Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)
1954-11-16 / 271. szám
1934 november 16. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Részletek Nagy Imre elvtárs beszédéből Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke beszédet mondott a MÁVAG választási nagygyűlésén. A lelkes tapssal gyakran meeszakított beszédben a A munkásság és a parasztság együttes erőfeszítésétől függ egész politikánk sikere magyar munkásosztálynak a történelmi fejlődést megváltoztató tízéves áldozatos munkáját méltatta, majd többek között a következőket mondotta: Elvtársak! Ha a három nagy feladatot — a népgazdaságnak az októberi határozattal kijelölt továbbfejlesztését, a legszélesebb dolgozó tömegek fokozottabb közreműködésének biztosítását és a tanácsválasztásokkal az eddiginél szilárdabb és munkaképesebb helyi állami szervek létrehozását együtt, a maguk szoros összefüggésében nézzük — még inkább kidomborodik az a fontos szerep, amely a munkásosztályra vár. Ez a szerep nem korlátozódik a termelőmunkára, bár a termelés a munkapadnál valósul meg, ipari munkásságunk kétkezi munkájával. A mukásosztály nem.' puszta végrehajtója a párthatározatból és a kormányprogrammból folyó feladatoknak, hanem vezető ereje, szervezője és egyesítője annak a hatalmas népi erőfeszítésnek és akaratnak, amely egyedül képes valóra váltani nagy országos célkitűzéseinket. Most tovább kell menni a júniusi úton, a Központi Vezetőség határozatainak szellemében, melyeknek megvalósítására a munkásosztálynak kell tömöríteni, egységbe kovácsolni dolgozó népünk minden erejét, egyetlen nagy célra irányítani alkotóerejét cs képességét, szorosabbá és szilárdabbá tenni népi demokráciánk, egész állami berendezkedésünk alapját, a munkás-paraszt szövetséget. (Taps.) Tíz év tapasztalatai azt bizonyítják. hogy a munkásosztály és a parasztság szövetsége a legnagyobb államfenntartó erő, s körülötte kell tömörülni a társadalom mindem rétegének. így lesz a munkás-paraszt szövetség a nemzeti egység sziklaszilárd alapja, így lesz a munkás- osztály a népfront vezető ereje. A népfront-politika tehát nem egy osztály vagy réteg politikája, nem paraszípolitika mint azt néha itt-ott, főképpen városban hallja az ember. A szocializmus felé egy úton, egy irányban kell haladni az egész országnak — a munkásságnak éppúgy, mint a parasztságnak vagy az értelmiségnek és a városi és falusi kisembereknek. A forradalmak nagy tanulsága azt mutatja, hogy a munkásosztály a parasztsággal való szövetség nélkül nem tudja sem a kapitalizmus rabláncait összetörni, sem.' az új, szabad szocialista társadalmat megteremteni. Ugyanez áll a parasztságra is, amely a munkásosztály támogatása és vezetése nélkül nem: tud a feudális nagybirtok és a kapitalista kizsákmányolás béklyóiból kiszabadulni és a szocialista társadalomba felemelkedni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a termelőmunkában elfoglalt helyzetük, kölcsönös gazdasági érdekük, de azon till testvéri kapcsolataik is cltép- hetetlen szálakkal fűzik szorossá az ország eme két nagy dolgozó osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak baráti szövetségét. Nagy dolog ez, mert ezen múlik egész politikánk sikere. Kidolgozhatunk még olyan helyes és jó irányelveket vagy határozatokat, eredményesen csak akkor valósulnak meg, ha a két nagy termelő osztály, a munkásság és a parasztság együttes erőfeszítéssel hajtja végre. Népgazdaságunk előtt két nagy közvetlen feladat áll: a köz szükségleti cikkek fokozottabb gyártása és az élelmiszertermelés gyors fellendítése, más szóval az ipar átállítása és a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Vájjon bármelyik feladat megvalósítható-e csak az egyik osztály munkájával? Nem! A munkásosztály és a parasztság legszorosabb, megértő együttműködésére van szükség. Ha a mezőgazdaság megkap ja a szükséges ipari gyártmányokat, bőségesen ontja majd az élelmiszert a városok felé Néha hallani olyan hangokat, jó-jó, de először a mezőgazdaság adjon több, jobb és olcsóbb élelmet, maid akkor az ipar is nekilendül. Nincs igazuk, akik így gondolkodnak. Saját bőrünkön tapasztaltuk mit jelent a mezőgazdasági termelés elhanyagolása. A mezőgazdaság jelenlegi állapotában, a mai felszerelésével nem.’ képes nagyobb mennyiségű, jobb minőségű és olcsóbb élelmiszert adni a városi lakosságnak. Hogy ezt elérjük, a mezőgazdasági termelés nagyarányú és gyors fejlesztésére van szükség. Ehhez pedig, elvtársak, sok gép, kisgép, felszerelés, műtrágya, vegyianyag és sok más egyéb ipari gyártmány kell. Ha a mezőgazdaság mindezt időben és kellő mennyiségben megkapja, bőségesen ontja majd az élelmiszert a városok felé. A dolgot tehát a mezőgazdaság megsegítésével kell kezdeni. Ha nem ezt tennénk, nem tudnánk ki- lábolni nehézségeinkből. A mező- gazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat éppen ezért nagyon helyesen, a me- .zőgazdaság fejlesztését tette meg gazdaságpolitikánk kulcskérdésévé és ennek megvalósítására kell munkásosz‘ályunk erőfeszítéseinek irányulniok. Elvtársak! A munkás-paraszt szövetség alapja a falu és a város közötti árucsere. Ha az ipari üzemek nem látják el a falut kellő mennyiségű mező- gazdasági felszereléssel és háztartási, valamint közszükségleti cikkekkel nem kapunk kellő mennyiségű mezőgazdasági terméket a városi lakosság, elsősorban az ipari munkásság számára. Már pedig, mint ismeretes, ipari üzemeink eddig nem adtak elég árut a falunak. Az is világos, hogy ha az ipar magas önköltséggel, drágán termel, nem tudunk olcsón mezőgazdasági termékekhez jutni. Ha pedig kevés és drága a mezőgazdasági termék, az a munkásosztály reálbérét, és végsősoron életszínvonalát csökkenti. Az ipar átállításával a falusi árualapok növelése az egyetlen helyes és járható út, amely a munkásosztály reálbérének és életszínvonalának emelésére vezet. Mennél gyorsabb tehát az ipari termelés átállítása, annál gyorsabban javul a munkásság helyzete. Ezért fontos a munkás-paraszt szövetség eszméjének állandó szem előtt tartása, nemcsak a politikai oktatásban vagy a népnevelésben, hanem a mindennapi termelőmunkáiban is. Nagy Imre elvtárs ezután arról beszélt, hogy a gazdasági életünk biztos tervezést és vezetést igényel, s éppen ezért fokozottabban érvényt kell szerezni a műszaki' tudományok széleskörű alkalmazásé' nak. A munkásosztály életszínvonaláról többek közt ezt mondotta: Ezen a téren az a panasz, hogy az áru nem elegendő, hogy nem kielégítő minőségű és drága. No de tudjuk, hogy a mi viszonyaink között a fogyasztók: maguk a termelők. Vájjon kitől kérhetjük számon, ha valamely áruból kevesebb van, ha nem jó a minősége, vagy ha drága? Sajátmagunktól! Ebből le kell vonni a végső következtetést: többet, jobbat, olcsóbban kell termelni! Ez elsősorban magának a munkásosztálynak érdeke, élet- színvonala. reálbére alakulásának feltétele. A munkásosztály kezében van tehát saját életszínvonalának sorsa, amihez elengedhetetlen az ipari termelés átállítása. Ezután azt hangsúlyozta Nagy Imre elvtárs, hogy a júniusi politika győzelmének fő feltétele a termelékenység növelése. A továbbiak során a műszaki értelmiség nagyobb megbecsüléséről, a munkásokról való gondoskodásról, s a ta- rácsválasztásokkal kapcsolatos teendőkről beszélt. Mondanivalóját lelkes tapssal fogadták az üzem dolgozói, A DOLGOZÓK EGÉSZSÉGÉÉRT Elmondotta: Dr. Gergely Tibor üzemorvos, az egészségügy kiváló dolgozója Üzemünk, a Tisza Cipőgyár rövid idő alatt nagyot fejlődött s az itt dolgozók száma jóval meghaladta a kétezret. Ennek ellenére, elmondhatom, gyárunk egészségügyi helyzete nem romlott, sőt — a táppénzesállomány arányát 2—2.5 százalék) tekintve — az első helyen állunk az országban. Részben következménye ez annak, hogy dolgozóink nagyrésze fiatal. Nagyban hozzájárult azonban a jó arány kialakításához az egészségvédelmi munka jó megszbrvezése, a megelőző gyógyítás is. Várakozás nélküli rendelés Ilyen nagylétszámú üzemben nem tenne jót, ha ki-ki saját belátása szerint keresné fel az üzemi rendelőt. Hosszas várakozásra adna okot az ilyen módszer, sok-sok kiesett órát jelentene a termelésben s a darabbérben dolgozók keresetét is befolyásolná. Ezért minden műhelyben betegkönyvet fektettünk fel. Ebbe reggel a diszpécser felírja a betegek névsorát. Ha megkezdődik a rendelés, a sorrakerülő műhelyből telefonon hívják le kezelésre, vizsgálatra szorulókat. így sikerült teljesen kiküszöbölni a várakozást. Az új üzemorvosi rendelő, mely a gyár területén belül van, higiéniájával, berendezésével — teljesen megfelel a követelményeknek. Két kétágyas helyiség áll itt azok rendelkezésére, akik múló rosszullét miatt orvosi felügyeletre szorulnak. A lakótelepen 8 ágyas betegszobában helyezzük el azokat, akik fekvőbetegek, s nincs ki ápolja őket. Állandó egészségügyi ellenőrzés Rendkívül fontos, hogy ismerjem betegeimet, az üzem munkásait. Minden munkavállalóról- ezért egy úgynevezett „munkaegészségügyi törzslap“ van kiállítva. Ezen tartjuk nyilván a vizsgálatok eredményét. •léi bevált s állandó egészségügyi ellenőrzésre ad módot a szovjet Freidlin módszer. Ez abból áll, — hogy egy ládácskában tizennyolc alapvető betegségfajta szerint csoportosítjuk a táppénzesek kartonjait. így egy pillantással meg tudom állapítani, hogy pl. most a megfázásos megbetegedések a leg- gyakoriabbak. Egyenként is megnézegetve a kartonokat, ha észre- veszem, hogy valamelyik dolgozónál már második vagy harmadik eset a meghűlés, meglátogatom munkahelyén. — így rájövök pl.*, hegy az egyik munkás az ajtó mellett dolgozik s kérem az üzem vezetőségét, hogy spanyolfalat, vagy más védőbejáratot építtessen az ajtó elé. Megelőző gyógyítás A legfontosabb üzemorvosi feladatok közé tartozik azonban a betegségek megelőzése. Ezt szolgálja pl. a felvétel előtti orvosi vizsga. A gumigyár egyes részein olyan anyagokkal dolgoznak, ami gátolja a vérképződést. Ezeket a dolgozókat negyedévenként Szolnokra küldjük kivizsgálásra s abban az esetben, ha a vizsgálat eredményei a dolgozó vérsejtszámának csökkentését mutatják ki, áthelyezzük más munkakörbe Az időszakos orvosi ellenőrző vizsgán egyébként minden dolgozó átesik bizonyos időszakonként. A megelőzést szolgálják az üzemi szemlék is, melyeket havonként a vállalat igazgatójával és a biztonsági megbízottakkal közösen tartunk a gyár egész területén. Legutóbb pl. a 47-es műhely egyik előhúzó gépére védőberendezést szereltettünk. Megállapítottuk, hogy a kap- li gőzölő előtt a munkások vizes talajon dolgoznak. Védő állórácsot csináltattunk ide. — Folyamatban van már a gumigyár üvegszellőző alá való védőháló felszerelése is, mert az ablak betörése esetleg baleseti veszéllyel járna. A rendszeres biztonsági szemlék nagyban elősegítették azt, hegy ebben az évben még nem volt olyan balesetünk, ami a munkaképesség csökkenésére vezetett volna. Egészségügyi munkámat még jobbá szeretném tenni, a telep és a környék lakóinak megelégedésére. A Tisza Cipőgyár dolgozóin kívül én látom el a környék betegeit is, összesen több, mint két és félezer embert. Hivatalosan három orvosra volna szükség ennyi ember ellátásához •—1 s nyilván az én munkám is egyre több. A közeljövőben egészségügyi asszisztensek nevelésével igyekszem pótolni a hiányzó erőket. cA NÉPLAP elintézte Rendet, jobb munkafeltételeket kérnek a‘Ruházati Vállalat dolgozói v erényen folyik a munka, berregnek a villanyvarrógépek a Szolnoki Ruházati Vállalat fehérnemű üzemében. Fiatal és idősebb asszonyok állítják össze a csíkos pizsamákat, puplin ingeket. Szorgalmas munkájukról tanúskodik az a sok-sok fehérnemű, ami pár nap óta elszállításra vár. Jó szakemberek, igazi mesterek dolgoznak a gyorsan járó gépek mellett. Mihály Kálmánná egyike a legjobb varróknak. Munkáját gépe gyorsaságához lehet hasonlítani. Két műszak alatt 140 férfiing gallérozását végezte el. Mindenki úgy dolgozik itt, hogy keresetéből több jusson a konyhára, a ruházkodásra. Ezen a téren nincs különösebb probléma, inkább a szűk helyiségek miatt panaszkodnak. Hogy ez mennyire így van, az első i pillanatban látja, aki be- r lép. Sürgősen változtatni i kell ezen a helyzeten. A 1 bejárati folyosón, — ha 1 egyáltalán megérdemli ezt i a nevet —• alig fér el egy ember. Egymásra rakva feküsznek az elkészült munkásöltönyök, bársonyéi düftin nadrágok. Az üzemben a földön, az asztal alatt gyúródik a gondosan vasalt ruhanemű. Miért nem szállítják már el, hiszen várják az üzletek, a vásárlók? Miért hagyják piszkolódni, napokig gyúródni? Az elszállítás még egy fél napot sem venne igénybe? T ovább mentünk jó- ^ néhány házzal, s a vállalat gyermekfelöltőt gyártó részlegéhez néztünk be. Hogy bemehessünk, előbb a ruháskosarakat, a nadrágok és a félkész kabátok sokaságát kellett elrakni az útból. Pontosabban arról van szó, hogy ennél a részlegnél még rosszabb a helyzet. Alig másfélméteres asztal' nál hat dolgozó ül. Ülnek mert dolgozni egyszerre nem mindenki tud. A fél kész kockás fiúruhák és i télikabátok is a sáros összejárt kőre vannak rak' va. De hová is tennék, hiszen a régebben elkészült mikádókat is a por, a piszok lepi. őszintén szólva, fáj az ember szíve, ha látja a földre, az ablakba, a szekrény tetejére dobált új holmik sorsát, a szűk helyet. _ T / an itt más hiba is " — mondja Szabó László részlegvezető — és ez a legfájóbb. Dolgozóink mindig csak a hónap végén tudják meg, miért dolgozlak. — Én is csak vasalga- tok nap, mint nap — mondja Zs. Tóth Pál —de hogy mennyi lesz a havi kereset, azt jó tenne tudni. — Versenyezni, kimagasló eredményt elérő dolgozók mögé felsorakozni, mi ezt nem tehetjük — állapítják meg többen. — Mostohagyerekei vagyunk a vállalatnak, úgy látszik. Hogy panaszuk menny- nyire jogos, bizonyítja az is, hogy nincs öltöző, mosdó, s a ruhájukat egy kis ,,odúba‘\ ablakpárkányra, vagy szegre akasztják a dolgozók. Nem is beszélve arról, hogy az épület alatt lévő pincehelyiség tűzveszélynek van kitéve, pedig csupán egyórai munkába telne annak elhárítása. A pinceablak nyitott, a pincében rengeteg vatelin. Elég, ha az ablakon beesik egy eldobott cigarettavég. 1/ üszöbön a tél. A kö- zel egy hónapja lemért ablakok üvegezését még sem készíttette el a vállalat. Az említett hibák sürgős kijavításra szorulnak. Várakozni már nincs idő, hiszen az emberek egészségéről van szó. Hosszú hónapok óta ilyen körülmények között dolgoznak a vállalatnál. Mentek már panaszokkal Illetékes helyekre, de minden maradt úgy, ahogy volt. A vállalat műszaki vezetője — a könyvelővel való veszekedés helyett — helyesebben tenné, ha a munkások problémáivá! törődne. Jogosan várják ezt a dolgozók. A Kisújszállási CirokszárMda- gyártó Vállalat kunszentmártoni telepén dolgozott Cs. Nagy Kálmánná. Három napig táppénzes betegállományiban volt és ezalatt az idő alatt munkaviszonyát két heti felmondással megszüntették. — Cs. Nagy Kálir áruié munkaviszonyának megszüntetése helytelen volt, mert betegállományban lévő dolgod zónák felmondani nem lehet. — Munkaviszonyát október 23-án visszaállították. Iparengedélyemet november 5-én megkaptam. Köszönöm segítségüket. (örsi Lajos, fazekas mester, Karcag.) • A martfűi Tisza Cipőgyár munkásai nagy többségben Cibakházáról és Tiszaföldvárról járnák az üzembe dolgozni. Kérték az autó- buszjárat menetrendjének megváltoztatását. Szombati napon négy órát kell várni a munka befejezése után az autóbuszra, ha nem akarnak 6—8 kilométert gyalogolni. Kérésüket a közlekedés- és postaügyi minisztérium kivizsgálta és a következőképpen intézkedett: „A közlekedés problémája a menetrend megváltoztatásával, a jelenlegi kocsik ' igényibevételével nem oldható meg. Ezért hozzájárulunk ahhoz, hogy a vállalat dolgozóit a hét utolsó munkanapján saját autóbuszán, illetőleg ennek üzemképtelensége esetén két másik kocsiján hazaszállíthassa. Engedélyünk mindaddig érvényes, amíg az autóbuszjáratoknál menetrend- változást nem tudunk eszközölni. (Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Budapest.)“ * Imre Sándor az örményesi dolgozók nevében kéri, hogy sertésállományuk fejlesztése érdekében küldjenek községükbe apaállatokat. Erre már régebben ígéretet kaptak, az új ól el is készült, de az állatok nem érkeztek meg. Az örményesi dolgozók kérelme teljesíthető. A most befejezett apaállatfelülvizsgálat nyomán a törökszentmiklósi járási tanács mezőgazda- sági osztálya egy fehérhús és egy berkshirei fiatal kant november 30-ig örményes községbe kihelyez. „Mint sokan mások, mi is bevezettettük a villanyt. a TITÁSZ ti- szaföldvári szerelői azonban aug. óta nem kapcsolták be az áramot.“ (Irta: ifj. Debreceni Imre Tiszaföldvárról.) — Debreceni Imre lakásán a villanyt valóban nem kapcsolták be. Ennek oka az volt, hogy belső fogyasztói berendezése az előírt szabványnak nem felelt meg. A szerelők felhívták figyelmét a szabvány kijavítására, ami meg is történt és így a villanyt 'bekötötték a TITÁSZ közlése szerint. * Bujdosó Árpád Jászfelsőszent- györgy Kerekudvar tanyai lakos részére 500 forint névértékű elmaradt kötvényt központunk néhány napon belül kiküld. (Orsz. Takarékpénztár Szolnoki Fiókja.) * Adóügyem intézésénél nyújtott segítségüket köszönöm. (J. Szabó Sándomé, Kunmadaras.) A Vízügyi Igazgatóságtól fizetésemet hiánytalanul megkaptam. Köszönöm segítségüket. (Bárdos Lajos, Jászjákóhalma.) „Az öcsödi földművesszövetkezetnél vagyok takarító. Munkaidőm tetelte után végeztem az éttermi térítők és a személyzeti ruhák kimosását saját lakásomon. Ezért a munkámért 1954 február 1. óta nem kaptam.' meg a munkabéremet. (Irta Papp Lajosné öcsödi lakos.) „A felvetett panasz jogos volt, utasítást adtunk a szövetkezetnek a munkabér kifizetésére. — (Szolnokmegyei Szövetkezetek Szövetsége, Szolnok.“) * A szolnoki begyűjtési hivata’tól megkaptam pénzemet. Köszönöm segítségüket. (Papp Ferenc, Jászberény.) * Munka-könyvemet megkaptam. Köszönöm közbenjárásukat, (özv. Vass Sándomé. Mezőtúr.) * Decsi István szolnoki Lakos a kecskeméti ÉM 62 5. sz. Szakipari Vállalatnál dolgozott, ahol 200 forint értékű IV. Békekölcsönt jegyzett, de a kötvényeket nem kppta meg. A kötvényeket a vállalat november 9-én postára adta.
