Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-22 / 250. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1954 október 22.

Szolnok város felvirágoztatásáért elsősorban a kommunisták felelősek

Szolnok kommunistái szerda este városi aktíva-ülésen tárgyalták meg a Központi Vezetőség október 3-i határozatát. A beszámoló. Csáki István eivtárs, a városi pártbizottság első titkára tartotta. Megjelent és felszólalt Dávid Ferenc eivtárs, a megyei párt-végre- hajtóbizottság első titkára.

Az aktiva-ülés résztvevői egyhangúan helyeselték a Központi Vezetőség határozatát és felszólal Hsukban rámutattak számtalan o.yan hibára, mely kerékkötője a júniusi politika következetes érvényesü-j lésének. Az alapszervezetek képviselőinek véleményét, javaslatait az alábbiakban kivonatosn közöljük.

DÁVID FERENC

az MDP Szolnok-megyei Bizottságának első titkára

Dávid elvtárs beszéde első részében a Központi Vezetőség október 3.-i határozatának fő kérdéseit elemezte, majd Szolnok várospolitikai helyzetéről a következőket mondotta:

„Szolnokon rossz lakásviszonyok vannak és az emberek százainak lakásproblémáját ezidáig megoldani, kielégíteni nem tudtuk. Nyilvánvaló, hogy a júniusi politika következetes végrehajtásakor az egyik feladat az, hogy az állam sokkal nagyobb anyagi erőkkel, sokkal fokozottabb ütemben építsen lakást, mint ahogy ezt eddig tette. Persze azt is meg kell említeni, hogy jelenleg csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takaró ér. Meg kell teremteni pénzből, anyagból azt, ami szükséges ahhoz, hogy a lakásépítkezések itt Szolnokon js gyorsabban és nagyobb ütemben folyjanak. Lehet-e a helyzetet helyi várospolitikai intézkedésekkel enyhíteni"

Véleményünk szerint lehet. Van helyi lehetőség, hogy a rossz helyzeten könnyítsünk. Meg ke.l mondani azt, hogy mi a megye és mi a város vezetői ezekben a kérdésekben eddig nem hoztunk határozott intézkedéseket.

Nézzük meg konkrétan, van-e Szolnokon még sok oly<m vállalat, hivatal és intézmény, amely még mindig eredetileg lakásnak megépített szobákban van elhelyezve? Van-e olyan hivatal és intézmény, ahdl megfelelő racionális intézkedésekkel, a hivatalos helyiségeket csökkenteni lehet? Van. Akkor -nyúljunk ezekhez és szólítsuk fel őket, hogy minél gyorsabban minden olyan helyiséget, aroel:, lakásra alkalmas, vagy lakás céljára épült, adjanak át. Van rá lehetőség, hogy további intézkedéseket tegyünk, van lehetőség a nagy lakások megosztására, vagy egyes helyiségek átalakítására. Nyilvánvaló, hogy a legégetőbb lakásproblémákat erő- teliesebb várospolitikai intézkedésekkel meg lehet és meg kell köny- ^víteni. De ebben a városi pártvégrehajtóbizottságnak és a Táros! tanácsnak is harcosabbnak és következetesebbnek kell lenni

Támogassuk az egyéni kezdeményezéseket. Fontos, hogy minden -'rönkkel támogassuk a lakáspro- h’éma enyhítésére tett intézkedéseket, javaslatokat. Meg kell akadályozni azt. ami hosszú időn keresztül fennállt Szolnok városában, hogy nem volt érdemes lakásokat 'elkutatni, átalakítani, mert aki telfedezett egy lakást, nem kapta meg, hanem másoknak utalták ki. Ha következetesen érvényesítjük, hogy azok a dolgozók, akik felkutatnak lakásokat, meg is kapják,

. 'ónéhány családnak tudunk a helyzetén enyhíteni.

Komoly probléma a tüzelőellátás ;s. Ebben a kérdésben sem lehet könnyelmű ígéretet tennünk. Az "’vtársak tudiá.k. hogy bánváinh több mint 400.000 tonna szénnel tartoznak. Kormányzatunk megtalálja a szükséges intézkedéseket és a bányák ezt a tartozást kiegyenlítik, "zt a problémát a megyei aktíván 'elvetettük Gerő elvtársnalk, szóban !s vázoltuk a város súlyos helyzetét. Közlöm az elvbársakkal, hogy a mai nap folyamán Gerő elvtárs mtézkedése nyomán Szolnok város ♦erven felül 50 vagon jóminőségű tatai szenet kapott. Ez az 50 vagon persze nem oldía meg az ö=z- szes problémákat, de ennek megérkezésével itt a városban biztosítani kell, hogy ezt azok k.aniák r"eg, ak'k smrbpp állnak tüzelőért Ne a hivataloknak, vállalatoknak utalják ki, hanem közvetlen azoknak, akik a legjobban rá vannak szorulva.

A következő fontos kérdés a köz- ellátás problémája. A mi városunkban elég régen vajúdik a sütőipar helyzete. A meglévő anyagot sem tudják jól felhasznáni. nem tudnak megfelelő minőségű kenyere't készíteni. Ne imondda egy pék sem. hogy a kenyér azért rossz, mert a búza minőségileg

rossz, mert rossz a sütőipari berendezés, vagy a kenyér azért rossz, mert a búza minőségileg gyengébb, mint tavaly volt. Ez nem igaz, nem elfogadható. Budapesten ezt már megvizsgálták és egyes vállalatok ugyanolyan _ adottságok mellett, ugyanolyan búza minőség mellett, megfelelő minőségű kenyeret tudtak sütni. Városi vezetőinknek gondoskodni kell arról, hogy ezt a problémát megoldják. Nem szabad elfogadnunk ilyen, vagy olyan „szakmai'1 véleményt. Ma a pékek nem teszik meg azokat az erőfeszítéseket, — amelyeket a múltban egy magán pékiparcs meg tudott tenni. Éppen most nem tudják megtenni, amikor a város dolgozóinak érdekeiről van szó?

De vannak más problémák és_ bizony hozzátehetjük, hogy a város háziasszonyainak kifakadásai, türel metlenségei jogosak, mert sokszor tapasztalják, hogy az illetékesek nem veszik figyelembe érdekeiket, figyelmetlenek a közellátási kérdések tekintetében. Mit kell e téren megoldani? Elsősorban biztosítani kell, hogy a város kereskedelmi szervei a meglévő árut megfelelőéi osszák el és akadályozzák meg a pultalatti árusítást. Nem fogadjuk el egyetlen népbolt vezetőnek sem azt a véleményét, hogy náluk már nincs puitalatti árusítás. A háziasz- szonyek nap, mint nap győződnek meg arról, hogy kereskedelmi vonalon a protekció meg van. Nyilvánvaló ez ellen is következetesen fel kell lépni és nem szabad megengedni semmiféle rossz, igazságtalan erkölcstelen magatartást. ;

De a kérdésnek másik oldala is van. A városi és megyei vállalatoknak sokkal jobban kell bekapcsolódni a helyi árualap növelésébe, mint ahogy azt eddig tették.

De van más hiány is a közellátás területén. A piaci felhozatal kérdése összefügg azzal a gazdaságpolitikával, amit mi folytatunk ebben a városban. Meg kell keresni a megyei forrásokat, hogy a helyi árualapot, ' a piaci forgalmat, a piaci árumennyiséget növeljük. Meg kell nézni, hogy ezen a téren a megyei MÉSZÖV, a helyi földművesszövetkezet, a kereskedelmi szervek mit tettek. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és egyéni gazdaságok mennyi árut hoznak fel a szolnoki piacra? Azok az állapotok, amik jelenleg a szolnoki' piacon tapasztalhatók, a szervezetlenség, az elhelyezés, az áru- felhozatal kérdésében, korántsem kielégítők. Igen komolyan meg lehet azokat javítani és így megkönnyíteni a szolnoki háziasszonyok gondját, baját.

Sok lehetőség és eszköz van a kezünkben, hogy a helyzeten köny- nyítsünk, csak határozottabban, következetesebben kell szervezni és intézkedni. Ezzel kapcsolatban fel kell vetni a párt és a tanács magatartását, a dolgozó emberek ügyének, bajának intézése iránt. Sok olyan jelenség fordul elő nap mint nap, amely azt igazolja, hogy e téren is sok még a panasz. Számtalan vezető van, aki megfeledkezik arról, hogy azzal a funkcióval, amit a pórt és a kormányzat beléhelye- zett, visszaélni nem szabad. A bizalomnak az legyen a következménye, hogy szolgálja a társadalmat, figyelmes legyen a nép ügyesbajos dolgai iránt. A mi városunkban sok dolgozóban, munkásban, polgárban egyaránt felmerül, hogy velük formálisan és lélektelenül foglalkoznak. Sok még a bürokrácia és nem tudunk még ezzel szemben elég erélyesen fellépni. Sok még a protekció és ez felvetődik nem egyszer felelős vezetőknél. vállalatnál, tanácsnál, de még talán a pártnál is. Sógor-komaság alapján akarják az ügyeket elintézni. Az ilyen álláspont, az ilyen elvtelenség, magatartás káros és nem méltó hozzánk. Ha azt akarjuk, hogy a nép és a párttagság bizalma, lelkesedése és aktivitása növekedjen, akkor minden területen a kisemberek, a város dolgozóinak érdekét kell képviselni. [

Szolnok városában a párt politikájáért a párt tagjai, a párt aktivistái, mi vagyunk a felelősek. Mi- tőlünk függ, hogy a párt júniusi politikáját milyen gyorsan és milyen eredményesen hajtjuk végre. Nekünk keil rendet teremteni. Helyettünk senki sem fogja megoldani a város, a dolgozók problémáit. Nekünk kell megszervezni a dolgozók érdekeiért folytatott következetes harcot, csak tőlünk, senki. mástól nem függ, hogy milyen lesz a városban a közszellem, a közhangulat, a lelkesedés és az erőfeszítés a város felvirágoztatásáért. A dolgozó népben, a munkásosztályban a város polgárságában, az értelmiségben, a dolgozó parasztságban nem lehet csalódni. Rendelkezik a mi munkásosztályunk, a mi népünk tehetséggel, szorgalommal, hazaszeretettel és lelkesídéssel, és sikerre fogja vinni a júniusi politika, a nép jólétének ügyét.

GÁL PÁL,

a Papírgyár igazgatója i

A párt politikájának gyors érvényesülését sok esetben a felsőbb gazdasági szervek is gátolják. Annáik ellenére, hagy a nehézipar beruházásait jelentősen csökkentették, a könnyűipar fejlesztése még nenr.' kielégítő. A papírgyár anyagtakarékosságát például nagymértékben akadályozza a megfelelő tárolóhelyek hiánya. Ennek következtében 210 tonna anyag ment veszendőbe. Helytelen az is, hogy a beruházások tervezését és kivitelezését nem ellenőrzik megfelelően. Ennek a bűnös mulasztásnak következménye, hogy a Cellulóze-gyár építése 16 millió forint helyett 32 milliót emésztett fel, mégpedig azért, mert számtalan befejezett munkát kellett újra elvégezni a felelőtlenség, a rossz kivitelezés miatt. Hozzájárult ehhez az óriási költségtöbblethez az is, hogy a már befejezett munkákra késve készítették el a beruházási tervet, s akkor is felelőtlenül pocsékolták a nép vagyonát. Előfordult olyan eset is, hogy a már befejezett, s ötezer forintba került munkára kilencezer forintot utaltak ki. Az egyszerű, alig párezer forintot érő transzportőr beállítására is közel

30.000 forintot terveztek.

MUCSÁNYI KÁLMÁN,

a Tiszamenti Vegyiművek

dolgozója i

Korántsem tettünk meg mindent azért, hogy dolgozóinkkal megérthessük a párt politikáját. Tartottunk ugyan kisgyűléseket, népnevelő értekezleteket, de a megfelelő mondanivalóra, a megfelelő hangra nem fordítottunk elég gondot, felszínes volt nevelőmunkánk. Beszéltünk anyagtakarékosságról, s ugyanakkor tízezreket érő anyag feküdt a gyártelepen felhasználatlanul. Megfeledkeztünk arról, hogy ha lemondunk a tömegek megnyeréséről, nem érünk el megfelelő gazdasági eredményt sem. Az aktívaértekezletnek fordulópontot kel] jelentenie ezen a téren is.

DOBOS FERENC, az Autóközlekedési V. vezetője',

A gazdasági vezetőknek nap mint nap a dolgozók között kell élni, kikérni véleményüket. Mi szeptemberben megfeledkeztünk erről, s jórészt ennek lett következménye, hogy nem teljesítettük önköltségcsökkentési tervünket. A takarékosságra nem fordítanak üzemeink megfelelő gondot. Példa erre vállalatunk taxijainak kihasználása. Sok esetben vidéken szórakoznak az üzemek munkatársai, csak azért, hogy meg legyen a napidíj. Ezen változtatni kell.

Dobos elvtárs beszéde további részében a bíróság munkáját bírálta a fegyelmezetlenkedőkkel szemben tanúsított helytelen magatartása miatt, majd az ellen emelt szót, hogy raktáruknak csak a négy falát építették fel az illetékesek, de tetőről nem gondoskodtak, veri az eső az értékes anyagokat

KOHÁRI ZOLTÁN, a Tisza Bútorgyár művezetője ,

A Kelimpex nem.' megfelelő anyagokat szállít üzemünknek, s ezért más anyagokat kell sok esetben elvágni, ha minőségi bútort akarunk' készíteni. Reklamációnkkal hiába fordultunk eddig hozzájuk.

Nekünk, szakembereknek gondolni kell arra is, hogy megfelelő utánpótlást neveljünk. Véleményünk szerint az ipari tanulók gyakorlati ideje — évi 124 nap — kevés ahhoz, hogy jó gyakorlati érzékkel rendelkező szakemberek legyenek. A gyakorlat javára csökkenteni kellene az elméleti képzés

idejét.

VÁR 4 Dl JÓZSEF, a sxolnokiGőzffírész dolgozója ;

Üzemünk sokszor adós maradt terve teljesítésével, s ez jórészt abból adódott, hogy a vezetők csak akkor fordultak m.eg a dolgozók között, ha jutalmazni akartak, vagy kérni kellett valamit. Ezen most- már gyökeresen változtatni kell, s akkor a dolgozók a IV. negyedévben pótolják az üzem eddigi elmaradását. A termelés olcsóbbá tételéhez azonban felsőbb szerveinknek is hozzá kell járulniok. A IV. negyedévre ugyanis prizmafenyővel akarják ellátni üzemünket. Ennek köbmétere kétszer annyiba kerül, mint a jóminőségű egyéb faanyagé.

Többen kértek még ezután szót. Pintér Dezső, a városi tanács elnöke elmondta, hogy még ebben ai évben megoldják a VIII. kerület

vízellátását. A szükséges vízvezeték már rendelkezésre áll. Bírálta ezenkívül a szajoli gépállomás munkáját. Balázs Béla, a Járműjavító dolgozója arra figyelmeztette a megjelenteket, hogy ne hunyjanak szemet a lazaságok, a hibák felett. Hegedűs László, a Papírgyár párttitkára a dolgozók áldozatos munkájáról és a kunhe- gyesi Vörös Október tsz támogatásáról, valamint az üzem műszaki nehézségeiről beszélt. Szabó Ferenc, a Vasnagykereskedelmi Vállalat dolgozója a vásárlóerő íejlő- dését ismertette. Jellemző példa erre, hogy míg rádióból a II. negyedévben 1894 darabot kellett beszerezniük, addig a III. negyedévben már 2138 darabra volt szükség. Tarján! Béla, a 62/1. Építőipari V. problémáival foglalkozott. Az idő előrehaladottságára való tekintettel a többi elvtárs felszólalásától eltekintett a pártaktíva.

A Szolnok fárosi Pártaktíva felhívása

(Részletek a felhívásból)

PARTUNK Központi Vezetősége ezév október 3-i ülésének határozatai világosan és félreérthetetlenül megszabták a párt, a dolgozó nép legfontosabb feladatait, melyek az új szakaszban megoldásra várnak.

Ezen célkitűzések következetes megvalósításához a párt, az egész dolgozó nép — így Szolnok város dolgozóinak is a harcos erőfeszítésére van szükség. Ennek szellemében vitatták meg a mai aktívaülésen Szolnok város kommunistái a Központi Vezetőség határozataiból adódó tennivalókat.

AKTIVAÜLÉS résztvevői csatlakoznak a megyei aktíva- ülés felhívásához, azt magukévá teszik — és vállalják, minden erejükkel, lelkesedésükkel azon lesznek, — a dolgozók mozgósítását úgy irányítják, hogy a szolnoki üzemek az 1954. évi termelési tervek teljesítéséiben ne legyenek adósak, — az önköltség csökkenjen, a termelékenység emelkedjen. Emellett minden eszközzel biztosítani kell, hogy a gabonavetést városunkban október 31-ig befejezzék.

A (/.aj értekezlet azt mutatta, hogy Szolnok város kommunista aktivistái, egyetértve a Központi Vezetőség határozataival, egységesen, zárt sorokban felsorakoznak a Központi Vezetőség mögé, valamennyien részt kémek a feladatokból.

Szolnok város kommunistái, a Járműjavító, a Fűrésztelep, a Papírgyár és a többi üzem harcos munkásainak a legjobbjai sok nehéz csatát vívtak már győztesen a dolgozó nép érdekében, az emberi haladás, a szocialista építés szolgálatában. Nem kétséges, hogy rr.ost, amikor pártunk az új szakasz célkitűzéseinek megvalósítására hívja fel népünket, a szolnoki kommunisták, a pártonkívüli tömegekkel vállvetve, egyemberként sorakoznak fel és lelkes, áldozatos munkájukkal újabb sikereket érnek el a szocializmus építésének egyre emelkedő útján.

A SZOLNOK VÄROSI PARTAKTIVA-ÜLÉS RÉSZTVEVŐI.

Augn§?.tn§ elseje óta több mint 1300 taggal gyarapodtak megyénk termelőszövetkezetei

A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat hatásai megmutatkoznak a termelőszövetkezetek életében. Az azóta eltelt hónapok eredményei arról tanúskodnak, hogy a termelőszövetkezeti tagok többsége világosan látja munkájának értelmét. A kuncsorba j Vörös Október, termelőszövetkezetben. — amely éveken át arról veit ismeretes, hogy az aratás ban, cséplésben, növényápolásban és az őszi mezőgazdasági munkában elmarad, — az utóbbi hónapokban gyökeres változás történt. Szinte kivétel nélkül lelkesen dolgozik a tagság. Befejezéshez közeledik az őszi betakarítás a tsz-ben és elvetették az őszi kalászosokat. A munka sokka! szervezettebb, ered ményesebb. A tsz új vezetősége több már évek óta húzódó panaszt intézett, s ez méginkább növelte a tsz tagok inunkakedvét. Az egyénileg dolgozó parasztok is érdeklődéssel figyelik a nagy változást, s nemrégiben tizenegyen be is léptek a Vörös Október tsz-be.

A törökszentmiklósi járás többi községében és szövetkezetében is vannak hasonló eredmények. A járásban augusztus elseje óta 183 dolgozó paraszt lépett a közös gaz- dálkodás útjára, akik öszesen 102 hold földet vittek be a szövetkéz zetbe.

A kunhegyesi járásban különö- sen megnőtt az érdeklődés a szövetkezeti gazdaságok iránt. Az abádszalóki Lenin tsz-ben az eddigi huszonhét új tag elhatározását az, elmúlt napokban ismét négyen követték. Ezzel harmincegyre növekedett a tsz-be belépett dolgozó parasztok száma. A kunhegyesi járásban augusztus óta 269 dolgozó paraszt 532 hold földdel választotta a szövetkezeti gazdálkodást. A korábban kilépni szándékozók közül pedig 130-p.n bejelentették, hogy az 1954/55-ös gazdasági év terveinek megvalósításában is résztvesznek, visszamaradnak a szövetkezetben.

A kunszentmártoni Zalka Máté tsz-be 16-an, az öcsödi Szabadság tsz-be heten léptek be. A sze- levényi Szikra tsz-ben pedig 21-re növekedett az újonnan belépett tsz tagok száma. Velük együtt augusztus elseje óta megyénkben összesen 1304 dolgozó paraszt választotta a közös gazdálkodás útját.

fi bessnyszögi gépállomás teljesítette őszi talajmunkatervét

A szolnoki járásban az utóbbi időben minden gépállomáson sokat javult a munka. Különösen a be- senyszögiek igyekezete elismerésre- méltó. A járásban a besenyszögi tsz tagok és egyéni gazdák az elsők a búza vetésben. Ebben jelentős részük van a gépállomási dolgozóknak, akik komoly segítséget adtak a talajelőkészítésben és a vetésben. A gépállomásnak az őszi idényben 3821 normál holdnak megfelelő ta- lajmumlkát kellett elvégeznie. A

lönböző terülteit. A neveléseümélet- jánaJk eredményeként okt. 20-án már 3879 normálholdmál tartottak, s ezzel 101 százalékra teljesítették őszi talajmunka tervüket. Hasonló eredménnyel dolgoznak a szászbereki, tószegi és a csataszögi gépállomás traktoristái is. Hiba azonban, hogy az egyénileg dolgozó parasztoknak kevés segítséget nyújtottak és több gépállomáson nem gondoskodtak az aprómagvak csép lésének megszervezéséről.

Megalakult az MSZT Szolnok Megvet Pedagógiai Szakosztálya

A közelmúltban Szolnokon megalakult a Magyar-Szovjet Társaság Szolnok Megyei Pedagógiai Szakosztálya. A szakosztály célkitűzése egyrészt a szovjet pedagógia eredményeinek folyamatos ismertetése a magyar pedagógusok körében, másrészt tájékoztató munka a magyar pedagógia helyzetéről a szovjet pedagógusok számára. A szakosztály a szovjet pedagógia eredményeinek folyamatos ismerteié-» sén, mint egyik főcélon túlmenően, megismerteti a magyar pedagógusokkal a szovjet kulturális élet különböző területeit. A neveléselméletnek azokkal a területeivel foglalkozik, amelyek nem kaptak kellő hangsúlyt Q magyar pedagógiai munkában és kapcsolatot teremt a falusi, valamint tanyasi pedagógusokkal.