Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)
1954-11-24 / 278. szám
Virágzó mezőgazdaság a nép jólét alap ja. Éljen a dolgosó parasztság „Nála megfelelőbbet nem jelölhettünk volna .. " Képünkön a két tanácstagjelölt — Vereb Antal és Sándor — apa és fia besz élget. TZ unszentmárton, Dézsa-telep 14. Itt lakik a Veréb-család, hozzájuk igyekszem, hogy megismerjem a két tanácstagjelöltet. A takaros kis ház udvarán szembetűnően sok faláda van összerakva. Míg áthaladtam az udvaron, gondolatban azt találgattam, mire kell ez a sok láda. Hisz Verebék szántóvető emberek. Neír/ sök idő volt a töprengésre. Pár perc múlva ke- ’.otszoríthattam Vereb Sándorral, a Oózsa-telep tanácstagjelöltjével. A >0 év körüli zömök fiatalember, bét hold földön gazdálkodik, s 'mellett édesapját is segíti földjének művelésében. Mindkettőjüket Így ismerik a községben, mint szorgalmas jó gazdákat, akik példát mutatnak a nr unkában, az ál- ampolgárá kötelesség’ teljesítésében. Valóban ilyen emberek. Az idén ■s, mint más években az elsők között végezték el a mezőgazdaági munkákat. Igyekeztek az őszi betakarítással, s október közepére 'öldbe tették az árpa és búza vetőmagját. Három hold területet 'Tett istállótrágyával terítettek meg, hogy biztosítsák a talaj termőerejének fokozását. A beadás teljesítésével, az adófizetéssel nincs hiba. A hízó kivételével egészévi kötelezettségüknek eleget tettek. A beadáshoz szükséges sertés is szépen gyarapszik, s határidőre. nővén bér végéig átadják á begyűjtő szerveknek. Egészévi adójukat rendezték. Nyugodtan készülnek a tanácsválasztásra. % J gy dolgoznak. így tesznek eleget kötelességüknek Verebék, akiktől a környék lakosai azt várják, hogy olyan becsülettel állják meg helyüket a tanácsban, amilyen példamutatóan dolgoznak kis gazdaságukban. — Bíznak abban, hogy mindenkor segítenek jogos kéréseik intézésében, ügyes-bajos dolgaik orvoslásában Ez a bizalom csendült ki Vincze Józsefné szavaiból, amikor arról beszélt, hogy Vereb Sándort azért jelölték tanácstagnak. mert már eddig is igyekezett segíteni, ahol csak tudott. Legnagyobb panaszuk a Dó- zsa-telepieknek az. hogy nincs villanyuk. A vasútvonal városfelőli részén, az utcán és a házakban is ég a villany. De a Dózsa-telep világosság helyett mindezideig csak ígéreteket kapott. Vereb Sándor már tolmácsolta a dolgozók kérését az il!"tékesek felé. írért tudja, nagy szükség van a fényre. — A Dózsa-te’enen sokwermekes csalitok laknak. Minden háznál több -kolás-gvermek van. azoknak este is szükség lenne világoságra, hogy ' ’múljanak Ezért továbbra is azon -radozik hogy kieyúljotn a fény r'.’T p-a-vc-TorTi Vic h^TT^VoV^Ptn. iiiiiiMMMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiim ban, mikor az egyik utcabéli választó, Kiss Márton felállt, s azt irondta: hogy ő Kiss Mihály- nét javasolja. Mindenki helyeselt s szinte karon hozták be Kiss- nét a szobába. — Ma sem tudom, miért? — mondja ő maga is. Pedig nem nehéz kitalálni. A bizalomért. S ez a bizalom nem tettekben, nem Kissné tetteiben gyökerezik. Hiszen Kissné az utcáért nem sokat tett, ha csak az szá- rrit tettnek, hogy valaki ügyeket intéz, az egész utca problémáival törődik, utána jár valaminek, mondjuk:, villanynak, járdának. Kissné semmi ilyesmit nem csinált. Nem is volt szükség rá. hiszen az utcában van járda, van villany. Kissné azonban tett valamit, ami legalább olyan értékű, mintha az ő nevéhez fűződne az utca iárdáia és a villany a házakban. Azon munkálkodott, hogy az utca lakói megbecsüljék egymást, szeressék egymást, bizalommal legyenek egvmás iránt. Ékért a szomszédokhoz. Demeteréihez, Páld iákhoz, Tóthékhoz, Kiss Mártonékhoz Szentpéteriékhez, s ezek a csa’ádok is ellátogattak hozzájuk. Szentpéteriék felé a ‘ kertre nvfló kis hátsó kapu is segítette a közeVdést. a jószomszédi viszony megteremtését, a többi család felé pedig a Kiss- néből áradó kedvesség, szeretet nyitott kaput. Aki sz'wei. szeretette1 közeledik az emberekhez, ahhoz biza■yereb Antalt az 56-os körzet ’ választói jelölték tanácstagnak, öt a vasúti rakodónál találtuk meg, ahol többszáz vadnyulat raktak vagonba. Vereb bácsi már túl van a hatvanon. Arcán az élet ekéje mély barázdákat hagyott, de fürge mozgása, bizakodó tekintete elfeledteti korát. Négy éve tanácstag. S ahogy visszapillant az elröppent időre, okos, megfontolt szavakkal mondja el a tanács munkájáról véleményét. „Én rendszeresen résztvettem tanácsüléseken. Tudom, hogy sokat tett a tanács a dolgozók érdekében, de ennél még többet kell cseleked ni a jövőben. Előfordult, hogy a tanácstagok által tolmácsolt kéréseket, panaszokat nem vették figyelembe. A jövőben ennek meg kell változnia. Hisz a tanácstagoktól nagyon sokat várnak a dolgozók, s ők csak úgy tehetnek eleget választóik kéréseinek, ha az általuk elmondott javaslatokat sz illetékes szervek megvalósítják.' % ^ ztán arról beszélt, hogy az első tanácsválasztás óta a Dózsa-telep ártézikutat kapott. Ez nagy könnyebbség az ottlakóknak. hisz most már nem kell távolról hordaniok a vizet. Van még intéznivaló. A víz továbbvezetését is kérték a lakosok. Valamint nagy szükség van a járdára is, mert a sok kis gyermek és a felnőttek is a kövesúton járnak be a községbe. Ez pedig igen életveszélyes, mert sok jármű közlekedik ezen az úton A Verebék udvarán látott ládák ügyére is ráterelődik a szó. — Én és a fiam is tagjai vagyunk a Zalka Máté vadásztársaságnak — ad felvilágosítást Vereb bácsi. — A tsz- tagokkal együtt vadászunk, s igyekszünk teljesíteni a tervet, hogy ez1 ómmal fordulnak. Bizalommal jelölték tehát Kissnét. De vájjon teljes-e ez a bizalom? A jelölőgyűlés után nagyon érdekelte ez Kissnét, hiszen voltak olyanok is az utcában akik nem jöttek el a jelö’őgyűlésre. Csécs bácsi sem ült ott a többiek között. Meg is kérdezte tőle egyik nap: — Mondja, Csécs bácsi, miért nem jött ed a jelölőgyűlésre? Azt se tudom, masának rr.i a véleménye arról, hogy én lettem a jelölt. — Megmondtam volna én azt ott is ... Az a véleményem hogy jobbat nem is ta'álhattaik volna... Dehát engem senki nem hívott. Valóban neír hívta senki. A hívogatok haragban vannak Csécsikkel. A jelölősyűlés előtt áz, ő házukat nem keresték fel. . — A Csécs bácsival akikor lefolytatott beszélgetés arról győzött meg — mondja most Kissné, — hogy végig kell látogatnom az utca minden házát. Ha már varrni nézeteltérés miatt a jelölősvűlés szervezői egyeseket nem hívtak még, magamnak kell elmenni jóvátenni ezt a hibát. • Mert hibának tartja. S nem afféle technikai hibának- hanem komoly, mélyenszántó tubának, mert vé1eméove szerint csak akkor lehet becsülettel tanácstag az ember, ha támogatták. S őt támogatja is. Mostanában tréfása^ mnndovstHáv neki: „Majd, ha a járda elkopik, jözel is segítsük a városi lakosság húsellátását. Ezenkívül 1300 nyulat élve szállítunk Kecskemétre. Erre a célra kellenek a ládák. — A beszélgetés során megtudom, hogy nemcsak a vadászathoz ért Vereb bácsi, hanem a méhészethez is. 37 éves gazdag tapasztalata van e munkában, amelyet úgy is gyümölcsöztek hogy tanácsokkal tátja el dolgozótársait. % |7 utas Péter és felesége szavai fejezték ki legjobban a Veréb bácsi iránt érzett szeretetet és bizalmat, amikor azt mondották: — .Nála megfelelőbbet nem jelölhettünk volna.“* — Sokat foglalkozik az emberekkel. Közvetlen modorával bátorítja őket kéréseik, panaszaik elmondására. A jelölőgyűlés óta is el-ellátogat a körzet lakosaihoz. E1 beszélget a tanácsválasztásról. Megismeri a szorgalmas, dolgoskezű emberek búját-örömét Ezek a beszélgetések szorosabbá teszik választóival kapcsolatát, s a választóik egyre jobban szívükbe zárják jelöHhiket. Megjavult a közellátás örvendetesen tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben megjavult városunk hús- és zsírellátása. Városi tanácsunk több hentesnek és mészárosnak adta ki az iparengedélyt. Ezek a kisiparosok a piacon disznó és birka húst, hurkát és kolbászt !s árusítanak. — Több daráló ma- 'om is megkezdte működését. Ez is könnyíti rr unkánkat, mert nem kell olyan messze vinni a darál- tatnivalót. Hamarabb is elintézzük dolgunkat. Susrár ivrT’iirVpve. .................................................... vü nk hozzád annak az ügyében.“ A tréfa abban van, hogy a betonjárdának bizony idő kell, míg elkopik. De a tréfán túl már fordultak hozzá. Szabó Endre a minap arra kérte, hogy ha ő nem tudja elintézni a faanyag-kiutalást. akkor legyen segítségére. Szabó Endre ugyanis játékokat készít s most karácsony előtt nagyobb mennyiségben. Szüksége lenne a fára. Nem fogyunk ki a beszédből. Pedig már rr.enni kellene. Egészen b°sötétedett, félöt körül jár — Maradjon még. Jön a férjem. a lányom. Ismerkedjen mea vei ük — marasztal Kissné. Kiss Mihály meg is érkezik Báránybőr kucsmáján szénaszálak. Takarmányt hordanak a tsz- ben a jószágnak. —* Az ember rr.égcsak el van éhomra is, az állatoknak azonban enni kell — mondia. Aztán arról ejt egy-két szót, örül, hogy a feleségét tanácstagnak jelö1- ték, hogy az utcának bizalma van iránta. A nagylány nem lön. Most már végkép menni kell. A konyhában ott áll az öregasszony a kemence előtt. — Maradion még. Egy negyedórácska. aztán kisül a cipó Megkenem zsírral Nagyon ió az Tudom én ezt. De rrenni ke!1 De előbb még teleszívom magam a kemencében pirosodó kenyér ió illatával ami belengi a konyhát s vidámsággal tölti az embert, mint a bizalom Péteri István. A tiszaivari állami gazdaságban határidő előtt ás többezer íorin os önköltségcsökkentéssel végzik el a gépjavítást A tiszaigari állami gazdaságban időben és jó minőségben végezték el az őszi munkálatokat. A dolgozók most felkészültek a téli gépjavításra. Elkészítették a gépjavítási tervet. Három csoportra osztották a műhelyi dolgozókat, majd csoportonként meghatározták, mit kell megja- vítaniok és mennyi idő alatt. Tamás József, az I. sz. szerelőcsoport vezetője, Bakos József és Ugró Zoltán szerelővel, az SZTZ traktorok javítását január 20-ig befejezik. Ugyanilyen csoportosításban határozták meg valamennyi munkaeszköz javításának határidejét. A dolgozók vállalták, hogy a gépjavítások idejét nyolc nappal megrövidítik. Az erőgépek főjavításait házilag végzik. Brigádonként 10.000 forint megtakarítást akarnak elérni, a házilag készített alkatrészek valamint a felújítások útján. A gazdaság vezetősége megteremtette a jó munka előfeltételeit. A szerelőmunkások meleg, fűtött helyiségben dolgoznak. Az alattyáni gépállomás 2401 egyéni oa? dálkodóva« kötött fa a|műve:esi szerződést Az aliaifctyámi gépállomás munkáját évek során át megkedvelték az egyénileg dolgozó parasztok. A kor- mányprogramm megjelenése ótapi- dig sakkal nagyobb lehetőség van hogy a gépi talajművelést az egyéni gazdaságokban is elvégezzék a traktorosok. Az alattyáni gépállomás körzetében levő községekből idáig 2481 egyéni gazdálkodó kötött vetésre, mélyszántásra talajművelési szerződést. Ebből 400 holdnyi szántás kivételével el is végezték a talajmunkát az alattyániak. A legjobbak. Kovács János, Molnár Mihály, Szabó József és Oláh Mátyás traktorosok már éves tervük teljesítéséhez is közel járnak, s a dolgozó parasztok megelégedettek a munkájuk minőségével. Kossuth és a Béke olvasókör Karcagon Megalakult a Karcagon is egymásután jönnek létre a régi kaszinók helyén a*, olvasókörök. Eddig kettő hivatalosan is megalakult, ezeken a helyeken a vezetőséget is megválasztották, a másik kettőnek szervezése most van folyamatban. A régi „Csut- kás-Kaszinóban’,' szombaton ünnepélyes birkavacsora keretében alakult meg a Kossuth Olvasókör. A környező utcák dolgozó parasztjai nagy megelégedéssel fogadták az olvasókör létrehozását, ahol a téli időben megbeszélhetik problémáikat, vagy elszórakozhatnak. A másik olvasókör a Beloiannisz-utcán nyílt meg, Béke elnevezéssel. A megalakított olvasókörök lehetőséget adnak arra, hogy dolgozó parasztjaink fejlettebb társadalmi életet éljenek és alkalmas arra, hogy szórakozzanak, illetve a politikai eseményeket egymásközt megtárgyalják. Nagy szükség van arra, hogy a régebben is azt a célt szolgáló olvasókörök újra megalakuljanak, hisz a dolgozó parasztság társadalmi együttélésének egyik fontos tényezője, kerete az olvasókör. Karcagon is több olvasókör fog rövidesen megalakulni, mellyel eleget tesznek a dolgozó parasztok kívánságának. TARKÓ ALBERT Karcag A Jászberényi Március 15. tsz-nek 8lf878 forintot jövedelmezett a cukorrépa tét me.es [a többi élelmiszer! mellett hozzátartozik az életszínvonal emeléséhez a cukortermelés fokozása is. Ehhez elsősorban a cukorrépa területének és terméshozamának növelésére van szükség. Csak így lehet biztosítani, hogy egyre több és jobb minőségű cukor kerüljön a dolgozók asztalára. A cukor a legjobb tápszer. Leghamarabb adja át fűtőértékét a szervezetnek. Könnyen emészhető, s ezért a kisgyermekeknek, öregeknek és betegeknek legfontosabb tápláléka. A cukorrépa termelése, a talaj szerkezeti javításához is hozzájárul. A répa többszöri kapálása, a következő évben is gyommentessé teszi a területet. Utána általában tavaszi árpát, sörárpát szoktak vetni, amely bő termést hoz és jó jövedelmet biztosít. Több termelőszövetkezet és dolgozó paraszt példája igazolja, hogy érdemes cukorrépatermeléssel foglalkozni. A jászberényi Március 15 tsz. ezévb-en nyolc holdon termelt cukorrépát. A múlt ősszel jó talajmunkával teremtették meg a bő termés előfeltételét. Idejében elvégezték a vetést, a növény sarabolását, egyelését. A többszöri kapálással biztosították, hogy gyommentes légyen a répa. IGYEKEZETÜK meghozta eredményét. A nyolc holdon 200 mázsás átlagtermést értek el. A 16 vagon répáért 9.514 forint készpénzt, 39.300 forint prémiumot, 3171 kg. cukrot, 261 mázsa nedves szeletet, 24 mázsa száraz szeletet, s nyolc mázsa melaszt kaptak. Ez összesen 81.878 forint értéket tesz ki. A pusztamonostori December 21. tsz. két holdnyi területén 180 mázsás termést ért el. A cukorrépa összesen 17.489 forint jövedelemét biztosított a tsz-nek. AZ EGYÉNILEG _______dolgozó pa rasztok között is vannak, akik kiváló eredményeikkel jó jövedelemhez jutottak. Kiss István zagyvarékasi egyéni gazda 800 négyszögöl területről 137 mázsa répát szállított be. A prémium, s a különböző juttatások értéke 5880 forintot tesz ki. Gérczi Imre kunmadarasi gazdálkodónak fél hold répája közel 5.000 forintot jövedelmezett.. Ezek a kiragadott példák is igazolják, hogy érdemes cukorrépát termelni. A bő termés előfeltétele a jó talajelőkészítés, a gondos növényápolás. Most kelj biztosítani, hogy kellően felszántott és megtrágyázott terület álljon majd rendelkezésre a répa vetéséhez. A Cukorgyár és az ipar dolgozói azt várják a szolnokme- gyei termelőszövetkezetektől és dolgozó parasztoktól, hogy minél többen szerződjenek cukorrépa termelésre. Biztosítsák a cukorgyárak nyersanyaggal való ellátását, hogy minél több és olcsóbb cukor kerüljön a fogyasztókhoz. Polónyi Szűcs András Hatvani Cukorgyár. A dolgozó nép okos gyülekezetében E hó 27-én, a választás előtti estéin kigyullad községünkben a villany. Nagy dolog ez, hiszen pár év előtt még csak tanyai-észnek számított a mi településünk. Engem most az a nagy öröm ért, hogy iárási tanácstagnak jelöltek. Itt a dolgozó nép okos gyülekezetében fogom képviselni gazdatársaimat s rr. indazokat, akik bizalmukkal megtiszteltek. Tolmácso- ’om szavukat, kérésüket. Kiss Lukács, járási tanácstagjelölt Cserkeszöllő. I i
