Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-20 / 248. szám

1954 október 20. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Kommunisták az élre, az új szakasz politikájának megvalósításáért! A megyei pártákéivá ülésén elhangzott félsz ólain tok Az október 15-i pártalktiva értekezletünkről már közöltük Gerő Ernő elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának felszólalását. Az értekez­leten közel hatvanan kértek szót, de az idő rövidsége miatt csak tizennyolc elvtárs szólalhatott fel. A hozzászólók egyöntetűen tettek hitet a párt és kormány júniusi, decemberi határozatainak követke­zetesebb végrehajtása mellett. Most közöljük — nem teljes egészében — ezeket a felszólalásokat, hogy megyénk dolgozói is megismerhes­sék tartalmukat, s tanulva belőle mindnyájan egységes erővel láthas­sunk hozzá az új szakasz politikájának, a dolgozók életszínvonala állandó emelésének megvalósításához. JUHÁSZ IMRÉVÉ a Megyei Tanáé» VB elnöke Megyénk dolgozói örömmel fo­gadták a párt és kormány júniusi határozatát. Megnőtt dolgozó pa­rasztságunk termelési kedve. S bár a határozatot mi, a mezőgazdaság területéin dolgozó funkcionáriusok is szívesen fogadtuk, végrehajtásá­ért nem tettünk meg mindent. M í zőgazdaságunk területén központi kérdés a kenyérgabona biztosítása, mi mégis 8400 vagonnal termeltünk kevesebbet az előirányzottnál. A? idén nem szabad ilyennek előfor­dulnia. Most legfontosabb feladata tanácsainknak a vetés meggyorsí­tása. El kell érnünk, hogy a gépek éjjel szántsanak, nappal vessenek. Meg kell mondanunk azt is, hogy munkánkhoz a felsőbb szervektől sem kaptunk megfelelő segítséget. A földművelésügyi minisztériumtól eddig csak egy szakkádert irányí­tottak ide s felét sem kaptuk meg az előirányzott traktoroknak. Igaz, a rendelkezésünkre álló gépe­ket sem használjuk ki eléggé, vi­szont igaz az is, hogy ezeknek «? «epeknek több mint fele rossz. Lassan haladnak a mezőgazda- sági építkezések is. A felsőbb szer­vek gyakran adnak ki káros utasí­tásokat. Hibák vannak a racionalizá­lásnál is. Egyes területeken szük­ségtelenül emelni akarják a létszá­mot. A könnyűipari minisztérium a megyei tanács ipari osztályának létszámát indokolatlanul magasra akarta emelni. A földművelésügyi minisztérium pedig, véleményünk szerint felesleges szerveket hoz létre. Hajdu-Bihar megyében pél­dául most alakult egy öntözési szerv, s Ide tartoznánk mi is. Azt kérjük, hogy a helyszínen legyen az irányító szerv, így sokkal olcsóbb és munkája is eredményesebb. Ezek a gyakran érthetetlen, visszás in­tézkedések elveszik a kedvünket, s azt eredményezik, hogy sokszor a jó intézkedéseket is tartózkodással fogadjuk. Most mindent elkövetünk, hogy az új szakasz politikájának megva­lósítását előbbrevigyük. Nem köny- nyű ez, de ha visszaemlékezünk ar­ra. hogy 1945 óta milyen sok nehéz feladatot oldottunk meg sikerre', nem lehet előttünk kétséges, hogy ezt is megoldjuk. Biztosítja ezt pár­tunk egységes politikája, dolgozó népünk szorgalma. LÁZÁR JÓZSEF, a pusxtnmlzsei Tolbuchin tax elnöke ismertette1 a tsz eredményeit. El­mondotta, hogy minden jel szerint ebben az esztendőben 40—50 forin­tot oszthatnak ki munkaegységen­ként. Gabonavetési tervüket 15 százalékkal emelték, s a vetést október 20-ra befejezik. Bírálta az alattyáni gépállomás munkáját, s azokat, akik felelősek azért, hogy a gépállomáson több mint egy esz­tendeje nincsen igazgató. SZ/tBARI ISTVÁN, a palotást állami gazdaság igaxgatója, többek között a munkafegyelem problémáiról beszélt. „Nerr.' bizto­sítottuk, hogy elsősorban a kom­munisták harcoljanak megfelelő felvilágosító szóval a munkafegye­lem megszilárdításáért. Akadályoz­zák munkánkat a bérezés egyes helytelen tételei is. Míg a rizsara­tás,nál könnyűszerrel megkeres egy fiatal lány 8Ű—100 forintot, addig egy fogatos 60—80 mázsa széna- szállításért 25—30 forintot kap. — Mielőbb szükség van a módosí­tásra. ÁRVÁI ISTVÁN, a jászberényi járási pártbixottság első titkára A párt júniusi határozata óta a jászság dolgozó parasztsága^ is szorgalmasabban, körültekintőbben gazdálkodik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy 3600 hold tarta­lékterület került megművelés alá. 45 kh. új szőlőterületet honosítot­tak meg. A termésátlag fokozása érdekében mintegy 200 mázsa mű- ti ágyával többet szórtak a földre, mint az előző években. Ennek ered­ménye, hogy a nem megfelelő idő­járás ellenére 8.3 mázsás volt a gabona átlagtermése. De ez az eredmény még nem elég, s ennek az az oka, hogy nerr.' tudtuk tömeg- mozgalommá tenni a határozat végrehajtásáért vívott harcot. Felvilágosító munkánkban sok a hiányosság. Az a tapasztalatunk, hogy az agitációs munkáról a párt­funkcionáriusok, az alapszervezeti titkárok tudnak általában a leg­kevesebbet. Ahol meg is szervez­ték ezt a munkát, ott is a kam­pányszerűség volt a jellemző. Ez elsősorban abból adódik, hogy já­rásunkban — s azt hiszem, másutt is — a politikailag legfejlettebb, a párt politikáját legjobbja ismerő emberek elszakadtak a tömegek­től, íróasztalhoz kötődtek. Gyakran nehezítette a népneve­lők rr. unkáját, hogy szavuk igazsá­gát megcáfolta egy-egy elmaradt beruházás, amire pedig ők Ígéretet tettek. Gondolunk itt a több gépre, traktorra. 45 db. G. 35-ös traktor­ból például mindössze harmincat szállítottak le. Az eredményesebb mozgósító munka első feltétele, hogy meg­erősítjük a pártszervezeteket, erős, mozgékony, ütőképes pártszerveze­teket hozzunk létre. Világosan meg kell értetnünk párttagjainkkal, ak­tivistáinkkal, hogy a dolgozó em­berek meggyőzése, a felvilágosító munka negjavítása nélkül nem lehetséges célkitűzéseinket elér­nünk. Vissza kell térnünk a pilitlkai tömegmunka régebbi jó módsze­reire. Üjra megszervezzük a falu­járást, az új viszonyoknak megfe­lelően. Kisgyűléseket, beszélgetése­ket kell szervezni a dolgozó pa­rasztokkal. Ezfn a téren nem kap­tunk elég segítséget az utóbbi idő­ben a megyei párt-végrehajtóbizott­ságtól sem. A parasztok pedig hiá­nyolják, hogy a kommunisták nem mennek közéjük eleget. Ha meg­javítjuk kapcsolatainkat a töme­gekkel. megsokszorozódik erőnk, eredményünk. ÁCS AVTAL, a Tisza Cipőgyár igaxgatója Az utóbbi időben meglazult a munkafegyelem az üzemben. Ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy például az ipari tanulók, mi­után befejezik a szakiskolát, — egyszerűén otthagyják az üzemet. Egy-egy fiatal tanítása az állam­nak, a dolgozóknak évi 35—40 ezer forintjába kerül. Ez a pénz pedig kidobott összeg azoknál, akik az iskola után fogják magukat és más szakmába helyezkednek el. Hiba az is, hogy az árualap bő­vítésére vonatkozó tervek sokszor megakadnak a felsőbb szervek szűk-látókörűségén. Egy helytelen szerződés miatt a raktárban több- százezer cipőt tartalékolnak. A ke­reskedelemnek nem adhatják át, a raktáriban pedig tönkremennek. Üzemi-konyhát, kultúrházat kel­lene építeni. Az utóbbi építkezését már elkezdték, befektettek egymil­lió forintot, s most nem engedélye­zik a folytatását. A mi gyárunk jövőre a terv szerint másfélmillió pár cipővel többet termel. Az üzeni konyha összefügg a jövőévi tervvel! Véleményünk szerint az ipar átállása azt is jelenti, hogy a mi igényeinkkel is jobban tőröd­nek'. ... A munka megszervezése, megja­vítása érdekében hiába hozunk csu­pán adminisztrációs intézkedéseket, A kulcskérdés ennél is a politikai munka. S nemcsak a pártszervezetnek, a gazdasági vezetőknek is kell ezzel törődniök. De itt még hiba van. Három hónapja vagyok a vállalat igazgatója, jöttek már le nem egy­szer a megyei pártbizottságtól, vagy a pártközponttól és nem szakítot­tak az elvtársak annyi időt, hogy behívtak volna a pártirodára be­szélgetni velem, Ez megkönnyítené munkánkat. NÁTULY LÁSZLÓ, a fegyrerneki gépállomás főagrónomusa ismertette a gépállomás mun­káját. — Jelenleg minden szántó­gépnél éjjel-nappal dolgoznak. Az őszi vetést a tsz-ekben 70 százalé­kig jóminőségű munkával elvégez­ték. i „Fontos feladatunk a vetésforgó kialakítása, mert anélkül nem tu­dunk terméstöbbletet elérni. Sok hiba van a gépek minőségével. Az utóbi időén szépen festett gépeket kapunk, de ezzel a minőség még nem javult. A gyenge gépek pedig több rnűhelymuhkást, több javítást, tehát több kiadást jelentenek. Hi­ba van a káderek elhelyezésében a felsőbb szervek részéről. A föld­művelésügyi minisztérium egy köz­lekedési technikust helyezett hozzánk. Mivel nekünk nem volt rá szükségünk, elküldtük Szabolcs megyébe. Nemsokára kaptunk egy levelet, hogy fegyelmit kapunk, ha nem vesszük fel az illetőt. Munká­ba kellett állítanunk. Az ilyen uta­sítások nem csökkentik, hanem nö­velik az önköltséget. GÓR NAGY SÁNDOR, a Tisza­menti Vegyiművek igaxgatója, az önköltség csökkentésének, a termelékenység emelésének pro­blémájáról beszélt. — „Számtalan olyan sztahanovistánk van, aki mennyiségi terve teljesítése alap­ján kapta meg kitüntetését. Igen kevés viszont azoknak a száma, akiket azért emeltünk ki, mert ta- karékossabban dolgoznak, mert elő­segítik az üzem önköltségének csökkentését. Meg kell tanulnunk végre azt is, hogy a többletkiadást pazarlásnak tekintsük. Üzemünkben például jú­nius hónapban a munkaruhára jó­váhagyott összeg 40.000 forint volt. Ehelyett 13o.ooo forintot fizettünk ki, ami közel sem a munkaruha tényleges elhasználódásából szár­mazik, hanem abból, hogy a dolgo­zók nem vigyáznak eléggé a ru­hákra. Politikai felvilágosító mun­kával kell dolgozóinkat harcra mozgósítanunk a pazarlás ellen. PAELVSKA JÁNOS, a karcagi Dóxsa tax párttitkára A mi szövetkezetünkben is igen komoly a javulás június óta. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy a párt és a kormány határo­zatait részletesen megbeszéltük a kommunistákkal és a pártonkívüli dolgozókkal is. Megkérdeztük vé­leményüket, javaslataikat. Mikor látták a tagok, hogy szavuknak sú­lya van, megnőtt lelkesedésük, ak­tivitásuk. Ez bizonyítja, ha többet foglalkozunk az emberekkel, nem marad el az eredmény. Persze még nem lehetünk megelégedve. Még nincsen minden rendbe, például a mukafegyelem terén. De el akar­juk érni olyan légkör megteremté­sét, hogy a lógósok ne érezzék jól magukat köztünk. Államiránti kö­telezettségünk teljesítése is javult. Ebben a gazdasági évben eleget tettünk kenyérgabona, répa, zab, stb. kötelezettségünknek. Biztosít­juk a többi beadásunk teljesítését is. Gyarapodásunkat gyakran aka­dályozzák kívülről, 210 hold új rizs- telepünk van. Idejében építettük, idejében elvetettük, de árasztani már nem tudtuk idejében a Vízügyi Igazgatóság hanyagságából. Nem volt víz, nem volt motor. Emiatt, ahol 20 mázsás átlagtermést vár­tunk, csak 8—9 mázsa termett. Nem jól állunk a vetéssel,. ter­vünket eddig csak 45 százalékra teljesítettük. Ezt elsősorban annak tulajdonítjuk, hogy az utóbbi idő­ben lanyhult az emberekkel való foglalkozásunk. Sem a kommunis­tákkal, sem az egész tagsággal nem tudjuk megértetni a gyors, időbeni vetés fontosságát. Itt kell elsősor­ban javítanunk. Nem feledhetjük el, hogy csak a dolgozókra támasz­kodva érhetünk el eredményeket. HÁZI ANDRÁS, a DISZ MB titkára az ifjúság nevelésének sokrétű, bo­nyolult feladatairól beszólt. „Az ifjúság öntudata, aktivitása távol­ról sem elégséges. Nem egyszer ta­lálkozunk náluk dologkerüléssel, a közügyek iránti közömbösséggel. Nevelésűként felelősek vagyunk, mi és minden kommunista.’“, KISS ENDRE megyei ttgyéax, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmének fontosságáról szólott. „A bírósági szervek eddig túlságo­san liberálisak voltak, gyakran szemethúnytak az úgynevezett ki­sebb bűnök felett. Ezzel nehezítet­ték a szocialista erkölcs kialakulá­sát", J NYIKOS KÁROLY, a kisújszállási Táncsics tsz elnöke Mindenkinek saját érdeke, hogy az új szakasz megvalósításáért har­coljon és a saját területén igyekez­zen azt megvalósítani. Hiba az, hogy a végrehajtást nem szorgal­maztuk eléggé. Ehhez tartozik az is többek közt, hogy nem harcol­tunk megfelelően a tsz->be.n a pa­zarlás ellen. Pedig tagságunk egy része követelte, hogy büntessük meg azokat, akik elherdálják, vagy meglopják a közös vagyont, TÓTH IMRE, a szolnoki járási pártbixottság titkára Mind több tény igazolja paraszr- ságunk megnövekedett termelési kedvének, bizalmának fokozódását. Az elmúlt hetekben például több községünkben kiállítást rendeztek a dolgozó parasztok helyi termel- vényeikből. Büszkén mutatták be, mit termeltek az elmúlt esztendő­ben a kormányprogramra adta le­hetőségek eredményeként. De meg keil azt is mondanunk, hogy a mostani munkában — a vetésben — ez a megnövekedett termelési kedv nem nyilvánul meg tettekben. Egy sor terület — Tiszaföldvár, Hók, stb. — súlyosan lemaradt a vetésben. Okát elsősorban abban látom, hogy a vetést eddig a párt- szervezetek megkerülésével, a kom­munisták mozgósítása nélkül akar­tuk megoldani. Pártpolitikai munkánk gyengü­lése viszont onnan ered, hogy fele­désbe engedjük menni azokat a kérdéseket, amelyeket a júiusi ha­tározat pártmunkánkkal kapcso­latban felvetett. Gondolok itt a bí­rálat, önbírálat, a tömegkapcsolat kérdésére. Keveset beszéltünk ezek­ről, pedig tudtuk, hogy a határozat nem röpke időre szól, hanem hosszú évekre megszabja feladatainkat. A mi véleményünk az — s ennek megvalósításához hozzá is kezd­tünk — hogy a júniusi határozat­nak a pártmunkára vonatkozó ré­szét is fel kell eleveníteni, előtérbe kell helyezni a párt és a tömegek kapcsolatának, a bírálat és önbírá­lat kérdését. Elmondhatjuk nyugodtan, hogy dolgozóink megértik és helyeslik az új szakasz politikáját. Hiba azon­ban, hogy azt már nem tudtuk megértetni, hogy az életszínvonal emelése nem iön magától, hogy ko­moly erőfeszítésket kell tennünk érte. A fő kérdés tehát ennek meg­értetése, s az eredmény attól függ, hogy pártszervezeteink, kommunis­táink hogyan küzdenek az új sza­kasz megvalósításáért. Bátran, har­cosan, teljes lelkesedéssel kell küz­deniük, mert bár nagy ezen a téren az eredmény, a dolgozó parasztok között akad még, aki kételkedik, akit meg kell győzni. Ezt bizo­nyítja, hogy egy idős dolgozó pa­raszt megkérdezte: mondjuk meg őszintén, meddig akarja a párt ezt a jó politikát folytatni? A feladat tehát a párt politikájának, célkitű­zéseinek fáradhatatlan magyarázá- sa, tanítása, az új szakasz sikeré­nek érdekében. GÁCSI L4JOS, a kunszentmár­toni Zalka Máté tsz párttitkára szövetkezetük nehézségeiről be­szélt. Vetési tervük teljesítésével igen elmaradtak. 1600 hold búzave­tésükből eddig összesen 74 holdon vetették el. A tagság nevelése gyenge, nem sikerült őket mozgósí­tani a feladatok elvégzésére. Gácsi elvtárs eredményesebb munkájuk­hoz több segítséget kért a felsőbb szervektől is. NOVÁK FERENC, a Jászapáti járási tanács VB mezőgazdasági osztálya vezetője A dolgozó parasztok termelési kedvének fokozása nagymértékben függ a termelési bizottságok mun­kájától. A termelési bizottságoknak pedig nem adtunk meg minden se­gítséget. Sok helyen még nincsen helyiségük, ahol megbeszélhetnék feladataikat. így az agrotechnikai módszerek, az aktuális feladatok is­mertetése nem megy megfelelően. Ez is hozzájárult, hogy a járás, a vetési munkálatok végzésében az utolsók közé került. A tanácsveze­tők, mezőgazdasági előadók, agro- nómusek menjenek többet a dol­gozó parasztok közé. Biztosítani keil ugyanakkor a termelési bizott­ságokon keresztül a parasztok szak­mai oktatását. A jászapáti járás kommunistái, pártonkívüli dolgozó parasztjai most harcba indulnak az elmaradás pótlásáért. VARJÚ SÁNDOR, az abádszalóki Lenin tsz elnöke Ebben az esztendőben a tsz búza­átlaga 2 mázsával több volt. Ezt elsősorban a keresztsoros vetés al­kalmazásával, műtrágya használa­tával értük el. Keresztsorosan ve­tett területünkön 9 mázsás volt a termés, míg az egysorosain ve­tett, kevésbé műtrágyázott terüle­ten, 3—4 mázsát kaptunk. Nagyon hasznos volt a terület egyénekre va­ló felosztása. Ez is hozzájárult, hogy kukoricaátlagtermésünk 31 mázsa, cukorrépából pedig holdan­ként 213 mázsás termést értünk el. A jó eredmény vonzza az egyéni­leg dolgozó parasztokat. Harminc- három új tagunk van, s számuk napról napra növekszik. Azonban meg kell azt is mondani, hogy nem tettünk meg mindent a kormány- Programm megvalósításáért. Kam- oányfeladatnak tekintettük a me­zőgazdaság fejlesztését. Ha például annakidején egész kenyérgabonate­rületünket keresztsorosan vetettük volna, még nagyobb jövedelmet biztosíthattunk volna a tagságnak. Ezután minden erőnkkel küzdeni fogunk a több termésért, hogy min­den mázsával, több gabonával is erősítsük a munkás-paraszt szö­vetséget. KOVÁCS MIHÁLY, a tiszafüredi járási pártbixottság első titkára Megtanultuk az utóbbi években is, hogy ahol megértették a párt politikáját és aszerint dolgoztak, ott nőtt a dolgozók jóléte. Pártunk azt mondta: alkalmazzuk fokozot­tan az agrotechnikai módszereket. Eszerint dolgozott a tiszaörsi Uj Élet tsz, s holdanként 12 mázsa bú­zát nyert. Nem szívleltük ezt meg minden téren. Járásunkban a talaj­erő fokozása érdekében 7720 hold volt a szervestrágyázás! terv. Eb­ből csak 550 holdat teljesítettünk. S hozzátehetjük még, hogy előfor­dul az is, ami a Rákosi Csillaga tsz-ben, ahol 250 holdas tervükből a mai napig mindössze 4 holdat is­tállótrágyáztak. A talajerő pótlása pedig hátráltatja a nagyobb ter­méseredmények elérését, hátráltat­ja a nagyobb jövedelmet, az élet- színvonal emelkedését. Komoly lemaradás van állatte­nyésztésünkben is. Szarvasmarha- tenyésztési tervünket 50 százalékra teljesítettük, s az elmaradás külö­nösen szövetkezeteinkben nagy. — Meg kell mondanuk, a járási párt- bizottság sem harcolt megfelelően a terv teljesítéséért. Sok esetben a spentaenitásra bíztuk a dolgokat. Sem a járási pártbizottság, sem a végrehaj tóbizottság nem viselte eléggé szívén népünk jólétének emelését. — Feladatunk elsősorban megteremteni egész járásunkban a kommunisták példamutatását. Agi- tációnknak ezenkívül el kell jutnia minden egyes dolgozó paraszthoz, ha azt akarjuk, hogy vetésünk meggyorsuljon, eredményeink meg­javuljanak. Támaszkodni kell új hatalmas erőforrásunkra, a Haza­fias Népfrontra, amelynek segítsé­gével elmélyíthetjük tömegkapcso­latunkat. De mindenekelőtt nekünk magunknak, kommunista funkcio­náriusénak kell többet mennünk a tömegek közé, mert ez az utóbbi időkben nem elég gyakran törtért meg. Ez pedig nagyszerű program- műnk megvalósításának első fel­tétele. DEBRECENI ANDRÁS, a mező­túri Törő Pál tsz elnöke Az új szakaszban vált lehetővé, hogy terméketlen szikeseinket meg­javítsuk. A kormányprogramra adott ^ lehetőséget öntözőtelepeink megépítésére. 300 hold szikest me- szezéssel, 5oo holdat digózással ja­vítottunk meg. A gépi digózás két­harmadának költségét államunk magára vállalta, a többire pedig hosszúlejáratú hitelt folyósított. Minderre jobb munkánkkal igyek­szünk válaszolni. Vetési tervünk teljesítésével majdnem teljesen ké­szen vagyunk. Tagságunk megta­nulta azt is, hogy a növényápolás és az állattenyésztés szorosan össze­függő mezőgazdasági munkák, s a kettővel egyformán kell törődnünk. Nem lenne helyes, ha hiányossá­gainkról hallgatnánk. A rizs beta­karítását például nem szerveztük meg rendesen, ennek következmé­nye, hogy még 250 hold rizsünk csé- peletien. A Törő Pál tsz tagságá­nak többsége szétszórtan, tanyákon lakik. Földünk minősége gyenge, keményen kell kiizdenünk az ered­ményekért. De ígérjük államunk­nak, amely annyit segít bennünket, azon leszünk, hogy a lehetőségeket felhaszálva, minél nagyobb termést érjünk el, abban a biztos tudatban, hogy az életszínvonal emelkedőre együtt növekszik a mezőgazdasági termelés növekedésével. A SZOLNOKI ViÍROSI PÁRT-VÉGREHAJTÓBÍZOTíSflG KÖZLEMÉNYE A Magyar Dolgozók Pártja Szol­nok Városi Végrehajtóbizottsága ma, október 20-án délután 5 órakor a Petöfi-kulturotth ónban (Költői Anna-u. 10.) pártaktíva ülést tart. A pártaktíván a párt-végrehajtó­bizottság első titkára beszámol a Központi Vezetőség október 1—3-i ülésének határozatairól. A beszá­molót vita követi. A pártaktíván részt vesz Dávid Ferenc elvtárs, a megyei párt-végrehájtóbizottság el­ső titkára. Belépés csak meghívóval.. sí FIGYELEM! Az 56, sz. Autóközlekedési Válla­lat értesíti a szolnoki pártaktívái résztvevő elvtársakat, hogy ma dél­után 16 órakor a Vegyiművek—Cu­korgyár—Szabadság-tér útvonalon rásegítő autóbuszjáratot indít. Az értekezlet utáni .járatokat szintén biztosítja. Dobos Ferene igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents