Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-25 / 304. szám

s SZOLNuisftihí>kfcl Ne.. 195* december 25. TERVEK AZ ÚJESZTENDŐRE Termelőszöveíkezeteink megye- szerte a következő gazdasági év terveit készítik. Az elmúlt év ta­nulságaiból okulva a legtöbb közös gazdaságban új, nagy jövedelmet biztosító, birgéuilő üzemagai létesítenek, és az eddig bevált, jól jövedelmező növényféleségek termesztését és az állattenyésztést bővítik. A tervkészítési előkészületek az eddig aránylag gyengébben műkö­dő termelőszövetkezetek tagjait úf munkára lelkesítették. A szászbe­rek! Béke termelőszövetkezet tag­jai ezévben új vezetőséget válasz­tottak. Megerősítették a szövetke­zeti demokráciát és megjavult a munka is. Az 1954-es esztendő már eredményesebben zárult. Jóllehet a kedvezőtlen időjárás náluk is érez­tette hatását a termésátlagok ki­alakulásában, most a zárszámadás után a meglévő 17 tag mellé négy új tag lépett be. A zárszámadó köz­gyűlésen a vezetőség ismertette a termelőszövetkezet jövőévi terveit. A gabonatermesztés és az állatte­nyésztés fejlesztése mellett bővítik a magiermentéit. Egy holdon dinnyemagot, tíz hol­don zabosbükköny magot termesz­tenek a következő esztendőben. Az idén jól fizetett a cukorrépa és a terv szerint jövőre is legalább tíz holdon termelnek szerződéses cu­korrépát. A termelőszövetkezet asszonyai azonban egyhangúan azt javasolták, hogy növeljék a cukor­répa terű .etet. Kijelentették, hogy ők tizenketten tizenhárom hold cu­korrépa megművelését vállalják, a többi szükséges munka mellett és holdanként 150 mázsán felüli répa­termést biztosítanak. A mezőhékl Táncsics tsz-ben a cukorrépa és a maglucema termé­sének, a kártevő rovaroktól való megóvása érdekében nagy uámban tenyészte­nek pulykát és gyöngy- tyúkot. A csataszögi Szebb Élet tsz-ben, a nagykörűi Petőfi tsz-ben lévő rizs­telepeket pedig víziszámyasokkal népesítik be. A két szövetkezetben több mint másfélezer darabos törzstenyészettel kezdik a kacsatenyésztést. Ezeknek a szaporulatát, valamint az őszre meghízott kacsákat a Budapesten létesítendő elárusító helyen érté­kesítik. Ideszállítják majd a Petőfi tsz 11 holdas öntözéses kertészeté­ben termelt kalarábét, káposztát, paradicsomot és egyéb konyhakerti véleményt. A Szebb Élet termelőszövetkezet tagjai Budapesten értékesítik a szabadpiacra hizlalt 77 sertés hú­sát és szalonnáját, juhászatukt "#ta juhsajtot, tehenész2tűkből a vajat és egyéb tejterméket A szelevényi József Attila ter­melőszövetkezet tagjai is nagyobb jövedelmet akarnak biztosítani. — Még a tél folyamán hozzálátnak a háromholdas halastó építéséhez. Jól érzem magam a szövetkezetben A felszabadulás után kerültem Rákóczdfalvára szüleimmel együtt. A földreform során földhöz jutottunk, majd 1950- ben beléptünk a Béke termelőszövetkezetbe. Kezdetben nem sokat tudtam segíteni férjemnek, hiszen apró gyermekeim vannak. Ez a nehézség is megszűnt, amióta községünkben megnyílt a napközi ott­hon. Gyermekeimet ott féltő szeretettel gondozzák. Azóta én is rend­szeresen résztvettem a közösségi munkában. Az 1954-es gazdasági évben 302 munkaegységet szereztem, 810 kg búzát, 450 kg kukoricát, 120 kg árpát, zabot, 36 kg rizst, 33 kg cukrot, 60 kg burgonyát, azon­kívül almát, szalonnát, húst, szappant, paprikát, 4 mázsa rétiszénát, 4 mázsa vörösherét és 12 mázsa szalmát kerestem a készpénzjárandó- ságon kívül. A háztáji gazdaság is szépen jövedelmezett. A háztáji földön termett 25 mázsa kukorica, burgonya és napraforgó. Van egy üszőnk, egy 2 mázsás hízónk és jónéhány baromfiak. A közös gazda­ság jövedelmbéből az idén rendbehozattuk kis lakóházunkat, bizako­dással nézünk a tél és a jövő gazdasági év elé. Jól érzem magam a szövetkezetben és férjemmel együtt továbbra is igyekszem jó munká­val elősegíteni szövetkezetünk gyarapodását, családunk jólétének nö­vekedését. iíj. Szabados József né Rákóczifalva, Béke tsz. 4 grabonn^ermelps szi «vonalának emelásáért ÍTpusztamonostor| és Jászbe­rény határában elterülő Felsőjász­sági állami gazdaság dolgozói most év végén bátran elmondhatják, hogy teljesítették a haza iránti kö­telezettségüket A gazdaságban fő­leg nemesített vetőmagvakat ter­melnek, de foglalkoznak a mező­gazdálkodás minden ágával. A tervben előirányzott mennyiséget mindenből megtermelték, sőt több­fajta termékből jóval többet is. így volt ez tejtermelési tervük tel­jesítésében. Év elején 12 literes fe­jé»! átlagot terveztek és 15.500 liter volt a kötelezettségük. Ezt 50 szá­zalékkal túl is teljesítették. Ha­sonló a helyzet más élelmiszerek­nél is. Baromfibeadásukat kiegyen­lítették és ezen felül még 300 tyú­kot adnak át év végéig a begyűjtő vállalatnak. | mindezeket j a gondos növény- termesztési munka tette lehetővé. Búzából 13 vagonnal többet ter­meltek az előirányzatnál, s a ga­bona legnagyobb része első fokú vetőmag. Szénából olyan mennyi­séget termeltek, hogy a gazdaság saját állatállományának ellátása mellett társgazdaságoknak, — így pl. a kunmadarasi állami gazdság- nak is 11 vagonnal tudtak átadni. Szénából az előírt 7721 mázsa he­lyett 8642 mázsát takarítottak be. Négyszer kaszálták a lucernát. Si- lózási tervük 2800 köbméter volt, ezzel szemben 3180 köbméter silót készítettek kukoricaszárból, méz­nádból, takarmányrépából. A gaz­daság vezetői és dolgozói már a múlt év őszén is pontos tervet ké­szítettek és minden erővel küzdöt­tek annak megvalósításáért. Gon­doskodtak a talajerő fenntartás­ról, a jó talajmunkáról, a növény­ápolás idejében való elvégzéséről. A betakarításra is a legalkalma­sabb időpontot választották ki. így a legcsekélyebb veszteséggel jó ter­mést takarítottak be. A kedvezőt­len időjárás sem befolyásolta túl­ságosan a termelés alakulását. | az 1955-Os | gazdasági évre célul tűzték ki, hogy a búza jelenlegi 11.30 mázsás holdankénti termés­átlagát 12.20 mázsára növeljék. Most az ősz folyamán ezért 900 hol­don keresztsorosan vetették el a bú­zát és komposzttal kevert műtrá­gyát hordtak rá. Minden egyes ga­bonatáblán külön-külön figyelembe vették a talajerő állapotát, a talaj tápanyag szükségletét és ennek megfelelően adagolták a trágyát. A gazdaság vezetői és dolgozói biz­tosítani akarják, hogy az 1955-ös esztendőben még jövedelmezőbb legyen a gazdálkodás, sok értékes terménnyel és termékkel járulja­nak hozzá népünk jólétének foko­zott növeléséhez. Jó egészséget kívánok mindazoknak, akiknek jobb életünket köszönhetjük Számos ünnepet, bé­két kívánok mind- azokn^K. akik a néD érdekében mindent megtesznek. mindent elkövetnek azért, hosv mi. parasztok is mező­gazdasági munkánkat békében végezhessük. Tudiuk. országunk ve­zetői 10 esztendő óta komoly harcot vívtak azért, hogv felépítsék hazánkat. 10 évvel ez­előtt keresztül utaz­tam az országot Tisza- derzsig. de sehol egy ép vasútvonalat nem láttam. Városokban és falvaikban mindenütt romok voltak. S ma a romok helyén úi épü­letek. a régieknél kor­szerűbbek vannak Ez megmutatja azt is. hogy államunk vezetői nem csak ígérnek, he- nem meg is tesznek mindent a nép érdeké­ben. Bízhatunk tehát a pártban és a kor­mányban. s ml bízunk is. Igaz. ahhoz, hogy a kitűzött célok megva­lósuljanak. néküik is meg kell tennünk mindent. A munkás- tvk a (»várban a pa­rasztnak a földön a többtermelés seL Tu­datni kívánom, hogv én igyekszem ezt tenni Három kih. és 800 négyszögöl terü­letre kötöttem eddig szerződést, hogv Példát mutassak dolgozótár­saimnak. s azért, mert tudom, ezzel nem já­runk rosszul. Jó egészséget kívá­nok azoknak, akiknek iobb életünket köszön­hettük. hogv még szá­mos évig munkálkod­hassanak r Artn-ni, ér­dekében. ID ELEK IMRE Tiszaderzs MEGJELENT a PARTÉPITÉS decemberi száma tartalmából az alábbi cikkek emel­kednek ki: Daczó József: A kád érmünk? megjavításával az új szakasz poli­tikájának végrehatásáért. Dénes István: A mezőgazdaság­fejlesztési határozat végrehajtása a termel őszöve tkeze tökben. Roska István: Pártmunka a gép­máson. — Becsüljük meg pártunk régi harcosait! Horváth Ottó: A r>*rtmunka AJ módszereiről. A fent kiemelt cikkek mellett még több fontos cikket közöl a Központi Vezetőség folyóirata. H surján) boltos munkájáról Ezelőtt két hónappal új boltos jött a surjánj földművesszövetke­zeti boltba. Nagy elvtárs — az új boltvezető — nagyon jó munkát végez. Amióta 5 vezeti az üzletet, jelentősen megjavult az áruellátás. Most olyan áruk is megtalálhatók, amelyek eddig egyáltalában nem voltak. így például bőséges válasz­ték van kötöttáruból, van libazsír, kacsazsír, rizs. elegendő szaloncu­kor, szem'sbors, különböző hentes­áruk, italok. Emellett igen barátságos, szívé­lyes ember. A kiszolgálás, a szá­molás is gyorsan megy nála. Sze­retik is a faluban! Varró László, IliTÉIKEbÜCK Aszódi János, a szandaszőlősi ta­nácsnál 1953. szeptember 1-től, — mint hasznosítási felelős dolgozott 1954. márciusáig. Munkabérét csak részben fizették ki. A Megyei Tanács pénzügyi osz­tálya a póthitelt jóváhagyta, s a községi tanácsot erről értesítette. Pár napon belül kifizetik Aszódi János illetményét. JÁRÁSI TANACS Szolnok. „A Középtiszai Öntöző Vállalat turkevei kirendeltségén dolgoz­tunk. 1954. október 16-án felmond­tak. Kilépésünk alkalmával nem számolták el a felmondási időre és a fizetett szabadság idejére járó bérünket’* — írta levelében Szilá­gyi István és négy társa. Sallai Sándor, Saliai Mihály és Szilágyi István illeményét szám­fejtettük. Kunhegyesi kirendeltsé­günkön átvehetik pénzüket. Révész Péter és Debrecené Lászflő követe­lése nem áll fenn. KÖZÉPTISZAI ÖNTÖZŐ VÁLLALAT“. Danes Ferencnének 1954. október 1-én szóbelileg felmondta szolgála­tát és azonnali hatállyal elbocsáj- totta a mezőtúri földművesszövet­kezet ügyvezetője. A szövetkezettel szemben több követelése is volt. Nem kapott fizetéses szabadságot 1953-ban és ki sem fizették azt. Munkakönyvének átvételére csak november 8-án hívták be és addig nem tudott elhelyezkedni Követe­léseinek elszámolását megtagadta Forgács Lajos ügyvezető. Dancsné panaszát a Szolnokme- gyei Szövetkezetek Szövetségéhez juttattuk eL Jogosnak találták, a utasították a mezőtúri földműves- szövetkezetet az 1953. évi szabad­ság idejére, valamint a munkavi­szony megszűnése és a munka- könyv átvétele közötti Időre Járó pénz kifizetésére. Három amerikai (arkansasl) üz­letember kéréssel fordult a State Departmenthez, hogy hagyja jóvá a Mars bolygó clviUzáisára aiakuló részvénytársaság alap­szabályzatát. (Újsághír) etf martiakéit békésen éldegél- tek bolygói ükön és jóllehet a Föld lakód harciasaknak képzelték el őket. ji békét és a kiegyensúlyo­zottságot szerették. Amikor a föl­dön éppen az 1960-as úiesztendőt ünnepelték, a Mars bolygón va.ami rendkívüli dolog történt és forron­gásba hozta a Mars-lakók egész vi­lágát. A bolygó legnagyobb csil­lagvizsgálóiéban szokatlan jelen­ségeket észleltek az égbolton, amelyről a lapok ígv számoltak be: ..Rakéta közeledik felénk, amely a Földiről indult el. A számítások sze­rint a rakéta m« déli 12 órakor ereszkedik le a Juppiter-fennsí- kon.‘‘ Elérkezett az izgatot­tan várt időpont és rengeteg Mars-lakó gyűlt össze az uisások­ban megjelölt helyen. Pont 12 órakor süvít­ve. csikorogva hatal­mas rakéta ereszkedett le a fenn­síkra. A Mars-lakók kíváncsian kö- réje seregiették. Az erős páncélzat­tal ellátott rakéta mozdulatlanul állt. csak a teteién egv hosszú cső mozgott körbe-könbe. A cső száián időnként tűz csapott ki és valami ismeretlen dolog éles süvítéssel szelte át a levegőt. A Mars-lakók azért nem ttedtek meg és nem cza- lifidtak el Csodálkozva nézegettek egymásra és a rakétára. Egymás­után röpködtek a nehéz lövedékek, amelyek azonban semmi hatást nem váltottak ki. A rakéta belse­jéből egyszerre három acé1 sisakos fel tűnt fel. Körülnéztek, maid egvik harsány hangon a Mars-la­kok felé kiáltott: AMERIKAIAK A M — Hello, boys? Hogv vagytok? A legidősebb Mars-lakó megkö­szönte a kérdést és arra kérte a különös vendégeket, hogy számá­nak ki. nyilván fáradtak » hosszú úttól.., A három fej visszahúzódott, majd rövid idő múlva ismét előtűnt — Van-e atombombátok? — kér­dezte az egyik. A Mars-lakók csodálkozva néz­tek egymásra. Ilyesmiről mégcsak nem is hallottak. — Oké! — kiáltott fel elégedet­ten av egyik sisakos —. akkor biz­tos a monopóliumunk. A Mars-lakók még monopóliu­mokról sem hallottak, de udvaria­son nem kérdezősködtek. A három acélsisakos iövevény vi­szont eigvre kíváncsibbá vált. — Vannak-e nálatok vörösök? <— kérdezte az egvik Vörösök? Igen. a Mars-lakók kö­zül sokan vörösök voltak. Az acélsn'safc alatt a jövevények homloka bosszúsan összeráncoló­dott. — Ez bizonv naevou rossz, de le­het raita segíteni. C^ak írtátok alá itt és ml maid megszabadítunk benneteket a vö-őcekfől. Parm-lnnot szedtek elő. amelynek »'óbb fe’cő sprSróban három nagy­betű állt: ..TTPA“ a ppn'-s^n köze­pén pedig még nagvobb betűkkel a következő szöveg: .A MARS BOLYGÓ VÉDELMI FAKTUMA*’. — Mi már minden­ről előre gondoskod­tunk. csak íriátok alá és nem lesz semmi gondotok a vörösökre. A Mars-lakókon za­var látszott Közben a három acélsisakos közül az egyik kiszállt a rakétából és egv közeli dombon csillagos lobogót tűzött ki. Furcsa ábrázata és gyors mozdula­tai nevetésre ingerelték a Mars­lakókat. Hatalmas kacagás tört ki — Ki merészel itt röhögni? <— kérdezték a méregtől pulvkavörö- een a jövevények. — Most már elég volt az ostobaságokból. Mától kezdve itt az amerikai életforma uralkodik!... Ki az elnökötök? Jöjjön ide és írja alá a paktumot! cd salt a iáikéi kivált egv Mars­lakó akii ruházatában és magatar­tásában úgyszólván semmiben sem különbözött a többiektől. Átvette a papírlapot, végigolvasta, maid kí­váncsian a jövevényekre nézett. — Mit akartok ezzel? A három acéls’sakos fei közül a legkövérebb dühösen kitört: — Hogy-hogy mit akarunk? Ci­vilizálni akarunk benneteket. Ho­zunk nektek Coca-Colát. tojásport, atomvédő köpenyeiket, meg comd- csokat. Szállodákat építünk a turis­ták részén* és börtönöket a vörő- söVnek, Eddig koszos bolygó vol­tatok. most csillag rangiára eme­lünk titeket: ti lesztek a 49 csil­lag a7 amerikai csillagképben. F.gvéfolként hiába is ellenkeznétek. Megvon a jóváhagyásunk a State Department-től... No me<» atom- borv>lKémik xs van! A Mars-lakók elnöke a legke­vésbé sem íött zavarba ezeknek a szavak-'^k hallatétól.-— Már b»vM!!S«j"atok .nes. de miféle vörö­sökről beszéltek állan­dóan? Számunkra ez egy igen fontos pro­bléma rr ÁM. no ugye! ARSON helyeselt a három acélsisakos. — Számunkra is jelentős pro­bléma. De még mennyire! Ahol vörösök vannak, ott mindenütt meggyűlik a balunk. Meg kell sza­badulnunk tőlük. Egyébként lát­hatjátok. hogy a paktum is garan­tálja a vörösök felszámolását. Ho­zunk nektek villamosszékeket és nylon-köteles akasztófákat, garan­táltan a legújabb típusúakat kap­játok. — Jó. jó. de a mi vöröseink igen rendes emberek és eszünk ágában sincs megszabadulni tőlük.. A három acélsisakos taitékzott a dühtől. — Talán te is vörös vagy? — för- medt rá az egvik az elnökre. — Én történetesen nem de a fe­leségem és a fiaim azok... — Moszkva! — súgta az egyik acélsisakos elkeseredetten a másik kettő fülébe. — Moszkva keze! Bármibe fogadok, hogv megelőztek bennünket. — Vedd tudomásul -— kiabált a legkövérebb képű —. minket nem lehet csak úgy lerázni. Itt va­gyunk és meg fogunk védeni ben­neteket. punktum!... Éppen elég dollárba kerül nekünk ez a- üz­let. Ami meg « vörösöket illeti, egv sem marad belőlük, maid gondos­kodunk róla. Maid hozunk egv törvényt... Kongresszusotok van? A Mars-lakók sokasága haragra gerjedt. Sűrűs sorokban fenyegető mozdulatokkal közeledtek a rakéta felé. A három acélsisakos azon­nal visszabúit a rakétába. — Takarod iátok haza! — kiáltoz­ták a Mars-lakók, •— Jim. — kérdezte elhald han­ion az egyik acélsisakos. — Biztos vagy benne, hogy a Marson va­gyunk? Ezek éppúgy beszélnek, mintha abban az átkozott Euróoá­ban volnánk. Közben a Mars-lakók mind kö­zelebb értek és fenyegetóieg fel­tűrték ingujjukat. Szörnyűség! Arcbőrük kivételével a legtöbb Mars-lakó bőre vörös volt. — Megáldjatok, megálltatok! — kiáltozott rémülten a három acél- sisekos és újra előbúitak a raké­tából. — Itt valami félreértés van. Mi nem a vörösbőrűek ellen va­gyunk. hanem a vörösök ellen ... A Mars-lakók azonban nem ér­tették a filológiai finomságokat — Takarod iátok haza! — kiáltoz­ták a három acélsisakos felé. A három iövevény nem erősza­koskodott tovább, mivel belátták, hogy nyilvánvalóan kisebbségben vannak. Lezárták a rakétagéo fe­delét és visszarepültek a Földre. * McCarthy szenátor fogadta a három arkansasi üzletembert. — Hoztatok név­jegyzékeket. ujjle­nyomatokat. fényké­peket? — ez volt az első kérdése. A három üzletem­ber zavartan néze­gette a cipőorrát. Egvikük sem merte megmondaná az igazat McCarthy gyanított valamit. — Mi az. semmit sem hoztatok? •— Ott a vörösök nem olyanok, mint nálunk — bátorodott neki ez egyik. — Ott.., Radu Tiulcscn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents