Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-16 / 296. szám

4

SZOLNORMEGYEI NÉPLAP

1954 december 16

Az orvostudomány nagy vívmánya: a fájdalommentes szülés

jVJÍár több biztató hírt kaptunk arról, hogy ia Szovjetunióban sikerrel jártak a kísérletek a szülési fájdalom csillapítására. Sőt már Magyarországon is remény \ai arra, hogy rövidesen teljesen sikerül megszüntetni a szülésnél fellépő fájdalmakat.

— A szülési fájdalom csillapításával még csak pár éve foglalkozunk komolyan. Ezelőtt természetesnek — mintegy természeti örökségnek vettük azt. hogy szülni csak fájdalommal lehet. A haladó orvostudomány azonban nem fogadta

e! ezt a régi, idealista tanítást, és vizsgálat alá vette a szülési fájdalmakra vonatkozó álláspontot. Helytelen már masa a nézet is, hogy a szülés mindig fájdalmak közepette ziajlott le.

A tudomány mai nregvilágításá- val feltételezzük, hogy az emberiség őseinek a szülés még nem volt fájdalmas, s azt az ember fejlődése nevelte ki. Ha valamely eseménytől félünk, ha valamely esemény előttünk titokzatos, akkor azzal az eseménnyel kapcsolatos kellemetlen behatásokat mindig fokozottan érzékeljük. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy az idegrendszer, a lelki beállítottság szerint különböző

emberek ugyanolyan fájdalmat különbözőképpen éreznek. A szülési méhösszehúzódásokat valószínűleg az ősember is érezte, hiszen valami figyelmeztetőnek kellett lenni, ami a várható eseményt bejelentette, ami arra késztette, hogy arra alkalmas védettebb helyet keressen.

A zonban az semmi esetre sem lehetett annyira fájdalmas, 'hagy azt ma -— különösen az idegesebb, önmagukon uralkodni nehezen tudó — szülő nők jelzik. Hogy ez ma így van, ennek is megvan a magyarázata.

,Ha meggondoljuk* hogy még 100 évvel ezelőtt is mennyi 'anya pusztult el szülésben, akkor szinte természetes. hogy az a szülőanyák előtt félelmetes esemény volt. s ennek a félelemnek a következtében alakult évezredek, esetleg évmilliók során az eredetileg fájdalmatlan méhösszehúzódások mai fájdalmas érzése.

Szovjeunióban éppen az elmondottak felismerése után vezették be az úgynevezett pschi- choprophidacticus szülési fájdalomcsillapítást. Ez abból áll. hogy a terhes anyákat kioktatják a terhesség lefolyására, a szülés alatt az emberi testben lei át, szódó eseményekre. A leendő anyák előtt így a szülés már nem lesz titokzatos, félelmetes valami, hiszen tudják,

hogy ma már a modem orvosi tudomány a szüléssel kapcsolatban minden esetleges rendellenességen segíteni tud, amitől pedig nem félünk, az már nem is annyira fájdalmas.

Természetesen ezen módszer által elérhető eredményekhez is idő kell, mert évezredek behatását még a

legmodernebb dialektikai módsze- rekkel sem lehet gyorsan kiküszöbölni. Ennek az állapotnak elérését meggyorsítják a szülés alatt újabban alkalmazott fájdalomcsillapító eljárások. A szülési fájdalomcsillapítás ma leginkább a lkalma- zott módja az, hogy a méhösszehúzódások alatt érzett fájdalmat hódító szerekkel kiiktatják.

TT zy olyan anyagot kellett kl^ kísérletezni, mely pillanatok alatt hat, hatása az adagolás abbahagyása után azonnal megszűnik és ami a legfontosabb, huzamosabb alkalmazása után sem ártalmas az anyára és a magzatra.

Ilyen szer a „Narcogen.*’ Ezt a szert a testvéri Csehszlovákiában gyártják, ennek gőzeit, a fájások elején egy hazai gyártmányú készülékkel belélegeztetik két-három légvétel után a szülő anya egészen felületes bódulatba esik és fájdalmat nem érez, amelyből a szülési fájdalom végére magához tér.

Ez a módszer minden ártalom nélkül 9 órán át alkalmazható. Túl- altatás nem következhet be. Amennyiben az altatás mélyül, a szülő nő keze lehanyatlik, miáltal egy nyílás válik a készüléken szabaddá, s azon friss levegőt lélegez be, mire az altató koncentrációja a szervezetben rohamosan csökken.

T/írnek h szellemes megoldás- nak köszönhető, hogy az igazi alvás úgyszólván sohasem fordul elő, csak kissé bódult állapot, mely alatt a beteg öntudatánál van, a feltett kérdésekre válaszol, a kapott utasításokat végrehajtja, fájdalmat azonban nem érez/

A KAMÉL1ÁS HÖLGY

Egy francia kisvárosban él a gazdag, dölyfös Duval család. Leányukat, Blanchet, egy ugyancsak „tekintélyes1- család fiával jegyzik el. Természetesen a föhang- suly a két vagyon egyesítésén van. Blachern kívül az öreg Dux’a! nak egy fia is van, Armand, aki Fámban elvégezve az egyetemet, a párisi aranyifjak léha életét éli. Színházi estélyek, mulatságok nap mint nap .,. Egy ilyen időt töltő színházi estén a könnyű szerelmekhez szokott fiatal férfi szivét furcsa melegség járja át.. Az egyik páholyban bizarr szépségű fiatal nőt lát meg.

A feltűnően elegáns nő Gautier Marguerite, egy öreg gazdag herceg kegyeltje.

Armand barátai ismerik Mar- gueritet, akinek a társaság egyik tagja Prudence kisasszony, szomszédja és barátnője is. így semmi akadálya, hogy Armandot az előadás szünetében bemutassa a gyönyörű, kacér lánynak. Az előadás után Armandot barátaival együtt vacsorára hívja meg Marguerite. Marguerite, aki eddig csak a léha szerelmeket ismerte, bizonytalanul tapasztalja, hogy őt is megremegteti az Armanddal való találkozás. Marguerite súlyos tüdőbajban szenved és ezen az esten is rosszul lesz. Armand itt eszmél rá. hogy mélyen szereti ß lányt. ElválaszthatatlaSzines íranzia film Dumas regénye nyomán

ben megtagadja az anvagi támogatást. Marguerite ezzel sem törődik és hogy zavartalan boldogságukat anyagi gondok ne veszélyeztessék — ékszereit lassan eladogatja. Először eltitkolja anyagi nehézségei t Armand előtt, de

nul együtt töltik napjaikat. A „kaméliás hö!gy‘‘ ebben a virágillatú, tiszta érzésben megváltozik és már-már azt hiszi, hogy őrá is olyan becsületes családi élet vár. mint másokra. Armand- dal és barátnőjével — Prudenccel — együtt egy vidéki házba költözik.

A friss levegő, a napfény és a józan élet Marguerite egészségét is helyre hozza. Úgy látszik, hogy minden rendbejött, amikor a herceg megtudja, hogy Marguerite szerelmesével tartózkodik a vidéki házban. Féltékenységévégül mégis bevallja, hogy mindent eladott. Armand elhatározza, hogy közjegyző előtt vagyonának egy részét a lányra íratja.

Míg Armand a közjegyzőnél tartózkodik, Duval elmegy Miar- gueritához. A beteg nőt szemlátomást megtöri a borzalmas kérés: szakítson Armanddal. A meggyötört nő teljesen összetörve, szinte akarat nélkül egyezik bele, hogy elhagyja szerelmét. Levélben önfeláldozóan azt írja Armandnak, hogy nem szereti.

Az elveszett boldogság még betegebbé teszi, s lassú fonnyadás- ra Ítéli a lányt. Mindenkitől elhagyatva, bútoraitól és mindenétől megfosztva lassan haldoklik Marguerite. Csak dajkája van mellette, ekd az ablaknál ülve. halkan sirdogálva várja Marguerite kérésére, Armand érkezését. És Armand az utolsó pillanatban, az eltávozó búcsúperceiben érkezik. S Marguerite, Armand karjaiban, csendesen, boldog kis mosollyal alszik el örökre (Bemutatja a szolnoki Vörös Csillag mozgó, december 16-tól december 22-ig.)

cA Szel nak megyei Qléplap sajtón rtkétja @sépán

Nagy érdeklődés előzte meg a Néplap csépai ankétjét. Ilyen még nem volt a községben, s akinek problémája volt, eljött a községi kultúrotthonba, hogy elmondja azt és segítséget kérjen a panasza orvoslásához.

Legtöbben a tiszaugi gépállomás vezetőit és egyes traktorosait bíráltál?:, amiért kivételeket tesznek a munka elvégzésénél. A hibát még ázzál is tetőzik a vezetők, hogy nem hallgatják meg a dolgozó parasztokat. Kecskés Béla, a gépállomás igazgatója nem jelent meg az ankétem, pedig mikor meghívta a községi tanács vezetője, megígérte, hogy öljön.

özv. Takács Jánosné, Szörf fi JáA társadalmi tulajdon védelméről

A társadalmi tulajdon védelmét szolgálja az 1950. évi 24. számú törvényerejű rendelet. Ez a törvény már a bevezetőjében hangsúlyozza, hogy nemcsak büntetőjogi, hanem politikai, kulturális és társadalmi nevelőeszközökkel oltalmazza a társadalmi tulajdont. Erre főleg azért van nagy szükség, mert vannak megtévedt emberek, akik abban a téves hitben élnek, hogy a társadalmi tulajdon elherdálása megengedhető, nem bűn.

Ez a törvényerejű rendelet magas büntetési feltételeket állapit meg azokkal szerr'ben, akik lopást, sikkasztást, csalást, jogtalan eltulajdonítást, vagy rongálást követpek el a közösségi tulajdonban. Az ilyen bűncselekmények egyszerű eseteiben is 5 évig terjedhető börtön a büntetés, de az ismételt és bűnszövetkezetben elkövetése esetén 10 év is lehet, sőt rendkívüli esetekben a halálbüntetés kiszabására is sor kerülhet.

A mi megyénkben is sokan kaptak büntetést az elmúlt év során azért, mert a nép vagyonára emelték kezüket. Ezek között elsősorban az osztályellenség szerepel. Ilyenekkel szemben a bíróságck szigorú ítéleteket hoztak, mint pl. a kunhegyesi járásbíróság, arrely Fehér Endre kulákot, aki a termelőszövetkezet termékeit lopta és emellett egy tsz-tagot súlyosan bántalmazott, 3 évi és 6 hónapi börtönre ítélte.

Sajnos, azonban nemcsak az osztályellenség, hanem gyakran a kevésWbé öntudatos felelőtlen egyének is követnek el bűncselekményeket. A kisújszállási Sütőipari Vállalatnak a vezetője, Lukács Gyula

feltűrte azt, hogy az üzem dolgozói térítés nélkül vigyék ki az üzletből a kenyeret, a vállalat raktárosa, Nagy Gyula pedig megengedte azt, hogy a lisztet mérés nélkül hordják a sütéshez. Ennek következtében a leltározás atlealirrával mintegy 20 mázsa liszthiányuk vélt, A bíróság mindkettőjüket 1—1 évi börtönre ítélte,

Hasonló ehhez a jásziványi Törekvés tsz elnökének, Járvás Istvánnak a bűnügye, akit a járásbíróság 7 hónapi börtönbüntetésre ítélt, mert a tsz darálójának vámkeresményét elsikkasztotta, a közös tejet pedig részben a saját nevére, részben egyes jóbarátai nevére szolgáltatta be. így scikezer forinttal károsította mag a tsz tagságot. Súlyosbított az eseten az is, hogy előzőleg már figyelmeztették.

Tűrhetetlen állapot az is, hogy a turkevei Vörös Csillag termelőszövetkezetnél és a kunszentmártoni Zalka Máté tsz-nél eltűnnek a tsz zsákjai. A ber- rr előszövetkezet vezetői is hibásak, mert elmulasztották a felieűentést.

A Törökszentmiklósi Gépgyárban is gyakran előfordul, hogy értékes gépek, alkatrészek kint rozsdásodnak a szabad ég alatt, nem törődik velük senki. Más helyeken az élelmiszerek a gondtalan tárolás következtében megrorr ianak és emberi fogyasztásra alkalmatlanná válnak, szintén a közös vagyon iránt tanúsított figyelmesség hiányában. Mindezek a jelenségek akadályozói a júniusi Programm, a dolgozó nép életszínvonala emelésének, amit közös erővel kell kiküszöbötai.

Kiss Endre, megyei ügyész.

ncssné, ifj. Óbarna József, Szloboda Sándor azt vetették fel, hogy leszerződtek a gépállomással. Vállalta is a gépállomás, hogy november 15-re befejezi a talajmunkát Ezzel szemben a mai napig meg sem kezdte azt. özv. Takács Jánosné pl. szeptember 2-án kötötte meg a szerződést, a 134 forint munkadíjat kifizette. A traktor ott volt földje mellett, azonban Jakab János és Bíró József traktorosok elmentek Tóth János messzebb fekvő földiére szántani. Ifj. Öbarna József is hasonlóan járt.

Általános panasz az. hogy a traktorosok azoknak szántanak, akik bort adnak. Túri Mihály elmondta, hogy 12 liter bolt és 50 forintot adott a munikadíjon felül, (Bíró Józsefnek és Jakab Jánosnak!, hegy idejében elvégezzék a munkát. — Velő György egy hold búzavetését Kiss József traktoros tönkre tette, a fordulásokat azon végezte.

Többen kifogásolták, hogy az állatbeadásnál sokat levon a begyűjtő Vállalat. Ha pl. 100 kiló sertésbeadási kötelezettsége van egy dolgozó parasztnak, s átad 117 kilót, — csak 85 kilósként írják jóvá a B. jegyen Cseh Márton 7o éves paraszt bácsi jogosan vetette fel, hogy miért kell Csépiről Tisza- ugra, vagy Kunszentmártonba szállítani a hízót, amikor községükben is van vasútállomás? Felesleges időkiesést és 30—40 forint fuvar- költséget jeleni ez esetenként.

Itt kell megjegyeznünk, hogy kormányunk méltányolta a dolgozó parasztok azon panaszát, hogy fok a 15 százalékos levonás a 126 kg. hízón aluli súlynál. Abban az esetben, ha nagyobb sertése nincsen a dolgozó parasztnak, mangalica sertésnél 90, húsisertésnél 120 kg-ig teljes súlyban kell átvenni. Ehhez az állatorvos és a községi tanács igazolása szükséges. A rendelet az elmúlt héten jelent meg, ennek értelmében kell eljárni.

Túri Mihály azt is szóvá tette,

hogy nem biztosított, mégis követelik tőle a biztosítási díjat. Ott is elmondtuk, de meg kell írnunk, hogy kormányzatunk a kötelező biztosítással a dolgozó parasztok érdekét tartja szemelőtt. Persze, az már 'hiba, amiről ifj. Öbarna József beszélt, hogy hiába fizette ki a biztosítási díjat, — amikor szőlőjét e-lvert? a jég, nem kapott semmi kártérítést az Állami Biztosítótól.

Mészáros Leó és Cseh Istvánná arról beszéltek, hogy sen' a szőlő, sem a gyümölcsös nem termett

semmit ebben az évben, s nem törölték a bőrbe adási kötelezettségüket, s kedvezményt sem kaptak.

A földművesszövetkezet áruellátását is bírálták. Túri Béla cin on- dotta, hogy Tiszasa ;on egy üveg szódavíz 1 forintba, Csépán ugyanaz 1.50 forintba kerül. Nagy hiba, hogy nagyon sokszor még ennyiért sincs. Farkas Mártonné azt tette szóvá, hogy nincs rizs. A dolgozó parasztok most vágják a disznót, s nagy szükségük lenne a hurka megtöltéséhez rizskására. A föld- művesszövetik'ezet vezetői sokat tanulhatnának a tiszasasiaktól. — ahol szalonna, tepertő, kolbász, lárnpaüveg s egyéb fontos közszükségleti cikket megvásárolhatnak a boltokban.

Az itt elmondottakon kívül igen sok hiányosság hangzotté1. Egyesek olyan követelésekkel is felléptek, melyeket jelenleg még nem tudunk teljesíteni. Azonban, ha a dolgozók látják, hogy foglalkoznak ügyeikkel, rreshallgatják véleményüket,, belátják és egyetértenek abban, hogy a mezőgazdasági munkák jó és ideiéiben való e1 vész égével, állatállományuk fejlesztésével csökkennek a nehézségek. Mindennapos problémáikkal való foglalkozás, s a jogos panaszok orvoslása pedig jobb munkára serkenti őket.

F. L.

MARK TWAIN:

KORMÁNY ZÓ VÁLÁS ZT ÁS

Méhány hónappal ezelőtt kor- ' ~ mányzónak jelöltek a nagy New York államban, hogy a Függetlenségi Párt zászlaja alatt felvegyem a harcot Mr. T. Smith-tel és Mr. Blank J. Blankkel. Valahogy úgy éreztem, hogy egy előnyös tulajdonságom feltétlenül van a fentebb említett uraikkal szemben — még pedig tiszta jellemem. Az újságokból világosan látható volt, hogy elmúlt már az az idő, amikor ők még esetleg tudhatták, mit jelent az: becsületes nevet viselni. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi években mindenféle szennyes bűnei összecimboráltak. De ugyanakkor, amikor büszkélkedtem a híremmel s titokban örültem neki, a kényelmetlenségnek valami iszapos mellék ága kavarta fel boldogságom mélyeit — zavart, hogy nevemet ezekkel az emberekkel együtt emlegetik mindennapos szócsatákban. Egyre nyugtalanabb lettem. Végül is megírtam nagyanyámnál!

a dolgot. Gyorsain és élesen válaszolt;

Soha é'etedben nem tettél semmit, am'ért szégyenkezned kellene ... — semmit az égvilágon. Pillants az lóságokba ... pillants beléjük és értsd meg, mifé'e jellem Smith úr és Blank úr s aztán ám lásd, le akarsz-e süllyedni az. n színvonalukra s hajlandó vagv-e velük fellépni a nyilvánosság színpadán.

KA intha eltalálta volna a gon- 1 1 dolatomat! Egy szemhunyást sem aludtam aznap éjszaka. Mindazonáltal mégsem léphettem vissza. Teljes bizalmat élveztem s tovább kellett folytatnom a harcot. Amint reggelizés közben kedvetlenül nézegettem az újságokat, egy cikkecskén akadt meg a szemem s őszintén mondhatom, soha életemben nem voltam még ennyire zavarban.

HAMIS F.SKO. Most hogy Mr. Mark Twain, mint kormányzújelíilt a nép elé lép, talán hajlandó lesz magyarázatot adni, hogyan (télték el a kokinkínal Wakawakban 1563-ban harmincnégy tanú terhelő vallomására hamis esküért, amely hamis esküvel el akarta rabolni egy

szegény bennszülött özvegyének s tehetetlen családjának soványka banán- földjét, egyetlen létalapját és támaszát kifosztottságában és elhagyatottságában. Mr. Twainnek kö*e'essége magával és a nagy néppel szemben, amelynek szavazatait kéri, hogy az ügyet tisztázza. — Vájjon megteszl-e?

A zt hittem, lerogyok az álmél- “ kodástól. Ilyen kegyetlen, szívtelen vád! Sohasem voltam Kokinkínában. Sohasem hallottam Wakawakról! Nem tudtam, mit tegyek. Dühös és tanácstalan voltam. A nap elszaladt s én nem csináltam semmit. Következő nap ez állt az ú,iSágban ... semmi több:

FONTOS. Megjegyezzük, hogy Mr. Twain feltűnően hallgat a kokmklnal hamis esküvel kapcsolatban.

N. B. (Jól jegyezd meg!) A választás5 harc további szakaszaiban ez az újság csak mint „a Becstelen Esiküszegő T\vain“-t emlegetett. Utána jött a Gazette, a követkeFELVILÁGOSÍTÁST KÉRŐNK. Meg méllúztatja-e magyarázni az új kormányzójetolt a polgártársainak (akik szerencsétlenségükre rá akarnak szavazni) a következő kis epizódot. Monta^ nában a jelölt lakótársai Időről időre apró értéktárgyakat veszítettek el, míg végül Is — miután mind eme tárgyakat hiánytalanul megtalálták Mr. Twain zsebeiben vagy „poggyászában” — (vagyis az újságpapírokban, amelyekbe csapdái! burkolta) — úgy érezték, hogy saját javára figyelmeztetniük kell. ezért hát bekátrányozták, tolbaforgatlák és feliiltették egy palánkra- majd pedig azt tanácsolták neki, hagyja egyszersmln- denkorra üresen azt a helyet, amelyet a táborban elfoglalt. Vájjon megteszl-e?

Láttak már ennél eltökéltebb rosszindulatot? Soha életemben nem jártam Mont-ánában.

(Ezután a Gazette mindig csak így beszélt rólam: „Twain, a Montana! Tolvaj*’.)

lyjost már aggódva vettem kéz- 1 be az újságokat — a vágyva- vágyott takarót emeli fel így az ember, ha valami azt súgja neki, hogy csörgőkígyó lapul alatta. — Egyik nap a következőkre bukkantamHAZUGSÁGON ÉRTÜK. — A Five Points-i Mirháé* O’ Flanagan F.sq. és a Water Street-i Mr. Snub Ra*ferfy Mr. Catty Mu'igan közjegyző által hitelesített eskiit'e alnp’ín bebizonyosodott, hogy Mark Twainnek azon aljas állítása,

amely szerint nemes zászlóhordozónknak, Blank J. Bianknek a nagyapját útonállásért felakasztották, szennyes és orcátlan hazugság, s minden ténybeli alapot nélkülöz. A becsületes emberek szíve elszorul, amikor látták milyen szégyenletes eszközök segítségével akarnak egyesek politikai sikereket e*érni, s megtámadják a halottakat a sírban, megszentelt neveiket rágalommal mocskolják be. Ha arra gondolunk, mekkora gyötrelmet okoz ez a nyomorult aljasság az elhunyt ártatlan rokonainak és barátainak, kedvünk volna felizgatni a háborgó és sértett közönséget, hogy gyűljön össze és álljon törvénytelen bosz- szút a rágalmazón. De nem. á+adjuk nt a marcangoló le’kilsmeret gyötrelmeinek (bár, ha a szenvedélv úrrá tesz a közönségen, s az vak dühében testileg bántalmazza a rágalmazót, azt hisszük. mindenki előtt nyilvánvaló, hogy egyetlen bíróság sem vonhatja felelősségre, egyetlen törvényszék sem ítélheti el a tett elkövetőit).

A zseniális zárómomdat éj- ” szaka sürgősen kiugrasztott az ágyból, ki a hátsó ajtón, míg a „háborgó és sértett közönség” az elsőn tódult be, jogos felháborodásában összezúzva minden útjábakerülő bútort és ablakot s elmenetelekor magával víve minden elmozdítható értéket. És mégis, a Rzentírásra tett kézzel merek esküdni, hogy sohasem rágalmaztam