Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)
1954-11-18 / 273. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A'MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. évfolyam, 273. szám Ara 50 fillér 1954 november 18., csütörtök A Hegyei Párt-végrehajtó Bizottság közleménye A Megyei Párt-végrehajtó Bizottság 1954 november 15-i ülésén megtárgyalta az iparengedélyek kiadása, a kisipari szakmák utánpótlásának biztosítása, a szabadpiaci forgalom kiszélesítése és a magánerőből történő családiház építés kérdéseit. Megállapította, hogy hibák vannak a fenti kérdésekben hozott határozatok, rendeletek végrehajtásában. Helyi tanácsaink még mindig néni értik, hogy a lakosság ellátásának megjavítása szempontjából milyen jelentősége van egy-egy kisiparos munkájának, a szabadpiaci forgalom kiszélesítésének, stb. Ebből a meg nem értésből adódik, hogy ahelyett, hogy támogatnák, sokszor megakadályozzák a kisiparosok működését. Többször előfordul az is, hogy különböző intézkedések kiadásával (piactér megszüntetése, helypénz felemelése, stb.) korlátozzák a. szabadpiaci forgalmat. Pártbizottságaink, pártszervezeteink sem akadályozzák meg ezeknek — « lakosság szempontjából káros és helytelen intézkedéseknek kiadását. Nem harcolnak megfelelően azért, hogy az új szakasz gazdaság- politikája ezeken a területeken is maradéktalanul érvényesüljön. Az elkövetett hibák kijavítására a Megyei Párt-végrehajtó Bizottság a következő határozatokat hozta: 1 A Megyei Tanács Ipari Osz*• tálya, a KIOSZ és a járási, városi tanácsok bevonásával vizsgálja felül a megye minden községét. Azokba a községekbe, ahol a kiemelt szakmákból (kovács, bognár, cipész, szabó, borbély, asztalos) kisiparos nincs — ezekre az iparokra iparengedélyt kell kiadni. Szükség esetén esetleg átcsoportosítást kell végrehajtani. Meg kell akadályozni azt, hogy a kisebb községekből a kisiparosok kellő segítség hiányában elvándoroljanak. Segíteni kell a kisiparosokat abban, hogy munkájukat zavartalanul megkezdhessék, illetve folytathassák (munkahely, lakás, stb. biztosítása), hogy megélhetésüket ott helyben megtalálják. A helyi tanácsok ellenőrizzék a magánkisiparosok munkáját. Akadályozzák meg, hogy rossz vagy drága munkát végezzenek. A magánkisiparosok érdekében harcoljanak a jogtalan iparűzők (kontárok) ellen, A kisiparosok szakmai után• pótlásának biztosítása érdekében, a idsipari termelőszövetkezetek és magánkisiparosok szerződtessenek tanulókat — elsősorban azokból a szakmákból, amelyekből az utánpótlás kevés (cipész, pék, cukrász, órás). A helyi tanácsok azokat az érettségizett, fiatalokat, akik nem tanulnak tovább, irányítsák a kisipari szakmákba tanulóknak. Ismertessék velük a Munkaerő Tartalékok Hivatal elnökének 5—1954. sz. utasításában nyújtott kedvezményeket. A szabadpiaci forgalom ki• szélesítése érdekében meg kell szüntetni mindazokat az akadályokat, zaklatásokat, amelyek gátolják az őstermelők piaci felhozatalát. Tovább kell szélesíteni a vásár és piactéri jogokat. A Megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya a járási tanácsok bevonásával vizsgálja felül, hogy a piac, illetve vásártér minden községben — városban megfelelő helyem vam-e, hogy biztosítva van-e ott a zavartalan árusítás. — Ugyancsak felül kell vizsgálni a helypénz tarifákat is. Biztosítani kell, hogy a rendeletben megállapított helypénznél többet ne szedjenek. Az állanmi és szövetkezeti kereskedelem vásározó és piacozó résalegei minden vásáron és piacon vegyenek részt és megfelelő iparcikkekkel elégítsék ki a dolgozó parasztok igényeit. A A magánerőből történő csa- ládiház építéseket az eddiginél jobban kell segíteni. A helyi tanácsok gondoskodjanak róla, hogy az állam álltai biztosított kedvezményekben (telek-, építési engedély-, ingyenes típusterv-,) mindenki részesüljön. Azckban a városokban, községekben, ahol a város, illetve közsógrendezési terv akadályozza a telek juttatását, a terveket felül kell vizsgálni és azon a szükséges változásokat meg kell tenni. Felül kell vizsgálni a Tüzép telepek munkáját és biztosítani keld, hogy a lakosság részére rendelkezésre álló építőanyagból elsősorban azokat elégítsék ki, akik családiházat építenek. R A járási, városi párt-végre- bajtóbizcttságdk, valamint a községi pártszervezetek többet foglalkozzanak a fenti kérdésekkel. Ellenőrizzék, hogy a Megyei Pártvégrehajtó Bizottság által itt hozott határozatok minden községben végre^ legyenek hajtva. Ezen túlmenően adjianak segítséget a helyi tanácsoknak, hogy munkájukat a lakosság ellátásának megjavítása érdekében ed tudják végezni. Miért éppen Kelemen Ferencet jelölték? ,-t .'7.wiíren(f!KífT’'Í!Í íanyfrvilág úgynevezett meggyes! részén jóleső érzéssel állapítja rr.eg az ember, hogy sok a jószág. Különösen sertésféléből van bőviben. A topolyafákkal szegélyezett kis tanyák előtt göndörszőrű anyakocái: és gömbölyödő hízónak valók legelésznek. Érdekes módon pórázra kötik a jószágot, hogy ne tegyen kárt a szomszédok földjén. Az erre lakó emberektől hallót!am, hogy tavasz kezdetén minden valamirevaló gazdaember arra törte magát, hogy ne csak a hízónak, hanem a magnak való anyakoca is meglegyen. Üj'ból meghonosodott a régi szólás-mondás, amely szerint akkor gazda a gazda, amikor a tanya környék tele van jószággal. A község lakói éppen ezért örömmel fogadták nemrégiben a Hazafias Népfront javaslatát, az állatok törzskönyveztetéséről. A tanács vezetői már megtették a szükséges előkészületeket és a gazdálkodók az elmúlt napokban sok jószágot törzskönyveztettek. Nagyon kell a daráló is. A fejlődő állatállomány takarmányozását ilymódon gazdaságossá lehet tenni. A Hazafias Népfront javaslatára a daráló üzemeltetésére is megtörténtek az előkészületek. Az új tanácstagjelöltek pedig tolmácsolják a falu lakosainak kívánságát. Fiile látván járási tanácstagjelölt a minap azzal a kéréssel fordult a község vezetőihez, hogy a szabadpiac kiszélesítése érdekében változtassák meg a piaci napokat. Eddig ugyanis Jászszentandrá- son és Jászapátin egy időben tartották a heti piacot. Sok gazdálkodó emiatt nem tudta megfelelően értékesíteni áruféleségeit. A meggyes! dűlő egyik tágas ta- nyaudvarónak sarkában idősebb nénike szöszmötölt. A malacok esti eleségét készítette. Hozzá köszöntem be először választ kérni egy igen fontos és érdekes kérdésre. A községi tanács fiatal elnöke ugyanis elmondotta, hogy a falutól három kilométerre lévő dűlő lakói pár nappal ezelőtt jelölőgyűlést tartottak, s Kelemen Ferencet jelölték. Ez tehát most a kérdés, hogy miért éppen Kelemen Ferencet, a háromholdas gazdálkodót, a volt kovácsmestert jelölték. A Aülő lakói különben túlnyomórészt közéDDarasztok. —• Kevés számban Vágódik é* egv-két. kólák. A kulákok hirhedt, gőgös emberek voltak s mindig azon igyekeztek, hogy a kisgazdáik és a kö- zénnsrasz’-o’: körött válaszfal < i huz::ana-. Ez égjrzer-tmasszor sikerült is. Volt itt egy gazdakör ahová csak a módosabb emberek jártak. Egyszer Bartus Ignác bácsi, egy kisgazda is elment, úgy gondolta, tanyázhat egy keveset. Beszélgetni kezdett, hanem a tehetősebbek letorkolták. „Bartus Ignác hallgasson, mert csak éves tejet iszik, itt csak az beszélhet, aki vacsorára télben, nyárban megissza a maga liter torát.“ Nem tehetett egyebet, mint szégyenkezve hazaballagott. Az eleséget készítő nénike köténye sarkába törölte kezét és közben szíves szóval mondta. „Kelemen Ferencet ismerem, hogyne ismerném. Itt lakik majdnem a szomszédunkban. De jöjjenek csak, az uram még többet tud mondani, mert hiszen az emberek jobban ismerik egymást.“' A férj, Antal. K. László idősebb gazdálkodó. Keményen, emberesen szorítia meg a feléje nyújtott kezet. Érdes tenyere sok esztendő munkájáról tanúskodik. Malacőrző botjával szórakozottan ütö- gette a cipője orrát, érezni lehetett, hogy nagyon komolyan beszél. „Itt az én udvaromban volt a jelölőgyűlés. Hogy miért éppen Kelement, megmondom én, kérem. Azért, mert ő a mi emberünk. Ismerjük, tudjuk róla, hogy kicsoda. Olyan, amilyennek lenni kell. Benne bízni lehet.“ Antal K. László egyszerű szavai nagyon sokat mondottak. Nem gátolta seki, hogy Kelemen Ferenc legyen a tanácstagjelölt. „Ez a tisztességes út, s mi kérem szeretjük az egyenes utat, az igazságot, a rendet. Ez valóban a mi választásunk volt" — fejezte ki gondolatait Antal K. László, majd minden átmenet nélkül feltett egy érdekes kérdést. —• Maguk újságírók, mondják meg, hogy nyolcvanéves mesgyét arébb lehet-e rakni? Az enyémet arébb rakták. A mérnök szerint így igazságos. A mérnök nem idevaló, nem hiszem el. amit mondott. Majd, ha Kelemen hivatalos ember lesz, vele méretem fel a mesgyét. S amit majd ő mond, annak hiszek. Ezek •»,* tols-% 5aa.. %.-.\l ' -el b T Azért v-x sztották éppen Ke-1 !-i ..i Fen-cet, mc-it nagyon bíz-! I . ntí- K. László harmadik szóm-' szoüja a körzet legidősebb választó- polgára, a 77. esztendős Budai Alajos bácsi. Az idős középparaszt beszélgetésünkkor előbb a régi világgal hozakodott elő. „Mifelénk tíz- tizenkét évvel ezelőtt csak az számított embernek, akinek sok földje volt. Választások idején meg a csoda tudja, ki jelölte a falu képviselőit. Éntőlem nem kérdezték soha, hogy akarom-e ezt, vagy azt. Kelemen Ferencet viszont jól ismerem. Csak annyit mondhatok róla, fajin egy ember. Nem hallgat ott, ahol szólni kell. Aa idős választópolgár már nem volt olyan beszédes, mint Antal K. László. Szavaiból ki-ki csendült néha egy kis bizalmatlanság. Sok mindent _ fenntartással fogad. Két éve történt, de még a mai napig sem bírja elfelejteni, hogy jogtalanul elvitték minden szerei gabonáját. Olyan szégyen esett vele, hogy még a padlást is felseperték. S bizony azóta még senki sem tett neki igazságot. Az új tanácstagjelöltnek sekat kell majd dolgoznia, hogy az egyik-másik helyen meglévő bizalmatlanság felolvadjon, s nagy bizalommá váljon. Ahogy mondani szokás, a jég már megtört. Budai bácsi • is a mostani események láttán bizakodóbb. Nagyon helyesli, hogy a jelölőgyűlésen a választópolgárok akarata érvényesült. — Ez jó jel, nagyon jó jel. Ha így van, biztosan másként lesz. Eddig is meghallgatták, de úgylátszik ezután még jobban meghallatják a szavunkat, — vélekedett Budai bácsi fia is, egy jókötésű zömök paraszt ember, ö is, és a körzet választópolgárai valamennyien örülnek Kelemen Ferenc jelölésének. A dolgosa parasztok között már jó a kapcsolat. Esténként szomszédéinak beszélnek, a kuláknak nincs becsülete előttük. A gazdálkodók újságot olvasnak, majdnem minden második házban — a tanyavilágban is — rádió szól. Az egymást lené- zés, az oktalan gőg szűnőfélben van.,1 Most került ismét szóba a gazdakör újjáalakítása. Persze nem olyan szellemben, ahogyan régen volt. A gazdakör megalakítását már Kelemen Ferencre bízzák, mert hiszen ő olyan ember, aki mindenben segíteni tud. Szekulity Péter. 6dHap.a fanÄßstaq, tesz HAJDÚ KAROLY tószegi dolgozó parasztot tanácstagnak jelölték dolgozó társai, ő elfogadta a megtisztelő jelölést s elhatározta, hogy megválasztása esetén nagy gonddal törődik majd választókörzete lakosainak életével, eljuttatja kérésüket, javaslatukat, panaszukat a tanács vezetőihez. — Képünkön: Hajdú Károly kisfiával beszélget napi munkája után. A kisfiú is örül: „Tanácstag lesz édesapa! ’ Baráti beszélgetéi a Hazafias Népfront OrszágosKongresirnsáról A tiszavárkonyiak küldötte, BARICZA BARNABÁS dolgozó paraszt is résztvett a Hazafias Népfront Országos Kongresszusán. Ismerősei, jóbarátai, dolgozó paraszt társai gyakran felkeresik és megkérik, be széljen nekik arról, mit hallott, tapasztalt a kongresszuson. — Képünkön BARICZA BARNABAS (középen), VICZIAN ANTAL (balról) és KISS JÓZSEF dolgozó parasztokkal a kongresszusról, a közelgő tanácsválasztásról folytat baráti beszélgetést. Készülődés a karcagi kulíuroíthonban Mintha kulturversenyre készülnének, olyan lázas munka folyik a karcagi kultur- otthonban Nagy feladat előtt áll a kultúrotthon. A választás napján szép, gazdag műsorral akarják köszönten! a választőp olgárokat. ASSZONYOK a fan cicj taq je löl ieh köziül ■ PINTÉR MIHÁLYNÉ A jelölőgyűlések során a dolgozók nem egy szolnoki választási körzetben asszonyt jelöltek tanácstagnak. A dolgozók akaratából a 47-es körzetben özv. Lévai Jánosné, a dohánybeváltó munkásnője, a 07-es, ÖZV. LÉVAI JÁNOSNÉ körzetben Pintér Mihályné házi. asszony lett tanácstagjelölt. A körzet dolgozói mindkét asszonyt ismerik, szeretik s rájuk fognak szavazni november 28-án, a tanácsválasztás nagy napján.