Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)
1954-12-22 / 301. szám
jZi ó L.1' i Ül NL^L-Aá' 1954 december 22. Nagy Imre elvtárs beszéde az Országgyűlésen — Tisztelt Országgyűlés! — Tisztelt Ünneplő Közönség! — Kedves Elvtársak! — Ezeréves hazánk dicsőséges :órténelmének kimagasló ünnepére űltűnik ma egybe Debrecenbe, a ..szabadság őrvárosába”, melynek ősi falai nagy idők nagy emlékeit őrzik. Egy század messzeségéből is megdobogtatta szívünket Kossutn Lajos nagy szelleme, nemzeti múltúnk egyik legdicsőbb korszakának csodálatos foa-radalmi lendülete, szabadságáért küzdő népünk szinte fe!ü lmúIhatat 1 an hősiessége. Innen hirdette a nemzetmemtés igéit Kossuth apánk és vezette a harcot a magyar szabadságért, a haza függetlenségéért. Ali« száz esztendő múlva. 1944 december 21-én a református kollégium ódon falai újra történelmet formáló szavakat visszhangoztak. Tíz esztendővel ezelőtt a magyar nép. amely fölött már- már összecsaptak a háború szenv- nyes hullámai, az utolsó pillanat- b:.m magára talált és kezébe vette torsának intézését. Széles, demokratikus alapon megválasztotta szuverén és törvényes képviseleti szervét, az Ideiglenes Nemzetgyűlést, amely rávezette az országot ’z űiiászületés. a nemzeti felemelkedés, a népi demokrácia útjára. — Tíz esztendővel ezelőtt, ugyanebben az órában, a négyszáz észtén, dővel öregebb református kollégium ős-i falai között, dolgozó népünk választott képviselői történelmi tanácskozásra ültek össze, amely a reménység sugarait gvuitotla fel népünk lelkében és a lángoló haza- szeretet fényével ragyogta be hazánk felemelkedésének iövő útjait. Az Ideiglenes Nemzetgyűléssel, amelynél masyarabb. népibb és demokratikusabb parlamentié sem összetételében, sem célkitűzésében azelőtt nem volt az országnak, né- nünk életének űi korszaka kezdődött. — Debrecenből szállt a szózat a szélrózsa minden irányában: Lesz magyar űiiászületés! Debrecen, cmely Rákóczi ideién végvára volt kuruc szabadságharcosoknak ? i Eug-ben utoCsó menedéke a füg- ■™+lenség ügyének, az úiiászülető szabadság bölcsőiét ringatta falai k«zö*+ 1944 december 21-én. Pergessük vissza emlékezetünkben a történelem lapjait. — A második világháború szörnyű pokláiból a dicsőséges Szov.iet Hadsereg győzelmes harcai szabadították ki hazánkat és hozták meg számunkra a történelmi pillanatot, amikor a hortvsta-fasiszta Magyar- ország rom vain újra magasba emelhettük nemzetei lobogónkat — szabadságunk és függetlenségünk szimbólumát, amelyet 1944 decemberében itt lengetett a szél Debrecen falain, ahonnan elindult — most már végső diadalra — a szabadság, a függetlenség, a népi demokrácia magasztos ügye. — A letűnt reakciós rendszer egv elpusztított, felperzselt, romokban heverő országot hagyott maga után. Az országvesztő Horthy-rendszer 25 esztendős népeken es. németbarát politikájával Hitler karjaiba taszította az országot és belesodorta a háborúba -i Szovjetunió ellen, az ellen az ország ellen, amelynek soha semmiféle baja nem volt a magyar néppel, amely sem területi, sem más követelést nőm támasztott hazánkkal szemben, amely a vele határos országokkal. így velünk Is a jószomszédi viszony fenntartására törekedett. A Horthy-rendszer erre a baráti gesztusra pelád orvtámadással válaszol. — A Horthy-rendszer és a nyilas rémuralom volt az oka annak, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása ideién a németek oldalán még mindig harcoltak magvar csapatok, hogy hazánknak a németfasiszta járom alóli felszabadításáért a Szovjet Hadsereg még súlyos véráldozatokat volt kénytelen hozni. Mi lett volna hazánkkal, mi lett volna a kultúra, a civilizáció sorsa az egész világon., ha nem lett volna a Szovjet Hadsereg? (Nagy taps.) A pusztítás, a barbárság, a sötétség szennyes fasiszta áradata, a barna pestis hulláma öntött volna el mindent. Ettől mentette meß a világot, ettől mentette meg hazánkat is a Szov.iet Hadsereg. Pozdoriává zúzta a német fasizmust, győzelmet aratott a humanizmus, a kultúra, az egész haladó emberiség legádázabb ellensége fölött és meghozta számunkra is a várva-várt szabadságot, a bókét. A magunk ereiéből és emberségéből nem tudtunk megbirkózni a létünkre tört ellenséges erőkkel. Amikor a Horfchy-rezsim. a háborús bűnösök az országot a katasztrófa lejtőiére taszították, a szétforgácsolt magyar demokrácia szárnyaszegett volt. erőtlennek bizonyult a nemzeti szerencsétlenség megakadályozására. A magyar nép súlyos árat fizetett ezért. Az or- szágvasztők nemzetünk szégyenére, ágyútölteléknek dobták oda Hitlernek a magyar honvédséget, vágóhídra hajtották a magyar nép fiainak száz- és százezreit az ukrán mezőkre „ Don mellé. Voronvezs alá. — A diád álról-diadalra feltartóztathatatlanul előnyomuló Szovjet Hadsereg egymás után mérte megsemmisítő csapásait Hitler csatlósaira. ma.id Berlinben, a fasiszta barlangban megadta a kegyelemdöfést h hitlerista fenevadnak — Az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi ülése ideién, tíz esztendővel ezelőtt azonban a német mi- iiilarizmus vandál hordái, az ország egy részét és a magyar nemzet él- ntakarásának. múltjának és jövendőjének szimbólumát, szeretett fővárosunkat. az agyongyötört, megkínzott és kiéhezett Budapestet dúlták és rombolták. — A Szovjet Hadsereg felszabadító harcai nyomán felpirkadt a szabadság hajnala a német milita- nzmus és a magyar bérenceik által rombadöntött hazánk felett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány széttépte azokat a rabláncokat, amelyekkel a népe Lienes kormányok hazánkat Hitler hadiszekeróhez kötötték és beletaszították a háború poklába, n Szovjetunió és a többi demokratikus, szabadságszerető nép ellen. — Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzent Németországnak, hogy a magyar nép is kivegye részét saját maga felszabadító harcából és hazánk, valamint az egész emberiség legádázabb ellensége, a barbár német militarizmus szétzúzásából, egyben fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól és c* szövetséges hatalmaktól, hogy megtegye az első lépést azon a? úton. amely visszavezeti hazánkat a szabad, demokratikus népek családiába. tói övezve, a hatalom birtokában eredményesen ralija le a szocializmus alapjait országunkban. Azé a párté, amelynek vezetésével hazánk egy évtized alatt fejlődésének olyan útját tette meg, amelyhez foghatót nem ismer történél műnk. — A Kommunista Párt cselekvő- képességével és tetterejével egykettőre mély gyökeret eresztett a magyar társadalomban, amelynek sorskérdéseire, a haza jövőjének kilátásaira világos feleletet adott, elaiélt erőit életre keltette és munkára serkentette. A Magyar Kommunista Párt, a tíz esztendő küzdelmeiben, az országépítés nagyszerű munkájában elért eredményed és érdemei jogán népünk, hazánk vezetőjének tiszteletét, megbecsülését és elismerését vívta ki magárnak. (Taps.) — A mai ünnepi évfordulón a Magyar Dolgozók Pártja, a kommunisták pártjának méltó utóda, népünk határtalan szeretetét és bizalmát élvezi. Eggyéforrva a néppel, benne látja és tudja a magyar dolgozó társadalom hazánk, jövőnk, sorsunk biztosítékát. Országunk történetének derűsebb korszaka kezdődött •— Tisztelt Ünneplő Közönség! — Hazánk, amelynek földién a háború szörnyű vihara szántott végig. felszabadulásánák ideién rendkívül súlyos helyzetben volt. Fenn- maradásáért és felemelkedéséért élet-halál harcot kellett vívnia a nemeit megszállók és hazaárulő. or- szágveeztő magyar csatlósaik ellen, — Emlékezzünk a tfz év előtti napokra! Semmink sem volt. csak erős hitünk és törhetetlen bizalmunk. Hittünk és bíztunk a magyar népben, a magyar nép alkotóképességében és a Szovjetunió támogatásában. És a magyar nép fáradtságot nem ismerő lelkes munkája a Szovjetunió támogatásával valóságos csodákat művelt. A tegnapi csatateret, amivé a német ml- liíarizimus a Horthv-reakeió és a nyila« bandák segítségével tette az országot. a békés építő-alkotó munka, a népi demokrácia és épülő szocializmus hazájává varázsolta. — Felszabadulásunkkal olyan történelmi változások vették kezdetüket. amelyek példátlanul állnak hazánk gazdasási, politikai! és kulturális fejlődésében. Elindultunk azon a7 úton. amelyen haladva ma már diadalmasam építi ük országunkban a szocializmust. Ui honfoglalás volt ez. melynek nyomán úi ország épült a régi helyén, amelyben nem a kiváltságos úri osztályok, hanem a dolgozó nép az űr, amelyben nem a vagyon, hanem a munka a megbecsülés alapja, amelyben az ember a legnagyobb érték. — Bűnös vezetői által végzetes háborúba sodort és oorbasuitott. hazánk visszanyerte legféltettebb kincsét, szabadságát, függetlenségé* »s nemzeti szuverenitását. Feiszianek leggyászosaibb szakasza és országunk történetének derűsebb korszaka kezdődött. — Azokban a nehéz időkben hazánk sorsa, népünk lövőié. a szocializmus ügye azon fordult meg. talpra ludiuk-e állítani gazdasági életünket, mert a termelő munka volt az. amely felemelhette az országot »bbói a szakadékból, amelybe a háborús bűnösök taszították. A nemzet élmiakarásának felemelő megnyilatkozása volt. hogy népünk nem várt biztatást a munkára, hanem saját maga. csalód ia és a nemzet egyetemes érdekében szfwel- léietekéi, minden ereie megfeszítésével dolgozott. Nem volt akadály, melyet el ne hárított volna, nem volt nehézség, melynek leküzdése előtt megtorpant volna, s a háború nyomán ránkszakadt nélkülözés csak fokozta az erőfeszítéseket a jobb élet megteremtésére Siketekben gazdag hősi korszak kezdődött, amelynek ragyogó eredményen dolgozó népünk alkotóképességét és tetterejét dicsérik és vaflamenv- nyiünket a jogos büszkeség érzésével töltenék el. — Hős munkásságunk két keze munkája nyomán, az üszkös ro-^ mákban heverő üzemekben lassan felengedett a megdermedt élet, megindult a termelő munka és nyomában az ország gazdasági vérkeringése,/ amely megteremtette népünk felemelkedésének anyagi alapját. A felszabadult munkás- osztály gazdasági életünk helyre- állításának heroikus munkájában az élvonalban dolgozott, öntudatának, áldozatkészségének, az ország jobb sorsáért érzett felelősségének felejthetetlen példáiét mutatta. Az elmúlt tíz esztendő történelmének indulásunkkal végleg lezárult sok I legragyogóbb fejezetét mumkásosz- m eppróbaItatást átélt népünk életé- ■ tályunk írta: oroszlánrészét vállalta a munkának üzemeink felépítésénél és beindításánál, a közlekedés helyreállításánál éppúgy, mint a földosztás gyors végrehajtásánál, a Nemzeti Bizottságok munkájában, vagy a törvényhozásban. De a termőföld nagyrésze is megműveletlenül tekintett leendő új gazdáira és termékenyítő munkájukat várta. Dolgozó parasztságunk szorgalma és fáradhatatlan munkája a háborútól feldúlt, gránátszaggatta földjeinket aranykalászos mezőkké változtatta. Munkája nyomán életet adott a föld, biztosította népünk mindennapi kenyerét. Eggyéforrva az újjáépítés nagy munkájában, munkásság, a parasztság és a haladó értelmiség közös erőfeszítései eredményeképpen városainkba és fal- vainkba visszatért a békés étlet, a nyugodt termelő munka. (Taps.) — Népünk múltjában voltak dicső korszakok. Dózsa, Rákóczi, Kossuth harca egy-egy ragyogó fejezet. Méltán sorakozik ezek mellé 1945 tavasza, amikor a fiatal magyar népi demokrácia kibontotta szárnyait és nem volt hatalom, amely diadalmas előretörését megállíthatta volna. Befejeztük azt a munkát, amit Kossuth 48-ban megkezdett, amit a magyar reakció, feudális rendszer befejezni nem engedett. Három emberöltővel azután, hogy Kossuth Lajos kibontotta a forradalom zászlaját, a feudalizmus utolsó fellegvárában újra meghirdettük a magyar földműves nép új honfoglalását, a földosztást. A földigénylő bizottságok beverték a cöveket az úri földekbe, amelynek mindegyike egy-egy ko- persószeg volt a nagybirtok ravatalán, de a magyar föld robotosai számára új világ, új élet beköszöntését jelezték azon a nagyszerű tavaszen, szabadságunk hajnalán. Nemzeti újjászületésünk a Magyar Kommunista Párt kimagasló érdeme Tisztelt Országgyűlés! Felszabadulásunkkal a hazánk fölött átvonult vihar elült ugyan, de a javakban és lelkekben okozott romboló munkájának megszüntetése még reánk várt. Újjá kellett építeni az ország anyagi és szellemi javait, újjá kellett alkotnunk nemzeti ideáljainkat a demokrácia, a humanizmus, a béke, a szocializmus nemes eszményeinek szellemében. — Ezen a téren a magyar nép a felszabadulás után fényes bizonyítékát adta alkotó képességének. A magyar nép millióinak leghőbb vágya az volt, hogy végre eljöjjön számukra az idő. amikor becsületes munkájuknak élhetnek, és munkájuk gyümölcsét zavartalanul élvezhetik. A nép ellenségei, a régi rendszer hívei azonban demokratikus vívmányaink ellen, dolgozó népünk békés élete ellen ádáz -harcot indítottak. A demokrácia erejét éveken át alkotó, építő munka helyett, a belső ellenség elleni harcra kellett irányítani, mindaddig, míg munkásosztályunk a dolgozó nép támogatásával teljesen meg nem hódította a hatalmat. A történelem tanúsítja, hogy nemzeti újjászületésünk és jövendőnk számára milyen felbecsülhetetlen szolgálatot tett a Magyar Kommunista Párt, amely ezekben a nehéz időkben szilárdan állta a régi világ sötét erőinek ostromát és erős kézzel, előrelátó politika biztos iránytűjével vezette a népet. (Taps.) — Nemzeti újjászületésünk, a Magyar Kommunista Párt kimagasló érdeme. Azé a párté, amely a 36 esztendős hősi múltjából egynegyed századot a kizsákmányoló, reakciós rendszer ellen bátor és áldozatos harcokban küzdött végig a magyar munkásosztály és a dolgozó nép felszabadításáért. Azé s párté, amely nagyszerű munkásosztályunk élén, népünk bizalmá—- A kishitűék, mert akkoriban ilyenek nerr kevesen voltak, nem igen bíztak abban, hogy ebben az országban lesz még szabadság, lesz függetlenség, hogy szabad nemzeti életünket nyugodtan élhetjük, hogy lesz gazdasági felvirágzás. Sokan elvesztették a reményüket, hogy ebben a hazában valaha is boldog lesz még a nép. A Kommunista Párt volt az, amely a kishitűekkel szemben táplálta az önbizalmat, a reménységet, hegy erős, harcos akarattá váljon, amellyel hozzáfogunk az ország építéséhez. És ma visszapillantva megállapíthatjuk, hogy nem a kishitűeknek, hanem a Kommunista Pártnak volt igaza. Bíztunk a magyar népben, mert az ország-építés, a felemelkedés az erejét csaik a népből merítheti. Mi a néphez fordultunk, arrely annyi szenvedés, megpróbáltatás és keserű csalódás után odaállt a nép: demokrácia mellé és mint az eredmények mutatják, a szocializmus építése sorén új országot, boldog, szabad életet teremtett a dolgozóknak. Az ország kérdéseiben a dolgozó nép döntött Tisztelt Országgyűlés! — Hazánk a fölötte elviharzó századok folyamán nem egyszer sodródott a pusztulás örvényébe, hol ellenséges túlerő, hol fcelvi- szály miatt, hol uralkodó-osztályai bűnéből Történelmünknek sajnos, gyakran ismétlődő gyászos fejezetei azt bizonyítják, hogy nyomukban hazánk idegen elnyomás alá került, ami gazdasági és kulturális fejlődését hosszú emberöltőkre, néha századokra visszavetette. Első eset a magyarság évezredes történelmében, hogy tíz évvel ezelőtt nem így történt, ment a Szovjetunió hadserege nem hódítóként, hanem felszabadítóként lépett hazánk földjére. (Taps.) Hogy hazánk és vele dolgozó népünk nem került idegen hódítók és saját kizsákmányoló urai kettős igájába, hogy az országban dúló szörnyű háború viharétól por- basujtott népünk a legsötétebb jövő kilétástalanságálból szinte napok alatt a hit, a bizalom, az újjászületés bíztató reményével gyülekezett Debrecenben, annak köszönhetjük, hogy a Szovjetunió szabadította fel hazánkat. Megmentett bennünket attól, hogy német gyarmattá legyünk. De megmentett attól is, hogy bármilyen inr.iperialista- militarista törekvések gyarmati sorba süllyesszék hazánkat, amelynek önállóságát és függetlenségét nemcsak a német militarizmus akarta eltiporni, az angol-amerikai imperialista körök ugyanezt a sorsot szánták már a második világháborúban a meggyöngült, elvérzett országnak. Gyarmati helyzetünkben csak a gazda változott volna. A veszély nagysága, amely fenyegette országunkat, ma már világosain áll előttünk. Meggyőzően mutatja ezt számos kisebb nyugati orsziág, de nem egy nagyhatalom, sorsa, amelyet az amerikai imperializmus mind megalázóbb függő helyzetbe, egyre súlyosabb gyarmati sorba süllyeszt. — Abban, hogy tfz esztendővel nsimünk gyászos fejezete, hogy Debrecen ormaim szabadságunk zászlaját lengette a szél, hogy nemzeti Himnuszunk hangjai mellet! fogtunk hozzá alkotmányos állami életünk törvényes megalapozásához, döntő szerepe volt annak, hogy nem- az úgynevezett történelmi osztály, nem a régi uralkodó ^osztály, hanem a dolgozó nép hal- “iatta szavát az ország sorskérdéseiben. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózatában, a Nemzeti Kormány kiáltványában, a kinyilatkoztatott szabadságjogokban a felszabadult nép adott hangolt erszágépítő célkitűzéseinek, élén a munkában és harcokban megedzett nagyszerű magyar munkásosztállyal, amely ma tíz esztendeje elfoglalta helyét a hatalomban. — Tíz esztendő fejlődése folyamán állami berendezkedésünk demokratizmusa olyan mértékben domborodott ki, úgy lett a nép- hatalom megtestesítője, amilyen mértékben erősödött a munkásosztály szerepe és befolyása a hatalomban, az ország politikai és gazdasági életében. Az elmúlt tíz esztendő küzdelmei és eredményei, népi demokratikus rendszerünk megszilárdítása és szocialista építésünk kibontakozása terén, fényes bizonyságát nyújtották annak, hogy a munkásosztály a hatalom hivatott birtokosa. Felbecsülhetetlen szerepe van ennek abban, hogy hazánk az elmúlt évtizedben a debreceni elindulás óta ma már a szocializmus építésén fáradozik, szocialista iparunk és kereskedelmünk fejlesztésén, a mezőgazdaság szocialista átszervezésén, a virágzó szövetkezeit nagyüzemi gazdálkodás fellendítésén, dolgozó parasztságunk termelésének messzemenő megsegítésén, kultúríorradalmunk elmélyítésén, nagyszerű eredményeink közkinccsé tételén. Munkásosztályunk volt a múltban és marad a jövőben is a néni demokratikus rendszer és a szocializmus építése újabb sikereinek és végső győzelmének legszilárdabb alapja, legfőbb biztosíezelőtt nem ismétlődött rreg törté-téka. (Taps.) Nemzeti egységünk kifejezője a Hazafias Népfront Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség! — A debreceni elindulás, az ország újjáépítése, minden eredmény és siker, az elmúlt tíz esztendő mindén tapasztalata azit bizonyítja, hogy a legragyogóbb célkitűzések is csak úgy valósulhatnak rr.eg, ha a társadalom széleskörű összefogása, a nép lelkesedését és alkotóerejét biztosítja hozzájuk. — A nemzeti egység jegyében indultunk el Debrecenből. Ma tíz év után ez az egység erősebb, mint valaha. Szorosabban tömörítjük a sorokat, szélesebb rétegeket fogunk át, minden magyar dolgozót bevonunk az új, nagy nemzeti összefogásba, a Hazafias Népfront nagyszerű mozgalmába. A Hazafias Népfront olyan szilárd és tartós társadalmi és politikai alapra épül. mint népi demokráciánk két legnagyobb osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak testvéri szövetsége népünk jövőjének, új életünk építésének lelkes munkáiéban. — Tíz év tapasztalatai és eredményei meggyőzően bizonyítják, hegy e két osztály szövetsége a legnagyobb államfenntartó erő. E körül kell tömörülnie a társadalom minden rétegének, haladó értelmiségünknek, melynek messzemenő közreműködése az ország gazdasági. kulturális, tudományos, művészeti életének fellendítésében nélkülözhetetlen a szocializmus sikeres építéséhez. — A hazaszeretet, a függetlenség és a szabadság eszméje, valamint sokszázados nemzeti hagyományaink összeforrása a szocializmus magasztos eszméjével lehetőséget nyújt arra, hogy a néptöme- gekben szunnyadó energiákat egyet len nagy erőfeszítésbe kovácsolja. Ez a feladata a Hazafias Népfrontnak, amely a társadalom minden erejét városban és falun azoknai: a célkitűzéseknek a megvalósítására összpontosítja, amelyek bizto sítják népgazdaságunk tervszerű fejlődését, a szocializmus építését dolgozó népünk szebb, jobb, boldogabb életét. A nagy és nemes célok, szabadságunk és békénk szent ügye, a hazaszeretet érzése, a szocializmus- építésének nagyszerű célkitűzései még soha nem forrasztották nemzetünket olyan erős egységbe mint ma. Hűen tükrözi ez azt a mély és osztatlan bizalmat, amely dolgozó népünk minden rétegében a párt és a kormány iránt megnyilvánul hűséget és ragaszkodást, am ellve] nép* demokratikus rendszerünk iránt viseltetik, a dolgozó tö*r«:gek erejét, áldozatkészségét és kezdeményezését. amellyel e nagyszerű feladatok megvalósításához hozzá- iárul. Tisztelt Országgyűlés' Az elmúlt tíz év alatt nagyot fordult nálunk a világ. A debreceni nemzetgyűlés ülésezése óta mindössze egy évtized múlt el és méz' (Folytatása a 3. oldalon.)
