Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-10 / 291. szám

2 SZOLNOKMEGVEI NÉPLAP 1954 december 10. dlkUöi' ér aalamiía szó, ßtirssal Szerkesztőségünk levelesládákat helyezett el a szolnoki üzemekben, így a Járműjavítóban is. Ennél a vállalatnál azonban a dolgozók az első napokban nerr.’ dobtak bele levelet. Mi lehet ennek az oka? — kérdeztük az egyik munkástól. — Sokat lehetne arról beszélni“ — volt a felelet. — No, ezzel ugyan nem tudtunk meg sokkal többet, de majd megkeressük az okot, — határoztuk el. Ilyen előzmények után jutottam el a Járműjavítóba. Igen nagy üzem ez, többezer ember dolgozik itt. Közülük minden bizonnyal so­kan igényelnének segítséget, vagy valamilyen magyarázatot, tanácsot kémének egyes kérdésekben, mint ahányan mostanában teszik, ha ilyenirányú szándékukban nem gá­tolná őket valami. Vájjon mi le­het a gátló ok? Talán a bírálat el­fojtása? Nem valószínű, hogy a bírálat nyílt visszautasítására, vagy a hibát felvetők elleni intézkedé­sekre merne vállalkozni valaki. Nézzük, mi a véleménye erről Cseh elvtársnak, az üzemi pártbizottság titkárának; „dl bháfaiful nines baj, csak az S-nbízálattaC Hm! Ha az utóbbival baj van, sán­títani kell a véleménynyilvánítás­nak is, — ötlik eszembe. Ugyanis, ha azt látják a dolgozók, hogy hiába mondják el a vezetők hi­báit, azok nem ismerik el, vagy ha el is ismerik, de nem javítják ki, akkor bizony megunják a beszédet, hiábavalónak tartják a hibák okai­nak kutatását. Ez lenne itt is a helyzet? Nézzük csak sorba. Kezdjük elő­ször a taggyűlések vizsgálásánál. őszinte, szívbőlíakadó vélemények hangzanak ezeken el, s bírálatban sincs hiány. Erről bárki meggyő­ződhet. Dehát a szó egymagában nem elegendő, tettel kell párosul­nia. Kísérjük el a javaslatok, bírá­latok útját, egészen addig, míg kiiutitjijanuUodoa, i utána summit Jem tiae. A párt- végrehajtóbizottság ezeket a válaszokat továbbítja az alap- szervezeteknek. Az elvtársak azon­ban nem ügyesen megfogalmazott válaszokat, hanem intézkedést vár­nak, s tegyük hozzá, sok esetben hiába. Katona Tibor alapszervi párttitkár és dolgozótársai például hiába kérik, hogy a futó fameg­munkáló részlegénél lévő szalag- fűrész tavasszal elromlott motorját hozzák rendbe. Ez megkönnyítené a munkát, növelné a termelékeny­séget. Mégis ott porosodik hónapok óta a gép. Előfordult olyan eset is, hogy a taggyűlésen felvetett problémákra csalt általánosan adta meg a vá­laszt az üzemi párt-végrehajtó­bizottság. Igen helytelen az ilyen eljárás. Az üzemi párt-végrehajtó­bizottság tagjainak személyesein kell megvizsgálni minden olyan pa­naszt, amit az alapszervezetek nem tudnak elintézni, ha azt akarják, hogy bizalommal, őszinte szóval forduljanak hozzájuk a dolgozók, s ne fojtsák magukba mondani­valójukat. A november 22. táján tartott tag­gyűléseken is sok probléma vető­dött fel. A válaszról, az intézkedé­sekről még most, két hét múltán som sokat tud az üzemi pártbizott­ság. Pedig halasztást nem igen tűrő javaslatok is hangzottak el. A IV. alapszervezetnél például Lo­vas elvtárs azt tette szóvá, hogy a kazánműhelyben az ablakokat nem' csinálták meg, s az ajtók is nagyon rosszak. Mindehhez nem kell nagy beruházás, saját erejéből megvalósíthatja az üzem. Deme elvtárs azt kérte, javítsák meg a levegőcsapokat, mert sok ereszt, s így hiába akarnak takarékoskodni. Az V. alapszervezetnél meg ifj. Csónyi István azt kifogásolta, hogy az éjszaka tartott mozdonypróbák­nál nincs semmi világítás, könnyen adódhat baleset. Többen helytele­nítették azt is, hogy a d arabbér­ben dolgozóknak esetenként olyan munkát kell végezni a helytelen szervezés miatt, amire nem jár utalvány. így például a mérleg­műhely dolgozóinak üres vagono­kat tologatni. Figyelemre méltó Bartha László elvtárs véleménye: „Ezekről a vagontologatásokról a vállalatvezetőség is tud. Sajnos, kétesemmel hiába fordít unk bárh&oá, nem intézkednek.” A hibák feltárásakor előfordul­nak még olyan esetek is, mint a Téglás elvtársé, akinek vágóját kellett köszörülni, s mivel a bur- •kolatosaknál nincs csiszolókő, be­ment a kazánműhelybe. A vizes­kőnél azonban nem volt ott a tá­masztófa. Szóvá tette ezt Sóskúti elvtársnak. Erre a következő vá­laszt kapta: „Ha nincs fa, ülj a köszörűkőre.“ Ez aztán elintézés! Az üzemi párt-végrshaj főbizott­ságnak jobban fel kell figyelni a dolgozók hangjára. Annái is inkább mert a Járműjavító munkásai mindig megáilták helyüket a ter­melésben. Novemberi előirányzatu­kat is túlszárnyalták. Megérdemlik, hogy egyenként is foglalkozzanak javaslataikkal, s kikérjék vélemé­nyüket. A párt-végrehajtóbizottság eddig is igyekezett eljárni a dolgozók érdekében. Neki is része van ab­ban, hogy a dolgozók munka- körülményeinek megjavítására több intézkedés történt a közelmúltban, így például mintegy 300.000 forint értékben felújítják a személykocsi- osztály tetőzetét, 80 ezer forint be­fektetéssel kijavították a munka­helyi kályhákat, 40 darab öltöző- szekrényt szereztek be, hogy csak egy párat említsünk. Emellett azonban — ismételten hangsúlyozva — szükség van arra. hogy a nagy munkát nem igénylő panaszok orvoslásával növeljék a dolgozók munkakedvét, s ne enged­jék azt, hogy a hibák megmagya­rázásával, vagy kijavításuk elodá­zásával közömbösségre neveljék a munkásokat. S. B. E Népi Kamara jóváhagyta a Néma! Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének beszámolóját a moszkvai Értekezne! munkájáról Berlin CMTI.) A Német Demo­kratikus Köztársaság Moszkvában járt kormányküldöttsége a Népi Kamara szerdai ülésén beszámolt a Szovjetunió kezdeményezésére tartott európai biztonsági értekez­let munkájáról és jelentőségéről. Otto Grotewohl niniszterelnök, a kormányküldöttség vezetője részle­tesen ismertette az értekezleten elhangzott felszólalásokat és a moszkvai deklarációt, majd többi között kijelentette: — A német, militarizmus a ne­met nép legnagyobb ellensege. amely nemcsak a nénet népet, ha­nem a szomszédos országok biz­tonságát és nyugalmát is állan­dóan veszélyezteti. A Német Demokratikus Köztár­saság küldöttsége hangsúlyozta: „Amennyiben Nyugat-Németország reguláris haderőt, új Wehr- machtct hoz léire, köztársasá­gunk a béke és a rrunkás-paraszt állam biztosítására nemzeti hadse­reget állít fel. E hadsereg senkit sem fenyeget majd, mert zászlónk a béke zászlaja marad. Mi válto­zatlanul a szabad össznémet vá­lasztások megteremtéséért, Német­ország békés és derr okratikus újra­egyesítéséért küzdünk, a Német Demokratikus Köztársaság nem­zeti haderejének — ha létre kell jönnie — egyetlen célja a béke megteremtése lesz.“ Német szempontból — folytatta Grotswohl — a moszkvai deklará­ció következő öt célkitűzése a leg­jelentősebb és legfontosabb: 1. Nyugat-Németország újrafei- fegyvérzésének megakadályozása; 2. szabad össznémet választások végrehajtása 1955-ben; 3. a német békeszerződés meg­kötése; 4. valamennyi Kelet- és Nyugat- Németországban lévő külföldi meg­szálló csapat kivonása; 5. európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése. A japán politikai helyzet A Német Darr okratikus Köztár­saság küldöttsége úgy véli, hogy a moszkvai értkxzieten történt rész­vételével és a moszkvai nyilatko­zat aláírásával a nemet nép Európa biztonsága iránti legszentebb köte­lességét teljesítette — mondta Grotewchl miniszterelnök. Ezután Németország Szocialista Egységpártja nevében Walter Ul­bricht minisztereilnökhelyettes, a Német Parasztszövetség nevében Bertihold Rose, a Keresztény De­mokrata Unió nevében a szabad­ságon lévő Nusehuke miniszterelnök- helyettes képviseletéiben Töplitz ál­lamtitkár, a Liberális Dem. Párt ne­vében di-, Loch miniszterelnökhe­lyettes, a Nemzeti Dem. Párt nevé­ben dr. Bolz miniszterelnökhelyet­tes és külügyminiszter, a Szabad Né­met Szakszervezetek Szöv. nevé­ben Herbert Warnke, a Német De­mokratikus Nőszövetség nevében Use Thiele, a Szabad Német Ifjú­ság nevében Erich Honecker szóit hozzá a miniszterelnök beszámoló­jához. Valamennyien kiemelték, hogy a moszkvai nyilatkozatban lerögzített elvek és célkitűzések teljes össz­hangban vannak a békeszerető né­pek, köztük a német nép érdekei­vel A Népi Kamara egyhangúan el- fog'adctt határozattal jóváhagyta a miniszterelnök beszámolóját, s he­lyesléssel és köszönettel tudomásul vette a Moszkvában járt kormány­küldöttség tevékenységét. A Nép; Kamara határozatában felhívta egész Németország békeszerető, hazafias lakosságát, hogy fokozza ellenállását Adenauer nemzetáruló újrafelfegyverzési politikájával szemben, akadályozza meg a pá­rizsi szerződések ratifikálását és végrehajtását, s kényszerítse k; a Németország újraegyesítéséről tár­gyaló össznémet tanácskozás és a négyhatalmi értekezlet megvalósí­tását. (MTI.) Josxida lemondása után testet öltenek. A taggyűléseken el­hangzott legtöbb probléma gazda­sági jellegű, s elsősorban a mű­szaki vezetőséget érinti. Az üzemi pártbizottság ezeket összegyűjti, s átadja a vállalatvezetőségnek. — Azok adják aztán meg a választ, ^'-.‘kszor Moszkva (TASZSZ). December 8- án Moszkvába érkezett A. Nazzaar Libanon rendkívüli követe és meg­hatalmazott minisztere a Szovjet­unióban. BECSÜLD MEG AZ IGAZI SZOSOKOl! f Részlet Orecskln s Falusi hétköznapok című elbeszéléséből I_T a a pártszervezetben sok az olyan fecsegő, mint a ti Ko- robkinotok, mivé változtatják ők a pártgyűléseinket, amelyeket ni a kommunizmus iskoláinak neve­zünk? A szócséplés iskoláivá, igaz? Martinov szíve megdöbbent az örömtől. — Alexej Petrovics!., i — Várj egy kicsit... Ezek a Ko- robkinok komolyan azt hiszik, hogy az az igazi munka, ha ők minden­nap elmondják beszédüket: „A ta­karmány az állattenyésztés alap­ja!“ „A disznó hasznos háziállat!“ ök azt a látszatot keltik ezzel, hogy dolgoznak. Az egyik úgy or­dít, hogy hangjától megremegnek a falak, a másik ugyanezt papírra körmöli. De ezeknek a beszédek­nek az értéke mindig azonos a szalma cséplésével! Valamiféle lé- lekmérgezés ez, amely elhomályo­sítja az emberek öntudatát... Ezek az emberek azt hiszik, hog) ők valóban azt teszik, amit tenníök kell, azt hiszik, hogy nagy tetteket visznek végbe a társadalom javára. Azt hiszik, hogy ily módon veze­tik, irányítják a kolhozok életét. „Végigültem ma egy hatórás érte­kezletet, nagyon jól dolgoztam!“ — és tiszta a lelldismerete. Meghall­gatják a beszédeket a kolhozokban végzendő nevelőmunka fokozásának szükségességéről és maguk is any- nyit beszélnek erről, hogy be’e- rekednrk. Azután fáradtan haza­mennek ebédelni, hogy pihenjenek egyet. De ez tulajdonképpen nem munka, hanem menekülés az igazi munka elől, puszta fecsegés a niukáról ... Amikor ez a lármás szócséplés egyik-másik elvtársunk­nak szinte foglalkozásává válik: ez az igazi nagy veszély!..* A z első titkár egyenletesen, nyu- godtan beszélt, közben hosszú szüneteket tartott, mintha régóta átgondolt, pontosan megformált gondolatokat akart volna önmagá­nak és Martinovnak elmondani. — A taggyűlés, az aktívagyűlés, a teljes ülés nem öncél. Nem azért szervezünk gyűléseket, hogy gyűléseket tartsunk. A gyűlés csak előkészület a feladatra; arra, hogy utána a párttagok rohamlépésben harcba induljanak, hogy neki- gyűrkőzve munkához lássanak... Gyűléseinken feltárjuk munkánk hiányait és kollektiven gondolko­zunk a fontos kérdések megoldá­sán. A pártgyűléseken tanulják meg a fiatal párttagok, hogyan kell beszédet mondani, meggyő­zően, logikusan kifejteni gondola­taikat. Ott tanulják meg a szónok­lás művészetét, hogy azután kiad­hassanak a tömegek elé. Hiszen minden kommunistának agitátor­nak és propagandistának kell len­nie .. i Csakhogy ezt nem tanul­hatják meg a Korobkinoktól! — Éppen erről van szó, Alékszej Petrovics! A Korobkinok csak lát­szólagos aktivitást fejtenek ki. A gyűlést megtartották, számos hoz­zászólás hangzott el, a jegyzőköny­vet felvették, a formaságokat be­tartották. De ha valahol, akkor éppen a pártmunkában teljesen megengedhetetlen a formalizmus. Hiszen rólunk vesznek példát, a kcmszoir.ölisták és az úttörők. A formalizmus és a bürokratizmus: édestestvérek. Lenin egyik levelé­ben, műveinek harmincötödik, leg­utolsó kötetében ezt olvastatni „Ha valami tönkre tehet bennünket, ak­kor ez a bürokratizmus!“ Termé­szetesen ni nem engedjük, hogy tönkre tegyen bennünekt! De már Lenin figyelmeztetett, hogy milyen komoly veszély a bürokra­tizmus! A két titkár, a két kommunista, hosszan, vizsgálódó tekintettel né­zett egymás szemébe. Talán hosz- szú évekig együtt fognak dolgozni. A területi bizottság első titkára örült, hogy gondolataik megegyez­nek, Martinovnak pedig több volt ez őrön nél, boldoggá tette ez a tudat. z első titkár végigsétált szo­báján és megállt a nagy ab­lak előtt. Innen, a harmadik eme­letről elébe tárultak a külvárosi, új üzemi építkezések, a látóhatár széléig elnyúló, erdőkkel szegélye­zett, hóval borított mezők. Marti­nov is az ablakhoz lépett. — A „szónok“ szó általában nem rossz — mondta az első titkár. — A szónoki művészetre nagy szük­ség van! Kár, hegy az utóbbi idő­ben ez a művészet kissé elseké- Ivesedett. Minden beszédet papír­ról olvasunk fel. Emlékszel a har- rr.incas évekre? Igaz, te még gye­rek voltál. — Harminckettőben léptem be a Komszomolfoa. Akkor is a szabály­zat megsértésével, még túl fiatal voltam. * s TVÍ ég nem dolgoztál az első kolhozok szervezésének ide­jén. Azt az időt nem lehet elfe­lejteni! Ha mi akkoriban a pa­rasztoknak csak úgy az orruk aló dünnyögtük volna a mondani­valónkat és nem emeltük volna ki arcunkat a papírokból, vájjon meg­győzhettük volna-e őket arról, hogy belépjenek a kolhozba? A fa­lusi pártsmbenek kemény próbája volt az az idő. Ha a párttitkár nem tudott a falusi emberek nyel­vén beszélni, ha nem tudott bánni az emberekkel, ha nem tudta szó­val, tettel és szerrélyes példával magával ragadni őket, akkor egy hónapig sem maradhatott a poszt­ján, menthetetlenül megbukott!... A fecsegést irtsd ki, Martinov elv- társ, de becsüld meg az igazi szó­nokokat! „Szónok“, ez nem gúny­név. Minden régi forradalmár szó­nok volt. Meg kell tanítani a kom- rrunistákat erre a művészetre! Az igazi szónokokat úgy kell megbe­csülni, mint mindenkit, aki nagy művész a maga mesterségében!... Ami pedig ezt a Golubkovot illeti, ő nem megy többé hozzátok. Be­panaszolt ő már rr ás kerületi ve­zetőket is, de ezek a panaszok végül az ő fejére szálltak vissza. Golubkov nem lesz pártmunkás. Más instruktort osztunk be hozzá­tok. >j 1 * ■,,u’ : ' " ■*" '• .......r ' Sa nghaj (TASZSZ). A Joszida kor­mány lemondása áll a japán poli­tikai körök és a közvélemény fi­gyelmének középpontjában. A japán sajtó és rádió jelentéseiből kiderül, hogy a Joszida kormány lemondá­sát a közvélemény a japán nép győ­zelmeként értékeli. A baloldali pár­tok képviselői, valamint a legna­gyobb szakszervezetek azonban to­vább ragaszkodnak ahhoz, hogy a dolog ne szorítkozzék a Joszida kor­mány lemondására, hanem a parla­mentet is oszlassák fel és tartsanak új választásokat Mint közük, a baloldali pártok lehetségesnek tart­ják, hogy megegyezés jön létre a két jobboldali párt, a Liberális Párt és a Demokrata Párt között, hogv koalíciós konzervatív kormányt ala­kítsanak a jelenlegi parlament hi­vatalban tartása mellett Mint a Hokira idő Szimbun című lap közli, a japán Munkás- és Pa­naszt Párt nyilatkozatot adott ki, amely a többi között ezeket mond­ja: — Harcolni fogunk azért, hogy meghiúsítsuk a parlament feloszt látásának megakadályozására és egy stabil konzervatív hatalom megteremtésére irányuló mesterke-“ déseket. Harcolni fogunk az Alsó­ház feloszlatásáért és egy olyan kormány megalakításáért, amely a békés együttélés mellett száll síkra. Politikai körökben sokat beszél­nek az új kormány megalakításá­nak és az új miniszterelnök szemé­lyének kérdéséről. Ezzel kapcsolat­ban erősen kidomborodnak a De­mokrata Párt törekvései, hogy az új kormányt a párt elnökének Icsiro Hatojama-nak vezetésével alakítsák meg. A baloldali és jobb- sídali Szocialista Párt ezzel kap­csolatban kijelentette, hogy csak -kikor nem ellenzi ilyen kormány megalakítását, ha az egy ideiglenes kormány funkcióit tölti be, amely­nek feladata az új általános parla­menti választások előkészítése és lebonyolítása lesz. (MTI). Heinemann volt bonni belügyminiszter szerint ■ „Meg kell akadályozni a párizsi egyezmények ratifikálását“ Stuttgart (ADN). Dr. Heinemann, az össznémet Néppárt vezetője a „Die Stimme Der Gemeinde“ című folyóirat legfrisebb számában össz­német akcióra szólítja fel a német népet a párizsi háborús szerződések ellen. Heinemann a többi között ezeket írja: „A párizsi szerződések ratifikálá­sát meg kell akadályozni! Ellenke­ző esetben nincs kilátásunk arra, hogy meg tudjuk gátolni hazánk feldaraboHságának állandósulását. Az ország részekre — daraboltsága — időzített bomba, és mint ilyen nemcsak bennünket, hanem szom­szédainkat is veszélyezteti.’1 (MTI). üdvözlő táviratok a megyei tanács alakuló ülésére A megyei tanács első alakuló ülésére számtalan üdvözlő távirat érkezett a me­gye községeiből és városaiból. Üdvözlő táviratot küldött: A fegyverneki tanács VB, Tiszaföldvár tanácsa VB, a tiszavárkonyi tanács, To- majmonostora községi tanács, Jászberény városi tanács, Szajol községi tanács, Tur- keve tsz város tanácsa, Kisújszállás városi tanács, Ujszász községi tanács, Rákóczi- falva tanácsa, Tiszörvény község dolgozói, a tiszaszentimrei községi tanács VB, a csépai tanács végrehajtóbizotlsága, Tisza- roff községi tanács, a tiszabural tanács, Abádszalók tanácsa, a tiszaigari VB, Alattyán község dolgozói, Tiszagyenda községi tanácsa, a kenderes! VB, Cibak­háza községi tanácsa, Kunmadaras közsé­gi tanácsa, a jászalsószentgyörgyi dolgo­zók, Vezseny községi tanács, tiszadcizsi tanácstagok, Kunhegyes község tanácsa, Kungyalu községi tanács dolgozói, jános- liidaj községi tanács, a tiszaőrsi VB. A megye termelőszövetkezetei közül n jásziványi Törekvés, kisújszállási Szabad­ság, újballai Haladás, karcagi Béke, jász­berényi Kossuth, karcagi Április 4., kun- hegyesi Vörös Október, mezőtúri Bercsényi, karcagi Szabadság, mezőtúri Béke, mező­túri Haladás, kunhegyesi Táncsics és a kenderesi Vörös Csepel termelőszövetkezet küldött üdvözlő táviratot az alakuló ta­nácsülés résztvevőinek. Táviratot küldött a szolnoki járási ta­nács, a kunszentmártoni járási tanács, a Fszafüredi járás dolgozó parasztsága, a tiszafüredi járási tanács, a jászberényi já­rási tanács VB, a jászapáti járási tanács, a törökszentmiklósi járási tanács, a kun­hegyes! járási tanács és a kunszentmártoni járási tanács dolgozói. Üdvözlő táviratát küldte a Hazafias Nép­front kunhegyesi bizottsága, a kisújszállási népfront-bizottság, a szolnoki járás nép­front-bizottsága, jászapáti járási népfront­bizottság. A mesterszállási, karcagi, kunhegyesi, tiszaroffi gépállomás, valamint a karcagi kísérleti gazdaság dolgozói, — a kunhe­gyesi, abádszalóki, kunmadarasi, kenderesi földművesszövetkezetek dolgozói és tagjai, kunhegyesi járási begyűjtési hivatal, Bagi Bertalan jásziványi dolgozó paraszt. Fe­hér János egyénileg gazdálkodó Török- szenímiklósról, az abádszalóki erdészet dol­gozói, a tuiakörösi dolgozó parasztok, a karcagi Hántolómalom dolgozói, Cibakháza község kommunistái, a kunhegyes! járás- bíróság dolgozói és a járási ügyészség, a berekfürdői Béke-Szabadság olvasókör, a Közalkalmazottak Szakszervezete Területi Bizotsága, a Szolnokmegyei Téglagyári Egyesülés, a berekfürdői üveggyár dolgo­zói. a Mezőtúri Szövőgyár, a kenderesi növényvédő állomás dolgozói, a karcagi Téglagyár dolgozói, a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár, a BM. Karcag, Kisújszállás V. osztálya, a karcagi párt- bizottság, a Középtiszai öntöző Vállalat és a DISZ járási, városi értekezlete részt­vevői. Az üdvözlő' táviratokért, jókívánságokért ezúton is köszönetét mond a megyei ta­nács alakuló ülése és vcgreliajlóbizoilsága. Libanon követe Moszkvába érkezett A követet a repülőtéren J. D. Ki- szeljov, a Szovjetunió külügymi­nisztériuma protokollosztályának ve­zetője és az ideiglenes libanoni ügyvivő fogadta. (MTI). ii iiiimiii ti mti mi mim mii ti iiiiiiiimi tilt m ii mm Hifii;

Next

/
Thumbnails
Contents