Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-21 / 249. szám
1934 október 21. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP ;S acsrrrrnaMi BOLGÁR FILMHÉT Október 21—27 Jelenet „Dal az emb erről’' cimű filmből. A bolgár filmgyártás még egészen fiatal. A fasizmus és az imperializmus igája alóli felszabadulás után indult fejlődésnek; nem voltak sem hagyományai, sem tapasztalatai. Több mint 30 éven át, 1910- től kísérleteztek a bolgár nemzeti filmgyártás létrehozásával De e kísérletek 1944 szeptember 9-ig, a felszabadulás napjáig eredménytelenek maradtak. 1948 áprilisában Bulgáriában is államosították és ezzel egészséges alapokra helyezték a filmgyártást. Az ehhez, szükséges eszközök biztosításával lehetővé tették a filmgyár aránylag gyors fejlődését, melyhez nagymértékben hozzájárult a szovjet filmgyártás testvéri támogatása. Gyors sikereket ért el a bolgár filmgyártás azért is, mert e kollektívában sok jól felkészü't, tehetséges alkotóművész van. A játékfilmek első lépéseiket a történelmi tematika terén tették meg. A „Kálin a sas“’ című első bolgár játékfilm, amely 1950-ben készült, hibájától eltekintve ez a film mégis az ifjú bolgár filmgyártás sikerét jelentette. A bolgár nép múltbeli elnyomatását és szabadságharcait ábrázolja az „Iga alatt-“, a „Szeptemberi hősök“ és a „Sipka hősei“. Most forgatják a „Nadezsda cirkáló-’ cimű filmet, mely 1955-re készül el. A „Riadó1“, a „Boldogság felé“’ és a „Dal az emberről“’ című filmek a sötét, kegyetlen fasiszta barbárságot és a bolgár nép önfeláldozó harcát tükrözik vissza. Ha egyelőre kevés filmmel is, de behatolt már a bolgár filmgyártás a szocialista élet és építés ábrázolásának területére is. A „Hainal a haza felett“, a „Tűz a Marica partján“’, valamint a „Dimhrovgrá- diak“- című filmek jelentették az első ilyen törekvéseket. <T)aL az emheiiúl VÁROSI PÁRTAKTÍVA-ÜLÉSEK Városi pártbizottságaink az alant felsorolt időpontokban pártaktíva- ülést tartanak, amelyen megvitatják a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének október 3-i határozatát. TÖRÖKSZENTMIKLÓSON: október 21-én, 18 órakor. A beszámolót Kóczián Mátyás elvtárs, a pártbizottság első titkára tartja. A pártaktíva ülésen résztvesz Bozsik: János elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság osztályvezetője. KARCAGON: Október 22-én, 11 órakor. A beszámolót a pártbizottság első titkára, Kovács István elvtárs tartja. A pártaktíva-ülésen résztvesz Kálmán István elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára. TURKEVÉN: Október 22-én, 18 órakor. A beszámolót a pártbizottság első titkára, Vad András elvtárs tartja. A pártaktíva-ülésen résztvesz Juhász Imrémé elvtársnő, a megyei tanács elnöke, MEZŐTÚRON: Október 23-án, 16 óraikor. A beszámolót a párt- bizottság első titkára, Vadász István tartja. A pártaktíva-ülésen résztvesz Tisza József elvtárs. JÁSZBERÉNYBEN: Október 24., 9 órakor. A beszámolót a pártbizottság első titkára, Tóth Béla elvtárs tartja. A pártaktívi-ülésen résztvesz Papp József elvtárs, a rr.egyei párt-végrehajtóbizottság osztályvezetője. Postánkból Október 20-án 35 levelet kapott szerkesztőségünk. A levelek nagyrésze mezőgazda- sági témájú. Muliari Sándor Jászberényből írja, hogy tenyészállat bemutatót rendeznek. Veres Mihály Törökszentmiklósrol az őszi búza elvetéséről számol be. Czine- ge Tivadar Nagvivánról a mezőgazdasági munkák eddigi eredményeiről és hibáiról ad számot. Szívós István Jászberényből a műtrágya használatának jelentőségéről tudósít. Mohácsi László Tiszasasról közli, — hogv szépen halad a búzavetés. Erről ír Földes Lajosné is Kuncsorbáról. Szabó Mihály Rákóczifalváról. Smiri Eszter Jász- ladányról. Hegedűs László Szolnokról a párttagok példamutatásáról ad hírt. Szőke Mihály Rákóczifalváról a Hazafias Népfront helyi bizottságának munkáját ismerteti. Varga Sándor Tiszaföldvárról iskolájuk új DISZ bizottságának feladatairól és jelentőségéről küld beszámolót. — Varró László Törökszentmiklósról a tangazdaságban tett látogatásuk tapasztalatait mondja el. Kerekes Zoltán Jászberényből megírja, hogy zenekaruk milyen eredményeket ért el.Borzák Lajos Jászapátiról a diákok életéről ad színes képet. Papula Béla Tiszaföldvárról az iskolájukban működő brigádok munkájáról számol be. Különböző szervekhez kivizsgálásra küldött levelekből 10 érkezett vissza. Csömör Mátyásné szolnoki, id. Szerény! Boldizsár kunszentmártoni, Nyíri Sándorné tisza- igari, Battyányi Lajos űjszászi Kun Já- nosné besenyszögi, Juhász Antainé szolnoki, Földes Lajosné kuncsorbai, Kiss Lajosné jászárokszállási, Boros Zslgmond, LJngi Benjáminné mezőtúri, Bujdosó József jászfelsőszentgyörgyi, Groll László tiszaszentimrei, Zs. Tóth Elek tiszaföldvá- ri, özv. Dobos Lászlóné kunszentmártoni levélíróink panaszait, kéréseit megvizsgáljuk. Fejlesztenünk kell szamssnarfta állományunkat Vedrődy Gusztáv megyei főátlattenyésztő felszólalása a megyei pártahiiván Bizonyos eredményeink vannak a fejlesztés terén, ott, ahol jó a vezetés, a szervezés, a • takarmányozás. De általában inkább hibákról beszélhetünk. Alacsony a fejési átlag, magasak a termelési költségek. Gyenge a szaporulat. Hiba van a takarmány kezelésénél is, sok a pazarlás. Építkezéseinknek is az eddiginél olcsóbbnak, megfelelőbbnek kell lennie. Van látszólagos takarékosság, amelyre több a ráfizetés, mint a haszon. Ilyenek például a sötét koporsófedelű kutricák. Ezek látszólag nagyon szépek, de belülről sötétek, nyirkosak, egészségtelenek. Ez is az oka, hogy ma is 15—20 százalékos a malacfelnevelési veszteség a megyénkben. Ez 45 ezer darab malacot jelent. Fejlesztenünk kell szarvasmarha- állományunkat, mennyiségileg és minőségileg. Harcolnunk kell azok ellen, akik növendékállataikat nem nevelik fel. Az indok ezeknél többnyire az, hogy nem ér annyit a növekedés, amennyi tejet a borjú elszopik. Az ilyen termelőkre lehet mondani, hogy megeszik a jövőre aranytojást tojó tyúkot. Emelni kell a tej hozam növelését a tsz-ek- ben és az egyénileg dolgozó parasztoknál egyaránt. El kell érnünk, hogy jó minőségű takarmányozással, helyes gondozással minden tehén megadja azt a mennyiségű tejet, amire képes. Ügy kell szervezni munkánkat, hogy a legtakarékosabb takarmányozással biztosítsuk az állatok felnevelését. Nem szabad előfordulnia annak, ami pedig még nem ritka, — hogy kint szárad el a földeken a zöld takarmány. Biztosítanunk kell BZt is, hegy termelőszövetkezeteink szecskázod, pácclási tervüket időben teljesítsék. Most rövidesen szemlét tartunk majd termelőszövetkezeteinkben és megnézzük, hogyan készültek fel a télre. Az életszínvonal emeléséhez szorosan hozzátartozik, hogy több zsír, hús kerüljön a dolgozók asztalára. Ezt pedig csak úgy férhetjük el, hogy alaposan és mielőbb megjavítjuk állattenyésztésünket. A kenderest vezetők ne vendégei, hanem gazdái legyenek a községnek ül Kenderesen immel-ámmal megy a búzavetés. A tsz-ekbem még csak hagyján, mert a Vörös Csepel tagjai pár nap múlva befejezik. A Haladás tsz-beliak meg ugyancsak szorítják a dolgot, hogy mielőbb túl legyeinek rajta. Az egyéniek azonban nem mennek se té, se tova. A községi búzavetésterv 4250 hold, s ennek még egynegyedét is alig teljesítették. Nem volna ez baj, mondjuk szeptember derekán, hanem ilyenkor október közepén már nagyon is az. Most többről van szó, mint eddig. Fejleszteni kell a mezőgazdaságot, megadni a földnek, ami jár, de kihozni belőle, ami csalk kihozható. Ezt kívánja az országos nagy ügy, a dolgozók jóléte. m Mit mond pártunk? Azt, hogy a mezőgazdaság fejlesztése, a termelési eredmények növelése együtt jár a dolgozók anyagi jólétének állandó növelésével. Csak úgy tudunk jobban élni, többet költeni ruhára, nagyobb mennyiségű közszükségleti cikket gyártani, ha a mezőgazdasági termelésben gyökeres változás történik. A kenderesi gazdák is jól tudják, hogy a korábbi begyűjtési rendszer hibás volt. A gazdálkodó nem tudott egyik évről a másikra számolni, mert nem látott előre. A párt tavaly megígérte, hogy ezt a bizonytalanságot megszünteti. Több évre előre állapítják meg a begyűjtés mértékét. Ügy is történt. A dolgozó parasztok most három évre előre tudják, kötelességüket, ekép- pen gazdálkodhatnak, fejleszthetik jószágállományukat, növelhetik termésátlagaikat. m Mégis mi lehet a vetés elmaradásának oka? A tanácselnök elv- társ véleménye szerint a búzavetéssel csak Molnár László elnök- helyettes foglalkozik, mert ezzel — úgymond — ő „lett megbízva.“ Hogy foglalkozik, az nagyon helyes. Az a baj, hogy csak egyedül foglalkozik. S ezt még tetézi a tény: Molnár László egy hete viseli tisztségét. Szerinte a búzavetés legfőbb fékezője a rizs. A gazdáknak ez a növény adja a legnagyobb jövedelmet, érthető tehát, hogy főképpen ezzel foglalkoznak.“ Ez csak részigazság, mert a párt és a korrr.ány most egy olyan rendeletet bocsátott ki, amely az eddiginél előnyösebbé teszi a búza- termelést. E3 Az említett határozatot sajnos, nagyon kevesen ismerik. Kenderesen hétfőn délután a tanácselnökhelyettessel végigjártunk egy dűlőt, az úgynevezett Nyárfás utat, ahol legnagyobb az elmaradás. — Beszélgettünk a földeken dolgozó gazdákkal. Tíz ember közül nyolc nem tudta, ki a községi mező- gazdasági előadó. A korpajuttatásról szóló rendelkezést mindössze egy gazda ismerte, rádiója van, így szerzett róla tudomást. Nagy hiba ez, s a vetés elmaradásának főoka, hogy hiányzik a felvilágosító munka. A különböző nagyszerű terveket, határozatokat, rendelkezéseket kevesen ismerik, mert azok csak a községi tanácsháza és a pártbizottság küszöbéig jutnak el. A gazdálkodókkal való beszélgetés során pedig mindennél köve- telőbíbem jelentkezik: a párttagok, a vezetők erősítsék a kapcsolatot a dolgozó parasztokkal. Az első ember, akivel beszélgettünk. Farkas János 11 holdas gazdálkodó, — aki maga is termel rizst. — Szerinte a rizs után túlsók a kedvezmény. Egy keveset el lehetne abból csípni és máshoz ragasztani. Akkor én is nagyobb kedvvel termelném a búzát — mondotta Farkas János. — A korpajuttatásról szóló rendelkezést nem ismeri. Miklósi Istvánt látta már egy párszor a határban, de hogy miféle hivatalt visel, azt nem tudja. Miklósi István ugyanis még egyszer sem beszélgetett vele és nem mondta el, hogy ő a mezőgazda- sági előadó. Farkas János nem ás tudhatta, hogy mivégből járja a határt. m — Holnap vetni akarok. Három éve két holdon 28 mázsa búzám termett, most megint annyit szeretnék — mondotta a másik gazda, a 68 esztendős Hangyási Kálmán bácsi, aki idős ember létére meg- i lépőén fürge és érdeklődő. Szívesen beszélgetett. Örömmel mesélte, hogyan dolgozik. Az embernek önkéntelenül eszébe jut, mennyivel lelkesebben, nagyobb kedvvel dolgoznának ezek az emberek, 'ha tudnák, milyen megtisztelő feladatot bízott rájuk az ország. Persze, Kálmán bácsi se ismeri a rendeleteket, s ezért nem ő a hibás, hanem1 a község vezetői. „Hennát tudnám én kedves, hogy mit határoznak a sorsunkról. Nem beszélgetek senkivel, mert tavasztól-őszig éjjel-nappal a határban vagyok“ — vélekedik Kálmán bácsi. Egyszóval a munka megy. rae- gyeget, de senki sem irányítja. A mezőgazdasági előadót azért nem ismerik, mert nem gazda, hanem vendégként járja a határt. S amíg a helyi vezetők hallgatnak, annál többet beszél az ellenség. A dolgozók figyelmét igyekszik elterelni a fontos, szinte létkérdésig menő búzavetésföl. Egy másik dolgozó paraszt, Rácz Béla mesélte a következőt: „Félek a jövő esztendőtől, mert úgy hallottam a piacon, hogy az egész húsbeadást zsírból kell teljesíteni.“ Ez persze saemenszedett hazugság, s csak arra jó, hogy az egyébként becsületes, szorgalmas dolgozó parasztokat megtévesszék. Hiszen a begyűjtési rendelet világosan megmondja, hogy három évre szól a mostani begyűjtési terv. GQ Az elnökhelyettes elvtárs panaszkodott, hogy a búzavetés tervét képtelenek teljesíteni. Siránkozás helyett persze el kell mondani a dolgozó parasztoknak, menynyire érdemes több gabonát termelni. Csak pár percig beszélgettünk Hangyási Kálmán gazdálkodóval. Amikor megtudta, hogy az államnak beadott búza után 16 kg. korpát kap, a szabadon átadóit kenyérgabona mázsájáért pedig 20-at, kijelentette, legalább 490 négyszögöllel növeli vetésterületét. A vetési munkálatok meggyorsításának meg van a módja. Fontos, hogy a helyi vezetők tájékoztassák az embereket. Éljenek együtt a dolgozókkal, ne vendégei, hanem gazdái legyenek a községnek. Kiváló fifldművssszGvatkezeti dolgozó MIHÓK BARNA, a Törökszent- miklós és Vidéke Körzeti Földmű- vesszövetkezet közétkeztetési üzem- ágának csoportvezetője. Harmadik negyedévi tervét 120 százalékra teljesítette. Jelenleg 8—10 ételféleséget tart naponta. Ezt még fokozni kívánja. Tervezi cukrász részleg beállítását is, A földművesszövetkezetnél az újonnan megalakult „Vörös Meteor“ sportkörnek is vezetője. Eredményesen dolgozik a karcagi rizshántoló A rizshántolómalom dolgozói örömmel jelentik, hogy III. negyedévi termelési tervüket 120.5 százalékra teljesítették. A jó eredmény eléréséiben igen nagy része van a műszaki osztály dolgozóinak, akik a nyári nagykarbantartás! munkákat kellő alapossággal szervezték meg és hajtották végre. A kongresszusi verseny, mely ebben az időszakban folyt, nagy lendületet adott a javítási munkák jó minőségben és határidőre történő elvégzéséhez. Mindez megmutatkozott abban is, hogy az üzemzavarok az első negyedévhez képest a felére csökkentek. Az üzem vezetősége nagy gondot fordított a munka jó megszervezésére is. A kampány megindulása előtt határozatot dolgoztak ki az egyes üzemrészek folyamatos munkájának biztosítására s pontosan felmérték a munkaerőszükségletet is. Ezekkel az intézkedésekkel sikerült elkerülni a kapun belüli munkanélküliséget, mely az alig egyéves üzemnél még a tavalyi kampánynál bizony előfordult. Ennek a legkézzelfoghatóbb eredménye az, hogy a harmadik negyedévben 58.090 forintos relatív béralapmegtakarítást értünk el s ennek ellenére a munka termelékenységét — a tervezetthez képest — 14.8 százalékkal emeltük. Nem maradt el az üzem önköltségcsökkentési terve teljesítésében sem. A tervezett önköltséggel szemben 1.3 százalékos megtakarítást értünk el, amivel 115.000 forintos kiadástól mentettük meg népgazdaságunkat. Ezek a számok is fényesen bizonyítják azt, hogy üzemünk kollektívája jól állta meg helyét az életszínvonal emeléséért folytatott harcban, mert emelkedett a munka termelékenysége, ugyanakkor jelentősen csökkent gyártmányaink önköltsége. Turczer Ferenc, levelező. pribékjei a szófiai tisztiiskola udvarán kioltották életét. A „Dal az emberről'’ c. új bolgár film az ő életét viszi vászonra s a néző Vapcarovban (Dinko Dinev alakítja) nemcsak hőst lát, hanem az embert, a költőt és a forradalmárt is. A forgatókönyvíró és a rendező méltóképpen ismertetik meg a nézőt a bolgár ellenállási mozgalom legendássá vált alakjának. Nikola Vapcarovnak életével. Bolgár film, bemutatja a Vörös Csillag mozgó okt. 21-től okt. 24-ig. . pész, erdőmunkás s közben szenvedélyes forgatója a tolinak. Vapcarov forradalmi egyénisége teljességében csak a kommunista pártba való belépése s a második világháború kirobbantása után bontakozott ki. Partizánmozgalmat szervezett, röplapokat bocsátott ki s szüntelenül írta verseit, mozgósította népét. 1942 március 4-én elfogták. Négy hónapig szakadatlanul kínozták ■de árulásra nem bir- ihatták. Tizenkét esz- itendővel ezelőtt, 1942 -július 23-án a fasizmus Nemhiába emlegeti! együtt József Attila éi Nikola Vapcarov nevét Életük és költészetül sokban hasonlít egymáshoz. Alakban Vapcarov inkább Majakovszkijhoz illenék, de tűzben, hazája és nép« iránti lángolásban inkább a magyar proletáríróhoz hasonb'that- nánkA film egy nagyszerű, talpig ember hőskölteményét adja. — Olyan emberét, ak: nem fél szót emelni ai igazság és társai védel mében, aki bátra: szembenéz, ha kell, ; halállal is. Fűtő, gé
