti erős kéznek a melegét, amely segített bennünket, hogy végrehajtsuk az Ideiglenes Nem­zetgyűlés törvényét, amely a dol­gozó parasztság évezredes álma volt addig: „A föld azé legyen, aki megműveli.‘‘ És a szovjet hősöknek, akiknek az emlékműve előtt most egv nép tiszteleg, büszkén adhatunk szá­mot: a nép törvénye be teljesedéit, A föld a paraszté, a gyár a mun­kásé. a magyar népnek végre ha­zája van. Ezt éreztük valamennyien szol- nokmegyeiék. akik a történelmi vá­rosba ellőttünk. Szolnok megye, a jászberényi, kunhegyest, vagy a tö­rökszentmiklósi járás. Turkeve szö­vetkezeti város vezetői véges-végig az ünnepi hangutetban. jókedvben megtett úton azt láthatták, amit megyénkben. * (jendósait megmunikélt földek, a láthatár szélén ködlő körvonalú gyárak, gazdag gépparkú gépállo­mások kísértek végig bennünket. Nálunk új rizisföildek. haüastavak gátját építették nyugodtan a dol­gozó parasztok. Hajdú megye kez­detén az alföldi csatorna giganti­kus építésének nyüzsgése gyönyör­ködtetett bennünket. Óriási exka­vátorok vé>gezték bámulatos mun­kálataikat. Folyamatosan javítjuk a munkagépeket A fegyvemeki gépállomás dolgo­zói gép javítási munkákra az idén sókkal előrelátóbban készültek fel, mint az elmúlt esztendőiben. Erre szükség is volt, hiszen az új gaz­dasági évben nem akarjuk elkö­vetni azokat a hibákat, melyek az idén hátráltatták a talajelőkészí­tést. Erőgépeink most is kint dol­goznak a határban, de a gépjaví­tás sem szenved hátrányt. Eddig 12 traktorunkat javítottuk ki és a munkagépek is sorozatosan munka alá kerülnek. Az ütemterv teljesí­tésében nincsen elmaradásunk. Még jobb eredményeket tudnánk eléri, ha az alkatrész ellátás zavar­talan lenne. Nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem tudunk be­szerezni fogaskereket, csapágyat, csúszótengelyt. A cséplőgépek javí­tásához is kiutalták a deszkát, de a Tüzép telep art nem tudta ki­adni. Ilyen körülmények között leg­fontosabb teendőnknek tartjuk, hogy a jelenleg rendelkezésre álló alkatrészek felújításával, kijaví­tásával tegyük ismét használható­vá gépeinket. Olyan minőségi mun­kát akarunk végezni, hogy a kö­vetkező gazdasági évben is leg­alább 130 százalékra teljesítsük éves talajmunka tervünket és a körzetünkhöz tartozó termelőszö­vetkezetekben és községeikben megelégedéssel beszéljenek a fegy^ verneki traktorosokról a dolgozó parasztok, Kurkő Mihály fegyvemeki gépállomás, És a munkával ünneplő hosszú út végén a téli ködtől kipirult Deb­recen. az Alföld fővárosa várt bennünket, az egész országot. Tá­gas, hívogató főútjai, utcái tárt karokként ölelték magukba a me­gyék küldötteit. A csankJatoronv. a kéttornyú nagytemplom, a kollé­gium. a messzi nagyerdő szélén pi­henő egyetem, ennek az egészsége« tájnak nagymultú népe. forró szív­vel köszönti Szolnok megye dol­gozóit is. Tóth István Jó pihenést, kispajtások! Hétfőn és kedden az Úttörőhöz vendégül látta a város úttörőit. A tarka. zsibongó gyermeksereg szinte percek alatt töltötte be a termet, ahol a magas, szaloncukorral és csilla gszóró val díszí­tett karácsonyfa csil­logott. Fekete István pajtás, a háztanács el­nöke köszöntötte a kis vendégeket s együttesen ígérték meg. 'hogy a szép ajándékot iótanulá««®!. fegyelmezett magavi­selettel viszonozzák. Kompóthv Gyula, a Szigligeti Színház mű­vésze. a népszerű Gyuszi bácsi, mesét olvasott fel a gyere­keknek. A műsor leg­kedveltebb része Tó­biás bácsi bábiátétaa volt. Czudor Erzsiké. Báli Erzsiké és Hor­váth István pajtások bábiátékán is jól mu­lattak a kis vendégek Ezután iött csak az igazi mulatság, a cso­magok kiosztása. Per­cek alatt ürültek meg a nagy kosaraik, s he­lyette » pajtások ke­zében fényiettek. az ízléses kis csomagok. Legtöbben azonnal kibontották s jóízűen kóstolgatták a csomag tartalmát. Amilyen gyorsan megtelt, olvan gyorsan ki is ürült o nagy terem. Az egy­hónapos szünet boldog tudatával siettek haza a kispajtások. Jó pihe­nést kívánunk nekik. iiiMiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiitimitMiiiHMuiimiiiiiiiiiiiiMiiiiiMiiiiiiiiimniiitiiiiMiiiiiiiiimii Gulliver utazásai (REGÉNYRÉSZLET) Társalgás a szerző és Lllliput egyik belső titkos tanácsosa között a birodalom politikai kérdéseiről 1/ örüibelül két hétre rá. hogy ' visszanyertem szabadságo­mat. egy délelőtt megjelent ná­lam Reldresal. a személyi ügyek főtitkára (ők valahogy így írják körül ezt az állást), mindössze egyetlen szolga kíséretében. Hin- tójáí már jóvaJ! lakásom előtt le­állította az úton. tőlem viszont azt kérte, hogy körülbelül egy­órás hivatalos beszélgetést foly­tasson velem. Mondanom sem kell. hogy a legnagyobb készség­gel beleegyeztem. Régóta tisztá­ban voltam kivételes súllyal bíró pozícióiéval, személyes érdemei­vel. nem is beszélve arról a ren­geteg hivatali támogatásról, melyben akkor részesített, midőn kérvényeimmel ostromoltam az udvart. Etikett,szerűen felajánlottam, hogy lefekszem a földre, hogy így kényelmesebben tudjon a fülem­be kiabálni, ezzel szemben ő in­kább a tenyeremen óhajtott he­lyet foglalni és így folytatni a konverzációt. Azzal kezdte, hogy ünnepélyesen gratulált kiszaba­dulásom alkalmából: ugyanakkor rögtön hozzáfűzte, hogy tán nem látja tévesein a helyzetet, ha eb­ben salát érdemeinek is tulajdo­nít némi szerepet: viszont azt is kifejtette, hogy ha a dolgok nem úgy állnak: bizony nem merte volna garantálni szabadságom ily feltűnően gyors visszaszerzését. Mert — magyarázta tovább — lehet, hogy külföldiek szemében a birodalom épp legviráezóbb ko­rát éli. a lilíoutiiak azonban na­gyon jól tudják, hogy két óriási probléma emészti fel az ország minden ereiét: beleolntikailaa egy vakbuzgó sznkadármozea- üomró! van szó: külpolitikán szem­pontból meg egv egészen rendkí­vüli erejű ellenség inváziója fe­nyeget. A mi az elsőt illeti, mondta Reldresal. fel kell világosí­tanom a következőkről. Körülbe­lül hetven Hold-évvel ezelőtt rob­bant ki egy rettenetes belső harc. a Tramecksan- és Siamecksan- párt között. A nevek onnan szár­maznak. hogy az egyik politikai frakció magas-, a másik meg aln- csanystmkű cinében iárt. — így óhajtották megkülönböztetni ma­gukat egymástól. Valljuk be. hogy a magas-sarkú cinő valóban egé-z saiátos har­móniában van ősi alkotmányos szokásainkkal: viszont, akárhogy áll is a jogi helyzet, a tény még­is az. hogy őfelsége a leghatáro­zottabban csakis az alacsony- sarkú cipőket favorizálja már régóta az állami adminisztráció minden területén — az összes közhivatalokban éppúgy, mint a császári cipellőién a sarkok leg­alább egy drurral alacsonyabbak mint bárki másé az udvarban. (A drunr itteni mértékegység, körül­belül a hüvelyk tizennegyed ré­sze.) A gyűlölködés a két párt kö­zött. az elvakultság oly magas fókára hágott, hogy az ellenfelek le nem ülnének ugyan abban a szobában enni vagy inni: szót sem váltanának egymással Úja statisztikáink megbízha­tóak, a Tramedcsanok. vagyis masassarkúak. ióval na­gyobb számban vannak, mint mi: ezzel szemben minden hatalom mégis a mi kezünkben van. Sai- nos. indokolt gyanakvással kell megállapítanunk, hogy trónörö­kösünk császári főmaga-ssága bi­zony nem dlhamvagollható léiéit mutatia magas-sarkú szimpátiái­nak: hogy másra ne hivatkoz­zunk. bárki pontosan megállapít­hatja. hogy egyik sarka maga­sabb. mint a másik, olyannyira, hogy járása közben emiatt bice­gés is tapasztalható. Most. képzel ie el. hogy ilyen foeloolii tikod feszültségek köze­pette birodalmunkat még invá­zió is fenyegeti kívülről. Blefus- cu szigetéről, melv a Világmin­denség másik óriási impériuma — maidmem akkora és majdnem olyan hatalmas, mint ma.ev ural­kodónké. Ama vonatkozólag ugyanis. amit ön többször nró-

Next

/
Thumbnails
Contents