Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)
1954-11-19 / 274. szám
1954 november 19. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 Egy esztendő alatt 6 millió 700 ezer forinttal nőtt a túr kévéi Harcos tsz tagjainak közös vagyona A kormányprogramul óta eltelt hónapok komoly változást hoztak a 7360 holdas turkevei Harcos tsz. életében. Az igazgatóság, a szakemberek és a tagok szoros együttműködése eredményezte, hogy ebben a gazdasági évben idejében elvégezték a soronkövetkező munkákat. A zárszámadás során azzal a jóleső érzéssel elemezhetik ezt az évet, hogy sokat tettek a gazdálkodás jövedelmezőségének fokozásáért. Az elmúlt ősszel 60 holdas halastavat létesítettek, 28 mázsa ivadékot és 54 anyapontyot vásároltak. Az anyák számát tavasszal további 150-nel emelték. Jelenleg mintegy 2 millió ivadék van a tóban, s jó jőve delemre számíthatnak a halállományból. Már ezévben 150 máz^a halat tudnak piacra vinni, ami 70 ezer forinttal gyarapítja a tsz. bevételét. As elmúlt években a beadás teljesítéséhez szükséges tojást, baromfit, a tagok háztáji gazdaságból gyűjtötték össze. Az idén erre már nem volt szükség, mert 4 ezer baromfit neveltek a tsz-ben, s ebből bőven jutott a beadás teljesítésére és a szabad piacra is. Jövőévi tojás és baromfi beadásuk egy részét is rendezték. Jelentősen növekedett a sertésállomány is. Tavaly a zárszámadáskor 670 sertésük volt, ma 1.584 az állomány száma. Szép mangalica törzsükből más tsz-eknek is adtak továbbtenyésztésre. Nem feledkeztek meg a szarvasmarha tenyésztésről sem, az idén 107 jószággal szaporodott az állomány. Az állatok jó elhelyezése érdekében új ólakat, istállókat építettek Ebben az esztendőben készült el a 100 férőhelyes tehénistálló, a 600-as süldőnevelő, a 800 férőhelyes juh- hodály, és a 900 köbméteres silógödör. Az építőbrigád most egy 70 férőhelyes borjúnevelő építésén munkálkodik. Az ő igyekezetüket dicséri az idény üzemi konyha és a 15 va- gonos gabonaszárító elkészítése is. A növénytermelésben dolgozó ta gok szintén kitettek magukért. Her- czeg József, Szabó Imre, Horváth Sándor párttagok példáját követve, szorgalmasan dolgozott Gyarmati Kálmán brigádvezető, Szabó József, Balogh Kálmán, Ábrahám Erzsébet és özv. Sebestyén Ferencné is. Sorolhatnánk tovább a többi szorgalmasan dolgozó tsz. tagot, akiknek munkában való helytállása eredményeként, az őszi kalászosok vetésében is megelőzték a többi turkevei termelőszövetkezetet. Nem kis feladatot kellett pedig megolda- niok. 2.150 hold búzát, 340 hold őszi árpát, 100 hold káposztarepcét és 142 hold őszi takarmánykeveréket vetettek. A jó szervezéssel biztosították, hogy időben megtörténjen a 600 hold rizs aratása, cséplése is. A hatalmaa saövetkeaet eredményeiben a tagok szorgalma, a közös gazdaság iránti bizalma, szeretete tükröződik. Nem valami csoda hozott változást a tsz. életébe, hanem a pártszervezet jó mukája, a párttagok példamutatása, a tsz. tagok igyekezete és növekvő felelősségérzete. Az idén már nem tűrték el, hogy egyes tagok hanyagul dolgozzanak, vagy pocsékolják a közvagyont. A tsz. tagok hívták fel a vezetőség figyelmét arra, hogy Mikula Lajos agronómus őrizetlenül hagyta süldőit és azok a borsóban sok kárt tettek. A tagok 1.000 forint kártérítés fizetésére kötelezték az agronómust. Deli Andrást 450 forintra büntették, mert összetörte a tsz. kocsiját. Az őszi betakarítás során elkövetett hiányosságok fö lőtt sem hunytak szemet. A cukorrépaszedésnél egyes tagok sok répát bennehagytak a földben. A többiek észrevették és utánaszedették. Mintegy 4 vagon répa gyűlt így ősz sze, ami különben ott pusztult volna el. A példák mind azt igazolják, hogy a közös vagyon védelmét, a munka jó elvégzését komolyan veszik a Harcos tsz-ben. A szervezést, az ellenőrzést és a munkafegyelem megszilárdítását nagyban elősegítette az, hogy a pártvezetőségi és az igazgatósági tagokat a különböző brigádokból választották meg. Minden brigádban jól ismerik így a problémákat, a tagok véleményét, kéréseit, vagy panaszait. Könnyebb a vezetőség munkája, szorosabb a kapcsolat a tagok és vezetők között Ebben n s eastendőben a szeszélyes időjárás miatt kevesebb volt a termésátlaguk. így egyes terményféleségekből kevesebbet tudtak osztani egy munkaegységre. A cséplés befejezésekor 2 kg. búzát, 30 dkg. árpát, 10 dkg. rizst, cukrot és más terményt kaptak. Szembetűnőbbek az eredmények, ha a közös vagyon növekedését s vele együtt a tsz-tagok jövedelmét vizsgáljuk. Ebben az esztendőben 6 millió 700 ezer forinttal gyarapodott a termelőszövetkezeti tagok vagyona. S ebből több mint 2 milliót az állattenyésztés jövedelme adott. A hétszázharmincnégy tag — mert a múlt évi zárszámadás óta hetvenegy új belépő van a szövetkezetben — összesen több mint 15 milliós közös vagyonnal rendelkezik. A Harcos tsz. tagjai nem elégednek meg az elmúlt gazdasági év eredményeivel, hiszen jövőre sokkal több terményt, készpénzt akarnak osztani. Ezért tartották legfontosabb kötelességüknek határidőre befejezni a kenyér és takarmánygabona vetését. Ez segíti elő a terméseredmények fokozását és jövőre a magasabb részesedést. Tervük, hogy még az ősz, illetve a tél folyamán mű trágyázással is erősítsék a vetéseket, különösen azokon a területeken, ahol tarlóba került ismét a gabona. As Sasi munkák befejezése után sem pihentek meg. Nagy ütem ben halad az istállótrágya hordása. Még ezen az őszön 400 hold új rizstelepet építenek és 30 holdas gyümölcsöst telepítenek. Épül már a 3700 négyzetméteres üvegház amelyben a meleg forrás vizének felhasználásával télen át is friss zöldséget tudnak termelni. Szép terveik megvalósításának biztosítéka a tagok és a vezetőség együttműködése, az az igyekezet, amellyel szövetkezetük tovább fejlesztéséért dolgoznak. Választási nagygyűlések november 20-án Tovább folytatódnak megyénkben a választási nagygyűlések. November 20-án Kunmadarason este 6 órakor Nánási László országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, Kunszentmírtenban este 7 órakor Dávid Ferenc, a Megyei Pártbizottság első titkára, a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága Elnökségének tagja és Kun Elek, a Hazafias Népfomt Megyei Bizetságának titkára tartanak beszédet. Ugyanezen a napon Ti- szabőn este 6 órakor Házi András a DISZ Megyei Bizottságának első titkára tart nagygyűlést. Gondosabban ellenőrizzék építkezéseink anyagfelhasználását Hosszú időhúzás után végre befe jeződött a szolnoki rendelőintézet építkezése, elkészültek rajta az építőmesteri munkák. A sok huza-vona kétségtelenül megnehezítette a munkahely rendbentartását, a temérdek építőanyag szakszerű nyilvántartását és kezelését. Szervezett ellenőrzésre sem sok lehetőség adódott. Az épület azonban ilyen körülmények között is elkészült, s most, mikor már ki lehet számítani, menynyibe került ez a munka, cseppet sem lehetünk megelégedve a kivitelező Szolnoki Építővállalat gazdálkodásával. Kiflid ja hol az anyag? Az összekúszált fonál kibogózása úgy kezdődött, hogy a Szolnoki Építőipari Tröszt vezetősége — látva a felügyelete alá tartozó Szolnoki Építővállalat jelentős ráfizetéseit — elhatározta az építésvezetők felelősségrevonását. Az értekezlet, mely első lépés lett volna ehhez, nem járt teljes sikerrel, mert az érintettek kivétel nélkül elhárították a rájukolvasott felelősséget mondván, hogy a munkahelyek gazdálkodása jó, a könyvelés adatai rosszak. A további lépések is csak rehezen vezettek eredményre. Körülbelül a múlt hónap közepén a Szolnoki Anyagellátó Vállalat — a befejezés előtt álló rendelőintézet építkezésen ellenőrizte le, hogyan használták fel a munkahelyre szállított építési anyagokat. Az első vizsgálat meglepő dolgokat hozott napvilágra. A számszaki ellenőrzés közel 700 köbméter folyami homok-, több tonna mész-, 1.000 mázsa cement-, 55 köbméter zsaluzóanyag-hiányt talált. Ezekről az építőanyagokról kiderült, hogy a munkahelyre kiszállították ugyan, de a norma szerint fel nem használták ott s a tárolóhelyen se maradtak vissza. Akkor hova lettek s ki tud róla? Megvan,... csak . • * Retkes László, az építkezés veze tője tudott róla egyedül. A napokban több gépelt oldalas „ellenelszámolást“ állított össze s újabb bizonylatokat szerzett be, melyek nagyrészt a hiányzó anyagok nyomára vezettek. Érvei egy része elfogadható és jogos. A tervben pl. 810 köbméter alapbeton készítéséhez 400-as minőségű cement felhasználását írták elő. Ebben az időben viszont csak gyengébb minőségű 300-as cementet tudtak beszerezni, melyből természetesen kb. 1.000— 1.200 mázsával több kellett. Így a cementhiány igazoltá vált. A mésznél mutatkozó hiányt a munkahelyre szállított mész gyenge minősége okozta. Tartalmának ugyanis 25 százaléka kő volt, melyet el kellett dobni. Az építkezést viszont a mész teljes mennyiségével és súlyával terhelték meg. Effektiv károsodás abban érte a vállalatot, hogy megfelelő intézkedés hiányában nem érvényesíthették minőség miatti kifogásukat s így a normán felüli anyagfelhaszálás teljes egészében az építkezés költségeit növelte. A foly ami’kavicsnál, a homokhiánnyal szemben bizonyos megtakarítás is mutatkozik. Ezek szerint az anyagok nagyrésze megkerült csak egy van, ami mégse: a zsaluzóanyag: 15 köbmétert ebből is tudtak „igazolni1’. Ennek a tizenöt köbméter visszamaradó zsaluanyagnak sorsa az lett — s ezt az építés vezetőség derítette fel, — hogy az elmúlt télen, az előcsarnok készítésekor használták fel, jobbanmondva eltüzelték, hogy elkerüljék a több- ezer forintos kárral járó fagyveszélyt. Ezenkívül még pontosan 17 köbméter faanyag van a rováson, amiről véglegesen senki sem tud semmit. Az egyetlen érv — az, hogy a rossz felhasználás következtében hiányzik — cseppet sem kielégítő magyarázat. Ez a három négy teherautóra való faanyag igen jelentős tétel. Itt kell megjegyezni azt is, hogy tüzelni szénnel is lehetett volna, ha a vállalat vezetősége kissé előrelátóbb. Az ilyen téli munkában, fagytalanításban semmi köszönet. Rendezettebb munkakörülményeket Mindezek az építkezések szervezetlenségére mutatnak. Az építésvezetőt felelősség terheli ugyan az anyag felhasználásáért, a mukahely gazdasági körülményeiért. Retkes László azonban már megkezdett munkát vett át. Az építkezés anyagkezelője az anyagok pontos nyíl vántartásáért felelős, ezen a munkahelyen azonban hárman js váltották egymást ilyen beosztású emberek. Az ilyen anyaggazdálkodás idejét múlta már. Az építésvezetők legyenek gazdái munkahelyeiknek. Ne engedjék indokolatlanul változtatgatni az anyagkezelőket, raktárosokat. Az Építő Tröszt vezetősége vessen erélyes kézzel véget a felelőtlenségnek anyagpazarlásnak, mert a legszebb építészeti alkotásokkal is csak akkor lehetünk teljes mértékben meg elégedve, ha létrehozásunk nem kerül túlzott áldozatokba államunknak, a dolgozó népnek, (Hafuk izanazuttk TARJANI ISTVANNE KISFALUDI SÁNDOR A szolnoki dolgozók a jelölőgyűléseken több választási körzetben értelmiségi dolgozókat jelöltek tanácstagnak. Jelölt lett Tarjánl Istvánná pedagógus és Kisfaludi Sándor, a Verseghy Könyvátr vezetője is. A dolgozók november 28-án rájuk, a Hazafias Népfront jelöltjeire szavaznak. Tartsák be a kollektív szerződés feltételeit a Tiszamenti Vegyiművekben | PIROS BŐRKÖTÉSŰ, | aranybetűkkel díszített albumba foglalták kollektív szerződésüket a Tiszamenti Vegyiművek dolgozód. Fontos dokuir.en'.um ez, irányt szab az egész üzem életének, munkájának. „A kollektív szerződés, melyet 1954. évre kötünk, — olvassuk az első lapon — a párthatározatok és a kormányprogramm iránymutatásának megfelelően a dolgozók munkafeltételeinek javítására, kulturális és anyagi színvonalának emelésére irányul, s irányt szab az egész évi munkához. „Az igazgató kötelezettségvállalásai a rr. unkavédelem fokozása érdekében“ cím alatt a 62. pont így hangzik: „Az igazgató vállalja, hogy a kovandörlőben fennálló szilikózis veszély kiküszöbölése érdekében a porelszívó berendezést meg'ervezteti, illetve részben előkészítteti a rendelkezésre álló 325 ezer forint erejéig.“ — Ezen a téren már történt intézkedés — mondja Márta Lajos ÜB. elnök. — Az illetékesek a tervet már részben elkészítették. Persze sokkal gyorsabb munkára lesz szükség a közeljövőben, hogy december 31-re valóban felszerelve, a dolgozók egészségvédelmének' szolgálatában álljon a porelszívó berendezés, I A 63. PONT SZERINTI az igazgató vállalja, hogy a kemence tengelye fűtésével felszabaduló meleget elvezeti a savüzem helyiségébe, s így a hideg téli időszakban is olyan hőfokon tudják tartani azt, hogy a fagyások majdnem teljes egészében kiküszöbölhetők legyenek. Ezáltal nagyobb lesz az üzembiztonság és a baleseti veszély-források a minimumra csökkennek. Határidő: október 3. Milyen szép ez a vállalás, hiszen a dolgozó ember egészségéről, testi épségéről beszél, a kevesebb baleset. nagyobb termelékenység van mögötte. Az ígéret azonban máig csak papíron szerepel. Semmi intézkedés sem történt megvalósítására. A határidő már pár hete lejárt, s a 26-án tartott harmadik negyedéves kollektív beszá móló még csak említésre sem méltat', a ezt a fontos kérdést. A tél már elég közel van. Mikor, ha nem éppen ezekben az amúgy is nehéz hónapkoban adják meg a jó műszaki segítséget az üzem dolgozóinak? Sok szó esik mostanában a terv nem teljesítéséről, a gyár lemaradásáról. Vájjon a porelszívó berendezés felszerelése, a kisvasúti csillepálya megépítése, az üzem és a karbantartó műhelyi szakaszon, a hénsavüzem, valamint a kovand- örlő dolgozói részére kért ifrókút, vagy ivóvíz biztosítása, az üzemi konyha főztjének javítása nem a magasabb termelékenységet, az önköltségcsökkentést, a fokozottabb ütemű munkát jelentené-e? A KEMENCÉMÉI I bizony nagy a hőség. Ezt Gór Nagy Sándor igazgató elvtárs is tudja, hiszen munkaidejének jórészét az üzemben, a dolgozók között tölti. Ügy látszik azonban, bár sokat, de mégsem eleget tartózkodik a mindennapi munka hősei között. Ivóvíz élkül lehetetlen jól dolgozni, tervet teljesíteni. A kovandörlő dolgozóinak régi óhajuk ez. hiszen számos jegyzőkönyv is ezt igazolja, ideje lenne végre valóban vízhez juttatni az üzem.' munkásait, A kollektív szerződésben igen szép feladatok megoldását vállalta magára az üzemi bizottság is. A termelési értekezletek megtartása, a Gazda-mozgalom terjesztése, az újítások támogatása, az élenjáró dolgozók népszerűsítése: ezek a leg-“ fontosabbak. Számos eredmény ta-* nuskodik már munkájukról. Látogatják a munkásszállásokat, balesetek esetén röogyűlést hívnak össze, s megvitatják a baleset okát, szaktanfolyamokat rendeznek. Még sem lehet azonban azt mondani, hogy jól dolgoztak az eltelt idő alatt. Vájjon az ivóvíz-hiányért, a munkásszállások tüzelőhiányáért nem éppen olyan felelős maga a szakszervezet is? | ,TÖ LENNE, I ha többszőr forgatnák a kollektív szerződés lapjait, s ne csak olvasgatnák, hanem.1 rövid időn belül javítanának a vállalat vezetőségével együtt a dolgozók kicsinek látszó, de igen lényeges problémáin. November 20. és december 5. kozott országos mezőgazdasági könyvvásárt tartanak Az Állami Könyvterjesztő Vállalat — a Földművelésügyi Minisztérium, a Kiadói Főigazgatóság, a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat és a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesz tő Társulat támogatásával —■ november 20. és december 5. között az ország mintegy ezer községében mezőgazdasági könyvvásárt rendez. Erre az időre új mezőgazdasági szakkönyvek is megjelennek, így a többi között Prohászíka Ferenc „Szőlő és bor“ című könyve, Bedők Józsefnek a szénakészítésről, Bessenyei Györgynek a csiperkegomba termesztéséről írt munkája, továbbá a már régóta nagy érdeklődéssel várt „Gépállomási dolgozók zsebkönyve” és — második kiadásban — a „Mezőgazdasági zsebkönyv”. A könyvvásárokkal kapcsolatban előadásokon hívják fel a mezőgazdasági dolgozók figyelmét a fontosabb mező- gazdasági szakkönyvekre. (MTI). Fizessék ki a hulladékvas árát Sok kicsi, sokra megy. A törökszentmiklósi Pánti téri hulladék gyűjtőbe vittem különböző apró üvegeket és cipőpasztás dobozokat. Az átvevő csak úgy szemre 1 kg-ra becsülte a fémdobozokat és 6 fillérben számlázta. De mivel fillérből nagy a hiány, így a dobozokért egy fillért sem kaptam, hiába gyűjtöttem szorgalmasan. Ez gyakori eset. A bevásárló helyeken a pénztáros, vagy kiszolgáló egyén ’ egyszerűen kijelenti hogy nincs őt fillér. A szolnoki 60-as csemegeboltban még 2 fillért is felfelé kerekítenek. Vájjon az a sok fillér, ami így összejön az állam kasszájába folyik-e, vagy valakinek a zsebébe kerül? Valamit tenni kellene annak érdekében, hogy több fillér kerüljön forgalomba, mert fillérből lesz a forint és aki a fillért nem becsüli, az a forintot nem érdemli L. B.-né, Törökszentmiklós.
