Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-03 / 285. szám

Siofnekmegyei r MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. évfolyam. 285. szám Ara 50 fillér A szarvasmarhatenyésztés fejlesztése a jövedelmező gazdálkodás legfőbb feltétele A termelőszövetkezeti és gépál lemási vezetők megyei tanácskozás ” sán sok szó esett az állattenyésztés fejlesztéséről. A beszá­moló és a hozzászólások jórésze utalt a szarvasmarhatenyésztést gátló körülményekre is. Termelőszövetkezeteink; szarvasmaríhaállománya az elmúlt tíz hónap alatt nem növekedett, sőt bizonyos visszafejlődés tapasztalható. Bár megyénk közös gazdaságai ezévben több mint 1000 üszőt és tehenet vásároltak, az évvégi mérlegkészítés során, mégsem mutatkozott ez a szaporodás. Az egyhelyben topogás főokát elsősor­ban a takarmányozás elégtelenségében, a szilárd takarmánybázis megteremtésének elhanjagolásában látom. Abban, hogy a szövetkeze­tek többségében nem a takarmányt szabják az állathoz, hanem meg­fordítva. Ezen kell változtatni. Az idén a termelőszövetkezetek a termelési adottságaiknak leg­jobban megfelelő tervet készíthettek. Maradt elegendő terület a ta- karmánytenmelésre, A hiba ott van, hogy a tsz-akben nem.1 vetettek elegendő kukoricát, zabot, őszi és tavaszi takarmánykeveréket, bor- sóscsalamádét, silókukoricát, takarmányborsót. Másutt a megtermelt takarmányt nem takarították be idejében, mint a mezőtúri Béke és a kunszentmártoni Zalka Máté tsz-bsn. Csak most, az áttele]tetősnél, a takarmánvrr.'érleg elkészítésénél veszik észre, milyen sok hiány van, Eis pedig a jószágállamány erőnlétét és a hozamot csökkenti. Csókán azt állítják, az idén éppen elég szálas takarmány ter­** mett. Ez azonban még nem minden. Különösen akkor, ha ennék többségét a későn betakarított, gyenge minőségű széna, késve levágott kukoricaszár és törek adja. Tehát kevés lenne a fehérje. A tehenek takai-rr.ányozásából pedig éppen ez hiányzik. Ezért ala­csony a tejhozam. Ha el akarjuk kerülni az elmúlt gazdasági év hi­báit, már most úgy kell terveznünk, hogy jövőre megfelelő nagyságú területen vethessünk egynyári szálas- és silótakarmányt, lehetőleg a tehenészet, vagy a növendékmarha-istóllók közelében. így könnyítjük a szállítást, olcsóbbá tesszük a termelést. A gyengébb búzatermés miatt a kenyérgabonabeadást több he­lyen árpára, kukoricára változtatták át. Ez szintén nehezíti az ab­raktakarmány ellátást. Nemrégiben rendelet jelent meg a korpajut­tatásról. A legutóbbi minisztertanácsi határozat pedig a tsz-ek sze­mestakarmány ellátása felől intézkedik. A december elsején nyilvá­nosságra hozott begyűjtési miniszteri utasítás szerint a termelők a vágómarha kivételével eredeti kötelezettségüket más beadásra alkal­mas cikkel is teljesíthetik. Ez lehetőséget ad arra, hogy a takarmánygabona beadással hát­ralékban lévő közös gazdaságok hízottsertést, baromfit stb. adjanak be. Szövetkezeteink használják ki ezt a lehetőséget. W/J ásik döntő oka a szarvasmarhatenyésztés elmaradottságának- * a jó gondozók hiánya. Kevés kivételtől eltekintve, nincse­nek megfelelő tehenészek és borjúnevelők a tsz-ekben. A tsz vezetők nem nézték meg alaposan, kit küldenek a szarvasmarha farmra dolgozni. Nem törődtek vele. el tudja-e látni a feladatokat, szereti-e az állatokat. Ez idézte elő a munkaerővándorlást, s végeredményben a hozamok csökkentését is. A gondozás kérdéséhez tartozik a bérezés, illetve a munkaegy­ségelszámolás problémája is. Többen mondták: a munkaegységkönyv idevonatkozó utasítása helytelen. Kétségtelenül sok igazság van eb­ben a megállapításban. Tűrhetetlen az, hogy 100 liter tej kifejéséért 0.60 munkaegységet írnak javára a tehenésznek. Hibák vannak a bor- júnewelési norma körül is. De sokkal nagyobb mulasztást követ el a tgz vezetősége, amikor átalány-munkaegységet szavaz meg a tehe­nészeknek. Ez a «módszer sérti az anyagi érdekeltség elvét, nem szol­gálja a termelés emelését, s a tsz-vagyon védelmét. A hozamok eme­lése, a munkafegyelem megszilárdítása érdekében a legrövidebb időn belül meg kell szüntetni a munkaegység-átalányt. Ha másként nem megy, a munkaegységnorma megváltoztatásával köszörüljék ki az anyagi érdekeltség elvén esett csorbát. Az említett értekezleten néhányan szóvátették az állatgondo­zók lakásügyét is. Meg kell vizsgálni ezt a kérdést is, s ahol mód van rá,' a helyi tanács, valamint a tsz vezetősége adjon módot ’kis­lakásépítésre a gondozó és családja számára. A megyei pártbizott­ság legutóbbi ülésén értékelte az állattenyésztés jelenlegi helyzetét. Kiadta a jelszót: „A legjobb kommunistákat, és pártonkívüli dolgo­zókat az állattenyésztésbe.“ Minden pártfunkcionrxius hasson oda, hogy ez a jelszó mielőbb valósággá váljon. 1954 december 3., péntek MAI SZAMUNK TART ALMÁBÓL: A választás után is van tennivalójuk a népnevelőknek Nagykörűn (2. o.) A hazaszeretet mozgalma. (3. o.) Megyénk közrendjéről és közbiztonságáról (3. o.) Feljegyzések (4. o.) A szarvasmarhalenyésztés mennyiségi fejlesztésében nagy sze­repet játszik a meddőség elleni küzdelem. Üzenjünk ha­dat az olyan nézetnek, mely szerint a teheneket csak elles után 2—3 hónapra szabad fedeztetni. Ezt az elvet követve, gyakran mi magunk segítjük elő a meddőséget. Könnyen lehetséges ugyanis, hogy 2—3 ivarzás után elmarad a további megindulás és tehenünk üresen marad. Leghelyesebb, ha az első, vagy második ivarzás alkalmával (érés után 20—40 nap) fedeztetünk, illetve mesterségesen roegler- rnékenyíttetjük a tehenet. A minőségi fejlesztés érdekében gyökeresen meg kell javítani a tenyésztési munkát. Vezessük be a házi feljegyzéseket, s azokat a brigád, a farm vezetője vagy a tejkezelője végezze. Erre az agronó- mu$, vagy a körzeti állattenyésztő oktassa ki a dolgozókat. Pontos, megbízható nyilvántartás nélkül nincsen tenyésztői munka. Hiszen a továbbiakban ezen alapszik a párosítás! és ellési terv, a takarmányo­zási szabványok kidolgozása. Az állattenyésztők sokkal jobb munkát végezzenek a szarvas­marhatenyésztés fellendítése érdekében. A tehenészetek részére ké­szítsék el a takarmányszabványt, a párosítási és ellési tervet. Az ál­lattenyésztési szakemberek ilyenirányú ténykedésükkel nagyban meg­könnyítik a tenyészanyagok kiválasztását, elősegítik az arra érdemes üsző-" és bikaborjúk felnevelését. A jelenlegi gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy nem a jó ősöktől származó borjúkat nevelik fel, ha­nem a véletlenre bízzák a tenvészanyag kiválasztását. S zólni kell a pártszervezetek ezirányú munkájáról is. Meg k?U nyíltan mondani, hogy a legtöbb pártvezető még ma sem látja tisztán az állattenyésztés fejlesztésének fontosságát. Csak így érthető meg az az állapot, hogy a legtöbb esetben eljutnak ugyan a hibák felleléséig, de azok megszüntetésére már nem fordítanak kellő gondot. Legsürgősebb tennivaló most: minden segítséget meg­adni az átteleltetés biztosításához és a szarvasmarha-farmok hozzá­értő, rátermett dolgozókkal való megerősítéséhez. GAÁL JÓZSEF, a Megyei Pártbizottság pol. munkatársa. II választási műszak lendületével tovább az éves terv teljesítéséért December elsejével a negyedik negyedév legnagyobb, legkiemelke­dőbb versenyszakasza zárult le, hogy helyet adjon egy újabb, lelkes küzdelemnek, az éves terv sikeres teljesítéséért folyó harcnak. Az eddigi munka és — az elkö­vetkezendő is — valóban küzde­lemmel járt s a szó legteljesebb értelmében áldozatkészséget, töret­len lendületet követelt meg me­gyénk ipari munkásaitól, vállalati, üzemi dolgozóitól. A termelés ob­jektív akadályain kívül meg kellett birkózni sok helyen a gyenge műszaki szervezettség köve-tkeaai.éttyeiveL az anyagellá­tás problémáival s a beköszöntő téllel, mely sók helyen készületlenül érte az üze- tret. A gyenge minőségű és tervszerűt- tenul érkező szénszállítmányok nagyban akadályozták a munkát s régebbi gyárainkban növelte ezt a nehézséget a kazánok és tüzelő- berendezések gyenge állapota, mint a Cukorgyárban is.Másutt — a török­szentmiklósi Gépgyárban s részben a Járműjavítóban — a dolgozók egyrészénelk a leghidegebb napok­ban is a szabadban kellett dolgozni. Az elavult berendezések, szerszá­mek kicserélése is nehézkesen halad, ami pedig nélkülözhetetlen előfel­tétele a jó munkának. ’ Dolgozóink erejét, munkakedvét azonban nem tudták letörni a ne­hézségek. Elmondhatjuk a Novem­ber 7. és a tanácsválasztások tisz­teletére folyó verseny sikerrel zá­rult. Egyik legjobban elmaradó üzemünk, a szolnoki Gőzfűrész pó­tolta adósságát. A szolnoki Papír­gyár brigádjai a verseny napjain többtonna papírral túlteljesítették terveiket, hogy minél többet tör- lesszeneik tartozásukba. A Tisza Cipőgyár közel negyven­ezer pár cinót adott terven felül az ország lakosságának s mindezt úgy. hoiry gyártási önköltségeit is jelentősen csökkentette. Az élenjáró üzemek közül tovább növelték eredményeiket a Jármű­javító, Bútorgyár s több más vál­lalat. Nein vonatkozik ez a törökszent­miklósi Mező-gépgyárra, mely- to­vábbra is a „nagyadósok“ listáján m-aradt s a Tiszamenti Vegyimű­vekre, ahol a termelés nem elég stabil. Ezekben a napokban, *— a ne­gyedév első versenyszakaszának lezárása után — új küzdelemre rendezi sorait munkásságunk, mű­szaki gárdánk. Egy hónap van még hátra az évből, a történelem lap­jaira illő ötéves terv utolsó eszten­dejéből. Most, decemberben dől el nagyrészt, ki hogyan vette ki részét ebből a nagyszerű építő munkából. Vállalataink már októberben ki­tűzték az egész negyedév felada­tait, megtették fogadalmukat de­cemberre is. E szerint egy egész sor üzemünknek napokkal év vége előtt el kell búcsúzni az 1954-es esztendőtől, úgy, hogy elvégzi, -es-- évre kiszabott munkáját. A legfontosabb feladat most az, hogy maradéktalanul valóra vál­janak erek az Ígéretek. Kzt kell alátámasztani doGozóinknak iól megaianozof t s rmnder*két»ncn rcáMs vállalásukkal. Ehhez azonban szükséges az is, hogy megteremtsük a verseny le­hetőségét; Céltalan lenne nőst olyan vállalásokat ,,szervezni“ egyes vezetői fórumokon, aminek megvalósítása pusztán a dolgozók nyers erejének fokozottabb igény- bevételével lehetséges, vagy való­színűt! erűnek látszó műszaki felté­tetektől függ. A szakszervezetek legyenek legfőbb, legbátrabb szó­szólói a reális versenynek.s egyben jó nevelő, ellenőrző munkával ér­jék el azt, hogy ezek a vállalások azután maradéktalanul megvalósul­janak, Szakszervezeteinkre vár az a fel­adat is, hogy felkeltsék az üzem vezetőinek érdeklődését átdolgozok problémái iránt s maguk is bátrab­ban és határozottabban, mint ed­dig, foglaljanak állást a munkás­ság jogos igényeinek kielégítéséért. Tarthatatlan állapot az, hogy a kollektív szerződés egy sor üze­münkben nem jelent mást. mint papírt s pontjainak be nem tartása nem von mást maga után, mint jegyző­könyvbe vett ténymegállapítást. —• Ey percre sem szabad megfeled­kezni arról, hogy a termelés ügye és -a mimká56hátás"''ugyé" elvalászt- hatatlan egymástól. A termelőszövetkezetek erősödését mutatják a zárszámadások z elmúlt hónapok sok-sok nagyszerű példáját adták annak, hogy a közös gazdaságokban tervszerűbb, előrelátóbb és gondosabb lett a munka. Jobb kedvvel, nagyobb bizalommal dolgoztak a szövet­kezeti tagok, s ez a bizakodó esztendő, a sok-sok fáradsággal, tervez- getéssel, munkával eltöltött napok meghozták a maguk eredményét. A mezőgazdaság fejlesztésének első esztendeje, a mostani zárszámadások szövetkezeteink életébe döntő jelentőségűek. Erősödésüket, életképes­ségüket és további nagyszerű lehetőségeiket mutatják. Ahol ezeket kihasználták, megteltek a kamrák, teli vannak a padlások, érdemes volt jól gazdálkodni, jól dolgozni. Tanulságos az idei gazdasági év. Sok tapasztalattal gyarapodva, a hibák kiküszöbölésének módját meg­találva, kezdhetjük a következő esztendőt. . A kötelki Ezüst Kalász tss-ben ~7 forintnál több egy munkaegység értéke A kőtelki Ezüst Kalász tsz tag­jai pár nappal ezelőtt tartották zár­számadó közgyűlésüket. Bozsó Sán­dor elnök ismertette a közös gaz­daság eredményét és tanulságkép­pen elmondotta az évközben felme­rült hiányosságokat is. A tsz nem­csak szántóföldi növénytermelésre szorítkozott, hanem s* idei gazda­sági évben mindent megtett az ál­lattenyésztés jövedelmezővé tétele érdekében is.. Különösen jó eredményeket ér­tek el a sertéstenyéiztésben. 12-es fialási átlaggal ügy felfejlesztették állományukat, hogy még az egyéni­leg dolgozó parasztoknak is adnak el szabadpiacon malacokat. A terv­szerűbb és észszerűbb gazdálkodás minden téren hasznára van a közös gazdaság tagjainak.. Más évekbeli felesleges takarmány készletüket szemes termény ként értékesítették. Most nem így csinálják. A felesle­ges tükarménykészletből meghizlal­nak és szabadpiacon értékesítenek 37 hízót. Ezzel is növelik a tagok készpénzrészesedését. A fejlett ál­latállomány lehetővé tette a jövőévi hízónakvalákról való gondoskodást is. W Az idei gazdasági évben jövedel­mező melléküzemágakat létesítet­tek. Ilyen a méhészet. A tavasszal 10 család méhet vásároltak s ma már 23 család van. A tagoknak a méztermésből 4 és fél dkg jutott munkaegységenként. Most, az esz­tendő eredményeinek összegezése­kor állapították meg, mennyire ér­demes minden alkalmat felhasznál­ni és minden lehetőséget megra­gadni a közös gazdálkodás jövedel­mezősége érdekében. A méhészke­dés ugyanis végeredményben néni jelentett különösebb kiadást és mégis szép hasznot hozott a tagok­nak. Okosan gazdálkodtak. A megter­vezett munkaegységeket nem lép­ték túl, megszüntették a mun.ka- egységhígítást. Ezzel elősegítették a fegyelem megszilárdulását. Az Ezüst Kalász tsz szorgalmas tagjainak sokat adott az idei esz- tendő.Márkus Péter 512 munkaegy­séget szerzett. Ezért pénzértékben 29.500 forintot kapott, mert égj. munkaegység értéke 57 forint 63 fillér. Földes Lászlónak több mint 28.000 Guzsi Jánosnak közel 30.000 forint lett ezévi jövedelme. Még jobb lett volna az eredmény, ha alkalmazzák a prémiumrend­szert és méginkább betartják a szö­vetkezeti alapszabályt. Kiváló mun­kát végeztek, de nagy hibájuk, hogy eredményeiket nem ismertet­ték megfelelően az egyénileg dol­gozó parasztokkal. így augusztus 1-e ’óta mindössze hét új taggal szaporodtak. Ledig a jo gazdák nem idegenkednének tőlük. Hiszen lát­ják eredményeiket, tudják, hogy 22 mázsás rizstermést értek el holdan­ként, kukoricájukat négyszer ka­pálták, s minden holdról 28 mázsát takarítottak be. Az Ezüst Kalász tsz tagjai a zár­számadó közgyűlésen megfogadták, hogy még jobban kihasználják a lehetőségeket. Bővítik rizstelepü­ket, továbbfejlesztik jószágállomá- nyukat. Ehhez a nagyszerű munká­hoz hívják maguk közé a még kí­vülálló egyéni gazdákat is. ftcgedeítck a tagok a kungyalui Zöld Mező IsZ’bcn A kungyalui Zöld Mező tsz összes jöve­delme tavaly 800 ezer forint volt. Egy eszten­dő múlt el azóta és ez a jövedelem 1 056 57a forintra növekedett, fejlődött, erősödött a közös . gazdaság, a ta­gok minden munkát idejében végeztek el. különösen a k.pásnö- vényekböl termeltek többet, mint más esz­tendőben. A tsz tagjai most a szorgalmas gazda jogos, büszkeségével tekinte­nek vissza a tavaly óta eltelt időre. Egy mun­kaegységre 2.40 kg bú­za, több mint fél kg árpa S3 dkg kukorica, 1 kg burgonya, ezen­kívül cukor, olaj, szap-' pan és egyéb termény jutott. Készpénzben minden munkaegység­re 13 forint 50 fillért osztottak. Id. Ugrai Imre 21 mázsa búzát, 483 kg áipát, 896 kg burgo­nyát, mintegy 8 mázsa kukoricát és 12.096 fo­rintot vitt haza. Egész­évi részesedésének pénzértéke 25.000 fo­rint. Ez az összeg több mint 2000 forintos ha­vi fizetésnek felel meg. Elégedettek a tagok. Most látják igazán, hogy érdemes volt jól dolgozni. Saját maguk­nak iparkodtak egész esztendőben, Jövedel­mük azt is igazolja, hogy a dolgozó parasz­tok nagyon is m?gta- iálják számításukat a termel őszöve tkezetbsn. Zsidó Is I ván és. felesé­ge örömmel újságolja mindenkinek, hogy még sohasem volt any- nyi jövedelmük, mint az idén. Búza, árpa, kukorica, burgonya, egyszóval minden van bőségesen. A jövő esztendőt még nagyobb örömmel, még nagyobb bizako­dással és szervezett­séggel kezdik. A brigá­dokon belül kialakít­ják a munkacsapato­kat. egyénekre Osztják a területet. Ez még sz idén nem volt meg, de jövőre már meglesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents