Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1954-11-18 / 273. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A'MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. évfolyam, 273. szám Ara 50 fillér 1954 november 18., csütörtök A Hegyei Párt-végrehajtó Bizottság közleménye A Megyei Párt-végrehajtó Bizott­ság 1954 november 15-i ülésén meg­tárgyalta az iparengedélyek kiadá­sa, a kisipari szakmák utánpótlásá­nak biztosítása, a szabadpiaci for­galom kiszélesítése és a magánerőből történő családiház építés kérdéseit. Megállapította, hogy hibák vannak a fenti kérdésekben hozott határo­zatok, rendeletek végrehajtásában. Helyi tanácsaink még mindig néni értik, hogy a lakosság ellátásának megjavítása szempontjából milyen jelentősége van egy-egy kisiparos munkájának, a szabadpiaci forga­lom kiszélesítésének, stb. Ebből a meg nem értésből adódik, hogy ahelyett, hogy támogatnák, sokszor megakadályozzák a kisiparosok működését. Többször előfordul az is, hogy különböző intézkedések ki­adásával (piactér megszüntetése, helypénz felemelése, stb.) korlátoz­zák a. szabadpiaci forgalmat. Párt­bizottságaink, pártszervezeteink sem akadályozzák meg ezeknek — « lakosság szempontjából káros és helytelen intézkedéseknek kiadá­sát. Nem harcolnak megfelelően azért, hogy az új szakasz gazdaság- politikája ezeken a területeken is maradéktalanul érvényesüljön. Az elkövetett hibák kijavítására a Megyei Párt-végrehajtó Bizott­ság a következő határozatokat hozta: 1 A Megyei Tanács Ipari Osz­*• tálya, a KIOSZ és a járási, városi tanácsok bevonásával vizs­gálja felül a megye minden közsé­gét. Azokba a községekbe, ahol a kiemelt szakmákból (kovács, bog­nár, cipész, szabó, borbély, asztalos) kisiparos nincs — ezekre az ipa­rokra iparengedélyt kell kiadni. Szükség esetén esetleg átcsoporto­sítást kell végrehajtani. Meg kell akadályozni azt, hogy a kisebb községekből a kisiparosok kellő se­gítség hiányában elvándoroljanak. Segíteni kell a kisiparosokat abban, hogy munkájukat zavartalanul megkezdhessék, illetve folytathas­sák (munkahely, lakás, stb. biztosí­tása), hogy megélhetésüket ott helyben megtalálják. A helyi tanácsok ellenőrizzék a magánkisiparosok munkáját. Aka­dályozzák meg, hogy rossz vagy drága munkát végezzenek. A ma­gánkisiparosok érdekében harcolja­nak a jogtalan iparűzők (kontárok) ellen, A kisiparosok szakmai után­• pótlásának biztosítása érde­kében, a idsipari termelőszövetke­zetek és magánkisiparosok szer­ződtessenek tanulókat — elsősor­ban azokból a szakmákból, ame­lyekből az utánpótlás kevés (cipész, pék, cukrász, órás). A helyi taná­csok azokat az érettségizett, fiata­lokat, akik nem tanulnak tovább, irányítsák a kisipari szakmákba tanulóknak. Ismertessék velük a Munkaerő Tartalékok Hivatal elnö­kének 5—1954. sz. utasításában nyújtott kedvezményeket. A szabadpiaci forgalom ki­• szélesítése érdekében meg kell szüntetni mindazokat az aka­dályokat, zaklatásokat, amelyek gátolják az őstermelők piaci felho­zatalát. Tovább kell szélesíteni a vásár és piactéri jogokat. A Megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya a já­rási tanácsok bevonásával vizsgálja felül, hogy a piac, illetve vásártér minden községben — városban meg­felelő helyem vam-e, hogy biztosítva van-e ott a zavartalan árusítás. — Ugyancsak felül kell vizsgálni a helypénz tarifákat is. Biztosítani kell, hogy a rendeletben megállapí­tott helypénznél többet ne szedje­nek. Az állanmi és szövetkezeti ke­reskedelem vásározó és piacozó résalegei minden vásáron és piacon vegyenek részt és megfelelő ipar­cikkekkel elégítsék ki a dolgozó parasztok igényeit. A A magánerőből történő csa- ládiház építéseket az eddi­ginél jobban kell segíteni. A helyi tanácsok gondoskodjanak róla, hogy az állam álltai biztosított kedvez­ményekben (telek-, építési enge­dély-, ingyenes típusterv-,) minden­ki részesüljön. Azckban a városok­ban, községekben, ahol a város, il­letve közsógrendezési terv akadá­lyozza a telek juttatását, a terveket felül kell vizsgálni és azon a szük­séges változásokat meg kell tenni. Felül kell vizsgálni a Tüzép telepek munkáját és biztosítani keld, hogy a lakosság részére rendelkezésre álló építőanyagból elsősorban azo­kat elégítsék ki, akik családiházat építenek. R A járási, városi párt-végre- bajtóbizcttságdk, valamint a községi pártszervezetek többet fog­lalkozzanak a fenti kérdésekkel. Ellenőrizzék, hogy a Megyei Párt­végrehajtó Bizottság által itt hozott határozatok minden községben vég­re^ legyenek hajtva. Ezen túlme­nően adjianak segítséget a helyi ta­nácsoknak, hogy munkájukat a la­kosság ellátásának megjavítása ér­dekében ed tudják végezni. Miért éppen Kelemen Ferencet jelölték? ,-t .'7.wiíren(f!KífT’'Í!Í íanyfrvilág úgynevezett meggyes! részén jól­eső érzéssel állapítja rr.eg az em­ber, hogy sok a jószág. Különösen sertésféléből van bőviben. A topo­lyafákkal szegélyezett kis tanyák előtt göndörszőrű anyakocái: és gömbölyödő hízónak valók legelész­nek. Érdekes módon pórázra kötik a jószágot, hogy ne tegyen kárt a szomszédok földjén. Az erre lakó emberektől hallót!am, hogy tavasz kezdetén minden valamirevaló gazdaember arra törte magát, hogy ne csak a hízónak, hanem a mag­nak való anyakoca is meglegyen. Üj'ból meghonosodott a régi szó­lás-mondás, amely szerint akkor gazda a gazda, amikor a tanya környék tele van jószággal. A köz­ség lakói éppen ezért örömmel fo­gadták nemrégiben a Hazafias Nép­front javaslatát, az állatok törzs­könyveztetéséről. A tanács vezetői már megtették a szükséges előké­születeket és a gazdálkodók az el­múlt napokban sok jószágot törzs­könyveztettek. Nagyon kell a da­ráló is. A fejlődő állatállomány ta­karmányozását ilymódon gazdasá­gossá lehet tenni. A Hazafias Nép­front javaslatára a daráló üzemel­tetésére is megtörténtek az előké­születek. Az új tanácstagjelöltek pedig tolmácsolják a falu lakosai­nak kívánságát. Fiile látván járási tanácstag­jelölt a minap azzal a kéréssel fordult a község vezetőihez, hogy a szabadpiac kiszélesítése érdeké­ben változtassák meg a piaci napo­kat. Eddig ugyanis Jászszentandrá- son és Jászapátin egy időben tartot­ták a heti piacot. Sok gazdálkodó emiatt nem tudta megfelelően ér­tékesíteni áruféleségeit. A meggyes! dűlő egyik tágas ta- nyaudvarónak sarkában idősebb nénike szöszmötölt. A malacok esti eleségét készítette. Hozzá köszön­tem be először választ kérni egy igen fontos és érdekes kérdésre. A községi tanács fiatal elnöke ugyanis elmondotta, hogy a falutól három kilométerre lévő dűlő lakói pár nappal ezelőtt jelölőgyűlést tar­tottak, s Kelemen Ferencet jelöl­ték. Ez tehát most a kérdés, hogy miért éppen Kelemen Ferencet, a háromholdas gazdálkodót, a volt kovácsmestert jelölték. A Aülő lakói különben túlnyo­mórészt közéDDarasztok. —• Kevés számban Vágódik é* egv-két. kó­lák. A kulákok hirhedt, gőgös em­berek voltak s mindig azon igye­keztek, hogy a kisgazdáik és a kö- zénnsrasz’-o’: körött válaszfal < i huz::ana-. Ez égjrzer-tmasszor sike­rült is. Volt itt egy gazdakör ahová csak a módosabb emberek jártak. Egyszer Bartus Ignác bácsi, egy kisgazda is elment, úgy gondolta, ta­nyázhat egy keveset. Beszélgetni kezdett, hanem a tehetősebbek le­torkolták. „Bartus Ignác hallgas­son, mert csak éves tejet iszik, itt csak az beszélhet, aki vacsorára télben, nyárban megissza a maga liter torát.“ Nem tehetett egye­bet, mint szégyenkezve hazaballa­gott. Az eleséget készítő nénike kö­ténye sarkába törölte kezét és köz­ben szíves szóval mondta. „Kele­men Ferencet ismerem, hogyne is­merném. Itt lakik majdnem a szomszédunkban. De jöjjenek csak, az uram még többet tud mondani, mert hiszen az emberek jobban is­merik egymást.“' A férj, Antal. K. László idő­sebb gazdálkodó. Keményen, embe­resen szorítia meg a feléje nyúj­tott kezet. Érdes tenyere sok esz­tendő munkájáról tanúskodik. Ma­lacőrző botjával szórakozottan ütö- gette a cipője orrát, érezni lehetett, hogy nagyon komolyan beszél. „Itt az én udvaromban volt a jelölő­gyűlés. Hogy miért éppen Kele­ment, megmondom én, kérem. Azért, mert ő a mi emberünk. Is­merjük, tudjuk róla, hogy kicsoda. Olyan, amilyennek lenni kell. Ben­ne bízni lehet.“ Antal K. László egyszerű szavai nagyon sokat mondottak. Nem gátolta seki, hogy Kelemen Ferenc legyen a tanácstagjelölt. „Ez a tisztességes út, s mi kérem szeretjük az egyenes utat, az igaz­ságot, a rendet. Ez valóban a mi választásunk volt" — fejezte ki gondolatait Antal K. László, majd minden átmenet nélkül feltett egy érdekes kérdést. —• Maguk újságírók, mondják meg, hogy nyolcvanéves mesgyét arébb lehet-e rakni? Az enyémet arébb rakták. A mérnök szerint így igazságos. A mérnök nem idevaló, nem hiszem el. amit mondott. Majd, ha Kelemen hivatalos ember lesz, vele méretem fel a mesgyét. S amit majd ő mond, annak hiszek. Ezek •»,* tols-% 5aa.. %.-.\l ' -el b T Azért v-x sztották éppen Ke-1 !-i ..i Fen-cet, mc-it nagyon bíz-! I . ntí- K. László harmadik szóm-' szoüja a körzet legidősebb választó- polgára, a 77. esztendős Budai Ala­jos bácsi. Az idős középparaszt be­szélgetésünkkor előbb a régi világ­gal hozakodott elő. „Mifelénk tíz- tizenkét évvel ezelőtt csak az szá­mított embernek, akinek sok földje volt. Választások idején meg a csoda tudja, ki jelölte a falu képvi­selőit. Éntőlem nem kérdezték soha, hogy akarom-e ezt, vagy azt. Kele­men Ferencet viszont jól ismerem. Csak annyit mondhatok róla, fajin egy ember. Nem hallgat ott, ahol szólni kell. Aa idős választópolgár már nem volt olyan beszédes, mint Antal K. László. Szavaiból ki-ki csendült néha egy kis bizalmatlanság. Sok mindent _ fenntartással fogad. Két éve történt, de még a mai napig sem bírja elfelejteni, hogy jogtala­nul elvitték minden szerei gaboná­ját. Olyan szégyen esett vele, hogy még a padlást is felseperték. S bi­zony azóta még senki sem tett neki igazságot. Az új tanácstagjelöltnek sekat kell majd dolgoznia, hogy az egyik-másik helyen meglévő bizal­matlanság felolvadjon, s nagy biza­lommá váljon. Ahogy mondani szo­kás, a jég már megtört. Budai bácsi • is a mostani események láttán biza­kodóbb. Nagyon helyesli, hogy a je­lölőgyűlésen a választópolgárok akarata érvényesült. — Ez jó jel, nagyon jó jel. Ha így van, biztosan másként lesz. Ed­dig is meghallgatták, de úgylátszik ezután még jobban meghallatják a szavunkat, — vélekedett Budai bá­csi fia is, egy jókötésű zömök pa­raszt ember, ö is, és a körzet vá­lasztópolgárai valamennyien örül­nek Kelemen Ferenc jelölésének. A dolgosa parasztok között már jó a kapcsolat. Esténként szomszé­déinak beszélnek, a kuláknak nincs becsülete előttük. A gazdálkodók új­ságot olvasnak, majdnem minden második házban — a tanyavilágban is — rádió szól. Az egymást lené- zés, az oktalan gőg szűnőfélben van.,1 Most került ismét szóba a gazda­kör újjáalakítása. Persze nem olyan szellemben, ahogyan régen volt. A gazdakör megalakítását már Kele­men Ferencre bízzák, mert hiszen ő olyan ember, aki mindenben segí­teni tud. Szekulity Péter. 6dHap.a fanÄßstaq, tesz HAJDÚ KAROLY tószegi dolgozó parasztot tanácstagnak jelölték dolgozó társai, ő elfogadta a megtisztelő jelölést s elhatározta, hogy megválasztása esetén nagy gonddal törődik majd választókörzete lako­sainak életével, eljuttatja kérésüket, javaslatukat, panaszukat a ta­nács vezetőihez. — Képünkön: Hajdú Károly kisfiával beszélget napi munkája után. A kisfiú is örül: „Tanácstag lesz édesapa! ’ Baráti beszélgetéi a Hazafias Népfront OrszágosKongresirnsáról A tiszavárkonyiak küldötte, BARICZA BARNABÁS dolgozó paraszt is résztvett a Hazafias Népfront Országos Kongresszusán. Ismerősei, jóbarátai, dolgozó paraszt társai gyakran felkeresik és megkérik, be széljen nekik arról, mit hallott, tapasztalt a kongresszuson. — Képünkön BARICZA BARNABAS (középen), VICZIAN ANTAL (balról) és KISS JÓZSEF dolgozó parasztokkal a kongresszusról, a közelgő tanács­választásról folytat baráti beszélgetést. Készülődés a karcagi kulíuroíthonban Mintha kulturversenyre készülnének, olyan lázas munka folyik a karcagi kultur- otthonban Nagy feladat előtt áll a kultúrotthon. A választás napján szép, gazdag műsorral akarják köszönten! a választőp olgárokat. ASSZONYOK a fan cicj taq je löl ieh köziül ■ PINTÉR MIHÁLYNÉ A jelölőgyűlések során a dolgozók nem egy szolnoki választási körzet­ben asszonyt jelöltek tanácstagnak. A dolgozók akaratából a 47-es kör­zetben özv. Lévai Jánosné, a do­hánybeváltó munkásnője, a 07-es, ÖZV. LÉVAI JÁNOSNÉ körzetben Pintér Mihályné házi. asszony lett tanácstagjelölt. A kör­zet dolgozói mindkét asszonyt is­merik, szeretik s rájuk fognak sza­vazni november 28-án, a tanács­választás nagy napján.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents