Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-22 / 301. szám

jZi ó L.1' i Ül NL^L-Aá' 1954 december 22. Nagy Imre elvtárs beszéde az Országgyűlésen — Tisztelt Országgyűlés! — Tisztelt Ünneplő Közönség! — Kedves Elvtársak! — Ezeréves hazánk dicsőséges :órténelmének kimagasló ünnepére űltűnik ma egybe Debrecenbe, a ..szabadság őrvárosába”, melynek ősi falai nagy idők nagy emlékeit őrzik. Egy század messzeségéből is megdobogtatta szívünket Kossutn Lajos nagy szelleme, nemzeti múl­túnk egyik legdicsőbb korszakának csodálatos foa-radalmi lendülete, szabadságáért küzdő népünk szinte fe!ü lmúIhatat 1 an hősiessége. Innen hirdette a nemzetmemtés igéit Kos­suth apánk és vezette a harcot a magyar szabadságért, a haza füg­getlenségéért. Ali« száz esztendő múlva. 1944 december 21-én a re­formátus kollégium ódon falai újra történelmet formáló szavakat vissz­hangoztak. Tíz esztendővel ezelőtt a magyar nép. amely fölött már- már összecsaptak a háború szenv- nyes hullámai, az utolsó pillanat- b:.m magára talált és kezébe vette torsának intézését. Széles, demo­kratikus alapon megválasztotta szuverén és törvényes képviseleti szervét, az Ideiglenes Nemzetgyű­lést, amely rávezette az országot ’z űiiászületés. a nemzeti felemel­kedés, a népi demokrácia útjára. — Tíz esztendővel ezelőtt, ugyan­ebben az órában, a négyszáz észtén, dővel öregebb református kollégium ős-i falai között, dolgozó népünk választott képviselői történelmi ta­nácskozásra ültek össze, amely a reménység sugarait gvuitotla fel népünk lelkében és a lángoló haza- szeretet fényével ragyogta be ha­zánk felemelkedésének iövő útjait. Az Ideiglenes Nemzetgyűléssel, amelynél masyarabb. népibb és de­mokratikusabb parlamentié sem összetételében, sem célkitűzésében azelőtt nem volt az országnak, né- nünk életének űi korszaka kezdő­dött. — Debrecenből szállt a szózat a szélrózsa minden irányában: Lesz magyar űiiászületés! Debrecen, cmely Rákóczi ideién végvára volt kuruc szabadságharcosoknak ? i Eug-ben utoCsó menedéke a füg- ■™+lenség ügyének, az úiiászülető szabadság bölcsőiét ringatta falai k«zö*+ 1944 december 21-én. Per­gessük vissza emlékezetünkben a történelem lapjait. — A második világháború ször­nyű pokláiból a dicsőséges Szov.iet Hadsereg győzelmes harcai szaba­dították ki hazánkat és hozták meg számunkra a történelmi pillanatot, amikor a hortvsta-fasiszta Magyar- ország rom vain újra magasba emel­hettük nemzetei lobogónkat — sza­badságunk és függetlenségünk szim­bólumát, amelyet 1944 decemberé­ben itt lengetett a szél Debrecen falain, ahonnan elindult — most már végső diadalra — a szabadság, a függetlenség, a népi demokrácia magasztos ügye. — A letűnt reakciós rendszer egv elpusztított, felperzselt, romokban heverő országot hagyott maga után. Az országvesztő Horthy-rendszer 25 esztendős népeken es. németba­rát politikájával Hitler karjaiba ta­szította az országot és belesodorta a háborúba -i Szovjetunió ellen, az ellen az ország ellen, amelynek soha semmiféle baja nem volt a magyar néppel, amely sem területi, sem más követelést nőm támasztott ha­zánkkal szemben, amely a vele ha­táros országokkal. így velünk Is a jószomszédi viszony fenntartására törekedett. A Horthy-rendszer erre a baráti gesztusra pelád orvtámadással vá­laszol. — A Horthy-rendszer és a nyilas rémuralom volt az oka annak, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés meg­alakulása ideién a németek oldalán még mindig harcoltak magvar csa­patok, hogy hazánknak a német­fasiszta járom alóli felszabadítá­sáért a Szovjet Hadsereg még sú­lyos véráldozatokat volt kénytelen hozni. Mi lett volna hazánkkal, mi lett volna a kultúra, a civilizáció sorsa az egész világon., ha nem lett volna a Szovjet Hadsereg? (Nagy taps.) A pusztítás, a barbárság, a sötétség szennyes fasiszta áradata, a barna pestis hulláma öntött vol­na el mindent. Ettől mentette meß a világot, ettől mentette meg hazánkat is a Szov.iet Hadsereg. Pozdoriává zúz­ta a német fasizmust, győzelmet aratott a humanizmus, a kultúra, az egész haladó emberiség legádá­zabb ellensége fölött és meghozta számunkra is a várva-várt szabad­ságot, a bókét. A magunk ereiéből és emberségéből nem tudtunk meg­birkózni a létünkre tört ellenséges erőkkel. Amikor a Horfchy-rezsim. a háborús bűnösök az országot a katasztrófa lejtőiére taszították, a szétforgácsolt magyar demokrácia szárnyaszegett volt. erőtlennek bi­zonyult a nemzeti szerencsétlenség megakadályozására. A magyar nép súlyos árat fizetett ezért. Az or- szágvasztők nemzetünk szégyenére, ágyútölteléknek dobták oda Hitler­nek a magyar honvédséget, vágó­hídra hajtották a magyar nép fiai­nak száz- és százezreit az ukrán mezőkre „ Don mellé. Voronvezs alá. — A diád álról-diadalra feltartóz­tathatatlanul előnyomuló Szovjet Hadsereg egymás után mérte meg­semmisítő csapásait Hitler csatló­saira. ma.id Berlinben, a fasiszta barlangban megadta a kegyelem­döfést h hitlerista fenevadnak — Az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi ülése ideién, tíz eszten­dővel ezelőtt azonban a német mi- iiilarizmus vandál hordái, az ország egy részét és a magyar nemzet él- ntakarásának. múltjának és jöven­dőjének szimbólumát, szeretett fő­városunkat. az agyongyötört, meg­kínzott és kiéhezett Budapestet dúlták és rombolták. — A Szovjet Hadsereg felszaba­dító harcai nyomán felpirkadt a szabadság hajnala a német milita- nzmus és a magyar bérenceik ál­tal rombadöntött hazánk felett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ide­iglenes Nemzeti Kormány széttépte azokat a rabláncokat, amelyekkel a népe Lienes kormányok hazánkat Hitler hadiszekeróhez kötötték és beletaszították a háború poklába, n Szovjetunió és a többi demokra­tikus, szabadságszerető nép ellen. — Az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány hadat üzent Németország­nak, hogy a magyar nép is kivegye részét saját maga felszabadító har­cából és hazánk, valamint az egész emberiség legádázabb ellensége, a barbár német militarizmus szétzú­zásából, egyben fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól és c* szövet­séges hatalmaktól, hogy megtegye az első lépést azon a? úton. amely visszavezeti hazánkat a szabad, de­mokratikus népek családiába. tói övezve, a hatalom birtokában eredményesen ralija le a szocializ­mus alapjait országunkban. Azé a párté, amelynek vezetésével ha­zánk egy évtized alatt fejlődésé­nek olyan útját tette meg, amely­hez foghatót nem ismer történél műnk. — A Kommunista Párt cselekvő- képességével és tetterejével egy­kettőre mély gyökeret eresztett a magyar társadalomban, amelynek sorskérdéseire, a haza jövőjének kilátásaira világos feleletet adott, elaiélt erőit életre keltette és mun­kára serkentette. A Magyar Kom­munista Párt, a tíz esztendő küz­delmeiben, az országépítés nagy­szerű munkájában elért eredmé­nyed és érdemei jogán népünk, ha­zánk vezetőjének tiszteletét, meg­becsülését és elismerését vívta ki magárnak. (Taps.) — A mai ünnepi évfordulón a Magyar Dolgozók Pártja, a kom­munisták pártjának méltó utóda, népünk határtalan szeretetét és bi­zalmát élvezi. Eggyéforrva a nép­pel, benne látja és tudja a magyar dolgozó társadalom hazánk, jövőnk, sorsunk biztosítékát. Országunk történetének derűsebb korszaka kezdődött •— Tisztelt Ünneplő Közönség! — Hazánk, amelynek földién a háború szörnyű vihara szántott vé­gig. felszabadulásánák ideién rend­kívül súlyos helyzetben volt. Fenn- maradásáért és felemelkedéséért élet-halál harcot kellett vívnia a nemeit megszállók és hazaárulő. or- szágveeztő magyar csatlósaik el­len, — Emlékezzünk a tfz év előtti napokra! Semmink sem volt. csak erős hitünk és törhetetlen bizal­munk. Hittünk és bíztunk a ma­gyar népben, a magyar nép alkotó­képességében és a Szovjetunió tá­mogatásában. És a magyar nép fá­radtságot nem ismerő lelkes mun­kája a Szovjetunió támogatásával valóságos csodákat művelt. A teg­napi csatateret, amivé a német ml- liíarizimus a Horthv-reakeió és a nyila« bandák segítségével tette az országot. a békés építő-alkotó munka, a népi demokrácia és épülő szocializmus hazájává varázsolta. — Felszabadulásunkkal olyan történelmi változások vették kezde­tüket. amelyek példátlanul állnak hazánk gazdasási, politikai! és kul­turális fejlődésében. Elindultunk azon a7 úton. amelyen haladva ma már diadalmasam építi ük orszá­gunkban a szocializmust. Ui hon­foglalás volt ez. melynek nyomán úi ország épült a régi helyén, amelyben nem a kiváltságos úri osztályok, hanem a dolgozó nép az űr, amelyben nem a vagyon, ha­nem a munka a megbecsülés alap­ja, amelyben az ember a legna­gyobb érték. — Bűnös vezetői által végzetes háborúba sodort és oorbasuitott. hazánk visszanyerte legféltettebb kincsét, szabadságát, függetlenségé* »s nemzeti szuverenitását. Feiszia­nek leggyászosaibb szakasza és or­szágunk történetének derűsebb korszaka kezdődött. — Azokban a nehéz időkben ha­zánk sorsa, népünk lövőié. a szo­cializmus ügye azon fordult meg. talpra ludiuk-e állítani gazdasági életünket, mert a termelő munka volt az. amely felemelhette az or­szágot »bbói a szakadékból, amely­be a háborús bűnösök taszították. A nemzet élmiakarásának felemelő megnyilatkozása volt. hogy népünk nem várt biztatást a munkára, ha­nem saját maga. csalód ia és a nem­zet egyetemes érdekében szfwel- léietekéi, minden ereie megfeszíté­sével dolgozott. Nem volt akadály, melyet el ne hárított volna, nem volt nehézség, melynek leküzdése előtt megtorpant volna, s a háború nyomán ránkszakadt nélkülözés csak fokozta az erőfeszítéseket a jobb élet megteremtésére Siketek­ben gazdag hősi korszak kezdődött, amelynek ragyogó eredményen dol­gozó népünk alkotóképességét és tetterejét dicsérik és vaflamenv- nyiünket a jogos büszkeség érzésé­vel töltenék el. — Hős munkásságunk két keze munkája nyomán, az üszkös ro-^ mákban heverő üzemekben lassan felengedett a megdermedt élet, meg­indult a termelő munka és nyomá­ban az ország gazdasági vérkerin­gése,/ amely megteremtette né­pünk felemelkedésének anyagi alapját. A felszabadult munkás- osztály gazdasági életünk helyre- állításának heroikus munkájában az élvonalban dolgozott, öntudatának, áldozatkészségének, az ország jobb sorsáért érzett felelősségének fe­lejthetetlen példáiét mutatta. Az elmúlt tíz esztendő történelmének indulásunkkal végleg lezárult sok I legragyogóbb fejezetét mumkásosz- m eppróbaItatást átélt népünk életé- ■ tályunk írta: oroszlánrészét vállal­ta a munkának üzemeink felépíté­sénél és beindításánál, a közleke­dés helyreállításánál éppúgy, mint a földosztás gyors végrehajtásánál, a Nemzeti Bizottságok munkájá­ban, vagy a törvényhozásban. De a termőföld nagyrésze is megműveletlenül tekintett leendő új gazdáira és termékenyítő mun­kájukat várta. Dolgozó parasztsá­gunk szorgalma és fáradhatatlan munkája a háborútól feldúlt, grá­nátszaggatta földjeinket aranyka­lászos mezőkké változtatta. Mun­kája nyomán életet adott a föld, biztosította népünk mindennapi kenyerét. Eggyéforrva az újjáépí­tés nagy munkájában, munkás­ság, a parasztság és a haladó ér­telmiség közös erőfeszítései ered­ményeképpen városainkba és fal- vainkba visszatért a békés étlet, a nyugodt termelő munka. (Taps.) — Népünk múltjában voltak di­cső korszakok. Dózsa, Rákóczi, Kossuth harca egy-egy ragyogó fe­jezet. Méltán sorakozik ezek mellé 1945 tavasza, amikor a fiatal ma­gyar népi demokrácia kibontotta szárnyait és nem volt hatalom, amely diadalmas előretörését meg­állíthatta volna. Befejeztük azt a munkát, amit Kossuth 48-ban meg­kezdett, amit a magyar reakció, feudális rendszer befejezni nem engedett. Három emberöltővel az­után, hogy Kossuth Lajos kibon­totta a forradalom zászlaját, a feudalizmus utolsó fellegvárában újra meghirdettük a magyar föld­műves nép új honfoglalását, a föld­osztást. A földigénylő bizottságok bever­ték a cöveket az úri földekbe, amelynek mindegyike egy-egy ko- persószeg volt a nagybirtok rava­talán, de a magyar föld robotosai számára új világ, új élet beköszön­tését jelezték azon a nagyszerű tavaszen, szabadságunk hajnalán. Nemzeti újjászületésünk a Magyar Kommunista Párt kimagasló érdeme Tisztelt Országgyűlés! Felszabadulásunkkal a hazánk fölött átvonult vihar elült ugyan, de a javakban és lelkekben okozott romboló munkájának megszünte­tése még reánk várt. Újjá kellett építeni az ország anyagi és szelle­mi javait, újjá kellett alkotnunk nemzeti ideáljainkat a demokrá­cia, a humanizmus, a béke, a szo­cializmus nemes eszményeinek szellemében. — Ezen a téren a magyar nép a felszabadulás után fényes bizonyí­tékát adta alkotó képességének. A magyar nép millióinak leghőbb vágya az volt, hogy végre eljöjjön számukra az idő. amikor becsületes munkájuknak élhetnek, és munká­juk gyümölcsét zavartalanul élvez­hetik. A nép ellenségei, a régi rendszer hívei azonban demokra­tikus vívmányaink ellen, dolgozó népünk békés élete ellen ádáz -har­cot indítottak. A demokrácia ere­jét éveken át alkotó, építő munka helyett, a belső ellenség elleni harcra kellett irányítani, mindad­dig, míg munkásosztályunk a dol­gozó nép támogatásával teljesen meg nem hódította a hatalmat. A történelem tanúsítja, hogy nem­zeti újjászületésünk és jövendőnk számára milyen felbecsülhetetlen szolgálatot tett a Magyar Kommu­nista Párt, amely ezekben a nehéz időkben szilárdan állta a régi vi­lág sötét erőinek ostromát és erős kézzel, előrelátó politika biztos iránytűjével vezette a népet. (Taps.) — Nemzeti újjászületésünk, a Magyar Kommunista Párt kima­gasló érdeme. Azé a párté, amely a 36 esztendős hősi múltjából egy­negyed századot a kizsákmányoló, reakciós rendszer ellen bátor és áldozatos harcokban küzdött végig a magyar munkásosztály és a dol­gozó nép felszabadításáért. Azé s párté, amely nagyszerű munkás­osztályunk élén, népünk bizalmá­—- A kishitűék, mert akkoriban ilyenek nerr kevesen voltak, nem igen bíztak abban, hogy ebben az országban lesz még szabadság, lesz függetlenség, hogy szabad nemzeti életünket nyugodtan élhetjük, hogy lesz gazdasági felvirágzás. Sokan elvesztették a reményüket, hogy ebben a hazában valaha is boldog lesz még a nép. A Kommunista Párt volt az, amely a kishitűekkel szemben táplálta az önbizalmat, a reménységet, hegy erős, harcos aka­rattá váljon, amellyel hozzáfogunk az ország építéséhez. És ma vissza­pillantva megállapíthatjuk, hogy nem a kishitűeknek, hanem a Kom­munista Pártnak volt igaza. Bíz­tunk a magyar népben, mert az ország-építés, a felemelkedés az ere­jét csaik a népből merítheti. Mi a néphez fordultunk, arrely annyi szenvedés, megpróbáltatás és ke­serű csalódás után odaállt a nép: demokrácia mellé és mint az ered­mények mutatják, a szocializmus építése sorén új országot, boldog, szabad életet teremtett a dolgozók­nak. Az ország kérdéseiben a dolgozó nép döntött Tisztelt Országgyűlés! — Hazánk a fölötte elviharzó századok folyamán nem egyszer sodródott a pusztulás örvényébe, hol ellenséges túlerő, hol fcelvi- szály miatt, hol uralkodó-osztályai bűnéből Történelmünknek sajnos, gyakran ismétlődő gyászos fejezetei azt bizonyítják, hogy nyomukban hazánk idegen elnyomás alá került, ami gazdasági és kulturális fejlődé­sét hosszú emberöltőkre, néha szá­zadokra visszavetette. Első eset a magyarság évezredes történelmé­ben, hogy tíz évvel ezelőtt nem így történt, ment a Szovjetunió hadserege nem hódítóként, hanem felszabadítóként lépett hazánk föld­jére. (Taps.) Hogy hazánk és vele dolgozó népünk nem került idegen hódí­tók és saját kizsákmányoló urai kettős igájába, hogy az országban dúló szörnyű háború viharétól por- basujtott népünk a legsötétebb jövő kilétástalanságálból szinte napok alatt a hit, a bizalom, az újjászü­letés bíztató reményével gyüleke­zett Debrecenben, annak köszön­hetjük, hogy a Szovjetunió szaba­dította fel hazánkat. Megmentett bennünket attól, hogy német gyar­mattá legyünk. De megmentett at­tól is, hogy bármilyen inr.iperialista- militarista törekvések gyarmati sorba süllyesszék hazánkat, amely­nek önállóságát és függetlenségét nemcsak a német militarizmus akarta eltiporni, az angol-amerikai imperialista körök ugyanezt a sor­sot szánták már a második világ­háborúban a meggyöngült, elvér­zett országnak. Gyarmati helyze­tünkben csak a gazda változott volna. A veszély nagysága, amely fenyegette országunkat, ma már világosain áll előttünk. Meggyőzően mutatja ezt számos kisebb nyugati orsziág, de nem egy nagyhatalom, sorsa, amelyet az amerikai impe­rializmus mind megalázóbb függő helyzetbe, egyre súlyosabb gyar­mati sorba süllyeszt. — Abban, hogy tfz esztendővel nsimünk gyászos fejezete, hogy Debrecen ormaim szabadságunk zászlaját lengette a szél, hogy nem­zeti Himnuszunk hangjai mellet! fogtunk hozzá alkotmányos állami életünk törvényes megalapozásá­hoz, döntő szerepe volt annak, hogy nem- az úgynevezett történelmi osztály, nem a régi uralkodó ^osztály, hanem a dolgozó nép hal- “iatta szavát az ország sorskérdé­seiben. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózatában, a Nemzeti Kormány kiáltványában, a kinyilatkoztatott szabadságjogokban a felszabadult nép adott hangolt erszágépítő cél­kitűzéseinek, élén a munkában és harcokban megedzett nagyszerű magyar munkásosztállyal, amely ma tíz esztendeje elfoglalta helyét a hatalomban. — Tíz esztendő fejlődése folya­mán állami berendezkedésünk de­mokratizmusa olyan mértékben domborodott ki, úgy lett a nép- hatalom megtestesítője, amilyen mértékben erősödött a munkás­osztály szerepe és befolyása a ha­talomban, az ország politikai és gazdasági életében. Az elmúlt tíz esztendő küzdelmei és eredményei, népi demokratikus rendszerünk megszilárdítása és szocialista épí­tésünk kibontakozása terén, fényes bizonyságát nyújtották annak, hogy a munkásosztály a hatalom hivatott birtokosa. Felbecsülhetetlen szerepe van ennek abban, hogy hazánk az elmúlt évtizedben a debreceni el­indulás óta ma már a szocializmus építésén fáradozik, szocialista ipa­runk és kereskedelmünk fejleszté­sén, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésén, a virágzó szövetkezeit nagyüzemi gazdálkodás fellendíté­sén, dolgozó parasztságunk terme­lésének messzemenő megsegítésén, kultúríorradalmunk elmélyítésén, nagyszerű eredményeink közkinccsé tételén. Munkásosztályunk volt a múltban és marad a jövőben is a néni demokratikus rendszer és a szocializmus építése újabb sikerei­nek és végső győzelmének legszi­lárdabb alapja, legfőbb biztosí­ezelőtt nem ismétlődött rreg törté-téka. (Taps.) Nemzeti egységünk kifejezője a Hazafias Népfront Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség! — A debreceni elindulás, az or­szág újjáépítése, minden eredmény és siker, az elmúlt tíz esztendő mindén tapasztalata azit bizonyítja, hogy a legragyogóbb célkitűzések is csak úgy valósulhatnak rr.eg, ha a társadalom széleskörű össze­fogása, a nép lelkesedését és alko­tóerejét biztosítja hozzájuk. — A nemzeti egység jegyében in­dultunk el Debrecenből. Ma tíz év után ez az egység erősebb, mint valaha. Szorosabban tömörítjük a sorokat, szélesebb rétegeket fogunk át, minden magyar dolgozót bevo­nunk az új, nagy nemzeti össze­fogásba, a Hazafias Népfront nagy­szerű mozgalmába. A Hazafias Népfront olyan szilárd és tartós társadalmi és politikai alapra épül. mint népi demokráciánk két leg­nagyobb osztályának, a munkás­ságnak és a parasztságnak testvéri szövetsége népünk jövőjének, új életünk építésének lelkes munkáié­ban. — Tíz év tapasztalatai és ered­ményei meggyőzően bizonyítják, hegy e két osztály szövetsége a leg­nagyobb államfenntartó erő. E kö­rül kell tömörülnie a társadalom minden rétegének, haladó értelmi­ségünknek, melynek messzemenő közreműködése az ország gazdasá­gi. kulturális, tudományos, művé­szeti életének fellendítésében nél­külözhetetlen a szocializmus sike­res építéséhez. — A hazaszeretet, a független­ség és a szabadság eszméje, vala­mint sokszázados nemzeti hagyo­mányaink összeforrása a szocializ­mus magasztos eszméjével lehető­séget nyújt arra, hogy a néptöme- gekben szunnyadó energiákat egyet len nagy erőfeszítésbe kovácsolja. Ez a feladata a Hazafias Népfront­nak, amely a társadalom minden erejét városban és falun azoknai: a célkitűzéseknek a megvalósítá­sára összpontosítja, amelyek bizto sítják népgazdaságunk tervszerű fejlődését, a szocializmus építését dolgozó népünk szebb, jobb, bol­dogabb életét. A nagy és nemes célok, szabad­ságunk és békénk szent ügye, a hazaszeretet érzése, a szocializmus- építésének nagyszerű célkitűzései még soha nem forrasztották nem­zetünket olyan erős egységbe mint ma. Hűen tükrözi ez azt a mély és osztatlan bizalmat, amely dolgozó népünk minden rétegében a párt és a kormány iránt megnyilvánul hűséget és ragaszkodást, am ellve] nép* demokratikus rendszerünk iránt viseltetik, a dolgozó tö*r«:gek erejét, áldozatkészségét és kezde­ményezését. amellyel e nagyszerű feladatok megvalósításához hozzá- iárul. Tisztelt Országgyűlés' Az elmúlt tíz év alatt nagyot fordult nálunk a világ. A debreceni nemzetgyűlés ülésezése óta mind­össze egy évtized múlt el és méz' (Folytatása a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents