Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-02 / 284. szám

4 SÍOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1554 december 2. A 48-as „Lehel huszárezred“ zászlójáról 4 jászberényi Jász-Múzeumban -- látható egy igen kopott, meg­fakult zászló, melynek igen neve­zetes története van. E kopott zászló alatt hajdan sok fényes győzelmet arattak Kossuth jász-huszárai. Az 1348 március 15-i események hírére megmozdult a Hármaskerü­let jász és kun népe is. A szabad­ság megvédéséré csakhamar öt nemzetőrszázadot és egy huszárez­redet állítottak fel. A régi jászok és kunok leszánnazottjai derekasan kivették a részüket az 1848—49-es szabadságharcból. Különösen félt ?z ellenség a Lehel huszárezred mindent elsöprő lovasrohamaitól. Cajnos, a többszörös ellenséget ^ túlerő fegyverletételre kény- s/erítette Kossuth harcosait. A negtizedelt Lehel huszárezred ka­tonái azonban Világosnál mégsem voltak hajlandók letenni a fegy­vert, ezért az előtte való éjszakán megszöktek a fegyverletétel színhe- véről. A hős katonák hazahozták a zászlójukat és a fegyvereiket az- •■?], hogy: ..Hátha szükség lesz még cirra!“’ A zászlót Pintér László nemzet­őrteapitájny rejtette el jászberényi lakásán. Mivel a gyakori házkuta­tások miatt a zászlót nem érezte biztonságban, elvitte Korda János nemzetőrezredes hevesmegyei bir­tokára. Korda János a szabadság harc előtt Szeged tekintélyes veze­tője volt. Később a zászlót elvitték Szegedre és ott párnába varrya őrizték. A házkutatások miatt Kor- dáék sem érezték biztonságban, ezért egy üvegházi narancsfa ládá­jának a fenekére rejtették, két deszkalap közé. Ki gondolta voula hogy milyen nemzeti kincs fekszik a narancsfa földje és gyökere alatt? A Korda házaspár halála után ^ a zászló őrzését leányuk: Dani Ferencné és férje vállalta el A Bach-korszak idején életvesze­delem közepette is megőriznék a zászlót. Dani Ferencné 1875-ben meleg sorok kíséretében kü'rite el Szegedről a Lehel-huszárok zászla­ját Jászberénvbe. a Jász-Múzeum akkori igazgatójának. A Lehel-huszárok zászlaja ma is Jász-Múzeum egyik legbecsesebb történeti ereklyéje. Erdész Sándor TANÁCSOK imimiHHuiiiiiuimmiiMiiNimiiimiiiiiiimii Italai a agáknak Gyermekkönyvtár A Szovjetunióban körülbelül 4M ezer könyvtár működik. Az úttörő­paloták és a klubok sok gyermek­könyvtárral rendelkeznek. Haba­rovszkban nemrégiben nyílt meg a központi gyermekkönyvtár. A könyvtárban többezer kötet külön­böző szépirodalmi mű áll az ifjú ol­vasók1 rendelkezésére. A képen: A habarovszki központi gyermekkönyvtár olvasójában. .— (Foto V. Bajdalov) Engedjék fe! a gyerekeket íz autóbuszra November 23-án — úgy negyed egy tájban — a kőrösiúti autóbusz- megállónál várakoztam több tár­sammal együtt. Fél egyre meg is érkezett a várva várt G. M. 666-os rendszámú autóbusz, melynek a Kénsavgyár volt a végállomása. Volt benne még üres hely bőven s örültünk, hogy beférünk, mert a fagyoskodást, ácsorgást igen meg­untuk már. Csalódtunk azonban, mert minket, akik csak a Cukor­gyárig szándékoztunk menni — nem engedett fel a kalauz. Csak a kénsavgyári gyerekeket vette fel. így kénytelenek voltunk várni a következő buszra tovább. Hideg volt nagyon, kezünk, lábunk fázott. Emellett könnyen kaphattunk vplna influenzát is a nagy átlátástól, ami bizony hosszas iskolai mulasztással is jár. Azt a kérésünket vegye figyelem­be a MÁVAUjr vezetősége és in­tézze el, hogy minket is felvegye­nek a kénsavgyári járatokra. Ha hely van, ez úgy sem ütközik kü­lönösebb nehézségbe. EGERVÁRI LAJOS VIII. ált. isk. tan.. Szolnok TCoggan oesizüJk éltté a. elememen, ha beteg.? Nem nehéz észrevenni a jól fej­lődő csecsemőn, aki nyugodt, jó­kedvű, élénken mozog, jól alszik, jó étvággyal fogyasztja el a táiplálé- kot.Síirva fakad ugyan, ha éhes, vagy álmos, ha melege van, vagy ha fázik, de ha segítünk a baján, abbahagyja a sírást és újra jó­kedvű lesz. Csak akkor szopja az ujját, ha álmos vagy fáradt — kü­lönben játszik. Ha azt látjuk, hogy a csecsemő megváltozik, nyűgös lesz, étvágy­talanná válik, ha sápadtabb vagy fogyni kezd, ha egész nap szopja az ujját, mozdulatlanul fekszik, ez azonnal feltűnik. A rosszul szoktatott, rosszul gon­dozott csecsemőn az anya későn veszi észre a bajt. Az ilyen cse­csemő ugyanis nyűgös, sírós, éjjel sem alszik nyugodtan. Tömni kell, mert nem szeret enni. Hát hogyan vennék észre, hogy myugtaliain'abfo •agy étvágytalanabb, mint máskor. Ha a gyermek mindig átlátszóan sápadt, hogyan vennék észre hogy a kezdődő betegség miatt még egy árnyalattal sápadtabb; ha amúgy is egész nap a szájában van a keze vagy a dudli, hogyan venné észre az anya, hogy többet dudli zik? Ha össze-vissza van széklete — mert össze-vissza etetik, — ho­gyan venné észre a kezdődő bajt a székleten? Ne felejtsük el, nem mindegy, hogy a betegség kezdetén kerül-e orvosi kezelésbe valaki va»gy akkor, amikor a baj már el­harapódzott. Mikor kell orvosnak megmutatni a csecsemőt? A csecsemőt, ha egészséges is, legalább havonta egyszer mutassuk be a védőinté- zetiben. Előfordulhat, hogy az anya nem veszi észre a kezdődő bajt és nem tudja időben megelőzni Soromkívül mutassuk még gyermeket orvosnak, ha rendelle­nességet találunk rajta, ha azt vesszük észre, hegy a gyermek be­teg. Ilyénkor vigyük el a rende­lésre vagy hívjuk ki az orvost. Mikor kell a csecsemőt azonnal orvosnak megmutatni? Amikor ; gyermeknek rossz a közérzete, élet veszélyesnek látszik az állapota. Néha azonban nem olyan rossz a csecserrvö közérzete, de szűnni nem. akaró hasgörcsei vannak, nem egy negyedóra vagy félóra hosszat, ha­nem hosszabb időn át fájdalmasam fei-felsír és szopás vagy teáztatás után s^m nyugszik meg. Lehet, hogy ilyenkor műtétre szorul és néhánv órai késedelem már veszé- V'-ztetheti az életét. Akkor is vigyük azonnal orvos­hoz a gyermeket, ha rekedt lesz. különösen, ha olyan rekedtté válik a sírása, mintha nem is lnne hangja, vagy ha nehezen lélegzik, kapkod a levegő után. Nemcsak azért, mert így k&nnvem megfullad­hat mert ez a diftéria (torok­Egy lenqyel orvosnő hat vak embernek adta vissza látását I Az elblagi | kengyel tengerpart . aékej városi kórház dolgozóinak nagy élményben volt részük: egy 14 éves vak gyermek visszanyerte lá- :asát. Gerard Wisniewski négyhónapo? órában megvakult. A hitlerista megszállás idején szó sem lehetett ■emmiféle orvosi beavatkozásról Véhány hónappal ezelőtt azt taná­csolták a szülőknek, hogy vigyék el a gyermeket az elblagi kórházba, ahol sikeresen alkalmazzák Filatov szovjet professzor módszereit I Dr. Sobieski dar | orvosnő ez év októberében végrehajtotta a szaru- hártya átültetésének operációját, s a 14 éves gyermek visszanyerte lá­tását a jobb szemére. A kiváló sze- mészorvos kijelentette, hogy meg­kísérli a bal szem meggyógyítsál L Dr. Sobieska Clar már hat ha sonló műtétet hajtott végre, hat vak embernek adta vissza látását. A/, orvosnő egyébként lelkesen kiveszi részét a társadalmi munkából is. Jó munkájáért tanácstagnak jelölték, gyík) jele lehet. Ha ez ellen kellő időben gyógysavat kap, meggyó­gyulhat, de néhány órás késés a gyermek életébe kerülhet. Sürgősen meg kell mutatni a csecsemőt orvosnak, ha szüntele­nül hány és nem marad meg benne semmi — még akkor is, ha hányás köziben méig nem rosszkedvű és nem tesz tossz benyomást. Általá­ban komoly betegségek szoktak ilyen súlyos hányással kezdődni. Maga a hányás is — ha állandó — veszélyezteti a gyermek életét. TCaintzntiti a baba. Az anyák joggal félnek attól, hogy a csecsemő hasmenést kap­hat. Egyes hélyeken ugyan azt hi­szik, hogy a csecsemő hasmenése tisztulást jelent, de ez tévhit, mert a csecsemő elsorvadásához vezet­het. Sok csecsemő pusztul el has­menés miatt, komoly életveszélyes betegség ez, de meg lehet előzni. Hogyan lehet megelőzni a has­menést. Szoptassuk a csecsemőt. Amíg szopik a csecsemő, kevésbbé van kitéve súlyos hasmenésnek. Gondosan készítsük elő a táplá­lékát. Hasmenést kap a csecsemő, ha nem megfelelően választják ki és készítik el a táplálékát vagy lends?,crtelenül táplálják. Ha az anya pontosan követi az orvos uta­sítását, ha nem ad mást és más­képpen enni a csecsemőnek, meg­előzheti a hasmenést. Az étel mindig friss, kifogásta­lan legyen. Csak kifogástalan ételt adjunk a gyermekeknek! Kóstoljuk meg, mielőtt odaadjuk. Amibe egyszer brieevett a gyermek, azt ne tegyük félre, hanem.' öntsük ki, az elkeveredett a gyermek nyálá­val és könnyen romlik. Lehetőleg mindig mindent frissen főzzünk. Az állott ételben könnyen elszaporodnak az esetleges bakté­riumok és súlyos fertőzést, hasme­nést okozhatnak. Ha egyszerre főz­zük meg a gyermek egésznapi táp­lálékát. akkor amint kész, gyorsan hűtsük le és használatig tartsuk ’efedve hűvös helyen. A fertőzéses hasmenést olyan baktériumok okozzák, amelyek a beleket betegítik meg, mint pél-, dául a vérhasbacilus. Ezek ellen úgy védekezünk, hogy a legapróbb részletekben-is ragaszkodunk a tisz­tasági szabályokhoz. Székelés után mindig igen gon­dosan mossunk kezet, mert látszó­lag eaészsée^s ember széklete is tenyészthet hasmenéses betegséget. Ugyanis van olyan ember, aki egészséges, de torkában, beleiben betegségeit okozó kórokozók élnek, anélkül, hc-gy őt megbetegítenék. Sokszor a betegség átvészelése után megmaradnak ott a bacHúsok, más­kor nem tudni, mikor kerültek szervezetébe. Az ilyen ember baci­lusgazda. Nem érzi, hogy beteg, nem tud róla, éppen ezért nem is vigyáz. Nem mossa meg jól a ke­zét minden WC-használat után és mosatlan kézzel megfogja a gyer­meket, a gyermek cucliját vagy egyéb holmiját és így átviszi a betegséget. A családban, akár gyermek, akár felnőtt kap hasmenést, azonnal vizsgáltassuk meg orvossal. Soha­sem.' tudhatjuk, valóban csak a gyomrát rontotta el — mint gon­doljuk — vagy például vérhasa van. Jllit tegyünk, antig aa orom ni gélkexik ? Adjunk inni. Minden betegség­nél, akár lázas a csecsemő, akár hasmenése van, akár hány — ad­junk neki inni. Legjobb az egész világos keserű, vagy enyhén édesí­tett tea. A hányósnak kanalanként adiuik, a többi ihat. amennyit akar. Minél többet, annál jobb. A has- menéses lázas csecsemő könnyen kiszárad és ettől megmérgezodik. Ez ellen védjük meg azzal, hogy teát adunk neki. Ne adjunk mindig enni. Ha szo­pik a csecsemő, adjunk neki szo­pás előtt annyi teát, amennyit meg­iszik, aztán szoptassuk meg. Más ételt ne adjunk addig, amíg az or­vos nem látta. Az idősebb cse­csemőnek, ha éhes, adhatunk áttört almát, vagy víziben főtt répát, esetleg burgonyát, de csak akkor, ha nem hány, ha nincs 'baj a szék­letével és ha ő maga is kívánja. A lázas csecsemőt borogassuk. Ha nincs bőrbaja, a borogatás nem árt. Borogatni mindig nagyobb testfelületet kell. Leghelyesebb, ha törzsborogatást adunk. A csuklóra és bokára csavart borogatás senv- mit sem ér. Ne kuruzsoljunk. Orvosi rendelet nélkül sohase adjunk orvosságot. Először vzsgáilja meg a beteget az orvos, azután jöhet csak az orvos­ság! Sohase használjuk fel az or­vos utasítása nélkül az előző be­tegségből visszamaradt orvosságot. Ne adjunk se aszpirint se kalmo- pirint, se ultraszeptilt, se mást, ami éppen van! Sok bajt okozha­tunk vels! A téli könyvvásárra mxánton ielentőa új könyvet ad ki a Sxikra Könyvkiadó Megjelenik Lenin Művei XI. és XII. kótete. Kiad'ák ,,A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Kongresszusainak, konfe­renciáinak és Központi Bizottsági p'énu- mainak határozati” című gyűjtemény II. kötetét. Díszes kiadásban kerül az olva­sók kezébe Vorosi.ov c'kkeinek és beszé­deinek gyiüteménye. melv az I91S—l93B-ig terjedő Időszakot öleli fel. A kötet szá­mos írása a szovjet hadsereg tó-Fnelmi múltjával, kialakulásával, más cikkek a gazdasági munka különböző területeivel foglalkoznak. A téli könyvvásárra jelenik meg Mao Ce-tung válogatóit müveinek IV. kötete is. „Az I., II., III., Internacionálé. A kommunista és munkáspártok” című könyv anyagát a Szikra a nagy szovjet Enciklopédia megfelelő cikkeiből á.lltotta össze. Ailntmese prózákon | AZ ERŐ HELYZETÉBŐL I írta : D. ZASZLAVSZKU | A 7. állatkert bezárta kapuit. Az utolsó látogató is távo­zott. Eljött az állatok pihenésé­nek ideje. Az orosziiáuketrec lakói Szená­tor, az elaggott afrikai oroszlán köré gyűltek. Szenátor veit az Állatkert egyetlen sivatagi szü-' letésű oroszlánja. A többi mind állatkertben, cirkuszban született és nevelkedett. Sivatagi őseik Életmódja legendának tűnt előttük. Különben maga Szenátor is csak ködösen emlékezett vissza ifjú éveire, összekeverte emlé­keit az állatkerti vezeti» magya­rázatával. Az oroszlántórsadalom udvariasan leplezett, gúnyos hi­tetlenséggel hallgatta meséit. — Nagyapó, meséld el, hogyan száguldoztál Afrikában! — un­szolta Szenátort unokája, a kis kópé Kölyök. Ugye, a kutyák nem tudtak utolérni. — A kutyák nem utánam, ha­nem előlem futottak. — dicse­kedett Szenátor. — Mindenki me­nekül t előlem.'. Én voltam a leg­erősebb. a sivatagban — És milyen volt a sivatagi napirend? — kíváncsiskodott Kö­lyök. — Naponta hányszor kap­tatok enni? Mikor kezdődött a látogatási idő? Sz~ni9.ter megvetően mosoly- ;oft­— Oda nem tártak ’átogatók. Ss magam tápláltam magamat. Nappal aludtam, éjszaka zsák­mány után néztem'. Ö, hogy tud­tam bömbölni. A legelső basszus voltam a s'vatagban. — De miért bömböltél, Nagyapó? — Azért, kisunokám, hogy re­mit'etet keltsek. — Amint elbő- dültem, mindem vad elvesztette gondolkodó képességét a félelem­től. Menekültek volna, de lábuk nem engedelmeskedett. Nem tud­ták, hova bújjanak. — Zsaroltál? — kérdezte epé­sem Docens, akit a ketrecbon a legokosabb oroszlánnak tartottak. — Ugyan, ez nem volt zsaro­lás. Elbődültem, aztán egy ugrás és vége is volt mindemnek. Az antilop karmaim közt vergődött. Fogaim belemély edteík s már csak a csontok recsegtek. , — Megengedték neked, hogy eleven ántilcnot bánts? — hitet­lenkedett Kölyök. — Rosszul emlékszel, Nagyapó. Ilyen sza­bály nincs. — Nem is kertem engedélyt. Ott egyetlen szabály van: az erő­sebb megeszi a gyengébbet. Én voltam a legerősebb, mindenki­vel p?t tettem amit akartam.'. — Értem — mondotta Docens, aki hallgatni szokta, miről be­szélnek a látogatók. — Erre mondják: politika az erő helyze­téből. Az embereknél sokféle helyzet van. Ilyet is hallottam: a a béke helyzetéből, a demokrácia helyzetéből... — Igen, —- hagyta helyben Szenátor. — Ez íay van Ná'unk azonban egyetlen helyzet volt: az orő helyzete. Aki bírja, marja. Hcrám snnki sem.' mert nyu’ni. Kölvök sunyin megkérdezte: — Nagyapó, dohát az erő hely­zetéből hogyan kerültél a ketrec helyzetébe? A fiatal oroszlánok vihogtak. A nőstény oroszlán a párját ért sértés miatt fogát vicsorította. Szenátor felemelte bozontos fe­jét és így válaszolt: — Igazad van. Kölyök. Rászol­gáltam a csúfolódásra. Ostoba voltam fiatalkoromban. Nem jöt- trm rá, hogy az erő helyzete az értelem helyzete nélkül fabatkát sem ér. A sa'iat helyzetemből ítéltem meg mindent a sivatag­ban. Azt hittem, nálam erősebb nincs. Aztán kiderült, hogy az ember er5s,ri>b. Nála az erő hely­zete párosul az értelem helyzeté­vel. — Miért nem bömböltél rá az emberre? — értetlenkedett Kö­lyök. — Hiszen bömböltem. így buk­kantak rám. Aztán bemutatták nekem az erő helyzetét... — Fájt — kérdezte Kölyök részvevőén. — Nem, szégyenem magam. Kezemen, lábamon megkötve hurcoltak ... — A nésy mancsodon — javí­totta ki Kölvök. — Igen. Szóval összekötözve hurcoltak. A kis vadak, meg a bokrokból nevették. „Ez orosz­lán? Nem oroszlán, öszvér“ — visították a nyulak... Igazuk volt. — Maradtak még Afrikában a fajtádból? — kíváncsiskodott Kö­lyök. — Hegy Afrikában maradtak-e, azt nem tudom. De Amerikában még vannak elegen. 'Siávika^M.ídá a, tenget {mellén A Fehér-tenger fe­nekén — kaszálógép halad. Bizony, igazi kaszálógép. Éles kései egyenletes sorokban vágják a zöld, piros, kék füvet, „Hogy-hogy? — akad meg az olvasó —, hát piros fű is léte- zik?‘‘ Létezik hát, csak nem a kolhozföl­deken, hanem a tenger fenekén, Hogy került a kaszá­ló gcp a tenger mélyére és minek kaszálja eze­ket a furcsa füveket? A tengermenti orszá­gok lakosai már rég­óta élelmiszernek hasz­nálják a vízinövénye­ket, a moszatokat és hínárokat. A Hawai- szigeteken például 60- féle ételt készítenek hínárokból. Az írorszá­gi és japán! partvidékek lakosainak asztalán ma is gyakran helyettesí­tik a szárazföldi zöld­séget a tengeri káposz­tának és tengeri salá­tának nevezett vízinö­vényféleségek. A tengerek és óceá­nok növényzetét ezen­kívül felhasználják a e«lr*lvwi . szeriparbsn, kozmeti­kában és fényképé­szetben is. A vízinövények táp­lálékul szolgálnak az állatoknak is. Az úgy­nevezett „északi takar­mányegyvelegben1', amelyet a Fehér-ten­gerpartján fekvő kol­hozok használnak a szarvasmarha takar­mányozására, 80 száza­lék vízinövény van. A tengerparti kolho­zok takarmánybiztosi- tása nemrég még a ten­ger szeszélyétől füg­gött. Ha a hullámok elegendő mennyiségű hínárt dobtak partra, akkor a jószágnak is elegendő takarmánya volt. A természet szeszé­lyeit ma már kordában tartják a szovjet em­berek. A szovjet tudó­sok, az Északi-sarki földművelési, állatte­nyésztési, halászati és vadászati intézet mun­katársai rájöttek, hogy a tengermélyi „ter­més’* betakarítását is lehet gépesíteni. Kü­lönleges úszómüvet szerkesztettek, amelyet vízalatti mezőgazdasági Töl Or<rn1 • 1 t ti •-* r-. 1 géppel, gereblyével, kazlazó és asztagrákó géppel szereltek fel. Az úszómű egy nap alatt 40 tonna takar­mánykeveréket gyújt ősszé, ami 120 tonna elsőrendű szénának fe­lel meg. Ez azonban még nem minden. Hosszú és ne­héz kísérletek során megállapították, hogy a legnagyobb tápértéke a Chlorella nevű moszat- f él ének van. A szárí­tott Chlorella 50 száza­léka fehérje és 20 szá­zalék zsírtartalommal rendelkezik. A chlorellát már nemcsak aratják, ha­nem vetik is. A sekély tengerrészeken vetik el, mert nagyon szereti a napot. A Chlorella növény- ápolást is igényel, akárcsak g szárazföldi takarmányok. Fersze, nem túlságosan igé­nyes : mindössze egy­szer kel] fej trágyázni ásványi sókkal és szén- savgázzal kevert, sűrí­tett levegővel. Nerr könnyű művelet ez ■ de a chlorellát viszon:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents