Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)
1954-11-06 / 263. szám
1954 november 6. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 „4 mi feladatunk az öntözéses mezőgazdálkodás kiszélesítése64 Irta t Vamadl János Mevlép főépitésvexető Ä megyei pártaWíva ülésén Gerő elvtárs feltárta azokat a hibákat, melyeik eddig ismerten, vagy ismeretlenül hátráltatták munkánkat. Dávid elvtárs pedig a vállalatunkat közvetlenül érintő kérdésről, az öntözőrendszereik határidőelőtti sikeres beépítéséről is szólott. A mi feladatunk az öntözéses mezőgazdálkodás kiszélesítése a megyében, s ránk fokozottan vonatkozik a megyei pártaktíva határozata. Felsőbb szerveink előrelátó intézkedése folyán ma már elmondhatjuk, megszűnt a rizstelep építésének tavaszi idényjellege. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek rendelkezésünkre bocsátották a munkaterületet, s megkaptuk a tervező vállalatoktól a kész terveket is. Ezt azt jelenti, hogy jó vezetéssel, irányítással és tervezéssel, helyes mederben folyó munkaversennyel kétszer- annyi öntözőtelepet leszünk ké- pesek beépíteni, mint az elmúlt években. amikor az öntözőtelepek építési munkája csak az első évnegyedre szorítkozott. Lényegesen javulni fog így nemcsak a munkák átadási batárideje, hanem minősége is. — Eddig pl. 1954. év tavaszán a Pa- lotási Állami Gazdaságnak épített 627 kát. hold rizstelep tervét április 27-én kaptuk meg úgy, hogy az árasztási idő már május 2-án megkezdődött. A rövid építési idő egy részében a nagy eső miatt gépi földmunkát végezni nem tudtunk, minőségi kézi földmunkát, minőségi betonmunkát pedig a munka túlzsúfoltsága miatt megvalósítani szinte képtelenség volt. Az idejében elkészített és átadott tervek előnye már is megmutatkozik, A kisújszállási építésvezetőség. mely jelenleg 12 termelőszövetkezet rizstelepén végez gépi földmunkát, élenjár a minőségi téren. Előfordul olyan eset. hogy sáncoló brigádjaink kiváló munkájával a telep ossz földmunkájának 90 százalékát elvégezték és csak a rizsgát bekötéseket kell a termelőszövetkezet tagságának kézzel elvégezni. Ismerve őszi feladatainkat, lényegesen könnyebben ment az előkészítési munkák tökéletesítése is. A vállalat jászkiséri előregyártótelepén 1954. év január-február hónapjában az előregyártott betonelemeket gőzöléssel voltunk kénytelenek előregyártami. A gőzöléses eljárás bevezetése, a tüzelőanyag biztosítása, a gőzkazán üzemben- tartása az önköltséget mintegy 30—35 százalékkal növelte. A IV. negyedévben már elvégeztünk közel 80.000 m3 gépi földmunkát, 50.000 m3 kézi földmun- kát. Gyártottunk 300 m3 helyszíni betont és 250 m3 eiőregyártott betont. Hiba azonban eredményeink mellett is van. Egyik komoly akadálya munkánknak a jelentős munkaerő- hiány. Pedig arra számítottunk, hogy a racionalizálás folyamán megfelelő munkáslétszámot fogunk toborozni. A munkára jelentkezők azonban, mikor megtudják, hogy nekünk, kubikosokra, kőművesre, ácsra, vasbetonszerelőre, erőgépvezetőre és vontatóvezetőre van szükségünk, bár 800—1600 forintos fizetéssel, elmennek azzal, hogy majd meggondolják és visszajönnek. Munkásszállásaink és szociális berendezéseink biztosítják dolgozóink nyugodt pihenését. Befejezéshez közeledik központi javító- műhelyiink mellett készülő emeletes munkásszállás építése is, fürdőszobával, kultúrteremmel, olvasóteremmel. Egyszóval igyekszünk megteremteni az alapfeltételét annak, hogy 1955. év májusában büszkén jelenthessük azt, hogy a ránk kiszabott feladatot, az öntözőtelepek megépítése terén becsülettel teljesítettük. Téli gépjavítási tervünk esztergályos és lakatos munkaórákig lebontva kész, és téli javításunk meg is indult a karcagi és mezőtúri építésvezetőségekről javításra bevont DT 413-as erőgépekkel. Szállítási feladataink szinte a maximálisra nőttek. A Szolnok- megyei Meviép építi a hevesmegyei Kiskörétől kezdve egész a jugoszláv határszélen lévő Deszkig az öntözőtelepeket. És bizony erre a nagy munkára szállító járműveinkhez maximális alkatrész-ellátást is kell biztosítani. Nem fordulhat elő olyan, hogy egy adagoló miatt egy hétig is kiessen a gép. A mi feladatunk pedig az eddig igen jól működő, de ma már kissé alábbhagyott munkaverseny felélesztése és kiszélesítése. Ebben pedig pártszervezetünknek és szakszervezetünknek sokkal komolyabb munkát kell végezni, mint eddig. Építésvezetőinknek nemcsak műszaki vezetőivé kell válni területüknek, hanem politikai vezetőikké is. Ahol a vezető törődik a versennyel. ahol a vezető törődik a dolgozókkal, ott van eredmény, .^kiemelkedő eredmény is. Felsőbb szerveink segítségével, hathatós . támogatásával hisszük, hogy feladatainkat el tudjuk végezni, terveinket természetes egységekben is, minőségi munkával fogjuk elvégezni, becsülettel, lelkiismerettel. Nyugodtan szeretnénk mondani 1954. év utolsó napján, hogy eleget tettünk népgazdaságunk és dolgozó népünk megbízatásának. JtliUes Qátios, cl mező fűzi Tjörő ^ßai tsz agt&tiéttui sónak nyílt feoele meyijénk ayronómusaUi&z Kedves tsx-ben dolgozó agronómus elvtársak! IA mezócazdasag | fejlesztéséért vívott nagyszerű küzdelemben főképpen ránk hárul az a feladat, hogy a párt- és a kormánypro- grammban, az 1953. december 19-i határozatban lefektetett elvek alapján elősegítsük mezőgazdaságunk termelésének emelését. Tegyük olcsóbbá, jobbá termelésünket, segítsük megszilárdítani a munkás-paraszt szövetséget, szélesíteni a város és a falu piaci kapcsolatát. Ez nem könnyű feladat. Sok esetben töretlen utat kell kitaposnunk, amíg az agronómus munkája kézzelfogható eredményt hoz, de minden nehézséggel meg kell küzdeni. | a mezőtúri | Törő Pál termelő- szövetkezetben dolgozom 1953. ősze óta. Az 1953/54-es gazdasági év gazdasági eredményei nem voltak kielégítőek. 3400 holdas közös gazdaságunk talajának 95 százaléka erősen kötött, mésztelen, szikes. A múlt esztendőben nem végeztünk megfelelő talajmunkát, s elhanyagoltuk a talajerő utánpótlását is. így földünk búzából igen alacsony termést adott. Az eddigi hibákból okulva rátértünk a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazására, elsősorban szikes talajunk megjavítására. Ebben az esztendőben összesen 1000 kát. hold sekély termőrétegű, szikes talajt terítünk meg. Most ősszel már 600 hold búzánk került a jól előkészített, digózott földbe. A talaj és éghajlati viszonyok figyelembevételével szeptember 12-én kezdtük meg a vetést és október 16-án már utolsót fordult a vetőgép a hatalmas táblán. Az eredmény: őszi vetéseink gyönyörűen zöldéinek, bokrosodnak, amire a Törő Pál tsz területén ilyen időszakban még nem volt példa. Ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szövetkezetünk tagjai szinte kivétel nélkül igen lelkesen, odaadóan dolgoznak. Látják, hogy a következő évi termés jól van megalapozva. Ez még nem minden. Tervünk, hogy a tél folyamán az összes őszi vetésünket komposzttal, érett istállótrágyával felültrágyázzuk és tavasszal szárbaindulás előtt pedig pétisóval fejtrágyázzuk. vállalom, i hogy 1955-ben egész területünkön kát. holdanként három mázsával több és minőségileg jobb termést takarítunk be, mint a többi hasonló, de nem javított területek kísérleti parcelláiról. A négyholdas kísérleti parcellán búzából 16 mázsás termésátlagot értünk el. Egy másik ugyancsak négyholdas táblán, a legfejlettebb agrotechnikai eljárások alkalmazásával— figyelembevéve a táj adottságait — 40 mázsás átlagtermést értünk el kukoricából. A kísérleti táblákon szerzett tapasztalatokat felhasználjuk a nagyüzemi termelésben. Ezzel bizonyítjuk be, mire képes a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás ereje. | ezer kobmeterI sii6val biztosítjuk állataink téli vizenyős takarmányellátását, azonkívül márciustól, november közepéig a legmelegebb nyári napok idején is gondoskodunk a' zöld futószalagról, állataink megfelelő legeltetéséről. A jobb takarmányozás, gondozás, valamint a fejlett zootechnikai eljárások bevezetésével a tehenészetben 1955-ben három literrel emeljük a fejési átlagot. Felhívom agronómus társaimat, akik az enyémhez hasonló körülmények között gazdálkodnak, induljanak nemes versenyre a magasabb terméshozamokért, — népünk jobb és szebb életének biztosításáért A MÜLT MESÉL A MÁNAK A magyar nép a maga józan eszével mindig átlátott a nagyurak sötét praktikáin. Sok keserűsé, get okozott az államhivatalnokok packázása és a bürokrácia Jelketlensége, de a dolgozó paraszt nem tehetett ellene semmit, legfeljebb bölcs derűjéből fakadó csúfolódással köny- nyített a lelkén. A Gömbös-kormány idején különösen sokat gyötörték a hatóságok a szegényparasztokat. Szegény Sánta Marci bácsit mindenáron ki akarták forgatni a hat holdjából és amikor már nagyon unta a sok vegzatúrát, egyszer elkeseredésében nem a leg- gyengédebb formában emlegette a főszolgabíró fel(Anekdoták a és lemenőági rokonait. Attól kezdve még rosszabb lett a helyzete. A főszolgabíró valósággal üldözte Sánta Marci bácsit és hiá. ba ment szegény feje jogorvoslásért hatóságtól-ha. tósághoz, minden hivatalban ott ült a főszolgabíró úr valamelyik rokona. Marci bácsi nagy keserűségében a tanítóhoz fordult tanácsért. A tanító jólelkű ember volt, mindig a szegénységgel tartott, de bizony ő is tehetetlen voh a nagyurakkal szemben. Ezért azt tanácsolta Marci bácsinak, hogy legjobb lesz, ha a szomszédos Rep. cefalvára költözik. — Oda nem mehetek — felelte Marci bácsi —, ott a jegyző a főszolgabíró letűnt időkből) — Hát akkor költözzék Hadfaluba. i— Ott a bíró a sógora. i— Akkor menjen a járási székhelyre, Kisdeb- rőre. — Oda se mehetek, mert ott az apósa az adófelügyelő. — No, Marci bácsi — mondta keserűen a tanító —, akkor nincs más hátra, mehetünk valamennyien a pokolba. — Nem ajánlatos 1— dünnyögte Marci bácsi. — Épp tegnap halt meg a főszolgabíró nagybátyja.,, * Csortos Gyula szívből utálta a reakciós politikusokat. Különösen dühbe hozta, ha az elnyomó haj. lám üresfejűséggel és fetfuvalkodott pöffeszkedés- sel párosult. Egyszer nagyobb társaságban szóbakerült Gömbös Gyula. Csortos igen súlyos szavakkal fejezte ki a „tengely-miniszterei, nőkről’“ alkotott véleményét. A társaságban jelen volt egy jóindulatú főpap is, aki szelíd mosollyal mondotta: — De kedves művész úr, miért gyűlöli úgy azt a Gömböst. Hát nem tudja, hogy a biblia szerint minden embert szeretni kell? — De tudom — felelte Csortos —, csakhogy, ami. kor a bibliát írták, akkor a Gömbös még nem élt. (Megjelent az Esti Budapestben — KliAly Dezső gyűjteményéből AZ ÜNNEP! HÉT MŰSORA Este 7 órakor ünnepi est a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából az állami Szigligeti Színházban M V S O R t Magyar- és szovjet himnusz. Előadja a Szigligeti Színház, a Kilián György Repülő- Hajózó Tiszti Iskola és a város üzemeinek összevont zenekara. Vezényel: László Ferenc százados. BJEBNIJ: Fő utca. Szavalja: Keres Emil, az Állami Szigligeti Színház igazgatója. ERKEL FERENC: Ünnepi nyitány. A zenekart vezényli: László Ferenc százados. Ünnepi beszédet mond Csáki István, a MDF szolnoki bizottságának titkára. MOZART: Kis éji zene. A zenekart vezényli: Orbán Leó, a Szigligeti Színház karnagya. E. GRIEG: A-moll zongorakoncert. Előadja: Mezriczky Lajos zongoraművész, a zenekart vezényli László Ferenc százados. SOSZTAKQVICS: Dal az erdőről, oratórium és MIHAILOV: Doni legények. Előadja a gimnázium leánykara, az egyetem férfikara, a Központi Kóruis, a Koltói-úti általános iskola énekkara és a zenekar. Szólót énekel Jobbágy Endre és Tóth István. Vezényel Kőbőr Antal. EMLÉKEZÉS November = 6 | Srnmbai | iiminiimimimuT Fenyvesi Antal elvtárs, a 62/1. Építőipai 1 Vállalat egyik legidősebb dolgozója. Negyvenhárom éve él Szolnokon. Itt tanulta meg a kőművesmesterséger, itt töltött el munkában 25 évet. — De nem volt abban köszönet —mondja — egy évben jó, ha nyolc hónapot dolgozhattam. Úgy is voll, hogy a legszebb, munkára, alkotásra legalkalmasabb nyári napokat töltöttem az utcán csavargással. Két kezem, amelyre a család kenyérént nézett, amely égett a szerszáméri, üresen állt, nem kellett az erőm. Beszél, hangja vádolja mindazt, ami élete legszebb korát, fiív'Mlrógát úgy megkeserítette. Nem lehet, de nem is szabad azt elfelejteni! Amikor Szolnokon már végkép elesett a kenyérkereset lehető. Bégétől, elszegődött vidékre. A hosszas nélkülözés, a sok gond után betegség fogta el. Maláriát kapott. Éppen lábbadozott, amikor felderengett a szabadság napja. Tíz évvel ezelőtt volt, s így emlékszik ezekre a napokra; A megdöbbenés csak addig tartott, míg az első kézfogás meg nem történt a szovjet harcosokkal. Abban a percben még talán négyezer lélek sem volt a városban, de utána hamarosan népesebbek lettek az utcák, az emberek tekintete barátságot, bizalmat sugárzott. A szovjetek segítségével legelőször a közlekedés, az élelembeszerzés helyreállításához kezdtünk — folytatja —, mert ettől a perctől kezdve az ember volt nálunk a legfontosabb. A szovjet csapatok mellett, mint eső után a fűszál, úgy nőtt, erősödött a helybeli kommunisták szervezete is. A hosszas nélkülözés után kenyérhez, friss vízhez, szabad levegőhöz juttatta a város népét. Megszűnt a nyomasztó érzés, amelyet mindaddig fokozott a szirénák üvöltése. Eltűnt a rémület, amit addig minden bombarobbanás növelt. Élet kezdődött, az igazi szabadság megteremtésének gondjaitól küzdelmes új élet. S hogy mit változott azóta vá. rosunk, azt néhány találó szóban tömöríti Fenyvesi elvtárs: Ilyen változást csak a munkások egységes, hatalmas ereje tud véghez vinni, akik egymásért, az egész dolgozó nép boldogulásáért oly sok szépet alkotnak. B e Járási békétaláíkozót tartottak Kunszentmártonban A kunszentmártoni járási kul- turház nagytermében — vasárnap béketalálkozóra Jöttek ösz- sze a járás élenjáró dolgozó parasztjai. Nánási László az Országos Béketanács alelnöke, megyei országgyűlési képviselő ismertette a nemzetközi helyzetet és hazánk belpolitikai eseményeit. Rámutatott, hogy a megértés és a megértetés, az összefogás politikájával, a júniusi kormányprogramm útján haladva, a termelés növelésével tudjuk a béke ügyét legjobban szolgálni. „A termelés növelése a nép munkáján múlik. A vezetőikkel együtt ezen munkálkodva, nem lesz az országban üres kamra, de üres pénztárca sem. A párt és kormány vezetői bíznak a népben. Bíznak abban, hogy megértette a Hazafias Népfront hívó szavát s szorgalmas munkával segít megvalósítani az egész magyar nép számára a boldog jövőt", —i fejezte be beszédét Nánási László. Számos hozzászóló beszélt arról, hogy a béíkehaxc és a jól végzett termelő munka szorosan összefüggnek. így nyilatkozott Kerekes Péter cserkeszőlői egyéni paraszt is: — Október másodikén elvetettem a szántóm 50 százalékán. Mindenből teljesítettem a beadásomat. Szeretem embertársaimat, szeretem szép magyar hazámat. A béketalálkozón az asszonyok egymás után tettek hitet a béke mellett. Mészáros Bálintné, Idős, cserkeszőlői — termelőszövetkezeti parasztasszony elmondotta, hogy községének élete megváltozott a felszabadulás óta eltelt tíz év alatt. Villanyt, orvosi rendelőt, kultur- házat, mozit kaptak, még gyógyforrásuk is van. Morvái János cibakházai öreg paraszt felhívja a figyqelmet: jólétünk biztosításához hozzátartozik az is, hogy vigyázzunk nemzeti kincseinkre, nemzeti vagyonúnkra. — Szigorúan büntessék meg azokat, akik a nemzeti tulajdon ellen vétenek”. Ezután még többen hozzászóltak a mezőgazdaság anyagokkal és gépekkel való ellátása terén tapasztalható hiányosságokról. A járási béketalálkozó résztvevői az Országos Béketanácson keresztül levelet küldtek az ENSZ-nek, melyben követelik hazánk felvételét az ENSZ tagjai sorába. a színház válaszol Nagy Lajos Tószeg, Árpád u. 50. sz. alatti lakos levelében a szolnoki Szigligeti Színház helytelen intézkedését kifogásolta. Megírta, hogy október 24-ére, a délutáni előadásra jegyet adtak ki s ebből a kécskeiek, várkonyiak, vezsenyiek, tószegiek is vásároltak abban a reményben, hogy megnézhetik a Csárdáskiráíynö c. operettet. Az előadás azonban elmaradt. A jegy árát viszont csak délután 5 órakor kezdték visszafizetni s így az említett községek szórakozni vágyó dolgozói a délután 4 órakor induló vonat helyett csak fél 9-kor tudtak visszamenni. Feleslegesen töltöttek el egy egész napot. * A színház Igazgatósága Nagy Lajos panaszát megvizsgálta és ezúton kér elnézést a feleslegesen Szolnokra utazóktól. A darab egyik énekes főszereplője ugyanis megbetegedett g pillanatnyilag senkivel sem tudták pótolni. Amennyiben a délutáni előadást megtartották volna, az esti előadás forgott volna veszélyben. Tekintettel arra, hogy a főszereplő betegsége váratlanul történt, nem volt idő arra sem. hogy előzetes értesítéssel meg tudták volna kímélni vendégeiket a felesleges utazástól. A Csárdáskirálynőt továbbra is vasárnaponként 3 órai kezdettel mulatják be, hogy a vidékiek is megnézhessék. A színház közleményét Váradj János műv, titkár írta alá. 4
