Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-29 / 306. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 december z9. Még nagyobb bizakodással kezdjük a kormányprogramm második esztendejét MIKOR elmúlik egy esztendő, a gazdálkodó ember számvetést csinál. Az idén különösen érdeke­sek és tanulságosak ezek a szám­vetések, mert hisz tavaly ilyenkor jelent meg az a nagyjelentőségű határozat, amelynek minden pontja a mezőgazdasági termelés fellendí­tésének útját mutatja. Sokminden történt azóta. Első lépésként ná­lunk is m egalakult a termelési bi­zottság. A legnagyobb termelési ta­pasztalattal rendelkező dolgozó pa­rasztok azóta kisgyűléseken, gazda­gyűléseken számtalanszor eihiondt- ták gazdatársaiknak, mit kell ten- niök, hogyan kell dolgozniok, hogv a nagyszerű célok megvalósuljanak. A kommunisták, a tanácstagok szintén fáradhatatlanul nevel­tek, tanítottak és példát mutat- / tak egész esztendőben. Jogos büszkeséggel nézünk vissza az eltelt hónapokra, mert latjuk, fáradságos munkánk nem.' volt hiá­bavaló. A mi számvetésünk ered­ményekről szól. sok tapasztalattal rendelkezünk, de ismerjük hibáin­kat is. Jövőre még többet kell ten­nünk. ÉRDEMES megnézni, hogy ná­lunk, Jászalsószentgyörgyön mi történt tavaly óta. Mint mindenütt, itt is sok baj volt a földek meg­ír, űveltetésével még tavaly is. Ez ma már teljesen megszűnt, sőt » dolgozó parasztok nap, mint nap azzal keresnek fel, hogy ha mód é-s lehetőség van, akkor biztosítsunk nekik a tartalékföldekből. Az egyik legfőbb eredmény, hogy megnőtt a gazdálkodók termelési kedve. Üjból gazdagon virul a nálunk hagyományos paradicsom term elés. A szerződéses növények termelésére ma már nem kell senkit sem köte­lezni, mert a sok-sok kedvezményen alapuló idei esztendő mindennél többet mond. Sok az olyan gazdál­kodó, mint Tóth István, aki egy holdon termelt szerződött paradicso­mot s ezért 25.000 forintot ka­pott a hatvani konzervgyártól. A MEGNÖVEKEDETT terme­lési kedvet csak fokozta a külön­böző régóta húzódó ügyek gyors elintézése, a hibák megszüntetése. Községünkben az elmúlt év végéig 700 hold olyan földterület volt, amelyet a Zagyva áradása miatt nem lehetett használni. Adót, be­szolgáltatást rr.égis fizetni kellett ezután a terület után is. A dol­gozó parasztokat állandóan foglal­koztatta ez a dolog, mert igazság­talannak tartották e terület adóz­tatását. A községi pártszervezet és a helyi tanács javaslatára kor­mányzatunk lehetővé tette ennek a hibának a megszüntetését. A hasznavehetetlen terület után ina már nincs se adó, se beadás. Ez az igazságos rendelkezés 241 gazdát érint. Nem lenne teljes a számadásunk, ha nem beszélnénk a Vörös Sarok tsz tagjainak nagyszerű munkájá­ról. Ezek az emberek az idén még jobban bebizonyították, mennyire érdemes közösen gazdálkodni, ter­melőszövetkezeti tagnak lenni. Az idén a kedvezőtlen időjárás elle­nére 1 mázsa 30 kg búzával többet termeltek holdanként, mint az előző esztendőben. Tavaly kukori­cából 8 mázsás átlagtermést ér­tek el, az idén pedig 23 mázsát ta­karítottak be minden holdról. Mon­dani sem kell, hogy idejében vé­geztek el minden munkát s felké­szültek a jövő gazdasági évre is. Az állataik eltartása sem okoz gon­dot, hisz csak Kukoricából 900 mázsával ter­meltek többet. Ezzel a kuko­ricamennyiséggel 150 sertést meg lehet hizlalni. A cukorré­patermésben elért eredménye­ikért 20.000 forint külön jutal­mat kaptak. NEMRÉG megvolt a zárszám- acás. Minden munkaegységre 1 kg KI dkg-mal több búza, 1 kg-mal több kukorica és 5 forinttal több jutott, mint egy évvel ezelőtt. Szé­pen fejlődött a jószágállományuk ss. Eredményeinkhez tartozik a község szépítése és szociálpolitikai fejlesz­tése is. A napközi otthon fenntar­tására 67.000 forintot használtunk fel. 10.000 forintos költséggel piac­teret létesítettünk. A község legsá- rcsabb es legjárhatatlanabb utcáit megjavítottuk, 15 kisiparos kapott iparigazolványt. Sokat kaptunk, ép­pen ezért még nagyobb bizakodás­sal, még nagyobb lelkesedéssel kezdjük a mezőgazdaság fejleszté­sének második esztendejét. Sándor János tanácselnök, Jászfelsőszentgyörgy. Kitüntetések a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ1. K. J. Voro­silov. a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke decem­ber 25-én átnyújtotta a Lenin-ren- det V. D. Boncs-Bruievicsnek. akit a Kommunista Fárt és a szoviet állam szolgálatában szerzett érde­mei elismeréséül tüntettek ki. Ugyanakkor átnyújtotta a Munka Vörös Zászlórendiét A- V. Szavél- javánsk. akit társadalmi és politi­kai tevékenységének 50. évfordu­lója alkalmából és a forradalmi mozgalomban való részvételéért tüntettek ki. A Vörös Zászlórendet nvuitotta át I. A. Szeröv vezérezredesnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa mel­lett működő áliambiztonsáfii bizott­ság elnökének és a Munka Vörös Zászlórendiét V. G. Bakaiovnak. a Szovjetunió tengeri flottaüsvl mi­niszterének. A két utóbbit sokévi szolgálatáért tüntették ki. * K. J Vorosilov. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének el­nöke december 27-én átnyújtotta a Lenin-rendet D. Sz. Korotcsenkó- nak, az Ukrán SZSZK Legfelső Ta­nácsa Elnöksége elnökének, akit 60. születésnapja alkalmából kitün­tettek a szoviet állam szolgálatában szerzett érdemeiért. (MTI) Mendes-France a párizsi egyezményekkel kapcsolatban ma délután ismét telveti a bizalmi kérdést Párizs (MTI) A francia nemzet- gyűlésnek a hajnali órákba nyúló ülésén a miniszterelnök felkérte a nemzetgyűlést, hogy még az éjsza­ka folyamán tartson újabb ülést, amelynek napirendjén ..Egy tör­vényjavaslat előterjesztése és meg­vitatása“ szerepel. Erre azért volt szükség, mert a külügyi bizottság a pénteken elvetett első cikkely második olvasásában való megvita­tását elutasította. A nemzetgyűlés általános vitájá­nak szünetében a külügyi bizott­ság foglalkozott a szóbanforgó ..új“' törvényjiavaslatta.l amelv más sza­vakkal megismétli a párizsi egyez­ményeknek pénteken elutasított és Nyugat-Németország úirafelfegy- verzéséről. valamint a nyugati Unióba való bekapcsolásáról szóló első cikkelvét. A külügyi bizottság az új szövegezésben előterjesztett első cikkelyt 18 szavazattal 17 elle­nében — négv tartózkodással — jóváhagyta. A nemzetgyűlés ülésének folyta­tásakor a külügyi bizottság elnöke bejelentette, hogv a bizottság az első cikkely úi változatát elfogadta. Ezután a kormány felvetette a bi­zalmi kérdést a ratifikációs tör­vényjavaslat első cikkelyére, továb­bá minden módosító indítványra, valamint kiegészítő cikkelvre néz­ve. így tehát a francia nemzetgyű­lésnek szerdán délután 16.00 órakor (magyar idő szerint) két bizalmi kérdésről kell szavaznia. Először az átdolgozott első cik­kellyel kancsdlatban felvetett bi­zalmi kérdésről, utána pedig vala­mennyi, közöttük a nemzetgyűlés által eddig jóváhagyott cikkellyel kapcsolatban felvetett bizalmi kér­désről. Egviplom nem fogadta e! az amerikai katonai segélyt — Szalah Szalem sajtóérlekezlele — Kairó (MTI). — Szalah Szalem egyiptomi propagandaügyi minisz tér — mint az AFP jelenti — a je­lenleg Egyiptomban tartózkodó szí riai újsáigírőküldöttségnek sajtóér­tekezletet tartott és kijelentette: az egyiptomi kormány elutasította azt az amerikai ajánlatot, hogy egy millió dollár katonai segély fejében egyezzék bele egy egyiptomi-ameri­kai katonai paktum megkötésébe. „Elvetettük ezt az ajánlatot — mondotta Szalah Szalem — mert azt akarjuk, hogy védelmünk csak tűlünk függjön“. A miniszter ugyan­akkor elmondotta, hogy Egyiptom elfogadta az Egyesült Államok I A RE N 0 M E Nem tudom, figyel* ték-e már. milyen fél­tékeny a-7 ember min- demnaiDi életében a r e- noméiára? Még olyan kis ügyekben is. mint például egv cuk­rászdái vásárlás. In­kább hajlandó sok em­ber 50—60 éven ke­resztül mindig és min­dig dobostortát, meg halbrolllót enni — mert csak ennek a nevét is­merd — minthogy ígv forduljon a szépszemű kisasszonyhoz: — Kérek három da­rabot abból a fényes hogyishívjákból, kettőt pedig abból a rovát- kás izéből. Nincs igazam? És melyik diák nem használta ki politiku­sam szerető szüléd te- kintélvféltését. amikor ilvem érvvel pumpolta meg őket. «— Apukám, tessék adni öt forintot. Máma a fizikai szertárban le­ejtettem egy kétdsme- retlemes másodfokú egyenletet Többet nem lehet használni, nekem keli megcsinál­tatni. mert én okoz­tam a kárt. Szeeónv apa még ta­lán szánta is harmat­gyenge csemetéjét, akire ilvem nehéz tár­gyat bíznak azok a lelketlen tanárok. A világért sem érdeklő­dött volna részleteseb­ben. mi is az. ami le­esett. Csak nem mu­tatja fia előtt, hoev nem tudja. Inkább fi­zetett. Ugv ám. nagv dolog a renomé! Hallgassák csak meg ezt a karácsonvutáni történetkét. A ..Gólya’“ kocsma áporodott légkörét éles szóváltás hasogatja. — Osszuk el tíz fo­rintjával. akkor bizto­san kijön pontosan. — Hogv jönne ki?! Ehun egv csomó papír­pénz. ezek meg forin­tosak és tíz-húszfillér resek. — Akkor meg vál­tassuk fel az egészet forintosra. — Bolond vagv. ki ad neked maid kétszáz forintot apróba ... Legjobb lesz. ha el­osztjuk hánmónk közt tízforintosonként és a maradékot megint há­rom fele. Három népzenész töri ilv harsányan fá­radt kobakját. Hogyan osztozzanak az István­éi Jánosnapi kerese­ten. A legtestesebb — valószínűleg a prímás |— görcsösen szoron­gatja a tíz-húszforin­tosokat. Általában in­kább a feie fölé emel­ve tartja a pénzt, mert a vita tüze sokszor ve­szélyezteti azok épsé­gét. Végre megállapod­nak a norciózás mód­jában. Robbanni kés? nyugalommal nválaz- zák szét a tízeseket, húszasokat — három fele. Amikor egy tizes lehull a magas asztalkáról. fejüket összeverve. egymást taszisáilva guggolnak le. hoev megkaparint­sák illetve nehogy a másik tegye azt zseb­re. Aztán az asztallapon hagyott pénz érintet­lenségében kételked­nek. Végül a prímás- gyanús dönt. — Kezdjük elölről a számolást. Kezdik élőiről. Egyszer mégis végére érnek. Igenám. de pontosan egv fénves forint ma­rad utoljára. Most mit tegyenek? — Jó lesz 37 nekem, több gyerekem van — kapna rajta a leevir- goncabb — Hogyne, te csak kontrázol — szólal meg a szakmai gőg a má­sikban. — Az enyém lesz — határoz ismét a prí­más — én szervezte­lek meg benneteket. — Neked úgvLs több bort adtak, te jártál az asztalok közt —tér­nek át a részletmun­kára. — Enyém a forint — bizonytalankodik most már az erkölcsi belá­tás folvtám a prímás. Hangján érzik, hogy le is mondana róla. meg nem is. Mind szenvedélyesebbé vá­lik a szócsata már- már a hegedűk is re­csegnek. mikor a fo­rintra legesélytelenebb zenész lefogja a prí­más csépelő karját. •— Tiéd a forint, de akkor fizetsz kettőnk­nek esv-evv féldecit — Gyerünk! — áll rá habozás nélkül prímás. Mert a renomé, renomé. Tóth István gazdasági segítségét és azt mondta hogy p.z „semmiféle politikai vagy katonai feltétellel nem jár”. A miniszter szerint Egyiptom külpolitikájának az alapja „Arab Liga és az Arab Kollektív Bizton­sági Paktum. Egyiptom nem járu’ hozzá, hogy nyugati állam is részt- vegyen a középkeleti védelmi rend­szerbe” — mondotta Szalah Szalem­„Szüntessék meg a Német Kommunista Párt elleni terrorperf4 — a Karlsruhe! bíróság eddig ötvenezer tiltakozó levelet kapott Berlin (TASZSZ). Az ..ADN“ hír- ügynökség ismertette a ..Stuttgar­ter Zeitung“’ című nyugatnémet lap információját. A nyugatnémet lap azt írja. hogy a karlsruhel szö­vetségi alkotmánybíróság tagjai eddig több mint ötvenezer levelet kaptak. amelyben Németország minden rétegének képviselői köve­telik a Német Kommunista Párt el­leni bírósági eljárás megszünteté­sét. (MTI) az Amerika saját légitámaszpontjának tekinti Angliát Irta i V. M.4TVEJEV — Rövidítés — ff ashing Ion újabban fokozott nyomást gyakorol északatlanti tömbbeli partnereire. Azt követeli tőlük, hogy ellenkezés nélkül men- jenek bele az erőltetett fegyverkezési, főleg atomfegyverkezési haj­szába s hagyják, hogy az amerikaiak belátásuk szerint használják fel nyuigateurópai katonai támaszpontjaikat. Amerikai katonai és politika személyiségek most már kertelés nélkül hangoztatják, hogy be akarják vetni a tömegpusztító fegy­vereket. Stevenson brigádtábornok a Kelet-Angliában állomásozó 49. amerikai légihadosztálya parancsnoka a napokban kijelentette, hogy légikötelékei „a NATO atompotenciáljának főforrását” alkotják. Or­szág-világ előtt az atomháború hívének vallotta magát, s ezzel az elsők között került a háborús bűnös jelöltek listájára. Azzal hival­kodott, hogy „hadosztálya keretébe tartoznak olyan bombázógépek, amelyek rendeltetése atom.támadást intézni a Szovjetunió ellen”. Ste­venson szavaiból kitűnik, hogy Washington saját légitámaszpontjának tekinti Angliát. Az amerikai tábornok világosan értésre adta, hogy az Angliában lévő amerikai atomtámszpontek felhasználásáról a Penta­gon vagy az amerikai külügyminisztérium dönt és semmi esetre sem az angol katonai vagy politikai vezetés. 4ngol hivatalos személyek nem fűztek magyarázatot Stevenson nyilatkozatához. Ez a hallgatás azonban mindennél ékesebben be­szél. Az „Economist“ című angol folyóirat még viszonylag nemrég, 1952 áprilisában is azt állította, hogy a brit szigetek amerikai meg­szállása nem ölt majd nagyobb méreteket. Kiderül, hogy nem így történt. Hiszen Churchill — akkor mint az ellenzék vezére — már 1950 március 18-án kijelentette az akóházban (ellentétben azzal, amit most mond), hogy Anglia a maga egészében „célpont” lett, Emerice Ile’.vs munkáspárti képviselő nemrég azt írta, hogy Anglia atomtámaszpont- tá válásával nemcsak önmagát hoz ta veszélybe, hanem egész Európára is veszélyt hozott. Bátran mondhatjuk, hogy ezt a véleményét az egyszerű angolok milliói osztják. Egyre többen követelik Angliában, hogy vonják ki az országból az amerikai fegyveres erődet. November végén a szövetke­zeti párt évi konferenciáján 1,160.000 tagja nevében határozatot is hozott erről. Stevenson nyílt, cinikus kijelentése újra világosan megmu­tatta, hogy az Egyesült Államok agresszív körei európai háborús ter­veikben nem éppen irígylésreméltó, de annál veszélyesebb szerepet szánnak Angliának, anélkül, hogy törődnének véleményével. Nem­csoda, hogy ez az eljárás egyes angol burzsoá lapokat is zavarba ho­zott. A „Yorkshire Post“’ című konzervatív lap aggodalommal írja, hogy Londont kész tények elé állíthatják azok az „egyoldalú határo­zatok, amelyeket az amerikaiak“ angliai légierőik felhasználásával kapcsolatosan hoztak. Az Egyesült Államok agresszív körei és angliai ügynökeik a sű- rűnlakott brit szigeteknek atomháborús támaszpont szerepét szánják. Erre a tervre ráillik ez az angol közmondás: „Ne dobálózzon kővel, aki üvegházban lakik”. 'TitanUla zúgó fejjel ébredt másnap déltájiban. Kelletlenül Utasította el Trulla frissítőit s für­dő után újra vdsszabújt vánkosai közé. Maga se tudta, mi bántja. Máskor is megesett már vele, hogy a bor gőze megszédítette, de szé­gyent, vagy lelkiismeretfurdalást soha se érzett miatta. Szerette a könnyű mámort, a mosolygó arco­kat, a gondtalan nevetéseket, azo­kat az órákat, amelyek nem patát, hanem szárnyakat viseltek s nem hagytak törést se az arcon se a szívben. Nézte magát a kerek tükörben és nem találta a tivornyának semmi nyomát az arcán. A bőre fehér volt és friss a szeme fényes és kipihent. A szívét is üresnek érezte és ennek örült. Szerette alvó mély kútnak érezni a szívét, amely­be csak a nap süt be, s úgy meg­tölti fénnyel hogy másra nem ma­rad benne hely. Mióta Varanes itt volt az udvarnál, néha azon kapta magát, hogy szíve kútjában annak a komoly képét látja. De mostaná­ban csak olyankor jutott eszébe a perzsa, ha látta. Mikor is látta utol­jára? Igen, mikor Quintiportól a virágot kapta. Quintipor. Grárát- virág. Merne fogadni, hogy a sötét­ben is elvörösödött az este a rab­szolga, mikor odasúgta neki, hogy ezután ez lesz a neve. De csak­ugyan olyan halványrózsaszín a szája. Ártatlan száj. A szeme is olyan tiszta gyerekszem. Megint Móra Ferenc: ARANY elővette a tükrét és egy kicsit fa­nyarul nevetett önmagára. Neki már többet tud a szeme, szája. TV ehéz lépések döngtek a folyo­1 ’ són. Galerius csapta szét az ajtófüggönyöket. Nagy, piros arca, fekete csordás-szeme tüzelt a meg­elégedettségtől. — Légy üdvöz, Augustella, — harsogott rá a lányára. — Hát el­bántunk Maxentiussal, ml? T i tani 1 Iának elállt a lélegzete. Egyszerre eszébe jutott a kotta­busz és megelevenedtek előtte a vacsora hangjai, színed, illatai. — Mindent tudott, egész addig, írtig nekitántorodott a princepsnek. A többire nem emlékezett, de Gale­rius szavaitól hamar eltakarodott a köd. — Nem hiába titán az apád, kis tücsök. Te belőled nem Augusta lesz, hanem Augustus! Azt hiszem, nem is sok idő telik bele. Ohó, Galerius megfizet! Titanilla előtt megképzett az esti kép. Az összebújó két öreg katona, aki vagy rablásra készül, vagy ösz- szeesküvésre. Hallotta a suttogáso­kat, a fenyezetődzéseket s fogad­kozásokat. — Apám — szólalt meg hirtelen — miért gyűlölöd te a Dcxminust? Ezelőtt soha nem mert volna ilyet kérdezni az apjától. Most, hogy eldöntötték a sorsát, a dac és kétségbeesés vakmerővé tette. Galerius rámeresztette a szemét a lányra. _ Ff ogy jut ilyen az eszedbe? 11 A Dominus öreg lett és te­hetetlen. Dühös vagyok rá, az le­het. Sajnálom is, kár érte, hogy a Flavdusok megrontották. De nerr gyűlölöm. Ot nem. Menjen haza Salonába káposztát ültetni és él­jen száz esztendeig, azt nem bá­nom. De a főisientelenti minden ivadék őstől az öklömmel verem agyon. A takarón hevert a súlyos ezüst­korong. Titanilla tükre. Fölkapta és két hüvelykujjával szátreccsen- tette, mint egy rrandulapogácsát. A lány most már elhitte, amit Ro- mula nagyanyjától hallott az apja erejéből. Csordáskorában a legbő­szebb bikát is megszelídítette. Ügy, hogy megkapta a két szarvát és ki­csavarta a nyakát. Lovak patáját a két ujjával feszítette le dühében, ö ugyan eddig mindig azt hitte, hogy a szemével csinált mindent. Látta, hogy az óriás szenved és sejtette, hogy nemo Is az istenekért szenved. így csak magáért gyűlöl­het az ember, nem olyan távo dolgokért. Megsímogatta a kezét. —i Bántottak, apám?

Next

/
Thumbnails
Contents