Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)
1954-12-31 / 308. szám
1954. december 31. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 IlVeszTe*I k Ili Szentséfies izé! De hisz ez botrány Szilveszter a Tisza Szállóban és minden asztal szabad! Szabad. érem a szó legnemesebb érteiméül Annyira szabad, hogy nem ül mellettük senki. S a pincérek! Milyen kedvesek, ráérőek! Ebben a percben szóltam az egyiknek, s már itt is van előttem eev pohár bor... Illetve vádunk csak. Valami nem stimmel... Már nincs itt — illetve már csak a pohár van it,t — a bort úav látszik már meeitta valaki. Hát ez diszmósáa! Az előbb méa itt volt- — Most eav hangot hallok.. » — Na ugye. valódi szőlő-bor? És nagyon olcsó lesz. ízlett? — Óóó — mondom báiosan. miközben agyamban villámgyorsan száguldoznak a aondolatok Tehát a bort én ittam mea? S akkor az is lehet, hogy méa nincsen Szilveszter? Hogy még csak az előkészületek folynak? Mindenesetre óvatos Leszek.... — És aztán — kérdem szörnyen értelmesen. — Lesz kérem méa nyolcféle likőr. Ennyi talán méa nem is volt nálunk soha Tessék megkóstolni legalább eavfélét abból is. — Most megfogtalak — aondoltam diadalmasain fennhanaon, szóltam. — Kérem, nekem .,érmeneléa volt az egy pohár bor. Most már mindent elhiszek. Csak tessék egyfolytában mesélni. — (Addig is időt nyerek.) m ■— Rövid italok is lesznek és mindenféle ió ennivaló, ami szem-száinak ingere. Kétszemélyes menü kb. 40.— Ft-ért Levessel, előétellel. húsfélével, süteménnyel. És méa sok minden. És persze « szokásos elmaradhatatlan szilveszteri levesek. káposzta, bab. Műsor, amit a Szigligeti Színház ismert művészei adnak. Farkas Annv Varaa D. József. Seifőzö Ilona. Hídvégi La- ios. Éjfélkor tombola — malac. Erre már felhördülök! — Nekem tetszett szólni? — kérdem vészjóslóan. — Igen kérem. Mondom, hogy kismalacot is sorsolunk. — Megkönnyebbülten sóhaitottam fel. Szerencsémre nem vették észre, hogy a bor. amit kóstolónak adtak, tényleg naavoin ió. Már nyugodtab- ban kérdezek. ■— Lesz-e elég vendég? •— Négyszáz személv férne be. de lesznek legalább hatszázan A többiek a kapu előtt szoktak sorba állni. Csak az a bánatunk, hogy nincsenek a falak gumiból. hoav ki lehessen tágítani. Most valami nehezet akarok kérdezni. — Folyik a takarítás? *— Megdöbbenve néznek rám. — Kérem, nálunk nem kell külön takarítani. [3] Gyorsan elbúcsúzom. Elhatározom. hogy olyan helyre menyek, ahol nem kell félnem, hoav itallal kínálnak. Hopp. itt van a színház, legalább megtudom, hoav ki hol lép fel és milyen számokkal. Kinyitom a kaput. Síri csend. Elkezdek pislogni, nem akarok hinni a szemeimnek. Vagy négy nő áll egymás mellett, s a hangjukat mégsem haliam Miközben szidom magamban iszákosságomat. közelebb lépek. Eav kő esik le a szívemről... Nők ezek a iavából! Beszélnek egyfolytában, csak éppen halkan. Próba van. s ilyenkor csak suttogni szabad. Én is suttogni kezdek. Választ is kanok. Nem írom meg mit. .Az már igazán nem tartozik senkire, amit suttognak. Ül Később ott. ahol hangosan is lehet beszélni. ezt tudtam meg A meavei tanács szilveszteri muri ián fellépnek: Keres Emil. Csongor István Farkas Annv. Kom- póthy Gyula. Orbán Leó és a Fényes-testvérek. A Nemzeti Étteremben: Csongor István. Velenczev István. Farkas Annv. Varga Gyula, Serfőző Ilona. A Fenvö-étteremben Kovács Dénes. Czakó Gyula, a Vörös Csillag moziban: Velenczey István. Nem kél! meaiiedni. kérem, senki sem szakad szét. csak pendliznek. Egyik helven végeznek, másik helyen kezdik. Ezzel én is végzem. ■— BUÉK! Borbíró Remete A jászberényi Petőfi Sportkör vezetősége a tapasztalatok nyomán javítsa meg munkáját Szarvasmarlialenyészlés kérdéseiről tanácskoztak a Szolnok megyei szakemberek Schandl József Kossuth díjas akadémikus tartotta a vitaindító előadást lehetősége A meavei tanács nagytermét zsúfolásig megtöltötték a meave minden községéből, tsz-eiből. városából és járásából összeiött aaronómusok. zootechnikusok. mezőgazdasági szakemberek, gépállomás! vezetők. A megyei tanács Mezőgazdasági Igazgatósága és az Ismeretteriesztö Társulat szolnokmeavei szervezete állattenyésztési szakértekezletre hívta össze őket. Schandl József Kossuth-díias akadémikus tartott előadást. Bevezetőben elmondotta hoav a szarvas- marhatemvésztés az életszínvonal emelése — elsősorban a teiellátás szempontjából nagyon fontos. A tejtermékek bármikor, bármilyen mennyiségben. jól értékesí'hetők külföldön 1*. A mezőgazdaság, a növénytermelés fejlesztéséhe? elengedhetetlen a szarvasmarhatenyésztés. Ugyanakkor a szarvasmarha legjobban értékesíti a sörgyári, cukoravári és más élelmiszeripari melléktermékeket is A Kossuth-díias akadémikus ezután ismertette a szarvasmarhatenyésztés fellendítése érdekében végrehajtandó feladatokat. — A szarvasmarhák törzskönyvezésének kiterjesztése a teitermelésről. a ta- karmánvértékesítésről is számot ad — mondotta. — A számok nemcsak beszélnek de sarkainak is. Pontos, ió és lelkiismeretes munkára sarkal az a ténv. hoav o törzstenyésztésű állatoknak magas a hozama, s értékesítési is jobb A nevelési költség csökkenthető, ha meghosszabbítjuk a szarvas- marha ielenleai rövid. 3—4 éves használati ideiét. Ehhez szükséges leküzdeni az igen elteriedt aümő- kór és brucellózis betegséget. — A tbc leküzdését elősegíti a fertőzésmentes környezetben történő borjúnevelés, a szabadbantartás. mozgáslehetőség biztosítása A brucellózist legyőzni, csökkenteni, lehet, hq nem tehénistállóban elletünk. hanem külön ellető istállóban. Előadásának befejező részében a mesterséges boriúnevelés hasznosságáról elmondotta, hoav minden egyes mesterségesen nevelt borjú 500 literrel több tejet és 20—25 kg. vajjal többet jelent népgazdaságunknak. Az előadást vita követte. Csatári Ferenc, a mezőtúri Haladás tsz agronómusa ismertette, a tejtermés magas önköltségi árát és azt. hogy például a takarmányozásnál utolsósorban gondoskodnak csak a szarvasmarhákról, ö is. valamint Mihálvfi István kisui- szál’lási tudományos kutató beszéltek a szálastakarmánvtermelés feljavításáról. a lucemabetakarítás hibáiról. A Schandl professzor által felvetett mesterséges boriúnevelést a hozzászólók helyeselték. Ugyanakkor elmondották, hogy több szeparátorra lenne szükség a megyében. Magas László megyei főállattenyésztő többek között a szarvas^ marhaállomány megfelelő gondozásának kérdéseiről szólott. Laikó László a szolnoki iárási tanács főagronómusa pedig az ökörtartás hasznosságáról beszélt. Az élénk vitát Schandl professzor foglalta össze és többek között helyeselte azt a javaslatot, hoav a Iucernakaszáláshoz éppúgy mozgósítani kell, mint a kenyérgabona aratáshoz A tanácskozás második felében Bas- kay Tóth Bertalan, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa az Agrár- tudományi Egyetem docense ..Javaslatok Szolnok meeve takarmánybázisának megjavítása" címmel tartott előadást. Foglalkozott a takarmányfoázis megteremtésének fontosságával ás a Szolnok megyében ezzel kapcsolats tennivalókkal. A hibrid-kukorica termelését különösen fontosnak tartia. mert ennek segítségével nagy területet szabadíthatnak fel a szálastakar- mámytermelés növelésére. Ezután foglalkozott a szénakészítéssel ennek keretében főleg az értékes pillangós növényekből készült szénával kapcsolatos tennivalókat ismertette. A tanácskozás végén Csoto István, a megyei tanács elnök- helyettese a meavei tanács véa- rehaitóbizottsága nevében üdvözölte a tanácskozáson résztvevő szakembereket, rna’d a földművelésügyi miniszter által kitüntetetteknek átnyújtotta a kitüntetéseket és pénzjutalmakat. Jászberényben most arról beszélnek a labdarúgás hívei, hogy ho- _ gyan állja meg majd a ©JA - helyéi a Petőfi SK együttese az elkövetkezendő bajnoki idényben és bajnok lesz-e ismét a Vasas? Meglátják — mondja az egyik szurkoló — hogy a Szolnoki Lokomotív NB II-ből most kiesett csapata tekinthető bajnokaspiránsnak. Ezen vitáznak mindaddig, amíg közbeszól egy fiatal Petőfi játékos. „Az volt a baj miná- lunk, hogy Pista bácsi az edző magára volt hagyatva, a vezetőség nem támogatta munkáját. Sportkörünk elnöke csak Ígért, de tenni nem sokat tett a fejlődés érdekében. A Petőfi szurkolók és játékosok igen örülnek, hogy együttesük bent maradt a megyei bajnokságban és rr.ost a csapat jövőévi megerősítésén fáradoznak. Vasárnap délelőtt tartották meg a Petőfi Sport Kör vezetőség újraválasztását. Itt is az évközben! rossz munkájáról győződhettünk meg. Nem szervezték meg kellőképen a vezetőségválasztó gyűlést. Alig 20—30 szurkoló, vezető és játékos volt jelen. Az elnöki beszáFordítsunk az eddiginél nagyobb gondot a falu sportjának fejlesztésére móló sem tükrözte az évi munkát. Egyáltalán nem bírálta az edző a rossz munkát végző vezetőségi tagokat és sportolókat. Nerr.' dicsérte a jó munkát végzőket sem. Hegy a jövőben a sportkör jofofo eredményekről számolhasson be, elsősorban a Járási Testnevelési és Sport Bizottsággal való szorosabb kapcsolat megteremtése szükséges. A labdarúgás mellett gondot kell fordítani a többi sportágak népszerűsítésére is. Reméljük, hogy az újonnan megválasztott vezetőség megszünteti majd az eddigi hiányosságokat, akkor a Petőfi SK vezetősége a jövőévi vezetőségválasztó gyűlésen bizonyára jobb eredményekről számolhat majd be. Bercze Béla sporttudó?ító Jászberény. Szolnok megye sportolóinak, szurkolóinak, sportvezetőinek, a társadalmi sportszövetségnek és testnevelési sportbizottságoknak boldog új esztendőt kíván a Megyei Testneve’ési és Sportbizottság nevében NAGY JÁNOS a Megyei TSB elnöke. Felszabadulásunk 10 éve gyökeres változást hozott számos területen. Egyik legszembetűnőbb változást a magyar sport képe mutatja. Minőségi tekintetben az egész világ elismeri a magyar sport nagyszerű fejlődését. A mennyiségi változás pedig hatalmas tömegmozgalmat eredményezett. Az 1954-es sportszerekben gazdag esztendő azonban nem takarhatja el hiányosságainkat sem. A falvak, a tanyák népe még mindig nem érzi teljesen magáénak a sportot. Az egyetlen Tabdarúgőcsapaton kfvül, csak elvétve akad olyan hely, ahol más sportág is, atlétika, torna, röplabda is működik. Pedig a falusi fiatalság zöme nem idegenkedik a testedzés más területeitől sem. Csupán fel kell világosítani és be kell vezetni őket a sport különböző ágaiba. Számos vezetőnél tapasztalható, hogy kedvenc labdarúgó sportjuk mellett háttérbe szorítják a többi súlyponti sportágakat. Pedig a testedzés minden szakosztálya jól megfér egymás mellett. Igen jó példa erre a jászapáf! Velem! Endre tsz sportköre, ahol a labdarúgás mellett igen élénk atlétika és tornászélet is van Az 1955-ös évben a tervek szerint a Járás sportéletének központjává válik a tsz sportköre, különösen vidéken elhanyagolt snortágnkban. Szakképzett edző irányításával eddigi eredményeiket minden bizonynyal fokozni tudják. Nem véletlen, bogy a már hagyományossá vált jászdózsai tanyasi iskolák sportversenyein járási viszonylatban is kitűnő eredmények születnek. Nem véletlen az sem, bogy Jászdőzsáról kilenc lány, köztük négy tanyai, ezévben egészen az országos versenyekig jutott fel tornában, és ott harmadik helyezést értek el. Amilyen fontos országos viszonylatban — ugyanolyan fontos sportkörön belül is az utánpótlás nevelése. Szívós, kitartó munka kell hozzá. A fejlődéshez szükséges minél több verseny megrendezése, mert az edző, de maga a sportoló is itt mérheti le munkája eredményét. A falusi szpartakiádok kevés kivétellel a középiskolák tanulóit mozgatják meg. Adjanak vezetőink önbizalmat a falu fiatalságának azzal, hogy egyenlő körülmények között élő és dolgozó társaikkal mérhessék össze erejüket és ügyességüket. A falus? DISZ szervezetek még nem Ismerték fel eléggé hivatásukat és a testedzés nevelő erejét. Legyen elsősorban a DISZ tevékeny szervezője és mozgatója a falu sportéletének. Sok esetben még vannak akadályok. Meg kell küzdeni a közönnyel, előítéletekkel, de a szívós lelkes munkának nem marad el az eredménye. MEDVE PÁL testnevelő tanár, Jászdózsa, Nagyhalon!. Újévi üzenet a Légierő SK-nak Ilf őst amikor elbúcsúzunk az | 1954-es évtől és az újév kü- I szöbéíi állva, visszapillantunk váro-| sunk sportiának egyéves feilődé- sére, azt láthatjuk, hogy voltak nagyszerű eredmények. Úgy érez zük, hogy kötelességünk köszönetét mondani a Légierő SK vezetőségé' nek és a labdarúgó csapat minden egyes tagjának afbból az alkalom bői. hogv egyéves nagyszerű munkájuk után városunknak, de egész megyénknek is nagy dicsőséget szereztek. Szívből örülünk, hogy az NB lies bajnokság déli csoportjában megszerezték az elsőséget s az ősz tályoző mérkőzéseken szíwel-lélek- kel küzdöttek az NB I-be jutásért. Boldogan olvastuk a sajtóban, hogy-- Fakk-tum! — károgta ismét a variú. Hiszen egészen mindegy neki. hoav mit. csak helyeselhessen A? utcán pedig patakok csordogáltak és halk hangon «Moltak a folyóról melvbe útiuk végén a közeli iövőíben ömlenek: <— A foívó locsogó, fürge habiai visznek és befogad miniket a tengerek ária maid útra talán epek boltozatára felszí bennünket a forró napsugár aztán az égből útra a fö'dre leoer- metezünk s leszünk éiieh harmat hónihe. zánpre^ő A nap. a pompás, sí- moigiató tavaszi nap egv isten mosolyával mosolyog le az égről, tele szeretettel a teremtés lángoló szenvedélyével A kert végén egv öreg hársfa ágain csízek csapata üldögélt és egyikük lelkesen ihletetten ének1! társainak a Viharmadár dalát, melyet valahol hallott. a Légierő bejutott az NB I-be. Városunk és a megye sokezres szurkolóinak az elképzelhető legszebb újévi ajándékot hozta rreg ezzel a regyüttese, j^gyszerű, de szívből jövő szavakkal üzenjük: Köszönet! Köszönet az SK vezetőségének, hogy lehetővé tette, hogy hosszú idő után újra NB I-es csapata van városunknak. Újévi üzenetünkben Ígérjük, hogy mi szurkolók kint a pályán fegyelmezetten viselkedünk, a mérkőzéseken és az egész 90 perc alatt szűnni nem akaró lelkes hajrává1 biztatjuk majd az együttest a győzelemre. ígérjük, hogy üzemünkben munka közben is lelkesít bennünket a minél jobb termelési eredrrények elérésére a csapat nn<*Tr<.zerű eredménye. szolnoki szurkolók szívünkbe zártuk a Légierőt, s alis várjuk, hogy megkezdődjenek a nagy küzdelmek. Addig is erőt egészséget, az újesztendőre pedis ragyogó győzelmet és sok sikert k>' vánunk a csapat minden tagiónak Bérezi Jenó Papírgyár, Szolnok * — A LÉGIERŐ BAR4TI KÖR minden tagiának. Szolnok város labdarúgást kedvelő közönségének boldog újesztendőt kíván. V ezetőség. — LIBA BONTÓ ÜZEMET állított fel Budapestem a SZÖVOSZ- Az úi üzembe bármelyik földművesszövetkezet felküldhet! levágott, de még fel nem bontott hízott libáját. szüksége van egy verébnek . •. hehe..» — Eh-hm — hangzott most fel, a tiszteletet parancsoló krákogás. A hársfa koronáiéban meeielent egv valóságos, titkos Dirók. kegvesen biccentett a többiek felé és rákezdte: — Eeh n-nem ve-tték észre, uraim, hogv a levegőben van valami.,» valami. — Tavaszias a levegő, kegyelmes uram — mondotta a veréb. A variú pedig oldalvást billentette felét és gyengéden, énekeden károgta, mintha bárány bégetne: — Fakk-tum. — M-mgen! TegnaD kártyázás közben ugyanezt mondta nekem egv ősnemes kiváló bagoly.. „Mintha valami volna a levegőben*’ azt mondia ... Én meg azt válaszoltam neki: ..Észrevesszük, meg- szagláliuk. kivizsgáltuk!“ Bölcs válasz, nemde? — Ugv van úgv van. kegyelmes uram. rendkívül bölcs! *— hagyta helyben hódolattal .»■/ öreg veréb. •— Mindig ki kell várni az eseményeket. kegyelmes uram ... Egv megfontolt madár mindig várakozó álláspontra helyezkedik •.. A kerti gvenre. ott. ahol már elolvadt a hó. pacsirta ereszkedett le az égből. gondterhelten futkározott raiita és magában mormolta: — Hainalfény az égbolt alián kioltia a csillagokat, sápadt a hold. elszáll az él s mint a iég. ha napfény éri. elolvad bús sötétségibe. Milyen édes. könnyű a lét. hogyha szívem remény számván száll a nao. reggel elébe, fénv és szabadság elébe! — E-ez mif-féle madár? — kérdezte a pirók hunyorogva. — Pacsirta, kegyelmes uram! — válaszolt rosszallóan a holló a kémény mögül. — Költő. kegyelmes uram! — tette hozzá elnézően a veréb. A pirók sandán nézett a költő felé. — Mm.. » milyen szürke..» a pimasz! Ha iól hallom, izé. •. a napról, meg a szabadságról merészel fecsegni? — Ugv van. kegyelmes uram! — erősítette meg a holló. — Főfoglalkozása alaptalan remények ébreszt- getése az ifiú madámem- zedék szívében, kegyelmes uram. >— Ostoba és elítélendő! *— Ugv van tökéletesen igaz. kegyelmes uram — helyeselt az öreg veréb. — Rendkívül ostoba! A szabadság. kegyelmes uram. meghatározhatatlan és hogy úgv mondiam. megfoghatatlan .». <— Mindazonáltal. ha nem tévedek, önnel is megtörtént már életében, hogy szabadságra.,» izgatott. — Fakk-tum! — kiáltott fel hirtelen a variú. Az öreg veréb némileg zavarba iött •— Csakugyan kegyelmes uram. egyszer megesett.». de tekintettel az enyhítő körülményekre... — Márminthogv»», miféle körülményekre? — Ebéd után történt, kegyelmes uram! Borgőzös... vaevis kissé ködös elmeállapotban ... és bizonyos mérséklettel izgattam, kegyelmes uram! <— Azaz hogyan? *— Halkan annyit mondtam: ..Élien a szabadság..-*' és azonnali hangosan hozzátettem: „a törvényes keretek között*’. A pirók kérdőn tekintett a hollóra. *— Csakugyan így volt. kegyelmes uram — mondta rá a holló. — öreg veréb vagyok én már. kegyelmes uram s éppen ezért nem engedhetem meg magamnak, hogy komolyabban foglalkozzam a szabadság kérdésével, mivel eme kérdés nem tartozik ama hivatal hatáskörébe. amelyben szolgálni szerencsés vagyok.
