Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-24 / 252. szám
1054 október 2-«. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP s jßaulek — intézkedések Negyedik Békekölcsön kötvényemet 1954 X. hó 6-án megkaptam. Segítségüket köszönöm. — Eszes János, Mesterszállás, Gépállomás. Kovács János tószegi lakos panasza jogos. A Negyedik Békekölcsön kötvényét október 18-án a közölt címre feladtuk. — É. M. 22. Állami Építőipari Tröszt. • Az ötéves tervkölcsönjegyzésmél 250 Ft-ot Jegyzett Andracsik Antal cserkeszőlői lakos, de kötvényeit nem kaptá meg. Panaszát az Országos Takarék- pénztár szolnoki fiókja a következőképpen orvosolja: Igazoltuk a 250 forint befizetését és jelentést küldtünk központunknak, ahol intézkednek. ötéves Tervkölcsön kötvénye helyett V. Békekölcsön kötvényt kap, • A nagykunsági áltesni gazdaság Máriáinkhoz tartozó rizsföldjén gyomláltunk a nyár elején gyermekemmel együtt másfél napig. Illetményünket még a mai napig sem fizették ki. — Gönczi Injosné, Tur- keve. Az állami gazdaság válasza: Gönczi Lajosné és Mária nevű gyermeke fizetését, 234 forintot 1054 X. 10-ével postáztuk. •— Nagykunsági Állami Gazdaság, Ecseg- falva. * Pásztor Pál fegyverneki lakos 1952 őszén belépett a tsz-be, amikor földjét már felszántotta, a búzát elvetette. ígéretet kapott, hogy a szántási díjat és a vetőmag árét megtérítik, de az nem történt meg. Felvilágosítást kér, jogos-e a követelése és ha igen, kitől kapja meg a pénzt? A szántási díj jár, aminek a kifizetését a tsz vezetősége vállalta. A vetőmaggal kapcsolatiban követelése nem jogos. Ugyanis 1952 évben hozzá kellett járulni a föld arányában az új belépőknek a vetőmag biztosításához. Igyekezzünk a vetéssel, az elsők között lehetünk az országos versenyben /Jászberény c p)0 f / /Jászapáti • / 9 l / V / 0® 'Tiszafüred / Kunhegyes T Karcag * * 1. Jászberényi járás b.-v. 2. Mezőtúr „ 3. T.-szentmiklósi jár.' „ 4. Tiszafüredi járás „ 5. Jászapáti járás „ 6. Kisújszállás „ 7. Szolnoki járás „ 8. Turkeve „ 9. Karcag „ 10. K.-szentmártoni jár. „ 11. Kunhegy esi járás „ 86 % 19 % ™ % 68 % 67.2% 67 % 66 % 62 % 60.7% 60.4% 59 % i Szolnok Torok mlklós j kisujsza/kii A megyei versenybizottság a kenyérgabonavetésben elért eredmények alapján október 23-ám állapította meg a helyezési sorrendet, Több járásban és városban az elmúlt napokban meggyorsult a munka. — A vetés szorgalmazása azonban nem minden esetben jelentette a minőségi ellenőrzést. A tiszaföldvári Lenin termelő- szövetkezetben rendkívül rosz- szul előkészített magágyba, csak a talaj felszínére vetették el a búzát. A nagyivami Rákosi Csillaga termelőszövetkezetben a tsz vezetőség és az agronómus nem ügyel a vetés minőségére. _ A vetőgépekről hiányoztak a súlyok és a gabona nem megfelelő mélységben került a talajba, A rossz minőségű munka éppen olyan káros, mint a vetéssel való \Q 1 E fStiunmártcn 6 Türke ve • Mezo’iúr ! késlekedés. Mindkettő a termés- eredmények növekedését gátolja. Ezért községi, termelőszövetkezeti, gépállomási vezetőink sokkal jobban ügyeljenek a minőségi munkára. Ettől függ a gabona áttele- lése és a következő évi terméshozam növekedése. Igen sok egyénileg dolgozó paraszt kézzel vet. Ez nem: indokolt és kárt okoz, A termelési bizottságok szerszervezzék meg a vetőgépek folyamatos használatát és kölcsönzését. A kézivetés holdanként 20—30 kg vetőmagpazarlással jár. Az egyenlőtlen vetési mélység következtében egy-két mázsás terméskiesés is előadódhat. A Minisztertanács kenyérgabona- termesztésről szóló határozata óta észrevehetően megnőtt a termelési kedv. A karcagi Táncsics tsz 200, a Szabadság tss 160, a kunhegyes! Vörös Október tsz 70, az abádszalóki Lenin tsz 50 hold búza elvetését vállalta terven felül. Ezek a vállalások bizonyítják, hogy termelőszövetkezeti tagságunk többsége megértette a kenyérgabona-termesztés fontosságát. Nem.’ közömbös a tsz-tagok számára, hogy jövőre 8—10, vagy 35—40 mázsa kenyérgabona lesz a részesedése. A nagyobb terméseredmények előfeltételeit pedig most, az idejében való vetéssel, a jó minőségű munkával teremtjük meg. Minden községi vezető tudja a község kenyérgabona-vetési tervét. Ez csak akkor van teljesítve, ha a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a szántó- terület megfelelő százalékát kenyérgabonával bevetették. A termelőszövetkezeti és községi vezetők sokkal jobban ügyeljenek a megfelelő adatszolgáltatásra. A jászberényi járásban például előfordult, hogy a község vezetői jelentették a vetésterv teljesítését, holott a határban még maradtak bevetetlen területek, főleg a más községben lakó gazdái-» kodók földjén. A tenmslési bizottságok, a községi tanácsok vezetői ügyeljenek arra, hogy a körzetükhöz tartozó gépállomások gépei most a napjainkban legfontosabb munkát, a kenyérgabonavetést segítsék. Rendszeresen értékeljék a termelő- szövetkezetek, valamint az egyénileg dolgozó parasztok vetési versenyét. Az igyekvő tsz-tagokat, egyéni gazdákat népszerűsítsék. A vetéssel késlekedőik ellen pedig tegyék meg a megfelelő intézked jakét. Aki késlekedik, nemcsak saját magának, hanem a népgazdaságnak is kárt okoz. 68 százalékra áll megyénk a kenyérgabona vetésével. Ha igyekszünk, elsők között lehetünk az országos versenyben. Á 62/1. sz. Építőipari Vállalat szolnoki gépállomásépítkezésén akkora versenytábla sötétedik a látogatóra, hogy két ágy is kitelne belőle. Mi célból van ott, nem tudni, mert egyetlenegy név, vagy szám sincs rajta. Nem aíked arra méltó munkás, hiszen a jó munkahelyek közt emlegetik? Vörhenyesszőke, nyugodtam! fiatalembert érek legközelebb. Bede Béla kőműves brigádvezető. Négy hónapja dolgozik itt harmadmagával. Mind a hárman sztahanovisták, 160—170 százalékos az átlaguk. Például az 5 nevüknek nem a vensenytáblán volna a helye? Míg egy cfeszkaraká son beszélgetünk, szeme az előttünk hosszan elnyúló szerelőműhely tetején jár. Ott serénykedik most vidám füttyszó mellett Nagy Sándor, a brigád másik tagja. Egyszerű tényekből, mint ahogy egyik téglasor a másik tetejére jön — mutatja be magát s munkatársait a brigádvezető, *—• Márciusban elértem a sztahanovista szintet, Dísztáviratot, nemrégen oklevelet kaptam.., Pénzjutalmat még sohasem jegyzi meg, I—• Mennyit keres? —. 1200—1300 körül megvan mindegyikünké. t— Nincs anyagtakarékossá® verseny maguknál? 5— Kezdeményeztünk, ígértek jutalmat is, de hogy semmi se lett belőle, elment a kedvünk. Az utolsó szavakat már a brigád másik két tagja is hallja. Mellénk telepszenek. — Sokmindennel kedvét szegik az embernek, pedig szívesen versenyezünk i < > Az irodaépület válaszfalazásánál annyi hulladéktéglát felhasznállelkűk a tervek teljesítésén. De vájjon nem szakadtak-e el egy kicsit azoktól, akik a tervrajzokat mosolygós ablakú lakásokká, műhelyekké változtatják: .. i Beszélgetnek-e eleget a munkásokkal? Még mindig nem! Akkor jobban eszükbe jutna, hogy kőimére kell nézni olyan felelősöknek, akik miatt egy-egy dekád végén talán egy gyermek- mackóról kell lemondania a feleségnek, mert kevesebbet vitt híaza az apa, mint amennyiért megdolgozott. Akik ezen a fontos mezőgazdasági beruházáson építenek, becsületesen elvégzik kötelességüket. Bárkit megkérdeznek-e, elvégzik-e határidőre, amire szavukat adták — igennel válaszéinak. Nincs is itt hanyag munkás, százalékon alul teljesitő, És még is, *— Ilyen munkahelyet még nem látott az elvtárs. Mióta itt vagyunk, nem volt „falézolás1*, reggeli névsorolvasás. Hegedűs kartárs a dekád végén, „fejből'’ kalkulál, számolja el á munkát. Megtörtént, hogy öt napot nem vett számításba, holott csak négy napig volt szabadságon az egyik munkás, A segédmunkásnőik teljesítményét hasiból intézi el — csatlakozik a beszélőkhöz Pered Irén segédmunkás brigádvezető. i— Annak számol jól, akinek tetszik a képe. Amit beadunk, kihúzgálja,, a Akkor minek & brigádvezető? I“ Az elmúlt dekádban 63 órát vett el a lányoktól *—■ erősíti meg Deme József. i—"... De á két abonyi asszonynak, akik „játszottak'* vele, 300 Ft-an felül volt minden dekádban. ■— Volt itt szó arról, hogy túlórázni lehet. Örömmel, fogadtuk, de Hegedűs zűrzavart csinált, Ugyanabban a brigádban dolgozó munkás 4 Ft-ot kapott olyan teljesítményért, amiért a másiknak 6 Ft-ot ítélt. — Ne játsszon velünk senki — méltatlankodik joggal Szedlák János állványozó. — 1100 forintnál többet nem tudok keresni, ha megszakadok se. Már követeltem, ellenőrizzék naponta a teljesítményt. Nem teszik, csak tíznapomként, akkor meg nem hisznek a fcrigádve- zetőnek. ‘ így tesz Hegedűs, mikor elszámolok: „69 négyzetméter bezgeluzás? Nem volt az, csak 62.“ Máris megrövidített 3.60 Ft-fal, Átjáró hidakat készítettünk a múlt hónapban, beadtunk 16 és fél köbmétert, másfelet levett belőle, 45 forintot húzott 3d a zsebünkből. A közelmúltban 105—106 forintot érő munkáért *-# kiszámítottuk előre, hogy eny- nylt meg kell keresnünk 1—■ ketten egésznapi munkáért 45.75 Ft-ot kaptunk. Az igen szorgalmas Germán-brigád tegnap azért akarta itttíagyni a vállalatot, mert teljesítményét felére értékelve számolta el, *-* Nincs hely, ahol ezeket elmondják az elvtársak? — Elmondtuk már a központban. Tegnap kint- j ártok a megyei pártbizottságtól is. Az elvtársak intézkednek, ^ z egyik jó építkezésen tapasztaltuk mindezeket. Mennyi mindemre rájönnének a 62/1. vállalat vezetői, a gyenge munkahelyeket felkeresnék. így derülne ki, mi fullasztjia meg a kezdeményezéseket. így kapnának okos ötleteket a munkásoktól, hogyan lehetne gyökerestől változtatni egy-egy régóta vajúdó problémán. Legfőbb kötelessége pedig a vállalat kommunistáinak lenne a munkásokkal való rendszeres, segítő foglalkozás. Tóth István Kun Imréné a dolgozók jelöltje A napokban tartották meg Kisújszálláson az első jelölőgyűlést az I. választókerületben, melyen a Zsodomai- és Pillangó-utca dolgozói jelentek meg. A gyűlés Kun Imrémét jelölte tanácstagnak, aki a Dózsa tsz növénytermesztési brigádjában dolgozik, s becsületes munkájával tűnt ki. Bizonyítja ezt 260 eddigi munkaegysége is, melyet Tuka Sándor brigádvezető jegyzett be könyvébe. Kun Imréné nemcsak maga, hanem családjával együtt harcol a szocializmus építéséért. Egyik fia határőr-szolgálatot teljesít, másik fia pedig traktoros a gépállomásom. Mindketten értékes tagjai dolgozó társadalmunknak. Az I. választókerület dolgozói szeretik Kun Imrémét, s megbíznak benne. Ezért jelölték egyöntetűen és lelkesen, NYIKOS JÓZSEF VB-tltkár KŐSZÍVŰ EMBEREK | DANCS FERENCNfi | október elsején temette el férjét. Másodikén már megjelent munkahelyén, a mezőtúri földművesszövetkezetben. Nincs idő a tétlenségre, kenyér kell a három gyermeknek — gondolta. — Forgács László ügyvezető azonban közölte vele, hogy tovább nem dolgozhat, csökkenteni kell az alkalmazottak számát, Damcsné hiába fordult panaszával a tanácshoz. A földművesszövetkezet sziklaszilárdan védte „igazát.“ Jogos az elbocsátás — hangoztatta — hiszen Damcsné „csak“ ideiglenes alkalmazott volt. Az sem mentség, hogy már két éve állandóan itt dolgozott, hol a tartósításnál, hol a piacon, ahol éppen szükség volt szorgos kezére. Adminisztrációs munkát sosem végzett, 1 EZEKET HALLOTTAM | Dancs- néról. Ügy éreztem, igazságtalan, nehéz sorsát semmibevevő gépemberek intézik ügyét. Ha nem úgy lenne, miért vonták volna el a havi 6—700 forintos keresetet jelentő munkától? Nem gondoltak arra, hogy három gyermekének életszükséglet az a kis pénz? Vagy talán félreértés történt? Tisztázni kell az ügyet —1 gondoltam és felkerestem Forgács ügyvezetőt. Elöljáróban meg kell említenem.’, hogy Damcsné egyik távoli rokona lapszervező, s a Néplapot is terjeszti —• kezdte a helyzet ismertetését az ügyvezető, s közben úgy nézett rám, mint aki meg van győződve arról, hogy csak azért emelek szót Dancsné érdekében. (Pillanatra felötlött bennem a közmondás: ki mint él, úgy ítél.) | KÜLÖNBEN | is, más szervek nem szólhatnak bele a mi bel- ügyeinkbe, — folytatta. ■— Éppen ezért hiába fordult Dancsné a tanácshoz is. Mi megtettünk minden tőlünk telhetőt Dancsméért. Még a szövetkezet fogatát is kölcsönöztük a halott kiszállításához. Igaz, hogy csak a hullaházig, mert aztán már dolga volt a kocsinak. Különben is nem egyik napról a másikra történt a felmondás. Már szeptemberben mondtuk neki, hogy mi lesz a helyzet. A tartósításnál ugyanis öt fő dolgozott és csak háromra van szükség. Vezetőjük megjelölte, hogy kik legyenek azok. Mert hát a vezetőnek joga, van ahhoz, hogy megválassza m unkatársait. Mondtuk Dancsnénak, menjen piaciárusnak, de ő nem hallgatott a jó szóra. Ez a helyzet — fejezte be mondanivalóját, olyan hangsúllyal, hogy megértsem, az igazság az ő oldalán álL Engem azonban azóta sem hagy nyugodni az eset, mert van eigy-két olyan kérdés, mely mélységes gyásza, gyermekeiért érzett felelőssége mellett Dancsné igazát bizonyítja. Hogy is mondta Forgács László? „Minden vezetőnek joga van megválasztani munkatársait, ebbe nem szólok bele“ — vagyis köznyelvein: korlátlanul uralkodhat a sógor- komaság, mit számít a szociális helyzet, a munka, a kereset élet- szükséglete? Ezért maradhattak ott olyanok, akik nincsenek amy- nyira rászorulva a keresetre, mint Dancsné. „Mondtuk neki, menjen piaci árusnak, miért nem ment?“ A kérdést felteszik, de a választ már nem méltatják figyelemre. | AZÉRT NEM FOGADTA I el Dancsné ezt az ajánlatot, mert kevesebbet keresett volna. — „Különben is más szervek nem szólhatnak bele a mi belügyeinkög»“ — Távol áll tőlünk, hogy Utasítást akarjunk adni a földművesszövetkezet ügyvezetőjének, csupán azt szeretnénk elmondani neki, hogy a szövetkezet érdekeit védő okos intézkedéseket is lehet körültekintőbb gondossággal, emberi érzéssel végrehajtani. Simon Béla. Tjöbhet az intimek käzätl tunk, hogy még a központban js megdicsértek bennünket. Tízezret raktunk be így — magyarázza Deme József. — Szekeres építésvezető 1200 Ft jutalomra terjesztette fel a brigádot, >, Visszaküldték. 1 Hiába törekedtünk, nem kerestünk annyit, mint a Kocsis-brigád, ők az egész téglákkal vígan dolgoztak. Mondták is a segédmunkás lány óiknak: „Nekünk ne hozzatok da- rabtáglát, mert legurítjuk a falról.* 1 1 Takarékoskodnak, rajtunk. f-n A Germán-bri- gádlból hallotta egyik munkás, mikor Hegedűs István építésvezető kijelentette: „Túllépés nem lehet ezen a munkán. 60 ezer Ft-nak meg kellma- radni.‘! | •— Hegedűs, Hegedűs,,; Mikor utalványozás van, népvándorlássá válik az egész építkezés. Nincs olyan brigádvezetői mun- kaelszámolás, amit elis. merne. Hol itt csíp le, valamit, hol ott, s, i— Belőlünk ne csináljon vásárt, nem vagyunk alkudozó kofák méltatlankodik Négy Sándor, s— Mikor a mosdót csináltuk, a 140 százalékból 120-at hozott ki. <—« Buzdítanak a minőségi munkána *“» fakad ki újból Deme elvtárs. *— Komoly szaktudást igénylő feladatot oldottunk meg egy dekádban ,., Kérdezzék meg, mit mondott a fele 'gém, mikor szakmunkás férje 218 forintot vitt haza.,, Két családom is van, I C elvetődik az ember- * bem miért nem néznek utána ilyen mulasztásnak a vállalat vezetői? Hiszen közülük sokan a kőművesállványról kerültek megtisztelő posztokra. Lelkesen birkóznak a nehézségekkel szivük-
