Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)
1954-12-29 / 306. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 december z9. Még nagyobb bizakodással kezdjük a kormányprogramm második esztendejét MIKOR elmúlik egy esztendő, a gazdálkodó ember számvetést csinál. Az idén különösen érdekesek és tanulságosak ezek a számvetések, mert hisz tavaly ilyenkor jelent meg az a nagyjelentőségű határozat, amelynek minden pontja a mezőgazdasági termelés fellendítésének útját mutatja. Sokminden történt azóta. Első lépésként nálunk is m egalakult a termelési bizottság. A legnagyobb termelési tapasztalattal rendelkező dolgozó parasztok azóta kisgyűléseken, gazdagyűléseken számtalanszor eihiondt- ták gazdatársaiknak, mit kell ten- niök, hogyan kell dolgozniok, hogv a nagyszerű célok megvalósuljanak. A kommunisták, a tanácstagok szintén fáradhatatlanul neveltek, tanítottak és példát mutat- / tak egész esztendőben. Jogos büszkeséggel nézünk vissza az eltelt hónapokra, mert latjuk, fáradságos munkánk nem.' volt hiábavaló. A mi számvetésünk eredményekről szól. sok tapasztalattal rendelkezünk, de ismerjük hibáinkat is. Jövőre még többet kell tennünk. ÉRDEMES megnézni, hogy nálunk, Jászalsószentgyörgyön mi történt tavaly óta. Mint mindenütt, itt is sok baj volt a földek megír, űveltetésével még tavaly is. Ez ma már teljesen megszűnt, sőt » dolgozó parasztok nap, mint nap azzal keresnek fel, hogy ha mód é-s lehetőség van, akkor biztosítsunk nekik a tartalékföldekből. Az egyik legfőbb eredmény, hogy megnőtt a gazdálkodók termelési kedve. Üjból gazdagon virul a nálunk hagyományos paradicsom term elés. A szerződéses növények termelésére ma már nem kell senkit sem kötelezni, mert a sok-sok kedvezményen alapuló idei esztendő mindennél többet mond. Sok az olyan gazdálkodó, mint Tóth István, aki egy holdon termelt szerződött paradicsomot s ezért 25.000 forintot kapott a hatvani konzervgyártól. A MEGNÖVEKEDETT termelési kedvet csak fokozta a különböző régóta húzódó ügyek gyors elintézése, a hibák megszüntetése. Községünkben az elmúlt év végéig 700 hold olyan földterület volt, amelyet a Zagyva áradása miatt nem lehetett használni. Adót, beszolgáltatást rr.égis fizetni kellett ezután a terület után is. A dolgozó parasztokat állandóan foglalkoztatta ez a dolog, mert igazságtalannak tartották e terület adóztatását. A községi pártszervezet és a helyi tanács javaslatára kormányzatunk lehetővé tette ennek a hibának a megszüntetését. A hasznavehetetlen terület után ina már nincs se adó, se beadás. Ez az igazságos rendelkezés 241 gazdát érint. Nem lenne teljes a számadásunk, ha nem beszélnénk a Vörös Sarok tsz tagjainak nagyszerű munkájáról. Ezek az emberek az idén még jobban bebizonyították, mennyire érdemes közösen gazdálkodni, termelőszövetkezeti tagnak lenni. Az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére 1 mázsa 30 kg búzával többet termeltek holdanként, mint az előző esztendőben. Tavaly kukoricából 8 mázsás átlagtermést értek el, az idén pedig 23 mázsát takarítottak be minden holdról. Mondani sem kell, hogy idejében végeztek el minden munkát s felkészültek a jövő gazdasági évre is. Az állataik eltartása sem okoz gondot, hisz csak Kukoricából 900 mázsával termeltek többet. Ezzel a kukoricamennyiséggel 150 sertést meg lehet hizlalni. A cukorrépatermésben elért eredményeikért 20.000 forint külön jutalmat kaptak. NEMRÉG megvolt a zárszám- acás. Minden munkaegységre 1 kg KI dkg-mal több búza, 1 kg-mal több kukorica és 5 forinttal több jutott, mint egy évvel ezelőtt. Szépen fejlődött a jószágállományuk ss. Eredményeinkhez tartozik a község szépítése és szociálpolitikai fejlesztése is. A napközi otthon fenntartására 67.000 forintot használtunk fel. 10.000 forintos költséggel piacteret létesítettünk. A község legsá- rcsabb es legjárhatatlanabb utcáit megjavítottuk, 15 kisiparos kapott iparigazolványt. Sokat kaptunk, éppen ezért még nagyobb bizakodással, még nagyobb lelkesedéssel kezdjük a mezőgazdaság fejlesztésének második esztendejét. Sándor János tanácselnök, Jászfelsőszentgyörgy. Kitüntetések a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ1. K. J. Vorosilov. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke december 25-én átnyújtotta a Lenin-ren- det V. D. Boncs-Bruievicsnek. akit a Kommunista Fárt és a szoviet állam szolgálatában szerzett érdemei elismeréséül tüntettek ki. Ugyanakkor átnyújtotta a Munka Vörös Zászlórendiét A- V. Szavél- javánsk. akit társadalmi és politikai tevékenységének 50. évfordulója alkalmából és a forradalmi mozgalomban való részvételéért tüntettek ki. A Vörös Zászlórendet nvuitotta át I. A. Szeröv vezérezredesnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő áliambiztonsáfii bizottság elnökének és a Munka Vörös Zászlórendiét V. G. Bakaiovnak. a Szovjetunió tengeri flottaüsvl miniszterének. A két utóbbit sokévi szolgálatáért tüntették ki. * K. J Vorosilov. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke december 27-én átnyújtotta a Lenin-rendet D. Sz. Korotcsenkó- nak, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, akit 60. születésnapja alkalmából kitüntettek a szoviet állam szolgálatában szerzett érdemeiért. (MTI) Mendes-France a párizsi egyezményekkel kapcsolatban ma délután ismét telveti a bizalmi kérdést Párizs (MTI) A francia nemzet- gyűlésnek a hajnali órákba nyúló ülésén a miniszterelnök felkérte a nemzetgyűlést, hogy még az éjszaka folyamán tartson újabb ülést, amelynek napirendjén ..Egy törvényjavaslat előterjesztése és megvitatása“ szerepel. Erre azért volt szükség, mert a külügyi bizottság a pénteken elvetett első cikkely második olvasásában való megvitatását elutasította. A nemzetgyűlés általános vitájának szünetében a külügyi bizottság foglalkozott a szóbanforgó ..új“' törvényjiavaslatta.l amelv más szavakkal megismétli a párizsi egyezményeknek pénteken elutasított és Nyugat-Németország úirafelfegy- verzéséről. valamint a nyugati Unióba való bekapcsolásáról szóló első cikkelvét. A külügyi bizottság az új szövegezésben előterjesztett első cikkelyt 18 szavazattal 17 ellenében — négv tartózkodással — jóváhagyta. A nemzetgyűlés ülésének folytatásakor a külügyi bizottság elnöke bejelentette, hogv a bizottság az első cikkely úi változatát elfogadta. Ezután a kormány felvetette a bizalmi kérdést a ratifikációs törvényjavaslat első cikkelyére, továbbá minden módosító indítványra, valamint kiegészítő cikkelvre nézve. így tehát a francia nemzetgyűlésnek szerdán délután 16.00 órakor (magyar idő szerint) két bizalmi kérdésről kell szavaznia. Először az átdolgozott első cikkellyel kancsdlatban felvetett bizalmi kérdésről, utána pedig valamennyi, közöttük a nemzetgyűlés által eddig jóváhagyott cikkellyel kapcsolatban felvetett bizalmi kérdésről. Egviplom nem fogadta e! az amerikai katonai segélyt — Szalah Szalem sajtóérlekezlele — Kairó (MTI). — Szalah Szalem egyiptomi propagandaügyi minisz tér — mint az AFP jelenti — a jelenleg Egyiptomban tartózkodó szí riai újsáigírőküldöttségnek sajtóértekezletet tartott és kijelentette: az egyiptomi kormány elutasította azt az amerikai ajánlatot, hogy egy millió dollár katonai segély fejében egyezzék bele egy egyiptomi-amerikai katonai paktum megkötésébe. „Elvetettük ezt az ajánlatot — mondotta Szalah Szalem — mert azt akarjuk, hogy védelmünk csak tűlünk függjön“. A miniszter ugyanakkor elmondotta, hogy Egyiptom elfogadta az Egyesült Államok I A RE N 0 M E Nem tudom, figyel* ték-e már. milyen féltékeny a-7 ember min- demnaiDi életében a r e- noméiára? Még olyan kis ügyekben is. mint például egv cukrászdái vásárlás. Inkább hajlandó sok ember 50—60 éven keresztül mindig és mindig dobostortát, meg halbrolllót enni — mert csak ennek a nevét ismerd — minthogy ígv forduljon a szépszemű kisasszonyhoz: — Kérek három darabot abból a fényes hogyishívjákból, kettőt pedig abból a rovát- kás izéből. Nincs igazam? És melyik diák nem használta ki politikusam szerető szüléd te- kintélvféltését. amikor ilvem érvvel pumpolta meg őket. «— Apukám, tessék adni öt forintot. Máma a fizikai szertárban leejtettem egy kétdsme- retlemes másodfokú egyenletet Többet nem lehet használni, nekem keli megcsináltatni. mert én okoztam a kárt. Szeeónv apa még talán szánta is harmatgyenge csemetéjét, akire ilvem nehéz tárgyat bíznak azok a lelketlen tanárok. A világért sem érdeklődött volna részletesebben. mi is az. ami leesett. Csak nem mutatja fia előtt, hoev nem tudja. Inkább fizetett. Ugv ám. nagv dolog a renomé! Hallgassák csak meg ezt a karácsonvutáni történetkét. A ..Gólya’“ kocsma áporodott légkörét éles szóváltás hasogatja. — Osszuk el tíz forintjával. akkor biztosan kijön pontosan. — Hogv jönne ki?! Ehun egv csomó papírpénz. ezek meg forintosak és tíz-húszfillér resek. — Akkor meg váltassuk fel az egészet forintosra. — Bolond vagv. ki ad neked maid kétszáz forintot apróba ... Legjobb lesz. ha elosztjuk hánmónk közt tízforintosonként és a maradékot megint három fele. Három népzenész töri ilv harsányan fáradt kobakját. Hogyan osztozzanak az Istvánéi Jánosnapi kereseten. A legtestesebb — valószínűleg a prímás |— görcsösen szorongatja a tíz-húszforintosokat. Általában inkább a feie fölé emelve tartja a pénzt, mert a vita tüze sokszor veszélyezteti azok épségét. Végre megállapodnak a norciózás módjában. Robbanni kés? nyugalommal nválaz- zák szét a tízeseket, húszasokat — három fele. Amikor egy tizes lehull a magas asztalkáról. fejüket összeverve. egymást taszisáilva guggolnak le. hoev megkaparintsák illetve nehogy a másik tegye azt zsebre. Aztán az asztallapon hagyott pénz érintetlenségében kételkednek. Végül a prímás- gyanús dönt. — Kezdjük elölről a számolást. Kezdik élőiről. Egyszer mégis végére érnek. Igenám. de pontosan egv fénves forint marad utoljára. Most mit tegyenek? — Jó lesz 37 nekem, több gyerekem van — kapna rajta a leevir- goncabb — Hogyne, te csak kontrázol — szólal meg a szakmai gőg a másikban. — Az enyém lesz — határoz ismét a prímás — én szerveztelek meg benneteket. — Neked úgvLs több bort adtak, te jártál az asztalok közt —térnek át a részletmunkára. — Enyém a forint — bizonytalankodik most már az erkölcsi belátás folvtám a prímás. Hangján érzik, hogy le is mondana róla. meg nem is. Mind szenvedélyesebbé válik a szócsata már- már a hegedűk is recsegnek. mikor a forintra legesélytelenebb zenész lefogja a prímás csépelő karját. •— Tiéd a forint, de akkor fizetsz kettőnknek esv-evv féldecit — Gyerünk! — áll rá habozás nélkül prímás. Mert a renomé, renomé. Tóth István gazdasági segítségét és azt mondta hogy p.z „semmiféle politikai vagy katonai feltétellel nem jár”. A miniszter szerint Egyiptom külpolitikájának az alapja „Arab Liga és az Arab Kollektív Biztonsági Paktum. Egyiptom nem járu’ hozzá, hogy nyugati állam is részt- vegyen a középkeleti védelmi rendszerbe” — mondotta Szalah Szalem„Szüntessék meg a Német Kommunista Párt elleni terrorperf4 — a Karlsruhe! bíróság eddig ötvenezer tiltakozó levelet kapott Berlin (TASZSZ). Az ..ADN“ hír- ügynökség ismertette a ..Stuttgarter Zeitung“’ című nyugatnémet lap információját. A nyugatnémet lap azt írja. hogy a karlsruhel szövetségi alkotmánybíróság tagjai eddig több mint ötvenezer levelet kaptak. amelyben Németország minden rétegének képviselői követelik a Német Kommunista Párt elleni bírósági eljárás megszüntetését. (MTI) az Amerika saját légitámaszpontjának tekinti Angliát Irta i V. M.4TVEJEV — Rövidítés — ff ashing Ion újabban fokozott nyomást gyakorol északatlanti tömbbeli partnereire. Azt követeli tőlük, hogy ellenkezés nélkül men- jenek bele az erőltetett fegyverkezési, főleg atomfegyverkezési hajszába s hagyják, hogy az amerikaiak belátásuk szerint használják fel nyuigateurópai katonai támaszpontjaikat. Amerikai katonai és politika személyiségek most már kertelés nélkül hangoztatják, hogy be akarják vetni a tömegpusztító fegyvereket. Stevenson brigádtábornok a Kelet-Angliában állomásozó 49. amerikai légihadosztálya parancsnoka a napokban kijelentette, hogy légikötelékei „a NATO atompotenciáljának főforrását” alkotják. Ország-világ előtt az atomháború hívének vallotta magát, s ezzel az elsők között került a háborús bűnös jelöltek listájára. Azzal hivalkodott, hogy „hadosztálya keretébe tartoznak olyan bombázógépek, amelyek rendeltetése atom.támadást intézni a Szovjetunió ellen”. Stevenson szavaiból kitűnik, hogy Washington saját légitámaszpontjának tekinti Angliát. Az amerikai tábornok világosan értésre adta, hogy az Angliában lévő amerikai atomtámszpontek felhasználásáról a Pentagon vagy az amerikai külügyminisztérium dönt és semmi esetre sem az angol katonai vagy politikai vezetés. 4ngol hivatalos személyek nem fűztek magyarázatot Stevenson nyilatkozatához. Ez a hallgatás azonban mindennél ékesebben beszél. Az „Economist“ című angol folyóirat még viszonylag nemrég, 1952 áprilisában is azt állította, hogy a brit szigetek amerikai megszállása nem ölt majd nagyobb méreteket. Kiderül, hogy nem így történt. Hiszen Churchill — akkor mint az ellenzék vezére — már 1950 március 18-án kijelentette az akóházban (ellentétben azzal, amit most mond), hogy Anglia a maga egészében „célpont” lett, Emerice Ile’.vs munkáspárti képviselő nemrég azt írta, hogy Anglia atomtámaszpont- tá válásával nemcsak önmagát hoz ta veszélybe, hanem egész Európára is veszélyt hozott. Bátran mondhatjuk, hogy ezt a véleményét az egyszerű angolok milliói osztják. Egyre többen követelik Angliában, hogy vonják ki az országból az amerikai fegyveres erődet. November végén a szövetkezeti párt évi konferenciáján 1,160.000 tagja nevében határozatot is hozott erről. Stevenson nyílt, cinikus kijelentése újra világosan megmutatta, hogy az Egyesült Államok agresszív körei európai háborús terveikben nem éppen irígylésreméltó, de annál veszélyesebb szerepet szánnak Angliának, anélkül, hogy törődnének véleményével. Nemcsoda, hogy ez az eljárás egyes angol burzsoá lapokat is zavarba hozott. A „Yorkshire Post“’ című konzervatív lap aggodalommal írja, hogy Londont kész tények elé állíthatják azok az „egyoldalú határozatok, amelyeket az amerikaiak“ angliai légierőik felhasználásával kapcsolatosan hoztak. Az Egyesült Államok agresszív körei és angliai ügynökeik a sű- rűnlakott brit szigeteknek atomháborús támaszpont szerepét szánják. Erre a tervre ráillik ez az angol közmondás: „Ne dobálózzon kővel, aki üvegházban lakik”. 'TitanUla zúgó fejjel ébredt másnap déltájiban. Kelletlenül Utasította el Trulla frissítőit s fürdő után újra vdsszabújt vánkosai közé. Maga se tudta, mi bántja. Máskor is megesett már vele, hogy a bor gőze megszédítette, de szégyent, vagy lelkiismeretfurdalást soha se érzett miatta. Szerette a könnyű mámort, a mosolygó arcokat, a gondtalan nevetéseket, azokat az órákat, amelyek nem patát, hanem szárnyakat viseltek s nem hagytak törést se az arcon se a szívben. Nézte magát a kerek tükörben és nem találta a tivornyának semmi nyomát az arcán. A bőre fehér volt és friss a szeme fényes és kipihent. A szívét is üresnek érezte és ennek örült. Szerette alvó mély kútnak érezni a szívét, amelybe csak a nap süt be, s úgy megtölti fénnyel hogy másra nem marad benne hely. Mióta Varanes itt volt az udvarnál, néha azon kapta magát, hogy szíve kútjában annak a komoly képét látja. De mostanában csak olyankor jutott eszébe a perzsa, ha látta. Mikor is látta utoljára? Igen, mikor Quintiportól a virágot kapta. Quintipor. Grárát- virág. Merne fogadni, hogy a sötétben is elvörösödött az este a rabszolga, mikor odasúgta neki, hogy ezután ez lesz a neve. De csakugyan olyan halványrózsaszín a szája. Ártatlan száj. A szeme is olyan tiszta gyerekszem. Megint Móra Ferenc: ARANY elővette a tükrét és egy kicsit fanyarul nevetett önmagára. Neki már többet tud a szeme, szája. TV ehéz lépések döngtek a folyo1 ’ són. Galerius csapta szét az ajtófüggönyöket. Nagy, piros arca, fekete csordás-szeme tüzelt a megelégedettségtől. — Légy üdvöz, Augustella, — harsogott rá a lányára. — Hát elbántunk Maxentiussal, ml? T i tani 1 Iának elállt a lélegzete. Egyszerre eszébe jutott a kottabusz és megelevenedtek előtte a vacsora hangjai, színed, illatai. — Mindent tudott, egész addig, írtig nekitántorodott a princepsnek. A többire nem emlékezett, de Galerius szavaitól hamar eltakarodott a köd. — Nem hiába titán az apád, kis tücsök. Te belőled nem Augusta lesz, hanem Augustus! Azt hiszem, nem is sok idő telik bele. Ohó, Galerius megfizet! Titanilla előtt megképzett az esti kép. Az összebújó két öreg katona, aki vagy rablásra készül, vagy ösz- szeesküvésre. Hallotta a suttogásokat, a fenyezetődzéseket s fogadkozásokat. — Apám — szólalt meg hirtelen — miért gyűlölöd te a Dcxminust? Ezelőtt soha nem mert volna ilyet kérdezni az apjától. Most, hogy eldöntötték a sorsát, a dac és kétségbeesés vakmerővé tette. Galerius rámeresztette a szemét a lányra. _ Ff ogy jut ilyen az eszedbe? 11 A Dominus öreg lett és tehetetlen. Dühös vagyok rá, az lehet. Sajnálom is, kár érte, hogy a Flavdusok megrontották. De nerr gyűlölöm. Ot nem. Menjen haza Salonába káposztát ültetni és éljen száz esztendeig, azt nem bánom. De a főisientelenti minden ivadék őstől az öklömmel verem agyon. A takarón hevert a súlyos ezüstkorong. Titanilla tükre. Fölkapta és két hüvelykujjával szátreccsen- tette, mint egy rrandulapogácsát. A lány most már elhitte, amit Ro- mula nagyanyjától hallott az apja erejéből. Csordáskorában a legbőszebb bikát is megszelídítette. Ügy, hogy megkapta a két szarvát és kicsavarta a nyakát. Lovak patáját a két ujjával feszítette le dühében, ö ugyan eddig mindig azt hitte, hogy a szemével csinált mindent. Látta, hogy az óriás szenved és sejtette, hogy nemo Is az istenekért szenved. így csak magáért gyűlölhet az ember, nem olyan távo dolgokért. Megsímogatta a kezét. —i Bántottak, apám?
